Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1974 (49. évfolyam, 1-21. szám)
1974-04-29 / 8. szám
EGYETEM LAPOK AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA A forradalmi ifjúsági napok során, melynek gerincét tavaszi forradalmi évfordulóink adják, az egyetemi szinten szervezett, nagy, központi eseményeken kívül kiemelkedő volt az a felszabadulási ünnepség, melyet a TTK KISZ- bizottsága rendezett. Aki a Gólyavárat ismeri, tudja, hogy kb. hatszáz ember kell a „megtöltéséhez”; nos, ez sikerült az idén április 3-án. Arról, hogy ez hogyan sikerült, Ádám Ferencet, a kari KISZ- bizottság szervező titkárát kérdezem. — Régóta foglalkozunk a TTK KISZ-ben azzal a kérdéssel, hogyan lehetne nemzeti ünnepeinket az eddigi hagyományos formáktól eltérően, a résztvevőket aktivizálva ünnepelni. Egyik lehetőségünk : változatos formákat kidolgozni az egy teremben zajló, a hagyományoshoz közelálló, típusú ünnepségre, a másik pedig pl. a csillagtúra, amely szintén az ünneplés egyik formája. A hagyományos ünnepségeknek 3 mozzanata van, ami miatt elég unalmasak lehetnek. Az egyik az ünnepi beszéd és annak jellege, a másik az ezt követő műsor, a harmadik pedig a résztvevők passzivitása. — Mit és hogyan változtattatok? — Ahhoz, hogy bármit is tudjunk változtatni, szükséges volt, hogy az ünnepség megrendezését, szervezését teljes egészében átvegyük az állami vezetéstől. Ez két lépcsőben történt. Tavaly november 7-én félig, ami azt jelenti, hogy a KISZ saját programját (közös éneklést) beleillesztettük az állami vezetés által rendezett ünnepségbe. Az április 4-i megemlékezést már teljes egészében a KISZ szervezte a dékán anyagi támogatásával (dekoráció stb.). Az ünnepi beszédek fő problémája az volt, hogy évenként ismétlődve hallottuk lényegében ugyanazt- más-más szónok előadásában. Az idei április 4-i beszédet a KISZ agit-prop. munkacsoportja szerkesztette, arra irányítva a figyelmet, hogy felszabadulásunk ünnepe mit jelent ma, hogyan hat az emberekre és melyek a mai konkrét politikai feladataink. A műsort — akármilyen jó is volt — eddig szinte „végigszenvedtük”. Ezen úgy segítettünk, hogy a közel 600 résztvevőt aktív részesévé tettük oly módon, hogy a Balassi Bálint szavalókör tagjainak szavalatai között 1—1 mozgalmi dal eléneklésére került sor. Ez és az ünnepség előtti éneklés jelentett lényegében a hallgatók és oktatók aktivitását is. Ezt megelőzte azonban a szervezés, a mozgósítás, melyet az alapszervezeti szervező titkárok végeztek. Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a technikai előkészítéssel egy nagyobb csoportot, pl. egy alapszervezetet érdemes megbízni, pl. torenyrendezés, dekorálás. — Hogyan lehet tovább fejleszteni ezt az ünneplési formát? — Úgy vélem, ez az ünneplési forma is olyan, melynek valamennyi ünnepélyünkön való ismételgetése veszélyekhez vezetne, unottá válna, ezért évente csak egyszer, április 4-én kívánunk így ünnepelni. Többi ünnepségeink formáit tovább tervezzük és keressük. A TTK KISZ-esei mertek újítani. Azt hiszem, sikerült, hiszen a hallgatókon kívül oktatók és dolgozók is egy aktív ünneplés jó érzésével távoztak. A hangulatot néhány fényképpel idézzük fel. —régóta— ÜNNEPELNI? AKTÍVAN! „Zengjük a dalt...” A komoly, de nem komor elnökség EGYETEMISTA HÁZASPÁROK Ez év februárjának 28-ik napján — az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács felterjesztésére — a Minisztertanács pozitív döntéseie egész sorát hozta az egyetemista és főiskolás házaspárok helyzetének javítására. Szerkesztőségünk ebből az alkalomból kereste fel az OIOT egyik illetékesét, Budai Gyuláné szakreferenst, s érdeklődött a hallgatókat meglehetősen közelről érintő határozatokról. Beszélgetésünk legelején az OIOT illetékese megemlítette, hogy az egyetemista és főiskolás házaspárokra vonatkozó határozatok a magyar felsőoktatási intézményekben nappali szakon tanuló diákság két százalékát érintik csupán. Az EL szerkesztősége nevében megkockáztattuk erre azt a választ, hogy aktuálisan lehet hogy