Egyetemi Szemle, 1988 (10. évfolyam, 1-4. szám)

1988 / 4. szám - Mihalik István: Adalékok Buharinról

Adalékok Buharinról (születésének 100. évfordulójára) Idén a világon rengeteg írás foglalkozik Nyikolaj Ivanovics Buharinnal, a bol­sevik mozgalom Lenin utáni nemzedékének legkiemelkedőbb teoretikusával. Ez az ötvenedik és a századik évforduló egybeesésével magyarázható. Életpályájának kez­detét 1888. szeptember 27. (október 9.), amikor egy pedagóguscsalád gyermekeként Moszkvában felsírt a szülést levezető bába kezében, a végét pedig a kivégző osztag sortüze jelentette 1938. március 14-én, amely az 1938. február 2-től március 13-ig tartó úgynevezett Buharin-Rakovszkij per befejezését jelentette. Mint közismert, a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának plénuma 1988. február 4-én jogilag rehabilitál­ta Buharint. Buharin írásai - amelyeket a per után zárt anyaggá nyilvánítottak - most kerül­nek vissza a könyvtárak olyan polcaira, ahonnan az olvasók (a kutatók is!) megkap­hatják. Egyrészt ezért, másrészt Buharin szerteágazó és gazdag irodalmi-elméleti te­vékenysége miatt sem vállalkozom arra, hogy nézeteit teljes egészében ismertessem, illetve értékeljem. Ténylegesen csak arra szorítkozom, hogy néhány ecsetvonással járuljak hozzá e kiváló forradalmár arcképének megrajzolásához. A családfő, aki a moszkvai egyetemen szerzett matematikatanári diplomát, kezdetben elemi iskolában, majd később gimnáziumban tanított. 1893-ban Bessza­­rábiába ment adó­felügyelőnek, de mivel a Buharin-család reményei nem teljesültek, bizonyos idő után visszaköltöztek Moszkvába. Itt az apa két évig nem talált mun­kát. A család igen szegény körülmények közt élt. Buharin kénytelen volt üres üvege­ket gyűjteni, hogy 2-3 kopejkához jusson, illetve félképekért vitte a sarki fűszeres­nek a régi újságkötegeket. A pedagógus szülők komolyan foglalkoztak három fiuk - Vlagyimir, Nyikolaj és Pjotr - szellemi fejlődésével is. Nyikolaj négy és féléves ko­rában már tudott írni és olvasni. Tagadhatatlan a szülői ház, és elsősorban az apa hatása Nyikolajt élete során elkísérő fő kedvteléseiben. Apja már korán kezébe adta Timirjazev, Brehm és más természettudósok műveit. Szívesen lapozgatta a lepkeha­tározót (Atlas of the Butterflies of Europe and the Central Asian Territories). A for­radalom utáni időszakban is olyan ajándékkal lehetett a legnagyobb örömet szerezni Neki, amely valamilyen ritkasággal egészítette ki gazdag madár- és lepkegyűjtemé­nyét. Korán felkeltették az érdeklődését az irodalom és a művészetek iránt is. Ren­geteget olvasott és megismerkedett a világirodalom klasszikus alkotásaival. Kacér­kodott a festőecsettel is. Számos politikusról készített a későbbiek során kedves ka­rikatúrát, akik becses emlékként őrizték azt. Már gyermekkorában kialakult a kör­ DR. MIHALIK ISTVÁN egyetemi tanár

Next