Egyetértés és Magyar Ujság, 1875. június (1. évfolyam, 51-75. szám)

1875-06-08 / 57. szám

Berlin, jin. 7. A porosz képviselőház a tarto­mányok szervezésére vonatkozó törvényjavaslatot Miguel kiegyeztető javaslatai szerint fogadta el; holnap névszerinti szavazás lesz e tárgyban. Posen, jun. 7. Koziman főpap Kirk apát felje­lentéseinek ügyében a tanúvallomást megtagadva, a mai kihallgatás után ismét bebörtönöztetett Kopenhága jun. 7. Estrup földbirtokos, egy­kori belügyminiszter a király megbízásából elvál­lalta az uj­ dán minisztérium megalakítását. Bécs, junius 7. M. földteherm. kötv. 82.— Magy. vas. kölcsön 101.— —Salgó-Tarján —. Anglo-Magyar 6.50 — Magy. hitel 223.— — Franko-m­agyar bank 60.50. Magyar záloglevél 8635 — Alföld 132.50. Erdély —Magy. éj­szaka kél. vas. 124.25.— Magy. ker. vas. 51.50 — Kel.­vasúti elsőb. kötv. 67.—. — Magy. sorsjegy 81.75. — Tiszai vasút 196.50 Magy. földhitel 75.75 Municipal­bank 30.—­ Bécs, június 7. Hitelrészvény 234.-----An­gol-osztrák 128 90. — Galicziai 235.75 — Lom­bard 109.75. — Államvasut 288.—­ — Tramway 121.50. — Reute 70.25 Hitel sorsjegy 166.76. — 1860. 112.40 — Napoleond’or 8.90. - 1864. 135 75 Arany 5.26 30.— Ezüst 102.— — Frankfurt 53.95 — London 111.50. — Porosz pénzutalvány 63.15. - Unio-Bank 106.80. — Török­ sorsjegy 65.10. - h. épitő­bank 12.— — Angol épitő­­bank 8 Magyar földhitel —.—­ Municial­­bank —1 Újdonságok. Izsó hagyatékának összeírását s megbecslését m­a kezdette az Izsó hagyatéka megvétele végett alakult bizottság. E hagyaték a „Hon“ szerint sok­­kal­ érdekesebb, mint első tekintetre látszott. Az eredeti művek közt 47 nagyobb darab van, kevés kivétellel teljesen bevégezve. Legbecsesebbek ezek közt Arany János teljesen kész márvány mellszobra, melyet a bizottság kétezer forintra becsült s a bú­suló juhásznak egy csaknem teljesen befejezett márványmásodpéldánya, melyet 1600 frtra becsül­n­ek. Az eredeti minták közöl itt vannak Tóth József, Egressy ö. (igen szép példány), Bernáth Gazsi, Zrínyi Ilona, Werbőczy, Zrínyi Miklós, Rákóczy, Petőfi, Eötvös, Széchenyi szobrai, a busuló juhász s fonóleány első mintái stb. Mindezen művek, úgy­szintén, Izsó többi dolgozatai is az ősz folyama alatt nyilvánosan kiállíttatnak s azon rész, mely a múze­umban vagy a mintarajztanodában felesleges volna, valószínűleg ki fog sorsoltatni. — Arany János mell­szobrának megvétele az akadémiát illetné, míg a busuló juhász másodpéldánya valószinüleg szabad­kézből lesz eladandó. A magyarhoni földtani társulat folyó évi ju­nius 9-én, szerdán délután 5 órakor, a magyar tu­dományos akadémia palotájában, a rendes üléste­remben szakgyűlést tart. Tárgyak: 1. Rybár Ist­ván : az Ung balpartján elterülő trachyt hegység földtani szerkezete. 2. Dr. Szabó József: Uj-Moldva némely kristályos kőzetéről. E gyűlésre a társulat t. tagjait, s átalában a földtan iránt érdeklődő t. közönséget tisztelettel meghívja . Budapest 1875. junius 5-én Sajóhelyi Frigyes társ. I. titkár. A szakgyülés után választmányi ülés tartotik. Szeberényi Lajos, pozsonyi ág. hitv. evang. lelkész theologiai tanár, a dunáninneni egyházke­rület jegyzője, a Kisfaludi társaság tagja, meghalt Pozsonyban e hó 4-én 55 éves korában. Az iro­dalmi téren vagy három évtized óta működött. Szü­letett Pest megyében, Maglódon 1820-ban. Ügyvédi pályára készült, s le is tette az ügyvédi vizsgát. Irodalmi munkássága kora ifjúságától kezdődik. Első művei a Bajza által szerkesztett „Athenaeum“­­ban jelentek meg, s Reményi Gyula, Béri Vincze, Méli­ és Benefi név alatt irt különböző közleménye­ket. Első önálló műve magyar olvasókönyv volt tót iskolák számára, s egy kis tót magyar szótár. 1­148-ban Kossuth „Hírlapijának munkatársaiért, majd a kormány által kiadott „Népbarát“ tót kiadá­sát szerkesztette. Az országos rendőrségnél is volt alkalm­azva s e minőségben nála maradt utlevelek­­béli később sok szerencsétlen menekülhetett. 1849. augusztusában­­ észt akart venni a harczokban, Aradra ment, de ott muszka fogságba esett. Nj-Váradról azonban megszökött s egy nála levő útlevelet Szelepcsényi névvel töltve ki, soká lap­pangott e név alatt, nevezetesen H.-M.-Vásárhe­­lyen mint kántor. 1851-ben azt hivén, hogy véget vethet már bujdosásának, saját neve alatt B.-Csa­­bán reáltanári állomást kért, a­mit meg is nyert; másik évben megnősült, de egy hét múlva már el­­fogták, 8 N.*Váradra vitték. Édes­anyja folyamodá­saira kapott kegyelmet fél év múlva, s policiális felügyelet alatt visszatérhetett Csabára. Most egé­­szen a tanügyi irodalomra fordította erejét, s több jó könyvet és füzetet irt és szerkesztett „Néptaní­­tók könyve“ czim alatt folyóiratot. 