Egyetértés és Magyar Ujság, 1875. május (1. évfolyam, 28-50. szám)

1875-05-01 / 28. szám

D0. évfolyam. Előfizetési dij: Vidékre postán vagy hely­ben házhoz hordva Egy évre .... 20. — Félévre . . . . 10. — Negyedévre. . . 5. —■ Egy hóra . . .­­1.80 Egy szám 0 krajczár. Hirdetési dij: 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr. többször 10 kr. Bélyegdij minden k­ider­­tésért külön 30 kr. Nyilttér: Öt hasábos sor 30 krajczár. 28. szám. Szombat, 1875. május 1. Szerkesztői Iroda: Budapesten IV. megyeháztér 9. sz. hova a lap szellemi részét illető minden közlemény küldendő. — A küldemé­nyek csak bérmentesen fo­gadtatnak el. Kéziratok csak rend­kívüli esetben küldetnek vissza. ____ Kiadó­ Hivatal, Budapest, IV., Megyeház­tér 9. sz. Wodiáner F. nyomdájában SISstSíSSStStS Azon t. ez. előfizetőink, kiknek előfize­tése e hó végével lejár, tisztelettel felkéret­nek előfizetésük mielőbbi megújítására, ne­hogy a lap szétküldésében fenakadás ne történjen. Előfizetési feltételek az „EGYETÉRTÉS és MAGYAR ÚJSÁG“-ra. Az előfizetési pénzek s utalványok az „Egyetértés és Magyar Újság“ kiadóhivata­lának Vodiáner nyomda, megyeháztér 9. szám alatt küldendők. Egyszersmind azon t. előfizetők kik a negyed évre 4 frtot küldöttek be, tisz­telettel kéretnek fel méltóztassanak az 1 fo­rint pótlékot posta utján beküldeni. Kelt Budapest, márczius 30. April—juni évnegyedre . . . 5 frt. — kr. April—szeptember félévre . . 10 frt. — kr. April— deczember 3 negyedre . 15 frt. ■— kr. April—május két hóra ... 3 frt. 60 kr. Egy hóra..................................1 frt. 80 kr. Budapest, ápr. 30. Hol találhatjuk a „szabadelvű“ (valahogy el ne felejtsük az idéző­jeleket az ominosus név mellett.) párt elveit, irányát, jövő politi­káját? a­mennyiben megtaláljuk, ott vannak — a conservativ párt programmjá­­b­a­n. Ez különös paradoxonnak tetszhetik. De a­ki a pártalakulás csodás mysteriumait sem zárja ki az értelmi vizsgálat köréből, hamar kénytelen lesz belátni, hogy a kormánypárt egyetlen elvi alapja abban a pártban rejlik, mely a parlamentáris sorakozásban az ellenzék szerepét viseli. A conservativeket kell megkér­denünk, ha tudni akarjuk, mi lesz a kormány­­pártnak közelebbi politikája. A pártalakulás természete a conservati­veket teszi a parlamentáris helyzet uraivá. Ők lesznek a vontató gőzössé, mely a kormánypár­tiak teherszekereit magával hurczolja. A „sza­badelvű“ pártnak egész parlamentáris életére nem nyílhat más kilátás, mint megvalósítani az elveket és czélokat, melyek a conservatively iniativájából kikerülnek. A „szabadelvű“ pár­ton észlelni fogjuk azt a különbséget, melyet Shaftesbury lord az angol pártoknak magyará­zott. Birtokában lesz a kormányzati és admi­nistrativ hatalomnak, de a politikai hatalom, a törvényhozás irányzása a conservativ ellen­zék kezében fog nyugodni. Ilyen volt a helyzet Angolországban is, midőn a kormányra jutott toryk­épen a whig ellenzék követeléseit érvényesítették.