Egyetértés, 1877. július (11. évfolyam, 160-190. szám)
1877-07-12 / 171. szám
homlokába röpített golyót, a mi után leroskadva a hullámok közé csúszott alá, hol csak hosszas keresés után fedezték fel testét. Mi vihette a végzetes lépésre, az a legnagyobb rejtély. Vagyonos és erkölcsileg felkarolt férfiú volt; egészsége tekintetében nem panaszkodott s köztudomás szerint családi élete is boldog volt. A szerencsétlen férfiú nagy barátja volt a közügyeknek, az irodalomnak maga is munkása; pár hó előtt rövid ideig az itteni közlönyt is szerkesztette; azonfelül művészetileg is képzett egyén, különösen kitünően hegedült. Gyermeke három maradt; a negyediket 6 éves korában kevéssel atyja előtt ragadta el a halál. — Benne az itteni intelligenczia egyik legelőkelőbb, s a társas életnek legkedveltebb tagja veszett el. — A legtöbben vannak, kik tette okát újabban bekövetkezett búskomorságában keresik. — Az időjárás, mig egyrészt a jég hüsitése mellett permetegeivel a port leveri, másrészt az utóbbi két nap alatt rendkívül sok kárt tett a gabonákban. A Tiszamentéről s azontúl: Czegléd, M.-Tur, N.-Kőrös és Szarvasról ma azon szomorú híreket kaptuk, hogy a gabona szeme tájanként kisebb-nagyobb mértékben összezsugorodott s rendkívül sokat veszített értékéből. Aradon nagy vihar dúlt, a villám kétszer lecsapott, egyes utczákat a viz elborította. II.Váradon az oláh szeminárium tornyába csapott le a villám. Itt azonban komikus háttere is lett a szomorúságnak. A színkörben előadás volt, mikor a vihar hirtelen kitört s az eső úgy zuhogott be a fabódé födelén, hogy nagyon is. Sokan paraplüvel védték nyakukat az égi zuhany ellen, mások hazamenekültek, nem kapva oly vigasztaló szózatot, mint az elhunyt jó Tímár közönsége valaha, amelyben miután benne vagyunk, hát megmondjuk, hogyan. Tímár társulata ugyanis egy becsületes magyar érzelmű alföldi „tót város“ „Széchényi-liget“ nevű kerti édenjében működött amolyan, alkalmatossági templomban, amelynek fedele is csak a színpad fölé jutott. A közönséget óvták az üdén zöldelő ákáczfák tekintélyes lombjai. Egykor a „Tíz lány egy férj sem“ előadásán a szél búgott a fák között s felhők tornyosodtak az égen. Tamásy, az „egy férj“ épen búcsúzik a papától, azt mondva, hogy „Menni kell már, megyek is,“ — mikor: „Sohse siessen barátom“ — mondja Tímár (ki a 10 lány apját adta) derülten, a darab szövegéből, s látva, hogy a közönség közt egy hirtelen bekövetkezett szélroham miatt szedegetőzés és mozgás támad, utána teszi a saját fejéből. Attól fél, hogy zápor lesz ? Futó szeszély az időtől az egész, s ha mégis lesz valami: bemegyünk itt a sörházba, elférünk ott mindnyájan.“ — Tamásy pedig erre ugyan elment, ahogy kellett neki, — de a közönség megmaradt. — Pósta a fürdőidényre. Bártfán és Tiszafüreden f. évi június 20-tól kezdve a fürdőidény tartama alatt, azaz f. évi augusztus hó végéig a m. kir. kereskedelemügyi miniszter elrendeléséből, postahivatalok működnek. — Igen érzékeny panaszok merülnek fel a fővárosi rendőrség ellen az uj szegényügyi szabályzat hamis magyarázásából eredő oly cselekvények miatt, a melyek által némely szegények gyakran egészen ártatlanul zaklattatnak, befogatnak, sőt bántalmaztatnak is. Hol azért fognak el egy aggot, mert itt vagy ott valamely könyörületes női szív egy tányér meleg levest adott neki; hol meg azért tartanak egy más szegény asszonyt csecsemőjével együtt éhen-szomjan 24 órán át fogva, mert (az éhség szemeikből nézve ki) valaki egy krajczárt dobott nekik. S mig a szegény rongyos tehetetleneken a rendőrök gyakorolják árgusi szemeiket, az alatt a kissé jobban öltözött suhanczok nyugodtan járnak el házrólházra, konyháról konyhára. Ezek ugyan kevesebbet koldulnak, de annál többet lopnak. Nem helyes a szegényekkel szemben túlságos szigort alkalmazni s még kevésbé szükséges őket a policziára kisérgetni oly dolgokért, a melyeket a hivatását érző rendőr az utczán is elvégezhet velők. Tegnapelőtt is egy 60 éves öreg embert fogtak el Pesten azért, mert naponta egy és ugyanazon hivatalba ment, (melyben egy tisztviselő szánalomból neki egy kérvényt irt, a honvédmenházba leendő felvétele végett) kérvényének eredményét