Egyenlőség, 1922. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1922-06-24 / 25. szám

10 Szíván ־— Emléknapok. , Összeállította : Dr. Groszmann Zsigmondi Slominsky Chaim­lén­g, lengyelországi csillagász és aoathematikus, ki ily tárgyú héber műveket is irt, a ״ Ha* cefira“ varsói héber lap alapitója, született 1810-ben, meghalt Varsóban 1904 május 16-án , szíván 2. Dr. Tranbe Lajos, klasszika-filológus, müncheni egye­­temi tanár, a középkori latinság kiváló ismerője, született 1861-ben, meghalt Münchenben 1907 május 19-én O­tzi­­ván 6. Báró Rothschild Nathaniel, ki 20 millió koronát ha­­gyott jótékony célra, született 1836-ban, meghalt Bécsben 1905 június 18-án ,­szíván 10. Ehrlich Mózes, a pesti Chevra Kadisa elnöke, ki külső megjelenésében, nyelvében és gondolkozásában is a magyar zsidó típusa volt, született 1828-ban, meghalt Budapesten, 1901 május 28-án este Á­szíván 11. Loeb Izidor rabbi, történetíró, a párisi rabbiképző tanára, az ,Alliance Israelite” titkára, született 1839-ben, meghalt Párisban 1892 június 2-án , szíván 11. Engel József szobrászművész, a budapesti Széchenyi­­szobor megalkotója, született 1811-ben, meghalt Buda­­pesten 1901 május 29-én este , szíván 12. Wissozky Wolf orosz enberbarát, ki egy millió ru­­belt hagyott felekezeti célokra, született 1824-ben, meg­­halt Moszkvában 1904 május 26-án , szíván 12. Becher Jakab, az orsz. izr. tanítóképző tanítója, a jókedélyű magyar zsidó tanító mintaképe, született 1827- ben, meghalt 1902 június 22-én ,­szíván 17. Dr. Grünwald Mór, morva származású szófiai fő­­rabbi, több történelmi és nyelvészeti mű írója, született 1853-ban, meghalt 1895 június 10-én ,­szíván 18. Mohilever Sámuel rabbi az orosz Bialistockban, ki­­váló talmudista, ki a palesztinai gyarmatosítások közül soikat fáradozott, született 1824-ben, meghalt 1896 junius 8.­­­­szíván 18. Freudenthal Jakab filozófiai történész, a boroszlói egyetem és rabbiképző tanára, született 1839-ben, meghalt Boroszlóban 1907 junius 3-án Ó­szíván 21. Singer Zsigmond magyar főrend, a tekintélyes­­,Pes­­ter Lloyd“ főszerkesztője, született 1851-ben, meghalt Bu­­dapesten 1913 június 27-én O­szíván 22. Dr. Hirsch Miksa, német nemzetgazdász és birodalmi képviselő, született 1832-ben, meghalt Homburgban 1905 júniusi 26-án O­szíván 23. Erdős Richárd, kiváló énekművész, meghalt 30 éves korában, 1912 junius 9-én O­szíván 24. Dr. Goldberg Rafael rabbi, a budai­ak­nak 30 éven át volt papja, ki főleg a hitoktatás körül szerzett érdeme­­ket, született 1840-ben, meghalt Budapesten 1900 junius 22-én ,­szíván 25. Báró Hatvany-Deutsch József magyar főrend, a köz­­élet egyik jelese, az orsz. rabbiképző pártfogója, meghalt Nauheimban 1913 junius 30-án , szíván 25. Friedländer Frigyes osztrák festőművész, született 1825-ben, meghalt Bécsben 1901 junius 14 . szíván 27. Szántói Kőrösiy József, a fővárosi statisztikai hivatal megalkotója és tudós igazgatója, született 1844-ben, meg­­halt Budapesten 1906 június 23 . szíván 30. Az egyetemi év befejeztével egyidejűleg múlt csütörtök óta tartotta az Omike Mensa­ Academicája és Képzőművé­­szeti Iskolája évzáró ünnepélyét nagy és díszes közönn­ség jelenlétében. Dr. B­a­r­a­c­s Marcel elnöki megnyitója után dr. Hevesi Simon főrabbi ünnepi beszédet mondott, dr. Weill­er Ernő főtitkár a Mensa egész évi működésé­­ről számolt be, előadván, hogy a Mensán délben és este érkező 600 diák közül 500 teljesen díjmentesen, a többi pedig napi 10—20 koronáért kap ellátást Azonkívül a Mensa vívó- és sportanfolyamokat fog megszervezni. A főtit­»­kári jelentés befejeztével az ifjúsági szövetség meg­­­bízottja, szili Stem Manómné, a Mensa elnökének és dr.