­­ De Angliában ez csak kivételes eset volt, melyet a körülmények kényszerítő ereje egy megha­tározott kérdésre nézve diétált. Alapjukban, átalános irányukra nézve az angol pártok min­denkor határozott ellentéteket képviselnek. Ellenben" nálunk maga a pártalakulás princí­piuma hozza létre azt, hogy a kormánynak pártja állandó és rendszeres feladatul gyako­rolja oly politikai irány érvényesítését, mely egy ellenzéki pártban találja főképviseletét. A conservativ párt lesz a tükör, mely el­olvasni engedi a szabadelvű párt törekvései­nek fordított írását. A „szabadelvű“ pártnak magában nincs elve, mely csak egyetlenegy átalánosabb jel­legű kérdésben is összesítené. A párt az ellen­tétes elemek conglomeratuma, melynek össze­tartó kapcsa egyedül uralmi önzés és egyéni érdekek kielégítése lehet. Az egyik rész a régi balközép a mamelukság mézes heteit él­vezi s a vakon hódoló szolgaiságot fogadta el egyetlen elvéül, a másik rész a régi Deákpárt, magával hozta át mindazon ellentéteket és ér­dekeket, melyek azt a corruptió, a tehetetlen­ség és romlás szülőanyjává tették. A politikai élet törvényeinél fogva az ilyen pártra mindig ellenállhatlan nyomással kell hatnia, melytől elvi tekintetben még a negatiók sem választ­ják el. A conservativ pártot inkább jellemzik határozott eszmék és formulázott követelések mint a „liberális“ pártot, de nincs oly követe­lése, melynél ne találná a válrokonság elemeit a liberaliosok között is. A­mi elv van a conser­vativ pártban, mind csak a mágnesnek vonzó erejét gyakorolhatja a kormánynak pártjára, mert itt a teljes elvtelenség nem engedi a vonzó erők ellenében a taszító erők kifej­tését. Az események menete elő van írva. A conservativ pártnak nincs szabatos programm­­ja, de vannak követelései és eszméi, melyek neki charakteristikus vonásokat kölcsönöznek és az ő politikai lényegét kidomborítják. A párt kitűzte az úgynevezett administrativ re­form zászlaját, mel­lyel a kormány omnipo­­tentiájának, a bureaukratiának áldozza oda az országot. Mi örülnénk legjobban, ha a kor­mánypártban látnák a garantiát, hogy a nem­zet nem lesz végleg megfosztva az önkormány­zat ősi palládiumától. De hát állíthatja-e va­laki, hogy az administrativ organisatio kérdése választja el a „szabadelvűeket“ a conservati­­vektől ? nem bizonyul e itt a legeclatánsabbul, hogy a conservativ párt világosan kifejezett törekvése ellenében nem áll semmi erő” , — mint a c­aoticus elvtelenség? Lehet-e ily agre­­gatumtól egyebet várni, mint hogy a admi­nistrativ szervezés kérdését a hatalmi érdekek kívánalmaihoz képest fogja megoldani. Milyen könnyű játékuk lesz az ily polyvavegyülékben, akik ott a conservativ eszméhez szítanak? Milyen könnyen fognak pillanatnyi tekintetek­nek hódolni, és a hatalmi önzés mulékony kí­vánalmai után indulni, a­kik az elveknek pla­tói cultust szentelnek s a pártszervezeteket épen az elvek kiküszöbölésére alapították? Vagy talán abba bízunk, hogy a kormány át van hatva az autonómia elvétől? Megenged­jük, hogy a kormánynak erős akarata mellett bizton lehetne számítani a pártnak mameluk szenvedélyére. De a legszomorúbb dolog, ha a kormányban kell keresni garanciát a párttal szemben és nem a párt nyújtja a biztosítékot a kormánynak magatartásáról. Egy kormány magában sohasem lehet elvek kifejezése. Minden kormányban megvan a vágy uralmá­nak biztosítására, s minden kormány sokkal inkább érzi intenzióinak kivitelében a kényel­mes könnyűség szükségét, sokkal inkább van kényszerülve mindenütt számba venni az op­­portunitás követelményeit, hogysem tőle a nemzetélet magasabb szempontjainak követ­kezetes alkalmazását lehetne várni. Nálunk megtörtént az abchymisticus művelet, hogy a kormány teremtett parlamenti pártot, de oly tökélyre nem emelkedett, hogy önteremtő