Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1986 (28. évfolyam, 1-19. szám)
1986-05-19 / 9. szám
1 eniszez-EL? Soha nem volt még ilyen népszerű a tenisz az egyetemen, mint manapság. A kötelező testnevelésórákon mindig a teniszre jelentkeznek a legtöbben. A BEAC-pályán reggeltől estig ütik a labdát az egyetemisták. Az ELTE valamennyi karán gyakran láthatunk ütőt szorongató, teniszfelszerelésben járóalakokat. A BEAC pedig május első hetében féléves tenisztanfolyamot indított. — A szakosztály szeretne nyitni az egyetem felé — tájékoztat Révész T. Mihály, a BEAC teniszszakosztályának tanárelnöke, a Magyar Jogtörténeti Tanszék vezetője. A kötelező testnevelésóráknak a jelenlegi formájában nem sok értelme van. A hetente másfél órás foglalkozásokon a sportág népszerűsége miatt is—20 hallgató „teniszezik"a lelkes, de nem hozzáértő tanárok felügyelete mellett. A sportág divatos, a tenisz iránt tömegek érdeklődnek, de nincs minőség, s egyetemi sportélet sem létezik! — A BEAC teniszszakosztálya milyen részt vállalhat az egyetemi sportoktatásból? — A szakosztály vállalja az ELTE-dolgozók tenisztanítását. Külön gyermektanfolyamokat és a KISZ-szel közösen hallgatói tanfolyamokat is indítunk. A féléves kurzusok 600 forintba kerülnek. Ez, úgy hiszem méltányos összeg, ezért hetente kétszer foglalkozunk a jelentkezővel, természetesen pályát, labdát és szakképzett tanfolyamvezetőt is biztosítunk. — Ön az imént „nyitásról” szólt a hallgatók és az ELTE- dolgozók felé. A legjobb tudomásom szerint azonban az egyetemisták a teniszszakosztály tanfolyamai nélkül is elözönlik a pályákat. Nem arról van szó, hogy a teniszszakosztály szeretné tanfolyamok keretein belül megszervezni az ösztönösen a pályákra látogató egyetemistákat? — Valóban, a BEAC-pályán sajnos jelenleg a legnagyobb zűrzavar uralkodik. A hallgatók teljesen ösztönösen, kis csoportokban járnak teniszezni, ahol aztán kezdő játszik kezdővel. A pályákon állandó csúcsforgalom van, aki korábban , érkezik, több pálya közül választhat, s akad olyan is, akinek már nem jut hely. A beiratkozott hallgatóknak azonban előnyt kell élveznie, ám ezt nem mindig sikerül biztosítani. A BEAC-nak, mind a férfi, mind a női csapata OL5 I-es, s általában „liftezik” a felső és az alsó csoport között. A tenisztanfolyamok a tömegsport mellett mennyiben biztosíthatják a szakosztály szinten tartását? — Semennyiben. A tanfolyamoknak nem az a célja, hogy új teniszcsillagokat fedezzünk fel, akiket aztán fokozatosan I. osztályú vagy nemzetközi versenyzővé neveljünk. Olyan hallgatókat keresünk, akik számára a tenisz vonzó, s hajlandók bizonyos áldozatra azért, hogy ezt a csodálatos játékot bizonyos szinten megtanulják. Lehet, hogy naivnak tűnik, de azt szeretnénk, ha a tenisz életmóddá válna az egyetemünkön, s nemcsak egy sportág lenne a felkapott, divatos sportágak közül. Azt is szeretnénk, ha a BEAC-pálya nem a sznobok gyülekezőhelye lenne, hanem igazi, pezsgő egyetemista sportélet folyna ott. — Vidéken köztudott, hogy nagy áldozatokat hoznak a tavaszi fejlesztésre. Új pályák és szakosztályok alakulnak pl. Berettyóújfalun, Sopronban, Boglárlellén, Fűzfőn stb. Nem félő, hogy a BEAC — miközben az egyetemistákkal foglalkozik — fia egyáltalán foglalkozik! — fokozatosan háttérbe szorul, vagy kiesik az I. osztályból? — Nézze, a BEAC nem profiegyesület, nevében is az egyetemisták klubja. A teniszszakosztály is amatőr, jelenleg mind a férfi-, mind a női csapatunk