Egyetértés, 1877. december (11. évfolyam, 312-341. szám)
1877-12-14 / 325. szám
zág: „Mint halljuk, Szerbia megijedt Törökország jegyzékétől s Angolország sürgönyétől, mely Miién fejedelmet azzal fenyegeti, hogy ha Szerbia háborúba részt veszt, Angolország a szerb fejedelemség autonómiáját nem fogja védeni. A „Golos“ azonban nem hiszi, hogy Török- s Angolország fenyegetései képesek volnának Szerbiára oly befolyást gyakorolni, miszerint az feladatának hűtlen legyen. Mit is lehetett Milánnak a portától és Angolországtól várni? Semmiesetre sem azt, miszerint a porta annak háború üzenetét helyeselje, vagy hogy őt Angolország arra bátorítsa fel, és a mint hallottuk, Risztics az angol jegyzékre válaszolni nem akart. Hogy Milán ezen fenyegetésektől megijedt, azt nehéz megérteni. A jövő majd leleplezi, mi volt tulajdonképen annak indoka, hogy a szerb fejedelem szándékától elállt: mi a többi szövetségeseinkkel csakis üdvözölhetjük ezen esetet, mely minket oly sövetségestől megszabadított. Mi többször említettük, hogy Szerbiának háborúba való beavatkozása némi politikai jelleggel bírna, de azt sem lehet tagadni, hogy Szerbiának beleavatkozása kellemetlenségeket Oroszországra nézve maga után vonna. Ha az valóban áll, hogy Milán Risztics tanácsait elveti, az az ő dolga. Oroszország a szerb „miliczia“ nélkül is befejezi a megkezdett háborút és Milán maradhat — ha neki úgy tetszik — a portához való vazallus viszonyban.“ Plevna elestének hite a külországok közt Angliára tett legnagyobb benyomást. A szabadelvű és a kormánypárt ismét nagyobb küzdelmet fejt ki egymás törekvése ellen , jóllehet maga a kormány túlságos mérsékletet tanúsít s a közvéleményt mindenképen megnyugtatni iparkodik, így a tegnapi edinburgi munkásgyülésen Hardy beszédet tartott, melyben kinyilatkoztatja, hogyha Anglia érdekei úgy kívánják, az ország minden erejét felhasználni fogja egy Anglia zászlója és Anglia hajóhada elleni eshetőséges támadást erélyesen visszautasítani, mi annál könnyebb, mivel Anglia hajóhada Ázsia, Afrika és Amerika valamennyi hajóhadai közt a legjelentékenyebb. Anglia kötelessége : minden angol birtokcsökkenést meghiúsítani ; reméli, hogy Plevna eleste a békét siettetni fogja ; nem hiszi azonban, hogy Anglia közbenjárása nélkül üdvös békekötés jöhessen létre. A harcztérről azon egyetlen s nem egészen biztos hír érkezett, hogy Szulejman az orosz trónörökös seregét megtámadta és megverte Mecska és Ruscsuk közt, s ez alkalommal az oroszok 3000 embert vesztettek. A magyar delegatió VI. ülése. Decz. 13-án d. e. 11 órakor. Elnök : Szlávy József, jegyzők: Nagy György és Szeniczey Ödön. A közös kormány részéről jelen vannak: Hoffmann Lipót b. miniszter, Pöckhaibgy, Orczy Béla b., Maywald tbk., Szentgyörgyi, Mérey, Gaál. A magyar kormány részéről: Széll Kálm. A jegyzőkönyv hitelesítése után Elnök bemutatja a petrinyai cs. kir. nyugdíjazott főtiszteknek kérvényét, nyugdíjak javítása iránt. Wahrmann Mór arra figyelmeztet, hogy az ügyrend 11. §. értelmében csak a bizottság valamely tagja adhat be. Széchen Antal gr. azt jegyzi meg, hogy felfogása szerint az elnök is tagja a bizottságnak. Hozzászolottak még : Elnök, Wahrman Mór, és Szilágyi Dezső, kinek indítványára a kérvény a hadügyi albizottsághoz tétetik át. Wodianer Albert bv. előadó bemutatja a bizottság jelentősstt. fl.Z OrSZ. bizottság költségvetésének előirányzatáról, amely felolvastatván, elfogadtatik. Következik a napirend: A birodalmi tanács delegetiójának határozata. A határozat általánosságban elfogadtatván, az 1. pontnál Márkus István azt indítványozza, hogy e helyett „nem praejudicatia ik“, tétessék : „neui praejudicai“ (Elfogadtatik.) A 2. pont változatlanul elfogadtatott. A 3. pontnál Szilágyi Dezső azon irályi módosítást teszi, hogy e helyett „melyek a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokat, illetőleg a magyar korona országait terhelendők“ tétessék: „melyek a magyar korona országait, illetőleg a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokat terhelendő.“ Elfogadtatik. Dy képén a kö. hatarozat közt az egyformaaag consiaiaius van, erről a birodalmi tanács bizottsága erieszletni fog. Fiath Peraucz az iránt kér felvilágosítást, hogy mi történt a magyar bizottság ama üzenetével, mely a deregatiok összehívását oly időben óhajtja, hogy a közös budget a felhatalmazás lejárta előtt elintéztessék. Elnök azt jelenti, hogy ez iránt még üzenet nem érkezett, de azért a határozat mint a magyar bizottság határozata fenáll, mely válaszban Finta Ferencz b. megnyugszik. Erre elnök kijelenti, hogy a közös pénzügyminiszter által arról értesült, hogy ő felsége kegyes lesz a határozatot még ma sanctiunaini, s így holnap d. e. 11 órakor az már ki fog hirfogadna s kísérte föl az udvari páholyba. Ezen át lehetett a terem belsejébe jutni. Mily álomszerű mesés tünde látvány. A fény, gazdagság és szépség egész tengere. Bársony és selyem, drága gyöngy és gyémánt annyi volt itt, hogy nézésébe belefáradt a szem. Körül a páholyokban a magyar és osztrák családfák egész vadona. Ott voltak a Clamok, Liechtensteinek, Schwarzenbergek, Pálffyak, Metternichek stb. Albrecht, Viktor, Vilmos főlegek, a miniszterek közül Andrássy, Glaser, Mansfeld, Zambolkowszki, a két delegátió tagjai majdnem kivétel nélkül. A terem három részre volt felosztva. Az átpadlózott földszint, melyben (az udvari páholyból levezető két lépcső kanyarulatnak öblében) az operaház zenekara hallatta magát, a nagy elő s kisebb hátsó színpad, az előszínpad, melyet öt nagy csillár világított meg — mindegyike hatvan gáz lánggal utánzott gobelinssal,s teteje virágfüzérekkel volt diszitve. A kisebb színpadot Sacher buffetje foglalta el. — Tíz órakor kezdődtek a zenészeti előadások Wilt és Materna asszonyok közreműködésével. Éjfél felé Strausz keringőinek varázshangjai járták át a termet, s a tánczra kész fiatalság idegeit. Különös tetszést aratott „Das alte und neue Wien“, melyben hallhattuk, mire tánczoltak a régi bécsiek, s mire táncolnának a mostaniak — ha a helyszűke megengedné. A lehetetlen éjfél után egy órakor mégis lehetségessé lett, s az eddig egyhangúan felőrle hullámzó tengeren számos kavargó örvény keletkezett brüsseli csipkék hófehér habját s ragyogó ékkövek tündöklő csöpjeit sodorva magával. S e tenger mindvégig megtartá nyugodt, finom, fesztelen előkellőségét. A mulatás nem fokozódott mámoros csapongó jókedvvé. Itt volt Bécs összes előkelő népe. E napon azonban szomorú eseményekről értesültünk. Őszintén látni vélte az ember Ozmán szomorú alakját, amint vérző sebével fájdalmasan áthalad a termen. Két órakor villámkint czikázottat a termen a párisi fölkelés híre. Férfiak és nők erről suttogtak. Hogy mennyire valószínű e hir, az nem a bálreferens rovatába tartozik. dettethetni. Ezután a mai ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, elnök az ülést bezárja. — Élés vége 11 óra 50 perczkor. Tiépgyűlés tárgyábani mozgalmak. Pievna eleste folytán támadt izgatottság a fővárosban mindinkább növekszik, az érdeklődés a vasárnapi népgyűlés iránt rendkívüli nagy. Az előértekezlet ez ügyben ma az írók és művészek körének helyiségében délután 4 órakor nagy részvét mellett tartatott meg, jelen voltak országgyűlési képviselők, fővárosi polgárok, hírlapírók, az egyetemi ifjúság bizottságának tagjai stb. Tóth Kálmán elfoglalva az elnöki széket dr. Kaas Tvor előadja a mai értekezlet czélját, fejtegeti, hogy a magyar nemzethez nem lenne méltó az,ha cserben hagyná a barátot a bajban. Igaz, hogy eddig a népgyüléseknek, sőt magának a magyar parlament felszólalásainak sem sikerült megváltoztatni külügyi politikánk irányát; azon tudat azonban, hogy nem tudtunk valamit kivinni, fel nem ment kötelességünk teljesítésétől. Szükségesnek látja, hogy Magyarországnak minden szólásra és döntésre hivatott factora tehát a parlament, a törvényhatóságok, a nép, a sajtó megtegye a maga kötelességét arra nézve, hogy Magyarország kijelentse akaratát és utasítsa a kormányt, hogy Törökországot jelen nehéz körülményei között el ne hagyja. — Indítványozza, hogy válasszon az értekezlet egy bizottságot, mely megtegye a lépéseket,‘arra nézve, hogy vasárnap a népgyűlés hivassák össze, melynek feladata lenne egy határozatot hozni a jelzett irányban, s e határozatot küldöttség által felküldeni e kormány és nőkhöz. E határozatban ki lenne mondva, hogy a monarchia fegyvereiről is meggátolja azt, hogy Oroszország győzelmeit Törökország megsemmisítésére használja fel. Kállay Ödön országgyűlési képviselő elfogadja Kaas indítványát, Eötvös Károly nem hiszi, hogy a kormány megváltoztassa politikáját, indítványozza, hogy a népgyülésből egy ezer tagú küldöttség küldendő ki, mely kérje a képviselőház elnökétől a házba való bebocsáttatást, s ott adja elő a népgyülés kivonatát. (Egy hang közbekiált: Fegyveresen menjenek! Kaas Ivor: „Nincs fegyverünk!