ere­jéből a pártba átalános elvek lelkét lehelje. A vegyészet utánozhatja a szervetlen anyagok összealkotását, de élő és érző embert mester­séggel nem teremthet. Ki is mondhatja, hogy a mai "Wenck­­heim-Tisza minisztérium az autonómia elvé­nek támaszául bizonyul ? Nem láttuk-e,­­ hogy Tisza Kálmán előbb Pest városa, később Heves vármegye ellen remekelt bravour extem­­porékben, habár semmi törvényes alappal nem bírtak, vagy a törvények oly intézkedéseire támaszkodnak, melyeket az előtt Tisza Kál­mán támadott meg a legtöbb éllel ? Nagyon bizonyosnak tartjuk, hogy csak néhány hó­nappal előbb ő maga sem álmodta ezt a cen­tralista buzgóságot törvényhatóságaink ellené­ben. Most pedig van okunk szerencsét kivárni pályájának további folytatásához, melyen a meglepetések oly közönségesek lesznek. Febr. 3. beszéde után talán az elvi különbség sem nagy a conservatively, és ő közötte. Választás vagy kinevezés itt már merő formai kérdésekké lesznek. Mint miniszter pedig igen nagy tanu­lékonyságot és előmenetelt mutatott. Minden­esetre annyit, hogy egyéni helyzetének előnyei­ben nem gond­ozzák az elvek. —7— A képviselőház közigazgatási bi­zottsága ma d. u. 4 órakor tartott ülésében tárgyalás alá vette a belügyminiszter által legkö­zelebb benyújtott­tjavaslatot a községek rende­zéséről szóló 1871. évi 18. t. sz. némely §§-ainak a sz. királyi és hatósági joggal felruházott városokra való kiterjesztéséről. — A bizottság, melynek ülé­sén Tisza Kálmán belügyminiszter volt jelen, rö­vid eszmecsere után a­­javaslatot elfogadta minden lényeges elvváltoztatás nélkül. Ötylaris módosítás történt az 1. §-nak a fővá­rosra vonatkozó részén, a­mennyiben az egyszerű „kivételével“ helyett tétetett: „Budapest főváros ki­vétetik, melyre nézve az 1872. 36. t. ez. intézkedik.“ — A 2. §. azon része, mely a belügyminiszter felügyeleti jogáról szól, praecisebb kifejezést nyert. — Végre a 4. §., mely a polgároknak felebbezési jogot ad, pótoltatott azzal, hogy bármely polgár „a tanács útján“ adhat be felebbezést. — A tja­­vaslat többi részei teljesen változatlan hagyattak. — Előadóvá Ernuszt Sándor választatott, ki a bizottság jelentését már a holnapi képviselőházi ülé­sen fogja előterjeszteni. A főrendiház együttes kereskedelmi és jogügyi bizottsága tegnap ülés után megalakulván elnökévé Cziráky János grófot, jegyzőjévé Nyáry Gyula bárót válaszolva. Ma d. e. 11 óra­kor tartott ülésében megkezdette a bizottság a ke­reskedelmi törvénykönyv tárgyalását, s azt d. u. fél 1-kor, a nyilvános ülés idejére megszakítván nyilvános ülés után folytatta. Az átalános vita hos­­­szas ideig tartott, míg fél 1-kor az elnök kimonda, hogy átalánosságban a tervezet elfogadtatik, a nyil­vános ülés után a részletes tárgyalás kezdetett meg. A kormányt a­tjavaslat védelmében Apáthy egyetemi tanár képviselte, mint szakértők Koch­­m­e­i­s­t­e­r nagykeresde és Szvetenaja keres­kedelmi társulat titkára voltak jelen. A zárszámadási bizottság jelen­tésében ezeket mondja az állami bérhátralékokról: „Az állam cselekvő hátralékainak felszaporo­dását illetőleg az állami számvevőszék által felho­zott körülmények alkalmából, tekintve, hogy az ál­lamjószágoknál a bérhátralékok 1867. évben 7.039 171 frtot tettek, évről évre szaporodnak s an­nak daczára, hogy e hátralékokból az 1871. évi zárszámadás szerint 1.305,753 forint 157, kr. tö­röltetett, azok