megtudandó. — Távirda a magasban, a világon az a legmagasabban fekvő távirda, a mely Amerikában, a Coloradóban levő Pakes Peake csúcsán fekszik. Hivatása főképen, hogy a kereskedelem és forgalom javára a meteorológiai tüneményeket figyelemmel kisérje, 14,000 lábnyira van a tenger fölött. Az ottani távírdai hivatalnokok folytonosan küldik a jelentéseket a wasingtoni időjárási hivatalba a szelek s a termométer változásáról, hol azok az egész országból oda tömegesen érkező hason jelentésekkel összehasonlittatván, azokból a legközelebbi napok időjárására nézve valószínű következtetések vonatnak. — Szívtelen Tolvaj. Gründling Karolina szegény öreg és beteges napszámosnő, hogy házbérét könnyebben fizethesse kőfaragó utcza 5 sz. a. lakásba múlt hó 5-én egy magas 26 éves szőke fiatalembert ki hivatal keresés végett jött a fővárosba, szállásra fogadott. A fiatal ember még azon hó 12-én eltávozott, ellopván e szegény asszonynak 224 frt értékű takarékpénztári könyvét amit Gründling K. csak most vett észre, midőn a gonosz tolvaj a pénzt az első hazai takarékpénztárban már rég fölvette s eddig már el is fecsérelte. A szökevény tolvaj magát nagyváradi születésű Maurits János nevű, hivatalnoknak adta ki, valószínű azonban, hogy ez csak álnév s ez által a a tolvaj üldözése fölötte megnehezül. — Egy ügylet. Egri Teréz varrónő — mint egy mai törvényszéki tárgyalásból kitűnt — többet forgolódott az Österreicherfeie kávémérésben, mint a varróműhelyben. Egy este M. ur a nevezett helyiségben moccázott s minthogy éjfélre járt az idő, biztonság tekintetéből Teréz kisasszonnyal hazakisértette magát. A kisérő védangyal másnap reggel távoztakor M. ur aranyóráját is (feledékenységből) elvitte. Az ügy bíróság elé került. Vádlottnő tagadja, hogy az órát lopta volna. Panaszlóval „egy ügylet“ következtében követelési viszonyban áll és kielégítése fejében vitte el az órát. A törvényszék 3 havi börtönre ítélte. — Felakasztotta magát Danck Albert csehországi Nevicsia községi szül. 63 éves rk. nős, napszámos ma reggeli 4—5 órakor a városmajor zugligeti ut fele eső szegletében egy fára. — Lopás a zálogházból. Folyó hó Ildikón Keller Ignácz vig-utczai zálogház közvetítő intézet tulajdonos lakása utczára nyíló ajtajának felsőrészén ismeretlen tettesek bemásztak s onnét károsnál elzálogosítva volt következő tárgyakat elloptak : egy kettős födelü ezüst horgony órát, egy ezüst henger órát s más ezüst henger órát lánczczal együtt, egy női arany órát fekete zsinórral; egy hölgynek való arany nyaklánczot, négy pár arany fülbevalót, egy nyaklánczot rajta függő emlénnyel és egy ezüst kulcsot és három darab arany gyűrűt. — Négyes halál. B.Edericsen — Írja a „Bal. és V.“ — f. hó 3-án esti 11 órakor egy ottani kereskedő kocsijával pinczébe ment, hogy onnét egy sajtár spiritust hozzanak fel. Amint a sajtárt megtöltve a kocsis a lépcsőkön feljönni akart, vétlenül megbotlott és elesett, a kereskedő pedig a szesz elfolyását féltve, — gyertyával kezében, miután setét volt, — a sajtárhoz kapott, eközben a szesz a gyergyától meggyuladt és lángja előbb a kocsist, azután pedig a kereskedőt is elborta, s így mindketten a lángoktól elborítva felszaladtak, amint a konyhába értek, ott a szolgáló őket védeni akart, de ennek ruhája is lángba borult. Ezután a háziasszony a szobából a nagy világosságot látva, az ágyról leugrott, és kiszaladt a konyhába a szerencsétleneket védendő, de ennek is meggyuladt ruhája és mire a házbeliek a jajveszéklésre elősiettek — akkora a kocsis, az ifjú kereskedő, szolgáló és háziasszony a nagy kínok közt maghaltak. A hivatalos lapból: A hivatalos lap mai száma közli „Magyarországnak az 1878-iki párizsi közkiállitásban leendő részvételével járó költségek fedezéséről“ szóló 1877. évi XV. törvényczikk szentesitett tartalmát. Kinevezés áthelyezés. A m. k. pénzügyminiszter a selmeczi m. kir. bányászati és erdészeti akadémián az erdőhasználattani tanszék mellett üresedésben levő erdészeti tanársegédi állomásra három év tartamára Krausz Géza m. kir. erdőgyakornokot nevezte ki; — a m. kir. igazságügyminiszter Palla József szolnoki kir. járásbirósági írnokot a karczagi kir. törvényszékhez, — Moravcsik János a karczagi kir. törvényszéki írnokot pedig a szolnoki kir. járásbírósághoz helyezte át. Az ügyvédi kamarákból. A kecsekméti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Diószeghy József kecskeméti ügyvéd a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétetett. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Moys István ügyvéd ellenében hamis vádaskodás miatt indított bűnvádi eljárás — jogos alap hiányból — beszüntettetvén, nevezettnek az ügyvédség gyakorlatától való felfüggesztése hatályon kívül helyeztetett. Irodalom: Petőfi és a szenvedő ige. — Kovács Jánostól. — Vol idő, midőn nyelvünkben a szenvedő igék jogosultságát kétségbe vonták; ma már csak gyakori használásukat, roszálhatjuk, de jogosulságokat tagadnunk nem lehet, mert csakugyan voltak azok nyelvünkben is, mint azt Petőfi példái és a hajdani költőké is igazolják. Mai fogalmunk szerint oly igét, nevezünk szenvedőnek, mely akár egy, akár pedig több tagú cselekvő átható igéből: attik, étik tátik, tetik-kel alakul, mint kér-ből kéretik, határoz-ból határoz tatik. Toldy Ferencz, a „Halotti beszéd“-ben előforduló „adott hatalmiról azt mondja, hogy ott az „adott“ szó nem egyéb a „hatalm“ előtt mint az ős szenvedő forma maradványa, s egyenlő a mai „adatott“-tal. Ebből kiindulva, azt következtethetjük, hogy legősibb formája nem volt más a magyar szenvedő igének, mint az az alak, mely néhány igénk egyes harmadik személyében ma is megvan: halak, érzik, tetszik, rá a példa. Ezt tudva változást vehetünk észre szenvedő igéink életében is, mert amint a fentebbi példák sejtetőleg mutatják, rövidebben képezhették az utóbbi képzéseknél, így alkották-e azokat régi költőink is, tekintsük meg néhány példában. Szt. Bernát szép régi hymnusában ezeket olvassuk: „Hol emlékem megnyugodjék, Pokol miá meg ne fogtassék, Ki viz tőlünk meréttetek.“ A „Patris sapient“ feliratú régi ének ezt mondja: „Zsidóknak árultaték, adaték és kénzaték“, miután „Te ezek fogságodért ő megfogtatok“ mondja az „Emlék dal (Kr. szent)“ írója. Hős apáinkról így dalol a „Pannónia megvételéről szóló ének szerzője:“ „Ott ez ország néktek adaték“ mig te Sz. László királyunk „Menyből adatál nagy csuda képpen.“ Alexandriai szent Katalin 4067 versből álló nagy legendájából álljon itt az első és utolsó azon 42 szenvedő ige közül, mely az egész műben van: „Cossus névvel neveztetett“ „És ily felelet adalék“. Jóval később Horváth András ezzel figyelmeztet: „Beád bocsát nagy döghalált, hogy megemésztéssék“ mig a Jerminiádokban „Ördög miatt bűn alá vettettünk“, „Kikről mostan szereztetett ez kisded ének“ a „Házasok éneki“ írója szerint. Tinódinak, az utolsó magyar vándor dalnoknak nyílt beszédeiből csak e két sor panaszt idézzük: „Oh ez nemes vitéz, mely igen csalaték, Hitt a császárnak mind elfeledteték.“ Görgey Albert szerint mig : „Mintegy félmegholtak földre nyomattatok“ addig Br. Balassa, az első magyar dalköltő szerint voltak: „Kik Szemétre vettettek, úgy mint köztyukfiak.“ „Földreménységére felnevelt urfiak.“ A tizenhetedik század legnagyobb költőjének gr. Zrínyi Miklósnak művészileg alkotott hőskölteményéből a „Zrinyiász“-ból szinte, mint a Katalin-legendából 42-szer lehetne példát fölhozni, de rövidség kedvéért lássuk csak e következőket: „Mert rá megölettél te Zrínyi kezétül. Adassák ez tevét az Magyar királynak,“ Beniczky Péter ritmusaiból 34-szer idézhetnénk, míg a hangzatosan verselő Gyöngyösi „Murányi Vénuszából 67-szer, „Palinódiá“-jából pedig 9-szer, felül, hogy ő is használta a szenvedő igéket , tehát léteztek azok ekkor is, mind később, midőn Br. Amádé László ezt mondja: Tőled megvettessem.“ A vele egykorú Faludy Ferencz is csak 9-szer sző szenvedő igét költeményeibe, mig Ányos 10-szer szól igy : „Csak szivünk intetik elmés ébredségre.“ Blumauer travesztált „Eneás“ába, Szálkái egy helyt azt mondja: „Jel adatik menésre.“ A „Csikóbőrös kulacs“ híres költője Csokonai csak 5-ször szorul meg „Lillá“-jában, ha mégis szenvedő igéit kényszer szüleményeinek szabad mondanunk. S ezzel elértünk Kisfaludy Sándorhoz, kiről, bármit is tartsanak is újabb ismertetői, mi úgy vélekedünk, hogy nem ért rá keresgélni a szavakat, midőn egyikét, vagy másikát irta szenvedélyes kis dalainak. Innen van, hogy a a „Kesergő szerelem“-ben 17-szer, a „Boldog szerelem“-ben pedig 14-szer szólt így: „Apánk, hogy kivezettetett Éden boldogságából.