­ Wittmann Mórnc alelnöknek, dr. Bar­ács Marcés és dr. Hevesi Simon egyesületi elnököknek, dr. Weiller Ernő főtitkárnak, Dános László, Herzog Lipót, dr. Heidlberg Márton, Koch Jenő, Kuh­ner Gyula, Braun Vilmos, So­­mogyi Lajos elnökségi tagoknak, valamint dr. Szabolcsi Lajos, az Egyenlőség szerkesztőjének nagy fáradozá­­saikért köszönetet mondott Ezután Szili Stein Manóné gyönyörű szavakban ecsetelte azokat a hervadhatatlan érdemeket melyeket Fellner Leó, a Mensa elnöke buzgó és önzetlen működésével szerzett Az önfeláldozó és ki­­tűnő munkáért a közgyűlés szeretettel ünnepelte Fellner Leó elnököt Dános László a fáradhatatlan főpénztáros jelentéséből kitűnt hogy a Mensa fentartása több mint három milliójába került az egyesületnek és minthogy a zárszámadások nagy hiányokat mutatnak, a jövő évad­­ban az ifjúság létszámát alkalmasint tetemesen kell majd csökkenteni. Barta Ernő, a Képzőművészeti Iskola igazgatója terjesztette elő ezután az iskola működéséről szóló gyönyörű jelentését :— Hatszáznegyven zsidó diák... A magyar zsidóság egyik büszkesége, az Omike-Mensa jun. 16־ én délelőtt tartotta közgyűlé­­sét. Példátlan eredményről számolt be Weiller Ernő dr. és szili Stein Manoni. Hatszáznegyven magyar zsidó diákot mentettek meg ebben az évben az éhhaláltól. Minden magyar zsidó becsületbeli kötelessége, h­ogy ezt a nemes és becses intézményt szeretettel támogassa tovább is és rögös, nehéz útján előse-.­gitté. Ifjúságunk főrijéről van szó ! י ’.'. T ״ י- •יד* י '־׳ י- • 24 1922. Junius EGYENLŐSÉG . ..« — Mi történt Szentgotthárdon 2 1920 január 20-án megjelent Szentgotthárdon egy katonai egyenruhát vi­­selő felelőtlen, két álruhás kíséretében. A felelőtlen elem Horváth Endre néven igazolta magát és a ״ Bűnügyi nyomozó­ osztály“ által kiállított, pecséttel és Hamber aláírásával ellátott szolgálati jeggyel, mely szerint kor­m­munista bűnügyekben való nyomozásra és letartóztatá­­­sokra fel van jogosítva. Az igazolványok alapján még aznap az ottani rendőrkapitányság segítségével letartóz­­tatták Duxler Lajos, Koblenz Ignác, Spiegler Leó és Eisenstein Arnold szentgotthárdi lakosokat, akiket felül­­tettek a Budapest felé vezető vonatra. A négy polgárnak azóta nyoma veszett, kétségtelen, hogy meggyilkolták őket A nyomozás során kitűnt, hogy a felelőtlen ele­­meknek igazolványa hamis volt, hamisak voltak az iga­­zolványokon szereplő nevek is. Az igazolványokat ki­­állító állítólagos hatóság is ismeretlen. A nyomozásnak csak egyetlen pozitív iránya volt, felmerült a gyanú, hogy ez a felelőtlen járőr Jakula Béla magy. kir. L csendőrtartalék zászlóaljbeli tart. főhadnagy utasítá­­sára, illetve felvilágosítása folytán járt el. Jakula ugyanis ugyanakkor utazott Budapestre, ugyanabba a kocsiszakaszba szállt be és mikor az állítólagos főhad­­nagy az igazolványait felmutatta neki, tovább nem ér­­deklődött Jakula Béla egyébként abban az időben az Ausztriából Magyarországra irányzott kommunista agi­­táció meggátlására volt Szentgotthárdon. A magy. kir. csendőrség felügyelője elé került ez a feljelentés, amely az ügy félrettételét rendelte el, miután a büntetőbírósági üldözésre elegendő alap nincs és a cselekmény egyéb­b­ként is a 32.803/el­. 13/1921. sz. rendelet alapján k­ö­zk­e­­gyelem alá esnék. Az indokokban megállapítja a­ csendőrfelügyelőség, hogy a cselekményt valószínűleg a Nemzeti Hadsereg kötelékébe nem tartozó, de annak­ formaruháját viselő egyének követték el, ami kizárja azt, hogy közöttük és Jakula főhadnagy kö­­ött együttműkö­­dés történhetett volna. — Ez a végső határozat 1922 áp­­rilis hó 24-én kelt... — Adomány-nyugtázás. Május hó 16-án Kugler Emil (Porládony) és Sauer Sári (Tét, Győr­egye) esküvőjük alkalmával táviratmegváltás címén a győri Tomnche Jesivosz részére 3960 magyar koronát, 1000 osztrák, 120 márkát és 60 Órát gyűjtöttek és adományoztak. E0*. után fejti ki értír köszönetét a Tornáié Jedivosz Egyes­­ület központi bigotrm­áfia.

Next