1864 ben Po­zsonyba ment a lelkészi és theologia tanári állás elfoglalására. Szeberényi irodalmi működésének jótékony hatása főkép a tót iskolai irodalomra, s a szláv költészet velünk való megismertetésére volt jelentékeny. Irt Petőfiről is egy füzetet. A S­isfa­­ludy-társaság száz tót népdal fordítását adta ki tőle,­s tagul választatván „A középkori mysteriu­­mok s ezek nyomai a hazai népköltészetben“ czimü értekezéssel foglalta el székét. Jelentek meg tőle egyházi művek is, s utóbbi időkben számos szép fordítás cseh és tót költeményekből. Egy nagy munkán, a protestáns egyházi írók életrajzán már réget­ dolgozott. Érdekes per. A „Magyar Politika“ szerkesztő­sége pert indított Kecskeméthy Aurél szer­kesztő ellen,a­ki, midőn a lap megszűnését a közön­­ség előtt kijelentette, munkatársainak is fölmondott, anélkül, hogy noha a fölmondás is törvényellenes időben történt őket a törvény által megszabott vég­­kielégitőül részesítette, vagy a meginduló uj con­­servativ laphoz szerződtette volna. A munkatársak a botrányt kerülni akarván, Sennyeyb. kérik föl közvetítőül s noha a nemes báró igényeik mél­tányosságát­ elismerte, Kecskeméthy szerkesztő úr a végkielégítésről tudni sem akar. A keresetet Hets Ödön ügyvéd nyújtotta be a belvárosi járásbíró­sághoz. Említésre méltó a dologban az is, hogy Kecskeíi a conservativ pártnak harminczezer forintén el lopját. Bir­ágyságú saskeselyűt lőtt Eszék mel­lett a rétfalvi kastély közelében egy vadász. A lö­vés oly szerencsés volt, hogy a sasnak csak szár­nyát sebezte meg kissé. A szerencsés vadász a roppant madarat, melynek szárnyszélessége több tizenöt lábnál, valamely álatkertnek akarja eladni. Kutyatörténet: Sima szőrű hamvasszürke volt, és mintegy másfél láb magas. Babynek hívták. Egy nőtlen ember kutyája, egy író kutyája ugy-e hogy a­­ Baby név teljessé teszi a szeszélyt? Nyolcz hónapon át táplálkozott tejjel rizssel sajttal, s ivott oly tiszta vizet, minőt Lindley csak szolgáltat. — Nem verték, nem rugdosták, sőt kedvébe jártak sokan. Drámai hősnők megsimogatták okos fe­jét Reményteljes énekesnők nyakra valót hímeztek számára. A­hol megjelent megnyitották előtte a czukortartót, sőt keztyüt papucsot vagy­­ kalapot sem sajnáltak tőle, ha játszó kedve úgy kívánta. Mindenki szívesen látta, még a csirkefogók is. Le­szedték föla szépen — valahányszor magára volt hagyatva — a drága nyaklánczokat és még drágább védjegyeket, melyek Pest városának két év előtti intézkedése folytán a hűség példányképeit a polgá­rosodás első fokára az adófizetés talapzatára emel­ték. Félév alatt vagy hatszor váltotta meg számára gazdája a jogot, hogy a váczi utcza kirakatai között a korsó sétányain a gyepmester fenyegetéseitől bántatlanul élvezze világát. Az utolsó alkalommal e hó 2-án, az uj kutya év megnyíltakor „Baby­ i­­­nnét fölvétetett, az adózók lajstromába, és rőzpich billogán messze láthatólag ragyogott a folyó szám „1143.“ Sez, úgy hivé gazdája egy évre bizonyság­ba helyezi.Fehér aczél nyaklánczra, mely harmoni­kusan illett, „Baby“ szürke színéhez, rá volt ková­csolva „a fővárosi tanács megbízásából“ kiállított védjegy s­zár, mely lánczot s billogot egybe­kapcsolt, elég erősnek látszott, hogy akár egy Wertheim eri­je csütörtököt, mondjon ellenében. De a sors va­gy valamely gonosz emberi kéz más­kép rendelte. Jan. 3-án „Baby“ már nem jelent­kezett az „Egyetértés“ szerkesztőségében, hová gazdája íróasztala alá telepedendő, naponként pél­dás vendégszeretettel eljött. A nyúkdánczczal és billoggal együtt eltűnt. Ha nem az országos boldog­ság napjait ülnék, azt hihetnék, hogy „Baby“ a múlt deficitek űrében tévedt el, a­hová kiváncsi természete és csatangoló hajlamai csábították. De a helyzetet ismerve föl kell tennünk, hogy itt él köztünk, és élénken csóválja farkát a külvárosok valamelyik lengő követzászlója alatt. S azért is kér­jük mindazokat, kik egy eltévedt pára megtérítésé­ben szívesen közreműködnének, hogy adandó alka­lommal tereljék vissza a hűtlent hozzánk, kik min­dig készek vagyunk a bűnösnek megbocsátani, s a jó tettben részes térítőnek fáradságát módunk sze­rint meg is jutalmazni. Szinház. V­e­r­d­i nem jő Budapestre. Vissza­utasította a nemzeti szinház ajánlatát, és pedig egészségi szempontból. A tervezett előadásból te­hát nem lesz semmi, csak a­ költség, melybe Böhm utazása került. Mert hát ez már így szokás nálunk. — A nemzeti szinház legközelebbi já­ték­rendje ez lesz: Jun. 8-án „Ördög Róbert“ Ha­mukéra kisaszon­nyal; 9-én Dancz Nina utolsó fel­lépése a „Tündérujjak“-ban ; 10-én „Tannhäuser“ 11-én „az élet álom“ Calderontól; 12-én „Rigolet­­to" Hamakers kisas­szon­nyal: 13-án a „Ripacsos Pista dolmánya 14-én „Jó falusiak“ E­ic­h­n­e­r Anna­k, a. e jóhirü vidéki szende színésznő első fölléptem, ki másodszor 18-án a „Nők iskolájáéban fog játszani! —Hamakers Bernandine­k. a, a föleb­­bieken kívül még kétszer fog énekelni, utoljára 18 án ez „Ördög Róbert“-ben. — Utána uj vendég­lő, Bogdáni Vanda k. a. ki először e hó 19-én lép föl a „Szevillai borbélyéban. — Eibeli­sch­ü­tz Mari k. a. kétszer fog e hóban játszani; 21-én az„Ármány és szerelemében, 26-én a „Csók“ ban. — A király megengedte, hogy a kolozvári szinház számára a", udvartartási javadalmazásnak művészi czélokra szánt alapjából 15,000 forintnyi segélyezés ez évre is folyóvá tétessék. Honvéd hírek: Felszeg­i Lajos a szabad­ságolt állományú honvédgyalog-hadnagy és Séra Tamás szabadságolt állományú honvéd-gyalog-fő­­hadnagy a m. k. Honvédségben viselt tiszti rang­jaikról s czimeikről önként leköszönvén, lem­onda sok elfogadtatott. A honvédek ez idei őszi gyakor­lataira, melyek főczélja a czéllövészet lesz, zászló­aljanként 600 ember fog behivatni. Nagyobb ösz­­pontositások ezúttal nem lesznek. Woroniecki herczeg síremlékére vonatkozólag a következő jelentést adta ki a síremlék-bizottság: Woroniecki herczeg síremlékének elkészítésére leg­közelebb köttetett meg a szerződés Jablonczky Vin­cze budapesti síremlék-gyárosai s a jövő október hónap végére minden munkálat teljesen be fog fe­jeztetni. A síremlék tizennyolcz láb magas gránit obeliszk és világosszürke mauthauseni gránitból készül. Az egyszerű, de igen kellemes arányokban tartott tervet Luoho Rudolf ui U6p­ K­ISZ (tz Utkobi Vi­lágkiállítási munkálatok egyik részese) készítette, a felülvizsgálatot pedig Schulek Vilmos, az orszá­gos mintarajztanoda tanára s a visegrádi vár és a budai Mátyás-templom restaurátora,, volt szives magára vállalni. A biz. nem mulaszthatja el, hogy köszönetet ne mondjon azon tisztelt művészeknek és vállalkozóknak, a­kik az általa hirdetett pályá­zatra — eleve is lemondva minden tiszteletdíj­­ról — többé-kevésb­é részletes terveket és költség­­vetéseket küldöttek. Nem a bizottságon múlt, hogy végre is nem a benyújtott, magukban véve igen csi­nos, de egyszersmind igen költséges tervezetekből választott. Számos körülményt kellett tekintetbe venni, a­melyek közt a legszigorúbbak egyike a rendelkezésre álló összeg csekélysége volt. A magyar tisztviselők országos egyesületének igazgató választmánya folyó havi rendes ülését nem e hét szerdai napján hanem f. hó 17-én, azaz : jövő hét csütörtöki napján délután 5 órakor fogja megtartani. Értesíttetnek egy­úttal az egyesületnek úgy bel-, mint kültagjai, miszerint aki a meghívót az egyesületi közlöny „Magyar Tisztviselő“ 22-ik számához mellékelve díjtalanul meg nem kapta volna, szíveskedjék azt reclamálni. Az igazgatóság. A helybeli evang. község tegnap gyászisten­tiszteletet tartott Prónay Gábor báró emlékére. Nagyszámú közönség jelent meg a gyászünnepélyen. Székács superintendens tartotta a­­ beszédet. Az isteni tisztelet után a község gyűlést tartott, mely­ben egyhangúlag Zsedényi megválasztását hatá­rozták el. Templomrablás. Kéménden (Esztergom me­­gye) a múlt csütörtökön, midőn Mórász Antal lel­kész az isteni tisztelet után áldást akar adni a népre, az oltárszekrényt (tabernaculum) feltörve találta, benne kiszórva látta az ostyákat és sehol nem lelte a szentséget, mely mint több százados ereklye, ezüst anyagán kivül valódi műbecscsel birt. Rövid nyomozás után föl is fedezték a tem­plomrablót egy kipusztult takács, Mészáros Már­tonban, a ki ez nap már Esztergomba távozott, a rablott kincsen túladandó, de felnyitott lakásán ott feledte a szentségről letépett virágokat, melyek gonosz tettét kétségtelenül bizonyiták. Morász plébános erélyes eljárásának sikerült is a rablót Szent­ Tamáson, az Onleitner-féle házban meg­csípni, hol is az elrablóit, szentség már darabokra törve volt elrejtve egy szalmazsákban. Mészáros uramat a pandúrok azonnal elesípték és hüsre tették, hol kiérdemlett büntetésének kiszabását várja. A pest szegény-gyermekkórház egylet vasár­nap délelőtt 10 és 12 óra közt tartá meg évi ren­des közgyűlését Ürményi József ur elnöklete mel­lett. Az évi jelentés az egylet 36-dik életévének s a választmány 3-ik éves működésének történetét ecseteli s a közelebb múlt 3 évet, mióta az egylet az