Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1973 (15. évfolyam, 1-19. szám)

1973-02-05 / 2. szám

Tudományos ülésszak Az Egyetemi Tanács és nyár 27. és 28-án a BTK az MSZMP ELTE pártbi- tanácstermében, zottsága közös rendezése­ A tudományos ülésszak­ben A szocialista demok­ referátumai és korreferátu­­rácia elmélete és gyakor­ mai, rövidített változat­­lana címmel tudományos­ban, lapunk hasábjain is ülésszakot tart 1973. fele- megjelennek. A REKTORI TANÁCS TÁRGYALTA Február 2-án a Rektori Tanács megtárgyalta az ELTE 1972. évi nemzetközi kapcsolatairól szóló jelentést, mely­nek előadója Nagy Károly rektorhelyettes volt. Második napirendi pontként Benkő Loránd rektorhe­lyettes adott tájékoztatót az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem tanári továbbképzéséről. A két napirendi pont után került sor az egyetem éle­tét érintő bejelentésekre. KISZ-titkárok pécsi tanácskozása Az egyetemi és főiskolai KISZ-szervezetek titkárai január utolsó napjaiban Pécsett találkoztak, hogy meg­vitassák a KISZ-munkában szerzett tapasztalatokat, megbeszéljék a jövő feladatait, és hogy egyes kérdések­ben egységes értelmezést alakítsanak ki. Egyetemünkről dr. Kiss György, az egyetemi KISZ- bizottság titkára, és a kari titkárok vettek részt a tanács­kozáson, amelynek első napján Aczél György elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartott konzultációt időszerű oktatási­, művelődési és belpolitikai kérdésekről. Előadást tartott Barabás János, a KISZ KB egyetemi és főiskolai osztályának vezetője is, elő­adásában értékelte a közelmúltban végzett munkánkat, és néhány fontos soron következő teendőre hívta fel figyelmünket. A tanácskozás második és harmadik nap­ján különböző szekciókban folyt a munka, ahol többek között a KISZ-szervezetek kollégiumi nevelő munkájá­nak helyzetéről, a hallgatók politikai aktivitásáról, a vezetőképzésről, és a szakmai-tanulmányi munkáról zaj­lott a vita. A tanácskozás utolsó estjén dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára, válaszolt a feltett kérdésekre, melyek részben a KISZ egészét, részben pedig a felső­­oktatási intézmények KISZ-szervezeteinek általános problémáit érintették. A tanácskozás résztvevői a zsúfolt program mellett megismerkedtek Pécs nevezetességeivel, és csoporton­ként ellátogattak a Tanárképző Főiskolára, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolára és a Pécsi Orvostudományi Egyetem klubjába is, ahol kötetlen formában folyt to­vább az eszmecsere. — szigeti — EGYETEMI LAPOK ,­XV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM, 973. FEBRUÁR 5. ARA 60 FILLÉR AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA Az érettségi- és a felvételi rendszerről DR. POLINSZKY KÁROLY MINISZTERHELYETTES SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Mint már korábban infor­máltuk olvasóinkat, dr. Po­­linszky Károly, művelődés­­ügyi miniszterhelyettes az ok­tatásügy kérdéskörében saj­tótájékoztatót tartott. Elsőként az egyetemi felvé­teli rendszerről szólt s hang­súlyozta, hogy a továbbfejlesz­tés szükségessége mellett a jú­niusi határozat alapelvei he­lyesnek bizonyultak. A beis­kolázásoknál a továbbiakban is a tehetséget, a rátermettsé­get kell vizsgálni a tárgyi tu­dás, a felkészültség mellett. A módosított egyetemi fel­vételi rendszer lényege, hogy a középiskolából vitt pontszá­mokat most kétféleképpen le­het kiszámítani. Az eddigi gyakorlat szerint a hozott pontszám a felvételi tárgyak II.—III.