“ Berzsenyi összes költeményeiben, daczára szigorú mértéktartásának, csak 18-szor fejezi ki magát szenvedő igével; a sokszépségű és nagy erővel irt „Bánk bánban“ Katona 45-ször ad szereplő ajkaira ilyeket: „E gondolat legjobbnak látszatott“ ; „Magyar hazám! A jó merániak azt háború nélkül is megteszik; mert hisz a zsidók eleget fizetnek, akiket tulajdonképen nem is lehetne embernyuzóknak nevezni, nyúzásra bőr kirántatik, holott azt a merániak magok lehúzták már csontjainkról. (Folytatjuk.) tanitónő-képezdét 37 kisasszony látogatta. A nőképezdének tanulói lehetnek: 1-szer. Bennlakók, akik teljes ellátásért — beleértve a tandíjat is — egy tanévre 400 frtot fizetnek előleges negyedévi részletekben. 2-szor. Féltartáson lévők, akik havonként ebédért 6 forintot, tandíjul 10 frt fizetnek. 3-szor. Bejárók, akiknek tandíja havi 10 forint. Ezek és a féltartáson levők dija havonként előre lefizetendő. — A tanfolyam törvény szerint három évre terjed, melyre csak oly növendékek vétetnek föl, a kik életkoruk 14-ik évét betöltvén, a felső népiskola tantárgyaiból fölvételi vizsgálatot állnak ki. — A kassai állami főreáliskola Mauritz Rezső igazgató által összeállított értesítőjéből kivesszük, hogy ez iskolában a múlt tanévben 16 volt a tanárok száma, s azonfelül a hittant 5-en tanították, halmilag is működött. A tanári kar egy része iro- A tanév szeptember 4-én nyittatott meg; a tanári karban főként a 8-ik osztály felállítása alkalmából több változás állott be. Az idén léptették életbe a takarékpénztári intézményt. A tanoda részt vett a szegedi orsz. kiállításon egy, Weigle kassai tanszerkészítő által készített orgonával, melyet az értesítőben dr. Lucz ismertet. — A tanulók összes száma volt 806. — Az értesítőben bevezetőül „Rendtartásunk és a szülői ház“ czim alatt értekezik. — A kegyesrendiek vezetése alatt álló sátoralja-ujhelyi róm. kath. nagygymnásium értesítője szerint ez intézetben a múlt évben 11 tanár működött; a tanulók száma volt 235. — A tanügyi közleményeket megelőzi Kovács János igazgató kitűnő irodalmi értekezése: „Petőfi és a szenvedő ige“, melyet lapunk illető helyén nehány bevezető passus elhagyásával egész terjedelmében átveszünk. Népnevelés. — Keméndy-Drucker Irma nyilvánossági joggal felruházott szegedi nőnevelő-intézetének és magántanítónői képezdéjének vizsgáiról egyizben már megemlékeztünk. A tanoda értesítvényéből az iskola beléletére vonatkozó adatok közül még megérintjük, hogy a képezde tanári személyzete 22 tagból és egy varrónőből áll. A nevelő-intézetet a múlt tanévben 112 leányka, a Egyletek, társulatok. — Az orsz. nőiparegylet tanodájában képesített iparmunka-tanitónők közül Spányi Izabellát és Bogya Irmát az egylet alkalmazza mint segédtanitónőket; egy harmadik, Nagy Irma szülővárosában, Mező-Túron szándékozik ipariskolát nyitni. — A magyarországi központi Fr őber nő egy et gyermekkertésznő képezdéjében az évi vizsgálatok f. é. július hó 3., 4., 5. és 6-án Baja Gergely iskolafelügyelő ur jelenlétében tartattak meg. Mint vendégek a többek között jelen voltak, tisztelendő Győry Vilmos és tisztelendő dr. Kaiserling urak. Az ezen intézet tanári testületének kitűnő sikerű törekvései, melyről a növendékek által adott feleletek legfényesebb bizonyítékot nyújtottak, általános elismerést nyert, melyet Baja Gergely tanfelügyelő ur és tiszt. Győri Vilmos ur meleg szavakban ki is fejezték. Ezen képezdében az 1877/8 tanévben az előadások szeptember hó 1-én veszik kezdetüket, miért is mindazon leányok és nők, kik magokat gyermekkert,észnőkké kiképezni s ekkép tiszteletre méltó állásra szert tenni óhajtanak, felhivatnak, hogy magukat legfeljebb 1. év aug. hó 15. az egylet alelnökénél Rosenzweig-Saphir Sarolta úrnőnél (Bpest, tükörut. 