Egyetértés és Magyar Ujság, 1875. július (1. évfolyam, 76-102. szám)

1875-07-16 / 89. szám

Vámszövetség tárgyában kötött egyezményt. — A kamara pedig egy törvényjavaslatot fogadott el, mely szerint a vasút egy részének visszaváltására kölcsön vétessék fel. Bécs, július 15. Hitelrészvény 221.25 — An­gol-osztrák 119.25. — Galicziai 225.— — Lom­bard 94.—­ — Államvasut 27. 50 — Trámway 127.—. — Rente 70.95 Hitel sorsjegy 163.75. — 1860. 112.75 — Napoleon d’or 887.50 — 1864. 135 75 Arany 524.— — Ezüst 100.85 — Frankfurt 54.25 — London 111.45. —Porosz pénzutalvány 64.15—. — Unio-Bank 101.40. — Török­ sorsjegy 51.70. — Ált. épitő­bank 13.25 — Angol épitő­­bank 26.50. Magyar földhitel —.—. közoktatásügyi miniszter az építésnek haladéktala­nul leendő megkezdése iránt a kellő intézkedéseket megtette, s egyúttal olyvégre, hogy a kormány az építésnek úgy a styl, mint a díszítés és munkála­tokhoz használandó anyagok tekintetében szigorúan a jóváhagyott tervek szerint történő kivitelét ellen­őrizhesse s az építés folyamáról közvetlen értesü­lést szerezhessen, a templomépítés felügyeletére a fővárosi hatóság által kirendelt bizottsághoz dr. Hegedűs Lajos miniszteri tanácsost Kolbenheyer Ferencz építés­szel együtt küldte ki. A lipótvárosi basilika kiépítésének ügye, a vallás- és közoktatásügyi miniszternek pártolása folytán tehát kedvező megoldást nyervén, most már bizton remélhetni, hogy ezen templom, — melynek felállítását még a feledhetlen emlékű József nádor pendítette meg, — a főváros díszére mielőbb be fog fejeztetni. A hivatalos lapból. Kinevezések: Bárczy Ist­ván a honv. minisztériumhoz valóságos miniszteri titkárrá, — továbbá Illyasevics Elek huszti kir. törvényszéki biró a nyírbátori kir. járásbirói állomásra, — W­eszelovszky Mihály újvidéki törvényszéki segédtelekkönyvvező az ó­be­­csei járásbírósághoz, és Denk Emil ó­becsei járásbirósági segédtelekkönyvvezető az uj­vidéki törvényszékhez helyez­tetett át A szécsényi kir. járásbírósághoz Írnokká Tóth László b.-gyarmati járásbirósági bijnok, — Kut­assy Lajos a soproni m. kir. pénzögyigazgatóságnál irodasegédtiszt 11-ed osztályú irodatisztté, és Hekenaszt Kálmán jogász, kir. irodai segédtisztté neveztetett ki. Névváltoztatás: Fisch­mann Dániel buda­pesti lakos vezeték­nevének „Bátor­i“-ra kért átválváltoz­­tatása megengedtetett. A lipótvárosi Ibasilika építésének ügye. A basilika szerencsétlen építésének ügye iránt a főváros határain kívül is tág körben élénk érde­keltséggel viseltetvén a hazai közönség, közöljük annak jelen állásáról a következőket: Köztudomású dolog, hogy a főváros a lipót­városi basilika építésére elegendő költséggel nem rendelkezvén, a király boldog emlékű báró Eötvös József miniszter előterjesztésére a templom építé­sének befejezhetése végett a magyar vallásalapból évi 40,000 frtnyi segélyt engedélyezett, melynek kiszolgáltatása azonban a kupola bedül­te után az építésnek uj, pontos tervek alapján teljes bizton­sággal leendő felvétethezéseig megszüntettetett s az építés félbeszakittatott. Az építésnek újból megkezdésére s folytatá­sára a főváros csakis a templom köré épített ideigle­nes boltoknak mintegy 30,000 ftra menő évi jövedel­mét s a községi pénztárból megszavazott évi 10,000 frtnyi javadalmat, összesen 40,000 frtot fordíthat­ván, mely összeg ily nagy mű létesítésére távolról sem elégséges, a főváros Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszternél a vallás­alapi 40,000 frtnyi segély folyóvá tételét kérelmezte. A minisz­ter figyelemmel arra, hogy a Lipótváros katholikus lakosai isteni tiszteletük tartására csakis sekres­tyének szánt igen csekély és szerény helyiséggel bírnak, annyival inkább hajlandónak mutatkozott e kérelem teljesítését kilátásba helyezni, mennyivel inkább méltányolni tudja ily emlékszerű épület ki­­diszitése által a képzőművészet egyes ágaira re­mélhető kedvező kihatást s mennyivel inkább kí­vánatosnak tekinti,hogy ezen templom egyszersmind a főváros méltó díszére mielőbb befejeztessék. A templom építése azonban a vallásalapból már eddig nyújtott és a kilátásba helyezett új segélye­zés által nemcsak a községet, hanem a kormányt közvetlen érdeklő üg­gyé válván, szükségesnek látta a miniszter kijelenteni azt, hogy a kérdé­ses Segély folyóvá tétele iránt csak azon esetre fog intézkedhetni, ha teljes biztosítékot szerzett ma­gának az iránt, hogy az újjáépítés munkája a legna­gyobb pontossággal kidolgozott terv alapján teljes megnyugvással kezdethetik meg; mi okból felhívta a várost, hogy a kiépítésre