Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1974 (49. évfolyam, 1-21. szám)
1974-04-20 / 7. szám
UNIVERSITASSIKER ITÁLIÁBAN Senki sem fázott ott fönt, kétezer méter magasban, bokáig, majd térdig hóba sülylyedve, a 2914 m magas itáliai Gran Sasso csúcs tövében az Universitas együttes tagjai közül. A l’ Aquila-i völgy tavaszából a hirtelen télbe rándult lányokat és fiúkat melegítette az előző napi fesztiválsiker! A II. Nemzetközi Egyetemi Színjátszó Fesztivál 11 résztvevő együttese közül a március 20—28-ig tartó eseménysorozaton egyetemünk színjátszóinak bemutatója aratta a legnagyobb elismerést. Ezt a kis csoportunk már az előadás közben is érezte. A Gran Sasso csúcsáról visszatérőben pedig megerősítettek bennünket ebben az Il Tempo március 26-i számának sorai, melyek fölött ez a vastagbetűs cím díszelgett: Successo degli ungheresi al Festival universitario, azaz a Magyarok sikere az egyetemi fesztiválon. írását az ottani kritikus ilyen megállapításokkal tűzdelte: „A budapesti Universitas két lenyűgöző előadásával a nemzetközi egyetemi fesztivál — amely néhány itteni megszállott hihetetlen állhatatosságának hála, éppen most folyik l’Aquilában — a csúcspontjához érkezett.” Majd később: „A görög színházban a színész feladata az volt, hogy érzelmeket, gondolatokat sugalljon. Ki tudja, hogy a Teatro Communale széksoraiban ülve mióta nem volt már hasonlóban részük?! Tegnap este azonban a budapesti Universitas mindkét előadásával egészen együlálló drámai kvalitásokkal, érzelmekkel telített, feszült pillanatokkal ajándékozta meg a nézőket.” Az előadás előtt egy nappal még nem voltunk benne biztosak, hol s milyen körülmények között kerülnek színre a „Kedd, július 14” és az „Arisztophanész madarai” c. produkciók. Mert volt arra korábbi példa, hogy a helyi tanács pártharcainak következtében egy-egy előadás elmaradt, vagy az előre megállapított helyiség tagadtatott meg a színjátszóktól. Március 24- én azonban számunkra kiderült az ég: az együttes bevonulhatott a helyi Teatro Communale színpadára. Reggel, mikor még minden olyan bizonytalan! Mikor talán kétszer olyan kétkedő az ember az aranycirádás páholysorok, a régen használt csupasz színpad, az eltérő beosztású nézőtér láttán. Emitt magába süllyedt rendező morfondíroz az átrendezés kényszerein, amott színészfiúk csoportja gunnyaszt e hodálynyi homályban — fény nélkül, hangjuk vesztetten. Az egész olyan, mint egy hatalmas odvas fog — belülről. Ki csinál itt majd színházat?! Aztán kopácsolás kezdődik a deszkákon, összeáll a színi dobogórendszer. Megfeszülnek az izmok, ropognak az ízületek a cipeléstől, míg kialakítódik a játék kerete. A fáma a kiszabott három dimenziós térdarabbal az otthonosság érzését kelti. Mint sportolók a verseny előtt, ez is, az is elkezdi bejáratni magát. Kukorékolás hasít a levegőbe, a dobogóra dobbannak a lábak, valaki a szövegét hadarja, minden szereplő feláramlik a színre — kezdődik a próba. Az első, az Arisztophanész madarai! Nyikorogva indul a gépezet, de aztán átforrósodik a levegő, s már mindenki élvezi a játékot. Teljes erővel nyúzzák egész délelőtt, majd rövid ebédszünet után a Kedd, július 14. próbája következik. Itt kell megszokni a több újdonságot, térben, időben és végszakban. A délután munkája mindenkit megizzaszt. De bírják torokkal, lendülettel, karral, lábbal és zsigerekkel. Önmaguknak kell bizonyítanuk, hogy sikerül, sikerülni fog! Már több mint öt órája vannak a színpadon ... Nem tudom, hogy profi színészek bírnak-e ilyen terheléssel. Nem hiszem... hiszen még csak ezután jön a java: két előadás az esti órákban. Egymás után. Ugyanazokkal a szereplőkkel. Ugyanazzal a főszereplővel! Tehát nincs megállás, tessék sminkelni, öltözni indulni. Az izzadtságot csak töröld le, majd egy negyed nap múlva — úgy éjfél tájékán — megfürödhetsz, ha jut melegvíz! És elkezdődik a tánc az előcsarnokban, fölhangzik