csupán 2%, de potenciálisan bárki lehet érintett, érdekelt az ügyben ... Miután ebben egyetértettünk, Budai Gyuláné azzal folytatta, hogy a társadalombiztosításnál kezdve két jó hírrel is szolgálhat. Az egyik: a jövőben saját jogon lesz betegbiztosításuk a diák házaspároknak, s nem szüleik, eltartóik jogán. Természetesen a munkabér jellegű juttatásokban — ilyen a táppénz és a gyermekgondozási segély — továbbra sem részesülhetnek. Bár az utóbbi kijelentés nem ilyen egyértelműen igaz, de erről később! Az is természetes továbbá, hogy az anyasági és csecsemő'ke'engye-segély megilleti az egyetemista házaspárokat — tehát a mindenki számára egységes 2500 forint. A minisztertanácsi döntés tartalmazza még ezen a témakörön belül azt a követelményt, hogy a családi pótlékra jogosultságot is terjesszék ki az említett családokra. Magyarán ez azt jelenti, hogy a nappali tagozatos diák házaspárok egy gyerek után is megkapják a családi pótlékot! Új besorolás Eddig a szülőkv eltartók anyagi helyzete után soroltak be mindenkit, s a diákjóléti bizottságoknak joguk volt egy kategóriával feljebb vagy lejjebb sorolni a hallgatókat. Most a határozat szerint e gyakorlat módosítása szükséges. Diák házaspárok esetében ez úgy néz ki, hogy az egy családtagra jutó jövedelem megállapításánál mind a férj, mind pedig a feleség családjánál figyelembe kell venni a még tanuló házaspárok gyermekét! Mindezen felül a diák házaspárokat automatikusan egy kategóriával lejjebb kell sorolni ... De még itt sincs megállás! A diákjóléti bizottságok — jogaik értelmében — a besorolási javaslatoknál még egy kategóriával emelhetik vagy csökkenthetik a besorolás fokát. Az ES szerkesztősége nevében őszintén örültünk ennek a határozatnak — s reméljük az egyetemista és főiskolás hallgatóság nevében is —, de Buktai Gyuláné fügrelemre is tett, mert volt még jó hír a tékájában. Emlékeztetett a gyermekgondozási segély kérdésének függőben hagyására! Most érkeztünk el — a szociális témán belül — ehhez a kérdéshez. Köztudott, hogy a szülési szabadságon levő egyetemista kismamák részére eddig 5, illetve 6 hónapig folyósíthatták az ösztöndíjat, azaz a tanulmányi jutalmat és a szociális segélyt. Most mindezt 12 hónapon keresztül kapják az egyetemi vagy főiskolai tanulmányaikat egy évre abbahagyó kismamák. Lényegében tehát ez helyettesíti a gyermekgondozási segélyt az egyetemi hallgatók esetében. Kollégiumon belül? A kényes témák közt is a legkényesebb a „koleszügy” volt nemzedékeken át. Akkor is, mikor még nem volt „divat” az egyetemisták közti házasság, s szintúgy napjainkban, mikor jó néhány példa akad rá. Volt alkalmunk beszélni — az EL szerkesztősége nevében — olyan házaspárokkal, akiket — szó szerint — kiraktak a kollégiumból, mert házaspárok voltak; olyanokkal, akiket megtűrtek ugyan a falak között, de árgus szemekkel lesték látogatási időn túli találkozásaikat a lakószobában, aztán még olyanokkal, akik , albérletben tengődtek csecsemőjükkel s szerelmükkel. .. Nos, e témán belül is van néhány biztató újdottság! Például: a Minisztertanács döntése felhívja az illetékesek figyelmét, hogy az érintett házaspárok együttlakását elsősorban a kollégiumon belül kell megoldani. Ahol erre nincs mód, ezeknek a családoknak is folyósítani kell azt a 150 forintos lakbértámogatást, amelyet az I., illetve a II. kategóriába tartozó kollégiumi ellátásban önhibájukon kívül nem részesülő — hallgatók részére eddig is folyósítottak. Indokolt esetben a gyermektelen házaspárokat is megilleti ez az összeg. Csak az nem tisztázott tény, hogy a családot mint „olyat” vagy a férjet és a feleséget külön-külön megillető összegről van itt szó ... Ami nem mindegy! Számos egyetemi hallgató tanul a lakhelyétől távol. A múlt év szeptember 1-től évi ötszöri 50%-os utazási kedvezmény illeti meg őket. A közalkalmazottak gyermekeit pedig ezenkívül a szülők után az 50%-os kedvezményt biztosító igazolvány. Eddig az volt a helyzet, hogy két egyetemi hallgató közti házasságkötés esetén e kedvezmények egy