vonatkozó terveket mielőbb készíttesse el és jóváhagyás végett ter­­jes­sze fel. A főváros Ybl Miklós építészt bízta meg az új tervek kidolgozásával. Az általa készített tervek azonban, nem számítva a bazilikának fényt s gaz­dagságot kívánó költséges belső feldíszítését, mint­egy 1.800.000 ftot igényeltek volna. Ily tetemes költségnek megfelelő javadalmazással a templom pénztára nem rendelkezvén, nehogy a már negyed­század előtt megkezdett templom építése arány­talanul sok évre kiterjesztessék, a miniszter a várost kisebb költséget kívánó tervek készítésére hívta fel. Ezen tervek is elkészülvén, azokat a fővá­rosi hatóság ezen év tavaszán a miniszterhez fel­terjesztette. Kétségtelen ugyan, hogy Ybl Miklós szakkép­zettsége teljes kezességet nyújt az iránt, hogy az általa készített s mintegy 1.200.000 forint költséget igénylő tervek alapján az építést teljes biztossággal lehet megkezdeni és sikeresen befej­ezni,mindazáltal mivel a nevezett építész terveit szükségkép a már tényleg álló épületrészek s többé-kevésbé a tem­plom tervezője Hild építész készítette tervek által kijelölt korlátok tekintetbevételével volt kénytelen szerkeszteni, a miniszter szükségesnek vélte, hogy tervei az építésbe eddig be nem folyt. Ítéle­tükben a már foganatosított tett munkálatok által nem korlátolt, teljesen elfogulatlan szakértők bírá­lata alá bocsáttassanak, hogy szakértő véleményük nemcsak a kormánynak, hanem a közönségnek s az építésznek is, ki az építést nehéz körülmények kö­zött vette át örökül — teljes megnyugvást sze­rezhessen. A miniszter dr. Hegedűs Lajos miniszteri ta­nácsos kiküldöttje által a kérdéses tervek megbí­­rálására Schmidt Frigyes és Hansen Theophil bécsi cs. k. építészeti főtanácsosokat, a külföld előtt is nagy tekintélyben álló szakférfiakat kérte fel, kik készséggel siettek a felhívásnak megfelelni. A nevezett tekintélyek nagy elismeréssel szóltak Ybl terveiről s kijelentették, hogy azok szerkezeti tekintetben teljes biztossággal kivihetők; egyúttal azonban a basilika stylje által ajánlott következő változtatásokat hozták javaslatba: 1) A basilika alapeszméjét a kereszt képez­vén, ezen kereszt külsőleg kellően tüntettessék föl s ez okból a keresztalak négy szögletén levő részek alacsonyabbra vétessenek; 2) a tervezett nagy előcsarnok helyett csakis a középhajó szélességének megfelelő előcsarnok építtessék; 3) a félkörnek jelenleg csak egy részét képe­ző s így építészetileg e helyütt dísztelen alakú ap­sis teljes félkörré egészittessék ki és ez okból a templom styljének összhangját teljesen megzavaró tornyoknak a körútra fekvő ketteje annak ide­jén távolittassék el, hogy igy a főhajó stylszerü s egyszersmind a körút méreteivel arányos díszes körzáratot s lehetőleg kedvező alakot nyerhessen. A miniszter a nevezett építészek szakvéle­ményét a várossal a kérdéses terveknek ahhoz ké­pest leendő megváltoztatása végett közölvén, Ybl építész sietett a terveket az említett szakvélemény­ben foglalt javaslatokhoz képest átalakítani és a főváros utján a miniszternek jóváhagyás végett már julius hóban bemutatni. Az uj tervek a műigényeket a lehetőség ha­tárai között kielégítik s azok kivitele által a fővá­ros oly templomot fog nyerni, mely a főváros díszét nagy mérvben emelendi. — A módosított tervek költsége nem haladja, túl a fent nevezett szak­értők bírálata alá bocsátott tervek kivitelére fölvett 1.200.000 frtnyi előirányzatot, mert a régi tervbe felvett nagy előcsarnok elhagyatván, ennek költsége az apsis átalakítására s díszes colonnade­­dal ellátására megkívántak­ költséget fedezni fogja. Ezen tervek tehát valamint a szerkezetet, úgy a styst és díszítést, végre a lehető takarékossággal kiszámított költségeket tekintve, az igényeket tel­jesen kielégítvén, a miniszter úr azokat a király jóváhagyása végett bemutatta,és egyúttal javaslatba hozta, hogy a kupola bedőlte után megvont évi se­gély a vallásalapból 10 évre újra folyóvá tétessék. Mint értesülünk, a király ezen terveket jóvá­hagyni s az építésnek azok alapján leendő kivitelére a vallásalapból 10 évre, évi 40.000 frtnyi segélyt en­gedélyezni méltóztatott, s ennek folytán a vallás- és Újdonságok. Az orsz. képzőművészeti társulat titkára Te­­lepy Károly értesíti a társulat vidéki tagjait, hogy a tagilletményeket f. hó 15-étől kezdve utánvét mellett fogja szétküldeni. Az idei tagilletményeket képezik: 1. Egy nagyobb faldíszitményre is alkal­mas rézmetszet Rubensnek „Szt. Ildefonzo“ czimü oltárképe után. 2. Egy 4 rézmetszetből álló album. 