“) Szalay Imre országgyűlési képviselő nem tartja helyesnek Eötvos indítványát; a törvényes térről lelépni nem szabad, ha a miniszterelnök nem fogadja el a küldöttséget, akkor menjenek a szabadelvű körbe, mely pártkör hivatva érzi most magát az ország ügyeit önkényűleg vezetni. Nem helyesli, hogy Kaas indítványa szerint bizottság küldessék ki, a bizottságba a kormány által sugalmazott emberek is jöhetnek be. Indítványozza, hogy végezzünk rögtön itt, az idő is rövid . Kaas azt hiszi, hogy a bizottságba nem fognak bekerülni oly emberek, kik a kitűzött czél előmozdítása helyett annak megbuktatására törekszenek. (Egy hang: Abzug Pulszky!) Kaas indítványa elfogadtatik s az értekezlet hozzá fog a bizottság megalakításához. A bizottsági tagok választása közben Kovácsy Gyula indítványozza, hogy egy 3 tagú bizottság jelöje ki a rendező bizottság tagjait. — Herman Ottó és Tenczer Pál ellenző felszólalásai után mellezttítik Kovácsy indítványa. Megválasztatik ezután a bizottság s egyszersmind Tenczer indítványára felhatalmaztatik, hogy magamagát a szükséghez képest kiegészítse. A bizottság referálni fog megállapodásairól holnap pénteken este 6 órakor az „Arany sasban“ a nagy értekezletnek. * Az értekezleten megválasztott rendező-bizottság választása után azonnal ülést tartott. Elnöknek megválasztotta Tóth Kálmán országgyűlési képviselőt, jegyzőnek Eötvös Károlyt, pénztárnoknak pedig Herman Ottót. A szükséges költségek fedezésére azonnal gyűjtés rendeztetek, melynek eredménye eddig 95 trt. — Kiegészíti aztán a bizottság magát több tag behívása által, főleg fővárosi tekintélyesebb polgárokból. — Tóth Kálmán elnöklete alatt Eötvös Károly, Herman Ottó, Kaas Ivor és Verhovay Gyula kiküldetnek a népgyűlés elé terjesztendő határozati javaslat s a polgársághoz intézendő felhívások szövegezése végett. Hosszabb eszmecsere keletkezik ezután, mily utasítás adaséke bizottságnak. Lukács Gyula jobban fél a kormánynak az emlegetett béketárgyalások alkalmával követendő politikájától, mint mostani semlegességünktől, határozottan a mellett van, hogy a resolutió rögtöni actiót követeljen. Kállay Ödön a fősulyt a muszka ellen kivánja irányozni. Szalay Imre, b. Kaas Ivor, Mezei Ernő, Hermann Ottó szólnak meg e tárgyhoz, valamennyien megegyeznek abban, hogy a legerélyesebben kell eljárni. A gyűlés további folyamában megbeszéltenek a további teendők. A népgyűlés helyeül a lovarda jelöltetett ki, a gyűlés vasárnap d. u. 3 órakor lesz, hogy még elég idő legyen átmenni Budára. A népgyűlés elnökéül valószínűleg Királyi Pál fog felkéretni. A bizottság részéről szónokolni fognak: Eötvös Károly és 11 effy Ignácz. Kívánatos, hogy mentől kevesebben és mennél rövidebben szónokoljanak, hogy a miniszterelnökhöz menendő küldöttség el ne késsék. E küldöttségét a népgyűlés elnöke fogja vezetni, szónoka pedig Simonyi Ernő lesz. A bizottság gyűlésének vége meglehetős izgatott volt. Az ügy érdekében kívánatos, hogy most, midőn oly fontos nemzeti közügyről van szó, ne múljon el a pártszenvedély, s hallgasson el a személyes ellenszenv szava, s a bizottságot működésében egyedül e nagy horderejű kérdés iránti buzgalom vezesse. A rendező bizottság holnap d. u. 3 órakor az „Arany Sas“-ban ülésezik.* Az ifjúsági rendező bizottság is tartott ma d. u. 2 órakor a Biringer (ezelőtt Szabadi) kávéházban gyűlést. Az ifjúságról ismételve meg kell jegyeznünk, hogy soraiban a legnagyobb ingerültség, forrongás mutatkozik. Az oroszellenes mozgalomban részt vesz az ifjúság minden köre, minden árnyalata, a több mint 3 ezer egyénből álló testület most egy szív, egy lélek. Nagy figyelemmel, a legmelegebb érdeklődéssel kíséri mindenki a történő eseményeket, melyeknek czélja változást idézni elő szégyenteljes külügyi politikánkban, vagy ha az nem sikerül, legalább megmenteni a nemzet becsületét. Hisszük, hogy a vidék hazafias ifjúsága sem fog maradni tétlen, hiszen Tisza Kálmánnak egykori szavaival élve „nagyon szomorú dolog volna, ha a magyar ifjúság hallgatni tudna akkor, midőn, a hazának oly fontos ügyeiről van szó.