Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1959 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1959-05-12 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLETEK I. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ÚTRAVALÓ Késő este van. Nemrégiben értem haza egyetemünk ünnepi estjéről: Radnóti Miklós ötvenedik születése napjára emlékezett az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Az Egyetemi Színpadon felhangzott az egyetemi énekkar lélekkel átfűtött hangja (szép, tömör, tiszta énekhang!), neves művészek mondották el Radnóti verseit, s énekeltek olyan dallamokra, amelyeket zeneszerzőink erre a napra írtak s a mi színpadunkon volt az ősbemutató. S két órán keresztül hallgatta ifjúságunk, hallgatták az egyetem tanárai azt a költőt, aki Horthy Magyarországán nem taníthatott, aki pedig a költészet mellett a nevelő munkáját tartotta a szellemi pályákon a legnagyobbra s aki hiába szerzett tanári diplomát. 1944- ben megölték a fasiszta gyilkosok. Ma rá emlékezett az egyetem, az ő fénye lobbant fel a szemekben. Ezen a mai estén is megmérhetnék azt a változást, ami az országban, ami egyetemünkön történt 1956. november 4. óta. 1957 tavaszára már énekkara sem volt egyetemünknek, az Egyetemi Színpadon kihalt az élet, a tanulmányi munka vontatott volt, hány fejben zűrzavar még! S ha ma visszatekintünk, az Egyetemi Lapok megindulásakor, miről számolhatnánk be? A politikai kérdésekről bátor, nyílt viták folynak, a tanulmányi szín- vonal emelkedik, pedig kö- vetelményeink magasab ’ bak, a fegyelem megerősö-dött, a párt, a KISZ sza-vára hallgat az ifjúság. Marosán György elvtárs politikai előadásaira már nem tudunk elég nagy termet biztosítani, s tavaly novemberben Kádár János elvtárs egyetemi látogatásán az egész egyetem szeretett volna ott lenni. Pedig csak baráti, elvtársi szó hív mindenkit. Elevenül az egyetemi élet. Nemcsak a hansági derekas munkára gondolok s nem is csak a jókedvű farsangi mulatozásokra, hanem arra az egyre jobban kibontakozó friss szellemi pezsgésre, amelynek napról napra tanúi vagyunk. Már nemcsak jó énekkarunk van, zenekarunk is egyre jobban megállja a helyét, úgyhogy arra gondolunk, az énekkar megérdemli, hogy Prágában is, Berlinben is meghallgassák. Színjátszóink, szavalóink az énekesekkel, zenekarunkkal együtt az egyetemiek versenyében kitűnő helyet vívtak ki az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek. Már a tánckarunk is elindult a fejlődés útján, teszi az első bíztató lépéseket. És így sorolhatnám tovább. Talán valami fölös elégedettség támadt föl bennünk? Szó sincs róla. Elején vagyunk a munkánknak, előttünk a dandárja. Biztos, hogy az egyetemi párt- és KISZ-szervezetek s a kari vezetők is teli vannak türelmetlen alkotókedvvel, türelmetlen s megvalósításra váró javaslatokkal. Tavaly elértük, hogy nemzetközi sportversenyeket rendezhettünk a BEAC hatvanadik évét ünneplendő, ma már kulturális első díjakra, jobb tanulmányi eredményekre, elevenebb politikai életre is hivatkoz-hatunk. Mindez nem elég, hangsúlyozzuk az első szám élén ezt! A politika ne külön része legyen egyetemi életünknek, hanem öntudatunknak, jellemünknek s szakmai ismereteinek elválaszthatatlan része. Nálünk a „politika” szó nem elvtelen taktikázást, nem álszent színlelést jelent: a marxista-leninista politikai állásfoglalás teremtő erő, a tudományos gondolkodás alapvető módszere, a jellemet formáló, a társadalmi haladást előbbrevivő erő, a dolgozó osztályok akarata, ereje és értelme. S itt, ennek megértésére, a mindennapi életbe való ültetése terén van még a legtöbb tennivalónk. Vannak már politikai viták, egészségesek, bátrak, írtam fönnebb. Ez így igaz. De tegyük hozzá: ezeknek a vitáknak rendszeresen, átgondoltan, az aktív pedagógiai munkával együtt kellene munkálkodniok ifjúságunk szakmai nevelésén. Ezen a téren nagy feladat vár az Egyetemi Lapokra is. Bízom abban, betölti