Egyenlőség, 1938. július-december (58. évfolyam, 27-52. szám)
1938-07-07 / 27. szám
Redaction — Redakcl* VILÁGVÁNPOR s s Külön szám: A zsidótörvény első hatásai Ára 20 fitter 58. ÉVFOLYAM 27. SZÁM * BUDAPEST, 1938 JULIUS 7 A MAGYAR ZSIDÓSÁG POLITIKAI HETILAPJA SZERKESZTI: SKAVOLCSI LAJOS Izgalmas helyszíni Jelentés Evianbél (9 m oldalon) tizenhatoken nem keríilhetnek az álcára S5׳ REKESZTÖSÉGES KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, VI. -ERZSÉBET KÖRÚT 26. SZÁM. HIRDETÉSEK FELVETETNEK A KIADÓHIVATALBANMikész Ödön igazságügyminiszter úr tízoldalas tanulmányt irt a zsidótörvényről. Francia nyelven jelent meg a tanulmány, egy előkelő és reprezentáns francia-magyar folyóiratban, a Nouvelle Revue de Hongrie júliusi számában. (Főszerkesztő: Balogh József, szerkesztő Ottlik György.) Az igazságügyminiszter úr cikke a külföldnek szól, elsősorban a francia közvéleménynek. Mi sokkal jobb magyarok vagyunk és sokkal jobban szeretjük hazánkat, semhogy az igazságügyminiszter úr különben is teljesen nyugodt hangú okfejtéseinek itt részletesen ellentmondjunk. Ha ő ilyen értelemben találja szükségesnek informálni a külföldet a zsidótörvényről, erről a mi nagy szomorúságunkról, ám legyen. De van néhány olyan megjegyzéseink, melyeket itt elmondhatunk nyugodtan, anélkül, hogy vétetnénk vele a kifelé kötelező magyar szolidaritás ellen. Nem is azért emelünk most szót, hogy a külföld előtt bármithelyreigazítsunk, vagy helyesbítsünk ,az igazságügyminiszter úr cikkéből. Inkább arról beszélünk, ami számunkra idebenn teljesen novum a zsidótörvénnyel kapcsolatban és amit jó, ha tudomásul veszünk. Az igazságügyminiszter úr tízoldalas tanulmánya nagyjában visszatükrözteti azokat a gondolatokat, amelyeket a kormány tagjai a képviselőházban és a felsőházban a zsidótörvény tárgyalásakor elmondottak. Sőt, a törvényjavaslatnak a híres indokolása is vissza-visszatér ebbe a francianyelvű tanulmányba. Feltűnő, hogy Ravasz László püspök úr őexcellenciájánakbeszédéből és nyilatkozataiból négy alkalommal is idéz az igazságügyminiszter úr, ami egyre erősebbé teszi azt a meggyőződésünket, hogy a püspök úrban a zsidótörvény egyik szellemi alkotóját tisztelhetjük. A miniszter úr annak az igazolására, hogy a pénz utáni hajsza a zsidókat milyen pályákra sodorta, közli Chajim Weitzmannnak, a Cionista Szövetség elnökének egy nyilatkozatát. Weitzmann szerint a zsidók ,,/גrazita foglalkozásokra vetették magukat és ezért a zsidó sohasem tudott összeolvadni a földdel, nem tudott szolidáris lenni sem egy várossal, sen egy országgal, sem egy nemzettel.. /* TELEFONOK: SZERKESZTŐSÉG 1-377-00 KIADÓHIVATAL 1-351-55 NYOMDA.............. 3-100-44 előfizetési Ab: egy évbe lo. pics6 INTÉZMÉNYEKNEK SOR- PENGŐ Ezt Chajim Weitzmannból idézi az igazságügyminiszter úr és hozzáteszi, hogy Chajim Weitzmann menynyire objektív akkor, mikor a zsidóknak ezt a beállítását elismeri. (Weitzmainn még azt is mondja, hogy a zsidó az idők folyamán lemondott a földről, abbahagyta a kézi mesterségeket, melyek pedig az igazi gazdagságot megteremtik.) A magyar zsidóság semmiféle kö-rülnények között nem vállal közös-séget Chajim Weitzmann politikai nézeteivel. Mint az igazságügyminiszter úr tudja és amit Ravasz püspök úr ismegerősített a felsőházi beszédében, Magyarországon a cionizmusnak sosem voltak gyökerei. A cionista , írók és politikusok nekünk sohasem voltak ideáljaink. Ezért a legteljesebb határozottsággal jelentjük ki, hogy Chajim Weitzmanni nyilatkozata, ha talán vonatkozik is egyeslengyel és román gettókra, a magyar zsidóságra semmikép sem vonatkozhatott és ilyennel a ránk nézve oly szörnyű zsidó törvényt indokolni semmiképpen sem lehet. Fájdalommal és szomorúsággal látjuk viszont a miniszter ur tanulmányában azokat a gondolatokat, amiSZERKESZTETTE 1886— 1915 SZABOLCSI MIKSA