Egyenlőség, 1920 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1920-05-15 / 20. szám

G­EGYENLŐSÉG nov. 3-án olasz fogságba esett. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, badeni ezüstérem, vaskereszt, koronás ezüst érdem kereszt, Károly-csapatker­eszt. — 31762. H­e­r­z­­­i­n­g­e­r Samu tart. hadnagy a volt cs. és kir. 50. gy. e.-ben 20 hónapi frontszolgálat után hősi halált halt a Doberdón.­­Ki­­tüntetései: bronz vitézségi érem, II. o. ezüst vitézségi érem. — 31763. Herzlinger Dezső tart. hadnagy a volt cs. és kir. 50. gy. e.-ben, 24 hónapi spor­tszolgálat után sebe­­sülten olasz, fogságba esett, ahonnan rokkantként el­­bocsájtották. Kitüntetései: II. o. vitézségi érem, I. o. ezüst vitézségi érem, Károly-csapatkereszt. — 31764. Schwarz Ármin (Budapest) tüzér a m. kir. 4. h. tüzér­­ezredben 1914 aug. 8—1915 áprilisig az orosz arcélen, 1918 júliusától 1918 nov. 3-án bekövetkezett fogságbaj irtásáig az olasz harctérben a m. kir. 3/139. tü­zérezredben teljesített harc­­téri szolgálatot és kiérdemelte a Károly-csapatkeresztet. Az olasz fogságból hazaszökött. — Az előbbi fivére : 31765. Schwarz Dávid a m. kir. 13. h. gy. e. honvédje n­é­g­y­­szer sebesült meg az orosz és az olasz arcélen. Rokkant. — Öccse­ : 31766. Schwarz Sándor a przemysli vártüzérek­­nél szolgált, a vár elestekor orosz fogságba esett, ahonnan 1918 tavaszán fiaza szökött.31107. Pl. Réz Béla budapesti orvös, tart. egészségügyi hadnagy, a következő ki­tün­te­­téseket kapta hároméves harctéri szolgálata alatt: II. o. ezüst vitézségi érem (1916 II. 9), II. o. ezüst vitézségi érem másodszor (1916 X. 25), Signum laudis, koronás arany ér­­demker­eszt, Károly-csapatkereszt. — 31768. Angyal­fi Sán­­dor budapesti gyáros, tart. főhadnagy a magy. kir. 31. népf. gy. c.-ben, a mozgósításkor került a harctérre, ahol súlyosan megsebesült és 1915 aug. 1-én rokkantként nyug­­állományba helyeztetett. Rokkantsága ellenére a román betö­­réskor önként jelentkezett szolgálatra. (M. kir. 11. M. 191­­1. 15.- kelt 5757/4. sz.) 1918-ban mint népfölkelő-százados nyugállományba helyeztetett. A kommü­n alatt Dunaharasztin ellenforradalmárként a forradalmi törvényszék elé került és csak a Rokkantszövetség közbelépésének köszön­­hette menekülését. — 31769. Brasch Zoltán budapesti orvos­­tanhallgató, tart. egészségügyi hadnagy, Przemyslben szolgált a m. kir. 8. h. gy. e. kötelékében 1914 végétől a vár elestéig, amikor is orosz fogságba jutott, ahonnan csak 1918 dec. végén érkezett haza Budapestre. Kitüntetése: a II. o. ezüst vitézségi érem. — 31770. Marmorstein Emil zárt alhad­­nagy a volt cs. és kir. 32. gy. e.-ben. 1915-ben került az orosz frontra, ahol több betegséget szerzett, keze-lába lefagyott, és Cisna­ Baligrodi mellett fejlövést kapott. 1916 januárjában másodszor ment ki a frontra, ahol hat hónapot töltött meg­­szakítás nélkül a tű­zvonalban. Betegen került vissza.^ 1917 jui- Husában ment ki a harctérre harmadszor és utoljára. K­i­­tüntetései: bronz vitézségi érem, Károly-csapatkereszt, sebesülési érem. — 31771. Tamás Miksa budapesti mérnök, tart. főhadnagy a volt cs. és kir. 3. bosnyák gy. e.-nél. 1915 áprilisában a harctéren vérhasban megbetegedett. 1915 őszén végigcsinálta a gorlicei áttörést. 1916 jan. 1918 okt.־ ig egy­­folytában az arcélen teljesített szolgálatot, mint szakasz-, il­­letve századparancsnok. Kitüntetései: II. 2. ezüst vi­­tézségi érem ; bronz Signum laudis ; ezüst Signum laudis.­­— 31772. Borsodi Ernő (Újkígyós Békés, vm.) önkéntes tize­­des volt a cs. és kir. 65. gy. e.-ben. 1914-ben a Dunajec-menti harcokban súlyosan megsebesült s mint rokkant el­­bocsáttatott. A II. o. ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. — 31773. Braun Andor hevesi lakos, tart. őrmester a m. kir. 10. h. gy. e.-ben Przemyslbe került s a vár eles­­or orosz fogságba jutott, ahonnan 30 év után, 1918 márciu­sá­­ban tért vissza rokkantként. — 31774. Dér Ádám oros­­házai fakereskedő, a volt cs. és kir. 101. gy. e. e. é. 5. tize­­dese az olasz fronton szerzett betegségében 1919 márciusában meghalt. — 31775. Fehér Sándor is Pápa) tart. főhadnagy­a volt cs. és kir. 69. gy. e.