Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1960 (2. évfolyam, 1-44. szám)

1960-01-16 / 3. szám

Budapest + Tbiliszi 4- Moszkva + Párizs -­ Budapest A grúz matematikai és a moszkvai Lebegyev intézetben AZ EGYETEMRE KÉSZÜ­LŐ fizikusjelöltek 90 százalé­ka atomfizikus akar lenni, a végző fizikushallgatók leg­nagyobb része a KFKI atom­fizikai osztályán, vagy a re­aktor mellett szeretne dolgoz­ni. Ha esetleg elméleti fizi­kához van kedve, az elemi ré­szekkel, vagy terek kvantum­­elméletével kíván foglalkoz­ni. Ennek oka elsősorban két­ségtelenül az, hogy a termé­szettudományok modern ágai vonzóbbak a fiatalok számá­ra. De magyarázható ez ré­szint azzal is, hogy a termé­szettudományos ismeretter­jesztő előadások és az egyete­mi oktatás súlypontja talán nemkívánt mértékben eltoló­dott az atomfizika felé. Ter­mészetes, hogy az atomfizika megnövekedett aktualitásának és fontosságának megfelelően nagyobb helyet kap az okta­tásban. De ez nem mehet a klasszikus fizika rovására. Gondolok például arra, hogy a fizikus hallgatók egy sze­meszteren át hallgatnak kvan­tum-elektrodinamikát, hidro­dinamikára viszont mind­össze néhány óra jut. Két fél­éven át heti 4, illetve 3 órá­ban foglalkoznak kvantum­­mechanikával, elméleti hang­tannal alig valamit. Tapaszta­latom szerint a szovjet egye­temi oktatásban — beleértve a laboratóriumi gyakorlatokat is — nagyobb helyet kap a klasszikus fizika. De ne vág­junk a dolgoknak elébe. EZ ÉV JÚNIUSÁBAN a szov­jet—magyar kul­túrcsere­egyezmény keretében egyhó­napos tanulmányúton voltam a Szovjetunióban. Tíz napot töltöttem Grúzia — vagy ahogy ők nevezni szeretik: Georgia fővárosában, Tbili­sziben, régi nevén Tifliszben, húsz napon át pedig Moszk­vában tartózkodtam. Tbilisziben a grúz Akadé­mia matematikai intézetében Dolidze professzor kutatócso­portja foglalkozik klasszikus hidrodinamikával. Fő téma­körük az áramlások stabilitá­sának, a szakadási felületek viselkedésének tanulmányozá­sa. Azt hinné az ember, hogy a fizika e klasszikus ágá­ban a problémák zömét ré­gen megoldották. Nem egé­szen ez a helyzet. Dolidze professzornak 1955-ben sike­rült bebizonyítania a Navier- Stokes egyenlet megoldásának egyértelműségét, összenyom­hatatlan folyadékokra. Ta­valy általánosította a bizonyí­tást barotróp folyadékokra, vagyis arra az esetre, amikor a folyadék sűrűsége a nyo­másnak egyértékű függvénye. A kutatócsoport ezenkívül foglalkozik a nem-stacioná­­rius áramlások elméleti vizs­gálatával. Tbilisziben alkalmam volt meglátogatni az egyetem kí­sérleti fizikai intézetét. Kész­séggel mutatták meg labora­tóriumi felszerelésüket és a hallgatók laboratóriumi gya­korlatait. A laboratóriumi gyakorlatok anyaga nagy­jából egyezik a miénkkel, az­zal a különbséggel, hogy jó­val több a rugalmasságtani és hidrodinamikai mérés. Több laboratóriumi helyiség van berendezve aerodinamikai és hidrodinamikai mérésekre. Ilyen mérések pl.: a viszkozi­­tási együttható függése a hő­mérséklettől, oldatok viszkozi­tásának függése a koncentrá­ciótól, a kritikus Reynolds­­szám meghatározása csövek­ben történő áramlásra. Érde­mes külön megemlíteni a fénynyomás mérését. Evakuált csőben, függőleges torziós szálra piciny tükrök vannak erősítve úgy, hogy síkjuk a függőlegessel 45 fokos szöget zár be. A tükrökre a szál ten­gelyével párhuzamosan, a szál saját frekvenciájának megfelelő periódussal fény­impulzusokat ejtenek; a fénynyomás hatására a szál a függőleges tengely körül lengéseket végez, amely a visszavert fénysugár irányá­nak ingadozásán jól észlelhe­tő. TBILISZI egyike a világ legrégibb városainak: 1501 éves. Keletkezéséhez a kö­vetkező legenda fűződik: Grúzia egykori királya, Vach­­tang Gorgzale egy vadászat alkalmával az erdőben, ott ahol most Tbiliszi áll, egy szarvast sebesített meg nyilá­val. A megsebesített szarvas a közeli meleg forrás vizébe ugrott, majd forrásvizétől fel­frissülve eltűnt az erdőben. A király felismerte a forrás vi­zének gyógyító erejét s ezért partján várost alapított. A tbili (meleg) grúz szóból kap­ta a város