Egyenlőség, 1917. július-december (36. évfolyam, 26-52. szám)

1917-10-13 / 40. szám

EGYENLŐSÉG 1917. október 13• zónát. E rendkívüli­­eredmény, melyhez hasonlót a leg­­több napilap sem­ tud felmutatni, hetilap pedig még ke­­vésbbé, olvasóink kiapadhatatlan áldozatkészségének kö­­szönh­ető. Nagyszámú ׳ s­zerencsétlen ember, özvegyek és árvák, rokkantak, vakok élvezik gyűjtéseink gyümölcseit és sok-sok köny száradt föl a nyomukban. Megállapít­­hatjuk azt is, hogy a gyűjtéseknél vonatkozó kimutatások az Egyenlőségnek meglehetős nagy anyagi megterhelé­­­sével­ jártak. Három év alatt az Egyenlőségnek körülbe­­lül 250 oldalát foglalták le, aminek előállítása a fokozódó papírhiány, papírdrágaság és a nyomda drágulása mellett mintegy 10,000 K-ba került. Erre semmiféle fedezet nem volt. Ezt a fokozódó nehéz viszonyok közepette a ma- Kunk erejéből kellett kiegyenlíteni. — Aradi katonák ünnepe. Az aradi hitközség nép­­konyhájában a főü­rnapok alkalmából vendégül látta a helyőrségben szolgáló zsidóhitű katonákat. Vágvölgyi Lajos dr. főrabbi kezdeményezésére a hitközség tagjai adományaik felajánlásával tették ezt lehetővé. A kato­­nákat ros­ ha­sono két napján és előestéjén, továbbá Jom­­kippur előestéjén é­s­ az ünnepet követő estén élelmezték. A helyi zsidó társadalom legelőkelőbb hölgyei, élükön a főrabbi nejével, buzgólkodtak a családjuk köréből el­­vont katonák élelmezésén. A feldíszített teremben történt étkk­­zésnél, mely hosszú asztalok m­ellett folyt, megje­­len­tek: Neumann Alfréd dr. és neje, Somogyi Gyula dr. ősi neje, Fodor Gyula bankigazgató és a hitközség szá­­mos előkelő tagja. Vágvölgyi Lajos dr. az első este köl­­tői szárnyalás!! beszédben üdvözölte­ a hitközség vendé­­geit. Ros-hasonó első napján délben Somogyi Gyula dr. köszöntötte őket, míg a második napon ismét a főrabbi beszélt.­­ Az Egyenlőség könyvkiadóhivatalában legköze­­lebb megjelenik Groszmann Zsigmond dr. történelmi ta­­nulmánya: A magyar zsidók a XIX. század közepén. Ára 3 korona. — Sugár Ignác dr. A magyar közgazdasági életnek egy lelkes, mélyen szántó, nagytudású, előkelő képvi­­selője Sugár Ignác dr. hunyt el a múlt héten Miskol­­con. Az ottani kereskedelmi és iparkamara titkára volt, de a Kamara keretein túl is ismerték és becsülték. Köz­­szolgálatát a máv. kötelékében kezdte 1885-ben. öt évi szolgálat után került a miskolci kereskedelmi és iparka­­marához segédtitkárnak, majd 2 év múlva titkárrá vá­­lasztották. E tisztsége mellett kereskedő-intasiskolában, majd az állami felső kereskedelmi iskolában is tanított. Sokat és mindig tanult. Alapos ismerője volt a szociál­­politikai kérdéseknek, több ízben a kormány megbízásá­­ból tanulmányutat tett a külföldön. A kereskedelmi és ipari gyűléseknek állandó előadója volt és mint ilyen az ország határain túl is részt vett minden szakmabeli moz­­galomban. Tisztségeinek, amelyekkel képességeit 110110- zálták, se szeri se száma és pedig számos olyannal is, mikhez csak kormánykinevezéssel lehet jutni. Emellett kiterjedt irodalmi tevékenységet folytatott, számos köz­­gazdasági munkát és cikket irt, több pályadíjat nyert. Tökéletes munkáséletet élt, telve zsidó energiával és dologszeretettel. Nem mindennapi részvéttel temet­­ték. Spira Salamon dr. búcsúztatta. A kamarák nevében Sipos Aladár, saját kamarája részéről Wittich Andor mél­­tatta. Tisztelői emlékalapot gyűjtöttek a nevére.