Egyetértés, 1879. július (13. évfolyam, 179-209. szám)

1879-07-01 / 179. szám

Aratási kilátások németomágban-Mayer Rundschaujából ves­szük át a következő je­lentést : A­mit elrontott április és május, jó részben helyre­hozta a valóban áldásos június. Legtöbb kárt okoztak a lecsapódások, bár ezeknek hatásai is különbözőleg bíráltat­nak. Az Elba sajátságos határt képezett ez évben. A­ folyó jobb partján nagy volt a panasz a roppant nedvesség ellen és jobb oldalon a szárazság ellen. Az Elba balpartján van­nak vidékek, melyeken május óta nem esett. Mint egész Európában, úgy nálunk is napirenden voltak a felhőszaka­dások és áradások. Hogy ezek — különösen a nyári vetemé­­nyeknek — ártottak, azt felesleges bővebben magyarázni. De bármennyire áldásos volt is a júniusi időjárás, teljes meg­elégedésre nem hozhatta helyre az előbbi időjárás által oko­zott károkat. Különösen a r­o­z­s az, mely ellen sok a pa­­­nasz s ebből uj silány­ termésünk lesz. A többi még kielégítő Aratási kilátások Romániában. A g­a­b­n­á­k általában jól állanak, a törökbúza egy kissé silány, de ha még később valami baj nem éri, úgy egy igen jó középszerű termés várható. A repete cséplés már megkezdődött, nem di­csekedhetnek a termelők valami fényes eredménnyel, de en­nek az oka a primitiv gazdálkodási módban rejlik. Itt nem úgy termesztik a repetét, mint Magyarországon t. i. jól meg­­mivelt földben, — hanem, — és ez eredeti a maga nemében, — augusztusban, midőn a kukoriczát másodszor kapálják, behintik az egész földterületet repezével és bekapálják, még csak rendesen meg sem boronálják a kukoricza lesze­dése után, hanem úgy hagyják Isten nevében, — csoda-e te­hát ha nincs jó repeze termés ? A hegyaljai szőllők állása. Mád, jun. 28. (Az „Egyetértés“ tudósitása.) Egy esztendeje, hogy e lapok hasábjain közöltem tapasztalataimat a hegyaljai szőlőművelés körül. A többi közt hangoztattam a szőlővesszők virágzás előtti felkötésének szükségességét, mi­által kedvező befolyás gyakoroltatik a termés mennyisé­gére. Örömmel jelenthetem, hogy alkalmam nyílt több helyen tapasztalni, hogy már ez évben is számos tekintélyes birtokos, még a virágzás előtt kötözteti a szőlőt. Az ez évben mutatkozó termés a Tokaj-hegyalján ál­talában sokkal kevesebb, mint a múlt évben s hozzájárul még azon szomorú körülmény, hogy a csekély termést egyes helyeken már­is felére apasztotta tortrix pilleriana. E her­nyó az egyes szőlőtőkéket ellepte. A m­á­d­i hegyeken edéngelé az úgynevezett z­o­m­­bori király hegylánczolatot borította el és pusztítja e kártékony állat. írttal előre látott elsőbbségi kölcsön 11228 drb. 6%-o s arany kamatú kötvény kibocsátása által felvétessék. Végül igazgatókká: b. Erlanger Emil, b. Erlanger Lajos, Rechtnicz H., dr. Kuncz Jenő, Obermayer Alfréd, Altman Károly és Kónyi Manó. Felügyelőkké: Fenyvessy Adolf, Latis József, Spira 0. F. és Tottis J. választottak. £ Bukások. A bécsi hitelező egylet jun. 29- től a következő bukásokat teszi közzé: T­o­l­c­s­­vay Lipót kereskedő T.­­ Szt.