állam segélyezésében részesül, veti egybe az előbbeni három év eredményeivel, s úgy találja, hogy míg az alapvagyon közelebb múlt 3 éven át 19460 frt 36 V3 krral gyarapodott, addig a gyógy­kezelt beteg gyermekek s mellettök ápolt dajkák létszáma 3 éven át 22823-ra emelkedvén, az előző 3 évet 5244-gyel, az ápolási és gyógykezelési na­pok száma pedig — miután a közelebbi három éven át 89994-re ment 20889 nappal haladta túl az előző három év alatt elért számot; átlagosan tehát évenként 1751 beteggel kezelt többet e gyógyintézet 6963 ápolási és gyógykezelési napon át, mint a­mennyire az állami segélyezés élvezése előtt önerejéből képes volt. Ápolt pedig e gyer­mekgyógyintézet 1874-ben 14215 ápolási napon át az intézetben 735 beteg gyermeket, 400 napot át 55 dajkát (átalában gyermekeik mellé fölvett anyá­kat.) A járólagos 7015 beteg pedig 18563 lá­togatási napon át, — vette igénybe e kór­ház kitűnő orvosainak tevékeny működését. Az in­tézetnek minden tiszteletdij nélkül működő főrvosa dr. Bókai János urnak jelentéséből kiemeljük hogy a kórodailag kezelt betegek közül gyógyultan vagy javultan bocsátatott el 571., 1875. évre maradt 49. meghalt 115 kik közül 20 haldokolva vitetett a gyógyintézetbe; ezek levonásával a halálozás 12,7 százalékot tőn. Ingyenes osztályon ápoltatott 570, az első fizetéses osztályon (50 kv ápolási dij mel­lett) 79, a másikon (30 kv ápolási dij mellett) 83 gyermek, születési helyre nézve 387 volt budapesti 348 pedig 38 magyarországi megyéből továbbá Er­dély, Szlavónia, Horvátországból s más 7 külföldi tartományból való; nemre nézve 375 fiú, 360 leány A járólagos betegek látogatásainak 18563 össz szá­mából 12862 látogatás a 6786 orvos-sebész esetre 56a6 látogatás pedig a 964 szembetegre esik, átla­gosan egy-egy napra 60 beteg. A kórházi kiadások­ból a kórházban ápolt gyermekekre 10238 frt 64 kr a járólagos betegekre pedig 2559 frt 66 fordít­­tatott. Egy beteg ellátására és gyógykezelésére átlag 13 frt 93 kr esik, vagyis egy egy gyermek napi ápolása és gyógykezelése 72 krra ment.­­ A közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki háláját az igazgató főorvos dr. Bókay János urnak s az egész orvosi és tiszviselői személyzetnek s az uj v­álaszt­­mányra bízta, hogy­ a tisztviselők és segédorvosok fizetését a megállapított költségvetés keretén belül fölemelhesse. Elnökökké Ürményi József, Csenge­­ry Antal és Morlin Imre urak újból megválasztat­tak, ügyészül dr. Németh József. A választmányba lépett Neuwelt Ármin, Pucher József és Tüköry Sándoron kívül a régibb tagok közül huszonegyen újból m­egválasztattak, számvizsgáló bizottsági ta­gokat pedig Trebitsch Ignácz és Szentgyörgyi Ottó urak újból fölkérettek. A főváros pénzügyi és gazdasági bizottsága, ma d. e. 10 órakor Ka­da alpolgármester elnök­lete alatt ülést tartott, melyen a következő tár­gyak fordultak elő : I. Felolvastatott a város tulaj­donát képező házak kezelése iránti szabályzat. Az újlaki mészkő- és téglaégető társaság egy mészkő­bányát akar nyitni a főváros területén, annak meg­engedése iránt folyamodnak a tanácshoz. A két­ elöljárósághoz utasíttatik a helyiszonyok kellő át­tekintése végett. A főváros ingatlan javainak lel­tározása s megbecslésére egy albizottmány válasz­tatott, mely a kivitelre nézve módozatokat s javas­latokat fog előkészíteni. Minden egyes kerületből egy-egy elöljáró választatott. Az I. kerületből: Scheyck, a II-ikből Blau Mór, a III-ikből Kemeter, a IV-ikből Havas, az V-ikből Vecsey Sándor, a VI-ikből Rehrm­, a VI-ikből Schimmler, a VIII-ik­­ből Sztupa György, a IX ikből Markus I., a X-ik­­ből Forgó István. — Ezen albizottmány folyó hó 12-én, pénteken délelőtti 9 órakor fog összeülni s a további teendők iránt határozni. Úrrá tett komornyik. Néhai gr. Zichy János végrendeletében Froszt Lipót nevű komornyiké­nak 20,000 frtot hagyományozott, azonban a hagyo­mányozó örökösei, gr. Zichy György, Camill és Ala­dár és Froszt Lipót között perre került a dolog. A kir. Ítélő­tábla f. évi május 31-től kelt ítélete a húszezer forint hagyományt, késedelmi kamataival együtt a komornyiknak kiadatni rendeli. Rendőri hírek. Folyó hó 4-én reggeli 7 óra­kor a tábori kórház mellett a Duna egy ismeretlen férfi hulláját vetette partra, mely 10—12 nap óta a vízben lehetett s nagymértékben szétfoszlásnak indult. A hulla magas barna hajú, barna bajuszú és szakállú férfi, melyen ócska veres csíkos ing, barna magyar nadrág és csizma volt, m­ind rósz állapot­ban, zsebében pedig két rész bicska­ találtatott. Rövid hírek: Pajor