Egyenlőség, 1923. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1923-03-24 / 12. szám

2. ■ .< ' V ■ , »­­ .. . . • • ׳ ־'-■•*' ':r ’ s •'.■׳ ״ ••■r • י • - •י'•....!; ־ j ■■•־־ • ־. . j ■■■ •־י•,.*•' •;;.י : ׳'׳'•ד י ׳ ■,־.:• ׳... fstg, félhét lerakOF ■égy. zsidóhstű. kereskedelmi akadémiai hallgatót, akinek­ az édesapja évtizedek óta hűen szolgálja­­ a magyar ,államot, az­ Erzsébet-körút és Wesselényi­ utca polkán Örmösbottod fejbevágtak. Az első... . . s­z Tzenhatot pikán, pénteken ,délben Groh professzor, a­ pozsonyi egyetem chémiai gyakor­­lati órán közölte a hallgatósággal Pekár dr., dékán határoz­­tát, mellyel további intézkedésig beszünteti a chémiai gyakor­­latokat. Köztudomású, hogy ezt a szigorú intézkedést, mely ' 'rtz׳ összes másodéves hallgatók félévelvesztését vonja maga kizárt, az­ Állatorvosi főiskolán történt verekedések provokál­ják."A rendelkezés kihirdetése után nagy m­orajlás futott­­végig az egybegyűltekem: erre senki sem számított. Úgy véli-■ ték, hogy az intézkedésnek a zsidó diákok az okai és nyom­­ban hozzáláttak, hogy ezt a véleményüket׳ kézzelfoghatóan "közöljék a zsidó diákokkal. '7־ Pofonok, rúgások... vér.... drága magyar vér... ker­­­gették őket végig a főiskola kies parkjában és aki elérte a kaput, annak uj tű­zpróbát kellett kiállnia.... Vas-­ álom­, dum­b­iborok an­doglák, kopogtok tudományszomjas, haza­­szerető zsidó diákok fején. .. A Szegényház-utcában jöst a pozsonyi egyetem rektori hivatala és ugyanitt van az ■ fegyelem kveszturája. Utolsóelőtti napja volt 16-án az úgy­­n­evezett kveszturai egyeztetésnek, amikorig ugyanis minden hallgatónak félévelvesztés terhével kötelessége indexét az­­ingakönyvi és származási lappal történő egyeztetés végett a k kveszturánál benyújtani. A kapuban még­­nem látszott semmi. De aki­ bement, az­­nem úgy főtt ki, ahogyan átlépte az Alma Mater küszöbét. A skapuőrséget teljesítők itt így, amott úgy fogták fel­­hivatásuk teljesítésének módját. Voltak, akik barátságosan figyelmeztették az épületbe igyekvő zsidó hallgatókat, hogy s­em'lehet bemenni, voltak viszont, akik hiúz szemekkel meg­­­húzódtak a kapualjban — nem egyedül, hanem tízesével, húszasával és rávetették magukat a gyanútlanul belépő zsidó áldozatra. A saját szakállamra csinálom Itt, a Szegényház­ utcai épületben van a pozsonyi egyetem pölcsészeti kara. Ide is jár néhány zsidó diák és diáklány és ez a fakultás, ahol a hallgatóság között a legkisebb méretű­ volt a széthúzás... A kapuőrség parancsnoka egy szakállas ember volt, aki igen kedély­esen fogta fel­­hivatását, amennyiben t amikor a megrettent zsidó diáklányok érdeklődni mertek, hogy milyen intézkedés következtében nem mehetnek fel a־ z leadásokra, önérzetesen a szakállára mutatva így szólt: — A magam szakállára csinálom!... יا׳■׳׳•׳ , ־■■ Műegyetem . Itt is­­normálisak voltak az állapotok március idusáig. ‚T­izenhatodikán néhány­an a kapunál­­levők közül barát­­...­­ságosan figyelmeztették a zsidó­ diákokat, hogy ne jöjjenek . .. . .lit­ az egyetem.. épületébe, mert elleneseiben nem állnak jót­­testi épségükért... Ez a barátságos figyelmeztetés az egyik­­Szakosztály dékánjának fü­léhez jutott, aki rögtön magához hivatta a fenyegetőzők vezetőjét és kijelentette neki, hogy saját ■ személyében teszi felelőssé az esetleges rendzavará­­sokért. ‘ Örömmel kell megállapítanunk, hogy a dékán erélyes­­fellépése folytán a Műegyetemen sehol semmi rendzavarás, «sem történt. "■ Az Omike ■menza , képi ,teljesen megváltozott. A máskor szorgalmasan fassuló diákokkal zsúfolt Menorati-könyvtár terme, az ét-t­j,rém, a folyosók mind sápadt, megrebbent arcú fiukkal, leányokkal volt tele, akik csoportokba verődve izgatottan árgyalják az