­­ Miklóson; Szendrey József Aradon; Förstner Jakab kereskedő Tatán; Wilsbach I. be­jegyzett kereskedő Fehértemplomon; Hochstädter Lipót Tapolczán;Lus­­t­i­g József kereskedő Tapolczán. Grosz és N­agel Budap­esten. Napirend julius 1-én. Naptár. Kedd. Kath.: Tivadar, Simon ap. Prot.: Tibold. Gö­rög-Orosz : Junius 19. Judás. Nap kél 4 óra 11 perczkor. Nyugszik 7 óra 57 perczkor. Múzeumban nyitva van az ásványtr d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. Főv. tanács ülést tart d. e. 10 órakor. Főv. egylet értekezletet tart d. u. 4 órakor. Orsz. képzőművészeti csarnok d. e. 9 órától d. u. 5 óráig nyitva. Orsz. gazdasági és tanszermúzeum d. e. 10—12 és d. u. 2 —4 órák közt nyitva. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8 óráig nyitva. Múzeumi könyvtár nyitva d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. Akadémiai könyvtár nyitva d. u. 3—7 óráig. Az állatkert nyitva egész nap. Gabnaü­zlet, Bécs, jan. 29. A múlt hét elején a continens majd minden piaczán lanyha volt a galnaüzlet iránya, csak a hét végén szilárdult meg, mire az árak is javultak. Az irány főleg azért nyert szilárdabb jelleget, mert külföldről nem sok kedvezőt jelentenek a vetések állásáról. A bécsi forgalomról a következő tudósítást közöl­­hetjük : Búza eladatott mintegy 10,000 m. másra. Az árak következők: bácskai 500 m. m. 75­5 k. 9.85, osztrák 400 m. m. 79 k. 10.80, magyar 1800 m. m. 73—75 k. 8.70—9.25 frt­, szentesi 800 m. m. 78.3 k. 10.30, ma­rosi 500 m. m. 79 k. 10 frt 30. Rozs a gyenge kereslet folytán 10—15 krral olcsóbb; magyar rozs 580—6.95 frt, tót 7—7.15 frt. Árpa forgalom nélkül. Tengeri kész áru 10 krral olcsóbb és 5 frt 40 kron jegyeztetik. Zab forgalom nélkül, az árak igen alacsonyak. Liszt: Az olcsó búzaárak folytán a finomabb liszt 20—30 krral olcsóbb. Hivatalos jegyzések: Búza, maro­si 76 k. 10 frt 40, 76 k. 10 frt 5, 79 k. 10 frt 30; szentesi 78.3 k. 10 frt 30; győri 76.2 k. 10 frt; magyar 73.5 k. 8 frt 75, 75.5 k. 8 frt 75; osztrák 79 k. 10 frt 80; t­ó­t 77 k. 9 frt 50. Rozs, magyar 71 k. 6 frt 80, 70 k. 6 frt. — Zab 6.30—6.80 frt. Riga, jun. 24. A gabnaüzletben még mindig csend uralkodik ; élénkségről szó sem lehet. Rozs iránt vala­mivel nagyobb az érdeklődés ; 120 fontosért fizetnek 85—86 képeket. A forgalom különben meg van szorítva. Julius— augusztusra szállítva 85 kopek. Egészséges ja zab 83—84 kopek, silány 80 kopek. Marhavásár, Nagyvárad, jun. 26. A jun. 24-én tartott országos vásáron a következő árak jegyeztettek : 1 pár elsőrendű j­á­r­m­o­s ökör 385.—, 1 pár másodrendű 270.—, 1 pár harmadrendű 165.—, 1 pár fejős tehén 170.—, 1 db 250 kilós vágó ökör 127.—, 1 db 150 kilós vágó tehén 78.—, 1 db veres borjú 15.—, 1 db fél éves borjú 21.—, *1 db egy éves veres borjú 34.— , 1 db kétéves 4p.—, 1 db hí­zott sertés 52.—, 1 pár fél éves sertés 21.­, 1 pár egy éves 34.—, 1 pár két éves 45.—, 1 dor­i­g á­s­ó 115.—, 1 pár ö­k­ö­r­b­ő­r 23.50, 1 pár tehénbőr 20.—, 1 pár b­o­r­j­ú b­ő­r 14.—, egy pari­ó­b­ő­r 8 forint — kr. Bécs, jun. 30. (S­t.