Tbiliszi­ nevet. A Mtacminda-hegyről cso­dálatos kilátás nyílik a Kúra Völgyében fekvő ' városra. A Mtacmirida tetején"' gyönyörű terraszos vendéglő, mellette a televízió tornya. A hegy egy része a grúzok kegyelet­tel ápolt nemzeti pantheonja is, a grúz nép nagyjainak örök nyugvóhelye. Itt vannak eltemetve a grúz irodalom klasszikusai, mint Baratasvili, Csavcsavadze, Cereb­eli; itt helyezték örök nyugalomra Alekszander Szergejevics Gri­­bojedov orosz írót is. Tbiliszi érdekes építé­­tészeti és történelmi emléke a Metechi, a grúz uralkodók egykori lakóhelye, később cá­ri börtön. Sok grúz forradal­már, valamint Maxim Gorkij is itt raboskodott. A GRÚZOK MEGHATÓ vendégszeretetének illusztrá­lására hadd mondjak el egy kedves epizódot. A postán le­velet akartam feladni. A sor­ban előttem álló hölgy meg­kért, tartsam fel a helyét, mert fáradt, leül, míg sorra­­kerül. Mikor visszajött, va­lamit mondott, amit én nem értettem s ezért megkértem, mondja lassabban, mert nem tudok jól oroszul. Mire ő: „Hogy-hogy nem tud jól oroszul?” ,,Mert nem va­gyok idevaló. „Hát hova va­ló?” — kérdezte. Mikor meg­tudta, hogy külföldi vagyok, méltatlankodva vette ki ke­zemből a levelet, adta be a postán, hogy soron kívül in­tézzék el: „Egy vendégnek — mondta — nem szabad vá­rakoznia.” TÍZNAPOS TBILISZI tar­tózkodás után a kényelmes és gyors TU—104-essel utaztam Moszkvába. Itt a szovjet Tu­dományos Akadémia Letbe­­gyev Intézetében Szirovatsz­­kij kandidátussal, a Lomo­noszov Egyetemen Sztaljuko­­vics professzorral és munka­társaikkal volt alkalmam hasznos eszmecserét folytat­ni a magnetohidrodinamika problémáiról. A magnetohid­rodinamika problémái iránt csak néhány éve érdeklődnek a fizikusok, mióta valószí­nűvé véli, hogy a csillagok mágneses terének eredetét meg lehet magyarázni a bel­sejükben levő ionizált anyag mozgásával és mióta a plaz­mák fizikája a nukleáris re­akciókkal kapcsolatban nagy fontosságra tett szert. Sziro­­vatszkij főleg az elektromo­san vezető folyadékokban ha­ladó, ún. magnetohidrodina­­mikai hullámok tulajdonsá­gaival foglakozik. Ismeretes, hogy vezető folyadékokban újfajta hullámok terjedhet­nek, amelyeknek tulajdonsá­gai eltérnek mind a közönsé­ges folyadékokban terjedő hullámoktól, mind az elektro­mágneses hullámokétól. Szi­­rovatszkij érdekes eredmé­nyeket ért el az ilyen hullá­mok viselkedésének vizsgá­latában, ha ezek a hullámok olyan felülethez érnek, ahol a közeg sűrűsége hirtelen megváltozik. Sztanjukovics professzor a magnetohidrodi­namika csillagászati alkalma­zásain kívül foglalkozik a vezető folyadékok mágneses térbeli áramlásának stabili­tásával, több dolgozata je­lent meg a pinch-es fék­tusról, a plazmában terjedő hullá­mok tulajdonságairól. Ked­ves, közvetlen, rendkívül mű­velt ember. Több nyelven be­szél, kiválóan zongorázik, gazdag könyvtárában a szak­könyvek mellett minden jó vi­lágirodalmi mű megtalálha­tó. A legnagyobb készséggel és szívességgel tájékoztatott az intézetben folyó munká­ról, fáradhatatlan volt szak­mai kérdések megbeszélése­kor. (Folytatjuk.) Szabó János adjunktus A Lomonoszov-egyetem Egy vizsganap - képekben »Gyerekek, ti tudjátok?'’ Az első kérdés Az első felelet Fotó: Gresznaryk A legnehezebb pillanat... Sikerült! Hatalmas zsúfoltság — egészségtelen körülmények Ellenőrző látogatás a Ráday utcai menzán A Ráday utcában elhelyezett menza étterme már az első pillanatban meghökkenti a be­lépőt. Az alacsony, zsúfolt te­remben átható „menza-szag” terjeng a levegőben ... Rossz a szellőztető berendezés. Az asztalok között sokan állnak, hiúz szemmel lesve, hol kel­ fel valaki az asztal mellől, mer­re szabadul fel végre egy hely. Az ebédet befejező fiatalok ar­ca sem tükröz elégedettséget: hol a mennyiséggel, hol a minőséggel van baj... A kollégium lakói pedig az az egész menzával elégedetle­nek. A hibás, rosszul megépített szellőző berendezés pont a kol­légium ablakai alá ereszti a „konyha-szagot”, úgy, hogy a szobák egy részét szinte lehe­tetlen szellőztetni, a moslékot a kollégiumon keresztül hord­ják