az OB I alsó ágában szerepel. (A tenisz csapatbajnokság első osztályát két csoportban bonyolítják le, mindkét nemben. A felső ág küzdelmeiben 6, az alsó ág mérkőzésein 8 csapat indulhat.) A nők tavaly estek ki a felső ágból, míg a férfiak az alsó ág ötödik helyén végeztek. Ezek reális eredmények, a csapatok kb. ennyit tudnak. A TV-tornából is ismert Schmitt Alexa jelenleg a BTK I. éves hallgatója. A szakosztály ülésén többen szerették volna, ha a kislány a BEAC színeiben versenyezne tovább Én ezt elleneztem. A legidősebb Schmitt lány sikereivel sokáig az OB I felső ágában szerepelhetnénk. Helyette azonban azt javasoltam, hogy a klub a tényleges egyetemi hallgatók sportolását támogassa, s a BEAC csapatai saját nevelésű ELTE-egyetemistákból, vagy egyetemi dolgozókból álljanak. Elképzelhető, hogy a profi szinten menedzselt vidéki teniszklubok néhány éven belül utolérik, vagy el is hagyják a BEAC- ot. Ha választani lehet egy profi OB I-es teniszcsapat, vagy egy OB II-es egyetemistaklub között, én az utóbbira szavaznék. Célunk egy egyetemista életforma kialakítása, akár az OB I rovására is. Egyelőre erről szó sincs, nem adjuk fel az OB I-es szereplést, s újabb hat teniszpályát építünk az ELTE számára. Soha nem volt még ilyen népszerű a sportág. A mai fiatalok Navratilova, Lend és McEnroe képeivel ragasztják tele az otthonaikat. Egyre többen teniszeznek, egyre több tanfolyamot szerveznek. Nem véletlen, hogy a sportszövetségek közül csak a Magyar Tenisz Szövetség képes havonta színes magazint kiadni. A népszerűség azonban nemsokára eléri a tetőpontját, teniszezni viszont a divathullám után is fogunk. Reméljük, a BEAC-ban is. KOZÁK PÉTER KÉTKAROS FOCI Az AJTK-TTK összevont kispályás labdarúgó-bajnokság hajrájához érkezett. Érdekes, hogy a tavalyi bajnok WMF csapatának, már a versengés félidején sem volt esélye a büszke cím megtartására. Dicséretes, hogy az alsóházbéliek nem szabotálták el a mérkőzéseiket, hanem derekasan helytálltak a gólözönök tengerében. A végső sorrend még nyíltnak tekinthető, mivel az éllovasok találkozói hátravannak. A tabella állása — a vesztett pontok alapján — a következő: 1. UNITAS 2. UK öregfiúk 3. Orrtúró ui. 4. Aperitif Biz. 5. Fojikasőr 6. Funny Girls 7. WMF 8. Live Aids 9. Transsylvania 10. Mimalagáza 11. Fel Támadunk 12. Légszomj 13. Kutyagol 14. Politgroup 15. Leante 1010——49:1020( 0) 8 7—152:1314( 2)8 6 1 126:1113( 3)9 5 2211: 712( 6)7 3 1 327:18 7( 1)8 32 321:20 8( 8) 105 1428:2911( 9) 72 1413:21 5( 9)9 32 414:17 8(10) 10 42 419:25 10(10)9 3 1523:37 7(11)8 2 613:22 4(12) 7—1611:39 1(13) F12 1 716:35 5(15) 9—1812:42 1(17) CSERNOBIL az atomfizikus szemével Mindnyájunkat foglalkoztató kérdés mostanában a csernobili atomerőmű katasztrófája. Hogy látja ezt a fizikus? Milyen következményekre számíthatunk? Az EL ilyen kérdésekkel jelentkezett dr. Kiss Ádám docensnél, a fizikai tudományok kandidátusánál. A tanár úr a TTK atomfizikai tanszékén tanít atomfizikát és magfizikát III. és IV. éves fizikusoknak, a magfizikai labor egyik vezetője. Fő tudományos szakterülete a neutronfizika. Részt vesz a Michigani Állami Egyetemen a világ első szupravezető ciklotronján folyó egyik kísérletében. — Először is azt szeretném megtudni, mi is történt valójában Csernobilban? — Amit biztosan tudunk: a reaktorban a grafit begyulladt és nagy mennyiségű radioaktivitás jutott ki az erőműből. A lehetséges okok közül 3-at emelnék ki. Az első szerint a termohidraulikus baleset