Egyenlőség, 1918. január-június (37. évfolyam, 1-25. szám)
1918-06-15 / 24. szám
1918 '•׳ ' . . ־• *״-'-^ ־. június 15.B !2 HÍREK. # e « — A pesti izr. hitközség közgyűlése. Vasárnap tartotta meg a pesti izraelita hitközség évi közgyűlését Adcr Lajos elnöklésével. Az elnök megnyitó beszéde után Welszburg Gyula dr. főtitkár terjesztette elő jelentését, melyet a költségvetéssel és a zárószámadásokkal együtt egyhangúlag tudomásul vettek. Ezután az 1918. évi költségvetést tárgyalták le, melyben iskolák, intézetek és szegények gyámolítására 1,500.000 koronát, kórházak részére 1,460.000 koronát vettek fel. A költségelőirányzat az 1918. évre 4.880.000 koronát tesz ki. Bejelentette az elnök, hogy a tisztviselők, tanítók és hitoktatók fizetését felemelték, az óradíjakat 50 százalékkal emelték. Nagy örömmel fogadta a közgyűlés Baumgarten Lajos dr. és Baumgarten Nándor dr. alapítványát, mely 100.000 koronát juttat különböző felekezeti és jótékony célokra. A közgyűlést elnökségi ülés követte. — Az Orsz. Szt. Patronázsegyesület jelentése az 1917. évről mai számunk mellékletenként megy szét Olvasóinkhoz. Az, hogy 3034 gyermekről gondoskodik immár ez az intézmény s hogy alig néhány évi működés után közel 200.000 koronás budgettel tud dolgozni s majdnem fél millió korona vagyonnal rendelkezik, mutatja fejlődése arányainak nagy méreteit s egyúttal azt a jelentőségét is, melyet az ország zsidó vallású közönsége működésének méltán tulajdonit. A jelentést, reméljük, mindenki el fogja olvasni és sokan ösztökélést fognak találni arra, hogy a Székely Ferenc udv. tan. vezetése alatt álló nagyfontosságú intézmény támogatóivá szegődjenek. — Rendkívüli egyetemi tanárok. A király Rauschburg Pál dr. és Benedikt Henrik dr. orvostudománykari magántanároknak az egyetemi rendkívüli tanári címet adományozta. Ranschburg Pál dr. neurológus, aki tudásával és szakértelmével az európai tudósok közé emelkedett. Benedikt Henrik dr. pedig, akit mint belgyógyászt és elsőrendű diagnostikust a legkiválóbb szakerők közt emlegetnek, egyben a pesti izr. hitközség kórházának melegszívű és széles körökben méltán nagyra tartott igazgató-főorvosa. A zsidó kórházat nemcsak hazánk, hanem a kontinens egyik legelsőrendű betegotthonává tette. Tudással és megértő szívvel kezeli az orvosi segítségre szorulókat és sok-sok ezer beteg áldja szerencsés kezét, látása mélységét. Mint ember is a kiválasztottak közé tartozik. Mind a két rangemelést örömmel veszi tudomásul a magyar zsidóság. — A .״ Magyar Zsidók Egyesülete“ június 16-án vasárnap d. e. 11 órakor tartja közgyűlését a régi képviselőház üléstermében (Főherceg Sándor utca). Napirendje ez: 1. Jelentés az eddigi működésről. 2. Dr. Farkas Pál országgyűlési képviselő előadása a következő kérdésről: A vallásváltozás pszichológiája és annak következményei. Belépti díj nincs. A helyzet Jeruzsálemben az angol uralom beköszöntése óta kegyetlenül rosszra változott. Előbb sem volt ugyan rózsás, de az angolok a felszabadító hírével és reklámjával jöttek, anélkül, hogy ennek kötelességei közül bármit is beváltani tudnának vagy akarnának. Bizonyítják ezt az alábbi tények, melyek egy jeruzsálemi levélből vett részletek: A politikai nyomás a törökök elvonulása óta׳ csökkent. De az anyagi nyomorúság emelkedett. A drágaság óriási és még növeli az, hogy a török pénz, főképpen a török papírpénz csaknem értéktelenné vált és aki e pénzzel kénytelen fizetni, az áraknak tényleg csaknem a tízszeresét adja mindenért. Ezenkívül egy