a teherautókhoz. Panasz, panaszok mindenfelé.. . A konyha vezetőségének ki­mutatásai szerint átlagosan 1700—1800 em­ber étkezik a Ráday utcai menzán. A férőhelyek szá­ma pedig háromszáz. Nem kell matematikusnak len­ni ahhoz, hogy kiszámítsuk: egy­­ helyen hat ember étkezik rövid két és fél óra alatt! Ez nemcsak a kiszolgálók amúgy is nehéz dolgát szaporítja, ha­nem a tisztaság, a hí géni a ro­vására megy.. És itt még arra sincs a mód, hogy a termet vala­milyen módon bővítsék, mint ahogy azt a bölcsész menzán teszik... A Ráday utcai helyiség, mint étterem, teljes mértékben el­avult, szellőztetése szinte meg­oldhatatlan, konyhája zsúfolt. Alkalmatlan menzának, nemcsak ilyen nagymé­retű túlterhelés esetén, ha­nem normális kihasználási viszonyok mellett is. Módot kellene találni arra, hogy a diákok étkezése jobb körülmények között történjen. A menzán étkező diákok kö­zül mindössze 350 fő egyete­münk hallgatója, a többi orvos és gyógyszerész-hallgató. Ha lehetséges lenne külön éttermet létrehozni az Orvostudományi Egyetem diákjai számára, ta­lán megoldódna ez a valóban tarthatatlan állapot. A zsúfoltság, korszerűtlen­ség kérdésében a menza veze­tője Urban Edit elvtársnő egyetért a panaszokkal. Nem csoda, hiszen neki is mindig megfájdul a feje estére az ápo­­rodott konyhaszagtól . (Pe­dig csak pár hónapja dolgozik itt. Mit szóljanak azok a diá­kok, akik három vagy négy éve „élvezik”, nap mint nap?) A Bölcsészettudományi Kar menzáján szintén ekkora ösz­­szeg áll rendelkezésre. Általá­nos vélemény szerint ott még­is jobb a koszt. A diákoknak nemcsak két, hanem három ételféleség közül lehet válasz­tani, és ízletesebb az ebéd is. Nem vitatható, hogy az utóbbi időben örvende­tes fejlődés tapasztalható itt is, különösen a tiszta­ság területén, de azért van még javítani va­ló bőven! Bár a zsúfoltság szinte áthághatatlan akadályt jelent minden téren. Nem véletlen, hogy a vizs­gák idején szaporodtak meg a panaszok a menzakoszt ellen. A megerőltetett szellemi mun­ka, a feszült idegállapot jobb táplálkozást kíván. Az Orvos­­tudományi Egyetem vezetősége is tisztában van ezzel, és a vizsgaidőszak tartamára fejenként 42 fillérrel emel­te a napi ráfordítások ösz­­szegét. Ugyanennyivel emelték a gyógyszerész hallgatók forint­­normáját is. Csak a mi egye­temünk részéről nem történt semmi ilyen irányú kezdemé­nyezés .. . Ezersz­er leírták, tízannyissal elmondták már azt a közhely­nek számító igazságot, hogy fokozott munkához, legyen akár fizikai, akár szellemi munka, fokozott kalóriameny­­nyiség szükséges. Ezerszer le­írták, tizannyiszor elmondták... Ideje lenne, hogy egyetemünk vezetői is tudomásul vegyék ezt, és a vizsgák idején — úgy* mint egyetemtársaink — jobb* kalóriadúsabb étkezést bizto­sítsanak a diákoknak. S. I. Zsúfoltság az asztaloknál.. ( Előkészítő tanfolyam Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Bölcsészettudo­mányi Kara egyetemi felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamot indít; a nappali tagozaton ma­gyar—történelem, illetve ma­gyar-orosz szakra, a levelező tagozaton magyar—történelem, magyar—könyvtár, illetve tör­ténelem—könyvtár szakra je­lentkezők részére. A nappali tagozat tanfolya­mára érettségizettek jelentkez­hetnek, akik 30. életévüket nem lépték túl és igazolják, hogy tanfolyami felvételükkel a munkaadó szerv vezetője — munkaviszonyban nem állók esetében az érettségiztető kö­zépiskola igazgatója — egyet­ért. A levelező tagozatra je­lentkezhetnek mindazok az érettségivel rendelkező dolgo­zók, akik 22. életévüket betöl­tötték, de a 40. életévet még nem haladták túl és jelenlegi munkakörük megkívánja a tu­dományegyetemi végzettséget. Az írásbeli kérelmeket az említett javaslatokkal ellátva január 20-ig a bölcsészettudo­mányi kar dékáni hivatala nappali, illetőleg levelező ta­gozata címére (Bp. V., Pesti Barnabás utca 1.) kell eljuttat­ni. A tanfolyamot 1960. feb­ruár 4.—június 30. között tart­ják meg. A részvételi díj 320 forint, amelyet az első tanfo­lyami foglalkozás alkalmával kell befizetni.

Next