Egyenlőség, 1932. január-június (52. évfolyam, 16-38. szám)

1932-05-28 / 34. szám

52. évfolyam 34. szám 50 fillér Budapest, 1932 május 28 -^------------------ -------­--- -----■■ ---- - —. .........- ________ A MAGYAR ZSIDÓSÁG POLITIKAI HETILAPJA * MEGJELENIK HETENKÉNT SZERKESZTETTE 1886—1915 SZABOLCSI MIKSA SZERKESZTŐSE('. ES KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, VI. ARADI­ UTCA 14. SZÁM TELEFONSZÁMOK: Aut. 144-30, NYOMDA Aut. 24581־ FÉLÉVRE 12 PENGŐ SZERKESZT! DE SZABOLCS­I LAJOS ! Vasárnap, május 29־ én, délután 4 órakor lesz a pesti hitközség dísztermé­­ben a kerületi elnökválasztás. Ez az el­­nökválasztás rendkívül izgalmakat és ér­­deklődést keltett az egész magyar zsidó­­ság körében, aminek kettős oka van. ’’ Az egyik az, hogy a vidéki hitközségek és kerületek kívánságára, amihez a buda­­pesti zsidóság felkérésére is csatlakozott, Stein Samu, a pesti hitközség illusztris­­elnöke, vállalta el a jelöltséget. Az ő meg­­választása tehát fordulópontot jelent az egész magyar kongresszusi zsidóság tör­­ténetében, mert a fővárosi és vidéki zsi­­dóság olyan összeforrásával állunk szem­­ben az ő jelölésénél, amire példa még nem volt. A másik oka az érdeklődésnek, hogy Stern Samu ellen — miután a választók nagy többsége már mellette nyilatkozott, egy olyan példátlan személyes hajsza és skrupulus nélküli agitáció indult meg, melynek hangja a politikai választások le­gútszélibb demagógiájára emlékeztet. Mi a magunk részéről, miután ismerjük a választók felfogását és látjuk, hogy a 450 szavazásra hivatott hittestvérünk kö­­zü­l már 380 aláírta Stern Samu ajánlási íveit, miután ezenkívül ismerjük a vidéki zsidóság felfogását, a legnagyobb mérték­­ben elítéljük ezt a hajszát, aminek sem­­miféle oka nem lehet. Személyes oka nem lehet, mert hiszen Stern Samuról mindenki elismeri, hogy puritán, becsü­­letes, rendkívüli érdemeket szerzett, ve­­zetésre hivatott férfiú. Tárgyi oka pedig szintén nem lehet, mert hiszen a vidéki hitközségek egymásután vonulnak fel nyi­­latkozataikkal mellette és lerombolják az úgynevezett összeférhetetlenség és az „„álláshalmozás“ nevetséges vádját. Egész Magyarországon mindössze két kis hit­­község akadt, amely állást foglalt Stern Samu ellen, az egyik Battonya, amely nem is tartozik a kerülethez, a másik Aszód, amelynek két szavazata van a VI. kerületben. A Stern-párt seregszemléje Szerdán este tartotta meg seregszem­­léjét a pesti hitközség dísztermében a Stern-párt Drucker Géza kormányfőta­­nácsos elnöklete alatt. Meglepő volt, hogy már ezen az első ülésen 300 elektor je­­lent meg, tehát a szavazók abszolút több­sége és rajongó ovációban részesítették jelöltjüket. A hangulat azok ellen, kik Stern Samu személyét alaptalan vádas­­kodással illetik, oly izzó volt, hogy csak az elnöknek erélye tudta a kitöréseket leszerelni. A fővárosi zsidó társadalom szine-java ott volt ezen az ülésen, amely ha szavazásra került volna a sor, rögtön abszolút többséggel biztosította volna Stern Samu győzelmét. Obstrukció De az ellenpárt, látva számbeli kisebb­­ségét, olyan eszközökhöz fordult, ame­­lyek példátlanok a magyar zsidóság tör­­ténetében. Csak a legelvakultabb és leg­­ziláltabb testületekben szokás olyan módon operálni, ahogy azt a Goldberger­­párt elképzelte. Programmal tűzték ki maguknak, hogy minden áron megzavar­­ják és botrányba fullasztják