Egyetértés és Magyar Ujság, 1875. április (1. évfolyam, 2-27. szám)
1875-04-08 / 8. szám
Tek a t. háztól, hogy annak következtében észrevételemet vonatkozással ezen törvényjavaslatra megtehessem]. Széll Kálmán pénzügyminiszter szerint e kérdés inkább az ipar gyakorlásáról szóló intézkedésekkel van összefüggésben, mely azonban nem gondolná, hogy most napirenden van. E perekben más felvilágosítással nem is szolgálhat, mint azzal, hogy a közös hadügyminisztériumnak bevételei közt mint jövedelmi bevétel figurái e körülbelül 1— 1 */2 millió írtra rúg posstió és mint ilyen a közös költségek lejebb szállítására azon összeg erejéig befolyassa bir. Mocsáry Lajos: T. ház ! A t. pénzügyminiszter úr által adott felvilágosításra nézve legyen szabad megjegyeznem, hogy én bevallom, nem emlékezem arra, hogy az ipartörvénynek tárgyalása alkalmával e tekintetben illetékes oldalról valami nyilatkozat történt. Hogy e kérdésnek a jelen törvényjavaslat tárgyalásánál nem lenne helye, legyen szabad erre nézve azt az észrevételt tennem, hogy ez igenis ide tartozik, mert azon alakban voltam bátor azt felemlíteni, hogy ha már kell, hogy ezen uton is fokoztassanak az állam jövedelmei, sokkal czélszerűbbnek tartanám azt akkop eszközölni, hogy a lőpor adóztassák meg a fegyverek helyett. Azt hiszem tehát, hogy a kérdésnek épen ezen alkalommal való megpendítése részemről nem volt helytelen. (Helyeslés balfelől.) Ami a dolog lényegét illeti, fájdalommal értesültem a t. miniszter felvilágosításából, hogy arra, hogy a lőfegyverek megadóztatása a lőpor megadóztatásával helyettesíttessék, s általában, hogy az állam jövedelmei ezen az uton fokoztassanak, reményünk egyáltalán nem lehet, mert a t. p. a. miniszter úr nyilatkozata nem jelent sem többet, sem kevesebbet, mint azt, hogy a lőpor egy közös birodalmi monopólium, egy újabb közös ügy, melyről eddig azt hiszem, azt országnak tudomása alig volt. Én igen sajnosnak tartom, hogy ez létezik; először, azon szempontból, mivel az ország jövedelmei fokozásának egyik, habár nem is valami igen nagy, de mindenesetre egyik módjától el vagyunk zárva, másodszor sajnosnak tartom még azon szempontból is, mert igen sajátságosnak tartom azt, hogy beszélünk Magyarországról mint önálló államról, emlegetjük azt, hogy Magyarország 1867- ben elérte az államiság, függetlenség azt a magaslatát, mellyel addig soha nem bírt, beszélünk arról, hogy Magyarország belépett az önálló európai államok concertjébe, hogy annak lobogója büszkén pompázik a világ minden kikötőjében, és most mégis azt látjuk, hogy ennek a híres, önálló Magyarországnak nincs egy lövés puskapora. Midőn ezt fájdalommal constatálom, kénytelen vagyok lemondani azon reményről, hogy a jelen §-ban foglalt vadászati fegyverek megadóztatása, más czélszerű móddal helyettesittessék. Miután pedig azt azonfelül terhesnek és igen sok secaturára és kellemetlenségre látom alkalmat adónak, magam részéről nem fogadom el. (Helyeslés balfelől.) A ház a 19-ik, valamint a következő 20-ik § t is az adóügyi bizottság szövegezése szerint fogadja el. A 21 -ik §-nál Kasper M. következő e §. 3-ik alinejának kihagyását czélzó, módosítványt nyújt be: „Ha az uj birtokos bejelentésével együtt bebizonyítja, hogy a megszerzett fegyver után járó adó az illető évre az előbbi birtokosra már kivettetett, azon évre adót nem fizet; ha pedig ezt be nem bizonyítja, az egész évi adót megfizetni köteles". A ház többsége az adóügyi bizottság szövegezését teszi magáévá. A 22-ik § észrevétel nélkül elfogadtatik. A 23-ik §-nál Kasper következő módosítványt nyújt be: Az első sorban ezen szó „és“ kihagyandó, a második sorban pedig ezen szó után „törvényhatósági“ még ezen szavak : „városi és községi“ beigtatandók, úgy hogy a §. következőleg szólana : „Hasonlóképen adómentesek az állami, törvényhatósági, városi és községi stb“. Széli K. pénzügyminiszter elfogadja a módosítást és csak azon egy kifejezést szeretné a módosításhoz hozzáadni, hogy „állandóan alkalmazott.