eseményeket. A Zsidó Magyar Főiskolai Hallgatók Országos Szövet­­sége helyiségében egyik jegyzőkönyvet veszik fel a másik ׳ ifián'it verekedésekről : ■ ■Egy tizedjélétű. orvostanhallgatót a Szelélyiház-utcdá­iban kétszer csákánnyal,­­számtalaszor bottal, kézzel vérrel tejbe... Négy évig volt hadifogoly. . ... . Egily másik medikust, ugyanott úgy kértek, hogy a libán­­iát fogva felemelték és a fejét odaverték a cementpadló­­hoz ... ׳ ׳. Né fiám professzor látogatása Szombaton, 17-én délben, amikor nagyon izgatott volt a hangulat a menzán,■ a megvert diákok■ egymás után érkez­­nek... Egyszerre elcsendesül minden, csendes suttogás lép a zsibongó zaj nyomába. Nékám Lajos orvosprofesszor je­­lenik meg a menzán, bemegy az Omike irodájába, majd a menzavezetőség kíséretében végigjárja az összes helyisége­­ket. Megkóstolja az ebédet... néhány diákkal szóba ele­­gyedik,­­majd elköszön­és , eltávozik. • . A diákok körében nagy megnyugvást keltett a professs szer .látogatása. **׳ ׳ A régi képviselőház előtt szombaton délben megvertek s­ét zsidóhitű hallgatót. Dél­­utánra a közgazdasági egyetem dékánja bezáratta az egye­­temet. Fellner Frigyes úr­ dékán egyben kijelentette, hogy nem tűr sem­miféle igazoltatást, rendzavarást­ és addig nem engedi m­eg az előadások megkezdését, tiniig­ minden beírat­­kozott hallgató n­éni jöhet be az épületből ' ' ~­­ Hétfőn délután az Esterházy­ utcában egy zsidó diák bement a közgazdas­sági egyetem* quaeturájába. Üldözőbe vették, egy tan­­terembe menekült, magára zárta az­ ajtót. A rendőrség ez­t­­badította ki.­­ ' * . . . — Kedden délelőttig a Képzőművészeti Főiskolán teljes volt a nyugalom. Meg­­jelentek ekkor az épület előtt idegen, ismeretlen egyének, mintegy százan, és követelték, hogy a zsidóhitű diákokat ne engedjék fel az­­ előadásokra. A Képzőművészeti Főiskola hallgatóiból alakult Székely Bertalan­ Bajtársi Egyesület tagjai ezt ellenezték, mire Ly­ka Károly rector beszüntette az előadásokat. A művésznövendékek csapatostul járultak a rector elé és felelősséget vállaltak a rendért. Ennek kö­­vetkeztében már újra rendben folyik a munka, a tanulás­­i Képzőművészeti Főiskolán... .. . . II. Megjegyzések nélkül... Nem fűzünk hozzá kommerse tárl. Csak írjük, ahogy láttuk, ahogy hallottuk. ... * . Szomorú, párás reggel. Az utcai órák újonnan megrendű szabályozott ,mutatói nyolcat nautalnak. Tömötten szalad­­gál­uak a villamosok, viszik az embereket munkába. Mert mindenkinek joga van dolgozni.׳ • ־ . • — Az Egyetem­ téren is ugyanez a kép. Siet mindenki. Egymásután érkeznek­ az egyetemi hallgatók­ , Sietnek az előadásra. Csak a bejáratnál időznek néhány pillanatig, amíg­ az őrséget felvilágosítják vallásuk felől. Éles csenge­­tés hallatszik a tág folyosókról. Bent a tudós professzorok a katedrára lépnek és megkezdődik a­ tanulás. Kint az utcasarkon, könyvekkel a kézben, néhány ka­­pott, gondterhelt arcú fiatalember álldogál.­ Ma nem nekik szól a csengő. Ma nem nekik tartanak előadást. Ma nekik tilos oda belépni. Szomorún, vágyakozón, elkínzottan néz­nek az épületre, mint Tantalus a hűvös vízre, melyből nem­ olthatta szomjúságát. Reggel nyolc óra. Az emberek tolongva sietnek muzi­­kába. Mert dolgozni mindenkinek joga van. * A kizártak csoportja, ők­ azok, akik nem mehetnek lab­múlni. Ők jelentik a kézizálogot a gyűlöletnek abban a han­cában, melyet ellenünk indítottak. Ha egy zsidó gyárost megrágalmaznak az antiszemita hecclapok, őket nem enge­­dik be­ az iskola padjaiba. Ha a jogrend nem tűri az utca­­zavargást, az ő fejeik bukn­ak ki véresen az­ Alma muler kapuin. Szomorúak és csüggedtek. . — Attól félünk, panaszolják, ■־, hogy׳ többé - engeditek bennünkh­ - --v - MuH csütörtökön . ....."•

Next