Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1960 (2. évfolyam, 1-44. szám)
1960-03-26 / 13. szám
Mozgalmi emberek (2. old.) A bíráló cikkekről (3. old.) Az őrült (4. old.) Pályaválasztás és hivatástudat Címmel rendezett jól sikerült Baketot a József Attila KISZ- alapszervezet. A bevezető előadást Komor Hana elvtársnő, a Német Intézet adjunktusa tartotta. A fiatal tanárok első iskolai évéről beszélve három fő kérdés köré csoportosította mondanivalóit. Szólt az iskola tanári kollektívájába való beilleszkedés, az órákra való felkészülés és az osztályzás problémáiról. Az előadást követő élénk Vita megmutatta, hogy menynyire érdekli az iskolai munka a hallgatókat. Minden évfolyamból akadtak hozzászólók, nemcsak a negyedévesek érdeklődtek. A felszólalók beszéltek a fiatalok túlterheléséről, a vidéki tanárok továbbfejlődési lehetőségeiről, a tanári munka anyagi megbecsüléséről, a koedukáció előnyeiről és hátrányairól, valamint számos más kérdésről. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a jövőben növelni kell a tanári hivatástudatot a bölcsészkarra jelentkezők körében. Tekintettel arra, hogy sok kérdés nyitott maradt, néhány KISZ-csoport úgy döntött, hogy csoportvita keretében folytatják a téma megbeszélését. Kiss Laura — Csak 50 fillér! Megjelent az Egyetemi Lapok legújabb száma. Szépségversennyel az Egyetemi Lapok! Szolid, de mégis erőteljes hangon minden szombaton délben ilyen és ehhez hasonló mondatokat hallunk a bölcsészkari menzán. S a komoly tekintetű fiatalember karjáról egyre jobban fogy az újságköteg. Pár percre félrehívom az egyik távoli üres menzaasztalhoz — s bár tudom, hogy ezzel eléggé rontom az üzletet, egy kissé kikérdezgetem. — Hány újságot adsz el szombatonként a déli órákban. — Átlag 150 újság megy el délután két óráig. Ha esetleg megmarad egy pár, azt hétfőn az évfolyamon még könynyen elsütöm. — Mi a tapasztalatod a menzai árusítással kapcsolatban. — Érdekes, hogy a leányok kultúrigénye nagyobb, ők sokkal inkább veszik a lapot. A fiúk már csak éhségük minél előbbi lecsillapítására gondolnak. — Mikor fogy a leggyorsabban az újság? — A menza vezetősége az utóbbi időben hathatós intézkedéseket tett a túlzsúfoltság megszüntetésére. Most már egyre kevesebben állnak az asztalok körül és egyre kevesebben lesik mohó izgatottsággal az ülők és étkezők minden mozdulatát. Pedig eddig a vevőim jórésze ezekből a várakozó hallgatókból került ki. Persze van egy állandó és jól kialakult gárdám az úgynevezett törzsvendégeim, akik, ha esetleg ebédelek, még fel is keresnek az újságért. Egyébként ha már itt tartunk, érdemes megjegyeznem, hogy milyen furcsa a vásárlási pszichológia. Ha ugyanis kínálom az asztalnál a lapot, egy-két ember vesz. De amikor leülök ehhez az asztalhoz ebédelni, kezembe veszem a lapot és olvasom, rögtön újabb vásárlóim akadnak. Beszélgetés közben újabb hallgatók jönnek asztalunkhoz, újságot kérnek. Befejezzük a társalgást ■ Szabó Győzővel, aki egyébként civilben elsőéves magyar—olasz szakos hallgató, s egy pillanat.. múlva már újra hallom a jól ismert mondatokat. — Csak 50 fillér' Ifjú falukutató’" nyilatkozatával az Egyetemi Lapok legfrissebb száma. Bakonyi István ,,SZÉPSÉGVERSENNYEL AZ EGYETEMI LAPOK!“ Szabó Győző és az egyik törzsvendég m kmt&nm, j II. ÉVF. 13. SZÁM, 1960. MÁRCIUS 26. ÁRA: 50 FILLÉR. AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA A „vidék-probléma" — Vallás és politika — A társadalmi munkáról Nemes Dezső elvtárs a Ráday-kollégisták között A Ráday utcai kollégiumban kedden este baráti beszélgetés zajlott le Nemes Dezső elvtárs, a Politikai Bizottság tagja és a kollégiumi lakói között. Ez a rendezvény része volt annak az akciónak, amely azért indult, hogy politikusabbá válljék a kollégiumi élet. Nemes Dezső elvtárs azzal kezdte, hogy bizonyos fokig elégedetlen a neki feltett kérdésekkel. A kérdések túl általánosak, átfogók. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az egyetemet végzettek „vidék problémájáról”. Nemes elvtárs röviden válaszolt: — Nem jó. Sok fiatal még mindig húzódozik a vidéki élettől, elmaradottságra, a kulturális élet hiányára hivatkozik. Ezek a fiatalok joggal kívánják a kulturális előrehaladást, de mégsem érzik hivatottságuknak az elmaradottság leküzdését. Pedig ez nemcsak a pedagógusok, hanem minden egyetemet végzett fiatal elsőrendű kötelessége. A következő kérdés feltevője azt kívánta megtudni, hogy milyen származásúnak tekinthetők a munkás-paraszt értelmiségiek gyermekei? — Ez nyilvánvalóan erőltetett kérdés — hangzott a válasz. — Az értelmiségi szülők gyermeke értelmiségi származású lesz. De a származás kérdése nem döntő jelentőségű kérdés, csupán átmeneti jelentősége van. A perspektíva: az osztályok eltűnése. A kommunizmusban nem lesznek osztályok, csak dolgozók. A következő kérdés a vallással foglalkozott. Erre válaszolva Nemes elvtárs elmondotta, hogy a vallásos gondolkodásnak mély társadalmi gyökerei vannak, s nekünk kommunistáknak ezzel számolni kell. Mi eszmeileg harcolunk a vallás ellen, mert ellenkezik meggyőződésünkkel. Ugyanakkor államunk jelentős anyagi eszközökkel támogatja az egyházakat, mert azok egy csökkenő, de még hosszú ideig fennálló tömegszükségletet elégítenek ki. Azonban a tömegek még létező őszinte vallásosságát meg kell különböztetnünk egyesek politikai színezetű vallásosságától. Sokan vannak — főleg a letűnt uralkodó osztály maradványai közül, akik a vallásos érzést arra használják fel, hogy így érzékeltessék fenntartásukat a rendszerrel szemben. Ezek az emberek nem istenhitből, hanem rendszerellenességből vallásosak. Jól tudják, hogy minél hatékonyabb a szellemi felszabadulás, annál reménytelenebb az ő helyzetük. Az egyetemisták társadalmi munkaakcióiról Nemes elvtárs azt mondta, hogy az ilyesféle munkaakció mindenféle szempontból hasznos. Arra azonban vigyázni kell, hogy ne menjen az alapvető feladat, a tanulás rovására. Irányelv legyen: mindenki végezzen társadalmi munkát, arányosan osszuk meg a feladatokat. A továbbiakban Nemes elvtárs foglalkozott a nyugati országok értelmiségének helyzetével, a várható oktatási reform főbb célkitűzéseivel, a Népszabadság szerkesztésével kapcsolatos egyes kérdésekkel. A hallgatók őszinte lelkesedéssel köszönték meg Nemes elvtárs közvetlen, baráti szavait. (Drábik) 1960 MAR 20.$ IT BUDAPEST GYŐRI D. BALÁZS: Bár hóvirággal simogatod arcod, és szempilládhoz fűszálak ütődnek, a tél visszhangját füledben sokallod, és elkergetnél makrancos felhőket, hogy ne zavarnák telet űző kedved, és megálljt szólhass settenkedő szélnek, mert ibolyái félnek még a kertnek, de szemeid már kankalint ígérnek, áriáját fúrná rű az ég felé, és — de arcod érzi, s megremeg bele. Suhanc nap kerget felhőnyájakat, — lágyan simítja, félve válladat. Ibolya szirmát bontogatni készül, — de kebled érzi, gyönge szára szédül, A rügy pattanni, fényre törni fél, a halk zsoltárt mormol lábadnál a szél. TAVASZ IKSilMP mémmsmimm % A proletár ateizmus érdekében kulturális forradalmunk csak úgy bontakozhat ki teljességében, ha a tudományos képzést és nevelést összekapcsoljuk az ideológiai képzéssel. A szaktudományokat a dialektikus materialista világnézet alapján kell elsajátítanunk és ennek az egységnek az alapján kell a gyakorlatban hasznosítanunk. Az elmúlt években kevés gondot fordítottunk az ideológiai nevelésre. Ennek káros hatását tapasztalhatjuk a tudományokban, a művészetekben, az emberek gondolkodásában, de elsősorban az ifjúság nevelésében. Különösen a vallás kérdésében szembetűnő