3. A tagok között kizárólag rendezett első műsor­­solás nyereményjegye. A kisorsolandó művek ös­­­szes értéke 58­0 frt, a nyeremények száma 115­4. A társulati kiállításokra szóló családi belépti ingyenjegyek. Azon tagok, kik a tagilletmények átvételéről netalán más úton kívánnak intézkedni, erről a titkárt idejekorán értesítsék, nehogy a csomagolás és elküldés által a társulatnak szük­ségtelen költség okoztassék. Kitiltott tankönyv. A közokt. miniszter eme körrendeletét bocsátotta ki: A Petri Vazul által — különben didactiai helyes rendszer szerint — szerkesztett román nyelvű A-B-C-s könyv, szakér­tők által megvizsgáltatván, kitűnt, hogy nevezett munka néhány oly pontot tartalmaz, melyek alkot­mányellenes nézetekre szolgálhatnak alapul; neve­zetesen : A 44-dik lap, 3. számú olvasmányában or­szágok neveiképen, egymással koordinálva emlit­­tetnek: Erdély, Bánát, Kristána, Marmatia, Ma­gyarország stb. Továbbá: A 82. lap 3. száma alatt szóról-szóra ez áll: „A román haza mindazokat az országokat magában foglalja, a melyekben román nemzet él és lakik.“ Végre a 84. lapon lévő vers 4 strófájában épen ily értelemben beszél az „egész“ Romániáról. Ezeknél fogva e tankönyv — mig egy netalán újabb kiadásnál a kifogásolt helyek ki nem igazittatnak — az összes hazai román népis­kolákból kitiltatik. A rajztanári vizsgálatok tárgyában emez ér­tesítést teszi közé a hiv. lapban az orsz. rajztanár­vizsgáló bizottság elnöksége . A közoktatási mi­niszter az összes rajztanár vizsgálati ügyeket az orsz. m. rajztanoda és rajztanárképezde tanári ka­rához mint vizsgáló bizottsághoz tette át. Egyúttal kilátásba helyezte a rajztanárképesítés és vizsgá­lati ügynek a jelen tanügyi igényeknek teljesebb mértékben megfelelő s uj alapon való szervezését. De addig is, mig e részben a megindított előmunká­latok bevégeztetnének, alkalmat kell nyújtani rajz­tanár képesítő vizsgálataik letételére azon számos vidéki, részint középtanodai, részint polgári tano­dai rajztanítóknak és rajztanárjelöltetnek, kik e vizsgát még a jelen tanév végével letenni kíván­ják, vagy az illető tanhatóság részéről erre köte­­leztettek. Ezennel tehát értesíttetnek, úgy a fővá­rosban mint a vidéken lakó érdekeltek, hogy a rajztanárképesítő vizsgálatok az országos rajzta­­nárképezdében (Budapest, Rombach utcza 4-ik sz. a) f. é. julius hó 22-ikétől 31-ikéig fognak megtar­tatni a következő sorrendben: F. évi julius hó 22, 23. és 24-ik napján zárt vizsgálat a gyakorlati sza­kokból név szerint a figurális, ékítményes és építé­szeti rajzolásból. — Julius 26-án és szükség eseté­ben folytatólag 27-én írásbeli zárt vizsgálat az el­méleti szakokból, név szerint és főleg az elemi mér­tan, derékszögű vetülettan, árnytan és távlattanból, legalább oly terjedelemben, mint az a felsorolt tárgyakra nézve a középtanodai illetőleg polgári tanodák tantervében körül van írva. Július 28-kán és szükség esetében folytatólag 29-bén szóbeli vizsgálat a fentebbi tárgyakból, mely után a más­nap megtartandó próbaelőadás tárgya is fog közöl­­tetni . Július 30-án próbaelőadás a módszertani készültség kitüntetése czéljából. E próba­előadás csak oly tanárjelölteknél mellőzhető, kik valamely nyilvános tanodában rajztanítással már foglalkoz­ván, annak igazgatójától módszertani képességüket illetőleg ajánló bizonyítványt mutathatnak fel. A vizsgálati díj 10 forint, mely zárt vizsgálat előtt a vizsgáló bizottsági elnök kezéhez fizetendő. A vizsgálatra f. é. julius hó 20-káig irásban kell je­lentkezni. Ez irathoz melléklendők: az illetőnek rö­vid életrajza, melyben különösen kiképeztetésének folyamát, tanulmányainak irányát és tárgyát kell kimutatni; továbbá előadni hogy mily fokú nyilvá­nos vagy magán iskolánál és mily oktatási nyelven véli magát a tanítói hivatalra képezettnek. Az élet­rajzhoz csatolandók végre tanulmányi és egyéb bi­zonyítványok is melyek valamely tanintézetnél rajz­­tanítói minőségben netán tett szolgálatról tanús­kodnak. A meteorologiai figyelő állomások száma az utóbbi időkben ismét a következőkkel szaporo­dott : Raab (a vágvölgyben) figyelő: Baumann gaz­datiszt: Korytnicza (Liptó megyében), dr. Váge Gusztáv fürdőorvos egyelőre csak a fürdő­idény tartamára rendezett be motorol­ figyelő állomást; reményünk van azonban, hogy a megfigyeléseket télen is folytatni fogják. Ipolyságban (Hont megyé­­ben) dr Bakó János, megyei főorvos szándékozik figyelő állomást alapítani. Igen örvendetes továbbá, hogy Barlanghy Adorján premontrei tanár Nagyvá­radon, a gymnasium építése által okozott hosszabb félbeszakítás után, figyeléseit ismét meg fogja kez­deni. Tátra-Füreden dr Szontágh Miklós fürdőor­vos vezeti a megfigyeléseket. Balaton-Füreden, Jal­­sovics Aladár, r. kath. lelkész vállalta magára a figyelést. Sz.