Egyetemi Lapok, 1908 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1908-01-23 / 1. szám

1908. január 23. EGYETEMI LAPOK. 3 helyett, mert föladatomnak tartom a főiskolai kérdésnek megoldását, ez pedig nem egy, hanem több egyetemnek a fölállítását teszi szükségessé. Nem habozom kijelenteni, Szeged kell, hogy egyetemet kapjon, de a sorrend megállapítására nézve nem szólhatok. Én mindig amellett fogok állást foglalni, hogy a létesítendő egyetemek kö­réből a szegedi egyetem ki nem hagyható. Le­gyenek meggyőződve, h­ogy a szegediek sem érezhetnek melegebben ez ügy iránt, mint én, mert ez nem magántermészetű ügy, hanem a magyarság érdeke. .Az időpont tekintetében ma nem tehetek nyilatkozatot, hanem azzal teljesen egyetértek, hogy Szeged predesztinált­a van arra, hogy egyetemet kapjon. A küldöttség a miniszter válaszát éljenzéssel vette tudomásul. A szegediek már több, mint száz esztendeje harcolnak a tudományos főiskoláért s valóban tiszteletreméltó az a buzgalom és áldozatkész­ség, amelyet az egyetem elnyeréséért kifejtenek. Az emlékirat rendre fölsorolja azokat a lépé­seket, amelyeket Szeged városa az egyetemért tett s élénk színekkel vázolva az alföldi egyetem szükséges voltát. Szegednek székhelyéül való alkalmasságát, összefoglalja azokat az értékeket is, amelyek fölajánlásával Szeged városa a har­madik egyetem létesítését megkönnyíteni s elő­segíteni kész. ■A szegedi egyetemi mozgalom tulajdonképpen 1792-ben indult meg s már 1802-ben Bács-, Békés-, Csongrád- és Torontál megye pártoló föl­irattal nyilatkozott Szeged mellett. Az ország­­gyűlés egybehívásakor, 1827-ben, Szeged fölirat­ban kérte I. Ferenc királyt, József királyi her­ceget, az akkori nádort és az országgyűlést, hogy Szegeden egyetemet állítsanak föl. A fölirat fölsorolja a város kérését támogató okokat, majd elmondja, hogy Szeged „boldogabb időkben“ a Duna és Tisza között levő egész területet bírta „százezerre rúgván az emberek száma“, de idők folyamán rosszabbra fordult a sorsa, „nem tar­tózkodván benne földi hatalmasok.“ .Az ország­­gyűlés még abban az esztendőben tárgyalta Sze­ged l­érését s a „folyamodót méltónak találta, hogy kérése ő felségénél elősegíttessen.“ .A király aztán az országgyűlés javaslatát el is fogadta, ám a tervezett jogi fakultást a bekövetkezett zavaros időkben nem lehetett fölállítani. .A ki­egyezés után újra fölelevenítette a mozgalmat a város s Eötvös József báró akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter személyesen megjelent­­Szegeden, hogy a hatósággal tárgyalásokat foly­tasson. .A terv kivitele akkor pénzhiányon dőlt meg. Szeged azonban nem nyugodott; 1876 ban újra sürgette az egyetemet; 1879-ben emlék­iratot adott ki, s még ugyanez évben küldöttség útján kérte a királytól s az országgyűléstől az egyetem fölállítását s a kormány akkor a király engedelmével meg is kezdte a szegedi egyetem előmunkálatait s Trefort .Ágoston kultuszminisz­ter szintén személyesen megfordult a városban, tárgyalt a hatósággal s részletesen kidolgoztatta a szegedi egyetem jogtudományi, bölcsészeti és orvosi fakultásának a tervezetét. A terv meg­valósítását az ország pénzügyi helyzete újból megakadályozta. Azóta a város ismételten élt fölirati jogával és új emlékiratot adott ki s az egyetem céljára 1903-ban fölajánlotta a város könyvtárát, kórházát, a szükséges telkeket és egy millió koronát. Szeged város közönsége reméli, hogy Apponyi­­Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter meg fogja oldani az új egyetemek kérdését s így a szegedi egyetemet is megvalósítja. Az emlékirat kijelenti, hogy a város a harmadik egyetemnek Szegeden való létesítése érdekében a legnagyobb áldozatokra is kész és az egyetem céljaira fölajánlja a Somogyi-könyvtárat, amely hetvenezernél több kötetet tartalmaz, úgyszintén mindazokat a közművelődési intézményeit, a­melyek az egyetem céljaira fölhasználhatók, föl­ajánlja továbbá a kezelésében levő összes alapít­ványokat s kötelezi magát tíz új alapítvány megszavazására. Felajánlja az egyetem elhelye­zésére szükséges összes telkeket és területeket s kötelezi magát már meglévő kórházi intézmé­nyei betetőzéséül ötszáz ágygyal ellátott, modern berendezésű új kórház építésére. Végül kötele­zettséget vállal a tudomány-egyetem jogtudo­mányi, bölcsészeti és orvosi fakultásának, úgy­szintén a bonctani, élettani, közegészségügyi, vegytani, fizikai, kórbonctani, gyógyszertani és törvényszéki orvostani intézetek elhelyezésére szükséges összes épületek fölépítésére s mind­ezekre a célokra fölajánlott hat millió koronát. Corda Fratres. Irta: Zalán. II. ■A nemzetiségi kérdés szörnyetegének felidézése s a nemzetiségek hadüzenete volt a szövetség első kongresszusának kétes értékű eredménye; a hazatérő képviselők csak azt vihették hírül küldőiknek, hogy a szellemi élet békés területén mozgó programus helyett fegyverek csörgését hallották és hogy a szövetkezés nagy eszméjét kigondoló jeles olasz barátunk a csendes vizeket kereső gyönge hajót a politika háborgó tenge­rére akarja vinni. .A félben maradt tárgyalás foly­tatására a franciák baráti meghívása folytán, a második nemzetközi nagygyűlés az 1900. évi világkiállításakor Bázisban ült össze. Két év állott tehát rendelkezésre, hogy a felvetett kérdésről elmélkedhessenek és a fe­lidézett küzdelem foly­tatására készülhessenek. A kongresszust közve­­tetlenül megelőző időben a nemzetiségi izgatás réme itthon is kisérteni kezdett s az igy meg­indult mozgalom hullámai a főiskolák kapuin is betódultak, magukkal ragadva az idegen anya­nyelvű magyar ifjak közül némelyeket, a kik

Next