“ Lázár Ádám: azon módosításhoz, melyet Kasper ajánlott, hozzájárul, de van két módosítványa mely ezen §-ba beigtatandó lenne. Ugyanis e törvényjavaslat több hiányát tekintve nagyon óhajtandó intézkedés lenne az, hogy személybiztonság tekintetéből mindenki illetékmentesen tarthasson fegyvert. Olyanoknak érdekében szól tehát, akik nem mulatságból, nem időtöltésből tartják a fegyvert , ennélfogva a szakasz 6 sorában e szavak után „ezéllövészetre, ezt indítványozza tétetni, és személybiztonságra“. Második módosítványa a 7. és 8. sorban előforduló e szavakra vonatkozik „lőfegyver árusoknál“. Ezek helyébe ezt óhajtaná tétetni: „kereskedőknél“. Dániel Ernő előadó. Az adóügyi bizottság részéről nem fogadhatja el a javasolt módosítást, különösen ami a személyes biztonságra használt fegyverek iránt tett módosítást illeti, mert ez oly tág értelmű kifejezés, hogy egyszerűen a törvény kijátszására szolgálna a módosítvány. Ami pedig a 2-ik módosítványt illeti, az tökéletesen felesleges, mert a lőfegyver-árus egyszersmind kereskedő is. A Kasper által benyújtott és a pénzügyminiszter által módosított indítványt elfogadja. Irányi D. a kétértelműség kikerülése végett sokkal czélszerűbbnek tartja, hogy ezen kifejezés: „lőfegyver árus“ azzal helyettesítessék „kereskedő“, mert akármiféle kereskedést űzzön is, ha fegyver van nála eladásra, ezen fegyvert az adóügyi b. nem kívánja adóval sújtani. — Tisza K. a szöveget meghagyatni kéri. — Orbán Balázs: Mármost nem vagyunk tisztában a kérdés iránt. A pénzügyminiszter azt monda, hogy a kereskedő nem annyit jelent, mint fegyverárus a belügyminiszter úr pedig ezt máskép magyarázza. Meg kellene tehát határozni, hogy melyik a helyes , mert ha a törvénymagyarázat az egyik miniszter által így a másik által pedig amúgy történik, akkor ez igen könnyen zavarokra ad okot. Tudjuk, hogy a kisebb vidéki városokban egyedül lőfegyvereket áruló kereskedők nincsenek, hanem vannak kereskedők, kik többek közt lőfegyvereket is árulnak egyébb czikkek mellett. Ezek a pénzügyminiszter úr magyarázata szerint megadóztatandók lennének. — Széli K. oda nyilatkozik, hogy Orbán állítása nem áll, mivel ő első felszólalása alkalmával csak nyelvhibából mondhatta, hogy a törvény a gyárost és iparost ki akarja venni. — A ház a 23. §-t Kásper módosítása és Széll K. a.módosításával fogadta el, mellőzvén Lázár A. módosítását. A 24. §-nál Radocza János indítványozza, hogy a második sorban e szavak után „eltitkolása“ a következő szöveg tétessék : „a 22-ik §-ban meghatározott módon adómenteseknek nyilvánitott lőfegyvereknek vadászatra használása.“ — Dániel E. előadó elfogadja e módosítást, — Lázár A. csodálkozik azon, hogy az előadó egy oly módosítványhoz járul, mely homlokegyenest ellenkezik a § ban foglaltakkal. A többség a 24. §-t, Radocza módosításával, a következő 25. §-t pedig változatlanul fogadja el. A 26. §-nál Madarász J. az egész törvényjavaslatot helytelennek tartja és óhajtja, hogy az mielőbb megváltoztattassék. De ha most úgymond a 26. §. elfogadtatik, úgy az tovább fog fenállani, amint ő óhajtaná. Mivel pedig ő azt óhajtja, hogy a törvényjavaslat mielőbb megváltoztassék, óhajtja egyúttal a 26. §. kihagyását. Módosítása tehát a következő: „a 26-ik §. hagyassák ki.“ A ház a 26. §-t változatlanul fogadja el. A 27. §-nál Lázár Á. e legutolsó czikk előtt egy uj czikk beigtatását indítványozza, mely annál szükségesebbnek mutatkozik, mivel az ország erdélyi részében még jelenleg is fenáll az önkény korában is hozott és később a 61-es évek után 62- ben az akkori kis főkormányszék által kibocsátott szabályrendeletben bővebben körvonalazott azon intézmény, hogy személybiztonság és vadászat végeit 3 évről 3 évre 1 fitos bélyeggel ellátva az illető közigazgatási főnökök úgynevezett fegyverengedélyeket adnak, melyek nékül ha valaki találtatik, nemcsak fegyverei koboztatnak el, de azonkívül 5—15 írtig terjedő pénzbirsággal esetleg egy naptól 3-ig terjedő fogsággal büntettetik. Miután nem óhajtandó, hogy a különben eléggé terhessé vált fegyver és vadászati adó bejövetele után mégis e különleges intézkedések fentartassanak a következő új czikket nyújtja be a 27. § után : „Minden ezen törvénnyel ellenkező szabályok és rendeletek hatályon kívül helyeztetnek.