következtében le nem állt láncreakció, vagy a radioaktivitás formájában tovább termelődő hő miatt gyulladt ki az erőmű. A második szerint kémiai robbanás történt, ami átterjedt a reaktor aktív részére is. A harmadik szerint pedig a Wigner-effektus okozta a katasztrófát. Ez azt jelenti, hogy a reaktorban felszabaduló neutronok hatására a grafit kristályrácsában hibahelyek keletkeznek. Amennyiben ezek megszűnnek, az energiafelszabadulással jár. Ha egyszerre sok helyen játszódik ez le, az is tönkreteheti az erőművet. A Wigner-effektus okozta az 1957-es angliai erőmű balesetét is. — Mennyire befolyásolja a katasztrófa az atomenergia békés felhasználását? — A felhasználás tényét nem befolyásolhatja. Hogy a társadalom igényeit kielégítse, feltétlenül szüksége van az atomenergiára. A széntartalmú, foszilis energiahordozók felhasználásának növelése politikai és biztosan súlyos környezeti problémákat okozna. A szénhidrogénekre hoszszú távon nem számíthatunk mert viszonylag kevés van belőlük. A biológiai, geotermikus és egyéb energiák felhasználását speciális nehézségek akadályozzák. A fúziós energiát az elkövetkező 50 évben még nem vehetjük számba. A foszilis energiahordozókon kívül jelentős mértékű, a társadalom számára szükséges energiát csak az atomenergia szolgáltathat. Már nem tudunk nélküle élni. Magyarország elektromos energiaellátásának mintegy 20%-át nyerjük ezen a módon, de Franciaország például 59%-át, a világátlag is 13% fölé emelkedett már. — Milyen árnyoldalai vannak az atomerőműveknek? — Két speciális probléma van. Az egyik az, hogy bár kis valószínűséggel, de balesetveszélyesek. A másik pedig gazdasági jellegű, és azzal kapcsolatos, hogy az építkezés hosszú időre lekötött, lassan megtérülő tőke, amit egy cég nehezen vállalhat. Ezért az USA- ban most például viszonylag kevés erőmű épül. A szocialista országok ebből a szempontból más helyzetben vannak, mert itt központi döntés alapján az egész társadalom vállalja a kockázatot. Függetlenül a csernobili balesettől, nem lehet lemondani erről az energiahordozóról, mert más ilyen jellegű, alternatív energianyerési lehetőségünk nincs arra, hogy energiafogyasztásunkat szinten tartsuk. — Mi lenne, ha mégis lemondanánk magáról az energiáról? --- Az ipar nem tudna működni, az életszínvonal rohamosan csökkenne. Amelyik társadalom ezt megengedné magának, annak létszáma is zuhanna. A társadalom szempontjából ez nagyobb katasztrófát okozna, mint egy erőmű felrobbanása. — Végeztek-e itt a TTK-n méréseket a sugárzás nagyságáról. — Hogyne. De ezek a mérések nem hivatalos felkérésre történtek, hanem csak azért, mert mindannyiunkat érdekelt a téma. — Mik voltak a mérések eredményei? — Csaknem valamennyi hosszabb felezési idejű hasadáskor keletkező radioaktív izotópot sikerült kimutatnunk. — Ezek közül melyik a legveszélyesebb? — A jód 131, mert ez vízben jól oldódik, így könnyen bekerülhet a szervezetbe, ahol a pajzsmirigyben felhalmozódhat. — Úgy tudom, hogy ez a radioaktív jód az erőműben keletkezhetett, és onnan csak akkor kerülhetett ki, ha az urán már megolvadt, és a fűtőelem burka sem ép. — Így van. A cirkóniumburok a robbanás során megsérülhetett és az ott keletkezett hő megolvasztotta az uránt is. — Mekkora hőmérsékleten mehetett ez végbe? — Jóval 3000 °C felett, körülbelül 3500 °C lehetett az erőműben. Ez a hőmérséklet képes arra, hogy tovább olvassza a talajt és így süllyedjen a radioaktív anyag. Ha ez a süllyedés eléri a