-ben. Harminckilenc hónapig volt az arcélen raji-, szakasz-, illetve századparancsnok. Háromszor sebesült meg. Kitüntetései: II. 0. ezüst vitézségi érem, bronz vitézségi érem. Signum laudis a kardokkal, Ká­­roly-csapatkereszt, sebesülési érem. — Az előbbi fivérei: 31776. Fe­­hér József (Tákos, Bereg vm.) tart. tizedes a vett cs­. és kbr. 65 gy. e.-ben , kétszer sebesült meg. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, II. 0. ezüst vitézségig érem, sebesülési érem, Károly-csapatkereszt. — 31777. Fel­ér Miklós׳ (Tákos, Bereg vm.) tart. hadnagy a volt 33. cs. és kir. gy. e.־ ben. Há­­romszor sebesült meg. Kitüntetései : bronz vitézségi­ érem, II. k. ezüst vitézségi érem, I. «. esüst vitézségi érem, sebesülési érem, Károly-csapatkereszt. ■31778 -־. Fehér Ber­­talan (Tákos, Bereg vm.) jelenleg: a nemzeti hadsereg kato­­nája, tüzér a volt m. kir. 39. nehéz tüzérezredben, kétszer s­e­be­sült meg a háború, alatt. Kitüntetései: bronz vi­­tézségi érem, sebesülési érem­, Károly-csapatkereszt. — Az előbb felsorolt négy Fehér-fiút Fehér József néhai rákosi földbirtokos gyermekei, akinek ■ veje : 31779.. 13­e­r­k­o­vi­c­s Jenő, munkácsi városi mérnök, m. kir. 11. h. gy. e. tarta­­lé­kos hadnagya, a gorlicei harcokban elesett. (Folytatjuk.) Dr. Gábor Gyula őrnagy-hadbiró harctéri kitüntetései : bronz és ezüst signum laudis, mindkettő a kardokkal, a Ferenc József-rend lovagkeresztje, a Vöröskereszt II. oszt. dísz­­jelvénye. Bevonult 1914 julius 28-áig, leszerelt 1918 december 23-án. A­­harctéren volt 44 hónapon át, mint a cs. és kir. 56. gya­­loghadosztály, a 128. honvédgyalogdandár és az 51. honv. gyaloghadosztály igazságügyi előadója teljesített szolgálatot. Hivatalból visszavezényeltetvén a harctérről, a budapesti hon­­védhadosztálybiróságnál mint tárgyalásvezető működött egé­­szen a leszerelés napjáig. A következő hadosztályparancs szól róla ! Kivonat a m. kir. 51. honvédgyaloghadosztály-parancsnok­­­­ság 50. sz. hadosztályparancsából. 50. sz. Hadosztályparancs. 1918 . április 7. Dr. Gábor Gyula őrnagy-hadbiró több mint két és félévi működés után távozik a hadosztály kötelékéből. Mint a hadosztály igazságügy ^-־ előadója (hadosztály-hadbíró) kiváló jellemét, elsőrendű tehetségeit, rendkívül sok 1כ lain szakszerű és általános tudását, melyekhez kiváló katonai ér­­zék, ítélőképesség és ismeretek járultak, mindenkor kitűnően érvényre tudta juttatni. Működését páratlan jogi szaktudás mellett igazi humánus­ gondolkozásmód jellemezte. Hivatását nemcsak a rideg igazságszolgáltatásban­ látta, de főképp abban, hogy a csapatoknál tartott népszerű felvilágosító elő­­adásaival a legénység szellemét emelte s ezáltal a törvénybe és hadicikkekbe ütköző cselekmények számát csökkentette. Bírói kivizsgálásait elvileg a helyszínen tartva, számos alka­­lommal a legelső vonatban folytatta le azokat, mely alkal­­makkor ismételten közvetlen ellenséges tű­zhatás alatt állott s értékes adatokat gyűjtött az életveszedelemben forgó csatár lelkiállapotának megítéléséhez. Nagy elfoglaltsága mellett is a hozzá forduló tiszteknek mindig a legnagyobb készséggel szol­­gált értékes jogi tanácsokkal s azok korlátlan bizalmát él­­vezte. Legnagyobb sajnálattal látom e minden tekintetben ki­­váló hadbírómnak, kitűnő és érdemes szakközegemnek és׳ köz­­becsülésben álló bajtársnak távozását, kit működésében min­­d­enkor, minden külső befolyástól ment belső meggy­ő־ ződés vezérelt. Amidőn hosszú, ügybuzgó és eredményteljes működéséért a legfelsőbb szolgálat nevében dicsérő elismeré­­semet fejezem ki, annak a meggyőződésemnek is kifejezést adok, hogy új szolgálati beosztásában is­ épp oly becsülést és szeretetet fog kiérdemelni, mint az 51. honvéd-gyaloghadosz­­tálynak Benke s. k. altábornagy. Gróf Laszberg s. k. százados. Kopenhága főrabbija a magyar zsidó katonákról. Friediger Miksa dr. (31.806), Kopenhága főrabbija (Kobenhavn, Uosala­gadé 26.), alá a világháborúban mint tábori lelkész teljesített szolgálatot a volt osztrák-magyar had­­seregben és részt vett — többek között — a gyászosemlékű­ piáveá előnyomulásban is, a magyar zsidó katonáknak a világháborúban való szerepléséről a következő levelet intést« az «Egyenlőség»-hez: Kopenhagen, 1920 április 29-én. Igen tisztelt Szerkesztő ל­A zsidó katona okvetlen megfelelő arán­­yszá­mb­an volt képviselve a fronton, egyes helyeken ez­­irányszámon felül: 1920. május 15.

Next