2 sz. a.) jelentsék. A felvétel feltételei: 1. betöltött 16-ik körév; 2. egészséges testalkat; 3. feddetlen előélet; 4. gyermekek iránti szeretet; 5. a magyar nyelv leirása szóban és írásban, s végre 6-szor tartoznak négy elemi osztály bevégzését tanúsító bizonyítvány bemutatása mellett, — felvételi vizsgának is alávetni magukat. Budapest, 1877. jul. 10. A magyarországi Frőbel-nőegylet elnöksége. — A párisi magyar egylet menedékházat tervez s e czélból felhívásokat bocsátott ki. A felhívásból a következőket idézzük: A menedék létesítése az egyesület saját erőit minden tekintetben fölülhaladja, s az egyesület vagyona még arra sem elégséges, hogy a szükséges felek megszereztessék. Pedig ha a telek megvan, a ház egy 5 százaléknyi kölcsön segítségével könnyű szerrel fel lesz építhető. Megbízható számítások szerint egy, az egyesület czéljainak megfelelő terjedelmű telek körülbelül 50,000 frankért volna kapható s a ház felépítéséhez 80—85,000 frank volna szükséges. Ez utóbbi összeg a telekre és a felépítendő házra könnyű szerrel felvétethetvén, a ház jövedelmeiből, melyek — számítás szerint — legalább 7500— 8000 frankra fognának rúgni évenkint, 20 év alatt törlesztetnék, úgy, hogy az egyesület 20 év leforgása után egy ház kizárólagos tulajdonosa lehetne. • Az egyedüli nehézség, a telek megszerzése. Ha Magyarország gazdagabb volna, nem haboznánk hazánkfiai áldozatkészségét igénybe venni, annál kevésbbé, mert hisz a czél, melyet elérni akarunk, a magyar nemzet fiainak közös javára szolgál. De nagyon is ismerjük, fájdalom, azon mostoha viszonyokat, melyek alatt szeretett hazánk szenved s megbocsáthatlannak tartanók, ha ily körülmények közt adakozásra felhívnók. Van azonban egy mód, mely czélunk elérését lehetségessé teszi, a nélkül, hogy hazánkfiaitól nagyobb áldozatot kívánnánk. E mód csak hazánkfiai bizalmát tételezi fel, s egy oly kis áldozatot foglalna magában, czéllal szemben valóban eltűnik, mely az elérendő E mód a következőkben áll: A párisi magyar egyesület 50 ezer franknak megfeellő 25 ezer o. é. frt erejéig 250 darab 100 forintos kamatot nem hozó kötelezvényt bocsát ki, melyeknek visszafizetése öt esztendő lefolyása után fog kezdődni. A befizetett összegek a pesti első hazai takarékpénztárban fizetendők be, s addig maradtak ennek kezelése alatt, míg az egész 25,000 ftnyi összeg összegyűl. A tisztelt aláírók a páriszi kölcsönösen segélyző magyar egyesület menedéke alapító tagjaivá válván, neveik az egyesületi ház dísztermében márványtáblán, arany betűkkel fognak megörökittetni. Az aláírás eredménye a nagyobb magyar hírlapokban havonkint köztudomásra fog hozatni s az egész műveletről félévenkint mindaddig fog jelentés tétetni, mig a kölcsön teljesen visszafizetve nem leend. íme ezen módon véljük kitűzött czélunkat elérhetni. Az áldozat, melyet kívánunk, nem nagy, a jótétemény pedig, melyben a párizsi magyar egyesület részesülne, kimondhatlan. Fővárosi ügyek. A „Préfet de la Seine“ levelet intézett a főváros polgármesteréhez, melyben kéri, hogy a főváros által közzétett nyomtatványok a m. pénzügyi okmányok, gyűlési jegyzőkönyvek, a közoktatást s közmunkákat stb. illető közlemények teljes példányai Páris városának mindenkor pontosan megküldetnének, miután az itteni könyvtár 1871-ben megsemmisittetvén, a Préfet most annak újbóli felállításán fáradozik. Ezen ajánlatot Páris városa részéről a legtöbb európai és amerikai nagyváros a kor cserében által kiadott okmányok is mindenpontosan elküldetnek. E felhívás mellé egyidejűleg a főváros könyvtára részére megküldettek: Páris város költségvetése 1877-re zárszámadásai 1873, 1874 és 1875-ről. A községi tanács tárgyalásai 1877, 1875. és 1876-ról. A Seine departement tárgyalásai 1874. 1875. és 1876-ról; és okmányok a párisi csatornavizek levezetése és a mezőgazdaságnál való felhasználása iránti tartott enquettekről. — Báró Baldácsy Antal cementkoczka köveire mindkét államterületen engedélyezett szabadalom a második évre is meghosszabbittatott — s az erről szóló záradékkal ellátott két szabadalmi okmány a tulajdonosnak leendő kézbesítés végett, a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium által a főváros közönségéhez leküldetett. — A sugárút és gyár utcza Sarkán Suhr C. által épített circus további fennállása a főv. tanács által múlt évben tudvalevőleg csak f. é. ápril hó végéig engedtetett meg. Ezen