Egyetemi Szemle, 1988 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 4. szám - Mihalik István: Adalékok Buharinról
Adalékok Buharinról (születésének 100. évfordulójára) Idén a világon rengeteg írás foglalkozik Nyikolaj Ivanovics Buharinnal, a bolsevik mozgalom Lenin utáni nemzedékének legkiemelkedőbb teoretikusával. Ez az ötvenedik és a századik évforduló egybeesésével magyarázható. Életpályájának kezdetét 1888. szeptember 27. (október 9.), amikor egy pedagóguscsalád gyermekeként Moszkvában felsírt a szülést levezető bába kezében, a végét pedig a kivégző osztag sortüze jelentette 1938. március 14-én, amely az 1938. február 2-től március 13-ig tartó úgynevezett Buharin-Rakovszkij per befejezését jelentette. Mint közismert, a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának plénuma 1988. február 4-én jogilag rehabilitálta Buharint. Buharin írásai - amelyeket a per után zárt anyaggá nyilvánítottak - most kerülnek vissza a könyvtárak olyan polcaira, ahonnan az olvasók (a kutatók is!) megkaphatják. Egyrészt ezért, másrészt Buharin szerteágazó és gazdag irodalmi-elméleti tevékenysége miatt sem vállalkozom arra, hogy nézeteit teljes egészében ismertessem, illetve értékeljem. Ténylegesen csak arra szorítkozom, hogy néhány ecsetvonással járuljak hozzá e kiváló forradalmár arcképének megrajzolásához. A családfő, aki a moszkvai egyetemen szerzett matematikatanári diplomát, kezdetben elemi iskolában, majd később gimnáziumban tanított. 1893-ban Besszarábiába ment adófelügyelőnek, de mivel a Buharin-család reményei nem teljesültek, bizonyos idő után visszaköltöztek Moszkvába. Itt az apa két évig nem talált munkát. A család igen szegény körülmények közt élt. Buharin kénytelen volt üres üvegeket gyűjteni, hogy 2-3 kopejkához jusson, illetve félképekért vitte a sarki fűszeresnek a régi újságkötegeket. A pedagógus szülők komolyan foglalkoztak három fiuk - Vlagyimir, Nyikolaj és Pjotr - szellemi fejlődésével is. Nyikolaj négy és féléves korában már tudott írni és olvasni. Tagadhatatlan a szülői ház, és elsősorban az apa hatása Nyikolajt élete során elkísérő fő kedvteléseiben. Apja már korán kezébe adta Timirjazev, Brehm és más természettudósok műveit. Szívesen lapozgatta a lepkehatározót (Atlas of the Butterflies of Europe and the Central Asian Territories). A forradalom utáni időszakban is olyan ajándékkal lehetett a legnagyobb örömet szerezni Neki, amely valamilyen ritkasággal egészítette ki gazdag madár- és lepkegyűjteményét. Korán felkeltették az érdeklődését az irodalom és a művészetek iránt is. Rengeteget olvasott és megismerkedett a világirodalom klasszikus alkotásaival. Kacérkodott a festőecsettel is. Számos politikusról készített a későbbiek során kedves karikatúrát, akik becses emlékként őrizték azt. Már gyermekkorában kialakult a kör DR. MIHALIK ISTVÁN egyetemi tanár