az elnök­­választást, még­pedig azért, mert a jelölt nem kedvükre való. Ezért a Goldberger­­párt vezérkari főnöke, dr. Klár Zoltán, aki a választást az ő részükről vezeti, kö­­rülbelül 15 indítványt nyújtott be a köz­­gyűlésnek, melyek letárgyalása megfosz­­taná a többséget attól, hogy leszavazhas­­soit és akaratát érvényesíthesse. Dr. Klár Zoltán nem is tagadja, hogy obstrukciót és botrányt akar és ehhez képest lehetet­­lenné akarja tenni, hogy vasárnap elnö­­köt válasszanak. De a magyar zsidóság ma, mikor végre sikerült megfelelő vezetőt találnia az Országos Iroda élére, ma, amikor a leg­­nagyobb szüksége van békére és egység­­re, nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy minden alap nélkül, szemé­­lyes heccek miatt, egyházi közéletét fel­­dúlják. Ezért a többségi párt vezetősége tanácskozásra gyűlt össze, miként lehetne a vasárnapi közgyűlés nyugodt lefolyá­­sát biztosítani. Sándor Pál A tanácskozáson elhatározták, hogy a béke kedvéért kísérletet tesznek a kisebb­­séggel való megegyezésre, ha azok indít­­ványaikat visszavonják. E tárgyban tar­­tott tanácskozáson a többségi pártot Sán­­dor Pál, dr. Dési Géza, dr. Glücksthal Samu, Nagy Andor képviselték, míg a kisebbségi pártot dr. Kiár Zoltán, dr. Burger Dénes és dr. Fábián Béla. A ta­ קיייי^ן nácskozás azonban nem vezetett ered־« ményre. Sándor l*ál, a magyar zsidóság ősz vezére, kijelentette Kiár Zoltán ob-» strukciós nyilatkozatára: — És ha akármilyen botrányon is tö* ritck a fejeteket, akkor sem engedjük megzavarni a vasárnapi közgyűlést! Hasonló értelemben nyilatkozott dr. Dési Géza és Nagy Andor, míg dr. Glücks­­thal Samu egy ügyrendet proponált, me­­lyet azonban Fábiánék nem fogadtak el. Sándor Pál kijelentette, hogy ő ragasz­­kodik a szavazás titkosságához, de bot­rá­­nyokat a maga részéről nem tűr el. Ezzel az értekezlet megszakadt. (Csak röviden jegyezzük meg, hogy er­­ről a bizalmas értekezletről teljesen ha­­misított és a valóságnak meg nem felelő tudósítás jelent meg két olyan felekezeti lapban, melyek néhány hét előtt még Stern Samunak megválasztását követel■י ték, jelenleg azonban Goldberg erék ve­­zetése alatt állanak.) A tanácskozás csütörtök délután Gál Jenő kérésére folytatódott. Eredményt azonban nem hozott, mert Sándor Pál újbóli felszólítására Kiár Zoltán pártja nem egy, hanem két titkos szavazást kí­­vánt, indítványaitól elállni nem akart, úgy, hogy további béketárgyalásoknak értelme nem volt. Sándor Pál eltávozott, de előbb a következő kijelentést tette: — A magyar zsidóság becsületének tar« főzünk azzal, hogy egy törpe minoritás által nem engedhetjük megzavarni leg­­fontosabb választásunkat. Nyíltan és az egész külvilág előtt meg kell tagadnunk a közösséget azokkal, akik a magyar zsi­­dóságot ilyen szituációba akarják bele­­vinni és a többség erejével kell helyre­­állítanunk a magyar zsidóság becsületét. Mélységes meghatódás fogadta a Stern­ párt körében Sándor Pálnak ezt a nyi­­latkozatát. Dr. Dési Géza, dr. Glücksthal Samu és Nagy Andor azonnal felkérték Sándor Pált, hogy a vasárnapi közgyűlé­­sen ő elnököljön, mint a kerület legidő­­sebb elöljárója. Endrei Henrik Endrei Henrik dr., a Pesti Chevra Kan­disa népszerű igazgatója volt eddig legerő­­sebben kitéve a választási izgalmaknak. Éjjel-nappal azon munkálkodott becsüle­­tes szívvel és tiszta lélekkel, hogy a f­erh

Next