-Gotthardon, az ottani cisterczi kolos­torban Levanderszky Frigyes május elején kezdte a megfigyeléseket. Horvátországban három új állo­más keletkezett: Lokve, Fuzine és Csabar. A fuzi­­nei állomás azonban az eddigi figyelő Garlathy Kál­mán áthelyezése miatt, egyelőre megszünt működni. Különösen a parthajózás érdekében igen sajnos, hogy a fiumei nautikai figyelő­ állomás a polgár­­mester és Fiume város volt képviselője, Ciotta úr áldozatkészségének daczára, még most sincsen fel­állítva, miután az eddigi buzgó észlelő Stahlberger Emil, nem­régiben elhunyt Széchenyi István gr. hátrahagyott művei meg­szerzésére szánt alap gyarapítására Lónyai Meny­hért gr. védnöksége alatt 1875. évi julius hó 17-én a Margitsziget alsó termében zártkörű tánczvigalom fog tartatni. — Személyjegy 2 frt. Családjegy 3 személyre 5 frt. Este a pénztárnál személyjegy 3 ft. Családjegy 6 frt. Fölülfizetések köszönettel fogad­tatnak és hirlapilag fognak nyugtáztatni. Jegyek csakis a meghívó előmutatása mellett adatnak ki a rendező bizottság irodájában és a rendező bizott­ság egyes tagjainál.Hajóközlekedésről gondoskodva van. — A­kik még meghívót nem kaptak, és arra igényt tartanak, szíveskedjenek a bálbizottság iro­dájában (nyitva mindennap d. u. 3—7 óráig) Hun­gária szálloda 4. sz. alatt jelenkezni. Gödöllőn régészeti múzeum felállítását terve­zik. Dobozi István Maglódról ezen ügyben hos­­szasabb s lelkes felhívást küldött be hozzánk, melyben azonban semminemű praktikus terv, sem pedig az ügyért érdeklődőknek tanácskozásra fel­­ívása nem foglaltatik. Nézetünk szerint a magá­ban véve kétségkívül üdvös s portolásra méltó eszme csak úgy fog megvalósulhatni, ha mielőtt azt hírlapok útján fejtegetnék, az eszme kivihető­sége felett nehány ügybarát s befolyásos egyén barátságos tanácskozásra jön össze. A vidéki mú­zeumok alakítása különben mindenkor oly hasz­nos s nemes czél, mely egy kis fáradságot meg­érdemel. Az újpesti Indóház parkjában hetenkint min­den szombaton zártkörű tánczestély szo­kott tartatni, mely kedélyes mulatságra ismételve elhívjuk a főváros fiatalságát. — Kedvezőtlen idő­ben az estély az indóház termeiben tartatik. A ren­dező bizottmány a hölgyekhez azon szives felhívást intézi, hogy minél egyszerűbb öltözékekben jelen­jenek meg. Budapestiek számára a lóvonatu vaspá­lya óránkint indul. — Családjegy 40 kr, egyes jegy 50 kr. — Kezdete 8 órakor. A műegyetemi rector-választás, melynek ez időtájt már meg kellett volna történni, még nem történt meg, és pedig az okból mivel azon enquet bizottság, mely a közoktatásügyér által a műegye­tem szervezetének megvizsgálása végett kikülde­tett, a rector választására vonatkozólag olynemű előterjesztést tett, mely az eddigi ulussal ellenke­zik. A műegyetemi tanács ez­t előterjesztést tárgya­lás alá vévén, ez ügyben hozott véleményét a köz­oktatás ügyér eléterjesztette, s most a rector-vá­­asztás mindaddig függőben marad, míg e fölter­jesztésre a minisztertől válasz érkezik. Születések és halálozások. A lefolyt héten élveszületett 229 gyermek, elhalt 280 személy; a Halálozások tehát 51 esettel múlják felül a szüle­téseket.— Az élve szülöttek közt volt 158 tör­vényes 71 törvénytelen; nemre 112 fiú, 117 leány. — Halva született 11 gyermek, köztük 6 törvényes, 5 törvénytelen. — A halottak közt volt 154 férfi, 126 nő, egy éven aluli gyermek 154. Az elsőfokú bíróságoknál keletkezésük óta évről-évre nagyobbodik az ügydarabok száma, igy 11. a fenyitő járásbíróságnál 1872 jul. 14-ig 3006 volt az ügydarabok száma, 1873-ban jul. 14-ig 4500 1874-ben 5435, a jelen évben pedig 6200. A vasúti összekötő híd munkálatai lehető gyorsan folynak. A pesti oldalon már az oldal és tető rácsozat is majdnem egészen kész. Közelebb a budai oldalon kezdik meg a munkát. Az első és második oszlop közt már föl vannak állítva az áll­ványok. Jókai Mór megválasztatásának emlékére a józsefvárosi választók a Beleznay kertben folyó hó 22 én estve 8 órakor banquettet ren­deznek, melyre az összes választók meghivatnak. Egy jegy ára 2 forint .Jegyek előre válthatók: Kleineisel kávéházában (Józsefvárosi körút) Hir­­schel József ügyvédnél (Bodzafa utcza 37) Wein­­seitz Lajos kocsigyárosnál (Csokonai utcza saját­ház) és a „Hon“ szerkesztőségében. Fretwell úr, kinek nevét a magyar unitáriu­sok ügyével kapcsolatban halljuk igen gyakran, e hó 10-én B.