talajvizet, annak nagymérvű elszennyeződését eredményezheti, radioaktív gejzír törhet a felszínre. Ezek az események nagymértékben növelnék a légkör és a földfelszín radioaktivitását. De ettől, a szovjet jelentések értelmében, ma már nem kell tartanunk. — Milyen élettani hatása várható a robbanásnak a magyar társadalomra? — Kis dózist szenvedtünk. Az egyén észre sem veszi. A károsodás csak statisztikusan megfogható. Körülbelül annyi kárt okozott ez nekünk, mintha minden magyar ember minden héten eggyel több cigarettát szívna el élete során. — Igaz-e, hogy az erőművekben dolgozó fizikusok magasabb sugárzási szintnek lehetnek kitéve, mint egy átlagpolgár? — Az ő esetükben elsősorban arra kell figyelni, hogy testi, szomatikus ártalmaik ne lehessenek észrevehetőek, míg a lakosság genetikai ártalmakat sem szenvedhet. Ezek az ártalmak recesszíven öröklődnek, így egyszerűen fogalmazva, ha a veszélyes helyeken dolgozók nem kötnek egymással házasságot, akkor kiküszöbölhetőek. — Milyen növényeket nem érdemes most fogyasztanunk? — A nagylevelű zöldségeket, amik nagy mennyiségben foghatták fel az esővizet. Ahol összegyűlt az eső, ott 10-szer akkora radioaktivitást is mértünk. Különben a jód 131 felezési ideje kb. 8 nap, és 4 felezési idő múlva már ettől sem kell tartani. — Köszönöm a beszélgetést. GICZI JÓZSEF Az ELTE hallgatói részt vettek az 1986. április 23-án megrendezett Országos Egyetemi és Főiskolai Bajnokságon. EREDMÉNYEK: 100 m ffi pillangóúszás: 2. Varga Péter 1:03,66, 100 m ffi gyorsúszás: 27. Kántor Mihály 1:16,38, 4X100 m ffi vegyesváltó: 9. ELTE (Kiss, Maróth, Varga, Bánhegyi) 5:29,14, 200 m női vegyesúszás: 6. Fancsovits Rita 3:12,45, 100 m női hátúszás: 7. Farkas Antónia 1:24,96, 100 m női gyorsúszás: 15. Sólyom Ildikó 1:20,32. VITA Aki cserbenhagyta a csapatát... Az elmúlt másfél évben a BEAC NB I-es női kosárlabdacsapatának edzői tisztét Jámbor László látta el. Szerződése ez év június 30-ig kötötte egyesületünkhöz. Februári szakosztály-vezetőségi ülésünkön ő is jelen volt, szerződése lejárta előtti távozási szándékáról egy szót sem szólt, hanem partnernek mutatkozott annak a megbeszélésében, hogy munkáját június 30-ig milyen szempontok szerint fogja végezni. Március 31-gyel azonban szerződését önkényesen felmondta, erről csupán az egyesület elnökét és a Népsportot értesítve. Az a tény, hogy csapatát váratlanul a játékidény derekán elhagyta, szakosztályunk számára igen nehéz problémát jelentett. Utódja még máig sincs, és csupán Bild Katalin mesteredző áldozatvállalásának köszönhető, hogy csapatunk a Felszabadulás Kupa mérkőzéseire felkészülten tud kiállni. Éppen ezért joggal váltott ki felháborodást belőlünk Kirschner Dóra „Mi van a kosárban? Közös hibákért csak egy ember felel?” című, az Egyetemi Lapokban megjelent írása, amely a sportszerűtlenül távozott volt edző nyilatkozatát ismertette és kommentálta. Jámbornak a tényekkel nem törődő, ill. azokat félremagyarázó, soha nem volt eseményeket kitaláló, és így a közvéleményt szándékkal félrevezető megállapításaira, egyesületi vezetőket, köztiszteletben álló egyetemi oktatókat és a rengeteg áldozatot vállaló hallgatókat sértő támadásaira részleteiben nem kívánunk reagálni, mivel nem akarunk partnerként szerepelni a vádaskodásban. (Hasonló álláspontra helyezkedtünk a volt edző egy korábbi, a Népsport 1986. március 30-i számában megjelent, igen meghökkentő hangvételű nyilatkozatával kapcsolatban is.) Csapatunk sportbarátainak