határidő már elmúlván, a tanács utasította Heinz A. a circus jelenlegi tulajdonosát, hogy miután az épület most úgy is üresen áll, s a környékre nézve tűzveszélyes 15 nap alatt annál is inkább bontássa le, mert ellenkező esetben az hatóságilag az ő költségén fog lerontatni. TÁVIRATOK, Paris, jul. 11. (Az Egyetértés távirata.) Az itteni diplomatiai körökben egy Ausztria-Magyarország és Anglia közt létrejött egyezségről beszélnek. Beust gróf megmarad állomásán. Bismarck herczeg közbenjárást kivon a hadviselő felek közt. Anglia ezt most időszerűtlennek tartja s elhalasztani kívánja. PÉTERVÁR, jul. 11. (Hivatalos.) Eupatoriából jelentik f. hó 9-ikéről. Négy török monitor 3 és órán át lődözte Eupatoriát s 62 lövést tett, anélkül, hogy valami kárt okozott volna. Az oroszok négy kilenczfontos ágyúval feleltek s 36 gránátlövést tettek, melyek közül hat talált. A lődözés után a török monitorok eltávoztak. London, juli 11. (Az „Egyetértés“ távirata). A „Daily Telegraph“ a következő táviratot kapta bécsi tudósítójától: Belgrádból távirták nekem ma délben, hogy a viszony Szerbia és a porta közt nagyon feszült. Oroszország sürgetésére, Szerbia azon ürügy alatt, hogy a török csapatok concentrálása Nisnél, ezek betörése miatti aggodalmat kelt Szerbiában, arra kérte az ottomán kormányt, hogy azokat húzza vissza határától. A porta azonban nagyon jól tudja, honnét ered e remonstratio, minélfogva azt felelte, miszerint Szerbiának tudnia kell, hogy a szultán csapataitól nincs mit tartania. A nisi helyőrség csak a védelemre fog szorítkozni s így kezességül szolgál a rend fönntartására. Tekintve a porta ismételt biztosításait, a szerb kormány alaptalan aggodalmai azon gyanút kelthetik, hogy ismételni akarja a szerb-török háború kitörése előtti játékot, amikor szintén a török csapatoknak a határoknál való concentrálása ellen panaszkodott. A szerb kormány ilyetén magatartása, melyet Oroszország sugalmaz, ismét csak azt bizonyitja, mily kevés súlyt lehet fektetni az orosz császárnak Szerbiára vonatkozó nyilatkozataira. KONSTANTINÁPOLY, jul. II. Az oroszok megszállták Tirnovot, a város nem volt megerősítve Prevna és Monasztiriszi irányában az oroszok föl lettek tartóztatva. Bécs, jul. 11. A „Pol. Cor.“ egy mai keletű bukaresti távirata jelenti, hogy hitelt érdemlő és katonai körökből számazó tudósítások szerint román hadsereg dunai átkelése f. hó 12-én két a ponton, Kalafáton fölül és alul történik. Maga a fejedelem veszi át a főparancsnokságot. Az itteni orosz körökben fölmerült azon hitvalóságáról, miszerint a czárevicsnek valami komoly baja történt volna, ez óráig mi sem hallatszik, minélfogva azt kell föltenni, hogy az csak czélzatos koholmány. — Az orosz főhadiszállást átteszik Batakba . .. — a mohamedánokat az oroszok által megszállt kerületekben lefegyverezték. London, jul. 11. A Reuter-hivatal jelenti Erzerumból: Izmail pasa a török jobbszárny egy osztályával meszállta azon magaslatokat, melyek Bajazidot dominálják. Konstantinápoly, jul. 11. (az „Egyetértés“ távirata.) Azon hat zászlóaljból álló önkéntes légióba, melyet a főváros alakít, nemcsak muzulmánok vétetnek föl, hanem keresztények is. Mihelyt, be lesznek gyakorolva, aznnal a harcztérre küldetnek Rumeliába. Pétervár, jul. 11. (Hivatalos.) Alexandropolból a következőket távirják f. hó 9-ikéről: Loris Melikoff tábornok, miután megtudta, hogy Mukhtár pasának majdnem egész hadereje közeledik Karszhoz, egyelőre• beszüntette Karsz bombázását, az ágyúkat Huruk darába és Alexandropolba küldte, s a lovasságot Csakdsivali és a gyalogságot Zaim mellett concentrálta. — Tergukaszov hadosztálya Dajárból Szurb- Channes felé menve, uralmába vett 3000 keresztény családot, kik az Alaskertvölgyből menekültek a basibozukok és a kurdok kegyetlenkedései elől. Ez késleltette a hadosztály haladását s lehetővé tette a török gyalogságnak az oroszok utócsapatát megtámadni. Tergukaszov elhatározta tehát mindenekelőtt a betegeket és sebesült menekülteket biztosan elhelyezni Igdírben. Tergukaszov f. hó 5-én érkezett Igdirbe s 8-án tovább ment Bajazid felé . Bécs, július 11. Hitelrészv. 145.40. Galicziai 214 50. Államvasut 286.50. Rente 60.80— 1860-as 113.25.