Egyenlőség, 1926. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1926-01-30 / 5. szám
EGYENLŐSÉG 1926 január 30. Pesthy miniszter nyilatkozik az ״ Egyenlőségének a zsidók felsőházi képviseletéről Az Egyenlőség politikai munkatársa kérdést intézett Pesthy Pál igazságügyminiszterhez, a zsidók felsőházi képviseletére vonatkozólag. Oly hírek terjedtek el, hogy megváltozott volna az eredeti tervezet a zsidók felsőházi tagsága tekintetében. Megkértük az igazságügyminisztert, nyilatkozzék e kérdésben, amely természetesen rendkívül érdekli az egész zsidóságot. Pesthy Pál igazságügyminiszter kijelentette munkatársunknak, hogy az utóbbi időben egyáltalán nem foglalkozott a felsőházi javaslattal. Mással van elfoglalva mostanában. A frankügy lefoglalja minden idejét. — Egyébként — mondta a miniszter — nem tudok arról, hogy változás történt volna vagy egyáltalán változás készülne a zsidók felsőházi képviselete tekintetében. A javaslat szerint a zsidóság két taggal lesz képviselve a felsőházban, egy taggal a neológ és egy taggal az ortodox zsidók kapnak képviseletet. Teitelbaum Chajim Herseh, a máramarosszigeti csodarabbi meghalt Tizennégy éves fia lesz az utóda . A ciaszideusok gyásza A magyar orthodoxiának mélységes nagy gyásza van. Egyik legkiválóbb főpapja, akihez való lelki kapcsolatát az 1918-as nagy összeomlás sem tudta elszakítani, fiatalon, tudásának, befolyásának teljességében váratlanul elhunyt. Teitelbiuni Chajim Itersch mára marosszigeti főrabbi alig 46 éves volt. 21 éve, hogy átvette boldogult atyja, Lipe Teitelbaum örökét. A meglepően szép megjelenésű fiatal rabbi csakhamar híveinek és az egész orthodoxiának dédelgetett büszkesége lett. Egyik kimagasló vezére lett a régi N׳ agy-Magyarország orthodoxiájának. Amióta Máramarosszigetet elszakították tőlünk, azóta is igen gyakran fordultak hozzá vallási ügyekben a magyar zsidók. Most legutóbb is kisvárdai tisztelői hívták meg és ott érte utól váratlanul a szalád. Hírneves rabbicsalád, sarja volt. Nemcsak atyja, de nagyapja, dédapja, sőt az ükapja is pap volt. Teitelbaum Mózes, a nagyhírű sátoraljaújhelyi főrabbi, aki már a szabadságharc előtt megjósolta Kossuth Lajosnak szédületesen fényes pályáját, szintén őse volt. A nagy kormányzó, komoly meghatottsággal emlékezett meg arról, hogy Teitelbaum Mózes megáldotta és ennek az áldásnak foganatja is lett. A híres rabbi-dinasztia sarjának, Teiblbaum Chajim Herschnek igen sok hive volt nemcsak Máramarosszigeten, az egész vármegyében, hanem másutt is az országban. Nagyrabecsülték, szerették a köztiszteletben álló nagytudású, nagy látókörű rabbit, aki egyike volt a legkiválóbb tolmuritudósoknak, nagy jesivát is tartott fenn és akkora volt a tudása és képzettsége, hogy bizonyos mértékben csodarabbi hírében állott. Nemcsak a zsidó vallású, hanem keresztény beriű emberek is tisztelték, barátkoztak vele és szerették. Nagy befolyása volt annak idején egész Máramarosban, a képviselőválasztások alkalmával, főispánok, hatósági tisztviselők érintkeztek vele. Kisvárdán, ahol ugyancsak nagyszámú híve van, sokat tett Vadász Lipótnak képviselővé való választása érdekében. Teitelboium Chajim Stersch két év óta betegeskedett. Szívbaj és érelmeszesedés gyötörte. A tél elején még átutazott Budapesten, ahol rövid ideig tartózkodott. Múlt hét szombatján Kisvárdára ment, ahol vendégségben volt. De csak rövid ideig. Szombat este még előimádkozott a kisvárdai templomban, de imádkozás után még az esti órákban agyvérzést kapott, önkívületi állapotban volt szerda éjjelig, amikor meghalt. A máramarosszigeti szigubrencia engedélyével holttestét Kisvárdáról Máramarosszigetre szállították Útközben, ahol a koporsót vivő vonat elhaladt, az egyes állomásokon mindenütt az elhunyt hívet várták nagy számban. A gyászszertartáson, amelyre nemcsak Máramarossziget és környékének zsidósága, de a távoli vidékekről is valósággal özön- lettek a hívek, részt vettek Máramarossziget előkelőségei, hatóságok, testületek kiküldöttei is. Az elhunyt rabbit felesége, a világhírű ncusandetzi Halberstamm rabbinak unokája és 13 gyermeke gyászolja, akik közül a legidősebb három leány férjes asszony, míg fiai közül a legnagyobb 14 esztendős. Állítólag , a máramarosszigeti hitközség Teitelbman Chajim Hersch legidősebb 14 éves fiát máris megválasztotta a a hitközség rabbijává azzal, hogy amidőn rabbi diplomáját megszerzi, elfoglalhatja apja örökét. Addig természetesen be sem töltik mással a rabbiszéket.