Egyetértés, 1877. július (11. évfolyam, 160-190. szám)

1877-07-12 / 171. szám

homlokába röpített golyót, a mi után leroskadva a hullámok közé csúszott alá, hol csak hosszas keresés után fedezték fel testét. Mi vihette a vég­zetes lépésre, az a legnagyobb rejtély. Vagyonos és erkölcsileg felkarolt férfiú volt; egészsége te­kintetében nem panaszkodott s köztudomás sze­rint családi élete is boldog volt. A szerencsétlen férfiú nagy barátja volt a közügyeknek, az iroda­lomnak maga is munkása; pár hó előtt rövid ideig az itteni közlönyt is szerkesztette; azonfelül művészetileg is képzett egyén, különösen kitünően hegedült.­­ Gyermeke három maradt; a negye­diket 6 éves korában kevéssel atyja előtt ragadta el a halál. — Benne az itteni intelligenczia egyik legelőkelőbb, s a társas életnek legkedveltebb tagja veszett el. — A legtöbben­­ vannak, kik tette okát újabban bekövetkezett búskomorságában ke­resik. — Az időjárás, mig egyrészt a jég hü­­sitése mellett permetegeivel a port leveri, másrészt az utóbbi két nap alatt rendkívül sok kárt tett a gabonákban. A Tiszamentéről s azontúl: Czegléd, M.-Tur, N.-Kőrös és Szarvasról ma azon szomorú híreket kaptuk, hogy a gabona szeme tá­janként kisebb-nagyobb mértékben összezsugoro­dott s rendkívül sokat veszített értékéből. A­r­a­­d­o­n nagy vihar dúlt, a villám kétszer lecsapott, egyes utczákat a viz elborította. II.­V­áradon az oláh szeminárium tornyába csapott le a villám. Itt azonban komikus háttere is lett a szomorúság­nak. A színkörben előadás volt, mikor a vihar hirtelen kitört s az eső úgy zuhogott be a fabódé födelén, hogy nagyon is. Sokan paraplüvel védték nyakukat az égi zuhany ellen, mások hazamene­kültek, nem kapva oly vigasztaló szózatot, mint az elhunyt jó Tímár közönsége valaha, a­melyben miután benne vagyunk, hát megmondjuk, hogyan. Tímár társulata ugyanis egy becsületes magyar érzelmű alföldi „tót város“ „Széchényi-liget“ nevű kerti édenjében működött amolyan, alkalmatossági templomban, a­melynek fedele is csak a színpad fölé jutott. A közönséget óvták az üdén zöldelő ákáczfák tekintélyes lombjai. Egykor a „Tíz lány egy férj sem“ előadásán a szél búgott a fák kö­zött s felhők tornyosodtak az égen. Tamásy, az „egy férj“ épen búcsúzik a papától, azt mondva, hogy „Menni kell már, megyek is,“ — mikor: „Sohse siessen barátom“ — mondja Tímár (ki a 10 lány apját adta) derülten, a darab szövegéből, s látva, hogy a közönség közt egy hirtelen bekö­vetkezett szélroham miatt szedegetőzés és mozgás támad, utána teszi a saját fejéből. Attól fél, hogy zápor lesz ? Futó szeszély az időtől az egész, s ha mégis lesz valami: bemegyünk itt a sörházba, el­férünk ott mindnyájan.“ — Tamásy pedig erre ugyan elment, a­hogy kellett neki, — de a kö­zönség megmaradt. — Pósta a fürdőidényre. Bártfán és Tiszafüreden f. évi június 20-tól kezdve a fürdő­idény tartama alatt, azaz f. évi augusztus hó vé­géig a m. kir. kereskedelemügyi miniszter elrende­léséből, postahivatalok működnek. — Igen érzékeny panaszok merül­nek fel a fővárosi rendőrség ellen az uj szegény­­ügyi szabályzat hamis magyarázásából eredő oly cselekvények miatt, a melyek által némely szegé­nyek gyakran egészen ártatlanul zaklattatnak, be­fogatnak, sőt bántalmaztatnak is. Hol azért fognak el egy aggot, mert itt vagy ott valamely könyö­rületes női szív egy tányér meleg levest adott neki; hol meg azért tartanak egy más szegény asszonyt­ csecsemőjével együtt éhen-szomjan 24 órán át fogva, mert (az éhség szemeikből nézve ki) valaki egy krajczárt dobott nekik. S mig a szegény rongyos tehetetleneken a rendőrök gyako­rolják árgusi szemeiket, az alatt a kissé jobban öltözött suhanczok nyugodtan járnak el házról­­házra, konyháról­ konyhára. Ezek ugyan keveseb­bet koldulnak, de annál többet lopnak. Nem he­lyes a szegényekkel szemben túlságos szigort al­kalmazni s még kevésbé szükséges őket a poli­­cziára kisérgetni oly dolgokért, a melyeket a hi­vatását érző rendőr az utczán is elvégezhet velők. Tegnapelőtt is egy 60 éves öreg embert fogtak el Pesten azért, mert naponta egy és ugyanazon hi­vatalba ment, (melyben egy tisztviselő szánalom­ból neki egy kérvényt irt, a honvédmenházba leendő felvétele végett) kérvényének eredményét