Titusz Pest megye fő­szolgabírója, 68 éves korában elhunyt. — Sáska­­had. Horgosról írják. Körülbelő­l 10 nap óta az ó­­becsei és zentai kerületben milliókra t­erjedő sis­kák (odtipoda migratoria) mutatkoznak; e vidék a­ legnagyobb kétségbe és zavarba van ! — A gálosi­­postahivatal mely ideiglenesen be volt szüntetve, i. e. junius 10. napján ismét életbe lép. — Dobos rablótársa Onyalka megátalkodott makacssággal tagadta eddigelé elkövetett gonosz tetteit. Mig a rablóvezér mindent elvállalt, a­mit csak szemébe mondtak, addig Onyalka tagadott folyvást mindent. Újabban a debreczeni lapok szerint Onyalka is val­lani kezd. — A fröbel nőegylet bálja a császárfür­dőben szombaton a kedvezőtlen idő miatt nem tar­tatott meg, hanem a jövő hétre maradt. — Egy nagyváradi ügyvéd fia, gymnasiumi tanuló legkö­zelebb 2 aranyat nyert két kis vigjátékával az ön­képzőkör­ pályázaton. Az első siker oly csábítólag hatott a jámbor fiatal­ember kedélyére, hogy sza­kítva az iskolával és szüleivel, nyakába vette a vi­lágot és beállt színésznek. Szülei most kerestetik. — Bécsben szombaton roppant fergeteg és jégeső volt a délutáni órákban, mely mindenfelé kárt tett. Több helyt a villám lecsapott­ bukását s a nagy passivát igazolni, hogy az általa építendő házak iránti szerződéseihez képest a mun­kabérek magasra emelkedtek, ami több ház építé­sénél nagy összegekre rúg. Egyéb mentséget ré­szére felhozni s azt igazolni nem tudván, a törvény­szék vádlottai két havi börtönre ítélte. (A boszu következményei.) Trösztler Jakab vágbeszterczei születésű pinezér, folyó év február havában egy éjjel a korcsmából a Laudon kávé­házba menvén, ott zajosan mulatott, mi közben egy poharat összetört. A pinezér által annak megfize­tésére szólíttatván fel, azt felelte, hogy inkább összetöri a tükröket is, de nem fizet. Ekkor kilök­ték. Nem sokára ez után nevezett kávéházba az ablakon keresztül nagy csörömpölés közt egy tégla dobatott be, szerencsére azonban senkit sem sebe­­sített meg. Erre a kávéházban levők gyorsan ki­szaladván, a tettest elfogták, a ki nem volt más mint Trösztiéi­. Ez a mai végtárgyaláson tagadta, hogy ő törte volna be az ablakot ;ő hallotta — úgymond — a csörömpölést,­mert a szomszéd­ utczából épen akkor errefelé jött, megállt s látta, hogy előtte egy ember szalad; de az emberek őt tartották a tettes­nek, s bekísérték. Fogl Manó, Krausz József s több tanú bizonyítja, mint szemtanú, hogy az ablakot ő zúzta szét, sőt Fogl volt az, ki közvetlenül a tett elkövetése után rögtön megfogta. •­ A törvény­szék vádlott Trösztler Jakabot a szántszándékkal okozott kártétel bűnténye miatt befogatásától (Február 12-től) számítandó 4 havi súlyos börtönre ítélte. Vádlott felebbezett. A Czuczor-ünnepély Andódon. Tegnap vasár­nap leplezte le Érsek-Ujvár város és Andód köz­sége a Czuczor Gergely andódi születésházába il­lesztett emléktáblát. Az ünnepély, a­melyen a ma­gyar tudós akadémia és a Kisfaludy-társaság is képviseltették magukat, méltó volt nagyérdemű nyelvtudósunk s hazafias költőnk emlékéhez. A­­ Szózat“ eléneklésével vette kezdetét az ünnepély. Majd megjelent a szószéken Drága J. ügyvéd úr, lelkes szavakban emlékezvén meg Czuczor Gergely érdemeiről, működéséről s azzal végezvén beszédét, hogy a mai ünnepély vajha minél inkább szilárdí­taná hazafiainkban, mindnyájunkban ; az irodalom szeretetét. E beszéd után Farmadi Martinián, gym­­náziumi igazgató emlékezett meg az emléktábla történetéről, megemlítvén, hogy azt a gymn. ifjúság önképző körének adakozásai és e czélra rendezett műkedvelő előadásai hozták létre, az ünnepély ren­dezésének érdeme pedig É.-Uj vér város közönségét illeti. Erre lehullott a lepel, a­mely az emléktáblát födte s vörös márványlapon e szavakat láttuk: „Itt született 1800 decz. 17-ikén Czuczor G.“ E pillana­­tot mozsárdörgéssel tudatták. Most Pulszky Fer. lépett a szószékre, a magyar akadémia rokonszenvét fejezvén ki az ünnepélyt rendező közönségnek. Emlité Fogarassy Jánost, derék tudósunkat, Czu­czor dolgozótársát a nagy szótár készítésében. Meg­emlékezését a közönség zajos éljenzéssel fogad­ja. „Halljuk Fogarasyt , lássuk Fogarassyt!