—IV. osztályban elért tanév végi osztályzataiból és az érettségi átlagából ala­kult. Az új szisztéma a felvé­teli tárgy utolsó két évének eredményét számítja csupán be, s az érettségit is figyel­men kívül hagyja. Mindkét elbírálási mód érvényben lesz, s a bizottság azt veszi figye­lembe, amelyik kedvezőbb a diák számára. — Ez a látszólag formai in­tézkedés tartalmi vonatkozá­sú lesz — mondta a minisz­terhelyettes. Sokat várunk az új módszertől kétféle vonat­kozásban is. A hátrányos helyzetben lévő gyerekeknek ugyanis időre van szükségük, míg felzárkóznak a többiek mellé. Ezért nem vesszük számításba például azt az el­ső évben kapott érdemjegyet, amit csak az első három évben tanul. A fizikánál, amit má­sodikban kezd el, csak a III— IV. osztály eredménye a mérvadó. Másik szempontunk, hogy a szakmailag jók egyenlő lehetőséget kapjanak: ne kell­jen a gyereknek például ere­jén felül vers-memoriterek­kel gyötrődnie, ha a mate­matikához van tehetsége, és fordítva, ne legyen kénytelen napi 2—3 órát fizikával fog­lalkoznia, ha humán beállí­tottságú. Természetesen nem arról van szó, hogy az alapve­tő tudnivalókat ne sajátítsa el, hanem arról, hogy későb­bi pályaválasztásában ne le­gyen döntő szerepe annak, ha egy más területen „analfabé­ta”. Az érettségi és a felvételi vizsga közelítését, a kettős „stress” csökkentését célozza egy kísérleti jelleggel beve­zetésre kerülő módszer, amely egyelőre csupán a matematika felvételit érinti. A diáknak le­hetősége nyílik arra, hogy az érettségi és a felvételi írás­belit egyszerre tegye le, ugyanis az írásbeli érettségi dolgozat egyúttal megfelel a főiskolai, egyetemi felvételi vizsga írásbeli részének is. Ha tehát a diáknak három évig ötöse volt matematikából, két változat közül választhat: ha nem ír írásbelit, akkor a szo­kott módon felvételizik (ter­mészetesen az érettségi nem számít be), vagy május 12-én leteszi az összevont érettségi és felvételi írásbeli részét. Ez egységes feladatlap alapján történik, a dolgozatok javítá­sát pedig egy — a középisko­lák tanáraiból és a fogadó in­tézet oktatóiból álló — közös bizottság végzi. Dr. Polinszky Károly a kö­vetkezőkben néhány számada­tot ismertetett, amely a vég­zős tanárok elhelyezkedési le­hetőségeit is érintheti. Ebben a tanévben 137 ezer diák vé­gez az általános iskolákban, 8 ezerrel kevesebb, mint tavaly. Ebből 55 ezren tanulnak to­vább: 26 ezren gimnázium­ban, 29 ezren szakközépisko­lában. 65 ezer szakmunkásta­nuló lesz, de ebben a szám­ban a gimnáziumi érettségi­zettek is benne vannak. Az 54 ezer érettségizőből 15 ezer lesz a felsőoktatásba kerü­lők száma. A pedagógusok pályázati rendszerének módosításával kapcsolatban a miniszterhe­lyettes megjegyezte, hogy az ebben az évben megjelent utasítás pontosan megjelöli, mikor kell pályázatot hirdet­ni és szétválasztja a gyakorló pedagógusokét és a végzősö­két. A végzős hallgatók érde­keit védi az a rendelet, hogy két alkalommal, áprilisban és júniusban is pályázhatnak. De "akinek pályázatát az első sza­kaszban elfogadták, a máso­dikban már nem léphet fel állási igénnyel. A pályázat el­utasítását az intézménynek minden esetben indokolnia kell. A jövőben várhatóan — az intézkedéseknek köszön­hetően — nagy mértékben csökenni fognak a fiktív meg­­hirdetések. Ebben az évben is lesz elég pedagógus-állás, igaz, középiskolai kevesebb: a hatezer helyből kétharmad a községekben, egyharmad rész pedig a városokban lesz. Ma még 3500 képesítés nélküli pe­dagógus működik az általános iskolákban, ami az összesnek 5,6 százaléka. Közülük 80 százaléknál többen most szer­zik meg oklevelüket. Számí­tanunk kell azonban mindig valamennyi képesítés nélküli pedagógusra, érthető például, hogy a szülési szabadságon le­vőket csak helyettesíteni lehet. A középiskolák közül a tanár­hiány leginkább a szakközép­­iskolákban érezhető, különö­sen a szakmai gyakorlat­veze­tőknél. A miniszterhelyettes beszá­molójában kitért a túlképzés kérdésére is és elmondta, hogy a felvettek létszámát az ELTE bölcsészettudományi karán is emelték a megfelel­tek nagy száma miatt, az an­gol szakon például a