­­ Zsidó kulturegyesü­let Nagyváradon. Nagyvára­­don, ahonnan a tudományos antiszemitizmus hódító út­­jára indult, a zsidó ifjúság zsidó kulturmunkára állott össze. Követni kívánt céljuk szembeszállani az igaz­ta­lan támadásokkal, melyek Ágoston és Jásziék részé­­ről a zsidóságot érték, tanulás és tanítás útján keresni a megértést. Az egyesület nem cionista jellegű, mint azt az Alkotmány és más fővárosi lapok megállapítani­ siet­­tek: a nagyváradi zsidó ifjak és az új egyesület nálunk megjelent képviselője kijelentette, hogy a cionizmustól az egyesület távol áll (hisz a cionisták nem látnak ellenőr­séget Ágostonban és követőiben, sőt mint többször al­­kalmunk volt megállapítani, nyíltan a tudományos zsidó­­kérdés uszályhordozóivá szegődtek). Az egyesület pro­­grammja: a zsidó öntudat és önérzet­ fejlesztése, hitünk részére más hitűek becsülésének megnyerése, a zsidó irodalom ápolása és a héber nyelv kultiválása. Ezt a csöppet sem cionista programmot minden becsületes ma­­gyar zsidó aláírhatja. Az egyesület megalakulásán, me­­lyet a fővárosból is igyekeztek megakadályozni, ügyve­­zető intéző-bizottságot választottak. Hogy az egyesület hová tendál, működéséből lehet majd megítélni. — Lemondott rabbi. A brassói izr. hitközségnek negyed század óta működött érdemes rabbija, Pap Lajos dr. e héten lemondott állásáról és elköltözött Brassóból. Mint bennünket a főrabbi úr értesít, a lemondás oka, a hitközséggel való össz­ekülönbözés volt. —­ Halálozások. Goldgruber Gábor, a hasonló nevű, széles körben ismert­­szegedi nagykereskedő cég meg­­alapítója, elhunyt. Karakteres, tisztes társadalmi állású üzletember volt, kit a szakmájában sokan becsültek. Na­­gyon sok jót tett, törődött felekezeti ügyekkel és tartal­­mas életet élt. Családját 28 évvel ezelőtt alapította meg, amelyben szeretet honolt. Özvegye, 6 élő gyermeke és 12 unokája kesergett ravatalánál, melyet nagy részvét kísért utolsó útjára. Özv. Singer Jakabné szül. Kohn Katalin, a makói izr. nőegyesü­let érdemes elnökasszonya, a héten jobb­­létre szendríilt. Ign sokait fáradozott a szegények és ügyefogyottak érdekében és a magáéból is sokat áldo­­zott. Emberszerető munkásságának emléke maradandó lesz és különösen két nevelt fia, Singer Izsó és Politzer Jenő fogják szeretettel őrizni. özv. Cwldzieher­ Izsákné, a legelőkelőbb magyar zsidó tudós családok matrónája, 91 éves korában meghalt. Nagy intelligenciája és szivének jósága sok tisztelőt szerzett a számára. Édes­anyja volt özv. dr. Bacher Vilmosnénak, a magyar nőképzé­st kiváló előharcosának, a hold­­szemináriumi rektor filéjének, akinek, házában élete utolsó éveit szeretettől körülvéve, gondos ápolás­­ban részesülve, töltötte. Goldziher Ignác dr. egyetemi tanár, a nagy orientalista, nagynénjét vesztette benne. Blau Lajos dr.-nak, a nagynéni s­zemináriumi rektornak hitvese pedig nagyanyját gyászolja benne. Megillető mély részvéttel kísérték örök nyugalomra. Élete nemes foglalatját a temetésen Fischer Gyula dr. pesti rabbi megkapóan méltatta. özv. Kramer Jakabné, előkelő paksi gyárosné, jó­­tettekben gazdag életét 78 éves korában fejezte be csen­­des otthonában, mely pár hónappal ezelőtt elhunyt férje halála következtében elárvult. Adler Illés dr.pesti rabbi ne­­je, anyját vesztette benne. Elhunyta széles körökben kel- JE^DECINT ^:RISTOXED Vll. Károly király-ut 15. szám. Legnagyobb raktár síremlékekben minden ár és kivitelben. Szombaton és izr. ünnepnapokon zárva. ISPSS Alapittatot 1872. évben. Telefon­szám 18­76. 33 40. a Hwmnitmát•«. Magánvizsgálatok manammamam₪m₪₪m₪₪m₪mm₪₪₪m₪mm₪mmmm₪mmmmm aki Kámtaly osztályából lstehetők iéamt utján. BudapestTVftjfZ., Dohány­ utca 84. 13

Next