az 1873 évi zárszámadásban még­is 8,­2 millió, tehát emelkedett összegben for­dulnak elő, tekintve továbbá, hogy a bányászat és pénzverésnél, valamint az államerdőknél az anyag és termesztmények készlete, melynek értéke 1867 év végével 10.209,475 frtot tett, évről évre hason­lóul aránytalan mérvben szaporodik és azok jelen­legi készletének értéke már 20 millió írtra rug, a zárszámadási bizotság elhatároztatni kéri: „a pénzügyminiszter utasittatik, hogy az 1876. évi költségvetés bemutatása alkalmával ter­­jes­szen elő a képviselőháznak névszerinti részle­tes kimutatást a bér­hátralékokról, melyben rész­letezve tüntettessenek ki az állam ebbeli követelé­sei, azoknak miként történt biztosítása, a behajtás iránt tett lépések jelenlegi állapota. Egyszersmind ezen alkalommal terjes­szen elő a pénzügyminisz­ter részletes jelentést az állami bánya-és erdőhiva­taloknál felhalmozott anyag- és termesztmény­­készletek valósítható értékéről és azoknak értéke­­síthetése iránt tett intézkedéseiről.“ A közös hadügyminiszter a Gács, Losoncz és Pozsonyban létező felszerelési gyárak megvizsgálására, melyekben 800 munkás dolgozik, egy bizottságot küldött ki, mely az azokban folyó munkálatokról s egyéb tapasztalatairól kimerítő jelentést lesz hivatva tenni. Meghivó. Debreczen sz. kir. város IH-ik vá­lasztókerülete (czegléd-varga utcza) azon tisztelt polgárai, a­kik a régi baloldali elveket még nem hagyták el, kerületi pártalakító közgyűlést tartanak, — folyó évi május hó 2-án d. e. 10 órakor, czegléd utczán Király Mihály vendéglője udvarán. Tisztelettel meghívjuk az elvhű baloldali füg­getlenségi és 48-as párti polgártársainkat e szer­vezkedő gyűlésre. Politikai hitvallásunk: Magyarország legyen önálló, független magyar állam, mely minden ide­gen beavatkozástól menten intézze minden ügyét. A debreczeni függetlenségi párt ala­kuló közgyűléséből, — megbízás folytán Debreczenben, 1875. ápril. 29. Beke Mihály, Bisuthka István, Kánya Ferencz, B. Nagy János, Széles Sándor, Teremi Sándor, Bruckner Ernő, Fésűs János, Mester István, Nagy János építész, Szőke István, Vértessy Lajos. A debreczeni függetlenségi párt derekasan hozzálát a szervezkedéshez. A 3-ik vá­lasztókerület május 2-án, az 1-ső és 2-ik pedig má­jus 6-án tartja kerületi szervezkedési gyűléseit. E folytonosság és erély a párt működésében, amint szükséges, épügy dicséretére válik a vezető fér­fiaknak. Csak előre! Kiadás és bevétel. Egyensúlyt hozni be a kiadás és bevétel főösszegei között: ez ama nagy feladat, melyen hiában töri fejét az országgyűlési többség — amig a kiadás közösügyes csatornáit bedugni s az adóképesség emelését önálló parlamentáris intézkedések által eszközölni nem akarja. Kétszáz­hat millió rendes kiadás és kétszázhat millió rendes bevétel Magyaror­szág területén, amíg Magyarország lakossága iparosabbá, jobb termelő és kereskedő­ néppé nem válik, csak úgy eszközölhető, ha rendkí­vüli kiadásnak nevezzük el némely szükséges kiadásainkat s a defic­iteket a rendkívüli ki­adások rovatába dugjuk bele, ahelyett, hogy né­mely szükségtelen kiadást végképpen kitörölné­nek a rendes „lealkudhatlan“ vagy „fix“ kiadá­sokból. Így tesz ezzel az országgyűlési pénzügyi bizottság is, a­midőn aztán a rendkívüli költségeket következőleg állapítja meg: rend­kívüli kiadás 26.594,758 frt; rendkívüli be­vétel 5.024,758 frt; tehát a hiány 21.656 