megtudandó. — Távi­rda a magasban, a­ világon az a legmagasabban fekvő távirda, a mely Ameriká­ban, a Coloradóban levő Pakes Peake csúcsán fek­szik. Hivatása főképen, hogy a kereskedelem és forgalom javára­­ a meteorológiai tüneményeket figyelemmel kisérje, 14,000 lábnyira van a tenger fölött. Az ottani távírdai hivatalnokok folytonosan küldik a­­ jelentéseket a wasingtoni időjárási hiva­talba a szelek s a termométer változásáról, hol azok az egész országból oda tömegesen érkező ha­son jelentésekkel összeh­asonlittatván, azokból a legközelebbi napok időjárására nézve valószínű kö­vetkeztetések vonatnak. — Szívtelen Tolvaj. Gründling Karo­lina szegény öreg és beteges napszám­osnő, hogy házbé­rét könnyebben fizethesse kőfaragó utcza 5 sz. a. lakásba múlt hó 5-én egy magas 26 éves szőke fiatal­embert ki hivatal keresés végett jött a fővárosba, szállásra fogadott. A fiatal ember még azon hó 12-én eltávozott, ellopván e szegény asszonynak 224 frt értékű takarékpénztári könyvét a­­mit Gründling K. csak most vett észre, midőn a gonosz tolvaj a pénzt az első hazai takarékpénz­tárban már rég fölvette s eddig már el is fecsérel­te. A szökevény tolvaj magát nagyváradi születésű Maurits János nevű, hivatalnoknak adta ki, va­lószínű azonban, hogy ez csak álnév s ez által a a tolvaj üldözése fölötte megnehezül. — Egy ügylet. Egri Teréz varrónő — mint egy mai törvényszéki tárgyalásból kitűnt — többet forgolódott az Österreicherfeie kávémérés­ben, mint a varró­műhelyben. Egy este M. ur a nevezett helyiségben moccázott s minthogy éjfélre járt az idő, biztonság tekintetéből Teréz kisas­­­szon­nyal hazakisértette magát. A kisérő védan­­gyal más­nap reggel távoztakor M. ur aranyóráját is (feledékenységből) elvitte. Az ügy bíróság elé került. Vádlottnő tagadja, hogy az órát lopta volna. Panaszlóval „egy ügylet“ következtében követelési viszonyban áll és kielégítése fejében vitte el az órát. A törvényszék 3 havi börtönre ítélte. — Felakasztotta magát Danck Al­bert csehországi Nevicsia községi szül. 63 éves rk. nős, napszámos ma reggeli 4—5 órakor a vá­rosmajor zugligeti ut fele eső szegletében egy fára. — Lopás a zál­o­g­h­á­z­b­ó­l. Folyó hó Il­dikón Keller Ignácz vig-utczai zálogház közvetítő intézet tulajdonos lakása utczára nyíló ajtajának felsőrészén ismeretlen tettesek bemásztak s onnét károsnál elzálogosítva volt következő tárgyakat el­loptak : egy kettős födelü ezüst horgony órát, egy ezüst henger órát s más ezüst henger órát láncz­­czal együtt, egy női arany órát fekete zsinórral; egy hölgynek való arany nyaklánczot, négy pár arany fülbevalót, egy nyaklánczot rajta függő emlén­­nyel és egy ezüst kulcsot és három darab arany gyűrűt. — Négyes halál. B.­Edericsen — Írja a „Bal. és V.“ — f. hó 3-án esti 11 órakor egy ottani kereskedő kocsijával pinczébe ment, hogy onnét egy sajtár spiritust hozzanak fel. Amint a sajtárt megtöltve a kocsis a lépcsőkön feljönni akart, vétlenül megbotlott és elesett, a kereskedő pedig a szesz elfolyását féltve, — gyertyával kezé­ben, miután setét volt, — a sajtárhoz kapott, eközben a szesz a gyergyától meggyuladt és lángja előbb a kocsist, azután pedig a kereskedőt is­­ elbo­­r­ta, s így mind­ketten a lángoktól elborítva fel­szaladtak, amint a konyhába értek, ott a szolgáló őket védeni akart, de ennek ruhája is lángba bo­rult. Ezután a házi­asszony a szobából a nagy világosságot látva, az ágyról leugrott, és kiszaladt a konyhába a szerencsétleneket védendő, de ennek is meggyuladt ruhája és mire a házbeliek a jajve­­széklésre elősiettek — akkora a kocsis, az ifjú ke­reskedő, szolgáló és háziasszony a nagy kínok közt maghaltak. A hivatalos lapból: A hivatalos lap mai száma közli „Magyarországnak az 1878-iki párizsi közkiállitásban leendő részvételével járó költségek fedezéséről“ szóló 1877. évi XV. törvényczikk szentesitett tartalmát. Kinevezés áthelyezés. A m. k. pénzügyminiszter a selmeczi m. kir. bányászati és erdészeti akadémián az erdőhasználattani tanszék mellett üresedésben levő erdészeti tanársegédi állomásra három év tartamára Krausz Géza m. kir. erdőgyakornokot nevezte ki; — a m. kir. igazságügy­miniszter Palla József szolnoki kir. járásbirósági írnokot a karczagi kir. törvényszékhez, — Moravcsik János a karczagi kir. törvényszéki írnokot pedig a szolnoki kir. járásbíróság­hoz helyezte át. Az ügyvédi kamarákból. A kecsekméti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Diószeghy Jó­zsef kecskeméti ügyvéd a kamara ügyvédi lajstromába foly­tatólag felvétetett.