“ Tisza K. belügyminiszter. T. ház ! A czél ellen, melyet a t. képviselő úr magának kitűzött, semmi kifogásom nincs, azonban amiatt nem szeretném, hogy minden e törvénnyel ellenkező szabályok és rendeletek eltöröltessenek, mert a mint tudom, van egy két megyéje az országnak, melyek biztonsági szempontból maguk óhajtották ilyen szabályok hozatalát, és ez az ott felforgó speciális körülményeknél fogva meg is engedtetett. A ház Lázár A. indítványának mellőzésével változatlanul elfogadja a 27. §-t, valamint a tegnap függőben maradt czímet és bevezetést is az utolsó 28. §-sal együtt. Ajavaslat ezzel végig tárgyaltatott, harmadik olvasás alá azonban még nem kerülhet, mivel két szakasza az adóügyi bizottsághoz utasíttatott, melynek jelentése bevárandó. Holnap 10 órakor ülés. — Ülés vége 2 óra után Külföld. Spanyolországból érkező táviratok küszöbön állónak tüntetik fel a békét Alfons király és don Carlos között, így olvassuk, hogy a spanyol kormány beszüntette Bilbao körül az erődítési munkálatokat és egyszersmind eltörölte a bírságot, melyet korábban a karlisták közt harczoló ifjak szüleire vetett. Hasonlóan Cabrera tábornokról azon hírt hozza a távirda, hogy csak a „béke létrejötte után“ szándékozik visszatérni Angliába; hírlik egyszersmind, — hogy a madridi nuntius olyan utasításokat hoz magával a jó és alsó papság részére, melyek a béke visszaállitására irányulnak. —E tudósításokkal szemben azonban nagyon harcziasan szólanak a karlista hírek, melyek szerint don Carlos Dorregaray és Sabalis 45,000 emberrel legközelebb megkezdik a támadó háborút. Dufaure körrendelete, mely mint említettük, csaknem kormányválságot idézett elő, most egész terjedelmében előttünk fekszik s adjuk annak fontosabb részeit a mint következik: „Államügyész úr! Egy hónapja múlt, hogy a nemzetgyűlés alkotmányozó hatalmát gyakorolva megalkotta Francziaországban a köztársasági kormányt, melynek elnöke hat évig Mac Mahon tábornagy lesz. Az ideiglenes állapot, melynek elviselhetetlensége folyton fokozódott, végleges és törvényes kormánynak engedett helyet. — Ez a figyelemreméltó változás nem emelkedhetett meggyőződéssé , nem oszlathatott el minden aggodalmat s nem elégített ki minden pártot egyszerre . Ezen viszonyok közt e miniszter az államügyész teendőit következőleg fogja föl: „Minálunk, kiknek kiválóan hivatásunk mindenkitől a fennálló törvények tiszteletben tartását követelni s főleg azokét, a melyeknek alkotmányozó jellemük van, mi sem menthetné ki a gyengeséget, melyet hivatalunk gyakorlásában elkövethetnénk. Szeretett emlékek, kegyeletes hála vagy változhatatlan ragaszkodás előbbeni meggyőződésekhez, bármely tiszteletre méltók, mégse feledtethetik el velünk világos kötelességeinket, melyeket átvállalunk, midőn az ország szolgálatába lépünk. Nem kételkedem, hogy e pontban teljesen egyetértünk“. A miniszter azután részletes tudósítást kér az igazságügyi állapotokról, a fennálló törvények jelentőségéről, a sajtóviszonyokról stb. Különösen az egyletekre, a képekkel, photographiákkal, jelvényekkel űzött visszaélésekre hívja fel az államügyész figyelmét s amennyiben a visszaélések megtorlására a fennálló törvények elegendő eszközt nem nyújtanak, új törvények alkotását helyezi kilátásba. A körirat így végződik: „Nem kell önnek mondanom, hogy ezen követeléseknél egy pártra nézve sem teszek kivételt. A törvény megsértése büntetendő, bármilyen a forrás, melyből ered, és a pártatlanság, melyet a törvényszékek polgári ügyekben követnek, nem kevésbé szükséges a repressiv igazságszolgáltatást kezelő bírónál. Mielőbbi felvilágosítást kérek ama különféle kérdésekről, melyekre a jelen rendelet irányul. Fogadja stb. Dufaure pecsétőr és igazságügyminiszter. A franczia kormány egyes tagjai részéről egymást követik a manifestatiók a fennálló rend s a köztársaság érdekében, így Cissey hadügyér Dufaure után rendeletet adott ki parancsnokló tábornokainak, felhíva őket, hogy a fenálló törvényeknek tiszteletet szerezzenek és oda hassanak, hogy a katonaság tartsa magát távol a politikától. Wallon vallás- és közoktatásügyi miniszter ismét tartott közelebb egy beszédet a vidéki tudományos testületek congressusán. Wallon constatálta beszédében, hogy a nemzetgyűlés a köztársaságot, melyet a bukott császárság romjain talált, az alkotmányjavaslatok megszavazása által megszilárdította és útját vágta ez által két dolognak: az államcsínynek és forradalomnak, melyek az ország csapásai voltak közik, hogy a német nemzet a Németország és Ausztria közötti viszony megszilárdulása szempontjából fogván fel a dolgot, szintén őszinte részvéttel kiséri az osztrák császár velenczei utazását. London, ápril 7. Derby külügyminiszter az evangélikus szövetség küldöttségének fogadása alkalmával oda nyilatkozott, miszerint az angol kormány nem érzi feljogosítva magát arra, hogy közbejárjon a szultánnal a küldöttség elfogadása érdekében. Bécs, ápril 7. Az osztrák nemzetgazdák kongressusa elfogadta a védvám mellett tett resolutiót, a fennálló