megnyugtatására közöljük, hogy Jámbor-féle „ügy” nincs. Volt, de ez az ő önkényes távozásával befejeződött. Ittléte alatt, fokozatosan ellentétbe került először az egyesülettel, azután a szakosztály-vezetőséggel, végül pedig a játékosokkal is. Valamennyiünk részéről rengeteg türelmet igényelt az edző alkalmanként minősíthetetlen modorának elviselése és alaptalan, személyeskedő támadásainak a kivédése. Tárgyilagosan meg kell állapítanunk: valamennyiünkben megvolt a szükséges türelem. Végül: meggyőződésünk, hogy súlyos felelősség terheli a riport készítőjét, Kürschner Dórát is. Akt, korábban szakosztályunk játékosa volt, s nagyon sportszerűtlen dolog, hogy volt csapatkapitányáról, akinek nagyszerű játékát és mindenki által elismert, kivételesen sportszerű magatartását (hosszú ideig a kispadról, rövidebb időközökben a pályán) maga is tapasztalhatta, képes volt a nyilvánosságra hozatal szándékával leírni azokat a vádaskodásokat, amelyeket a csapatát cserben hagyó edző eléje tálalt. Ezzel és érzelmi túlzásaival riportja nem az egyetemi sport ügyét szolgálta. A BEAC női kosárlabdaszakosztályának nevében dr. Erdődy Gábor szakosztályvezető ÉL-OLVASÓLÁMPA FÜGEDI ERIK: ISPÁNOK, BÁRÓK, KISKIRÁLYOK (**•**) Magvető Könyvkiadó, 1988. Ára: 31 forint. A Könyvhét egyik keresett kötetének ígérkezik Fügedi Erik munkája. A Szerző ezúttal (is) a középkori magyar arisztokrácia — a nyugat-európai hűbéri felépítménytől eltérő — fejlődésének elemzésére vállalkozik. Az „Ispánok ...” kivételes alapossággal kíséri végig az államalapítástól Mohácsig a magyar történelem egyik legsúlyosabb kérdéskomplexumát — a mindenkori király és a főurak közt folyó hatalmi harcot. Fügedi új művében jó néhány eredeti és elgondolkodtató következtetésre jut, így például a középkori nagyúr és az újkori politikai vezető jellemzőinek összevetése során: „A középkori arisztokratának olyan fizikummal kellett rendelkeznie, amely alkalmassá tette kisebb-nagyobb sereg vezetésére, de arra is, hogy hirtelen jött támadással szemben megvédje magát. A középkori társadalomban nem nagyon volt helye gyengéknek, a felső rétegekben mégannyira sem. Ezen az elven és gyakorlaton az életkor sem változtatott.” Az „Ispánok bárók, kiskirályok”-kal nemcsak a tudományos kutatás, hanem ápolásra szoruló történelmi önismeretünk is igényes forráshoz jutott. MAKK FERENC: MAGYARORSZÁG A 12. SZÁZADBAN (***) Gondolat Könykiadó, 1986. Ára: 30 forint. Nagy várakozással vettem kezembe a „Magyar História” c. sorozat legújabb kötetét. Érdeklődésemet a korszakon kívül egy fontos (és kissé elfeledett) történelmi személyiség, III. Béla táplálta. Egy évekkel ezelőtt megjelent, borsos árú monográfián túl e témakörben nem született újabb tanulmány. Az adósságon Makk Ferenc írása sem törlesztett igazán, hiszen mindössze 35 oldalt szentelt a Bizáncban nevelkedett Béla királynak, és éppen ez a rész a könyv legelnagyoltabb fejezete. A kétségtelenül gazdag bibliográfiára támaszkodó munka így — véleményem szerint — szeplősre sikeredett. " S. A. EGYETEMI LAPOK AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM LAPJA Felelős szerkesztő: NYAKAS SZILÁRD Terjeszti az ELTE KISZ és stb Megjelenik minden második hétfőn Szerkesztőség: Bp. V., Egyetem tér 1—3. Telefon: 173-868 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Bp. Vill., Blaha Lujza tér 1—3. Felelős kiadó: TILL IMRE vezérigazgató 86—1943. Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0230—7630