“ Ragadják kezükbe újra a lobogót, s ifjú lelkesedésük nemes hevével buzogjanak ismét amaz ügy mellett, melynek első szószólói a múlt évben ők valának ; lebegjen előttük az 1876/7-iki ifjúság példája. Áttérve a dologra, feljegyezzük először is, hogy az ifjúsági rendező-bizottság fel fogja holnap szólítani a két egyetem összes ifjúságát gyászjelvények viselésére. A bizottság tagjai már viselik is a jelvényeket. (Fekete csokor, középen vörös és zöld szalag.) — A főváros polgárságát felszólítják, hogy vagy fátyollal bevont nemzeti szín lobogót, vagy egyszerű fekete zászlót tűzzenek ki. E czélból házról-házra fogja az ifjúság bejárni a város főbb utczáit. És pedig kiküldettek: Ragályi és Kramoliny a váczi és Dorottya utczába; Dóssa és Soós J. a kecskeméti utcza, egyetem tér, egyetem utcza, barátok tere, és a kígyó utczába ; Nyeviczkey és Hegedűs a vámház és múzeum körútra; Pásztélyi, Spuller, Török, Lieszkovszky a váczi körútra; Barabás, Kovács Gy., Gaszner, Gebhardt a kerepesi útra (a Rókusig); Sir, Apáthy, Szarka, Duliskovics a kerepesi útra (a Rókustól a vámig); Torkos K. és Lekki J. a koronaherczeg utcza, bécsi utcza, harminczad utczára; Lázár Ignácz szervitatér, és Heisler Ákos József térre. Pap K. és Kölgyessy Kálmán az Erzsébet térre. Aranyi és Ember a n.korona utcza, Neuschlosz és Wagner sas-bálványutcza, Tóth és Szakáts a Duna-sorra (akadémiától a plébánia-templomig), Varázséji és Karlovszky Dunasorra (plébánia-templomtól a vámházig), Prém József és Dorzsák Gy. a fürdö-utezába, Verhovay L. és vagy o a Deák Ferencz uteza, Gizella-tér és főutra, Babai Markovich, Lázár E., Madarász Gy . Besenbek Géza és Ede a királyutezába, Balassa F. és Zsingor L a hatvani-utezábe , Palánszky «s Lavatka a Sándor-utezába,Felszegi és Lisznyai a. Lipót és zöldia-utczába, Holló L, Hellner és Ruderschmidt a sugárútra, Tompa , Filó az ő az-utczába, Lázár József, Nagy L., Bogya és ,idős az ültés útra, Brüll és Pogány az akadémia-utczába. A kiküldöttek találkoznak holnap reggel a Szabady-kávéházban. Ide kéretnek jönni azon ifjak is, kik a többi utczák bejárására szolgálataikat, felajánlják.* Meghívó! A f. hó 16-án tartandó fővárosi népgyűlés rendezésére alakult bizottság, ugy mint: Kállay Ödön, Hermann D., Szalay Imre, Tenczer Pál, Fromm A., Sebők J., Királyi Pál, Sembery István, Lukács Gyula, Feleky M., Szücs Gyula, Kaas Ivor báró, Kovács Gyula, Kramoliny V., Ragályi Stype, Dózsa E., Seffer László, Látor G., Sztupa Gy. , Gelléri Sz. ,1., Mogyoródy A., György A., Mezey Ernő, Prém József, Urváry Lajos, Helfy I., Gaál J., Erődy B., Bartók Lajos, Toldy István, Balázs S., Forgó J., Ráth K. (iparos), Molnár E., Márkus J., Hubernay J., Láposi F., Brázai K., Tamásy J., Lápossy L., Szikszai F., ifj. Ábrányi Kornél és Emil, Garami R., Hoffman Pál, Grosz Ad., Szomjas István, Nádasy Gy., Földváry M., Simonyi Ernő, Csávolszky Lajos, Mandel Mór, Weisz D., Török J., Mezei Mór, Mendl István, Papp Gábor, Péchy Jenő, Hentaller L. Morzsányi K., Schwartz Gy., Bakonyi Elek, Ladányi, Farkas I., Stoczek K., Farkas Gy., Bodnár Zs., Solymosy Elek, Toldy Ferencz A fölkéretnek, hogy pénteken, f. hó 14-én d. u. 4 órakor az „Arany sas“ szálloda (Ujvilág-utcza) nagytermében a népgyülés czéljának s megtartási módozatainak megállapítása végett megjelenni szíveskedjenek. Tóth Kálmán, az értekezlet elnöke. Eötvös Károly az értekezlet jegyzője. __________ ÚJDONSÁGOK. — Udvari hir. Rudolf trónörökös tegnap délután Kőbányán által Gödöllőre érkezett. — Báró Nopcsa és gróf Bombelles főudvarmester tegnap este Bécsből ide érkeztek. — A királyné folyó hó 28-kán elhagyja Gödöllőt, és a koronaherczeg kíséretében Bécsen át Angolországba utazik. — Gödöllői róka vadászat. A mai nedves és gyenge idő kedvező vadászatra nyújtott kilátást, a társaság ennek reményében szép számban jelent meg a nyolczadik Cover-nél a meet-re. Csakhamar fedületre került egy róka, úgy látszott koma asszony volt, és mint közönségesen irányt vett a Fóthi erdőnek, hol daczára , hogy a scent igen kedvező volt, a cserjésben eltűnt