ezer 304 frt. Ezek szerint Magyarország összes kiadása tenni fog a folyó 1875-ik évre összesen kerek­szám 232 millió frtot — hacsak valami vélet­len esemény a közös költségeket pár, — vagy pár száz millióval felebb nem rugtatja. Ugyan nézzük meg csak eme­­ U évenkint 58 millió frtnyi kiadásokhoz, mily mérvben folynak be a jövedelmek a legszigorúbb „sza­badelvű“ adóbehajtás mellett? A magyar koronához tartozó állampénz­táraknál folyó 1875 ik év első­ében előfor­dult tiszta bevétel: egyenes adók után 11.782,066 frt; fogyasztási adók 3.029,061 frt; bélyeg és jogilleték 5.241,707 frt; do­hányjövedék 1.371,820 frt; lottó 539,969 frt; só 1.415,915 frt; államjószágok 994,744 frt (!); ingó államvagyon (eladás?) 117,505 frt; államvasutak és gyárak (talán csak a gyá­rak) „tiszta“ jövedelme stb. stb. Ezek a je­lentékenyebb valóságos bevételek, mert hát az államnyomda, az államépületek, az állami bá­nyászat és pénzverés csak hiányokat tün­tet elő. Eme jövedelmek a pénzügyminisztérium rendes és rendkívüli bevételeivel együtt fel­mennek összesen 25.343.492 frtra, — tehát nem egészen felére a megkivántató nyers bevételeknek. A tiszta kiadások előirányzata azonb­an nem 58, hanem kerek szám 45 mil. frtot tesz s igy a kellő összegekhez valamivel közelebb ju­tunk; de vajmi távol maradtunk attól, hogy azokat kellően fedezhetnénk. Van ehez a kormánynak egy jó forrása : a kölcsön. A jelen év első negyedére kellő 44.562,411 millió tiszta kiadás fedezésére ugyanis a 76VS milliós kölcsönből 19.042,908 frtot fordított s így a kiadást még­is fedezte a bevétel. Természetesen. Ha kiadásaink fedezésé­hez minden 10 évben hozzájárul a Rotschild bankár-csoport kerek szám 20 millió írttal, igy már megélhetünk, meg lesz a helyes arány a kiadások és bevételek közt. A Rotschild bankár-csoport azonban nem akar hozzájárulni a további, költekezéshez s mit teend, mit tehet akkor a pénzügy­ér úr ? Apellál a nemzet áldozatkészségére . . . Elhis­szük —• feltes­szük, hogy ez is meg­le­le van , hanem hát ne téves­szü­k össze az akara­tot a cselekedettel Itt nem áll az, hogy valamely cselekede­tet elkövetni akarás, annyi mint azt vég­rehajtani. Az áldozatkészség és áldozatké­pesség közt nagy, igen nagy, mint a költség­­vetésből láthatjuk a kölcsön pénzek felhasz­nálása mellett is több mint 20 millió frt diffe­rentia van egy évre s kölcsönpénzek nélkül, kivált ha Koller tábornok és a delegátus urak úgy akarják, valami megmérhetlen nagyság tolja közzé magát. Ily előrelátás-hiány, ily számitás-hiány, ily tulbizakodás a jóistenben és jó emberekben s illetőleg a jó időjárásban —magánemberek­nél még csak megjárja —addig amig t. i. meg nem buknak. De az államnak megbuknia nem szabad s igy a törvényhozástól joggal igényel­heti az ország összes lakossága, hogy ne tegye ki a bizonyos elbukás ily elkerülhetlen bekö­vetkezéseinek. Hozzunk mielőbb helyes arányokat a ki­adás és bevétel rovataiba — ez azon egyszerű feladat, mit a nemzet kormányától, mely ez­iránt már többször ígéretet tett, elvár s illető­leg jogosan követel. Gondolja-e a pénzügyi bizottság, hogy 232 millió frtnyi évi kiadás mellett a kiadás és bevétel között az egyensúly bár a legőszin­tébb áldozatkészséggel is , helyreállítható ? Gondolja-e, hogy minden évben oly termé­s oly kiviteli évünk lesz, mint 68—69-ben? De ha lenne is , miért nem vette figyelembe az 1868—69 -i eredményeket s illetőleg azt, — hogy kiadásaink akkor sokkal kevesebbre mentek ? Azóta nem mást, mint csak adósságokat halmozott egymásra egyrészt a kormány, más­részt a földbirtokos gazda közönség a ban­koknál, a hitelintézeteknél , s alig képes magát fentartani az ipar és kereskedelem. Ezektől várni áldozatkészéget: lehet, de áldozatképességet nem. Sőt a nemzet várhatta volna már méltán, hogy annyi sok száz millió kiadása után a kormány takarítson meg egy jókora összeget, midőn látja, hogy egyik ínsé­ges év a másikkal versenyez. Ha maga a kormány s törvényhozás nem képes egyensúlyba hozni a kiadást a bevétel­lel, ha ezt lehetlennek tartja, mi pedig aka­ratától függ, ne kívánjon a nemzettől oly lehetetlenségeket, melyek az akarat körén kí­vül esnek. Az az — csináljon más költség­­vetést. —y. — Az 1874. XXXIV. t. ez. alapján felállított ügy­védi kamarák, a gyulafehérvári és szombathelyi kivételével megalakulván, az idézett törvény által kijelölt hatáskörben működésüket megkezdették. — Budapesten, 1875. évi ápril­is 23-án. A m. kir. igazságügyminiszteriumtól. Az osztrák dunagőzhajó-társulat­nak Magyarországra s kivált Budapestre nézve káros tariffa-politikáját ismerteti ma folytatólag a „P. N.“ Táblázatos kimutatásban feltünteti a díj­tételeket, melyek az alsó-dunai állomásoktól a Thalkirchenbe és Lindauba menő szállítmányoknál fizetendők. Az egyenes és a megtört forgalom kö­zött aránytalanul nagy a különbözet, s a megtört forgalomban Budapest hátrányára legnagyobb a különbözet, nagyobb a megállással járó veszteség itt, mint az alantabb fekvő állomásokon és nagyobb, mint a fölebb fekvő Bécs állomásait. Alig, hogy a Dunáról letűnt a verseny, a szab. gőzhajózási társulat azonnal tetemes tarifaemelés­sel éreztette egyeduralmát, de a tételeknek ará­nyos emelése még csak tűrhető vo­lna, szemben azon pártossággal, mel­lyel a társulat a magyar termény károsítására az idegen gabonának kedvez. Világos tehát, hogy a minő tarifapolitikát követ a szab. gőzhajótársulat a magyar termény kárára s az idegen gabona előnyére, ugyanazon mostoha el­járást követi Budapest ellenében Bécs javára. Mi­dőn a gőzhajózási társulat ily mérvben tolja hát­térbe ez ország érdekeit, és midőn 30—50 kraj­­czárral kedvez az idegen gabonának, akkor az ország egész termését, és nem egyedül a kivitt mennyiséget devalválja értékében, mert az olcsób­ban kiszállított gabona ára szabályozóig hat nem­csak az exportra, hanem a belfogyasztás áraira is. Ekként ezen egy szállító társulat megkerüli az állam azon intézkedését, mel­lyel Olaszországgal és Szerbiával szemben termelésünket a gabonavám útján megvédeni kívánta. Egy szóval ez eset is szo­morúan bizonyítja, hogy az országnak mennyi vitá­lis érdeke van a közlekedési vállalatok hatalmának kiszolgáltatva s hogy mily parancsoló szükség Ma­gyarországra nézve helyrehozni e téren a mulasz­tásokat, és hova hamarébb kiküzdeni, hogy az or­szág forgalmi politikájának az állam legyen ura. A katonabeszállásolás rendezé­­s­e tárgyában a honvédelmi miniszter által előter­­jesztendő törvényjavaslat a „B.“ szerint már föl­terjesztetett helybenhagyás alá s mihelyt pár nap elteltével visszaérkezik, le fog tétetni a ház aszta­lára, s a kormány kérni fogja még ezen ülésszak alatti tárgyalását.