részétől automatikusan elestek a fiatalok. Ezentúl viszont a közszolgálati alkalmazottak gyermekeinek járó 50%-os kedvezmény a házasságkötés után is megmarad. Az évi ötszöri félárú jeggyel való utazásnál pedig a házaspárok a nekik tetsző útvonalat jelölhetik meg így aztán nem fordulhat az a korábbi furcsa helyzet elő, hogy a Győrből való félés a Békés(Folytatás a 2. oldalon.) Éljen az alkotó értelmiség! — íme az egyik jelszó a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága május 1-i jelszavai közül. Egyetemünk szellemi dolgozói, akik egy sorban haladnak az ünnepi felvonuláson a munkásokkal, a parasztokkal, tanulófiatalokkal — a szocialista értelmiségi derékhadába tartoznak. Nincsen munkájuknak szinte egyetlen olyan területe sem, amely közvetlen vagy közvetett módon ne kapna anyagot az élet más területein dolgozóktól, s nem hatna vissza ugyanilyen módon azok mindennapi tevékenységére. Igaz, sokszor a kapás és adás nem tudatosul eléggé. Néha el-elvékonyodik ez a társadalmi felelősséget adó kapcsolat. A párt jelszava tehát nem véletlenül hangsúlyozza az alkotó értelmiség megbecsülését! Csakis a társadalmi elkötelezettségű tudósi, tanári tevékenység jelenthet szocialista társadalmunk számára igazi alkotó értelmiségi munkát. FÖLVONULÓK FIGYELEM! AZ ELTE GYÜLEKEZŐ HELYE A DEMBINSZKY UTCA 12-ES SZÁMÚ HÁZ ELŐTT LESZ MÁJUS 1-jéN DÉLELŐTT 10 ÓRAKOR. (Fotó: Kiinda Lajos) Levél a KISZ-alapszervezetek titkáraihoz A KISZ KB Intéző Bizottsága az 1974/1975-ös mozgalmi év teendőivel, az egyéni feladatvállalásokkal kapcsolatban levéllel fordult valamennyi alapszervezeti titkárhoz, melyet ezúton adunk rövidítve közre. „Kedves Titkár Elvtárs! A központi bizottság február 27-én felhívta a KISZ valamennyi tagját, alapszervezetét és bizottságát, hogy a VIII. kongresszus határozatainak teljesítésével, a szocializmus építésében elért újabb eredményekkel tegyék emlékezetessé hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, és most már hozzátehetjük: az MSZMP XI. kongresszusának köszöntését Azt szeretnénk elérni, hogy a jubileumi mozgalmi évben a korunk forradalmiságáról folytatott viták tettekben nyerjenek igazi értelmet, hogy minden KISZ-szervezetben fellendüljön a KISZ-tagok aktivitása, növekedjen az alapszervezetek öntevékenysége és harcos, politikai kiállása.” Ennek érdekében a KISZ KB felszabadulási beszámoló tartását javasolja. Mi a felszabadulási beszámoló lényege? „Az, hogy minden KISZ-tagnak legyen a taggyűlés vagy a KISZ-csoport által elfogadott egyéni vállalása, megbízatása, s annak teljesítéséről a mozgalmi év végén, tehát 1975. tavaszán számoljon be a közösségnek. Milyenek legyenek a KISZ-tagok egyéni vállalásai, megbízatásai? A felszabadulási beszámoló sikeres teljesítése minden KISZ-tagtól azt kívánja, hogy tevékenyen részt vegyen a közösség életében, és rendszeresen továbbképezze magát. A lényeg az, hogy mindenki képességei és lehetőségei szerint tegyen többet a közösségért és önmagáért, így tehát az egyéni vállalások és megbízatások alapvetően kétirányúak lehetnek: a) A közéleti, politikai aktivitás elsőszámú színtere: a becsületesen, a legjobb képességek szerint Végzett munka és tanulás, a szocialista munkaverseny, a KISZ- tagok politikai érzékenysége és vitakészsége. Az, hogy ne tűrjenek meg szó nélkül elveinktől idegen megnyilvánulásokat a környezetükben, harcoljanak a hanyagság, a fegyelmezetlenség, a közömbösség, az önzés, a kispolgári, nacionalista gondolkodás ellen., Aki ezt teszi, az megfelel a KISZ-tagsággal járó követelményeknek. Sokfajta vállalási lehetőséget nyújt a központi bizottság és a KISZ-bizottságok által meghirdetett 1974—75. évi átalános és egyes rétegekre vonatkozó akciókban, mozgalmakban, és azok előkészítésében való részvétel. Sok KISZ-tag tehet olyan vállalást, amelyeket a KISZ keretein kívül végzett közéleti tevékenységgel teljesít. Ilyen lehet az úttörővezetés, aktív részvétel az ifjúsági klub irányításában, a tanácstagi feladatok teljesítése stb. (Folytatás a 2. oldalon.)