Egyenlőség, 1922. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1922-06-24 / 25. szám

imjfljwé♦ y־׳. Uj kultuszminiszter... Irta: Szatmári Mór. A kurzus második kultuszminisztere, Vass József is kiköltözött a hold-utcai palotából. Helyét Klebelsberg Kunó gróf eddigi belügyminiszter foglalja el. Ez a Beth­­len-kabinet rekonstruálásának egyik nevezetes jelensége. Vass József kultuszminiszterkedéséhez csupa olyan em­­lék fűződik, mely a magyar zsidóságra nézve nagyon szomorú. Hiszen megmaradt azon a csapáson, melyet elődje, a kurzus első kultuszminisztere, Haller István­­vágott Nagy buzgósággal igyekezett folytatni a magyar, kultúra világában azt a romboló munkát, melyet Hallét­ István inaugurált a numerus clausussal. (Micsoda mély­­séges szatíra van abban, hogy Vass Józsefet e választá­­son épp az ő elődje és mestere buktatta meg.) Annak az­­áldatlan kormányzati rendszernek, melyet a kurzus ke­­resztény jelszóval a zsidóság ellen indított, úgyszólván gócpontja épp a kultuszminisztériumban volt Ez a rend­­szer a zsidók ellen folyamatba tett irtóháború frontját épp a kultuszminisztériumban állította csatarendbe. A közoktatást ״ reformálta“ a legkegyetlenebb üldözés szellemében. A közoktatás terén nyilvánult meg legádá­­zabbul a rendszert vezető felekezeti gyűlölet Az egész ,vonalon. Az egyetemektől le az elemi iskolákig. Ez a rendszer fosztotta meg katedráiktól a zsidó egyetemi professzorokat, ez kergette külföldre a magyar zsidó tudósok egész tömegét, ez a rendszer fosztotta meg kenyerétől a zsidó tanárok és tanítók nagy sokaságát ez a rendszer léptette életbe a középiskolákra minősítő , egyenesen a zsidó tanulók kirekesztésére irányzott vizsgákat; ez a rendszer szabadította rá a kurzus buda­­pesti kirendeltségét a zsidó tanerőkre, akik ellen som­­másan végezték a legbrutálisabb jogfosztás munkáját. "A felekezeti gyűlöletnek ezt a rettenetes tobzódását ne­­vezték ők konstruktív munkának. A közoktatás frontján hadakoztak legtüzesebben, mert ezen a fronton volt ne­­kik a dúló harc a legkönnyebb. És ennek a dúló harc­­nak, ennek a magyar kultúrán végbevitt rombolásnak volt a vezére Vass József kultuszminiszter, akinek pedig az lett volna a feladata, hogy ország-világ előtt intéz­­ményes formában is bizonyítsa Magyarországnak kultúr­­fölényét azokkal a nemzetekkel szemben, melyek számára Magyarország testéről vágtak ki nagy darabokat s melyek milliószámra tettek magyar embereket idegen jármok hordozóivá. A magyar kultuszminiszter épp a kultúrát szemelte ki áldozati báránynak, mert a köz­­oktatás terén lehetett legérzékenyebben üldözni, bántani, gyötörni, szenvedtetni­ a zsidót. Arról, hogy magát a ma­­gyar kultúrát is rettenetesen megkárosították, azzal, hogy Keresztényi ״ tisztogatói* munkájukkal épp ezen a ponton csorbították legjobban a magyar nemzet tekintélyét a külföld előtt, a kurzus, kultuszminisztere épp oly keveset törődött, mint a híres Zilahi Kiss Jenő, vagy akár Bun­davári László. * A magyar zsidóság szívesen vette volt tudomásul Klebelsberg gróftól, mint belügyminisztertől azt, hogy fearatja a zsidóknak, de eddig még nem volt módja arra, hogy erről a barátságáról­­meggyőződjék. A kultusz miniszteri állásban százféle alkalma nyílik ennek a barát­­ságos hajlandóságának bebizonyítására. De ezzel nem­­csak a zsidóságnak tartozik tett kijelentései után, hanem a magyar kultúrának és a magyar nemzeti szabadelvű­­ségnek is. Várjuk tőle, hogy kikorrigálja azokat a rop׳*­pant hibákat, amiket elődjei elkövettek a közoktatásügy terén a magyar kultúra és a magyar nemzeti közélet rovására. Vagy Hallért­ fogja követni a gróf úr, vagy Eötvös Józsefet: tessék neki választani ! ———————————iá———•—eoeoeeeee EGYENLŐSÉG ÉVKÖNYVE *• NAPTÁRA az 1923• (5683.) évre a páratlan gazdag tartalommal a kora ősszel jelen­ik meg. Hirdetések a naptár részére felvétetnek a kiadóhivatalban Y-* UpéMánit Só. ' ' • 41 Hm» i^MaMma tiT rendű bútorok. Mérő .U» ־ 0-י— Gyöngyszemek a talmudból és a midrasból Írja: Szabolcsi Lajos A római zsidó temetőben ez a Sírfelirat olvashat!­­ ״ Kiért gyíijtesz és kiért vagy zsugori ? ״ Hiszen a pénzed, az másoké lesz. ״ De a bűneidet, azokat magaddal viszed a sírba.** * Ne bízz a zsidóban, aki pogány hitre tért. Ne bízz a pogányban, aki zsidó hitre tért. Aki hitet cserél, az mind egyformán megbízhatatlan. * ■— Mennyi a vagyonod ? — kérdezte a perzsa ki­­rály egy öreg zsidó udvaroncától. — Életedre esküszöm, király, — felelt az aggas­­tyán —, ezer arany az én vagyonom. — Hamisan esküszöl ! — riadt fel a király. Min­­denki tudja, hogy ötezer aranynál is többed van ! ־— Uram, — felelte az öreg — az a vagyon, amit gyermekeimre fogok örökbe hagyni, nem az enyém. Az az övék. Enyém csak az az ezer arany, amit életem folyamán elosztottam a szegények között. * Egy utcai árus szidalmazta és sárral dobálta a mad­urai iskola egyik mesterét. A bölcs végighallgatta, aztán csendesen rászólt: — Valóban, fiam, te felsoroltad itt minden hibá­­mat, amiről csak valaha hallottál. De mondhatom ne­­ked, hogy az Úr, ki engem alkotott, még sokkal több­ hibámat ismeri, mint te. * Részeg ember *mondása: — Nem szeretem a bort, mert ellenkezik velem« Én lenyelem és ő a fejembe száll. A bölcs előbbrevaló, mint a fejedelem. Ha fejedelem hal meg , lehet utódja mindenki, aki csak a nép királlyá akar választani. Ha bölcs hal meg, utódja ninca£ psph hiába bir­bálnának valakit bölccsé megválasztó^.­.. * ' , * Tűzben, pusztában és záporárban a Tót•• Sí Így is tartsd meg. Légy zsidó, ha tftzbe fe.«éscnek érta, zsidó, ha az élet sivatagában is kell járnod miatt* Légy­ zsidó, ha gondok zápora hull is rád örökkön.

Next