­­ A pozsonyi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Moys István ügyvéd ellenében hamis vádaskodás miatt indított bűnvádi eljárás — jogos alap hiányból — beszüntettetvén, nevezettnek az ügyvéd­ség gyakorlatától való felfüggesztése hatályon kívü­l he­lyeztetett. Irodalom: Petőfi és a szenvedő ige. — Kovács Jánostól. — Vol idő, midőn nyelvünkben a szenvedő igék jogosultságát kétségbe vonták; ma már csak gya­kori használásukat, roszálhatjuk, de jogosulságokat tagadnunk nem lehet, mert csakugyan voltak azok nyelvünkben is, mint azt Petőfi példái és a haj­dani költőké is igazolják. Mai fogalmunk szerint oly igét, nevezünk szenvedőnek, mely akár egy, akár pedig több tagú cselekvő átható igéből: attik, étik tátik, tetik-kel alakul, mint kér-ből kéretik, határoz-ból hatá­roz tatik. Toldy Ferencz­, a „Halotti beszéd“-ben elő­forduló „adott hatalmiról azt mondja, hogy ott az „adott“ szó nem egyéb a „hatalm“ előtt mint az ős szenvedő forma maradványa, s egyenlő a mai „adatott“-tal. Ebből kiindulva, azt következtethetjük, hogy legősibb formája nem volt más a magyar szenvedő igének, mint az az alak, mely néhány igénk egyes harmadik személyében ma is megvan: hal­­ak, érzik, tetszik, rá a példa. Ezt tudva változást vehetünk észre szenvedő igéink életében is, mert a­mint a fentebbi példák sejtetőleg mutatják, rö­videbben képezhették az utóbbi képzéseknél, így alkották-e azokat régi költőink is, tekint­sük meg néhány példában. Szt. Bernát szép régi hymnusában ezeket olvassuk: „Hol emlékem megnyugodjék, Pokol miá meg ne fogtassék, Ki viz tőlünk meréttetek.“ A „Patris sapient“ feliratú régi ének ezt mondja: „Zsidóknak árultaték, adaték és kénza­­ték“, miután „Te ezek fogságodért ő megfogtatok“ mondja az „Emlék dal (Kr. szent)“ írója. Hős apáinkról így dalol a „Pannónia megvé­teléről szóló ének szerzője:“ „Ott ez ország né­­ktek adaték“ mig te Sz. László királyunk „Meny­ből adatál nagy csuda képpen.“ Alexandriai szent Katalin 4067 versből álló nagy legendájából álljon itt az első és utolsó azon 42 szenvedő ige közül, mely az egész műben van: „Cossus névvel neveztetett“ „És ily felelet adalék“. Jóval később Horváth András ezzel figyel­meztet: „Beád­­ bocsát nagy döghalált, hogy meg­emésztéssék“ mig a Jerminiádokban „Ördög miatt bűn alá vettettünk“, „Kikről mostan szereztetett ez kisded ének“ a „Házasok éneki“ írója szerint. Tinódinak, az utolsó magyar vándor dalnok­nak nyílt beszédeiből csak e két sor panaszt idézzük: „Oh ez nemes vitéz, mely igen csalaték, Hitt a császárnak mind elfeledteték.“ Görgey Albert szerint mig : „Mintegy félmeg­holtak földre nyomattatok“ addig Br. Balassa, az első magyar dalköltő szerint voltak: „Kik Sze­métre vettettek, úgy mint köztyukfiak.“ „Földre­­ménységére felnevelt urfiak.“ A tizenhetedik század legnagyobb költőjének gr. Zrínyi Miklósnak művészileg alkotott hősköl­teményéből a „Zrinyiász“-ból szinte, mint a Kata­­lin-legendából 42-szer lehetne példát fölhozni, de rövidség kedvéért lássuk csak e következőket: „Mert rá megölettél te Zrínyi kezétül. Adassák ez tevét az Magyar királynak,“ Beniczky Péter ritmusaiból 34-szer idézhet­nénk, míg a hangzatosan verselő Gyöngyösi „Mu­rányi Vénuszából 67-szer, „Palinódiá“-jából pedig 9-szer, felül, hogy ő is használta a szenvedő igé­ket , tehát léteztek azok ekkor is, mind később, midőn Br. Amádé László ezt mondja: Tőled meg­vettessem.“ A vele egykorú Faludy Ferencz is csak 9-szer sző szenvedő igét költeményeibe, mig Ányos 10-szer szól igy : „Csak szivünk intetik el­més ébredségre.“ Blumauer travesztált „Eneás“­­ába, Szálkái egy helyt azt mondja: „Jel adatik menésre.“ A „Csikóbőrös kulacs“ híres költője Csokonai csak 5-ször szorul meg „Lillá“-jában, ha mégis szenvedő igéit kényszer szüleményeinek sza­bad mondanunk. S ezzel elértünk Kisfaludy Sán­dorhoz, kiről, bármit is tartsanak is újabb ismer­tetői, mi úgy vélekedünk, hogy nem ért rá ke­resgélni a szavakat, midőn egyikét, vagy másikát irta szenvedélyes kis dalainak. Innen van, hogy a a „Kesergő szerelem“-ben 17-szer, a „Boldog sze­­relem“-ben pedig 14-szer szólt így: „Apánk, hogy kivezettetett Éden boldogságából.