és nyomát nem is találta fel többé a falka. A társaság kénytelen volt tehát a 8-ik Coverhoz visszatérni, néhány perczre kiugrattak egy rókát, mely ugyan mint elődje neki iramodott az erdőnek és hasonló szerencsével vagy mondjuk, szerencsétlenséggel a falkára nézve elveszett. Ily eredménytelenül tért haza a vadásztársaság. — A 8-ik coverből rókát csak úgy lehetne eredménnyel hajtani, ha a fóthi kastélykert egy kőfallal, vagy fakerítéssel el lenne zárva. — A király tréfája. A Fóth vidéken mesterségesen tenyésztett rókák, melyekre a királyi pár oly szenvedéllyel vadász, a maguk részéről irgalmatlan vadászatokat tartanak a lakosság majorságára. Mint a „Hon“ írja, épen elfejletti panaszát öntötte ki közelebbről Barna József, az angol kert portása a vadásztársaság egyik tagja előtt, midőn oda érkezett a király paripán, vörös frakkban, b. Wenckheim kíséretében. „Tehát annyi csibéjét kapkodta már el a róka?“ „Bizony, vagy 35 darabot, felséges uram!“ „De reméllem nem sülve?“ tréfálkozott derülten a király, míg b. Wenckheim néhány bankóval vigasztalta meg a panaszost. — A prágai demonstráczió, melyet néhány cseh izgató Pievna elestének alkalmából rendezni akart, mint a táviratok jelezték, teljesen meghiúsult. A színházakban a tüntetőket a közönség lepiszegte. — A polgárság értekezlete a vasárnapi népgyülés tárgyában pénteken este 6 órakor az „Arany sas"-ban (Újvilág u.) lesz, s nem a Szikszayban, mint egy kőnyomatú lap tévesen írja, — Dézsi Sándor és neje dr. Foroczkai Klára nngyölvesi földbirtokosok az ottan felállítandó magyar tannyelvű állami elemi népiskola javára 770 négyszögöl kiterjedésű belső telket ajándékoztak. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter az illetőknek köszönetét nyilvánította. — „A kik örvendenek“ czimmel lapunk mai számának újdonságai között a „Bud. Hírnök“ után egy közlemény foglaltatott, amely szerint a Micsek-féle kávéházban a Tököly-féle intézet szerb ajkú növendékei Pievna elestének örömére tegnapelőtt szilaj jó kedvükben mulattak volna. E közlemény ellenében felkerestettünk ma a következő nyilatkozat közzétételére: „Az igazság érdekében biztosítjuk a tek. szerkesztőséget, hogy az emlitett estén egyetlen egy Tökölyanista sem vett részt ezen állitolagos ünnepélyen. Ha volt valami ehhez hasonló, úgy szánalommal viseltetünk a t. értesitő irányában, hogy nem vett magának annyi fáradságot és nem szerzett jobb informatiót arról, hogy „ki“ vett részt az „ünnepélyen,“ mert akkor közleményének malierosus utóize elesik. Közleményét pedig — ily alakban — rósz akatu koholmánynak nyilvánítjuk, mert már huzamosb idő óta volt alkalmunk azon sajnos tüneményt tapasztalni, hogy minden, amit egy idő óta a nem magyar ajkú elemek elkövetnek, minden a Tököly-intézet szerb ajkú egyetemi polgárainak tudatik be, azon szándéknál, hogy nekünk, mint egyetemi hallgatóknak ártsanak. — A Tököly-intézet szerb ajkú egyetemi polgárai hazafias kötelességüknek tartják ezen ellenük irányzott közlemények ellen felszólalni s egyszer mindenkorra ünnepélyesen kijelenteni, hogy az ily és ehhez hasonló akaratú koholmányokat a „Tökölyintézet szerb ajkú egyetemi polgárai a legnagyobb indignatióval visszautasítják.“ — Budapesten, 1877. évi deczember hó 13-án. Jowa Vidieh stud. phil., Jovanovits Lázár jhalig., Popovich Pál orvost. h., Weszelinovits Iván joghallgató, Adamov Milivoj jogszigorló, Zsivkovic Döme bölcs, hallg., Dima J. Dusán orvostanhallg., Bozseszky Milán joghallgató, Petar Fakovljevich stud. med., Milovanov István stud. philos., Davidovatz Milán joghallgató, Jankovics Pál joghallg., Novakovics Bogdan joghallg., Pantely János joghallg., Demeter Vajkovich stud. phil., Dávidovics Sándor joghallgató, Milán G. Sretkovits stud. phil., Damjan Hadzic turista. Alig kell megemlítenünk, hogy a szántszándékos ártalomra vonatkozó vádnak nincs alapja. De amily örömmel közöljük és vesszük tudomásul e nyilatkozatot, és annyira reméljük, hogy az aláíró urak egyátalán nemcsak a maguk részéről be fogják tartani az ünnepélyes kijelentést, hanem hazafias kötelességüknek fogják ismerni mindent elkövetni arra nézve is, hogy hasonló kompromittáló hírekre soha senki körükből okot ne szolgáltasson. — Felemlítjük egyúttal, hogy özv. Micsek Antalné