keresk. szerződések felmondását és 10—-20%-os kiviteli vám életbeléptetését. A bankkérdésben nem történt meg a szavazás. Az uj bizotság compromktum utján Merészben szabadkereskedőkből, fele rőtlen védvámosokból alakult meg. London, ápril 7. A „Times“ Németországnak az ultramontánokat illetőleg legközelebb Belgiumhoz intézett erélyes jegyzékéről szólván ismerteti annak tartalmát, mely szerint a jegyzék felsorolja a sérelmi pontokat s utalván a semleges államok állására azon reménynek ad kifejezést, hogy Belgium azon esetre, ha a belga törvények elégtelenekül bizonyulnának be arra, hogy Németországnak törvényes elégtételt szolgáltasson, e hiányt törvényhozásilag pótolni fogja. A belga válaszjegyzék kiemeli, hogy a belga törvények minden időben elegendők voltak a kihágások ellen, puszta szándékotokkal szemben azonban elégtelennek bizonyul be bármely törvény. A független semleges Belgium soha nem tett semmi olyat, mi viszonyait egy barátságos nemzethez megváltoztathatná. A jegyzékek csak szóbelileg közöltettek a többi hatalmakkal. A hivatalos lapból: Áthelyezett adóhivatal. A m. kir. pénzügyminisztérium Domaschina szörénymegyei községe 1. évi julius hó 1-tól az ó-orsovai adóhivataltól a karánsebesi adóhivatali kerülethez csatoltja. Vásáráthelyezés. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter Trencsén megyébe kebelezett Rajecz községnek megengedte, hogy az ott évenkint áprillis 26-án tartatni szokott országos vásár a közbeeső ünnepek miatt ápril 28-án tartathassák meg. Táviratok: Velencze, ápr. 7. A fejedelmek ma imposáns kiséret által követve gondolákon egy olasz korvettere tettek kirándulást, mely az osztrák lobogót húzta fel s az osztrák néphymnussal fogadta a magas vendégeket a néptömeg lelkes éljenzései közt. Velencze, ápr. 7. A császár ma elutazott: indulás előtt reggeli volt, mely után a császár a királyi palota lépcsőjén vett búcsút Margit főhgnőtől, kinek kezet csókolt; ezután a fejedelmek a miniszterekkel és tábornokokkal együtt a lagunagőzösre szálltak, mely ágyúdörgések és lelkes ovátiók közt Malamocco a kikötőbe, hol a fejedelmek és a főherczegek a „Miramare“ gőzösre szálltak át s itt ölelkezések és csókok közt váltak el egymástól. A király ezután ágyudörgések közt szemlét tartott az ottani állomásozó olasz hajóraj fölött s visszatért Velenczébe. A főherczegek az aranygyapjas rendet, Pianelli, Poninsky és Laforest tábornokok nagykereszteket, Andrássy gr. az olasz királytól ennek arczképét a király sajátkezű ajánlatával. A hangulat az utolsó pillanatig a leglelkesültebb volt a legcsekélyebb zavaró esemény nélkül. Berlin, ápr. 7. Vilmos császár az orvosok tanácsára lemondott olaszországi utazásáról, minélfogva a trónörökös azon óhaját fejezte ki táviratilag az olasz király előtt, hogy őt nejével együtt meglátogathassa, s kérte, határozza meg a találkozás helyét és idejét. Berlin, ápr. 7. A „Prov. Corr.“ oda nyilat Újdonságok. Az országos zeneakadémia szervezésére vonatkozólag, mint a „Jelenkor“ megbízható forrásból értesül, Trefort miniszter elfogadta Liszt Perencz tervét. E szerint az eddigi enquête-ek tervrajzától eltérőleg, a színi képezdétől önállólag fogja felállítani s Liszt terve szerint csak hét tanosztállyal, mint magasabb tudományos zeneakadémiát. A hét tanszakban a következő tantárgyak nyerendnek kathedrát, u. m. 1) a legmagasabb zongorajáték (melynek vezetését maga Liszt vállalja el); 2) a harmónia és zeneszerzés; 3) az ellenpontozat; 4) a hangszerelés; 5) a magyar zene tudományos elemzése; 6) az egyházi zene kapcsolatban a magasabb kariskolával, s 7) a zene története és aesthetikája. Liszt tanárokul Büllow-t, Wittet, Erkel Ferenczét, Volkmafin Róbertet, Richter Jánost s Ábrányi Kornélt (ez utóbbit egyszersmind mint titkárt is) ajánlotta a miniszternek. A magyar athleticai clubb f. hó 8-án csütörtök d. u. 5 órakor a nemzeti lovarda termében (5 pacsirta utcza nemz. muzeum mögött) tartja alakuló közgyűlését, melyre minden eddig aláirt tag ezennel tisztelettel meghivatik. — Tárgya : Az alaszabályok előterjesztése és megvitatása. Az ideiglenes választmány jelentése eddigi működéséről és lemondása. Elnök, alelnök és az uj választmány megválasztása és netáni indítványok. Az ideiglenes bizottság nevében Sárkány. Iskolai takarékpénztárak. Weisz Bernát Ferencz egy indítványt terjesztett a mai fővárosi bizottsági közgyűlés elé, mely a Gentben Belgiumban keletkezett iskolai takarékpénztáraknak nálunk való meghonosítását czélozza. Ez intézmény abban áll, hogy az iskolás fiúk zsebpénzeik fölöslegét, vagy azt, amit abból megtakarítani szeretnének a tanítónak adják át, ki az egyes összegecskékről jegyzéket vezetvén, azokat, a mint egyenként 1 irtot elértek, valamelyik takarékpénztárba, (természetesen olyanba, amelyik nem inog)helyezi el, s időről időre a szülők kivonatára a takarékpénztári könyvecskét ezeknek átadja. Az intézmény az indítványozó szerint nagyban hivatva van pazarlásra hajlandó népünkben a takarékosságot emelni. A közgyűlés az indítványt a tanügyi bizottsághoz utasította véleményadás végett. Adakozás. Az egyesült budapesti takarékpénztár a fővárosi szegények számára 800 frtot adományozott. Ez összegből az adományozó intézet kívánsága szerint 400 frt a dunajobbparti, 400 frt pedig a balparti részeken levő szegények közt fog szétosztatni. A király tegnapelőtt érkezett meg Velenczébe, hol az olasz uralkodó és a nép által a legnagyobb ünnepélyességekkel fogadtatott. A pályaudvar előtti tér az emberek ezreivel volt elbontva. A királyi vonat 11 óra után érkezett be a pályaudvarba, s az osztrák néphymnus hangjaival fogadtatott. A magyar király kilépvén a kocsiból, gyorsan Victor Emanuel felé ment. A két uralkodó kezet nyújtott egymásnak, majd megölelték és megcsókolták egymást. Az indóháztól a palazzo realeba mentek s innét a Márk térre, hol hadiszemle tartatott. Visszamenvén a királyok a palotába, a tért tömérdek ember lepte el, hangosan éltetvén az uralkodókat. Délután 3 órakor a király a Velenczében jelenlevő magyar és osztrák katonai és polgári egyéneket fogadta, kiket Wimpfen gróf és Pilat főconsul mutatott be. A magyarokkal a királ magyarul beszélt. — Este 6 órakor családi ebéd volt. A szokatlan helyzet zavarba hozza az embert. A király útjáról a részletes és kimerítő, mindenek fölött pedig eredeti tudósításokon kívül számos adomát is tudnak beszélni a jól értesült lapok. A konsulok bemutatásánál történt Triestben, hogy a király, kinek az arczvonásokra jó emlékező tehetsége van; egy úriemberhez, kit már azelőtt más minőségben is bemutattak neki, így szólt: „Önt már láttam ma egyszer,“ — mire a kitüntetett lekötelező mosollyal válaszolt: „Oh igen, volt szerencsém.“ Egy másik egyén, kitől a király kérdezte, hogy régóta van-e már Triestben, hirtelenében így felelt: „Igen uram .... felséges uram.“ — Ugyancsak a „P. Lloyd“-ban olvassuk a következőket : Midőn az olasz király Velenczében egy gondolán a trónörökössel Lidóba ment, egy ember hirtelen a tengerbe ugrott s szájában valami papirossal a királyi csónak felé úszott, hol a trónörökös a király parancsára kivévén az úszó szájából az íratott, kitűnt, hogy az egy folyamodvány volt. A folyamodványok átnyújtásakor szokásos ceremóniákat, mint a meghajlást stb. most a szokatlan helyzetre való tekintetből a folyamodónak elengedték. A várszínházban tegnap este a színi képezde növendékei Benedixnek „A fogház“ czimű 4 felvonásos vígjátékát adták elő. Az előadást nem nagyszámú közönség nézte, mely azonban a vígjáték komikus bonyolulatain és a játszó növendékek ügyességén jól mulatott. Megtapsoltattak Békéssy Irma, Lenkey Ella, Halmay, Kazaliczky és Gabányi. Népbolonditás. A sepsi-szentgyörgyi kálvinista pap más városba menvén lelkésznek a múlt hó 29-én búcsúzott el mező-szentgyörgyi híveitől. Búcsúbeszédéből, mely a tiszteletes urat eléggé jellemzi, idézzük a „M. Polg.“ után a következőket: Egy ízben e pap, saját szavai szerint, este mélyen elmerült a kér, hitágazatok c.odás mysteriumában s belátta, hogy azok, a miket a tudomány ma oly tele torokkal hazugságoknak kiabál, mily fenséges mily üdvösségre vezérlő igazságok mind. Belátta, hogy a vértanuknak volt okuk magukat feláldozni e tanokért stb. S mikor e tanok titokzatos fonalait tovább szőtte, mécset kezébe vette, hogy lefeküdjék. Az ágyhoz közeledett, mely a másik szobában volt. Körülbelül éjfél lehetett már. Csöndes volt minden, valami csodálatos után az óra ketyegése is megszünt A mécsvilág tulvilági fényben lobogott. Hálószobája küszöbét átlépte s már az ágynál volt. Egyszer a szobát félkörben csodálatos fény özönlötte el s ő azon pillanatban egész valójában átváltozott, szive megszűnt verni, ajkai két s remegésben vonaglottak, tagjait kellemes zsibbadás fogta el. Majd gyorsan felpezsdült ereiben a vér, homloka kiizzadt, szive hangosan dobogott s ujjain keresztül mintha villanyfolyam indult volna meg, oly lázas ingerültségbe jött. E pillanatban keblében egy dörgő hang szólalt meg, mondván: „itt vagyok“. Érezte, hogy jelen van az ur. A következő perczben elmúlt a tünemény, vége volt az extasisnak és ő kővé meredve állt ott. Ettől fogva „érzi, mondá, hogy benne az ur lelke működik“ s hogy ő bármit tesz, „mindent egy rajta kívül álló, tőle teljesen független erő közvetlen parancsa nyomán teszi.“ Ő már most bevallja, hogy egyes „szerencsés“ emberek ma is nyernek kijelentést közvetlenül Istentől. Hiszi, hogy a methodismus a legtisztább hitvallás, mert a kiválasztottak tudják és érzik azon perczet, melyben újjászületnek. E beszéd az értelmiség osztályánál mély megbotránkozást szült, de nem úgy a köznépnél. Templomból kijővén, kezeit csókolták s a kik nem férhettek hozzá, palástja szegélyét érintették, mint ama boldog világban, és hangosan kiáltották: „istenem, bárcsak közel mehetnék hozzá, hogy üdvözöljek.“ — Ez történt Szepsi-Szent-Györgyön az urnák 1875-ik évében. A „Magyar Polgár“ Nagy Péter erdélyi püspök figyelmébe ajánlja a tiszteletes urat, ki bizonyosan nem fogja tűrni, hogy kötözni való bolondok is legyenek papjai közt. A „Garbonczás Deák“ második száma a jövő vasárnap jelenik meg élénk és változatos tartalommal. A már megjelent első szám bárkit meggyőzhet e vállalat életrevalóságáról. Előfizetési ára a „Garbonczás Deák“-nak egy évre frt, mely egyszerűen a „Garbonczás Deák“ kiadó hivatalához intézendő. Aj előfizetőknek az első példány, feles számú példányok nyomattatván, a másodikkal együtt fog megküldetni. Rövid hirek. Az orsz. honvédsegélyző egylet elnöksége az 1848—9-ik évi rokkant honvédek és özvegyeik folyó évi II-ik év negyedéve azaz április, május és junius havi nyugdijainak fedezésére 18,150 forintot fizetett be a központi állami pénztárba. — Iszó Miklós, mint a „Hon“ Írja még mindig igen veszélyesen beteg. A művész több mint öt hét óta fekszik a legnagyobb mérvű tüdő és mellhártyagyuladásban. — Lendvay Márton egészségi állapota oly kedvezőtlen fordulatot vett, hogy föllépése a nemzeti színházban egyelőre ismét elmarad. — A „Panna asszony leányá“ nak előadását, melyet már háromszor elhalasztottak f. hó 16-ára ismét kitűzték. •— Richter János a nemzeti színház operájának igazgatója jelenlegi állását elhagyja, s az „Ung. Lloyd“ szerint a bécsi udvari színházhoz megy karmesternek. Közgazdaság, Budapest, ápril 7. Az esőzés valahára megindult s bár ma még csekélymérvü volt, ugy látszik tartós lesz. A bécsiek, illetőleg a kormány közegei már megkezdték a hadjáratot Magyarország ellen, vagyis hirdetik hogy itt a felföldön jól megázta a hó a vetéseket s a bánságból jó híreket kapnak. Arad vidékén mondják még a repete is kitűnő stb. aminek aztán az akarna a vége lenni, hogy gazdáink ijedjenek meg a jó terméstől és adják oda „usance“ szerződés utján gabonájukat olcsón. De, bár a mai eső, mondhatjuk csak itt a közel vidéken is milliókat ér, jó lesz el nem bizakodni benne, mert a valódi eredményt végre is nem a bécsi se nem a budapesti minisztérium, hanem a véka és a mérleg fogja megmutatni. A gabonacsarnokban ma kevés eladás volt változatlan árakon. Az előtőzsdén osztrák hitel része. kedvetlenül 240 80-241.20-ig volt forgalomban, magy. földhitel részvények pedig 79314—• 80-ig vásároltattak, egyéb értékekben nem volt üzlet. A déli tőzsdére Bécsből érkezett lanyha árfolyamok befolyással voltak, az üzlet a legkisebb terjedemre szorítkozott, osztr. hitel részv. 241.40 —240.50 ig adattak, magy. hitel részv. 228—228'ien maradtak, m. földhitel részv. 80—SO/^-ig vásároltattak. Zárlatnál pedig 80'/ adva 80'/., tartva maradtak, takarék és hitel részvények folytonosan 503/4—51-en voltak, angol magyar bank részvények 16 ‘/4-et kináltattak és 16-at eladattak, amniczipális részvények kivételesen igen kedvelve voltak és 33* -ig emelkedtek, magyar tisztviselő egylet részvények 1112—12-en maradtak. Takarékpénztárak részvényei nem voltak forgalomban , úgyszintén iparvállalatok részvényei sem, — gőzmalmok közül sütők és molnárok része. 240-et vásároltattak. Kamatozó, állam- és tőkeértékek szilárdak maradtak, magyar sorsjegyek 85-ig vásároltattak, a többiek nem változtak. Valuták és külföldi váltók forgalom nélkül. A Konstantinápolyból írt konsuli jelentés szerint az osztrák-magyar monarchiából a bevitel 1871-ben 17.460,860 frtot, 1872-ben 21.740,212 frtot képviselt. A consuti jelentés így szól: Az osztrák-magyar monarchia, mely földrajzi fekvésénél fogva leginkább hivatva van kereskedelmi összeköttetésbe lépni a török birodalommal, eddig háttérbe engedte magát szoríttatni az angol, franczia, belga és svájczi verseny által, és pedig nem azért mintha a mi iparterményeink, vagy legalább azoknak nagy része nem bírná kiállni az összehasonlítást amazokéival, hanem inkább azért, mivel a mi gyárosainkban átalában nincsen meg ama vállalkozási szellem, ama szívósság „savoir faire„, mely az említett nemzetek gyárosait oly nagy mértékben kitünteti, s melylyel ők a világot hóditják meg az ő szülőföldjük részére, nem ugyan tűz és vassal, de iparczikkeikkel. Ami a kiviteli forgalmat illeti, minthogy a smyrnai, salonichi, trapezunti és messinai kikötők sokkal közelebb vannak az itteni főtermelési helyekhez, a konstantinápolyi kikötő évről évre inkább veszíi jelentőségéből; az 1873-iki év pedig még különösen kedvezőtlen volt a kivitelre nézve azon okból, mivel az európai piaczok még az 1871. 1872. évekből mindennemű török kiviteli czikkekkel bőven el voltak látva és a mellett az európai piaczokon az üzlet átalában is felette pangott. Legjelentékenyebb kiviteli czikk a selyem. Ebből Ausztriába és Magyarországba 2206,731 frt értékű áru vitetett, más államokba 23 millió forint értékű. Az osztrák nemzetgazdasági kongressusban napirendre kerülvén a valutakérdés, Hertzka előadó hosszasan kifejté a tett indítványt, kikelt azon nézet ellen, mintha az ágyé hatása egyenlő volna a védvámmal; bizonyítgatta, hogy az állam az agió miatt nagy pénzügyi veszteségeket szenved és hogy a valuta helyreállítását Magyarország is kívánatosnak tartja. E kérdésnél Plener, Neuwirt, Heiken és Thorsch szólaltak fel. A kongressus a határozati javaslatot az indokolás némi módosításával elfogadta, azon hozzáadással, hogy a valutakérdés a jövő kongressus napirendjére is felveendő. A bankkérdésben Wirlli Miksa és Dorn voltak az előadók. Indítványát, melyben az osztrák nemzeti bank szabadalmának megújítását a jelzálogüzlet kizárásával kívánja, mit közöltük. Dorn a készfizetés megkezdésére fektette főleg a súlyt; a szabadalmat csak rövid időre tartja meghosszabbítandónak s annak leteltével bankszabadságot aján. Mindketten indokolták javaslataikat. — Steiner a nemzeti bank politikája ellen polemizált és enquet kiküldését javasolta. Lucam Dorn indítványa ellen szólott, Steiner nézeteit téveseknek mondja s elfogadja Wirth indítványát, következő módosítással: jelzálogkölcsönt csak bankjegyekben kell adni, s a kontingentálás elmaradhat, ha megkezdődik a készpénzzel való fizetés. Bau helytelennek tartja azon modort, mellyel Wirth Magyarországról szól. Két utóbbi pont helyett módosítványt ajánl, kiemelve az egyforma jegyek szükségét és az egységes bankrendszer alapelveit. Az első módosítványt Wirth elfogadta, a második elejtezett, mivel a kongressus nem akart a Magyarországhoz való viszonyt illetőleg határozatot hozni. A szavazás más napra maradt. A faneműek ára keveset változik. Az „E. L.“ szerint: A fenyőféle fűrészárukat Németországban kedvelik kivált az */« vagy a/i hüvelyk vastagságú fűrészárut, sőt óhajtják a választékokat az eddig szokásban volt egész méreteknél azok */< vagy V* mértékével általán kisebbre metszve birul, miután a német iparosok újabb időben mindazon czélra, melyre eddig 1 vagy 2 hüvelyk vastag anyagot használtak, újabban már csak 3 4 vagy 1/1 hüvelykes anyagokat kívánnak alkalmazni, ami egyébiránt már nálunk is divatba kezd jönni. A vékonyabb fűrészgyártmányok ára 10 —15 ° C-al mindig magasabbra tartható. Újabban mintegy 2000,000 köbláb fenyő fűrészárura történtek kötések. Némethonba a magyar és horvát-szlavon dongák sikeresen versenyeznek az oroszországiakkal, mert habár az oroszországi tölgyesek faja fonottabb rostozatú, kevésbbé hasadékony, de a nehezebb munka mellett is kevesebb tiszta dongát adnak Budapesten. Egy köbláb 1/1— */*" vastag, 10—12" széles luez vagy jegenyefenyődeszka 18—65 kr. Egy köbláb l"-nél vastagabb luez-vagy jegenyefenyődeszka 44—48 kr. Garam Berzencze (magyar vasutak állomása). Egy köbláb l"-nél vékonyabb luez- vagy jegenyefenyődeszka 40 kr. Egy köbláb l"-nél vastagabb luez- vagy jegenyefenyődeszka 38 kr. Kriván (magyar államvasutak állomása). Egy köbláb fenyő fűrészáru 36 kr. Bástyaházán (Máramaros.) Egy köbláb luezfenyő fűrészáru 32—40 kr. Nagy-Várad. Egy köbláb luezfenyő fűrészáru 35—58 kr. Szolnokon. Egy köbláb luezfenyődeszka 44—56 kr. Egy köbláb luezfenyő gömbölyű épületfa 14—17 kr. Szeged Egy köbláb luezfenyő fűrészáru 45 — 60 kr. Egy köbláb luezfenyő gömbölyű épületfa 18—24 kr. Soborsin. Egy köbláb luezfenyő fűrészáru 30—52 kr. Egy köbláb luezfenyő gömbölyű épületfa 14 -23 kr. Trieszt. Ezer normalméretü donga 220—230 frt. Kivonat a „Budapesti Közlönyt (ápr. 7-iki számából.) Árverések : Ómor (Versecz) ápr. 19-én Mihalyovíts Stern ingatlanai, 2101 frt.