“ Berzsenyi összes költeményeiben, daczára szigorú mértéktartásának, csak 18-szor fejezi ki magát szenvedő igével; a sokszépségű és nagy erővel irt „Bánk bánban“ Katona 45-ször ad sze­replő ajkaira ilyeket: „E gondolat legjobbnak lát­szatott“ ; „Magyar hazám! A jó merániak azt há­ború nélkül is megteszik; mert hisz a zsidók ele­get fizetnek, a­kiket tulajdonképen nem is lehetne embernyuzóknak nevezni, nyúzásra bőr kirántatik, holott azt a merániak magok lehúzták már csont­jainkról­. (Folytatjuk.) tanitónő-képezdét 37 kisasszony látogatta. A nő­­képezdének tanulói lehetnek: 1-szer. Bennlakók, akik teljes ellátásért — beleértve a tandíjat is — egy tanévre 400 frtot fizetnek előleges negyedévi részletekben. 2-szor. Féltartáson lévők, akik havon­ként ebédért 6 forintot, tandíjul 10 frt fizetnek. 3-szor. Bejárók, a­kiknek tandíja havi 10 forint. Ezek és a féltartáson levők dija havonként előre lefizetendő. — A tanfolyam törvény szerint három évre terjed, melyre csak oly növendékek vétetnek föl, a kik életkoruk 14-ik évét betöltvén, a felső népiskola tantárgyaiból fölvételi vizsgálatot állnak ki. — A kassai állami fő­reáliskola Mauritz Rezső igazgató által összeállított értesítő­jéből kives­szük, hogy ez iskolában a múlt tanév­ben 16 volt a tanárok száma, s azonfelül a hit­tant 5-en tanították, halmilag is működött. A tanári kar egy része iro- A tanév szeptember 4-én nyittatott meg; a tanári karban főként a 8-ik osztály felállítása alkalmából több változás állott be.­­ Az idén léptették életbe a takarékpénztári intézményt. A tanoda részt vett a szegedi orsz. kiállításon egy, Weigle kassai tanszerkészítő által készített orgonával, melyet az értesítőben dr. Lucz ismertet. — A tanulók összes száma volt 806. — Az értesítőben bevezetőül „Rendtartásunk és a szülői ház“ czim alatt értekezik. — A kegyesrendiek vezetése alatt álló sátoralja-ujhelyi róm. kath. nagygymnásium érte­sítője szerint ez intézetben a múlt évben 11 tanár működött; a tanulók száma volt 235. — A tan­ügyi közleményeket megelőzi Kovács János igazgató kitűnő irodalmi értekezése: „Petőfi és a szenvedő ige“, melyet lapunk illető helyén nehány bevezető passus elhagyásával egész terjedelmében átveszünk. N­épnevelés. — K­e­m­é­n­d­y-D­r­u­c­k­e­r Irma nyilvá­nossági joggal felruházott szegedi nőnevelő-inté­­zetének és magántanítónői képezdéjének vizsgáiról egyizben már megemlékeztünk. A tanoda értesít­­vényéből az iskola beléletére vonatkozó adatok kö­zül még megérintjük, hogy a képezde tanári személyzete 22 tagból és egy varrónőből áll.­­ A nevelő-intézetet a múlt tanévben 112 leányka, a Egyletek, társulatok. —­ Az orsz. nőiparegylet tanodájá­ban képesített iparmunka-tanitónők közül Spányi Izabellát és Bogy­a Irmát az egylet alkalmazza mint segédtanitónőket; egy harmadik, N­agy Irma szülővárosában, Mező-Túron szándékozik iparisko­lát nyitni. — A magyarországi központi F­r ő­b­e­r­ n­ő e­g­y­­ e­t gyermekkertésznő képezdé­­jében az évi vizsgálatok f. é. július hó 3., 4., 5. és 6-án Baja Gergely iskola­felügyelő ur jelenlétében tartattak meg. Mint vendégek a többek között je­len voltak, tisztelendő Győry Vilmos és tiszte­lendő dr. Kaiserling urak. Az ezen intézet tanári testületének kitűnő sikerű törekvései, melyről a nö­vendékek által adott feleletek legfényesebb bizonyí­tékot nyújtottak, általános elismerést nyert, melyet Baja Gergely tanfelügyelő ur és tiszt. Győri Vil­mos ur meleg szavakban ki is fejezték. Ezen ké­­pezdében az 1877/8 tanévben az előadások szep­tember hó 1-én veszik kezdetüket, miért is mind­azon leányok és nők, kik magokat gyermekkert,ész­­nőkké kiképezni s ekkép tiszteletre méltó állásra szert tenni óhajtanak, felhivatnak, hogy magukat legfeljebb 1. év aug. hó 15. az egylet alelnökénél Rosen­­zweig-Saphir Sarolta úrnőnél (Bpest, tükörut. 