Egyenlőség, 1920 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1920-05-15 / 20. szám
GEGYENLŐSÉG nov. 3-án olasz fogságba esett. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, badeni ezüstérem, vaskereszt, koronás ezüst érdem kereszt, Károly-csapatkereszt. — 31762. Herzinger Samu tart. hadnagy a volt cs. és kir. 50. gy. e.-ben 20 hónapi frontszolgálat után hősi halált halt a Doberdón.Kitüntetései: bronz vitézségi érem, II. o. ezüst vitézségi érem. — 31763. Herzlinger Dezső tart. hadnagy a volt cs. és kir. 50. gy. e.-ben, 24 hónapi sportszolgálat után sebesülten olasz, fogságba esett, ahonnan rokkantként elbocsájtották. Kitüntetései: II. o. vitézségi érem, I. o. ezüst vitézségi érem, Károly-csapatkereszt. — 31764. Schwarz Ármin (Budapest) tüzér a m. kir. 4. h. tüzérezredben 1914 aug. 8—1915 áprilisig az orosz arcélen, 1918 júliusától 1918 nov. 3-án bekövetkezett fogságbaj irtásáig az olasz harctérben a m. kir. 3/139. tüzérezredben teljesített harctéri szolgálatot és kiérdemelte a Károly-csapatkeresztet. Az olasz fogságból hazaszökött. — Az előbbi fivére : 31765. Schwarz Dávid a m. kir. 13. h. gy. e. honvédje négyszer sebesült meg az orosz és az olasz arcélen. Rokkant. — Öccse : 31766. Schwarz Sándor a przemysli vártüzéreknél szolgált, a vár elestekor orosz fogságba esett, ahonnan 1918 tavaszán fiaza szökött.31107. Pl. Réz Béla budapesti orvös, tart. egészségügyi hadnagy, a következő kitüntetéseket kapta hároméves harctéri szolgálata alatt: II. o. ezüst vitézségi érem (1916 II. 9), II. o. ezüst vitézségi érem másodszor (1916 X. 25), Signum laudis, koronás arany érdemkereszt, Károly-csapatkereszt. — 31768. Angyalfi Sándor budapesti gyáros, tart. főhadnagy a magy. kir. 31. népf. gy. c.-ben, a mozgósításkor került a harctérre, ahol súlyosan megsebesült és 1915 aug. 1-én rokkantként nyugállományba helyeztetett. Rokkantsága ellenére a román betöréskor önként jelentkezett szolgálatra. (M. kir. 11. M. 1911. 15.- kelt 5757/4. sz.) 1918-ban mint népfölkelő-százados nyugállományba helyeztetett. A kommün alatt Dunaharasztin ellenforradalmárként a forradalmi törvényszék elé került és csak a Rokkantszövetség közbelépésének köszönhette menekülését. — 31769. Brasch Zoltán budapesti orvostanhallgató, tart. egészségügyi hadnagy, Przemyslben szolgált a m. kir. 8. h. gy. e. kötelékében 1914 végétől a vár elestéig, amikor is orosz fogságba jutott, ahonnan csak 1918 dec. végén érkezett haza Budapestre. Kitüntetése: a II. o. ezüst vitézségi érem. — 31770. Marmorstein Emil zárt alhadnagy a volt cs. és kir. 32. gy. e.-ben. 1915-ben került az orosz frontra, ahol több betegséget szerzett, keze-lába lefagyott, és Cisna Baligrodi mellett fejlövést kapott. 1916 januárjában másodszor ment ki a frontra, ahol hat hónapot töltött megszakítás nélkül a tűzvonalban. Betegen került vissza.^ 1917 jui- Husában ment ki a harctérre harmadszor és utoljára. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Károly-csapatkereszt, sebesülési érem. — 31771. Tamás Miksa budapesti mérnök, tart. főhadnagy a volt cs. és kir. 3. bosnyák gy. e.-nél. 1915 áprilisában a harctéren vérhasban megbetegedett. 1915 őszén végigcsinálta a gorlicei áttörést. 1916 jan. 1918 okt.־ ig egyfolytában az arcélen teljesített szolgálatot, mint szakasz-, illetve századparancsnok. Kitüntetései: II. 2. ezüst vitézségi érem ; bronz Signum laudis ; ezüst Signum laudis.— 31772. Borsodi Ernő (Újkígyós Békés, vm.) önkéntes tizedes volt a cs. és kir. 65. gy. e.-ben. 1914-ben a Dunajec-menti harcokban súlyosan megsebesült s mint rokkant elbocsáttatott. A II. o. ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. — 31773. Braun Andor hevesi lakos, tart. őrmester a m. kir. 10. h. gy. e.-ben Przemyslbe került s a vár elesor orosz fogságba jutott, ahonnan 30 év után, 1918 márciusában tért vissza rokkantként. — 31774. Dér Ádám orosházai fakereskedő, a volt cs. és kir. 101. gy. e. e. é. 5. tizedese az olasz fronton szerzett betegségében 1919 márciusában meghalt. — 31775. Fehér Sándor is Pápa) tart. főhadnagya volt cs. és kir. 69. gy. e.