­­ Jelenleg­ terjesztetnek föl a mindkét ház által elfogadott adótörvényja­vaslatok is, melyeket a király Fiuméban fog szentesíteni. A magyar vasutak kárpótlási igényei. A m. közi. minisztérium következőleg állította össze az államköltségen és állambiztositás mellett engedélyezett vasutak épitése folytán felmerült kárpótlási igényeket: 1) A Salgótarján ruttkai vonal (en­gedélyeztetett az 1868: XILIX. t. ez. által állami költségen) igényelt kárpótlása 5.569,688 frt. íJ Hatvan-asolnoly és füzesvabony-egri vonal (engedélyeztetett 1868. XII. és XLIX. tör­vényeik által állami költségen­ igényelt kárpótlása 376.043 frt. — A több munkákra és késedelmekre alapított követelés bizottságilag tárgyaltatván, részben alaposnak találtatott, minek folytán a bé­kés kiegyenlités megkisértetvén, az épitési vállal­kozóval 500000 frt készpénz fizetésre egyeszség jött létre, mely összeg a rendelkezésre állott hitel­ből tényleg ki is fizettetett, 500 ezer frt.­­ A fenn­­tebbivel hasonló alapon támasztott követelés rész­ben szintén jogosnak találtatván, a 76 ezer frt bir­ság visszaadása, s 80000 frt kárpótlás fizetése mel­lett egyezség­­ jött létre, mely utóbbi összeg a ren­delkezésre állott hitelből szintén kifizettetett, 80 ezer frt. 3. ) Magyar északnyugati vasút (eng. 1870. ALI. t. ez. alapján) igényelt kárpótlása 3,283,241 frt. A mellettes követelés az engedély megszűntnek nyilvánítása folytán támasztatott, de a törvényhozás jóváhagyásának fenntartásával oly egyezség jött létre, hogy csakis a 650,000 frtot tevő lefoglalt biztosíték visszaadassék. 4. ) Mis­kolcz-diósgy­őri vonal igé­nyelt kárpótlása 76,808 frt. Bizottsági tárgyalás folytán oly egyezség jött létre, mely szerint az építési vállalkozóknak 2400 frt birságuk vissza­fizettetik s azonfelül kárpótlásul 27,600 frt adatik. — Ezen összeg azonban a kellő hitel hiánya miatt mindeddig ki nem fizettetett. 5. ) Magyar-északkeleti vasút (eng. 1868. XIII. t. ez. alapján 37,100 frt tiszta jövede­lem biztosítása mellett mértföldenként­ igényelt kárpótlás 22.161,335 frt. 6. ) Nyíregyház-ungvári vonal (eng. 1870. XXVIII. t. ez. alapján mértföldenként 20.000 frt s a megfelelő hányad biztosítása mellett) igé­nyelt kárpótlás 400,000 frt. — A társulat részére az engedélyezés alkalmával hozott országgyűlési határozat folytán, a külföldi sínekért fizetett vám fele, mely 685,000 frtban állapíttatott meg, s mely mint liquid követelés, a mellettes 22.161,335 frt kárpótlási igénybe be nem számíttatott, készpénz­ben lett volna megtérítendő. A kárpótlás támasz­tása alkalmával azonban a kormány kikötötte, hogy ha egyezség jön létre, a fentebbi 685,000 frt is nem készpénzben, hanem biztosítás útján fog nyúj­­tatni. A kiküldött bizottság a követelések egy ré­szét jogosnak találta, a tárgyalások befejezése előtt azonban a társulat azon igén­nyel lépett fel, hogy­­ miután a czélba vett kiegyezés módozata szerint a társulat az államkincstár készpénzbeli tartozásait saját kölcsön terhe gyanánt fogadná el, ennek kiegyenlítéséül) a nyíregyház-ungvári vasút építéséből eredő igényei, melynél mintegy 1 és fél mil­ frt defic­it merült fel, egyidejűleg megoldassa­nak. Elvégre hosszú tárgyalások után mindkét kár­pótlási igényre nézve a törvényhozás jóváhagyásá­nak fentartásával oly egyezség jött létre, hogy az állam a simvámmal együtt 5.500,000 frt névértékű kötvények 5 százalék kamatját aranyban biztosítja. A megfelelő effectiv érték 3.928,571 frt. 7. ) Első