2 sz. a.) jelentsék. A felvétel feltételei: 1. betöltött 16-ik körév; 2. egészséges testalkat; 3. feddetlen előélet; 4. gyer­mekek iránti szeretet; 5. a magyar nyelv leirása szóban és írásban, s végre 6-szor tartoznak négy elemi osztály bevégzését tanúsító bizonyítvány be­mutatása mellett, — felvételi vizsgának is alávetni magukat. Budapest, 1877. jul. 10. A magyaror­szági Frőbel-nőegylet elnöksége. — A párisi magyar egylet menedék­házat tervez s e czélból felhívásokat bocsátott ki. A felhívásból a következőket idézzük: A menedék létesítése az egyesület saját erőit minden tekintet­ben fölülhaladja, s az egyesület vagyona még arra sem elégséges, hogy a szükséges felek megszerez­tessék. Pedig ha a telek megvan, a ház egy 5 százalék­nyi kölcsön segítségével könnyű szerrel fel lesz épít­hető. Megbízható számítások szerint egy, az egye­sület czéljainak megfelelő terjedelmű telek kö­rülbelül 50,000 frankért volna kapható s a ház felépítéséhez 80—85,000 frank volna szükséges. Ez utóbbi összeg a telekre és a felépítendő házra könnyű szerrel felvétethetvén, a ház jövedelmeiből, melyek — számítás szerint — legalább 7500— 8000 frankra fognának rúgni évenkint, 20 év alatt törlesztetnék, úgy, hogy az egyesület 20 év lefo­rgása után egy ház kizárólagos tulajdonosa le­hetne. •­ Az egyedüli nehézség, a telek megszer­zése. Ha Magyarország gazdagabb volna, nem haboznánk hazánkfiai áldozatkészségét igénybe venni, annál kevésbbé, mert hisz a czél, melyet elérni akarunk, a magyar nemzet fiai­nak közös javára szolgál. De nagyon is is­merjük, fájdalom, azon mostoha viszonyokat, melyek alatt szeretett hazánk szenved s megbocsáthatlannak tartanók, ha ily körülmények közt adakozásra fel­hívnók. Van azonban egy mód, mely czélunk elé­rését lehetségessé teszi, a nélkül, hogy hazánk­fiaitól nagyobb áldozatot kívánnánk. E mód csak hazánkfiai bizalmát tételezi fel, s egy oly kis áldozatot foglalna magában, czéllal szemben valóban eltűnik, mely az elérendő E mód a követ­kezőkben áll: A párisi magyar egyesület 50 ezer franknak megfeellő 25 ezer o. é. frt erejéig 250 darab 100 forintos kamatot nem hozó kötelez­­vényt bocsát ki, melyeknek visszafizetése öt esz­tendő lefolyása után fog kezdődni. A befizetett össze­gek a pesti első hazai takarékpénztárban fizeten­dők be, s addig maradtak ennek kezelése alatt, míg az egész 25,000 ftnyi összeg összegyűl. A tisztelt aláírók a páriszi kölcsönösen segélyző ma­gyar egyesület menedéke alapító tagjaivá válván, neveik az egyesületi ház dísztermében márvány­táblán, arany betűkkel fognak megörökittetni.­­ Az aláírás eredménye a nagyobb magyar hírlapokban havonkint köztudomásra fog hozatni s az egész műveletről félévenkint mindaddig fog jelentés tétetni, mig a kölcsön teljesen vissza­fizetve nem leend. íme ezen módon véljük kitű­zött czélunkat elérhetni. Az áldozat, melyet kívá­nunk, nem nagy, a jótétemény pedig, melyben a párizsi magyar egyesület részesülne, kimondhatlan. Fővárosi ügyek. A „Préfet de la Seine“ levelet intézett a fő­város polgármesteréhez, melyben kéri, hogy a fő­város által közzétett nyomtatványok a m. pénzügyi okmányok, gyűlési jegyzőkönyvek, a közoktatást s közmunkákat stb. illető közlemények teljes példá­nyai Páris városának mindenkor pontosan megkül­­detnének, miután az itteni könyvtár 1871-ben meg­­semmisittetvén, a Préfet most annak újbóli fel­állításán fáradozik.­­ Ezen ajánlatot Páris vá­rosa részéről a legtöbb európai és amerikai nagyváros a kor cserében által kiadott okmányok is minden­pontosan elküldetnek. E felhívás mellé egyidejűleg a főváros könyvtára részére megküldettek: Páris város költségvetése 1877-re zárszámadásai 1873, 1874 és 1875-ről. A községi tanács tárgyalásai 1877, 1875. és 1876-ról. A Seine departement tárgyalásai 1874. 1875. és 1876-ról; és okmányok a párisi csatornavizek le­vezetése és a mezőgazdaságnál való felhasználása iránti tartott enquettekről. — Báró Baldácsy Antal cementkoczka köveire mindkét államterületen engedélyezett sza­badalom a második évre is meghosszabbittatott — s az erről szóló záradékkal ellátott két szabadalmi okmány a tulajdonosnak leendő kézbesítés végett, a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium által a főváros közönségéhez leküldetett. — A sugárút és gyár­ utcza Sarkán Suhr C. által épített circus további fennállása a főv. tanács által múlt évben tudvalevőleg csak f. é. ápril hó végéig engedtetett meg. Ezen