-Füredre érkezett, s ott legelőször is Jókait látogatta meg. Fretwell még igen fiatal ko­rában, a magyar emigratió egyik tagjától, Lóránt ezredestől tanult meg magyarul, s nyelvünket egész folyékonysággal beszéli. Voltaképen üzletember, s néhány millió ura, ki azonban egykor lelkészi pá­lyára készült, s meg is tartotta érdeklődését a vallásügyek iránt. Jókai érdekesen irt angol bará­tunkról, ki irodalmunkat is jól ismeri s a magyar Shakespeare-kiadást áttanulmányozván, sok oly hiányokat fedezett fel, a­mik eddig a kritika figyel­mét kikerülték. Már egyszer utazott Magyarorszá­gon, különösen annak Királyhágón túli részében, nem mulatságból, kíváncsiságból, de megismerni óhajtott emberek és helyek fölkeresése végett. Nem a puszta hitrokonság buzgalma, de az átalá­­nos népmivelődés és emberiség érdekei, a­mik őt Magyarországon átvezetik. Törekvése arra buzdí­tani az angolokat, hogy igyekezzenek közvetlen tapasztalás utján megismerni Magyarországot. Is­mertetéseit hazánkról és népeiről a legnagyobb közönségű angol lapok hozzák, s azok angol ala­possággal vannak irva. Amerikában egy, a kolozs­vári unitárius főtanodán felállítandó tanszékre a múlt évben tetemes összeget gyűjtött. A gyűjtés eszközlésére Jókai regényeiből tartott felolvasást, nevezetesen a „Szegény gazdagokéból, melyhez azon erdélyi tájakat, hol egyes fejezetek lefolynak, lefényképeztette üvegre, s egy camera obscura közvetítésével a leirt tájak mint ködfátyolképek tűntek föl a hallgatóság előtt. Fretwell úr most Erdélybe fog menni, hol ezúttal a Székelyföldet és a Királyföldet szándékszik beutazni s az erdélyi fürdőket megismerni, hogy azokra az angol tou­­risták figyelmét felhívja. Erdélyben gróf Paget vendégszerető házához száll, s onnan Andrássy Gyula grófhoz fog menni Terebesre. Kétségtelen, hogy bárhová fog szállni, mindenütt a legszívesebb fogadtatásra találand, kit hazánk iránti nemes ro­­­konszenvén fölül sokoldalú miveltsége, kedélyes társalgása a legszívesebben látott vendéggé tesz­nek. — Épen most olvassuk a kolozsvári „Kelet“ - ben a következő érdekes kis esetet: Fretwell úrtól Kovách János tanár a múlt héten egy levelezési lapot kapott, melyen magyarul irva csak ennyi volt: János apostolnak 3-ik levele 13 és 14 vers. Kissé meglepő volt Kovácsra nézve a dolog s fel­nyitván a bibliát ráfordított a nevezett helyre, hol ez áll: Sok dolgokat írhatnék, de nem akarok tentá­­val és pennával irni fenéked. Reményiem pedig, hogy hamar meglátlak téged s szemtől-szembe szólunk. Olajszinnyomatu festményeket készítő intézet felállításán működik a magyar fővárosban Komlósy Ferencz műfestész (viziváros nagy medve utcza 477. sz.) Ezen iparágnak a klassikus olajfestmé­nyek többszörösítése által nagy jövője lenne s miután Magyarországból e czélra évenként több ezer forint vándorol a külföldre, mi csak szerencsét kívánhatunk a tervezőnek, ki állítólag több kitűnő szak- és tőkepénzes férfiak közreműködését volt szerencsés megnyerni. Komlósy egyúttal egy egye­sületet is tervez e czélra, mely egyesület tagjai 20 évig 10—10 frt évi tagdíjjal mintegy részvénytár­sulatot alkotnának s a kiadott műveken kívül a nyereségben is részeltetnének. Az egyesület siker esetében a külföldi hasonirányú társaságokkal is összeköttetésbe lépne. Byron sírját a hucknalli templomban az an­gol nép közaláírás útján legközelebb pompás már­ványlappal akarta díszíteni, e szándék azonban ko­moly ellenállásra talál a költő rokonai részéről. Disraeli az emlékkő felállítása czéljából alakult bizottság elnöke ugyanis levelet kapott Blunt Anna asszonytól, a költő unokájától, mely ezeket tartalmazza: „Meg fogom kísérlem, kifejezést adni azon nézetnek, melyet Wentworth lord és én, By­ron unokái, Leigh kisasszony a költő unokahuga és mint hiszem a család többi hozzátartozói ez ügyben magukénak vallanak. — Mi nem feledtük még el, hogy lord Byron hamvaitól, midőn Angliába visszahozattak, megtagadták a nyughelyét a West­minster apátságban és nővérére, Leigh asszonyra és barátjára Holhhousera hagyták, hogy temessék el és hogy ők ketten illesztettek emléktáblát a sír fölébe. Mit az ő szeretetetök illőnek tartott, azt mi még mindig elegendőnek tartjuk, és nem hihetjük, hogy egy közaláírás útján beszerzett márványlap a hucknalli templomban felállítva, emelni fogná a költő sírjának méltóságát. — Legalább a közön­ségnek, mely a méltóbb sírt megtagadta, nem áll jogában most, 50 év lefolytával anélkül, hogy a családot megkérdezné, átvenni attól a halott gon­dozását.