Egyetemi Szemle, 1982 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 4. szám - KÖNYVISMERTETÉS - Oroszi Sándor: Széljegyzetek egy új (tan)könyv margójára (Mihalik István-Szigeti Endre: Fejezetek a marxista-leninista politikai gazdaságtan történetéből)
MIHALK ISTVÁN—SZIGETI ENDRE: Fejezetek a marxista-leninista politikai gazdaságtan történetéből ^ ^Kossuth Könyvkiadó/^1981^507.^ardr Mihalik István és Szigeti Endre könyvéről nem lehet egyszerűen könyvismertetést írni, hiszen maga a mű is a marxista—leninista politikai gazdaságtan fejlődési vonalát alkotó legjelentősebb tanulmányok igényes interpretációja. Felöleli az utópisták, Marx, Engels, Lenin, a revizionisták és az ellenük elméleti harcot vívó marxista közgazdászok legjelentősebb, néha esetleg még kiforratlan, vagy téves gondolatait. Irreális cél lenne megkísérelni a legfontosabb gondolatoknak még csak a felvetését is, nemhogy azok elemzését, értékelését elvégezni. Erre a problémára utal a cím is: csak széljegyzeteket kívánok közrebocsátani, és nem hagyományos értelemben vett recenziót. Ez a 44,4 ív terjedelmű könyv a szerzőpáros „Fejezetek a marxista—leninista közgazdaságtan történetéből” című, ugyancsak a Kossuth Könyvkiadónál — 1970- ben és 1972-ben — megjelent mű szerves folytatása. Ez a változat nemcsak mennyiségileg jelent előrelépést (65%-kal nagyobb a terjedelme, hanem színvonalában, szemléletében is. Észrevehető azon tapasztalatok hasznosítása, melyet a szerzők a téma oktatása, az előző változat tankönyvként történő felhasználása során szereztek. E módosítások közül kettőt emelnék ki. Az egyik, az életrajzi, korrajzi jellegű részek szerepeltetése, illetve lényegesen megnövekedett súlya. Ennek jelentősége az oktatás szempontjából kiemelkedő. A politikai gazdaságtan fejlődése így nem absztraktan, mint a marxista-leninista társadalomtudomány (ön)fejlődése jelenik meg, hanem mint a társadalmi valóság által kiváltott, azzal dialektikus kapcsolatban, kölcsönhatásban levő elmélet előrehaladása. A másik pozitív irányú változás a lexikális részek (a megjelenés éve, példányszáma, bizonyos könyvek első magyar kiadásának időpontja, esetleg a fordító neve) szerepeltetése. Ezek természetesen nem jelentenek tananyagot, vizsgaanyagot, de speciális, nehezen hozzáférhető információk közzétételével elősegítik a gyorsabb, teljesebb megértést. Bevezetésként még egy fontos jellemvonásra kívánom felhívni az olvasó figyelmét. Mihalik István és Szigeti Endre célja nemcsak a szocialista irodalom interpretálása, hanem aktív ideológiai harc folytatása, főleg a neomarxista áramlatok ellen. Ezt ugyan — terjedelmi okokból — nem explicit formában teszik, de kiolvasható a mű soraiból. Erre utal a címben szereplő — hangsúlyozott — marxista—leninista jelző is. A könyv második és negyedik része közötti szerves kapcsolat bemutatása, erőteljes hangsúlyozása csattanós válasz a neomarxista irányzatoknak a marxizmus és leninizmus merev szétválasztására irányuló kísérleteire. DR. ORI adjunktus Pécsi Z. SÁNDOR