a Carmagnol a márványlépcsők rendjén, a közönség beáramló sorai közt. A nézők legtöbbje maga is egyetemista, sőt, színésze valamelyik együttesnek. Mégis elfogódott kissé... azaz, hogy nem tud még nézőként úgy szerepelni, mint színészként, a színpadon. Magyarán: valami közvetlenebb kapcsolatot hirdetett majd minden előadás a színpadról. Közvetlenebb kapcsolatot néző és előadás, társadalom és színdarab között. Ezt tették a New England-iek, a palermóiak, a Clermont- Ferrand-iak, a belgrádiak, padovaiak, rómaiak, párizsiak. Most mégis meghökkennek egy pillanatra, mikor körtáncba hívja őket a pirossapkás, kokárdás Marie-k kara, forradalmi dalok éneklésére biztatja a sans-culottok serege. Könnyebb valamit hirdetni, mint gyakorolni .. ?! Végül is elragadja őket az előadás hangulata, s beszállnak a játékba, betáncolnak a nézőtérre. És ezzel már ők is részesei a magyar sikernek! Amikor, úgy éjféltájt kitántorogtak a fáradt lányok-fiúk a Teatro Communale épületéből, csordultig voltak örömmel és fáradsággal. Nem hiszem, hogy észrevették volna a színház előtti tér túloldalán álló San Bernardino bazilika oldalfalában azt a kis márványtáblát, amely egy ötszáz évvel ezelőtt élt, s velünk, magyarokkal elkötelezett életű ember emlékét hirdette. Giovanni da Capestra-.io, azaz Kapisztráni János, a nagy Hunyadi nándorfehérvári harcostársa örökítődött meg a templom falába vésve — hiszen ő a helyi Ferences rend jeles képviselője volt. Nevén s tettem elgondolkozva jutott eszembe, hogy saját erőnkhöz, a lehetőségünhöz mérten mi sem hoztunk szégyent a minket delegáló országra s intézményre. — l’Aquilában, az ő szülőföldjén. Ny. Sz. Egyetemi sport Tudományos rovat EGYETEM LAPOK■ AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA Pillantás a hídról A menzákon a helyzet változik!... Miért kell olyan sokáig várakozni a Pesti Barnabás utcai menzán? (A név helyettesíthető bármely menzánk nevével.) Miért kell az evőeszközre várni, mikoraz egyetemistának úgyis kevés ideje van? Miért van egyre gyakrabban burgonyapüré, amely nem mindig ízletes? Miért nincs tiszta pohár már V2 1- kor a menzákon? Megannyi miért, amelyekre sok hallgató választ vár és kér. Ezekre a miértekre kerestük mi is a választ, így jutottunk el a Menzabizottsághoz, amely névleg már korábban is létezett egyetemünkön, a gyakorlatban azonban tevékenysége nem volt kimutatható. A bizottság munkájának életrekeltése sok nehézséggel járt. Sajnos e munkánkhoz felsőbb szerveink sem tudtak segítséget nyújtani, így szinte ismeretlen úton kellett elindulnunk. ★ Első helyen szerepelt mindenhol a zsúfoltság és az ezzel szoros kapcsolatban lévő hosszú várakozási idő. A vállalat képviselői tényekkel bizonyították, hogy a menzák forgalma még most sincs kihasználva. A zsúfoltság oka az egyenlőtlen elosztás, az, hogy a tanrendi beosztásból következően a hallgatók nagy része V2 12—12 között, illetve V2 2—2 között kíván ebédelni. A zsúfoltságot növeli, hogy a Ráday utcai menza bezárt — az itt étkezőket is a többi menzán kellett elhelyezni —, valamint az, hogy a Pesti Barnabás utcai menza konyháját átépítik. Ezért az ebédet a Villányi útról hozzák, ennek következtében fordulhat elő, hogy má 12-kor nem kezdődik meg az ebéd kiosztása. A vállalat képviselői a hallgatók megértését és türelmét kérik, és ígéretet tettek arra, hogy az átépítés a nyár végére befejeződik ... Ezen ígéret teljesítésétől függ az, hogy megmarad-e továbbra is két nappal későbbi beváltásának kényszere. A zsúfoltság ellen a hallgatók is tehetnének, ha nem a menzán beszélnék meg folyó ügyeiket... Ez utóbbi kérésünk különösen a Pesti Barnabás utcai felső menzán étkezőkre vonatkozik. A hosszú várakozást még egy dolog okozza, ez pedig az evőeszközök és tálcák hiánya, folyamatos „eltűnése”! Kérünk benneteket arra, hogy Ti is figyelmeztessétek társaitokat, akik „elfelejtik” leadni a tálcákat és az evőeszközöket ... A kollégiumokban pedig a Menzabizottság tagjai negyedévenként „begyűjtési akciókra” indulnak a menzák dolgozóival és hatalmas kosarakkal felszerelve — kérjük, hogy segítsétek munkájukat. E kényelmetlen téma után egy sokkal hasznosabb tevékenységünkről : a Vállalat képviselői lehetőséget biztosítottak arra, hogy jelen legyünk a heti étlapok összeállításánál és aktívan részt is vegyünk e fontos műveletben. Természetesen, nemcsak a 9 menzabizottsági tag vehet részt ebben a munkában, hanem egyetemünk minden hallgatója, aki ötleteit, kívánságait eljuttatja a bizottság tagjaihoz, akik így többek véleményét tudják nagyobb súlylyal képviselni. Szerencsésnek mondható, hogy több kollégista van a bizottságban, így megoldható az ebéd és vacsora egyeztetése. Valamennyi menzánkon problémát jelentett az ízesítőszerekkel való ellátás, valamint az asztalokon víz és tiszta poharak elhelyezése. Elválaszthatatlan ezektől az asztalok étkezés közbeni tisztán tartása. A következő megállapodásra sikerült jutnunk: a vállalat tanulmányozza „asztali patikák” felszerelésének a lehetőségét. Természetesen konkrét kifogások is felmerültek, ezek közül néhányat ismertetünk. A Pesti Barnabás utcai menzán ígéretet kaptunk, hogy hideg vacsorára tejet is adnak. A hideg vacsora egyhangúsága ellen felmerült kifogásokra is reméljük sikerül megoldást találni az étlapöszszeállítások során. Visszatérő kifogás volt a burgonyapüré, amely porból készül, és e téren sajnos semmi változás nem várható — egyszerűen nincs burgonya... Végül utolsó nagy témaként a büfék kerültek sorra, amelyeknél néhol kissé több a drágább, a nyereséget növelő áru, mint az egyetemisták anyagi helyzetéhez igazodó olcsó áru. Ígéretet kaptunk arra, hogy tejet és friss péksüteményt egész nap biztosítanak a büfékben. Egy nagy problémánk van, ez konkrétan a TTK-büfé. A problémát ez esetben nem is a vállalat okozza, hanem egyetemünk állami vezetése. Ugyanis a TTK-büfé új helyéről már több javaslat készült — a vállalat a berendezését megrendelte, minden pillanatban megérkezhet — döntés azonban még nem történt az ügyben... Befejezésül: valamennyi menzán és büfében elhelyeztünk egy-egy ún. Menzabizottsági Naplót, melybe a Menzabizottság tagjai írhatják be megjegyzéseiket, észrevételeiket. Menzabizottságunk vezetője: Bicskei István JTK — Budaörsi úti kollégium. Mindhárom karon külön 3 tagú Menzabizottság dolgozik, vezetőiket, a KISZ-vb érdekvédelmi felelőseit — fogadóórájukon mindig megtalálhatjátok. Menzabizottság JTK: Fodor Mária KISZ-vb érdekvédelmi felelős, Kovács Hona Budaörsi úti kollégium, TTK: Guba Lajos KISZ-vb érdekvédelmi felelős, Keszei Ernő Bolyai kollégium, Wölfinger Sándor Bolyai kollégium, BTK: Papp Anna KISZ-vb érdekvédelmi felelős, Nagy Mária Ménesi úti kollégium, Kovács Ilona Budaörsi úti kollégium. A bizottság havonta tart megbeszélést a gazdasági igazgatóság, valamint a vállalat megbízottja jelenlétében, ahol értékeli az előző hónapban végzett munkát, a bejegyzéseket és az arra adott válaszokat. Természetesen a bizottság munkáját csak úgy tudja jól elvégezni, ha ebben Ti is segítetek. Várjuk javaslataitokat, észrevételeiteket, megjegyzéseiteket! Szeredi Péter ELTE KISZ-vb érdekvédelmi felelős A közvetlen kapcsolatban álló magyar és NDK felsőoktatási intézmények rektorai április 8—9-én konferencián vettek részt az ELTE BTK dísztermében, ahol hazánkat számos egyetem, valamint főiskola képviselte. A rektori konferenciát dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg. A német vendégek párnapos itt-tartózkodása alatt, április 11-én került sor az egyetemünk és a jénai egyetem közötti együttműködési szerződés alapján az 1974/75-ös tanév munkatervének jóváhagyására. Képünk az ünnepélyes aktus pillanataiban készült: dr. Ádám György, az ELTE rektora és dr. Franz Blick, a Jénai F. Schiller Egyetem rektora aláírják a a munkatervet.