Egyetami Szemle, 1980 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 3. szám - Kövér György: A Kondratyev ciklus-szakasz, vagy hullám

A Kondrtyev-ciklus: Szakasz vagy"Rujlám ? DR. KÖVÉR GYÖRGY az Egyetem tudományos munkatársa 1921 őszén, egy fiatal orosz közgazdász kétévi munka eredményeként befejezte a háború előtti és utáni világgazdaság konjunktúrájának elemzését. A moszkvai kiadó hogy, hogy nem a benyújtott gépiratot elveszítette. A művet az eredeti kéziratból sikerült rekonstruálni és így 1922-ben, Vologdában mégis megjelent. A könyv utolsó fejezete az elsők között vetette fel a gazdasági élet „hosszú ciklusainak” problémáját.­ A történet az egész Kondratyev életmű szempontjából is metaforikus jelentésű. Az elmúlt fél évszázad során elnyújtottabb hullámokban megismétlődött a hosszú ciklusok szem elől vesztése és újrafelfedezése. W. W. Rostov egy egész nemzedék nevében vallja meg miként rohantak át Kondratyev nevével és eszméivel az egyetemen, de „teljesen elfeledkeztek arról, hogy mit is mondott.”2) Tanulmányunk nem a Kondratyev rene­szánsz felívelő hullámát kívánja meglovagolni, hanem az eredeti gondolatrendszer rekonst­rukciójához szeretne hozzájárulni. Az ismeretlen Kondratyev N. D. Kondratyev neve csak elvétve bukkan fel a lexikonok címszavai között, így egy életrajzi vázlat semmiképpen sem nélkülözhető.­ 1892-ben született és tanulmányai végeztével a pétervári egyetem jogi karán szerzett diplomát 1915-ben. Tanárai közül nagy hatást gyakorolt rá a közgazdász M. J. Tugan- Baranovszkij és a szociológus M. M. Kovalevszkij. Első tanulmánya a kosztromai kor­mányzóság egyik zemsztvojának monografikus feldolgozása volt. A februári forradalom után a földreformot el­őkészítő bizottságban tevékenykedett, valamint az e párt tagja­ként az Ideiglenes kormányban az élelmezésügyi miniszterhelyettes tisztségét is betöl­tötte. Az októberi forradalom után az (akkor Péterről, később Tyimirjazevről elnevezett) moszkvai mezőgazdasági akadémia professzora lett. Itt szervezték meg 1920-ban a Szov­jetunió első konjunktúrakutató intézetét, amely hamarosan a Pénzügyi Népbiztosság irá­nyítása alá került, igazgatója pedig N. D. Kondratyev lett. A húszas években világszerte jöttek létre konjunktúrakutató intézetek, mind több országra vonatkozóan tettek közzé konjunktúra-barométereket, s a konjunktúra vizsgálata a közgazdaságtan önálló ágává lett. Az élen az USA járt, ahol már a világháború előtt és alatt közöltek gazdasági jelzőszámokat. Az alapelveket a Harvard egyetem kutatói fektették le. Franciaországban 1919-től, Angliában és Svédországban 1922-től, Németországban 1925-től publikáltak hivatalosnak tekinthető index-sorokat. Míg az angolszász országok­ban az egyetemek, illetve a tőkés érdekeltségi intézmények domináltak (nem nélkülözve

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék