Egyetértés és Magyar Ujság, 1875. május (1. évfolyam, 28-50. szám)

1875-05-29 / 49. szám

b. j. Lükő Kálmán tornai fvszéki jegyző, kört­­vélyesi birtokos, a szobránczi b. j. Fejérváry Ferencz szobránczi földbirtokos, ügyvéd, az ung­vári b. j. Ambrózy Antal gyakorló mérnök, volt katasteri becslőbiztos, a nagy-bereznai b. j. Gás­pár­i Antal kincstári uradalmi ispán, a király he­l­­meczi b. j. Filzy Ferencz zemplén-megyei agárdi lakos és földbirtokos, a tokaji b. j. Szabó Lajos zemplénmegyei tályai földbirtokos, volt országos képviselő, a sátoralja-ujhely-terebesi b.j. Vicz­mándy Viktor zempléni lasótczi földbirtokos, a varannó-nagy-mih­ályi b. j. Bánkövy József s.-a.­­ujhelyi lakos, volt gazdatiszt, a homonnai b. j. Püspöki Imre zem­plénmegyei barancsi földbir­tokos, a sztropkó papinai b. j. gróf Fest­eti­ch Aladár zemplénmegyei sz­­olyhai földbirtokos, a­­ miskolczi b. j. Ritter Ágoston adóhivatali ellen­őr, volt gazdatiszt; a szentpéteri b. j. P­i­g­m­o­n­d Béla salgótarjáni lakos, volt gazdatiszt; a bártfai b. j. Koós Artur eperjesi lakos, okleveles gazda, volt gazdatiszt; az eperjesi b. j. Pillér Miklós sárosmegyei mérki lakos és birtokos, okleveles bá­­nyász; a girált­zborói b. j. Fej­érvári Kálmán sárosmegyei komlós-keresztesi birtokos, a kis-sze­­beni b. j. gr. B­u 111­e­r Aladár sárosmegyei nagy­­sárosi birtokos, a gölniczbányai b. j. König Lajos, Leibitz XVI. szepesi városi birtokos, oki. gazda, a késmárki b. j. Greczmacher Frigyes szepesi XVI. városi kerület főszámvevője, mérnök és föld­­birtokos, a lőcsei b. j. W­i­n­d­t József iglói lakos, volt telekkönyvi biztos, az ó-lublói b. j. Schön­­vizner Sámuel manhardti birtokos ügyvéd. A beszterczebányai kerületben, az alsó-ku­­bini becslőjárásban Kubinyi Mihály, földbirto­kos s Árvamegye volt alispánja, a t­urdossini b. j. Panyák József Árvam­egye tiszteletbeli szolga­­birája, okleveles gazda, a szent-miklósi b. j. Plathy János nagy-palugyai földbirtokos, a ró­zsahegyi b. j. Balázs Ferencz német-lipcsei földbirtokos, hites ügyvéd, a thurócz-szent-mártoni b. j. Lehóczky Vilmos vatarcsai földbirtokos, thurócz-szent-már­on­i kir. törvényszéki jegyző, a beszterczebányai b. j. Oroszlányi Albert kis- és nagy-kéri közbirtokos, nógrádmegyei alszám­­vevő, a breznóbányai b. j. Kragger Ferencz zsolnai földbirtokos a zólyomi b. j. Sztrako­­niczky Ágoston segédtelekkönyvvezető a besz­­terczebányai kir. törvényszéknél, a körmöczbányai b. j. Raisz Kálmán nyug. megyei biztos, tagosi­­tási és katasteri munkálatokkal foglalkozó mér­nök, a korponai b­j. Pongrác­z Tivadar ber­­czeli földbirtokos, ügyvéd és okleveles gazda, az ipolysághi b. j. Gerhárdt György telekkönyv­vezető az ipolysághi kir. törvényszéknél, volt ka­tasteri segédmérnök, a selmeczbányai b. j. E­b­e­c­z­­ky Imre kővári közbirtokos, a vámos-mikolai b. j. Ivánka Imre palásti földbirtokos, h. ügyvéd, az irtványföldek megváltása czéljából kinevezett jog­biztos, a nagy-rőczei b. j. Laczkovich János pálfalvai lakos és bányamérnök, a rimaszombati b. j. Vajda Gyula, várgedei földbirtokos, okleveles gazda, a rozsnyói becslőjárásban Ma­darász Pál, gömörmegyei csetneki földbirtokos, volt gazdatiszt, a fülesi b. j. Gábor Gusztáv lo­­sonczi lakos és földbirtokos, a sziráki b. j. báró Buttler Henrik, nyugalmazott szolgabiró, a lo­­sonczi b. j. Szakál Barnabás, földbirtokos, a ba­­lassa-gyarmathi b. j. Pl­a­c­h­y Zsigmond mohoráni földbirtokos, az aranyos-maróthi b. j. Turcsek Antal kincstári kasznár Zsarnóczán; a lévai b. j. Szentgáli János tereskei fölbirtokos, volt gazda­tiszt és katasteri ügyvezető. A kolozsvári kerületben, a bánffy-hunyadi becsőjárásban: K­i­s­z­e­l­y László m. kir. telek­könyvi helyszínelő biztos, alsó-vidrai lakos, a ko­lozsvári b. j. Sebes Ferencz ideigl­ ny­ugalmazott kir. földtehermentesitési alap igazgatósági előadó, kolozsvári lakos, a tekei b.j. legifjabb gróf Be­th­­l­e­n János jogtudor és szászerdi birtokos, a besz­­terczei b. j. Dékáni Károly volt orsz. képviselő, volt katasteri tisztviselő, a szamosujvári b. j. B­o­­j­é­r Gyula bádoki földbirtokos és lakos, a hidal­­mási b. j. Biró József földbirtokos, volt katasteri ügyvezető, most megyei központi gyám Kolozs­várott, a magyar láposi b. j. G­y­á­r­f­á­s Fer. megyei központi közgyám és földbirtokos, deési lakos, a deé.-d b. j. M­a­k­r­a­y Lőr. telekkönyvi helyszinelési főbiztos N.-Szebenben, a naszódi b. j. Brencsán Albert volt törvényszéki ülnök szt­egedi lakos, a a gyergyó-szt.-miklósi b. j.Ádám Ferencz gyergyó­­remetei földbirtokos, a csik-szeredai b. j. E­m­b­e­r­i József volt kataszteri tisztviselő, most pénzügyi számtiszt Kolozsvárt, a székely-udvarhelyi b. j. Pál Rezső magyar kir. adótiszt, volt kat. felszó­lalási vizsgálati biztos, n.-váradi lakos, az er­dő­­szt.-györgyi b. j. P­a­p­p János volt gazdatiszt és szolgabiró, kolozsvári lakos, a maros-vásárhelyi b. j. Szarvady Lajos sz. áll. honvédszázados, ma­rosvásárhelyi lakos, a szász-régeni b. j. F­e­l­s­z­e­g­i Samu földbirtokos sz.-kocsárdi lakos, a maros-lu­­dasi b. j. H­a­n­tz Pál maros-ludasi földbirtokos, a tordai b. j. Vizi László m.-bogáti birtokos és árvaszéki jegyző Tordán, a felvinczi b. j. Ma­­gyari Pál aranyosszéki alkirálybiró, felvinczi lakos. A nagyszebeni kerületben, az abrudbányai becslőjárásban: Csergedy József m. k. adó­hivatali ellenőr Fogarason, a nagy-enyedi b. j. N­e­­mes Ferencz telekkönyvi biztos, kolozsvári lakos, a gyula­fehérvári b. j. Csakh­anu Sándor nyu­galmazott úrbéri valósitó főnök, balázsfalvi lakos, a szászvárosi b.j. T­heil Antal telekkönyvi főbiztos és földadósorozati biztos, topánfalvi lakos, a maros­­illyei b j. Nagy Lajos m­. k. sz. áll. honvédszáza­dos, maros­illyei lakos, a dévai b. j. Barcsay Kálmán m. k. belügyminiszteri fogalmazó, a hát­szegi b­j. Benedikty Róbert kir. tvszéki telek­­könyvezető Hátszegen, a szászsebes-szerdahelyi b. j. Na­gy József törvényszéki segédtelekkönyvezető Deésen, a nagy-szebeni b. j. Szigerius Gusztáv érd. száz nemzeti számvevőségi kisegítő N.-Sze­­benben, a fogarasi b. j. Go­tt­é Ferencz, batonyai m. kir. adótárnok, volt kat. becslőbiztos, az ujegy­­háza-nagy-sinki b.j. Graffy Frigyes, m. k. adó­hivatali ellenőr, kőhalmi lakos, a medgyesi b. j. Hegyessy István, földtehermentesitési valósitó bizottmányi segéd, maros-vásárhelyi lakos, a dicső­­szt.-mártoni b. j. Miklós István, csapói földbir­tokos, volt szolgab., a segesvár-kőhalmi b. j. Kas­per Mihály, volt orsz. képviselő, kaczai földbir­tokos, a kézdi vásárhelyi b. j. Daczó János, Sepsi-Szt.-György város polgármestere, a sepsi­­szent­györgyi b. j. Gidófalvy László, k. földte­­hermentesitést valósitó bizottmány-vezető S.-Szt - Györgyön, a brassói b. j. Rápolti Károly, volt kat. biztos, egri lakos és birtokol­­ták Ausztriát, hogy a háborúban Francziaország előnyére részt ne vegyen. Az ember szeme elé tartja kezét, hogy ne lássa a napot, ha tagadja,­­ hogy Ausztriában egy nagybefolyású katonai és főpapi párt még mindez ideig nem hagyott fel a megtorló há­ború eszméjével és tekintve azon gyorsasá­got, mel­lyel Ausztriában a kormányzási rendsze­rek változni szoktak, épen nem bizonyos, hogy a kormány mint most, úgy mindig a német pártra és a magyarokra igyekszik támaszkodni. Berlinben a svéd király fogadtatá­sára nagy előkészületek folytak a napokban. A svéd királyi pár ma érkezett a német fővárosba s láto­gatása politikai jelleggel bír, a­mennyiben II. Os­­kar király ez által mintegy kijelenti, hogy testvé­rének XV. Károlynak örökségével nem vette át egyszersmind annak franczia rokonszenveit is. E felfogást látszik támogatni azon körülmény is, hogy Bismarck Lauenburgból és a német trónörökös pár Olaszországból visszatértek, hogy a svéd király ott tartózkodása alatt Berlinben jelen legyenek. A német socialdemok­raták uj pro­gram­m­ja­­ a lassalisták és eisenachiak egyesü­lési kongressusa f. hó 25-én tartott főülésén a fusio­nali pártok uj programmjának megállapításával fog­lalkozott. L­i­e­b­k­n­e­c­h­t, ki e tárgyban előadóul választatott, mindenek előtt a párt alapelveit írta körül s aztán a nemzeti kérdésre nézve ezeket je­gyezte meg: „ Arra vagyunk utalva, hogy nemzetileg szervezkedjük, mert nemzeti államban élünk; mi német párt vagyunk, mert esetleg Németországban lakunk, mindazáltal solidaritásban állóknak érez­zük magunkat minden más ország socialistáival.“ Maga a Programm, mely egyhangúlag elfogad­tatott, lényegileg a következő : „A munka forrása minden gazdagságnak és minden kultúrának és minthogy átalános munkaerőt kifejteni csak társa­­s­ágban lehet : a munka összes terméke átalános munkakötelezettség mellett a társulatot azaz annak minden egyes tagját illeti. — A mai társadalom­ban a munkához megkívántak­ eszközök a tőke­pénzes osztály egyedáruságát képezik,­­ s a munkásosztálynak ez által előidézett függése az oka, a legkülönfélébb alakban előforduló szol­gaságnak és nyomornak. A munka felszabadítását a munkásosztálynak kell keresztül vinnie, mel­lyel szemben a többi osztályok egy reactionarius tő­in­get képeznek. Ez alapelvekből kiindulva Német­ország munkáspártja minden törvényes eszközzel szabad áramot, socialista társadalmat, a díjmunka rendszer megszüntetését, minden társadalmi és politikai egyenlőtlenség eltörlését czélozza. Né­metország munkáspártja, noha egyelőre csak nem­zeti keretben működve, tudatával bír a munkás­mozgalom nemzetközi jellegének és el van hatá­rozva, teljesíteni mindazon feladatokat, melyeket e jelleg a munkásokra ró, hogy az emberiség áta­lános testvérisülése valósággá váljék.­ — E pro­gramja elfogadásával a két német socialista párt eg­gyé olvadt. Külföld. „Ausztria is megtorolni készül 1866-0­t.a Ez állítást veti fel a „Köln. Ztg.“ egyik közelebbi czikkében, melyben a nemrég felmerült háborús hírekről szól s egy hirtelen fordulattal Ausztriára Térve át ezeket mondja: Mi 1866 óta őszinte, megbízható barátai voltunk Ausztriának és főleg német közbenjárásnak köszönhető, hogy az Ausztria és Oroszország közt 1866 óta fenállott feszültség elháríthatott s a három északi hatalmas­ság egy az európai béke fentartására irányzott szö­vetségre lépett. Ausztria német lakossága a Fran­­cziaországgal folytatott háború lefolyása alatt a legmélyebb részvétet tanúsította irányunkban. — Mindamellett nem feledhetjük el, hogy egyedül e lelkesült részvét és gyors győzelmeink akadályoz­ Táviratok. Kalocsa, május 18. (Az „Egyetértés és Magyar­­ Újság“ távirata.) Szederkényit Foktán és Kalocsán lelkesedéssel fogadták, s jelöltül ki is kiáltották. Zágráb, május 28. Az országgyűlés mai ülé­sében tudatta a bán, hogy a király szentesítette a büntető eljárásra, a sajtóra, az esküdtek névsorá­nak összeállítására, a lánczbüntetés eltörlésére és a fegyenczek feltételes szabadságolására vonatkozó törvényczikkeket, melyek több beadvány bejelen­tése után kihirdettettek s aztán az ülés véget ért. — Jövő ülés hétfőn. Bécs május 28. Az uralkodó ma Tetuan hg. spanyol követet fogadta. Bécs, május 28. A „Presse“ a leghatáro­zottabban állítja, hogy legfelsőbb katonai kö­rökben semmi változás nem fog történni s azt hiszi, hogy ha átalában változások fordulnának elő, azok legfelebb egyik vagy másik hadügyéri tanácsosra vonatkozhatnak. Berlin, május 28. A westpháliai főtvszéki elnök hir szerint felszólította a münsteri püspököt, hogy méltóságát tegye le. Kiel, május 28. A svéd királyi pár ma reggel ide érkezett s a kikötőben a császár nevében Stosch tengerészeti főnök által fogadtatott, mi­közben az ágyuk megdördültek.­­ A magas vendégek ezután a fellobogózott városba hajtattak, hol a lakosság lelkesült óvatiókban tört ki. Tíz órakor a királyi pár tovább utazott. Berlin, május 28. Lippe hg. a lapok szerint az összes német herczegeket, valamint a brémai és hamburgi senatorokat meghívta a Hermann-emlék leleplezési ünnepélyére. — Vilmos császár e hó 15-én érkezik Detmoldba. Berlin, május, 28. A „Nordd. Alig.“ a svéd királyi pár megérkezéséről szólván ezeket írja: E látogatás politikai jelentősége a legőszintébb svéd­német baráti viszony nyilvánításában nyer kifeje­zést, a­mivel elválaszthatlanul jár a hozzájárulás a három császár szövetségének politikájához, mely megingathatlan súlypontjává lett az európai poli­tikai viszonyoknak, mit most még inkább szilár­dít a Svédországgal és Dániával szemben fenálló baráti viszony. Berlin, május 28. A lapok azon hírei, hogy Ausztria és Poroszország közt tárgyalások folytak a boroszlói egyházmegye tárgyában, hiteles hely­ről nyert értesítés szerint épen minden alapot nélkülöznek. Athén, május 28 Amália királynéért tizen­négy napi udvari gyász tartotik s a tanulók requie­­met szándékoznak érte tartatni.­­ A kamara fel­oszlatását és az új választásokat elrendelő királyi leiratot legközelebbre várják. Újdonságok: Izsó Miklós a kitűnő szobrász nincs többé. Hosszas szenvedés után ma reggel hunyt el negy­venöt éves korában. A csapás, mely elhunytával zsenge képzőművészetünket érte, nagy és átaláno­­san érzett. Életrajzára vonatkozólag a „P. N.“ ada­tai után följegyezhetjük, hogy született 1830-ban Borsod megye D.-Horváti helységében, tanulmá­nyait Sárospatakon végezte, 18 éves koráig csak apróságokban kísérlette meg művészi erejét. Ekkor kitört a forradalom, Izsó mint önkéntes belépett egy vadászzászlóaljba, előőrsként szolgált, részt vett sok csatában és Világos után bujdosott az or­szágban. Egy ideig mint uradalmi erdészsegéd rej­tőzött, majd felébredt benne a művészetek iránti rajongó lelkesedés és elment Ferenczyhez, ki rima­­szombati magányában élt. Itt Ferency vezetése és rendszeres oktatása mellett jeles művés­szé ké­pezte magát. 1856-ban mestere halála után a fő­városba jött, hol a képzőművészet még nagyon mostoha bánásban részesült. Izsó megbízások hiá­nyában egy éven át bérért dolgozott egy kőfaragó műhelyében, míg végül néhány barátja áldozat­­készsége lehetségessé tette, hogy Bécsbe mehes­sen, hol negyedfél évig Gasser hírneves szobrász műtermében képezte magát; tehetségének szép tanújelei gróf Széchenyi István két mellszobra, melyeket ő faragott, és melyek egyike a Széche­nyi család, másik az akadémia birtokában van. Bécsből a nagyratörő művész Münchenbe vágyott; e bécsi magyar műegyetemi hallgatók szép összeget gyűjtöttek számára és ő Münchenbe ment; itt al­kotta a nemzeti jellegű művészet első zsengéit, a „busuló juhász“-t, mely a nemzeti múzeum birto­kában van, továbbá a „fonóházi jelenet“-et, a „ré­szeg póru­t, e tősgyökeres magyarságú műveket. De a lelkesedésre­ felkarolt irányban nem halad­hatott tova, hazánkban a művészet ez ága iránt nem volt kellő érzék. A nemzeti művész tehát csak nagyjaink szobrainak alakítására szorítkozott, s e tekintetben Izsó egyike volt a legteményebbek­­nek, alkotásai hosszú sorából felemlítjük a Petőfi­­szobrot, mely nemsokára ott fog diszleni a Duna­­part nagy palotái mellett; a volt baloldali kör helyi­ségében felállított Ghyczy-szobrot, a debreczeni Csokonai szobrot, Arany János, Tóth József, Lisz­­nyay Kálmán, gr. Kornis Ádám, Bernáth Gáspár, Verbőczy, Eötvös, Szalay, Megyery, Fáy A., Egressy Gábor szobrait; ő bízatott meg a szegedi Dugonics emlékkel is, de ezt — ha jól tudjuk — nem fejez­hette be. Magasra törő tervei közepette a halál ki­­szólította őt az élők sorából, nemzeti művészetünk pótolhatlan veszteségére. Gyászoló özvegyet és árvát hagyott hátra. A fővárosban tegnap egy szerencsétlenségnek híre volt elterjedve, mely állítólag Baldácsi Antal bárót, pártunk e kiválóan buzgó tagját, volt ország­­gyűlési képviselőt ért volna. A „Magyar Híradó“ czimü kőnyomatu lap erről ma említést is tesz még pedig egy szemérmetlen élet kapcsában, a mi csak onnan telhetik, a hol az érdem s a felebaráti rész­vét iránt hiányzik minden érzék. Szerencsére meg­nyugtathatjuk Baldácsi b. tisztelőinek és barátai­nak tág körét. Távirati tudakozódásunkra azt az örvendetes választ nyertük, hogy Baldácsi Fegy­­verneken gyengélkedett ugyan a múlt napokban, de ma már teljesen jól érzi magát. Egy merénylet zaja nagy néptömeget csődi­­tett össze ma délutáni három óra tájt az Erzsébet­­téren. Egy Filaky Károly nevű eszelős ember, kit a fél város ismer, azon hóbortos pénzügyi tervek­ből, melyekkel az embereket ostromolni szokta, rá­­lőt Korizmics Lászlóra, valószínűleg képzelt sérelmet akarván ezzel megtorolni. Szerencsére nem talált és Korizmic­nek semmi baja. A rendőr­ség azonnal letartóztatta a desperát külsejű em­bert s a városházára vitte. A magyarországi központi Fröbel néegylet junius hó 5-én zártkörű tánczestélyt rendez a csá­szárfürdő díszudvarában. Jegyek a meghivó elő­­mutatása mellett válthatók a választmány tagjainál és az alelnököknél Rosenzweig Saphir Sarolta ur­­hölgynél, tükör-utcza 3. sz. és Schley Berta urhölgy­­nél, József tér 2. szám, személyjegy ára 2 frt, csa­­ládjegy ára 3 Személyre 4 frt, minden további sze­mélyért 1 frttal több. Este a pénztárnál a személy­jegy ára 3 frt, családjegy 3 személyre 5 frt. Felül­­fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag kö­­zöltetni fognak. A táncrestély kezdete 8 órakor. Éjfél után 2 órakor fogja egy külön gőzös a vendé­geket haza szállítani. Borzasztó halál. Tegnap a déli órákban vér­­fagylaló jelenetnek voltak tanúi a váczi körút járó­kelői. Zsigmondovics Henrik szeszgyáros és do­hány­­árus, szorgalmas és közbecsülésben álló pol­gár a pinczében dolgozott, midőn körüle még ed­dig ismeretlen okból tűz támadt. A tűz az utczáról is látható volt, mig­len a pinczében Zsigmondovics lángtengertől körülvéve küzködött és kapkodott. Az utczára néző szűk pincze-ablakot nem lehetett keresztültörni és a pincze lépcsőzetnél ledobott kötelet az elgyengült szerencsétlen nem bírta megragadni. A segéd, ki urával együtt a pinczében volt, még ideje korán tudott menekülni. Félóra múlva, mire a tüzet el lehetett oltani, a szeren­csétlen már egészen el volt égve, a bőr foszlányok­ban fityegett róla. Zsigmondovics özvegyet és há­rom kiskorú árvát hagy maga után. Halálküzdelem. Ma a délutáni órákban egy a kézműves osztályhoz tartozó férfi nem tudni őrü­­lési rohamában avagy részeg fővel a Haas palota egyik boltjának három óriási tükörüveg tábláját a kezében levő doronggal beverte s midőn a bolt­tulajdonos kirohant, hogy az őrjöngőt megragadja, ez hirtelen egy czipész kést rántott reá. Erre nagy néptömeg s egy rendőr sietett elő, mely utóbbi a rakonczátlankodót megragadta, mire borzasztó küzdelem fejlett ki az őrjöngő és a rendőr közt, melyben amaz a rendőr arczát összehasogatta s több szúrást ejtett rajta, a rendőr pedig önvédel­mében oldalkésével több csapást mért a támadó fejére; végre kivált a tömeg közül néhány hátrább egyén, kik nem minden nehézség nélkül legyűrték és megkötözték az ismeretlen egyént. A magyar tud. akadémia jelen évi (XXXV-ik) ünnepélyes közülését folyó május hó 30-án délelőtt 10 órakor fogja saját dísztermében megtartani, ho­vá az egész müveit közönség ti­ztelettel meghiva­­tik. Belépti jegy nem kívántatik. — Budapest, 1875 május 26. Elnöki megbízásból: Arany János, főtitkár. Az aszódi Petöfi ünnepély. Aszód a múlt szer­dán ünnepies színbe öltözött. Házain nemzeti lobo­gók lengtek, utczáin tömött sorokban zuhangott a nép, helybeliek és idegenek, kiket a vidékről nagy számban hozott egybe a Petőfi iránti kegyelet. E napon leplezték le ugyanis az emléktáblát az aszódi gymnasiumon, melynek Petőfi három éven át tanu­lója volt. Szorongásig megtelt a gymnasium előtti tér, az evangélikus papság élén Sárkány S. főespe­ressel, Petőfy egykori iskolatársával, aszódi, váczi egyletek képviselői, s a nagy közönség tömött so­rokban állottak, előttük a gymnasium ifjúsága dísz­ben, és aszódi leányok ünnepi köntösben. A szózat éneklése után ifj. Ráday Gedeon gróf, az ünnepély­rendező bizottság elnöke emelkedett alkalmi szó­noklatot mondott, mely közben lehullott a lepel az emléktábláról, mely a gymnasium homlokzatán, azon tanterem külső falán áll, melyben Petőfi há­rom évig hallgatta az előadásokat. A díszes emlék­­tábla: Payerl K. váczi szobrász műve, felkoszoru­­zottan riadó éljenekre lelkesítő a jelenvoltakat. A tábla a következő feliratot viseli: Petőfy Sándor itt járt iskolába 1855,6—V« Itt lobbant fel a láng, itt nyerte olympi tüzét a Legszeretőbb költő a haza Tyrtaeusa. Szelleme bölcsőjét itt hü anya őrzi, szegény bár: Kincse e lángemlék átragyog ifjaira. Emelte a kegyelet, 1875. május 26. A tábla leleplezése után két tanuló szavaz Petőfyből s Csengey G. igazgató az ifjúsághoz buz­dító szavakat intézett, melyek után a kitünőbb ifjak közt jutalomkönyveket oszta ki: a „Váczvidéki Lap“ szerkesztője s kiadójának, Rónay Gyulának, Tettey Nándornak ajándékait, s bemutatá Petőfi műveinek legújabb kiadását, melyet ez alkalomból az Athaeneum adott az aszódi gymnasumnak aján­­dékul. Az ünnepet a „hymnus“ éneklése zárta be. Következett ezután a bankette, számos toasztta­, melyek közt legérdekesbek voltak Petőfi jelen volt régi iskolatársainak emlékezései a nagy költő gyer­mekkori dolgairól. Ebéd után az ifjúság számára majális volt rendezve, mely kitűnő vigsággal folyt. Az egész ünnepély egyátalán kitünően sikerült, s nagy érdeklődéssel karoltatott fel mindenfelől. Egy Petőfi-alapitvány tétetett le, melyre Podmaniczky Géza és Levente bárók 400, az aszódi takarékpénz­tár 50, a város 50, az evangélikus papság 100 frtot, mások kisebb-nagyobb összegeket adtak. Szokatlan temetkezési mód. Bukarestben e hó 19 én volt Nisou érsek, magyar s oláhországi metropolita temetése. A gyászmenetet papság nyitá meg, ezt az énekkar követé. Utánok a hatlovas ha­lottas kocsi ment, melyen az érsek holt teste egy széken ült teljes főpapi díszben, a mitravas fején s a püspöki pásztorbottal kezében. Arcza sárga se­lyem kendővel volt eltakarva. A püspöki szék kö­rül négy pap volt elhelyezve, hogy a hulla uetáni leesését megakadályozzák. Salvi­a bravour lovas még Nancyban. Egy pesti ismerőséhez irt levélben útja félbeszakításá­nak indokait s egyéb részleteit ismerteti. E levél­hez van mellékelve egy hiteles bizonyítvány a nancy-i katonai parancsnoktól s az ottani tisztikar­tól, mely tanúságot tesz arról, hogy a lovas és lova (utóbbinak lábbaját leszámítva) teljes épségben érkezett Nancyba. Salvi, mint jó lovas, lova iránti kíméletből időzik utolsó állomáshelyén s nem is fog addig onnan elindulni, míg a Radamant sérve meg nem javul, mert nem akarja, hogy e bajnak utólagos következményei legyenek. Kár is volna e kitűnő magyar ménért, mely jóllehet már hosszú útja kezdetén megsérült, mégis felülmúlta az an­gol Caradoc-ot, mert mig ez utóbbi a bécs-párisi utat 15 nap alatt tette meg, addig Salvi Rada­­mantjával 14 nap alatt, tehát egy nappal kevesebb idő alatt tette ezt Budapestről Nancyba, mely majdnem ugyanoly hosszú utat tesz ki, mint a bécs-párisi ut. Egy munkás ember halála. Tegnap d.u. 5 óra­kor egy polgárt temettek, kit bár tágasabb körben nem igen ismertek, de a ki a munkások közt a szor­galom, a hűség valódi példányképe volt. Ez K­i­s­c­h­­ner Ferencz könyvkötő, ki Pozner Károly La­jos gyárában húsz év óta dolgozott. A párisi, lon­doni és bécsi világkiállításokon mint munkatárs ki­tüntetést nyert. Az utóbbi időben a betegség egé­szen lesújtotta, de főnökétől fizetését az utolsó perczig húzta. A gyártulajdonos gondoskodott az öz­vegy és gyermekeiről is. A kerepesi úti régi dologház első emeletén fiók­kórházat fognak berendezni, mely júniusra kész lesz; a helyiségek átalakítása 9829 frtba, a betegápoló szobák berendezése 4200 frtba fog ke­rülni. A mérnöki hivatal azt indítványozza, hogy a ház földszintjét adják ki boltoknak; a szükséges át­alakítások 5297 frtba kerülnének. A tanács elvben el is fogadta ezt, mert e boltok az első emeleten berendezett kórháztól teljesen el lesznek különítve. A kórházi költségek megtérítéséül a kormány éven­­kint 8783 frtot fizet a városnak ; ez összeg megfe­lel az uj dologház építési költsége hatos kamatának. Selyemhernyó-tenyésztés. A napokban Tóth János szegedi népiskolai felügyelő úr a városi és tanyai összes elemi iskolák növendékei közt nagy­mennyiségű selymér tojást osztott ki. Ez eljárás na­gyon helyén való, így apránként a nép maga is majd hozzászokik e csekély fáradságba kerülő s mégis jövedelmező foglalkozáshoz. A tudomány és műegyetemi olvasókör Széche­nyi kéziratainak megvételére 20 frtot adott, egyúttal ugyanott e czélra a kör bizottsága gyűj­tést rendez. Az országos 48-as párt programmja és május 17-én hozott határozatai nyomtatásban kaphatók Wodianer nyomdájában megyeháztér 9. sz. Száz da­rabja 1 frt 30 kr, erre 11 frt. — Csomagolással és szétküldéssel csomagonkint 20 krral több. A „Krach“ idejéből. A szegedi hitelbank volt igazgatója Herzl, ki ellen tudvalevőleg a hódmező­vásárhelyi kir. törvényszék előtt csalás és meg nem engedett tőzsdejáték miatt per indíttatott, tegnap­előtt részben felmentetett. A kir. ügyész csupán a tiltott tőzsdejáték vádját tartotta fenn a végtár­gyalás alkalmával. A törvényszék öt órai végtár­gyalás után a vádlottat tényálladék hiánya miatt felmentette, mert a kormány által helybenhagyott alapszabályok nem tiltják az igazgatónak saját ve­szélyére a börzejátékot, s mert az igazgatóság tag­jainak tudniuk kellett, hogy Herzl a börzén játszik. A törvényszék azonban a sorsjegyekkel űzött mani­­pulatióért, melyre vonatkozó vádját a kir. ügyész elejtette, Herzlt bűnösnek találta s neki a vizsgá­lati fogságot büntetéséül beszámította. Rövid hírek. Az „Ó-Buda“ nevü uj csavar­gőzös megtette próbautját és kellő jónak bizonyult. — Az országgyűlési gyorsiroda tagjai ma igen ke­délyes majálist tartottak a budai hegyek közt. — Kassán Berezik Ferencz fiatal városi díjnok és volt huszárfőhadnagy rész anyagi körülményei miatt főbe lőtte magát. — Korcsmár verekedés közben egy fiatal embert, ki szabadságolt katona volt, ha­ragosai úgy megverték Diószegen, hogy másnapra meghalt. A vérengzők el vannak fogva. — A „Szé­kesfehérvár és vidéke“ czimü lap szerkesztését Csitári Kálmán vette át. Ugyanott elhunyt Hüb­ner Róbert, egy közbeésülésben részesült derék polgár. ________ Értesítés. Ügyvédkedésem folyama alatt annyiszor lett személyem és nevem másokéval azonosítva és ös­­­szetévesztve, hogy megkülönböztetésül késztetve voltam már eddig is családi előnevemnek első „K“ betűjét használatba venni. Ennek daczára azonban mind gyakoriabbak lettek ezen név- és személy összetévesztési kellemetlenségek, úgy hogy nem egy ízben megtörtént velem, hogy hasonnevüek adó és illeték tartozásai iránt én lettem zaklatva, — mások váltói nálam szándékoltattak fizetés végett bemutattatni és óváslevelek kivétetni, — noha soha senki irányában váltókötelezettségben nem állot­tam.­­ De még sűrűbben ismétlődtek ezen össze­tévesztési kellemetlenségek magán és postakülde­­mények, levelek, lakásvátoztatási, hirlaphirdetések úgy bírói határozatok kézbesítése által a múlt év végétől, midőn bizonyos „Klein Ferencz“ je­lenleg ügyvéd „Dr. Kis Ferencz“ a fő­városban ügyvédi irodát nyitott. Nehogy ezen elviselhetlenné vált kellemet­lenségeknek akár én, akár mások én miattam ki­téve legyenek és mások érdemei az enyémeknek rovassanak fel, avagy hogy tiszta nevem és becsü­letem több más hasonnevűek netaláni cselekményei miatt szenvedjem kényszerítve vagyok helyben és vidéken lakó barátaimat, ügyfeleimet és ismerőse­imet tisztelettel arról értesíteni, hogy mind magán, mind pedig ügyvédkedésem­­mel kapcsolatos ügyeimben f. évi ju­nius hó 1-től kezdve czimemül „Kisba­ári“ családi előnevemet is fölveszem és ezentúl „Kisbaári Kis Ferencz“-nek fo­gom magamat nevezni. Democraticus elveim ellen teszem ezt, de kényszerítve vagyok rá; — minélfogva tisztelettel felkérem mindazokat, a kik hozzám leveleket sat. intézni fognának, hogy tévedések elkerülése végett ezentúl mindig a föntebbi megnevezést használni szíveskedjenek. Kelt Budapesten 1875 évi május hó 25-én Kisbaári Kis Ferencz köz-és váltó ügyvéd. IV. Váczi-utcza 14.sz. Szentkirályi ház. Közgazdaság. Gabonaüzlet. Budapest máj. 28. Búzában mérsékelt kínálat s kissé élénkebb vetélkedv mel­lett finomabbak 5—8, teljesebbek 5 krral emelke­dett árakon keltek s a közelebbi két nap alatt el­adatott 35.000 mérő. Rozsban kevés üzlet válto­zatlan árakon; árpa csendes, tengeri hiányzik, zab­lanyha. Hivatalos jegyzéssel a következő kö­tések történtek: búza tiszai 7900 vm. 89—87%, fontos 5.25—15 kr, — felvidéki 200 vm. 86 fns. 4.78 kr, — bácskai 6800 vm. 85% fns. 4.70 kr, — bánsági 6100 vm. 85 fns. 4.60 kr, — aradi 2700 vm. 87% fus. 4.85 kr, — pestvidéki 200 vm. 87*/* fns. 4.80 kr, — mind 3 hónapra. — Rozs 1500 vm. 80 f­s. 3.35 kr. Határidőre repete folyvást szilárd s ára emelkedik, mig búzáé, tengeri 3—4, zab 1 — 2 krral olcsóbb. — Usance búza szept.—okt. 4’41—43 kr, tengeri máj.—jun. 2­98—3­01 kr, zab máj.—jun. 1­90—D73 kr, fekete repete aug.—sept. 11—11V, frt. Értéktőzsde. A mai előtőzsdén osztv. ? hitel 235’50—60 kr. — A déli tőzsdén m. vasúti kölcsön 101 fr, érd. földteherm. 78‘50, szőlődézsma 75%, 1864-ki sorsjegy 130 fr, keresk. bank zálogl. 88-25. — Bankok közül földh. 77—177*25, lak. és hitel 96 fr, iparbank 298 fr, keleti vasút 128 fr. — Malmok szilárdak; első budapesti 695 fr, Pannónia 450 fr, Viktória 122 fr, Erzsébet 120 fr. — Valuták és jel­váltók lanyhák — 20 frankos franczia arany 8'88 kr, Berlin 54'35 kr, Páris 44. Időjárás. A tegnapi borult hideg idő után ma kiderült ugyan, de a jég hűvös maradt; hőmérsék reggeli 7 órakor + 21-3­0. A m. ált. vagyonkölcsönző társulat ügyében a „Presse“ f. hó 25 -ki száma azt a hirt hozta, hogy vagyon parkját eladni és liquidálni szándékozik, mi­különben e társulatnak közelebb tartott rendes közgyűlésén is hasonló irányzatos alakban fölme­rült. — E hir — a „M. H.“ értesülése szerint min­den alapot nélkülöz. Sőt a nevezett forrás még ezen felül azt is jelenti, hogy e társulat — mely a lefolyt és fölötte kedvezőtlen üzleti évben a befek­tetett tőke 5 °­ C-os gyümölcsözését eredményezte, — csak nem rég több bel- és külföldi vasúttársu­­lattal egyezményeket kötött, melyek a vállalat felvirágzását fogják előmozdítani. A török vasutak ügyében konstantinápolyi hírek szerint az új nagyvezír kész mindenekelőtt a Nisch­­től kezdve Alexinatzig menendő, s a szerb vonalhoz való csatlakozásul szolgálandó elágazást, azután pedig az Oschkütz és Nissa közti vonalat engedé­lyezni. Ez még nem teljes elfogadása ugyan az osz­trák société d’ exploitation összes ajánlatainak, de ezek legfőbb pontjainak megfelel. A nagyvezir az osztrák török kereskedelmi szerződés revisióját il­letőleg is kész az osztrák-magyar érdekeket kellő módon tekintetbe venni. Selyemtenyésztők kongressusa. A földmivelési minisztérium értesíti az érdekelt közönséget, hogy 1876-ban (a közelebbi határidő később fog közzé­­tételni) Milanóban selyemtenyésztési kongresszus tartozik. Bővebb felvilágosítást az idevonatkozó programmok nyújtanak, melyek a nevezett minisz­térium földmivelési ügyosztályában megtekint­hetők. A kőbányai gőztéglagyár részvénytársaság kedden tartotta közgyűlését. A társaság a sanyarú