— Fekete falu (N.-Bánya) ápr. 10-án Pápán Mikulás birtokilletéke, 769 frt. — Vörösvár (Budapest) máj. 24-én v. jan. 24-én Peller József ingatlanai, 6387 frt. 50 kr. — Budapest máj. 29-én Nagy Gusztáv ingatlanai, 30450 frt. — Kovaszincz (Arad) máj. 8-án Nyisztor Mihály ingatlanai, 1307 frt. — Lénárdfalu (Nagybánya) ápr. 21-én v. máj. 21-én Sarmaság Páveltelke, 654 frt. — Budapest ápr. 16-án Voigt Károly ingóságai, 585 frt. — Kaposvár jun. 3-án v. jul. 5-én Gosztonyi Lajos ingatlanai, 219 762 frt.—N.-Kikinda jun. 4-én v. jul. 4-én Szucz Ferencz és társai ingatlanai, 21000 frt. — Rikosd (Nagyvárad) apr. 20-án v. máj. 20-án Nyegrán Togyer ingatlanai, 576 frt. — Szathmár apr. 20-án Brán Péter ingatlanai, 1184 frt. — N.Bánya ápr. 23-án v. máj. 28-án Sipos György szőllője, 631 frt. 50 kr. — Magyarosd (Déva) jun. 3-án v. jul. 3-án Heren György ingatlanai, 745 frt. 74 kr. — M. Vásárhely jun. 8-án v. jul. 10-én Bethlen Gyula ingatlanai, 31238 frt. — Bere (N.Károly) máj. 22-én v. jun. 22-én Kerekes Sándor ingatlanai, 300 frt. — Sz.-Udvarhely jun. 5-én v. jul. 5-én Kováts Miklósné ingatlanai, 41926 frt. —Csaba (Gyula) máj. 5-én v. jun. 5-én Boskó György ingatlanai, 4000 frt. — Revissné (A.-Kubin)Reviczky Pál ingatlanai, 2080 frt. Dombrovicza (N.-Bánya) ápr. 9-én Csukás Jónás ingatlanai, 1353 frt. 50 kr. —Félégy háza máj. 3-án v. jun. 2 án Lederer Bernát ingatlanai, 2000 frt. — Galgócz (Sopron) máj. 10-én v. jun. 10-én Machovics György ingatlanai, 428 frt. — Budapest jun. 3-án v. jul. 13-án Klösz Lőrincz háza. — Goriscsán (Csáktornya) máj 13-án v. jun 18-án. Markács Márk ingatlanai, 3125 frt. — Kolozsvár jun. 4 én Takács György ingatlanai, 1554 frt. 62 kr. — Szatmár máj. 4-én v.jun. 7-én Hanka Mihály ingatlanai. — Satmár máj. 10-én v. jun. 10-én Hermán Mihály ingatlanai, 2349 frt. — Zsadin (Szatmár) máj. 4-én v. jun. 7- én Kurcza Gergely ingatlana, 262 frt. — Goricsány (Letenye) apr. 19 én Kranyecz Lénárd és Pál ingatlana, 362 frt. 75 kr. — Kaposvár máj. 3-án Decsera József ingatlanai, 8250 frt. — NI.-Becskerek apr. 28-án v. máj. 28-án Kirilovics Paja háza ,1150 frt. — Liebling (Temesvár) máj. 12-én v. jun. 12-én Klein Margit és társai ingatlanai, 4309 frt. — Petromány (Temesvár) máj. 8-án v. jun. 8-án Vladicska Johanna ingatlanai, 2158 frt. — Csaba (B.Gyula) máj. 3-án v. jun. 9-én Jeszenszki Sámuel és neje ingatlanai, 1045 frt. — B-Láncz (Kaposvár) máj. 3-án v jun. 8-án Szabó József szőllője, 450 frt. — Petromány (Temesvár) máj. 8-án v. jun. 8-án Dán Rózsa és társa ingatlanai, 2260 frt. — Ocsova (Beszterczebánya) ápr. 29-én v. máj. 31-én Dorot Magdolna ingatlana, 1714 frt. — Hejeze (Kassa) máj. 13-án v. jun 15-én Goldstein Izrael ingatlanai, 830 frt. — N.-Várad apr. 24-én v. máj. 24-én Szentes Mária szőllője, 1500 frt. — Lippa apr. 28-án Schwab Katalin háza, 242 frt. 75 kr. — Szabadka apr. 26-én Pilaszánovits Péterné ingatlanai, 167540 frt. Leleb (Zilah) apr. 28-án v. máj. 28-án Kallós Dezső ingatlanai, 2237 frt. — Budapest ápr. 22-én Schwartz Zsigmond ingóságai, 2100 frt. Csőd : Kövér Tódor kunágotai lakos ellen, bejelentések máj. 2425 és 26 án, id. tömeggondnok Nágel Vilmos, perügyelő dr Dallos Sándor ügyvéd. NEMZETI SZÍNHÁZ. Ma, április 8-án adatik : Opera 3 felv. Irta Romani. Zenéjét szerzette Bellini. Fordította Deáki Fülöp Sámuel. SZEMÉLYEK: Gróf Rudolf, falusi földesur — Odry Teréz, özvegy molnárné — Nvassayné Amina, Teréz fogadott leánya Balázsné B. V. Elvino, tehetős falusi ifjú — Pauli Liza, fogadósné, fiatal özvegy Human Alexa Alessio, falusi legény — Széphegyi Jegyző — — — Szalai. Majorosok. Falusi lakosok. Ifjak. Színhely: falu a helvét havasok alján. Kezdete 7 órakor. Budai Vár-szinház. Ma, április 8-án adatik: A FERTÁLYMÁGNÁSOK. Eredeti vígjáték 4 felvonásban. Irta Berczik Árpád. Kezdete 7 órakor, vége 9 után. Felelős szerkesztők: Csávolszky Lajos, Oláh Rifirfirkényi Nándor,