hivatását, munkatársunk lesz az elkövetke- zendő években ifjúságunk eszmei, politikai nevelése terén. Bízom abban, hogy maga ifjúságunk is segít, hogy a lap valóra váltsa feladatát s úgy segítenek, hogy olvasók is, munkatársak is lesznek egyszerre. Bátor, tiszta, igaz lapot szerkesszenek, olyat, amilyen a mi ifjúságunkat megilleti. ORTUTAY GYULA Hogyan lehet megoldani? Amint az előző cikkben olvashattuk, ma elsősorban nem az elhelyezés jelent problémát, hanem a kihelyezés. Budapesten az idén nincs szükség humán szakos tanárra, vidéken pedig 500 irodalom szakos kellene. Zala megye 147 matematika-fizika tanárt kér, a főváros csak néhányat. Hosszan sorolhatnám még az ehhez hasonló adatokat, amik bizonyítják, hogy vidéken nagy szükség van ránk, oda kell menni. Missziót, igen fontos miszszót tölt be minden hallgató, aki vállalja a vidéki általános iskolákban az oktatást, nevelést. Semmivel sem butábbak a falusi gyerekek, mint a városban élők. Csupán körülményeik elmaradottabbak. Sem kultúrforradalmunk, sem közép- és főiskoláink színvonal emelése nem valósulhat meg a vidéki problémák orvoslása nélkül. Az általános iskoláknak kell lerakniuk az alapot, amelyre a felsőbb iskolák építenek. Ezért kellenek minden általános iskola felső tagozatába a most végző szaktanárok. Talán mi sem kerülhettünk volna az egyetemre, jó tanítónk, tanárunk nélkül! Ezek nem névtelen hősök, mert ők rakták és rakják le a ma már neves írók, költők, feltalálók és professzorok tudásának alapját és ezek nevével együtt élnek tovább. Hogyan próbál segíteni a minisztérium a vidékre kerülő hallgatók kezdeti nehézségén? Munkába állásuk napján (augusztusban) 2000 Ft letele-A jogi kar első évfolyamának két hallgatója még a Duna-parton is vizsgára készülkedési segélyt kapnak. Ezt az összeget nem kell visszafizetni, csak akkor, ha rövidesen elhagynák munkahelyüket. Az épülő iskolákkal együtt emelkednek a modern szolgálati lakások is, hogy a tanárok az iskola közelében, k kényelmes lakásban tölthessék szabad idejüket. Ahol még nincs szolgálati lakás, ott a helyi tanácsoknak kell biztosítani otthont az új tanárnak. Gondoskodnak a tanárok étkeztetéséről is, vagy jó konyhát vezető családnál, vagy üzemben, tszcs-ben, vagy a helyi állami gazdaságiban. Tanácsaink a községfejlesztési alapból komoly összeget fordítanak a tanárok lakás- és ellátás gondjainak megoldására. Akarnak segíteni a tanácsok az érkező tanárok apró problémáinak megoldásában is. örömmel hallottam Szabolcs megye kezdeményezését, amely feloldja a régi rossz szokást, hogy aki egyszer elkerült vidékre az ott is marad. Szabolcs megye minden új tanárt általános iskolába oszt be tanítani. Ha ott egy év múlva oktató, nevelő munkájával bebizonyította alkalmasságát, hogy gimnáziumban tanítson, vagy tudományos munkát végezzen, a tanács gondoskodik további előrejutásáról. Ezenkívül a vidékre jelentkező tanárokat lehetőleg abba a megyébe, járásba osztják be, ahová valók. Ott ismerik a szokásost, az embereket közelebbről, szüleik pedig annak a vidéknek speciális problémájában élnek, így könnyebben és hathatósabban tudnak segíteni a feladatok elvégzésében. A minisztérium állandóan ellenőrzi a helyi tanácsokat, hogy feltételeikhez mérten minden segítséget megadjanak. Augusztus elsején minden megyében és járásban ünnepélyesen fogadják az új tanárt. Majd bemutatják társainak és a kijelölt munkahelyre együtt mennek velük. Egy percig sem lesz szorongó érzése az érkezőnek, mert kedves családtagként fogadja az oktató testület. Milyen feladatokat kell meg-,oldani vidéken? Hogy könnyítsünk ottani életünkön? A feladat az általános iskolák tudományos munkáját javítani, valóban előkészíteni a gyerekeket a középiskolai munkára. Meg kell szervezni a falu kulturális életét. Magunk köré kell gyűjteni az ifjúságot, s velük együtt dolgozni a falu szebb, kellemesebb életéért. Fejleszteni kell a könyvtárt. Igénybe kell venni a vándorkönyvtárak anyagát is. Lehet és kell lennie falun kulturális életnek. Segítenünk kell megteremteni. Ez nehezebb feladat, mint városban tanítani, de nagyobb, szebb feladat is. Aki falura megy, nem várhatja a sült galambot. De egy egész község kulturális központja lehet. „Ez a mi munkánk és nem is kevés.