magy. gácsországi vasút (eng. 1869. VI. törv. ez. alapján mértföldenként 40 ezer frt tiszta jövedelem és a hányad biztosítása mellett) igényelt kárpótlás 7.141.683 frt. — A kár­pótlási igény, mint olyan ismételve visszautasitta­­tott, 1873. év október haváig azonban az épitési alapon felül 4.500.000 frt kölcsön is kimerülvén, a társulat segélyért folyamodott, mely — miután a zárlat elrendelésére nem volt alapos ok s csak is a zárlat és segély közt volt a választás — a még szükséges függő kölcsön megszerzése czéljából ki­látásba helyeztetett. Ezek után a társulat könyvei megvizsgáltatván, több mint 7*­a millió frt deficzit találtatott. Maga a határszéli alagút az előirányzott 462,500 frt helyett 3,788072 frtra rúgott. Az osztr. hitelintézet kormány­segély esetére 2,500,000 ftnyi hozzájárulást megajánlván, a két kormány s az ér­dekeltek közt a törvényhozás jóváhagyásának fenn­tartása mellett azon megállapodás jött létre, hogy mindkét állam külön-külön a garanciát 139,836 frttal emeli fel, mely 68 százalék árfolyam mellett 1,800,000 frtnak felel meg, minek fejében az osz­trák kormány kötelezettséget vállalt, hogy a kassa­­oderbergi vasút kárpótlásainak egy részét szintén magára vállalja. — Időközben az osztrák birodalmi tanács a fenemlitett 1.800,000 frtot készpénzben szavazta meg. 8. Kassa-oderbergi vasút (eng. 1866. évi junius 26-án az egész 48.141 mértföld után 2.991,890 forint biztosítással) igényelt kárpótlás 8.664,727 frt. — A mellettes követelésre nézve a társulat építési vállalatával 4.600.000 frtra kiegye­zett.­­ A kormány azonban az utóbbi összeget nem ismerte el, de minthogy a követelés egy része jogosnak találtatott, az e. m. gácsországi vasútra vo­natkozó tárgyalások kapcsában a két kormány kül­döttei javaslatokat tettek azon arányra nézve, mely szerint a megállapítandó kárpótlási összeg biztosí­tása a két állam közt megosztandó lenne. — A két kormány még véglegesen nem határozott s a tár­sulattal is a tárgyalások csak most indultak meg. 9. Magyar keleti vasút (eng. 1868. XLV. törvényczikk alapján mértföldenként 46,750 frt tiszta jövedelem és a megfelelő hányad bizto­sításával­ igényelt kárpótlás 18.925,365 frt. — A társulat helyzete az országgyűlési tárgyalásokból ismeretes. E tárgyalásokkal kapcsolatosan még a volt kormány egy bizottságot küldött ki, mely a társulat építési és üzleti alapja közti elszámolást már eszközölte s most a társulat pénzügyi helyze­tének tisztázásával foglalkozik. A társulat a leg­utóbbi időben egy a mellettes összegről szóló kár­pótlási igényt jelentett be, melynek tárgyalása szintén az említett bizottságra ruháztatott. 10. ) Hatvan-miskolczi és zákány-zág­rábi vonal (1868. XII. törvényczikk) igényelt kár­pótlás 823,650 frt. 11. ) Károly­város-fiumei vonal (1868. XLIX. t. sz.) igényelt kárpótlás 17.504,949 forint.^) jk Miskolcz,l­ánrévi vonal ("1868. XLIX. törvényezikk) igényelt kárpótlás 146,026 foint’13.) Gömöri vasutak (bánréve-füleki, feled-tiszolczi, bánréve-dobsinai vonal; eug. 1870. XXXI. és 1871. XXXVII. törvényezikk.) igényelt kárpótlás 1,065,983 fit. E két igény tárgyalása még csak megkezdetett. Ezen kívül még az első erdélyi vas­út részéről lett egy 2.971,780 frt több munka és 614,432 frt időközi kamatok iránt az építési válla­lat által támasztott per bejelentve, mely bejelentés azonban indokolva visszautasittatott.

Next