aszony szinte megkereste szerkesztőségünket s tiltakozott az ellen, mintha az ő kávéháza „szláv érzelmüek és muszkabarátok tanyája“ lenne, mit ezen mi regisztrálunk ; a többire nézve a „Búd, Hir nők“-re hárítsa a szemrehányások súlyát. — A „Neue fr. Presse“ ma rég száma Bécsben konfiskáltatott. — A karácsonyi vásárról. Arról van tudomásunk, hogy a karácsonyi vásár híre már hetedhét országra szól, csak azt nem tudják neme mégis sokkal kisebb, mint amilyen érdekes programmjánál fogva lehetne. — Azért kívánunk azon meglepetések közt, melyek a tisztelt közönségre várnak, — egyet mást elárulni. E szerint lesz ott kalauz-asztal, hol a látogatói potom áron megszerezheti ezen modern labyrint Ariadne-fonalát; ■ karácsonyi asztala kedves zöld fával s sok csinos tárgygyal, melyek árverezés utján lesznek megszerezhetők; lesz a tavaly közkedveltségre szert tett „jövő század postája; mindjárt mellette egy újdonság a svéd asztal, s a gyorsan hirre kapott nevezetes újkori találmány a telephon^ — a szerencsekerék s kosárnál a jelszó, a ki mer az nyer!“ a játékos bolt bizonyosan az idén is, nem csak a gyermekek, hanem a felnőtteknek is gyárhelye leszen, hol mindenki, meglepetve a tárgyak sokfélesége s olcsósága által, siet vásárlásait megtenni. — Lesz virágcsarnok, vásári újság, delphi jósda, fényképkereskedés, mely valószinüleg roppant számú vevőkkel birand, mert hiszen iparunk fejlődése hazánk virágzásával szoros összeköttetésben van, s mindegyikünk annyit tegyen honáért mennyit tehet! — Hogy soroljuk fel azon sok kicskot, csarnokot s egyéb helyt, hol az elfáradt vagy megéhezett látogató ismét felfrisülhet s hol 10 kr. 50 krért a legizletesb étkeket kaphatja. Legyen elég közülök felemlitni a magyar csárdát, a laczi konyhát, a frisstők kioskját, a czukrászdát, az ázsiai beázó helyt, a liqueurüzletet, borcsarnokot, a mézeskalács árulást, a déli gyümölcs üzletet, török kávéházat a szivartőzsdét stb. stb. Hogy azonban túl sokat el ne hallgassunk megemlítjük még, hogy első este, szombaton műkedvelői hangverseny s vasárnap bűvészi előadás a híres „Második Monthaupt“ által. A tárgysorozat, melynek csakis főpontjait említettük, oly változatos, hogy kétségkívül mindenkit bámulatba ejt, s senki el nem fogja mulasztani személyesen, megszerezni magának azon meggyőződést, hogy az „Orsz. Nőképző-egylet karácsonyi vásáron pompásan s olcsón mutathatni. Belépti díj csak 50 kr. A vásár csak két napig tart. Elég kár ! — A vásárra Vastagh nagyhírű festőnk két képet készített. Az egyik egy fiatal görög nő, a másik egy czigányasszony, és mind a két művet annyi megkapó közvetlenség és életelevenség jellemzi, hogy akik látták, a hires művész legjobb munkái közzé sorolják. Nevezetes az is, hogy e festmények ára meglepően olcsóra van szabva. — Szolgabiró-választás. F. hó 9-én Ráczkevén több pestmegyei bizottsági tag a kerületi községi elöljárók és jegyzőkkel együtt a kerületi szolgabiró választás iránt értekezletet tartottak. A többség Éder Kálmánt óhajtja szolgabirónak mig a kisebbség ifj. Szilágyi Lajos jelölésében állapodott meg. — Ozmán pasa furfangja. A „Times“nek a plevnai hadiszálláson levő tudósítója egy múlt hóban küldött táviratával azt magyarázta lapjának, hogy mikép tudja Ozmán pasa fentartani a katonái bátorságát? Miután t. i. a katonaság észrevette, hogy teljesen körül van véve, akadtak, akik kissé meghökkentek a lakat érzetére. Ezek felvidítása czéljából aztán a pasa azt mondta, hogy ne tartsanak semmitől, ismer ő egy földalatti utat, melyen át, ha már Pievna nem lesz tartható, mindnyájukat kivezeti az erődítményekből. Persze kevesen voltak, akik „féltek“, s még kevesebben, akik ezt hitték; de még legkevesebben, akik lehetőnek tartják, hogy Ozmán így tartotta volna fenn az ő héroszai bátorságát. — A nemzeti színház zenekarának tagjai Erkel Sándor karnagy vezénylete és Sauret Emil hegedűművész és Deutsch Vilmos zongoraművész urak közreműködése mellett, a vigadó nagy termében a harmadik philharmoniai hangversenyt decz. 15-én rendezik, este fél 8 órakor. — Estély Hugo Victornál. A nagy költői „Hernani“ sikereinek megünneplésére mint párisi levelezőnk már említé, fényes lakomát rendezett, melyre a Theatre Frangais közreműködő művészein kívül a