“ A probléma bizonyára sok olvasónkat foglalkoztatja, ezért az a kérésünk, akinek van ezzel kapcsolatos kérdése, elgondolása, javaslata, írja meg nekünk. M. M. ÁRA: 30 FILLÉR. D (•vky (KiAx ) 1959. MÁJUS 12. Hová mennek végzőseink... A most végző hallgatóidnak nagy problémájuk, hogy hová és milyen körülmények közé kerülnek az egyetemi tanulmányok befejezése után. Megkérdeztük a Népművelési Minisztérium illetékes osztályától, milyen munkalehetőségek vannak. Biztos számszerű adatokat csak május 20 után adnak, addig a következő felvilágosítást kaptuk. Minden hallgatót elhelyeznek Sokkal több szakembert igényelnek máris, mint amekkora a végző hallgatók létszáma. 200 jogász végez az idén Magyarországon és az eddigi igény 250. Az Igazságügyi Minisztérium 65, a Legfőbb Ügyészség 59, a Tanács Szervek Osztálya 35, a SZOT 15 jogászt kér, hogy csak a legkiemelkedőbb számokat említsem. A Legfelsőbb Ügyészség szeptembertől még 40 jogászt szeretne felvenni. Amint az adatokból láthatjuk jogász hallgatóink szép számmal kerülnek Budapestre is. Jelenleg olyan tanárhiány van, hogy 4000 tanító működik általános iskola felső tagozatában, mert nincs szaktanár. Minden most végző tanárjelöltnek biztosítva van a tudásának megfelelő állás. A Természettudományi Karon 147 tanár végez az idén és csak Szabolcs megyében nagyobb az igény. A pápai Petőfi Sándor Gimnáziumban 6 tanár kellene, főleg nyelvszakosok. Körülbelül 120 tanári állás nincs betöltve. Ezt a hiányt azonban országos méretben könnyebben megoldják, mint azt az óriási űrt, amit jelenleg a 4000 tanító tölt be vidéken, tanárhiány miatt. A tanárjelöltek nagy többsége vidékre kerül. Budapesten humán szakos tanári állás nincs, a többi szaknál sem jelentkezik hiány. Csak néhány tanulmányi és mozgalmi munkában kiváló tanárjelölt kap állást Budapesten, mint KISZ vezető tanár és úttörő vezető. A vidéki könyvtárak munkája általában nem kielégítő, mert nincs szakemberük. Sokkal több könyvtáros kellene a járási és megyei székhelyekre, mint az idén végző könyvtáros hallgatók létszáma. Muzeológust végez. Múzeumokban az elhelyezkedés jelenleg nincs biztosítva, mert a felszabadulástól kezdve gyorsabb ütembez képeztünk muzeológusokat, mint ahogyan a múzeumokat fejlesztettük. Ezt az átmeneti helyzetet a párt és a minisztérium 1000 Ft-os gyakornoki ösztöndíjjal, illetve a középiskolákba való helyezésével oldja meg. Középiskolákban művészettörténetet taníthatnak és tanári fizetést kapnak munkájukért. Fizikus hallgatóink képesítését kevés üzemben ismerik, ezért az igény jelenleg még kevés. A Magyar Tudományos Akadémia szervezett felvilágosító munkát végez az illetékes szerveknél, hogy megismerjék fizikus hallgatóink munkájának fontosságát. Az Egyesült Izzónál, Gammánál, finommechanikai üzemekhez kell fizikus. Minden üzemben lassan felállítják a kutató laboratóriumokat, ahol fizikusainknak működniük kell és lehet. Jelenleg a csepeli laboratóriumban van kutató részleg, de az itteni állások be vannak töltve. A felállítandó új kutatólaboratóriumok üzembe helyezéséig a fizikus és alkalmazott matematikus hallgatók 1000 Ft gyakornoki díjat kapnak és azonnal munkába állítja őket a már működő laboratóriumokban A Magyar Tudományos Akadémia januártól kezdve alkalmaz matematikusokat és fizikusokat, addig is minden fizikus gyakornoki díjat kap. Az atomreaktor alkalmazott gárdája teljes, jelenleg oda nem vesznek fel új embereket. Az eddigi vegyész „fölösleget” az idén már vegyész hiány váltotta fel. Országosan 40 vegyész végzett és 60-ra van szükség. M. M. MÁJUS VAN... Fotó: Wenhai 1