határidő már elmúlván, a tanács utasította Heinz A. a cir­cus jelenlegi tulajdonosát, hogy miután az épület most úgy is üresen áll, s a környékre nézve tűz­veszélyes 15 nap alatt annál is inkább bontássa le, mert ellenkező esetben az hatóságilag az ő költsé­gén fog lerontatni. TÁVIRATOK, Paris, jul. 11. (Az Egyetértés­ távirata.) Az itteni diplomatiai körökben egy Ausztria-Magyarország és Anglia közt létrejött egyezségről beszélnek. Beust gróf megmarad állomásán. Bismarck herczeg közbenjárást kivon a hadviselő felek közt. Anglia ezt most időszerűtlennek tartja s elhalasztani kívánja. PÉTERVÁR, jul. 11. (Hivatalos.) Eupatoriá­­ból jelentik f. hó 9-ikéről. Négy török monitor 3 és órán át lőd­özte Eupatoriát s 62 lövést tett, anélkül, hogy valami kárt okozott volna. Az oro­szok négy kilenczfontos ágyúval feleltek s 36 gránátlövést tettek, melyek közül hat talált. A lődözés után a török monitorok eltávoztak. London, juli 11. (Az „Egyetér­tés“ távirata). A „Daily Telegraph“ a következő táviratot kapta bécsi tudósítójá­tól: Belgrád­b­ól távirták nekem ma délben, hogy a viszony Szerbia és a porta közt nagyon feszült. Oroszor­szág sürgetésére, Szerbia azon ürügy alatt, hogy a török csapatok concentrá­­lása Nisnél, ezek betörése miatti aggo­dalmat kelt Szerbiában, arra kérte az ottomán kormányt, hogy azokat húzza vissza határától. A porta azonban nagyon jól tudja, honnét ered e remonstratio, minél­fogva azt felelte, miszerint Szerbiának tud­nia kell, hogy a szultán csapatai­tól nincs mit tartania. A nisi hely­őrség csak a védelemre fog szorítkozni s így kezességül szolgál a rend fönntartására. Tekintve a porta ismételt biztosításait, a szerb kormány alaptalan aggodalmai azon gyanút kelthetik, hogy ismételni akarja a szerb-török háború kitörése előtti játékot, a­mikor szintén a török csa­patoknak a határoknál való con­centrál­ás­a ellen panaszkodott. A szerb kormány ilyetén magatartása, melyet Oroszország sugalmaz, ismét csak azt bizonyitja, mily kevés súlyt lehet fektetni az orosz császárnak Szerbiára vonatkozó nyilatkozataira. KONSTANTINÁPOLY, jul. II. Az oroszok megszállták Tirnovot, a város nem volt megerősítve P­r­e­v­n­a és Monasztiriszi irányában az oroszok föl lettek tartóztatva. Bécs, jul. 11. A „Pol. Cor.“ egy mai keletű bukaresti távirata jelenti, hogy hitelt érdemlő és katonai körökből számazó tudósítások szerint román hadsereg dunai átkelése f. hó 12-én két a ponton, Kalafáton fölül és alul történik. Maga a fejedelem veszi át a főparancsnokságot. Az itteni orosz körökben fölmerült azon hitvalóságáról, mi­szerint a czárevicsnek valami komoly baja történt volna, ez óráig mi sem hallatszik, minélfogva azt kell föltenni, hogy az csak czélzatos koholmány. — Az orosz főhadiszállást átteszik Batakba . .. — a mohamedánokat az oroszok által megszállt kerületekben lefegyverezték. London, jul. 11. A Reuter-hivatal jelenti Erzerumból: Izmail pasa a török jobbszárny egy osztályával meszállta azon magaslatokat, melyek Bajazidot dominálják. Konstantinápoly, jul. 11. (az „Egyetér­tés“ távirata.) Azon hat zászlóaljból álló önkéntes légióba, melyet a főváros alakít, nemcsak muzul­­mánok vétetnek föl, hanem keresztények is. Mi­helyt, be lesznek gyakorolva, aznnal a harcztérre küldetnek Rumeliába. Pétervár, jul. 11. (Hivatalos.) Ale­­xandropolból a következőket távirják f. hó 9-ikéről: Loris Melik­off tábornok, miután megtudta, hogy M­u­k­h­t­á­r pa­sának majdnem egész hadereje közeledik Karszhoz, egyelőre• beszüntette Karsz bombázását, az ágyúkat H­uruk darába és Alexandropolba küldte, s a lovas­ságot Csakdsivali és a gyalogságot Zaim mellett concentrálta. — Terguka­­szov hadosztálya Dajárból Szurb- C­h­a­n­n­e­s felé menve, uralmába vett 3000 keresztény családot, kik az Alaskertvölgy­­ből menekültek a basibozukok és a kurdok kegyetlenkedései elől. Ez késleltette a had­osztály haladását s lehetővé­­ tette a török gyalogságnak az oroszok utócsapatát meg­támadni. Tergukaszov elhatározta tehát mindenekelőtt a betegeket és sebesült me­nekülteket biztosan elhelyezni Igdírben. Tergukaszov f. hó 5-én érkezett Igdirbe s 8-án tovább ment Bajazid felé . Bécs, július 11. Hitelrészv. 145.40. Galicziai 214 50. Államvasut 286.50. Rente 60.80—­­ 1860-as 113.25.