“ — Kiáltja a közönség és a derék agg tudós meg is jelenik a szószéken. Elmondta, hogy mikor ők ketten egyesülni akartak, sokan voltak,­­ a­kik nem hittek ez egyesülés tartósságában. Azt mondták, hogy ők olaj és víz ; hogy Fogarassynak sok baja lesz a pappal, Czuczornak, a papnak, meg sok baja lesz a metaphisikussal, Fogarasssyval. De 20 évig működtek együtt és még csak oly kis házi per­patvar sem fordult elő köztük, mint a­milyen sze­rető házastársak közt is megtörténik olykor-olykor. Fogarassy érdekes beszéde után az ünnepély véget ért, a közönség Andódról az érsek-újvári ligetbe hajtatván. Itt volt a diszlakoma és itt lett volna a tánczmulatság helye, de ez utóbbit elmosta az eső. A diszlakomán mintegy 120-an vettek részt: az akadémikusul* * w, megye küldöttei, a benezések esztergomi zárdájá­nak tanárjai, Kriegler ,tardoskeddi apát, Vagács Czézár, a sajtó képviselői (szerény számban, ketten) és egy igen szép hölgykoszorú. A toasztok zsilipjét Pulszky Ferencz nyitotta meg, a királyra ürítvén poharát. És ezután a beszédár derekasan megindult s csak a lakoma vége felé beállt esőár vetett végett a sok fölköszöntésnek. Törvényszéki csarnok. (Egy fiatal sikkasztó.) L­ő­w­y Sándor, pesti születésű 19 éves, mint segédkönyvvivő a Moder és Breitner Zs. czégnél (Erzsébet tér 3. sz. a.) volt alkalmazva. Múlt év junius 26-án a czég által négy drb 2210 frt 40 kr értékű váltó leszámítolásával bízatott meg, s azokra az átalános hitelegyletnél 2220 frt 37 krt fel is vett. Mint a mult s a mai végtárgyaláson előadá, útközben, állítólag midőn szivarra gyújtott, a pénzből 1000 frtot elvesztett. E veszteség által megrettenve s félve következé­seitől, nem mert haza menni, e helyett azonban bolyongani kezdett, mig végre azon vette észre magát, hogy hajnal felé Váczon van. Innét a leg­közelebbi vonattal Bécsbe ment, hol a vendéglők­ben Lober Ede név alatt tartózkodott. Innét több kirándulást tett Grátzba, Pestre, meg vissza Bécsbe és Grátzba, mig az elsikkasztott pénz tartott s ki nem fogyott. Ekkor a bécsi rendőrségnél maga je­lentette fel magát. — Hogy a váltók bevál­tásakor az 1000 frtot elvesztette volna, az min­den konok állítása daczára is arczátlan mesének bizonyult be. Ezen összeg elsikkasztásán kívül Breitnerék még azzal is vádolják Löwyt, hogy 40— 50 frtnyi levél bélyegjegyet is elsikkasztott, miket a reá bízott s elküldendő levelekről leszedett, az utóbbiakat megsemmisítvén. Ily levélboritékok egész halmaza találtatott vádlott lakásán, melyet megszökése után felkutattak; végre nagyobb men­­­nyiségü bélyeges váltó-űrlapok elsikkasztásával is vádoltatott, miket mint a levélbélyegeket szintén eladott. — Vádlott, úgy a mult mint a mai vég­­tárgyalás folyamán arczátlan s kihívó viseletével a törvényszék elnöke általi rendreutasittatását gyakran provokálta. A kir. ügyészség vád- és dr. Friedmann ügyvéd védbeszédének meghallga­tása után a törvényszék Lőwy Sándort a 2210 forint 37 kr összeg s a levélbélyegek elsikkasz­­tásában bűnösnek mondotta ki, s ezért őt három évi súlyos börtönre ítélte; a bélyeges váltóürlapok elsikkasztásának vádja alól bizonyítékok elégtelen­ségéből felmentette. Vádlott felebbezett. (Vétkes gondatlansággal párosult bukás.) Lika János nyitrai születésű 34 éves pesti építész, 1873-ban csődbe jutott, s alig néhány száz frtnyi activa mellett 26 ezer frtnyi passiva tűnt fel ellene. S miután a perügyelő előtt beismerte, hogy a cső­döt csak akkor nyitotta meg, midőn vagyona na­gyobb részét néhány hitelező lefoglalalta, a pol­gári törvényszék kimondta ellene a vétkes bu­kást, s ezen ítélet jogerőre is emelkedett. Ezen íté­let alapján Sika János ellen a fenyítő bíróságnál panasz adatott be. A ma megtartott tény. törvény­­széki Végtárgyalás folyamán vádlott azzal igyekszik Közgazdaság. Galnaüzlet, B­u­d­a­p­e­s­t jun. 7. Búza csekély kínálat mellett, finomabb 5 krral javult, mig selej­tesebb múlt heti árakon nem igen volt kelendő. Eladatott tegnap és ma 20,000 vmázsa. Rozs, árpa és tengeri lanyha, a zab finomabb keresett, selej­tesebb erősen kínáltatott. Határidőre az árak cse­kély üzlett mellett emelkedtek. Hivatalos jegyzéssel a következő kötések tör­téntek : búza tiszai 5970 vm. 89—87 ins 540—18 kr, pestvidéki 1800 vm. 89—86 fus 475—14 kr, aradi 600 vm. 87 ins 473 kr, — bánsági 4100 vm. 85—837a fus 448—17 kr, pestvidéki 700 vm. 89 fus 515 kr, mind három hónapra. Usance-buza szept.--okt. 4.36—40 kr, tengeri jun. 2.85—87 kr, zab szept—okt. 1.68—69 kr, fekete repete jul.—szept. 