Egyetemi Lapok, 1908 (21. évfolyam, 1-10. szám)
1908-01-23 / 1. szám
1908. január 23. EGYETEMI LAPOK. 3 helyett, mert föladatomnak tartom a főiskolai kérdésnek megoldását, ez pedig nem egy, hanem több egyetemnek a fölállítását teszi szükségessé. Nem habozom kijelenteni, Szeged kell, hogy egyetemet kapjon, de a sorrend megállapítására nézve nem szólhatok. Én mindig amellett fogok állást foglalni, hogy a létesítendő egyetemek köréből a szegedi egyetem ki nem hagyható. Legyenek meggyőződve, hogy a szegediek sem érezhetnek melegebben ez ügy iránt, mint én, mert ez nem magántermészetű ügy, hanem a magyarság érdeke. .Az időpont tekintetében ma nem tehetek nyilatkozatot, hanem azzal teljesen egyetértek, hogy Szeged predesztinálta van arra, hogy egyetemet kapjon. A küldöttség a miniszter válaszát éljenzéssel vette tudomásul. A szegediek már több, mint száz esztendeje harcolnak a tudományos főiskoláért s valóban tiszteletreméltó az a buzgalom és áldozatkészség, amelyet az egyetem elnyeréséért kifejtenek. Az emlékirat rendre fölsorolja azokat a lépéseket, amelyeket Szeged városa az egyetemért tett s élénk színekkel vázolva az alföldi egyetem szükséges voltát. Szegednek székhelyéül való alkalmasságát, összefoglalja azokat az értékeket is, amelyek fölajánlásával Szeged városa a harmadik egyetem létesítését megkönnyíteni s elősegíteni kész. ■A szegedi egyetemi mozgalom tulajdonképpen 1792-ben indult meg s már 1802-ben Bács-, Békés-, Csongrád- és Torontál megye pártoló fölirattal nyilatkozott Szeged mellett. Az országgyűlés egybehívásakor, 1827-ben, Szeged föliratban kérte I. Ferenc királyt, József királyi herceget, az akkori nádort és az országgyűlést, hogy Szegeden egyetemet állítsanak föl. A fölirat fölsorolja a város kérését támogató okokat, majd elmondja, hogy Szeged „boldogabb időkben“ a Duna és Tisza között levő egész területet bírta „százezerre rúgván az emberek száma“, de idők folyamán rosszabbra fordult a sorsa, „nem tartózkodván benne földi hatalmasok.“ .Az országgyűlés még abban az esztendőben tárgyalta Szeged lérését s a „folyamodót méltónak találta, hogy kérése ő felségénél elősegíttessen.“ .A király aztán az országgyűlés javaslatát el is fogadta, ám a tervezett jogi fakultást a bekövetkezett zavaros időkben nem lehetett fölállítani. .A kiegyezés után újra fölelevenítette a mozgalmat a város s Eötvös József báró akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter személyesen megjelentSzegeden, hogy a hatósággal tárgyalásokat folytasson. .A terv kivitele akkor pénzhiányon dőlt meg. Szeged azonban nem nyugodott; 1876 ban újra sürgette az egyetemet; 1879-ben emlékiratot adott ki, s még ugyanez évben küldöttség útján kérte a királytól s az országgyűléstől az egyetem fölállítását s a kormány akkor a király engedelmével meg is kezdte a szegedi egyetem előmunkálatait s Trefort .Ágoston kultuszminiszter szintén személyesen megfordult a városban, tárgyalt a hatósággal s részletesen kidolgoztatta a szegedi egyetem jogtudományi, bölcsészeti és orvosi fakultásának a tervezetét. A terv megvalósítását az ország pénzügyi helyzete újból megakadályozta. Azóta a város ismételten élt fölirati jogával és új emlékiratot adott ki s az egyetem céljára 1903-ban fölajánlotta a város könyvtárát, kórházát, a szükséges telkeket és egy millió koronát. Szeged város közönsége reméli, hogy ApponyiAlbert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter meg fogja oldani az új egyetemek kérdését s így a szegedi egyetemet is megvalósítja. Az emlékirat kijelenti, hogy a város a harmadik egyetemnek Szegeden való létesítése érdekében a legnagyobb áldozatokra is kész és az egyetem céljaira fölajánlja a Somogyi-könyvtárat, amely hetvenezernél több kötetet tartalmaz, úgyszintén mindazokat a közművelődési intézményeit, amelyek az egyetem céljaira fölhasználhatók, fölajánlja továbbá a kezelésében levő összes alapítványokat s kötelezi magát tíz új alapítvány megszavazására. Felajánlja az egyetem elhelyezésére szükséges összes telkeket és területeket s kötelezi magát már meglévő kórházi intézményei betetőzéséül ötszáz ágygyal ellátott, modern berendezésű új kórház építésére. Végül kötelezettséget vállal a tudomány-egyetem jogtudományi, bölcsészeti és orvosi fakultásának, úgyszintén a bonctani, élettani, közegészségügyi, vegytani, fizikai, kórbonctani, gyógyszertani és törvényszéki orvostani intézetek elhelyezésére szükséges összes épületek fölépítésére s mindezekre a célokra fölajánlott hat millió koronát. Corda Fratres. Irta: Zalán. II. ■A nemzetiségi kérdés szörnyetegének felidézése s a nemzetiségek hadüzenete volt a szövetség első kongresszusának kétes értékű eredménye; a hazatérő képviselők csak azt vihették hírül küldőiknek, hogy a szellemi élet békés területén mozgó programus helyett fegyverek csörgését hallották és hogy a szövetkezés nagy eszméjét kigondoló jeles olasz barátunk a csendes vizeket kereső gyönge hajót a politika háborgó tengerére akarja vinni. .A félben maradt tárgyalás folytatására a franciák baráti meghívása folytán, a második nemzetközi nagygyűlés az 1900. évi világkiállításakor Bázisban ült össze. Két év állott tehát rendelkezésre, hogy a felvetett kérdésről elmélkedhessenek és a felidézett küzdelem folytatására készülhessenek. A kongresszust közvetetlenül megelőző időben a nemzetiségi izgatás réme itthon is kisérteni kezdett s az igy megindult mozgalom hullámai a főiskolák kapuin is betódultak, magukkal ragadva az idegen anyanyelvű magyar ifjak közül némelyeket, a kik