— 1864-es 131.-----. Ezüst 109.10. London 125.80.— Unic­bank —. Átalános épitőbank —. Angol-Osztrák 67.25 Lombard 71.50 — Tramway —.— Hitelsorsjegy 160.50 Napoleond­or 10.04.—. Arany 6.00— Frankfurt 61.25. — Porosz pénzutalvány 61,85. Török sorsjegy 13.25. Angol épitőbank —.— Bécs, julius 11. Magyar földteherm. kötvény 75.80 Salgó-Tarján —. Magyar hitel 136 50. Magyar zálog­levél 90.15. Erdély 82.75. Magyar keleti vasút 59.90. — Magyar sorsjegy 73.—. Magyar földhitel 17.25. Magyar vasúti kölcsön 98.75 Anglo-magyar —. Frankó-magyar bank —.— Alföld 103.­­. Magyar északkeleti vasút 95.—. Kelet-vasúti elsőbbségi kötv. 63­25 — Tiszai vasút 177.26 Municipal-bank —.—. Napirend julius 12-én. Kaptár: Csütörtök: kath. Henrik császár­ Prot Nádor Gö­­rög-orsz. 30.12 Apóstól. Izr. 2 B.- ron­gy h. Nap­­kél 4 óra 15 p. nyugszik 7 óra 55 percz. Múzeumban: természetiek tára és a könyvtár d. e. 9 órá­tól dúl óráig. Fővárosi közgyűlés folytatása d. u. 4 órakor. Fővárosi tanácsülés d. e. 10. órakor. Építészeti szakbizottság d. u 5 órakor. Közmunka- ésT közt. miniszter fogad d. u. 5 órakor. Kivonat a hivatalos lapból (július hó 11-iki számából.) Árverések a vidéken. Dromits Radó 744 frt jul. 22 Baánon. Zagyva András 1362 frt jul. 30 Széken. Tesák András 640 frt aug. 7 T.­Szt.­Márton — Varga­ József 2000 frt jul. 26. Pécsen — Zundán Todor 520 frt aug. 3 Mohácson. Majsztrovics Antal 1850 frt aug. 25 Makón. Ganganetz János 81­0 frt jul. 30 Szécsényben. Bagala József 750 frt jul. 26 Nagy-Öved. Illés Jánosné 400 frt aug. 6 Báttaszé­­ken. Minda Nicolae 1260 frt 30 Petrományon. Jakab La­­josné 1297 frt jul. 23 Szil­­somlyón. Nagy János 1525 frt jul. 28 Nagy-Kürán Szebeni Miklósné 481 frt jul. 22 Földváron. Amlacher Erzsébet 1939 frt szép. 2 Szászváro­son. Véber Mihály 2040 forint aug. 6 Szászvároson. Stojka Mihály 767 frt jul 28. Petrományon. Müller Bor­bála 2000 frt aug. 3 Mórágyon. Kozma József 1600 frt jul. 24 Debreszenben. Nesz Anna 403 frt jul 23. Szőkéden. Kiss Dánielné 12,000 frt jul. 20. Veszprémben. Wallfisch Mór 2435 frt jul. 27. Szegeden Flórián Péter 825 frt jul. 3­1 Bajnán Lajos és neje Költő Amália 12820 frt jul. 30 Szt-Somlon. — Braun Ádám 327 frt aug. 7 Békésen. — Bálik Pál 605 frt aug. 13. Uhorszka — Kozma István .360 frt jul. 26 Pécsen. — Egyházi Ferencz 600 frt aug. 8 Szombathe­lyen. -- Dán Péra 1504 frt jul. 29 Petroményen. — Liszt­nél­ János 1258 frt jul. 27 Nagyváradon. — Balogh József 720 frt aug. 8 Pálfán. Montvai Jószef 1296 frt jul 26 Szoláton — Lendvai József 1678 frt jul. 30 Kaposváron. ■­­ Kovács Zsigmondn­é 2704 frt Jászkarajenőn — Kvaskó Helena 814 frt aug. 30 Petroményen. — Szabadi József 547 frt aug . Gödöllőn — Baceler Aloizia 10083 frt jul. 18 Izbugya-Radván­ — Krettinger Márton 1400 frt jul. 19 Békás Megyeren. Zudor Imre 1169 frt aug. 29 Vámos- Pércsen. Árverések a fővárosban Hösch Mihály 6980 frt, 6853 frt és 34170 frt, úgy 79150 frt julius 31 szegények háza környékén, a városliget megett és Rákoson. Csődök. Pflanzer József h­elyb füszerkereskedő ellen bev. sepr. 3­4. 5. ideiglenes tömeggondnok és perügyelő Schmidl Ignácz ügyvéd Csődmegszüntetés. Steiner László bpesti hagya­téka ellen. Pályázat Vasvárosi járásorvosi állomás (Szombat­helyen) ; pestvidéki kir. ügyészségnél irnoki. Ponor Magos, Remete és Kigyóspatak telekkönyvi újra felvételére 3 bi­zottmány vezető 2 frt, és 4 dijnoki 1 frt 50 kr. állomás 14 nap alatt Gyula-Fehérváron. Trencséni kath. főgym­­­násiuminil. Magyar nyelv é­s irodalom, a bölcsészettel, vagy classical nyelvvel ; német nyelv és irodalom történet, a természetrajz és vegytannal 12uo frt fizetés 2.,*0 frt szál­lás pénz, ICO frt ötödéves pótlék. Beszterczebányán aug. 10-ig a tankerületi főigazgatóságnál. A kis lottó hozása: Bi'Unni 69 49 88 82 38 Csütörtökön, július 12-én. Szervász Hudri Vudri Hilda A püspök 33 vaciey pesti ss2irj.ls.p0lv.. NÉPSZÍNHÁZ. KI­E­L­U­Z­I­N­A, a szép hableány. Tündéries látványos. 4 felv. Személyek: Oezeánia Pártényiné Meluzina Békessy I Habocska Komáromi M. A napsugár Rákosi Fáni Róbert Tihanyi Vízállás és időjárás. Budapesten julius 11 3.93 m. 0 fölött esős. Pozsonyban­ julius 11. 3.64 m. 0 fölött felhős. M-Szigeten julius 11. 