— 1864-es 131.-----. Ezüst 109.10. London 125.80.— Unicbank —. Átalános épitőbank —. Angol-Osztrák 67.25 Lombard 71.50 — Tramway —.— Hitelsorsjegy 160.50 Napoleondor 10.04.—. Arany 6.00— Frankfurt 61.25. — Porosz pénzutalvány 61,85. Török sorsjegy 13.25. Angol épitőbank —.— Bécs, julius 11. Magyar földteherm. kötvény 75.80 Salgó-Tarján —. Magyar hitel 136 50. Magyar záloglevél 90.15. Erdély 82.75. Magyar keleti vasút 59.90. — Magyar sorsjegy 73.—. Magyar földhitel 17.25. Magyar vasúti kölcsön 98.75 Anglo-magyar —. Frankó-magyar bank —.— Alföld 103.. Magyar északkeleti vasút 95.—. Kelet-vasúti elsőbbségi kötv. 6325 — Tiszai vasút 177.26 Municipal-bank —.—. Napirend julius 12-én. Kaptár: Csütörtök: kath. Henrik császár Prot Nádor Görög-orsz. 30.12 Apóstól. Izr. 2 B.- rongy h. Napkél 4 óra 15 p. nyugszik 7 óra 55 percz. Múzeumban: természetiek tára és a könyvtár d. e. 9 órától dúl óráig. Fővárosi közgyűlés folytatása d. u. 4 órakor. Fővárosi tanácsülés d. e. 10. órakor. Építészeti szakbizottság d. u 5 órakor. Közmunka- ésT közt. miniszter fogad d. u. 5 órakor. Kivonat a hivatalos lapból (július hó 11-iki számából.) Árverések a vidéken. Dromits Radó 744 frt jul. 22 Baánon. Zagyva András 1362 frt jul. 30 Széken. Tesák András 640 frt aug. 7 T.Szt.Márton — Varga József 2000 frt jul. 26. Pécsen — Zundán Todor 520 frt aug. 3 Mohácson. Majsztrovics Antal 1850 frt aug. 25 Makón. Ganganetz János 810 frt jul. 30 Szécsényben. Bagala József 750 frt jul. 26 Nagy-Öved. Illés Jánosné 400 frt aug. 6 Báttaszéken. Minda Nicolae 1260 frt 30 Petrományon. Jakab Lajosné 1297 frt jul. 23 Szilsomlyón. Nagy János 1525 frt jul. 28 Nagy-Kürán Szebeni Miklósné 481 frt jul. 22 Földváron. Amlacher Erzsébet 1939 frt szép. 2 Szászvároson. Véber Mihály 2040 forint aug. 6 Szászvároson. Stojka Mihály 767 frt jul 28. Petrományon. Müller Borbála 2000 frt aug. 3 Mórágyon. Kozma József 1600 frt jul. 24 Debreszenben. Nesz Anna 403 frt jul 23. Szőkéden. Kiss Dánielné 12,000 frt jul. 20. Veszprémben. Wallfisch Mór 2435 frt jul. 27. Szegeden Flórián Péter 825 frt jul. 31 Bajnán Lajos és neje Költő Amália 12820 frt jul. 30 Szt-Somlon. — Braun Ádám 327 frt aug. 7 Békésen. — Bálik Pál 605 frt aug. 13. Uhorszka — Kozma István .360 frt jul. 26 Pécsen. — Egyházi Ferencz 600 frt aug. 8 Szombathelyen. -- Dán Péra 1504 frt jul. 29 Petroményen. — Lisztnél János 1258 frt jul. 27 Nagyváradon. — Balogh József 720 frt aug. 8 Pálfán. Montvai Jószef 1296 frt jul 26 Szoláton — Lendvai József 1678 frt jul. 30 Kaposváron. ■ Kovács Zsigmondné 2704 frt Jászkarajenőn — Kvaskó Helena 814 frt aug. 30 Petroményen. — Szabadi József 547 frt aug . Gödöllőn — Baceler Aloizia 10083 frt jul. 18 Izbugya-Radván — Krettinger Márton 1400 frt jul. 19 Békás Megyeren. Zudor Imre 1169 frt aug. 29 Vámos- Pércsen. Árverések a fővárosban Hösch Mihály 6980 frt, 6853 frt és 34170 frt, úgy 79150 frt julius 31 szegények háza környékén, a városliget megett és Rákoson. Csődök. Pflanzer József helyb füszerkereskedő ellen bev. sepr. 34. 5. ideiglenes tömeggondnok és perügyelő Schmidl Ignácz ügyvéd Csődmegszüntetés. Steiner László bpesti hagyatéka ellen. Pályázat Vasvárosi járásorvosi állomás (Szombathelyen) ; pestvidéki kir. ügyészségnél irnoki. Ponor Magos, Remete és Kigyóspatak telekkönyvi újra felvételére 3 bizottmány vezető 2 frt, és 4 dijnoki 1 frt 50 kr. állomás 14 nap alatt Gyula-Fehérváron. Trencséni kath. főgymnásiuminil. Magyar nyelv és irodalom, a bölcsészettel, vagy classical nyelvvel ; német nyelv és irodalom történet, a természetrajz és vegytannal 12uo frt fizetés 2.,*0 frt szállás pénz, ICO frt ötödéves pótlék. Beszterczebányán aug. 10-ig a tankerületi főigazgatóságnál. A kis lottó hozása: Bi'Unni 69 49 88 82 38 Csütörtökön, július 12-én. Szervász Hudri Vudri Hilda A püspök 33 vaciey pesti ss2irj.ls.p0lv.. NÉPSZÍNHÁZ. KIELUZINA, a szép hableány. Tündéries látványos. 4 felv. Személyek: Oezeánia Pártényiné Meluzina Békessy I Habocska Komáromi M. A napsugár Rákosi Fáni Róbert Tihanyi Vízállás és időjárás. Budapesten julius 11 3.93 m. 0 fölött esős. Pozsonyban julius 11. 3.64 m. 0 fölött felhős. M-Szigeten julius 11. 