­m­arxi marhavásár.) Be­jelentett 4309 db, eddig a piaczon van 3594 és pedig: 1008 magyar, 2547 lengyel és 39 német fajú. A szerdai vásárra be van jelentve 95 ökör,. A vevők tartózkodása folytán az üzlet vontatott volt. Az árak következők : M­a­­gyar hízott ökör 48—53.50 frt, igen finom 54.50 frt, lengyel 47.51 frt, német 51-52 frt. Mind 100 klgrmnként, Gyapjú. Ökör, jun. 27. (Az „E­g­y­e­t­é­r­t­é­s“ tudósítása.) Egy nagy mennyiség bácskai középfinom idei gyapjú ma idegen vevőknek 113 írtjával adatott el mmzsknt 2%-kal és helyben átvéve. A mosás nem egészen kielégitő. Szusz, Bécs, jun. 28. Kész áruban még mindig igen csekély a forgalom és az utolsó napokban alig történt kötés. Kész gabnaáru ma is 29 frton jegyeztetett. Arad, junius 28. Gyenge kereslet mellett az üzlet múlt héten nyugodt volt, az árak alább szálltak. Készáru nagyban 26 frt 50, 26 frt 75 kr hordó nélkül, részletben­­ 27 frt, 27 frt 25 kr hordó nélkül. 29 frt 75 frt, 30 forint hordóstul pl. 100 liter °/0. Vidéki­ piaczok. II.­Kanizsa, jun. 27. (Az „Egyetértés“ tudósi­tása. Üzleti forgalmunk ismét nyugvó félben van. A két hét­tel ezelőtt különösen kukoriczában mutatkozott kivá­lóbb élénkség csakhamar ellanyhult és a lanyha irány cin­­q­u­a­n­t­i­n árát 40—50 krnyi csökkenésre rántotta. G­a­b­­n­a­á­r­a­i­n­k : 100 kgként: Búza 8.40—9. Rozs 5.30—5.60. Árpa hiányzik. Zab 5—5.40. Kukoricza 4.60—5.30. Cinquantin 5.60—6. Vegyes közlemények. A magyar jelzálogos úrbéri váltsági állam­­kötvények jun. 27-én Budapesten tartott első ki­sorsolása alkalmával a következő kötvény számok huzattak ki: 50 frtos: 2 4 8. sz. IOO frtos : 12 18 21 24 26 28 34 43 52 55 58 65 68 73 77 91 96 103 104 105 106 107 109 113 117 139 140 143 146 148 149 152 163 175 182 188 195 197 201 216 220 228 229 244 sz. 500 frtos: 2 3. sz. IOOO frtos: 13 16 28 39 49 53 58 61 62 80 107 111. sz. Névre szólók: 10. sz. 2750 frt, 31. sz. 6250 frt értékben, (az utoljára kihúzott 31. 6250 frt névértékű kötvény csak 3900 frt erejeig sorsol­tatok ki.) * Az e. m. ált. biztositótársaság­nál jun. hóban életbiztosítások 451,660, erejéig köttettek s az életbiztosítási díjbevétel f. évi jan. hó elsejétől jun. végéig 592,263 frt 38 krra, a bejelentett ha­lálesetek, összege pedig ugyanazon idő alatt 238,230 frtra rúg . A társaság életbiztosítási ká­rok fejében, fennállása óta 1879 jun. végéig 4.550,997 frt 7 krt fizetett ki.­­ A hernyók Túra (Pest megye) községben a kenderben igen nagy pusztítást vittek végbe. E hernyók igen nagyok. Küldtek is egy dobozban mutatót a földmivelési minisztériumhoz.­­ Tortrix pilleriana. Mint levelezőink értesi­­tenek, e veszedelmes hernyó roppant károkat okoz a szőlőtőkékben. Az ily hernyó által megtámadt tőke hajtásai nem nőnek s a hajtás olyan forma, mintha le volna forrázva. A földmivelésügyi mi­nisztérium a bekötött levelekben a h­e­r­n­y­ó­k szedetését és elégetését ajánlja. Ez költséges munka és czélhoz nem vezet; mert a tortrix pilleriana:hernyó, midőn reggel a harmat felszáradt, kimegyen bekötött fész­kéből a fris levelekre étkezni, és midőn a nap hanyatlóban van, visszatér alkotott fészkébe. Tapasztalt szőlőgazdák nézete szerint e kártékony állat szedése csakis esős, borult időben eszközöl­hető sikeresen, mely időben a hernyók — még ha éhesek is — fészkükből nem távoznak eh — Ajánlja a minisztérium a karóknak tűzbeni megégetését a­mennyiben a hernyókból lett lepkék petéiket a karók repedéseibe rakják le. Ezen mód talán leginkább vezetne czélhoz, jámbár ez is csak nagy költséggel és munkaerővel volna keresztülvihető. A fensőbb helyről kibocsá­tott körlevél ajánlja