párisi kritika tekintélyei s a költő személyes barátjai is hivatalosak voltak. Viktor Hugo mellett jobbról Sarah Bernhardt kisasszony, balról a Theatre Frangais igazgatója, Perrin foglalt helyet; szemközt ült fiatal unokája Georges, az elhunyt Charles Hugo fia, mellette Emil Augier és Legoue akadémikusok. Ebéd után a költő nagy hatású beszédet mondott, melyben először a Theatre Frangais igazgatójának és művészeinek mondott köszönetet s Bernhardt kisasszony előtt kijelentette, hogy mint Donna Sol a híres Mars kisasszonyt is felülmúlta. Kezet csókolva a művésznőnek, így folytatta Hugo: Kedélyes s égésien irodalmi ünnepélyre gyűltünk ide össze, maim. Ilyen ünnepélyek minden időben kedvesek, kétszeresen azok a viharos s nehéz időkben. Kerülendő ott minden szó, mely csak czélzás is lehetne egyéb szenvedélyre, mint az eszmény és az absolut szenvedélyére, mely mindnyájunkat eltölt Derűs vidéken élünk, s a zavaros szellemvilág csendes csúcsán találkozunk. Viharok dúlnak körülöttünk, de nem bennünk. Jó, ha irodalmi visszfényét a politikaira veti, ha az irodalmi világ békés vidékünk a nyugtalan vidékeknek az egyetértés s testvériség nagy példáját adja. (Élénk helyeslés) Uraim, ritkaság az én koromban, hogy valaki ne bírna valamely rögeszmével. — A rögeszme hasonlít az álló csillaghoz; mennél sötétebb az éj, annál fényesebben világit a csillag. Úgy az én eszmém is annál fémesebbnek tűnik föl, minél mélyebb a köröttem lévő sötétség. Ennek a rögeszmének a neve : a szabadság. Korai jóságomtól kezdve késő vénségemig nem volt más czélom, mint megszerezni a békét a szellemeknek, a kedélyeknek és a sziv-knek. Almám az lett volna: s mmi háború, semmi gyűlölet többé, a népek csakis munkával, iparral, haladással s békés gyarapodással foglalkozva Ezen álomhoz, minden múlt vagy jövő megpróbáltatás daczára hű maradok, s végső lehelletemig szakadatlanul küzdök utána.“ vette . A beszédet természetesen viharos taps köszóltak azután még Perrin, Breville, Siécles egyúttal a párisi kritikusok nesztora, a Banville költő, mind a hárman Viktor Hugót éltetve. — Máthényi Flóra uj évtől kezdve szépirodalmi hetilapot indít meg s már előfizetési felhivást bocsájtott ki a „Magyar nők lapjára.“ A tiszta jövedelem felét Majthényi Flóra a török consulatusnak tett ígéretéhez képest a török árváknak szentelte.—A „Magyar nők lapja“ szépirodalmi, művészeti és társadalmi közlöny lesz. Megjelenik minden vasárnap egy nagy nyolczadrót ivén, színes borítékkal s minden számnál egy féliv gyermek-lap melléklettel. Előfizetési ára egy-egy évnegyedre 2 forint. A pénzek Budapestre a császárfürdő 111. szám alá a szerkesztőségbe küldendők. — A „Székesfehérvár és Vidéke„ czimü lap ellen a királyi ügyészség pert indított azon czímen, hogy bár a lap nem politikai, mégis politikával is foglalkozik. — Bizony az igazság megmondása bajjal jár, — jegyzi meg erre a lap. — Különben a sajtószabadság létrejötte óta körülbelül ez az első eset, hogy hasonló czimen pert indítsa az ügyészség, mert a megelőző kormányok maguk is ezairangnak tartották a kauéziót és sok társadalmi lap politizál rendesen máig is bántatlanul, ha kormány mellett. — Hol a hordó? Pintér Ferencz korcsmárosnál (bérkocsi-utcza 1. sz.) tegnap egy 40— 45 éves magas temető, erős testalkotású munkás jelent meg s kérte, hogy Lili korcsmárosnak, ki P.-nek jó barátja, küldjön egy 3 akós hordót kölcsön. Pintér mit sem gyanítva, a hordót átadta az ismeretlennek, kiről csak ma tudta meg, hogy csaló volt s a hordóval ellábalt. Lili semmit se tud a hordóról. — Nagyon szerette az asszonyokat, a b.-ujfalusi szíjgyártó mester; de nem úgy, hogy mindig egyet, hanem úgy, hogy egyszerre többet. Ilyenformán egy kis törökvilágot extemporizált a csendes faluban, amely esetről ezt írják a n.