duplá­jára. A BTK-ról nem csupán tanárok kerülnek ki, nem is ez a kar egyedüli célja, hiszen népgazdaságunk számos terü­letén helyezkedhetnek el böl­csészek, s vannak szakmák, amelyekre kizárólag ezeken a szakokon készítenek fel. Végezetül diákszociális in­tézkedésekről, az ösztöndíj -rendszer módosításáról, az élelmezési normarendszer új formájának kedvező képéről beszélt a miniszterhelyettes. —gutai— ,""""""'"""""‘S'SSSSSSS/S'SSSSSSS/'//ySSSSS/SSSSSSSS/SSSSS///JSSSS///SSSSSSSSSSSS/S/S,SSSSS/SSSSS//SSSSSSSí' SS'rSS'SSSS/SS/SSSSSSS///SSSSS//S/SSSSSSS/S//S//;SSSSSSSSSfSSSSSySSSSS//SSSSSSSSSSSSSSSSSSsSS//S,/SSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S/,SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSi Ahogy már lapunkban hírül adtuk, 1973. január 19-én dél­után két órakor az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanácsa és a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága meg­kötötte és mindkét részről aláírta az együttműködési szer­ződést. Egyetemünk részéről dr. Ádám György rektor és dr. Kiss György, a KISZ-vb titkára, a megye részéről Lombos Ferenc, a tanács vb-elnöke és Szakács Ferenc, a KISZ-vb első­­titkára látta el kézjegyével e­­fontos és jelentőségteljes szerződést. Egyetemünk rektora mondotta a szerződéskötésnél: „Egyetemünk történetében első ízben kerül sor arra, hogy közös feladatok vállalása és megoldása céljából egy egész me­gyével kötünk szocialista együttm­űködési szerződést. A most aláírt szerződés az oktatás, a tudományos és kul­turális tevékenység területén, a kapcsolatoknak a kereteit szabja meg. Egybefoglalja, más szavakkal, törvényesíti, egy­részt az eddigiek során már kialakult munkakapcsolatokat, másrészt lehetőséget biztosít további közös vállalkozásokra. A szerződés jelentőségét röviden úgy foglalhatnám össze, hogy az lépést jelent a párt oktatáspolitikai irányelveiben megszabott fő feladatunk végrehajtásában, nevezetesen a szak­­ ma­i ALÁÍRTAK A SZOCIALISTA SZERZŐDÉST emberek korszerű képzésének megvalósításában, lehetőséget adva arra is, hogy munkánk eredményét, a megye területén elhelyezkedett volt hallgatóink szakmai, politikai helytállását állandóan figyelemmel kísérhessük és számukra szervezett ke­retek között szakmai segítséget nyújthassunk; hogy a megye üzemeinek kutatómunkájába való bekapcsolódásunkkal a ter­m­elés sikeret közvetlenül is elősegíthessük, hogy rendszeres közös rendezvényeinken, kulturális programjainkon eszmecse­rét folytathassunk. A­ szerződés azonban annyit ér, amennyit az abban foglalt célkitűzésekből oktatóink — és gondolom — a megye üzemei­nek, intézményeinek dolgozói, tehát a konkrét feladatok vál­lalói azokból megvalósítanak. Mindnyájunkon múlik tehát, hogy egy vagy két év múlva eredményes együttműködésről számolhatunk-e majd be vagy sem. Bízom abban, hogy a szerződés előkészítésében közremű­ködők — akiknek ezúttal mondok köszönetet — nem fáradtak hiába, és a megyei tanács végrehajtó bizottsága, illetőleg az egyetem tanácsa olyan szerződés aláírásához adta hozzájáru­lását, amely a szó nemes értelmében szocialista módon ala­pozza meg egyetemünk és az ország egyik, minden szempont­ból igen jelentős megyéje között a kapcsolatokat.” Lombos Ferenc elvtárs, a vb elnöke mondotta el ezután hogy a megye milyen terveket dolgozott ki az együttműkö­­désre. Ezekről következő lapszámunkban közlünk tudósítást valamint a megkötött és aláírt szerződést is február 19-i lap­­számunkban ismertetjük.­­ LOMBOS FERENC ÉS ÁDÁM GYÖRGY KICSERÉLIK AZ ALÁÍRT OKMÁNYOKAT. (BAL OLDALI KÉP) LOMBOS FE­RENC, A GYŐR-SOPRON MEGYEI TANÁCS VB-ELNÖKE MÉLTATJA A SZERZŐDÉS JELENTŐSÉGÉT. MELLETTE JOBBRÓL: SZAKÁCS FERENC, A MEGYEI KISZ-VB ELSŐ TITKÁRA, BALRÓL: ÁDÁM GYÖRGY REKTOR ÉS KISS GYÖRGY, AZ ELTE KISZ-VB TITKÁRA (JOBB OLDALI KÉ­P)

Next