pénzviszonyok daczára minden erélyesség igénybe­vétele mellett veszteség nélkül zárhatta be 1874. évi mérlegét, sőt minden kiadások, tiszteletdijak fedezése után 4719 frt 59 kr. tiszta nyeremény marad. Az összes vagyonállapot 474,074 frt 64 kr­­ra rúg. A magyar vaspiacz központi irodája a követ­kező értesítőt bocsátotta ki. Azon elvből kiin­dulva, hogy fogyasztóinknak hozzánk való közelíté­sét, terményeink szállításának megkönnyítését, az összeköttetéseknek elősegítését és egy nagyobb üzletbaráti körnek való megfelelhetését minél elő­nyösebb s biztosabb alapra fektetve létesíthessük, — óhajtjuk egyszersmind a szállítási s eladási költ­ségeknek, melyek végtére még­is a fogyasztókat terhelik, — egyesült közreműködéssel — a lehető­ségig való alábbszállitását. Öntött s kavaró vasból a további zárlatok ez évre mintegy 200,000 mázsára rúgnak s szükség esetén többre is van kilátás. — Azonnali elszállí­tásra 84000 m. készlet áll rendelkezésre, mely mennyiségből 38000 m. kavaró, 46000 m. pedig ön­tött nyers vas. — Nyersvasunk jelenlegi árjegyzése vasúti kocsikban vámmázsa vagy 50 kgrinként B­u­­dapesten betléri 2 frt 56 kr. gerliczei 2 frt 55 kr. plószkoi 2 frt 65 kr. — Aradon déznai 2 frt 60 kr. — T­o­r­n­a 1t y­á­n plószkoi 2 frt 40 kr. chis­­nyovizi 2 frt 25—2 frt 35 kr. — B­e­ll­é­r­e­n betléri 2 frt 35 kr. — Rozsnyón berzéti 2 frt 20 kr. — Kassán jászói 2 frt 10—2 frt 15 kr. Kivonat a „Budapesti Közlöny“ (máj. 27-iki számából.) Árverések: S­z.-A­l­m­á­s (Medgyes) jul. 28-án v. aug. 31-én Illenz András ingatlanai, 893 frt. 43 kr. — S­z­á­s­z­v­á­­ros (Gyulafehérvár) jun. 15-én v. jul. 15-én Amlacher Fri­gyes ingatlana, 8799 frt. — V­e­r­s­e­c­z jun. 23-án Neda Jn­­on telke, 400 frt. — G­y­ul­a jul. 6 án Túri András ingatla­nai, 5 (96 frt. — E­g­e­r jun. 21-én v. jul. 27-én Zbisko Imre ingatlana, 1452 frt. — B­u­d­a­p­e­s­t (Buda) jun. 2H-án v. jul. 26-án Mittelmann Julia s­­ éllóje 9694 frt. — B. Csaba (Gyula) jul. 14-én v. aug. 14-én Nándori Juliánna háza. — Zo­mb­or jun. 27-én v. aug. 1-én Uhlyarik Gyula háza, 5174 frt. — N­a­g­y­v­á­r­a­d jun. 17-én v. jul. 17-én Ercsey Imréné háza, 179 f frt. — H.-K.­­­­záldobágy (Nagyvárad) máj. 29-én Szt­rój­ka Anna szöllője, 800 frt. — Budapest (Buda) jun. 23-án v- jul. 23-án Barna Ferencz ház­a, 2600 frt. — T­e­n­k­e (N -Várad) jun. 5-én v. jul. 5-én Komarck József ingatlana, 3­4 frt. 60 kr. — J­a­b­r­o­n­i­c­z­a (Szenicz) jul. 10-én Sebeszta Mária malma, 1>­27 frt. 50 kr. — S­z.-S­o­m­­l­y­ó jun. 12-én Klammer Mihály ingatlanai, 2333 frt. — B­o­­l­y­a (Medgyes) jul. 2-án v. aug. 16-án Juon Dán Popa ingat­lana, 479 frt. — N.-S­z­e­b­e­n jul. 3-án v. aug. 4-én Acton Juon ingatlana. — Badacsony (Sz.-Somlyó) jun. 10-én Spáncsok Péter ingatlanai. — II.-B­á­n­y­a jun. 23-án Varga István ingatlanai, 3­666 frt. — u­n­g­­­á­r jun. 22-én Zsóka János ingatlanai, 1275 frt. — B­ü­r­k­ö­s (Medgyes) jul. 3-án v. aug. 18-án Nikolai Candit Romanu ingatlanai, 1349 frt. 70 kr. — T­ó­t­h jun. 14-én Probszt Ferencz ingóságai, 1150 frt. f O kr. — S­z­e­c­s­e 1 (N. Szeben) jul. 10-én Makrea Juon ingatlanai, 1000 frt. — V­a­s­a­d (Székelyhid) jun. 3-án Mé­ Györgyné ingatlanai. — Vácz (Budapest) jun. 17-én v. jul. 17-én Szikra Lajos és társa háza, 2100 frt. — C­s­a­b­a (B.­­Gyula) jun. 17-én v. jul. 17-én Pluchár Mihály háza, 1000 frt. — Munkács jun. 23-án v. ju­. 23-án Zsupin Mihály in­gatlana, 2500 frt. — N­a­g­y­s­o­m­k­u­t jun. 22-én v. jul. 22. Lupse György ingatlana. — Nagybuny (Nagysomkut) jun. 16-án Kerebecz Zachariásné ingatlana, 627 frt. — N­­ Kálló jun. 1-én Berehman Lipót áruczikkei, 21155 frt. 35 kr.Csőd: Löwy Mór csabai kereskedő ellen, bejel.jul. 28, 29 és 30-án, ld. tömeggondnok Kocsiszky János, per­­ügyelő Jancsovics Emil ügyvéd. NEMZETI fjú SZÍNHÁZ. Ma, május 29-én adatik : HAUK MINNIE k. a. utolsó vendégjátékául: m m .&€»■ jw mr. Regényes opera 3 felv. Goethe „Meister Vilmos tanuló évei“ czimű­ regénye után írták: Carré és Barbier. Forditotta Ormay F. Zenéjét szerzett# Thomas A. Személyek: _______Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. Felelős szerkesztők: Csávolszky Lajos, Oláh Károly, Szederkényi Nándor, Meister Vilmos —• — — Pauli Lathario — — — — — Odry Laertes — — — — — Szabód­ Fridrik — — — — — Halmi Jarno — — — — — Kőszeghy Antonio — — — — — V. Kovács Mignon — — — — — Hauck M. k. B. Pniline — — — — — Balázsné B. V. Inas — — — — — Halmai.

Next