* Érdekesnek tartjuk ez alkalomból ide 3. oldal iktatni a most elhunyt Teitelbaum ükapja áldásáról szóló legendát is: Kossuth és Teitelbaum Mózes. Kossuth Lajos atyja ügyvéd volt a zempléni megyei Monokon. Zemplénmegye hazája volt a chaszideus zsidóknak, akik szent áhítattal csüggtek a csodatevő hírében álló Teitelbaum Mózes sátoraljaújhelyi rabbin. A csodarabbinak, kit hívei ״ czáddik“-nak, a ״ jámbor11-״ ak neveznek, hatalma van élők és holtak felett, ládát a jövőbe, intézi a halandók sorsát és még az égiek akaratán is uralkodik. Ezzel a nagyhatalmú rabbival Kossuth Lajos atyja perben állott. A per, melynek oka már ismeretlen, régi jó magyar szokás szerint sokáig elhúzódott Közben meghalt az ügyvédnek két fia, majd maga az ügyvéd is. Zsidók és keresztények egyaránt hittek a rabbi csodatevő erejében és az egész környéken sajnt borzalommal rebesgették, hogy Isten büntetése érte a Kossuth-családot, amiért perben állott a Szádikkal. Már maga az ügyvéd özvegye is attól tartott, hogy igaza lehet a néphitnek és azon aggódott, hogy egyetlen életben maradt fiát, Kossuth Lajost is baj érhetné. Ezért kézen fogta kis fiát és elvezette a csodarabbihoz, kérve őt, bocsátana meg az ellene vétett családnak. A jámborlelkű rabbi megbocsátó szeretettel fogadta az aggódó anyát, ki felbátorodva, áldást kért kis fiára. A rabbit megnyerte a gyermek élénk tekintete, okos beszéde és kezeit ennek feje fölé terjesztve, a zsoltárnak következő szavaival áldotta meg: ״ Noszáto krécebo nesz lohisznausész, mipné kauset, szela.“ Adtál jámboraidnak zászlót, hogy ragyogjon az igazság nevében.“ (60-ik zsoltár, 6-ik vers.) A bölcs rabbi azért választotta a zsoltár ezen versét, mert a héber ״ kauset“ szó (magyarul ״ igazság“) összehangzik a Kossuth névvel. Az áldást osztó pap még arra intette a gyermek Kossuthot, hogy sohase legyen ellensége a szegény, jogfosztott zsidóknak. Kossuth anyja pedig, a vallásos protestáns hitű asszony, oly becsben tartotta a zsidó pap áldását, hogy a zsoltár szavait beírta imakönyvébe. Múltak az évek, az újhelyi rabbi elköltözött az élők sorából, Kossuth Lajos pedig a politika küzdőterén a zsidók barátjai közé szegődött. És midőn kitört a magyar szabadságharc és a zsidók felismerték, hogy nekik már az igazság nevében is a magyarság oldala mellett kell küzdeniük, akkor felújítot- ták a zsoltárverset, mellyel az újhelyi ״ czáddik“ megáldotta a gyermeket és következőkép értelmezték annak sorait: ״ Adtál jámboraidnak zászlót, hogy ragyogjon Kossuthi nevében.“ A héber ״ kauset“ (igazság) és Kossuth nevének véletlen összelangzása csak megerősítette a zsidókat azon tudatukban, hogy az igazság érdekében harcolnak és véreznek, midőn Kossuth Lajos zászlaja alá sereglenek. És a szabadságharc dicső, de megpróbáltatásokkal teli napjaiban sok zsidó templomban e zsoltár igéivel imádkoztak a magyarok győzelméért és a rabbik prédikációkban magyarázgatták a zsoltár szavait. Kossuth hálás volt az önfeláldozó zsidók iránt. A szegedi nemzetgyűléssel elfogadtatta a zsidók egyenjogúsítását, amit a nemzetgyűlés 1849 július 28-án egyhangúlag ki is mondott. Ki tudja, talán az újhelyi csodatevő rabbi szavai irányították akkor Kossuth lelkét? Talán fülében csengett az áldást osztó öreg pap intelme, hogy sohase legyen ellensége a szegény, jogfosztott zsidóknak türgönyök, toritők, paplanok orcse 8מ1ז#חו8ד:8מוז,38ן81נ1ק 22 méteres erdlőszőnyegek 350 000 korona Szőnyegek Paplan- és szőnyegüzlet« VII. ker.« Rákóczi út 66. sz.