11.50—70 kr, bánsági jul—aug. 10.75—95 kr. Értéktőzsde. A mai tőzsde a spekulatió tar­tózkodása következtében üzlettelenül folyt le s egyedül földhitelben takarék- és hitelegyleti papí­rokban volt élénk üzlet. — Az előtőzsdén osztr. hitel 233.70—234 fr, tak. és hitel 97 fr. — A déli tőzsdén földhitel 75.75—76 kr,takarék és hitel 97.50-98 kr. — Befektetési papírok szi­lárdak. Malmok szilárdak. — Valuták és jelváltók változatlan. London 111.55 krral záródott. Időjárás. Tegnap és ma tikkasztó hőség, hőfok reggeli 7 órakor + 18,2 C. Arad jun. 5. A lefolyt héten is kedvező volt az időjá­rás, amennyiben többször bőven esett az eső. A gabnaüzlet­­ben nem jelezhetünk semmi változást. Lanyha hangulat mel­lett a múlt heti árak fentartották magukat. Búza 83—84 fns 3 frt 60-75 kr 85—86 f­s 3 85 kr — 4 frt 87—88 fns 4 frt 10 - 20 kr. vámmázsánkint. Rozs 80 bécsi fontonkint 2 frt 50 kr. Árpa 72 bécsi fontonkint 2 frt 35—40 kr. Kukoricza vámmázsánkint 2 frt 70 kr. Zab bécsi mázsája 3 frt. Szeged jun. 5. A heti gabnaüzlet a legszűkebb hatá­rokban mozgott és csak névleges árakat mutathatunk föl, úgymint: Búza tiszai 88/89 vámmázsa 4 frt 75—80 kr., bán­sági 86/87 vm. 4 frt 1­0—60 kr. rozs 78/80 mérő £ 0 bécsi font 3 frt £0—40 kr., árpa 68 mérő 72 bécsi font 2 frt 25—­­0 kr., tengeri minőség szerint vámmázsa 2 frt 70—85 kr., zab bécsi mázsa 3 frt 80—90 kr. N'­Várad jun. 5. Egy mérő tisztabuza 3.30—4.—, két­szeres 2.70—3.80, rozs 2.50,2.40, árpa 180,1.40, zab 1.60 — 1.40, tengeri 2.60—2.—, köleskása 7, burgonya 1.60, szalma fuvarral 1.00, egy m. szalonna 41 frt. Kecskemét jun. 4. Tisztabuza pozs. m. 4. 4.40 kr. Ele­­gyesbuza pozs. m. 3.40—60 kr. Rozs pozs. m. 3 3.20 kr. Árpa pozs. m. 2.60—80 kr. Zab pozs. m. 2 2.16 kr. Kukoricza pozs. m­. 2.60—3.20 kr. Burgonya pozs. m. 2.30— 60 kr. A szegedi orsz. kiállítási bizottság értekez­lete vasárnap reggeli 9 órakor nyílt meg a város­ház nagy termében a szegedi és vidéki szaktestü­letek élénk részvéte mellett, így a szegedieken kivül képviselve volt az országos m. iparegyesület Mudrony Soma igazgató által, a budapesti ipar­kamra Steinacker Ödön, az aradi iparkamra Bet­­telheim által. Voltak ezenkívül képviselők Csongrád megyéből, Ábray Károly főjegyző, Kecskemétről Katona Zsigmond a kecskeméti orsz. kiállítás volt elnöke, Holdmező-Vásárhelyről,Garzó József, Nagy- Váradról, Szabadkáról, Orosházáról, Békés megyé­ből és Hold-Mezővásárhelyről s több uradalmakból. Dáni Ferencz, városi főispán s a kiállítási bizottság elnöke, nyitotta meg a gyűlést, mely aztán rögtön a napirendre, az előleges programm főbb pontjainak megállapítására tért át. A vita közben sokszor egészen elentétes nézetek merültek föl, de az elnök tapintatos vezetése mellett a discussió mindig megmaradt a parlamentáris modorban és­­ ennek köszönhető főleg, hogy az irányadó program­ a " rövid 3 órai tárgyalás után a számos tagú, mintegy 200—250 főre tehető gyülekezet által mindvégig megállapíthatott. A vitában az említetteken kívül még Lichtenberg birtokos, Dáni József jószágigaz­gató, Häusler és Gel­léri bizottsági jegyzők vettek kiváló részt. Az eredményt csak röviden közölhetjük. A kiállítás hivatalos neve : „Országos magyar ipar-, termény- és állatk­állitás.“ A tárlat tehát, mint neve mutatja, pusztán és kizárólag csak magyar czikkekre terjed ki, de e korlátozás mellett aztán egyaránt fel akarja ölelni az ipart, mezőgazdaságot és állattenyésztést. A kiállítás tartamát 1876. aug. 20 — szeptember 10-ig állapították meg. A kiál­lítási tárgyak elhelyezése szakosztályok szerint lett meghatározva. A kitüntetésekre azt végezték, hogy csak egy egyenlő érem adatik egy oklevél kí­séretében, mely a kitüntetés indokolását minden fokozati megkülönböztetés nélkül tartalmazza. A kiállítási helypénzre nézve nem csupán a térfogat, hanem az azt elfoglaló tárgyak értéke lesz irány­adó. A kiállítás színhelyéül a reáliskola épületét és annak parkját s az állatok és kísérletre szánt gazdasági gépek szám­ára valamely később megje­lölendő szabad tér tűzetett ki. A kiadások fede­zésére országos segély, a szegedi köztör­vényható­­­­ság és más ügybuzgó hatóságok és testületek anyagi támogatása és egy sorsjáték rendezése forgott szóban. Egyszersmind óhajtandónak nyil­­­­vánították,hogy e kiállítás egy a konzulátusok által­­ közhírré teendő világvásárral hozassék kapcso­latba.­­ Ez irányadó pontok alapján végül egy­ bizottság lett megválasztva, mely a programmot részlegesen is kidolgozza. E bizottmány tagjai Szegedről Bakay Nándor, Lichtenberg és Dáni Jó­zsef, Hódmezővásárhelyről Garzó József, Kecske­métről Katona Zsigmond, Budapestről Mudrony Soma, Posner K. Lajos, Steinacker és Szabókay Adolf. Elnöke és jegyzője a kiállítási nagy­bizott­ság elnöke és jegyzője Dáni Ferencz és Häusler.­­ Az értekezletet fényes és látogatott díszebéd zárta be. A vasúti kártalanítási kölcsönre vonatkozó­lag ezt írja a „Pr.