1.04 m. 0 fölött felhős. Szatmáron julius 11 0 85 m. 0 fölött felhős. Tokajban julius 11. 1.45 m. 0 fölött esős. Szolnokon julius 11. 1.60 m. 0 fölött felhős. Szegeden julius 11. 2.98 m. 0 fölött száraz. Aradon julius 10. 0.84 m 0 alatt száraz. N.-Becskerek, jul. 10 0.02 0. m. 0 fölött száraz Bezdánnál julius 9. 2.25 m. 0 fölött felhős Verbászon julius. 9. 1.79 m. 0 fölött száraz. Eszéken julius 10 2.43 m 0 fölött száraz. Sziszeken julius 11. 1.20 m. 0 fölött száraz Mitroviezen julius 90.780 fölött felhős. Zimonyban julius 9. 3 99 0 fölött esős. o-Orsován julius 9. 3.22 m. 0 fölöt felhős Barcson, julius 10. 2.28 m 0 fölött száraz. Csávolszky Lajos felelős szerkesztő s kiadótulajdonos. jNyilt-tér. „TISZAG [UNK] biztosítótársaság. Irodai helyiségeink társaságunk saját házában — Mária-Valeii -utcza 2. sz. — léteznek. ,TISZA” biztositó-társasg; budapesti vezérügynöksége. lüm és ölesé Másol. Budapesten, a ferenczvárosban üllői-ut 14. szám alatt, közvetlenül a lóvonatu vaspálya előtt. Az első emeleten egy nagy utczai lakás, (5 utczai s több udvari szobából, erkélylyel) 1. évi augustus 1-től, s a második emeleten 2 utczai lakás, mely utóbbiakba azonnal beköltözhetni, kiadandó. Bővebb értesítést ad Győry Elek ügyvéd (megyeháztól 9-ik sz.) vagy ott a házmester. Krisztinavárosi színkör. Odry L. ur mint vendég. Falu rossza. Népszima 3 felv. Kezdete 7‘/a órakor. Kunigunda Lukácsyné Rajmond Eőri Horváth Karikás Solymosi Bisontai A. Magyari Kezdete 7/a órakor. A budapesti tőzsde hívat abna tőzsde. A mai üzletben , a kínálat, vételkedv és forgalom igen csekély volt; búza iránya lanyha és csökkenő csak nyomott áron eladható. Tengeri szilárd, a többi galnafajok pedig névleges árjegyzések mellett változatlanul maradtak. A határidőüzletben búza 15 tengeri 5 és repeze 13 krral emelkedett. A jegyzések következők: Búza őszre 10.05—10 95, tengeri, bánsági augusztusra 6.50—6.60, zab őszre 6.78-6 85, káposztarepeze aug.—sept.-re 17.13—17 38, bánsági repeze jul —aug.-ra 16.75—17.00. Értéktőzsde. A hideg időjárás a termési kilátásokat lényegsen csökkenté s a külföldről érkezett magasabb árfolyamok sem voltak képesek a mai tőzsdén élénkségét kel alos árjegyzései július II. jeni. A forgalom határozatlan, de inkább szilárd irány mellett a legszűkebb korlátok között mozgott. Az előzőzsdén osztrák hitel részvények 145.10— 145 40-ig, magyar hitel részvények 186. V8—136.s/8-ig vásároltattak. A déli tőzsdén osztrák hitel részvények 145.40— 145.50-en, magyar hitel részvények 136.68—136.50-ig voltak forgalomban. Pesti biztosító részvényekben 65-el eszközöltek kötést, II. keleti vasút prioritások 71 50—71.75-ön keltek. Váltók német helyekre és birodalmi márkák 61.80 —61.99-en keltek. A hivatalosan jegyzett gabonaárak és értékfolyamok különben a következők : _ A____ Minős Ar Minős. Termeny. hectol. 100 kilogr. hectol. Búza bánsági nj —. —.---------.— —. »7 »7 » * * • * >7 77 77 * * ’* * „ tiszavidéki 74 g 12 40—12.60 75.5 „ „ „ 7g 4 13. -13.20 77.3 „ „ „ 7g 3 13.60-13.80 79.2 N M » 80, . • . „ pest-vidéki 74 6 11.60—11.80 75.5 „ „ „ 7g.4 12.20-12.30 77.3 78.3 12 90-13.— 79.2 11 11> 80. - - . „ fehér megyei 74 6 12 45—12.65 75.5 „ „ „ Zg.4 13.05-13 25 77.3 „ „ ,. 78.3 18.65—13 85 79.21 .1 n 80. —.--------—. „ bácskai „ 74.6 11.90—12.10 75.5 „ „ „ 76.4 12.70—12.80 77.3 » „ „ 78.3 --------.»1 n 80. .--------.— Ár 100 kilogr. Terna é *1 y. Sol! 100 kil8S> Rozs.....................öreg 70—72 10.60 10 75 Árpa takarmánynak „ 60—62 6.65 5.80 „ malátának „ 62—63 6.10 6.90 Zab..........................„ 36—40 6 80 7 — Tengeri bánáti . . uj 75 6.50 6.60 „ másnemű . . „ 73 6.40 6.50 Repete káposzta . . . „ —.— —.— bánáti . . . „ —.— —.— Köles......................„ „ 5.25 6.75 12 75- 12.95 13.30—13 40 12----12.10 12 60 12 70 12180—18 — 13.35—13.45 12.20-12.30 Papirok: Magy. vas. köles. Földtek. közv. m. „ . érd. Szőlőd, válts. k. Osztr. áll.ad. 5‘/a . É- m. ált. bizt. t. 1380.— Általm. hitelű 136.50 98 50 75.50 73 76 75.50 61.Kisb. földhitelint. 40.— Pesti ker. bank 530 — Pesti I. hazai 2125. — Pénznemek : Cs. és kir. arany 5.98— Oszt.m . frt ar.10.04— 20 frank, arany 10.04— Osztr. és M. ezüst 109.—