“ A szöcskék Debreczenben Tegnap reggel azon hír terjedt el Debreczenben, hogy vándor sáskák árasztották el a határt. Szerencsére azon­ban kiderült, hogy nem sáskák, hanem tömérdek szöcske lepte el a vidéket, sőt a város utczáit, még­pedig oly óriási mennyiségben, hogy a házak te­teje, fala, az utak, a fák, sőt hosszabb ideig a le­vegő is tele volt e rovarral. A budai katastrófa még egy áldozata. Özvegy Regita Vinczéné lisztárusné üzlete a Tabánban az ördögárok közelében volt. Június 26-án este az öz­vegyet karján hét hónapos kis unokájával boltja aj­tajában látták. Azóta a gyermekkel együtt nyomta­lanul eltűnt. Leánya, ki Gast Lajos mészárosnál van férjnél, mindent elkövetett, hogy legalább a két holttestet megtalálja. Nem rég értesült, hogy Battán egy gyermek holttestét vették ki a Dunából , holttetemben csakugyan saját gyermekét ismerte föl. Regita asszony holttestét még nem találták meg. Nem szenved kétséget, hogy a szerencsétlen nagyanya unokájával együtt a hegyekről leomló hullámokban lelte halálát. A katastrófa napján Re­gita szürke sávos ruhát viselt, oldalán bőrzacskó volt apró pénzzel s keblén kis hímzett zacskó, mely­ben 1000 írtról szóló életbiztosítási nyugtája volt. A vihar előtt leánya Gast Lajosné a boltban volt s a rész idő miatt hagyta anyjánál kis gyermekét. Rövid hírek. — A budai árvizsujtottak részére Albrecht főleg­ 300, Vilmos főleg 500 frtot adományozott. — Jagits Ignácz újabb magán főgym­­nasium nyithatására kért engedélyt. Budapesten.— Gizella fgasszony f. hó 12-én ünnepelte 19-ik szü­letésnapját, mely alkalommal a bajor király pompás rózsabokrétával és üdvözlő irattal lepte meg. — Himlőjárvány ütött ki Debreczenben a gyermekek közt s egy idő óta nagyban uralkodik. — Uj könyv. Agenda. — Egyházi szertartási beszédek és imák s ezekhez mellékletül jegyzetek és utasítások. Irta Ford­ős Lajos kecskeméti ref. lelkész és főespe­res. II. kiadás. — Ára a Kecskeméten Szilády La­jos tulajdonában megjelenő 296 lapra terjedő kö­tetnek 2 frt. Közgazdaság. A fű­zraÜYelés Magyarországon. A „P. Napló„ múlt heti közgazd. mellékleté­ben a „fűzmüvelésről“ hozott egy czikket, melyre T­h­u­r­n-T­axis hg. m. hó 25-éről levelet intézett Kenessey Kálmánhoz, melyben egyebek közt ezeket mondja: „A háziipar emelése szintén szivemen feküdvén, magam is sokat gondolkoztam e fontos tárgy felett s e közben nyodnak említett czikke egy uj eszmét élesztett bennem, mely abban öszpontosul, hogy a háziipar egy nemét a kosárfo­nással s átalában füzfonatokkal szándékom terjesz­teni. A munkára szükséges anyag rendelkezésemre áll, minthogy uradalmamban meglehetős terület van füzesekkel beültetve, melyeknek több faja ép úgy durvább, mint finomabb kosárfonásra már eddig is használtatott, csakhogy csekély mértékben — s ezenfölül tökéletesen belátom, hogy az ipar e ne­mének elhanyagolása által nem megvetendő összeg szivárog a külföldre. Csakis azon egy körülmény aggaszt, hogy talán a készítendő kosárfonadékra nem fogunk elegendő piaczot találni s a nép nem értékesíthetvén munkáját, az úgy is parlagon he­verő háziipar iránt még inkább el fog kedvetlenülni. Ezek után azon kéréssel bátorkodom nyomhoz já­rulni, hogy miután az ipar ezen ágában tán csak a kezdetnél vagyunk s az aggályosság sok akadályt szolgáltathat a kezdet nehézségének legyőzésére: kegyeskedjék nekem aziránt szives felvilágosítást adni, hogy minő fonatokra lehetne a fűzvesszőket legczélszerübben felhasználni s mikép lehetne főkép a kész munkát elárusítani ? E levélre Kenessey Kálmán hosszabban válaszolt s többek közt ezeket írta: „Ajánlanám herczegségednek, méltóztatnék valamely ügyesebb fiatal egyént egy pár évre Somorjára küldeni, ki a finomabb fonásnak Écskán és vidékén terjesztője lehetne. Hogy pedig e­z utóbbi ipar a kellő alappal bírjon, méltóztassék első czikkemben nevezett finom fonásra alkalmas fűzfajokból egy kis ültet­vényt plántáltatni, s később a szükség szerint ki­terjesztetni. — Áttérve az elárusítás ügyére, úgy herczegséged nemes intenziói, mint mindazok érde­kében, kik ez ügyet felkarolandják vagy személye­sen üzendik a házi ipar e nemét, azon inditvány­­nyal lépek a legújabban alakult háziipart terjesztő társulat elé. Állittassék fel egy központi közeg, melyhez a vidékről piaczszerzés szem­pontjából küldendő minták befolynának s mely közegnek feladata lenne a háziipar ezen árui­nak keretet szerezni úgy benn, mint külföldön, — s ekként legyőzni azon nehézségeket, melyekkel egyesek künn a vidéken sikeresen megküzdeni nem képesek. Ily központi közbenjárásra eleinte an­­­nyira szükség van, hogy e nélkül számos évek fog­nak vagy teljesen eredménytelenül, vagy csak is tengődve eltelni, s viszont életrevaló ily közeg a szóban forgó házi ipart rövid időn mozgalmas életre lendítheti.