1.04 m. 0 fölött felhős. Szatmáron julius 11 0 85 m. 0 fölött felhős. Tokajban julius 11. 1.45 m. 0­ fölött esős. Szolnokon julius 11. 1.60 m. 0 fölött felhős. Szegeden julius 11. 2.98 m. 0 fölött száraz. Aradon julius 10. 0.84 m 0 alatt száraz. N.-Becskerek, jul. 10 0.02 0. m. 0 fölött száraz Bezdánnál julius 9. 2.25 m. 0 fölött felhős Verbászon julius. 9. 1.79 m. 0 fölött száraz. Eszéken julius 10 2.43 m 0 fölött száraz. Sziszeken julius 11. 1.20 m. 0 fölött száraz Mitroviezen julius 9­0.78­0 fölött felhős. Zimonyban julius 9. 3 99 0 fölött esős. o-Orsován julius 9. 3.22 m. 0 fölöt felhős Barcson, julius 10. 2.28 m 0 fölött száraz. Csávolszky Lajos felelős szerkesztő s kiadótulajdonos. jNyilt-tér. „TISZAG [UNK] biztosító­társaság. Irodai helyisége­ink társaságunk saját házá­ban — Mária-Valeii -utcza 2. sz. — léteznek. ,TISZA” biztositó-társas­­g; budapesti vezérügynöksége. lü­m és ölesé Másol. Budapesten, a ferenczvárosban üllői-ut 14. szám alatt, közvetlenül a lóvonatu vaspálya előtt. Az első emeleten egy nagy utczai lakás, (5 utczai s több udvari szobából, erkélylyel) 1. évi augustus 1-től, s a második emeleten 2 utczai lakás, mely utóbbiakba azonnal beköltözhetni, kiadandó. Bővebb értesítést ad Győry Elek ügyvéd (megye­­háztól 9-ik sz.) vagy ott a házmester. Krisztinavárosi színkör. Odry L. ur mint vendég. Falu rossza. Népszima 3 felv. Kezdete 7‘/a órakor. Kunigunda Lukácsyné Rajmond Eőri Horváth Karikás Solymosi Bisontai A. Magyari Kezdete 7­­/a órakor. A budapesti tőzsde hívat­ ­abna tőzsde. A mai üzletben , a kínálat, vételkedv és forgalom igen csekély volt; búza iránya lanyha és csök­kenő csak nyomott áron eladható. Tengeri szilárd, a többi galnafajok pedig névleges árjegyzések mellett változatlanul maradtak. A határidőüzletben búza 15 tengeri 5 és repeze 13 krral emelkedett. A jegyzések következők: Búza őszre 10.05—10 95, tengeri, bánsági augusztusra 6.50—6.60, zab őszre 6.78-6 85, káposztarepeze aug.—sept.-re 17.13—17 38, bánsági repeze jul —aug.-ra 16.75—17.00. Értéktőzsde. A hideg időjárás a termési kilátásokat lényegsen csökkenté s a külföldről érkezett magasabb ár­folyamok sem voltak képesek a mai tőzsdén élénkségét kel­­ ­ alos árjegyzései július II. jeni. A forgalom határozatlan, de inkább szilárd irány mellett a legszűkebb korlátok között mozgott. Az előzőzsdén osztrák hitel részvények 145.10— 145 40-ig, magyar hitel részvények 186. V8—136.s/8-ig vá­sároltattak. A déli tőzsdén osztrák hitel részvények 145.40— 145.50-en, magyar hitel részvények 136.6­8—136.50-ig vol­­tak forgalomban. Pesti biztosító részvényekben 65-el eszközöltek kötést, II. keleti vasút prioritások 71 50—71.75-ön keltek. Váltók német helyekre és birodalmi márkák 61.80 —61.99-en keltek. A hivatalosan jegyzett gabonaárak és értékfolyamok különben a következők : _ A____ Minős Ar Minős. Termeny. hectol. 100 kilogr. hectol. Búza bánsági nj —. —.---------.— —. »7 »7 » * * • * >7 77 77 * * ’* * „ tiszavidéki 74 g 12 40—12.60 75.5 „ „ „ 7g 4 13. -13.20 77.3 „ „ „ 7g 3 13.60-13.80 79.2 N­ M » 80, . •­­ . „ pest-vidéki 74 6 11.60—11.80 75.5 „ „ „ 7g.4 12.20-12.30 77.3 78.3 12 90-13.— 79.2 11 11­­> 80. - - . „ fehér megyei 74 6 12 45—12.65 75.5 „ „ „ Zg.4 13.05-13 25 77.3 „ „ ,. 78.3 18.65—13 85 79.2­1­ .1 n 80. —.--------—. „ bácskai „ 74.6 11.90—12.10 75.5 „ „ „ 76.4 12.70—12.80 77.3 » „ „ 78.3 --------.­»1 n­­ 80. .--------.— Ár 100 kilogr. T­e­r­na é *1 y. Sol! 100 kil8S> Rozs.....................öreg 70—72 10.60 10 75 Árpa takarmánynak „ 60—62 6.65 5.80 „ malátának „ 62—63 6.10 6.90 Zab..........................„ 36—40 6 80 7 — Tengeri bánáti . . uj 75 6.50 6.60 „ másnemű . . „ 73 6.40 6.50 Repete káposzta . . . „ —.— —.— bánáti . . . „ —.— —.— Köles......................„ „ 5.25 6.75 12 75- 12.95 13.30—13 40 12----12.10 12 60­ 12 70 12180—18 — 13.35—13.45 12.20-12.30 Papirok: Magy. vas. köles. Földtek. közv. m. „ . érd. Szőlőd, válts. k. Osztr. áll.­ad. 5‘/a . É- m. ált. bizt. t. 1380.—­­ Által­m. hitelű 136.50 98 50 75.50 73 76 75.50 61.­Kisb. földhitelint. 40.— Pesti ker. bank 530 — Pesti I. hazai 2125. — Pénz­nemek : Cs. és kir. arany 5.98— Oszt.­m . frt ar.10.04— 20 frank, arany 10.04— Osztr. és M. ezüst 109.—

Next