“ Ez új magyar kölcsönről ter­jesztett híreknek tényleges alapján van annyiban, a­menyiben ez ideig kétféle ajánlat tétetett. Az egyik szerint a szükséges összeget az érdekelt vas­utak egyetemlegesen vennék fel, mint a­hogy pár év előtt az osztrák hitelbank a tiszavidéki vasút­nak, dunagőzhajózási társulatnak Erzsébet vasút­nak és délészaknémet összekötő vasútnak, vala­mint az osztrák Lloyd társulatnak kölcsönt eszkö­zölt ki. A másik szerint az állami kamatgarancia alapján sorsjegykölcsön vétetnék fel. E tárgy felett az ajánlatot tevő pénzügyi csoportok egyikével sem kezdődtek még meg az alkudozások, miután előbb néhány függőben levő kérdést kell tisztába hozni; ilyen a kassa-oderbergi vasút kártérítési követelésének megosztása, s hogy e két érdekelt vasúttársulat közgyűlése is jóváhagyja a kölcsön felvételét, a­mi huzamosabb időt vehet igénybe. 1 ' Budapesti gyapjúüzlet. Az e heti gyapjúvásá­­ron a forgalom mintegy 900 mázsára rúgott, legna­gyobbrészt két nyiretű gyapjú hozatott; a vevők jobbára osztrákok voltak, de részben németorszá­giak is: hegyi fehér kétnyiretü 106—112 frt, he­vesi kétnyiretü 86—92 frt, baranyai 82—83 frt, tiszai kétnyiretü 86—93 frt, szlavóniai 85—88 frt , finom timárgyapju 70—82 frt, középsz. posztó­­gyapjú 103— 110 frt, középfinom egynyiretü 115—­ 120 frt, kártoly gyapjúban még nem volt üzlet. Kivonat a „Budapesti Közlöny“ íjun. 6-iki számából.) Árverések : Budapest aug. 2. szept. 14-én Pózner Józsefné 33,593 frtra becsült háza s telke (belv. pleb. n. 1 sz.) — Ruszpolyana (Mármaros) jun. 30. jul. 30-án Marmor Salamon és neje ingatlanai. — 0 1r­ó­s­á­g (Krassó) jun. 24-én Thoma Lázár fekvő­ égei. — Budapest aug. 7. szept. 16 d. e. 10 ó. (plébánia u. 1 sz.) Peiszer János ingatla­­­­nai. — Szeged jun. 19-én Windisch Ferencz háza, fürdője, szappan főzödéje s egyéb ingatlanai. — Gyulaháza (Szabolcs) jun. 21-én Kovách Imre ingatlanai. — Csernit­­f­a­l­u (Brassó) jun. 30-án Tóth József háza. — Ungvár jun. 25-én Sztankó Mihály ingatlanai. — L­o­n­k­a (Marma­ros) jul. 1. aug. 2-án Mojszák André ingatlanai. — T­a­rl­ó­s (II. Szombat) jul. 10. aug. 11. Tánczos Péterné ingatlanai. — Pereg (Pest) jun. 28. jul. 29-én Varga József ingatlanai. — M­é­n­f ó jun. 21-én M Jor Györgyné szőllője — S­z­a­t Il­in­á­r jul. 2. aug. 2-án Matolcsi Sámuel háza s egyéb ingatlanai. — Sz. András (Békés) jun. 25. jul. 26-án So­mogyi Sándor ingatlanai. — NI. V­á­r­a­d jun. 14. Tóth József és neje háza. — K­e­m­e­n­e­s-H­ő­g­y­é­s­z jun. 28. Jankó Ká­roly és Tompa Károly barmai. — Nyíregyház jun. 28. Tömösváry György ingatlanai.—NI. V­á­r­a­d jun. 30. jul. 30-án Kolliner Lipót háza. — NI. H­ó­d­o­s (Szath­már) jun. 11-én Illés János és neje háza s ingatlanai. — V­i­s­k jun. 25. juh 26-án Sütő József ingatlanai. — Ungvár jun. 25. aug. 9-én Benykó György ingatlanai. — E­g­e­r jun. 25 én Gyulay Bernát háza, szőlője s egyéb felteségé. — Sz. U­d­­varhely jul. 10-én Agotha Ferenczné háza. — P­o z­m­o­s (Besztercze) jun. 26. jul. 26-án Szomcsán Artenia ingatlanai. — C­s­ö­p­ö­n­y (II. Szombat) jul. 9. aug. 10-én Fischer Má­ria ingatlanai. — Sz. Fejérvár jun. 17-én Hahn test­vérek 43,291 frtra becsült rőfös kereskedése. — N. K­ő­r­ö­s jul. 1. Lovas Jánosné háza s telke. — Kölese (Szathmár) jul. 5. aug. 5-én Klein Abrahám háza s telke. — E. H­o­r­­­­v­á­t­h­i (Zemplén) jul. 29-én Nagy Sándor és neje ingatlanai. — Sz­a­t­h­m­á­r jun. 24. jul. 26 án Páskándi György bel­sőségei. NEMZETI {j­) SZÍNHÁZ. Ma, junius 5-én adatik : Hamakers Bernardino k. a., a párisi nagy opera első énekesnőjének harmadik vendégjátékául: Ördög Róbert. Opera 5 felvonásban. Irta Ssribe, Fordította Asz­talos Károly. Zenéjét szerzette Meyerbeer. Személyek: Szcziliai herczeg, Izabella atyja V. Kovács Izabella, szcziliai herczegnő, le­ánya — — — — — Hamnackers B. k. a. Róbert, Ördög névvel, Norman­dia herczege — — — Ellinger Bertram, barátja — — — Kőszeghy Raimbeaud, normandiai pór — Szabó Imre Alice, mátkája, normandiai pár­leány — — —­ — — Balázsné B. V. Alberti, ) — —* Tallián Gratiano,­ lovagok — — Széphegyi Tresko, ) — — Kaczvinczky Herold — — — — — Szalai Ilona­­ — — — — Rotter Irma Udvarhölgyek. Lovagok. Zászlósok. Fegyveresek. Apródok. őrök. Heroldok. Zarándokok.­ Pórnők. Nympák. Szellemek. Ördögök. Történethely : Siczilia. Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. Hildás színkör. TEMESVÁRY LAJOS igazgatása alatt. Kedden, junius 8-án adatik: Ilona a havasi bolond. Regényes életkép 3 felv. Kezdete 7 órakor vége 9 után. Felelős szerkesztők : Csávolszky Lajos, Oláh Károly, Szederkényi Nándor,

Next