“ Ugyancsak e tárgyra vonatkozólag Pap Antal Turkevéről ezeket írja a P. Naplónak: A Kiskunság alsó vidékén, különösen Halason, az itt szokásos elnevezés alatt előforduló s­á­r­f­ű­z, elég bőven tenyésztetik. E fűz szereti az olyan forma talajt, mely sem nagyon száraz, sem pedig nem felette vizes. Dugványról szaporítható, erősen nő, szép hosszas, hátlapján erősen ezüst-fehér le­velei nagyon megkülönböztetik a többi füzektől, dereka — síkja — erősen cserepesedik, mi kiváló jellege, s ha másról nem, már erről is megismer­hető ; mert ezen fűz már egy éves korán belül tör­zsét becserepesiti. Ágai neveljék bár­mi módon, kitűnők kosárfonásra, adván épen úgy finom, mint durva munkához anyagot.­­ De nem az ág itt a fő, hanem maga a fa dereka, sikja. Ugyanis e fűz már 6 év alatt kedvező talajban oly vastagra nő, miként ezt kéreg­csinálók keresve keresik, s csak is egye­dül a becserepesedett fa síkját használhatják, s az alku is egyedül erre történik. A vevő kiásatja, ko­ronáját leszedi, s ez utóbbit az eladónak ott hagyja, s a fa síkjáért 3—5 frtot is fizet darabjáért, t. i.oly magas árt, a melyért még ott is lehet bármi kemény falú fát kapni, a hová ez tengelyen szállittatik. E faderekat aztán az illető 5 hüvelyk hosszú dara­bokra elfürészeli, s 3 hüvelyk, esetleg keskenyebbre elhasogatja 50—100 — vagy 250-ével összekötözi, s az igy nyert kéreg képezi a kereskedési czikket. E fűzfát azon a tájon a csizmadiák veszik s a csiz­mához mint kérget felhasználják, s erre valóban kitűnő is, mert nem törik, felette szívós, hajlékony, faragni könnyű, sem szeg, sem varrás avagy ár­­ után nem szakad. — A kecskeméti, kiskőrösi, sza­badkai, szegedi stb. vásárokban nagy mennyiséggé árulják. Gabnaüzlet, Budapest jul. 15. A már teg­nap este jegyzett 10—15 krnyi áremelkedés búzá­nál a mai forgalomban is fentartotta magát; mai jegyzéseink eszerint 84 fns 5.25; 85 fns 5.25 ; 86 fns 5.59; 87 fns 5.65—5.70; 98 fns 5.75—5.80; 89 fns 5.85—5.90. Ujancebuza 5.65—5.70; rozs szi­lárd, ára itt-ott néhány krajczárral javult, zab 2 krral, zab 2.17—2.19, káposzta repcze 150 m­s 11.25—12.37, bánsági 10.88—11 frt. Szesz 45 kr fokonkint. Értéktőzsde. Az előtőzsde szilárd volt, osztr. hitel részvényekben 221.20—221.40-ig, ma­gyar földhitel részvényekben 71%—72-ig eszközöl­tettek kötések. A mediának semmi jelentősége nem volt, miután határidő-üzlet a mai napra nem eszkö­zöltetett. A déli tőzsde habár nem is lanyha, de igen tartózkodó volt, kötések gyéren fordultak elő. Osztr. hitelrészvények 220.30—220.40-ig, mu­­niczipális részvények 26 ‘A-en, magyar földhitel részvények 717- en vásároltattak, anglo-magyar bank részv. 9 %—10-en, budapesti iparbank részv. 553/4—56-on, ó-budai népbank részvények 28—30- on maradtak. Malmok részvényeiből Lujza 604-en vásároltattak. Molnárok és sütők 243-on keresettek voltak, Pannónia 510-en kiváltattak. Egyéb ipar­­vállalatok közül Athenaeum nyomda részv. 237 — 238-on maradtak. Pesti biztositó részvények 41V2- -en vásároltattak, pesti közúti vasút részv. 209 ad­va, 212 tartva voltak, magyar sorsjegyek 8172— 813­4-en maradtak. Külföldi váltók és valuták nem változtak. Időjárás. A három nap óta főleg éjjelenkint uralkodó hideg időt ma kellemes derült nap követ­te ; hőmérsék reggeli 7 órakor + 16.9 C. A budapesti nemzetközi gabnavásár látoga­tóihoz eme felhívást intézi a pesti áru és érték­tőzsde bizottság: Az alulirt bizottmány ezennel közhírré teszi, hogy mind az osztrák és magyar vaspályák valamennyien, mind a cs. kir. szabad­ Duna-gőzhajótársaság egész kiterjedésére és a mohács-pécsi vaspályára nézve is a budapesti nem­zetközi gabonavásár látogatóinak 33V2 °­ C-nyi uta­zási árelengedési kedvezményt nyújtanak, de ezen kedvezményben az illetőt csak az alulírt bizott­mány részéről kiállított igazolvány előmutatása mellett részesítik. Felkéretnek tehát a nemzetközi gabonavásárt látogatni szándékozók, hogy e végett idejében forduljanak a pesti áru- és értéktőzsde titkári hivatalához, a­mely az említett igazolványo­kat haladék nélkül az illetőknek megküldeni fogja. Köztudomásra hozzuk továbbá, hogy valamennyi németországi vaspályánál tetttünk lépéseket ha­sonló utazási árelengedés kieszközlése végett és hogy minden ily kedvezmény azonnal közhírré fog tétetni. A