Egyetemes Filológiai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1894.
II. Hazai irodalom - Petőfi Sándor összes művei I–III., kiadta Havas Adolf, Baróti Lajos
880 BARÓTI LAJOS. Oda járok hova . . . Csekén vagy Koltón íratott. Kovács Jánosné emlékkönyvébe. — Havas hibásan közli Tóth Kálmán levelét, melylyel e költeményt a Vas. Újság szerkesztőjének megküldötte. Kovács Jánosné nem Erdélyi, hanem Erdei József tanárnak volt a leánya. (Vas. Ujs. 1874. 38. sz.) A gyüldei ifjakhoz. — A gyülde nem 1846 végén, hanem 1845. október 25-ikén alakult meg. 1845. november 1-én tartotta első közgyűlését. E szerint «A gyüldei ifjakhoz» czímű költemény az 1845-ben írt költemények közé sorozandó. 1848. Vörösmartyhoz. — Jókai Petőfivel meghasonlásuk után egy esküdtszéki tárgyalás alkalmával is találkozott. Jókai az «Előszó»-ban meg is emlékezik erről. (LXXII.) A jegyzetben a czím után következő sorok a végleges fogalmazás szerint máskép vannak közölve, mint a szövegben. Végleges fogalmazás :midőn a nemzetgyűlésben augusztus 21-kén a hadügyben a többséggel szavazott.) A szövegben : (Midőn a nemzetgyűlésben augusztus 21-kén a hadügyben a többséggel szavazott.) 1849. Buda várán újra német zászló! . . . Gyulai sejtése, hogy e költemény a Nép barátjában jelent meg először, alapos. A kérdéses költeményt csakugyan a Nép barátja közölte első ízben, az 1849. évi első (január 16.) számban. Nyakravaló. — Petőfivel való találkozásáról Mészáros Lázár is megemlékezik « Emlékiratai »-ban. «Debreczenben — írja — történt Petőfivel,, eredeti nagy költőnkkel is ismert bajom, kit az egyenruhás szabály ellenére nyakravaló nélküli megjelenéséért saját verseivel figyelmeztettem, kinek mivel az «à la Hamlet-divat» elnevezés nem tetszett, goromba kifejezéssel nyilvánítá megvetését s honvédruhájának s honvédlisztnek többé nem akart ismertetni. A goromba levele sajtó útján nyilváníttatott, mire Petőfi beleesvén szokott szerepébe, egy jó satkrát írt a hadügyár ellen, melyen jót kaczagtam s melyet a becstelenített honvédtisztek is jónak találtak. És ez szép volt s még szebb volt az, hogy Bem őt ezért őrnagygyá nevezé ki. Ez kuriózumként álljon itt s ezzel menjünk át a legfontosabb tényre ...» (Mészáros Lázár Emlékiratai, II, 140.) Hogy Bem Petőfit azért nevezte volna ki őrnagygyá, mert Mészárosra egy gúnyverset írt, nem áll.· Bem csak századosi rangját adta vissza neki ; őrnagygyá később nevezte ki. Mészáros elbeszéléséből látszik, hogy Petőfit nem rótta meg «erősen» s hogy általában Petőfi eljárását nem vette komolyan. Egy goromba tábornokhoz. — Hogy Bem levelének a «Honvéd» czímű lapban történt közzététele mily kínosan érinté Kossuthot s mily feltűnést okozott, az legjobban kitűnik Kossuthnak május 10-én Bemhez intézett leveléből. (Kossuth L. levelei Bem altábornagyhoz. Kiadja Makray Aladár.) «Meg kell vallanom — írja a többi között — hogy engem legnagyobb szomorúsággal lepett meg azon hír, hogy