-ben. Harminckilenc hónapig volt az arcélen raji-, szakasz-, illetve századparancsnok. Háromszor sebesült meg. Kitüntetései: II. 0. ezüst vitézségi érem, bronz vitézségi érem. Signum laudis a kardokkal, Károly-csapatkereszt, sebesülési érem. — Az előbbi fivérei: 31776. Fehér József (Tákos, Bereg vm.) tart. tizedes a vett cs. és kbr. 65 gy. e.-ben , kétszer sebesült meg. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, II. 0. ezüst vitézségig érem, sebesülési érem, Károly-csapatkereszt. — 31777. Felér Miklós׳ (Tákos, Bereg vm.) tart. hadnagy a volt 33. cs. és kir. gy. e.־ ben. Háromszor sebesült meg. Kitüntetései : bronz vitézségi érem, II. k. ezüst vitézségi érem, I. «. esüst vitézségi érem, sebesülési érem, Károly-csapatkereszt. ■31778 -־. Fehér Bertalan (Tákos, Bereg vm.) jelenleg: a nemzeti hadsereg katonája, tüzér a volt m. kir. 39. nehéz tüzérezredben, kétszer sebesült meg a háború, alatt. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, sebesülési érem, Károly-csapatkereszt. — Az előbb felsorolt négy Fehér-fiút Fehér József néhai rákosi földbirtokos gyermekei, akinek ■ veje : 31779.. 13erkovics Jenő, munkácsi városi mérnök, m. kir. 11. h. gy. e. tartalékos hadnagya, a gorlicei harcokban elesett. (Folytatjuk.) Dr. Gábor Gyula őrnagy-hadbiró harctéri kitüntetései : bronz és ezüst signum laudis, mindkettő a kardokkal, a Ferenc József-rend lovagkeresztje, a Vöröskereszt II. oszt. díszjelvénye. Bevonult 1914 julius 28-áig, leszerelt 1918 december 23-án. Aharctéren volt 44 hónapon át, mint a cs. és kir. 56. gyaloghadosztály, a 128. honvédgyalogdandár és az 51. honv. gyaloghadosztály igazságügyi előadója teljesített szolgálatot. Hivatalból visszavezényeltetvén a harctérről, a budapesti honvédhadosztálybiróságnál mint tárgyalásvezető működött egészen a leszerelés napjáig. A következő hadosztályparancs szól róla ! Kivonat a m. kir. 51. honvédgyaloghadosztály-parancsnokság 50. sz. hadosztályparancsából. 50. sz. Hadosztályparancs. 1918 . április 7. Dr. Gábor Gyula őrnagy-hadbiró több mint két és félévi működés után távozik a hadosztály kötelékéből. Mint a hadosztály igazságügy ^-־ előadója (hadosztály-hadbíró) kiváló jellemét, elsőrendű tehetségeit, rendkívül sok 1כ lain szakszerű és általános tudását, melyekhez kiváló katonai érzék, ítélőképesség és ismeretek járultak, mindenkor kitűnően érvényre tudta juttatni. Működését páratlan jogi szaktudás mellett igazi humánus gondolkozásmód jellemezte. Hivatását nemcsak a rideg igazságszolgáltatásban látta, de főképp abban, hogy a csapatoknál tartott népszerű felvilágosító előadásaival a legénység szellemét emelte s ezáltal a törvénybe és hadicikkekbe ütköző cselekmények számát csökkentette. Bírói kivizsgálásait elvileg a helyszínen tartva, számos alkalommal a legelső vonatban folytatta le azokat, mely alkalmakkor ismételten közvetlen ellenséges tűzhatás alatt állott s értékes adatokat gyűjtött az életveszedelemben forgó csatár lelkiállapotának megítéléséhez. Nagy elfoglaltsága mellett is a hozzá forduló tiszteknek mindig a legnagyobb készséggel szolgált értékes jogi tanácsokkal s azok korlátlan bizalmát élvezte. Legnagyobb sajnálattal látom e minden tekintetben kiváló hadbírómnak, kitűnő és érdemes szakközegemnek és׳ közbecsülésben álló bajtársnak távozását, kit működésében mindenkor, minden külső befolyástól ment belső meggyő־ ződés vezérelt. Amidőn hosszú, ügybuzgó és eredményteljes működéséért a legfelsőbb szolgálat nevében dicsérő elismerésemet fejezem ki, annak a meggyőződésemnek is kifejezést adok, hogy új szolgálati beosztásában is épp oly becsülést és szeretetet fog kiérdemelni, mint az 51. honvéd-gyaloghadosztálynak Benke s. k. altábornagy. Gróf Laszberg s. k. százados. Kopenhága főrabbija a magyar zsidó katonákról. Friediger Miksa dr. (31.806), Kopenhága főrabbija (Kobenhavn, Uosalagadé 26.), alá a világháborúban mint tábori lelkész teljesített szolgálatot a volt osztrák-magyar hadseregben és részt vett — többek között — a gyászosemlékű piáveá előnyomulásban is, a magyar zsidó katonáknak a világháborúban való szerepléséről a következő levelet intést« az «Egyenlőség»-hez: Kopenhagen, 1920 április 29-én. Igen tisztelt Szerkesztő לA zsidó katona okvetlen megfelelő arányszámban volt képviselve a fronton, egyes helyeken ezirányszámon felül: 1920. május 15.