pesti áru- és értéktőzsde bizottsága. Ambuláns vasúti felügyelők. Az osztrák vasúti fő­felügyelőség a vasúti szolgálatnak szigorúbb ellenőrködése czéljából elhatározta az ambuláns felügyelők felállítását, kiknek feladata leend, a fő­felügyelőségnek minden a vasúti vonalakon észre vett hiányokról azonnal jelentést tenni, sőt szük­ség esetében a feltalált akadályok eltávolítására a kellő intézkedéseket azonnal megtenni. Magyar vasúti hivatalnokok takarék — előle­gező és biztosító egylet közgyűlése — elegendő tag meg nem jelenése miatt, határozat­képes nem lévén, meg nem tartathatott, és újra össze fog hivatni. Országos dohánykiállitás Aradon. Mint az „Alföld“ értesül, a kereskedelmi minisztérium a j­ö­­vő évi országos dohánykiállitás szín­helyéül Arad városát szemelte ki. E végből a minisztérium a város közönségéhez azon kérdést intézte: hajlandó e a kiállítás czéljaira al­kalmas helyiséget, melynek egy nagy, esetleg két kisebb teremből kell állnia, díjtalanul átengedni? E kérdésre a város kétségkívül a legnagyobb kész­séggel fog igenlőleg válaszolni A kiállít­á­s áp­­ril havában fog t­ar­tat­ni és 3—5 napra terjed. A török vasutak kiépítésére vonatkozólag ír­ják a „N. fr. Pr.“-nek Konstantinápolyból, hogy Zichy Ferencz gr. ottani nagykövet elutazása előtt egy a török külügyér által hozzá intézett jegyzékben azon határozott ígéretet kapta hogy a ruméliai vasutaknak a szerb és magyar vasutakhoz Nischen át történendő csatlakozása rövid idő alatt létesit­­tetik. Maga a szultán is meg van győződve e csat­lakozás sürgős szükségéről. — Az alkudozásoknak Hirsch báróval történt megszakítása tehát semmi befolyással nincs ezen ügyre. Kivonat a „Budapesti Közlöny“ (júl. 15-ik számából.) Árverések: P­o­c­s­a­j aug. 24. szept. 24. Mikola János háza. — J­á­s­z­ó aug. 11. szept. 14. Gócs János birtok­juta­léka. — Kemecse aug. 12. szept. 13. Terhes István összes ingatlansága 1500 frt ért. — Pozamek aug. Ifi. szept. 16. Tyulák János 1002 frtra becsült úrbéri résztelke. — U­j- P­e­s­t aug. aug. 13. szept. 13. Pollák Simon telke 1040 frt. — U­n­g­v­á­r aug. 6. szept. 21. Fundanies Illésné 1695 frtra becsült ingatlanai. — K­i­s-K­após (Ung) aug. 6. szept. 14. Molnár István 1372 frt ért. ingatlanai. — Budapest jul. 23. Barna Ferencz 2600 frtra becsült Krisztinavárosi 570 h. r. számú háza. — Lesencz­e-T­omaj aug. 25. szept. 25. Barka József ingatlanai. — Sz. Nádas jul. 26. aug. 24. Müller János ingóságai. — N.-P­a­l­á­n­k­a aug. 29. okt. 3. Harasz Janón 2723 írtra becsült háza és földje. — Losoncz Domm Károly ingóságai. — C­z­i­z­é­r jul. 26. Gaga Tógyer fekvő javai. — Smizsány (Szepes) aug. 2. szept. 1. Szlav­­kofszky Dorottya ingóságai. — R­e­s­i­n­á­r aug. 15. szept. 19. Pasatu Bokor ingatlanai. — Budapest jul. 27. Győry Pál hatvani utcza I-ső sz. a. 125­19 frt 83 krra becsült bolti állványok, papirczikkek, szobabútorok. — Gyirmótó (Győr) aug. 6. Probszt Ferencz 13314 frtra becsült ingó és ingatlan birtoka. — Nánhegyes aug. 3. szept. 13. Hale Blexa ingatlanai. — Sz. Udvarhely szept. 4. oct. 4. Papp István ingatlanai. — Zápszony aug. 3. Turánszky Fer­dinand ingatlanai. — Som jun. 30. aug. 31. Ködöböcz János szántó és kaszáló földje. — N. K­á 11 ó júl. 23 Kállay Ákos­áé 2300 frtra becsült 4 pejlova, hintója és egy futó kocsija. — N. K­á­r­o­l­y aug. 13. szept. 13. Székely Károly háza. — Eszeny aug. 12. szept. 13. Szabó András illetősége. — Z­a­l­k­o­d szept. 10. oct. 11. Horváth Ferencz háza. — C­s­a­­t­a jul. 21. Antal Lénárd igatlanai. — F­r.­A­d­o­n­y szept. 6. oct. 6. Lindenfeld Farkas háza és tartozékai —Vásár­hely aug. 16 szept. 17. Marton József háza udvara, kertje. — G­é­g­é­n­y aug. 16. szept. 16. Pete Sámuel ingatlanai. — Nyíregyház aug. 18. szept. 18. Benke Mihály ingatlanai. — Szeged aug. 4. szept. 3. Gémes Antalné 360 frt ért. szántóföldje. — Budapest aug. 17. szept. 17. Mennieh Sebestyénné Józsefv. szőllőhegy u. 777 sz. a 9313 frtra be­csült háza. — B. Gyula jul. 7. aug. 7. Zoboran Mátyást földje. __________ Vízállás és időjárás. Budapesten jul. 14. 10' 1' 0 fölött száraz. Pozsonyban jul. 14. 7' 11' 0 fölött száraz. M.-Szigeten jul. 14. 2' 6' 0 fölött felhős. Szatmáron jul. 14. 1/ 2' 0 fölött felhős. Tokajban jul. 14. 1' 5­­0 fölött felhős. Budai színkör. TEMESVÁRY LAJOS igazgatása alatt. Pénteken, július 16-án adatik: A varázs tündérfátyol. Látványos életkép dalokkal táncz és 14 hazai tájképekkel. Kezdete 7 órakor vége 9 után. Felelős szerkesztők: Csávolszky Lajos, Oláh Károly, Szederkényi Nándor,

Next