Egyetemes Filológiai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1900.

III. Philologiai programmértekezések - Tolnai Vilmos, Csokonai Vitéz Mihály verstani nézetei, Négyesy László

templomáról, 110—111 1. a gymnasiumról. Befejezésül tárgyal még egy­nehány antik szobortöredéket, így a Telephosfrízt stb. (111 —121 1.). A szép és tartalmas munkát illustrálják reproductiók, érmek és tervrajzok képei ; valahányszor ily kiadást látunk, sajnáljuk, hogy hazai intézeteink még mindig sajnálják, az igaz, drága, de annyira szükséges szemléltető képek alkalmazását, így pl. igazán pazarul állította ki a Nagy Képes Világtörténetet az egyesült Franklin Társulat és Révai Testvérek, de már Hampel József : Az antik szobrászat története cz. munkájában*) fukarkodott a Franklin Társulat, holott nagyban emelné az amúgy is kiváló, hazánk műtörténeti irodalmában máig páratlan műnek értékét még 6—7 műmelléklet, mint pl. a melosi Venus, a belvederei Apollo, a farnesei bika stb. Befejezésül annyit, hogy nagyobb könyvtárainknak, philologiai múzeumainknak és az antik művészetekkel foglalkozó szaktársaimnak leg­melegebben ajánlhatom , jó szolgálatot tesz majd Ussing az Ókori Lexi­kon munkatársainak is. Remélem, hogy akad majd magyar kiadója is,, de ekkor azt kívánnám, hogy a fordító ne ragaszkodjék a német vagy dán mű beosztásához ; sokkal elevenebb és hasznosabb is, ha a műemlé­keket a történet keretében tárgyaljuk, mert különben kikerülhetetlen egyrészt az ismétlődés, másrészt pedig hiányzik a keret, mely gyakran egyedül képes a műemlék értékét emelni. Dr. KOHLBACH BERTALAN­ PHILOLOGIAI PRO­GRAMM-ÉRTEKEZÉSEK. 1898/99. 25. Tolnai Vilmos: Csokonai Vitéz Mihály verstani nézetei. (Budapesti ág. hitv. ev. főgymn., 9—22.1.) — Tolnai Vilmos, néhány érde­mes verstani dolgozat szerzője, e tanulmányban azt a feladatot tűzte maga elé, hogy Csokonai verstani jelentőségét jobban kidomborítja, mint az eddig történt. A híres debreczeni költő verstani nézeteit leg­utóbb A magyar verselmélet kritikai története czímű dolgozatom tette szóvá, 13 évvel ezelőtt (Kisf. Társ. Évf. XXI. köt.), főkép abból a szem­pontból , mivel járult hozzá Csokonai a magyar nemzeti versforma isme­retéhez. Tolnai most Csokonainak általános verstani felfogását is igyek­szik összeállítani, egyszersmind a magyar versre vonatkozó észrevételeit is tüzetesebben méltatni. Forrásai neki is mint nekem, a költőnek egyes kiadványai elé írt előszavai, első­sorban a magyar verscsinálásról írt értekezései voltak ; ezeken kívül még egy forrást használt, a Dayka Gábor versei felől Kazinczyhoz 1803 febr. 20-án írt levelet. A dolgozat ezzel az eredménynyel záródik : *) 39 ábrával. Budapest, Franklin-Társulat 1900. Ára 8 korona.

Next