az ideológiai képzetlenség. Vitatkozni csak úgy lehet, ha az ellenfél álláspontját is ismerjük, ha a mi világnézetünk — a dialektikus materializmus — szilárd talaján állunk mindkét lábunkkal. Ez utóbbi kérdésben nincs is nagy hiány, de ha vitakozni próbálunk a vallás tételeivel, csakhamar rádöbbenünk arra, hogy vallástörténeti érveink nem megalapozottak. Az egyetemek és főiskolák hallgatóinak céltudatosabb materialista világnézeti nevelése szükségessé teszi, hogy mindenekelőtt az ideológiai tanszékek oktatói és általában az oktatói testület alaposan tájékozott legyen a vallások történeti kérdéseiben, ezeknek társadalmi szerepét ismerje. Anélkül, hogy feltárnánk az ateizmus fejlődésének főbb vonalait, nem vitatkozhatunk a proletár ateizmus érdekében. A marxista valláskritika elvi kérdéseit csak ezekkel párhuzamosan fejthetjük ki , renggyőzően és eredményesen. A Művelődésügyi Minisztérium ilyen meggondolással bízta meg egyetemünk filozófiai tanszékét, hogy szervezzen két féléves tanfolyamot a vallások és az ateizmus történetéről. Az első félévben a vallásokkal és az ateista mozgalmakkal ismerkednek meg az oktatók a másoforravallásfrancia forradalomig. A dik félévben a francia dalomtól kezdődően a kritikai problémákat tárgyalják meg. A tanfolyam február 6-án kezdődött. Minden második szombaton tíztől egy óráig a bölcsészkar X-es termében három témából álló előadást hallgatnak végig az oktatók. Három előadás után konzultációkon beszélik meg a problematikus kérdéseket. A konzultációkon is élénk az érdeklődés, sok érdekes és tanulságos kérdés hangzik el. A tanfolyamot egyetemünk filozófiai tanszéke szervezte. Háromszáz hallgatója van, pedig önkéntes jelentkezés alapján indult. A részvevők többsége filozófiai és politikai gazdaságtanoktató, valamint a tudományos szocializmus tanszékek dolgozói. Az előadásokon képviseltetik magukat a pártiskolai tanszékek oktatói, a társadalomtudományi , filozófiai, történettudományi, közgazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, irodalomtörténeti, pedagógiai és lélektani kutatóintézetek munkatársai, a TIT előadói és a vidéki egyetemekről egy-egy oktató. Az előadásokat nagy érdeklődés kíséri, éppen ezért magnetofonszalagon rögzítik az elhangzott előadásokat, hogy a vidéki újságírók, tanárok és mások is megismerkedhessenek vele. A tanfolyam hallgatói jegyzetet is kapnak, hogy a hallottakat jobban rögzíthessék. Ez lesz az első ilyen jellegű összefoglaló, tehát úttörő jellege van. Három részből áll. Az első rész április hónapban készül el, a másik kettőt is kézhez kapják a hallgatók a jövő tanév elejéig. Az előadásokat a legjobban képzett tanárok tartják — közülük több egyetemünk oktatója. A jegyzeteket is ez a testület készíti el. M. M. ÜNNEPSÉG A FELSZABADULÁS * 15. ÉVFORDULÓJÁNAK CISZTELLILAL Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából 1960. április 1-én, pénteken délelőtt tíz órakor az egyetem színháztermében ünnepséget rendez. Ünnepi beszédet Pölöskei Ferenc az egyetemi MSZMP végrehajtó bizottságának titkára mond. Műsor: Ady Endre „A Tűz csiholója” előadja. Sólyom Katalin az egyetemi szavalókör tagja. Mihály András: Védd a békét ifjúság! (kantáta). Sosztákovics: Dal az erdőkről (oratórium III. IV. V. tétel) előadja: az Egyetemi Énekkar és az Egyetemi Koncertzenekar, valamint a Bezerédy utcai iskola altör..kórusa. Karigazgató: Czigány Tibor. Vezényel: Baross Gábor, szólót énekel: Csapó Károly. Jankovich Ferenc: Budapestre. Előadja: Buzsáki Ilona. Pillanatképek a Hansági építőtáborból, táncjáték öt képben, bemutató előadás. Irta, koreográfiáját tervezte és betanította: Gyapjas István. Zeneszerző: Kocsár Miklós, díszlettervező: Vegenast Róbert, vezényel: Baross Gábor. Előadja az Egyetemi Tánccsoport.