három kilogrammos fekete kenyér ára 4 shilling, egy tojásé 7-■8 pence, egy liter tejé egy sixpence. De az élelmiszerek ezeken az árakon ׳ is alig kaphatók. Jeruzsálemnek mindig szegény lakossága számára ezek egyenesen megfizethetetlen árak. Nem is csoda, ha ilyen viszonyok között a betegségek egyre terjednek és a két zsidó kórház a betegeket befogadni alig képes . . . Ráadásul antiszemita, tulajdonképpen a keresztényeknek és araboknak a zsidóhitűek ellen irányuló zsidóellenes mozgalma van terjedőben. A zsidó kiskereskedőket azzal vádolják, hogy az árakat mértéktelenül és alaptalanul növelik. Bár az angol hatóságok újra meg újra meggyőződnek arról, hogy a panaszok helyt nem állhatnak, a zsidóvitűek hireneve mégis csak sokat szenved a nyomukban... Mikor a jeruzsálemi city-major, egy mohamedán ember, aki a várost az angoloknak átadta, hirtelen elhunyt, az angolok erre a tisztségre keresztény embert neveztek ki, ámbár már számuknál és más körülményeknél fogva is ez vallamely zsidóhitüt illethetett volna meg. Úgy a szefardok kiváló elöljáróját, Elischer Izsákot, mint az askenázok elöljáróját mellőzték. A city-major mellé egy hattagú tanácsot rendeltek. Ennek két tagja keresztény, kettő mohamedán és kettő a föntnevezett két elöljáró. Tehát a különböző felekezetek számarányát itt sem vették figyelembe. — Szoffer József Lob paksi rabbi, az orth. izr. hitközség rabbija, e héten 56 éves korában elhunyt. Tizenhat évig működött ott, apja helyett foglalta el, Reb Süssmarin Szofferét, miután Bihar-Derecskén működött. Nevezetes volt kiadott biblia-kommentárja, a Jalkut Szaufér, mely nagyjelentőségű mű volt az egyes alkalmakra és minden hétre összeállított midrásaival. Ezenkívül kiadta a ״ tarjag micvót“-nak egy kommentárját, Likuté Szaufér cím alatt. Számos még meg nem jelent más kéziratot találtak hagyatékában. Sok jótéttel örökítette meg emlékét. Bátyjának, az elhunyt sárvári rabbinak gyermekeit felnevelte. Mindhárman papok lettek. A középsőnek, Szoffer Manónak, marosvásárhelyi pappá való installálása alkalmával halt meg, vasárnap. Kívülük tizennégy árvát nevelt. Az elhunytat Paksra szállították. Első temetése Marosvásárhelyen volt, hol öt rabbi beszélt felette. A hitközség küldöttsége elkísérte az elhunytat Paksra. Oda szerdán d. u. érkezett. A hitk. elnök gyűlést hivott egybe, melyben elhatározták, hogy utódjául öcsesét, Szoffer Simont, a szendrődi rabbit választják. A gyászházban beszéltek: Kerpel Ignác r. 11. a hitközség nevében, Fischer Efrájim rabbi, sógora, a rokonság nevében, Schreiber Jakab budapesti orth. rabbi h., Fischer Dávid pataki rabbi és nevelt gyermekei: Szoffer Ábrahám, Szoffer Manó és Szoffer Hermann tébti, marosvásárhelyi, illetve temesvári rabbik. A temetésen más vallásúak is nagyszámban vettek részt; megjelentek a városi hatóság és képviselőtestületek küldöttségei és tanítványai nagy serege. Vallásfelekezet nélkül minden üzlet zárva volt e napon. A temetőben beszéltek: Sussmann Viktor budapesti orth. rabbi, a vadkerti, kiskőrösi, hőgyészi, illaki, valamint Donáth Sámuel pozsonyi rabbi hitközségeik nevében. Jelen voltak még: az aradi, sümegi, váci, szabadszállási, foktői és kunmadarasi rabbik. Az elhunytban Szoffer József, a fővárosi Aggokháza gondnoka, a unokabátyját gyászolja. KITŰNŐ KÓSER HÁZI KOSZT! lek agy délben, Kitart hmMmtoiMákba I ___ •tttaaicayatu AMMáHHMfT 5A. Itatmfc «TOO•** Csakis Márta vacsorára kapcsolat•! stafe&j.y.vrcA a. 6(im.net képkeretező BUDAPEST V.f Gizella-tér 4. szám.