-váradi Szabadságnak: Egy vitéz magyar viselt dolgait akarjuk feljegyezni, ki keréseivé az egynejűség gyöngén nehezülő kedves terhét, kapta magát s egymásután három Júliának is bevált Rómeójává. Most azonban, midőn már épen a negyediknek akará elrebegni a holtomiglant, — kisült turpissága, hogy tulajdonképen már előbb három nővel is állott oltár előtt, kiktől mindannyiszor hősiesen odábbállott. E negyedik esetben lehet már alapos reménye hozzá, hogy ő Kékszakállusága előbb a hűvösre, mint a paradicsomba fog vándorolni. —• örült. Tóth Gyula kecskeméti születésű 28 éves róm. katholikus vallásu kis-kunhalasi községi néptanító dühös őrülési rohamokba esvén, az ottani kórházba vitetett. Halas városa a lipótmezei tébolydába való fölvételét kérte a minisztériumtól. Tóth Gyula a kórházba folytonosan vallási és bibliai tárgyakkal vesződik. Tehát ez is a papi vallásos nevelés áldozata. Rövid hírek. Koczán Ferencz budai háztulajdonos igen szép emléktáblával jelölte meg azt a házat, ahol egykor Szalay László lakott, most pedig a Koczán úr tulajdona. — Lesseps, a suezi csatorna tervezője egyik közelebbi előadása alkalmával elmondta, hogy azt az emlékkövet, amit a német trónörökös egyptomi kutatásai alkalmával talált, — az alkirály csupa udvariasságból maga ásatta oda, ahol a vendége keresni készült. — A budapesti távirda múlt havi forgalma 167.575 darab sürgöny volt, a bevétel 23.948 forint. — a Viktor Hernaniját, melynek sikeréért a költő 'ölyaiís'egy lakomát adott, közelebb Debreczenben is előSjS^wi^Wurmb Imre budapesti lakos Leventeire, Frost Ignácá“^f4j^fs^ Pe* dig az ő nevét Dóri re i film 11 ill ^ r ^ ^7 a saját és a királyné nevében a budapes H,Szegényék számára a közeledő ünnepek alkalmából a gödöllőieknek pedig 200 frtot küldött. A hivatalos lapból. A m. kir. minisztérium Harkányi Frigyes országgyűlési képviselőt és czimeres miniszteri tanácsost a fővárosi közmunkák tanácsa rendes tagjává, az igazságügyminiszter Wettstein Gyula budapesti kir. népmzeti aljegyzőt ugyanoda jegyzővé és Balogh János békés-gyulai kir. járásbirósági írnokot a békés-gyulai kir. törvényszékhez irodatisztté, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Mandách Emánuel végzett jogászt fogalmazógyakornokká nevezte ki. Színház, művészet. — A nemzeti színházban „Pál és Virginiát“ vették elő újra ma este hosszú pihentetés után. Maleczkyné próbálkozott meg Virginia szerepével, ami kétszeresen nehéz feladat akkor, midőn előtte Donadio Bianca alakítását és énekét szokta meg a közönség, hanem Maleczkyné becsülettel helyt állott, s a mit talán hangja csengésében, iskolájában nélkülöztünk, pótolta játékának kifejező, kedves naivitásával. Ismervén hangjának kis terjedelmét s csekély erejét, szerepének első részében igyekezett magát lehetőleg kimélni, miáltal ugyan két tableaun át vajmi keveset hallottunk Virginiából, hanem azt nyertük vele, hogy a nagy duó várakozáson felül jól sikerült, ugy annyira, hogy a közönség folytonos tapsaira még egyszer felhúzták a függönyt s megismételtették a duót, csak úgy mint Donadióval. Megjelenése kellemes, csinos, csak azt nem értjük, hogy miért tetszik magának némelyik énekesnő szőke parókában, s miért nem szabatja jobban öltözékeit, melyek végre is a legszembetűnőbb eszközei a külső hatásnak ? Ezt különösen a harmadik képre jegyezzük meg, mely egyébiránt Kurzweil k. a. gyarló játékát leszámítva, a legjobban sikerült. Pauli annyira kíméli hangját mindig és mindenütt, hogy gyakran csak sejtjük azt, amit énekel. Egyúttal nem mulaszthatjuk el énekesnőinket azon közös nagy hibájukra figyelmeztetni, hogy soha szöveget érthetőleg ki nem mondanak, mi által minden dalmű félig elvész, s csak stereotyp és bablonszerű mozgás és arczjátékból kell következtetnie a hallgatónak, hogy most mi történik a színpadon ? Dicséretes kivételt képez a férfiak közt Odry, kinek a második képben „Te ha madárka“ kezdetű dalát meg is ismételtették. Közönség szép számmal volt, ami eléggé buzdító lehet mind a fiatal énekesnőre, ki nehéz feladatát ily kielégítőig oldotta meg, mind az igazgatóságra, mely helyesen cselekszik, ha a fiatalabb generatiónak is tért nyújt a haladásra ilyes és hasonló nagyobb szerepekben. Egyletek társulatok. — A józsefvárosi kör deczember 15-én családi estélyt rendez. Az estélyen többek közt Czecz Katalin k. a., a szinképezde tehetséges növendéke Tompa költeményét fogja szavalni: „Három a daru.“ A hangverseny és szavalat után szokás szerint: távcz, amig a jókedvből tart. — A magyar tisztviselők országos egyesülete deczember 15-ikén délután 6 órakor havi választmányi ülést tart hivatalos helyiségében. — A „budapesti polgári dalkör“ tánczvigalommal összekötött barátságos dalestélyt