a tőke fejének keféveli megkefeltetését, mert a tőke fején levő hézagokban is le szokta rakni petéjét. No már ezen mód kivihetetlen, amennyiben először kefegyárat kellene felállítanunk és legalább ötször annyi munka­erőt teremteni, mint a­mennyivel jelenleg rendelke­zünk. A tortrix pilleriana hernyó zöldes-sárgás színű, teste vékony, 3—4 centim­éter hosszú, feje fekete,— a bekötött levelet kibontva messze ugrik. Petéből telni kezd június első felében és pusztít július 10—15-ikig ; azontúl beköti magát, és néhány nap múlva kibújik — mint éjjeli lepke. Legjobb, leg­kevésbé költséges pusztítási módja volna : a lepké­det pusztítani, hogy petéiket le ne rakhassák. Köztudomású dolog, hogy az éjjeli lepke a vilá­gos­ságot nagyobb távolságból is felkeresi, — s ta­pasztalhatta mindenki, hogy a szobában égő gyet­­ya vagy lámpa lángjába önként berohan. Minden szőlőtulajdonosnak van venyigéje, áldozhat 6—8 ószakát, — és a szőlő nagyságához mérten rakjon nagy lánggal égő tüzet, a lepkék berepülnek a tű­z angjába.­­ A robbanó szerek vasúton való szállít­­tatása ügyében az osztrák kereskedelmi miniszté­riumban julius 8-án értekezlet leend, melyre kor­mányunk is hivatalos. Az értekezlet egyik speciá­ls tárgyát különben egy, a közlekedésügyi minisz­ter által e tárgyra vonatkozólag szerkesztett sza­bályrendelet megvitatása is fogja képezni. Ez ér­tekezletre a belügyminisztérium részéről dr T­a­­scho Moys Sándor oszt. tanácsos fog ki­küldetni.­­ A borászat rendszeres emelésére a mi­nisztérium a bortőzsde felállítása mellett különösen oda irányozza törekvését, hogy helyes alapokra fek­tetett borkezelés által a­ külföld­ igényei lehetőleg kielégittessenek s a bizalom a magyar borok tiszta s jó kezelése iránt mindinkább erősbüljön. E őzei­ből mi­nél több pinczeszövetkezetek létesítésen törekszik és úgy a mult mint ezen év folyamán csakugyan az ország különböző részein több ily­ennczeszövetkezet jött létre, igy nevezetesen Eszter­gom, Arad, Köves-Kál, Kecskemét, Szob, Aszód stb. helyeken. Legnagyobb nehézséget képezte ezen szövetkezeteknek egy rendszeres szervezetre való fektetése, miután némelyek mint részvénytársulatok, mások mint évenkint osztozkodó szövetkezetek ala­kultak. E bajon segítendő a keresk. minisztérium egy alapszabály tervezet dolgoztatott ki az összes szövetkezetek számára, melyet alkalmilag közölni fogunk. * A szőn­őpusztitó tortrix pilleriana kiirtására vonatkozólag Kemény miniszter újabban a követ­kező rendeletet bocsátotta ki: „Miután a tortrix pilleriana nem csupán az idei szőlőtermés hozamát képes nagy mérvben leszállítani, hanem azon esetre, ha gyökeresen ki újabb és újabb nemzedékek nem pusztítatnék, az a későbbi évek ter­mését is megsemmisítéssel fenyegetik, a legkomo­lyabb s a megyének ezen rovar által megtámadott pontjain haladéktalanul keresztül viendő i­n­­tézkedések foganatosítása vált szükséges­sé.­­ Ezek folytán ez ügyben korábban kibo­­csájtott rendeletek kapcsán, felhívom a megye kö­zönségét, hogy a már régebben "elküldött utasí­tásban foglalt irtási eljárásnak az illető szőlőbir­tokosokra nézve kötelező esővel leendő elrendelése és foganatosítása iránt — a­mennyiben ez a baj elterjedése által indokolva van — minden rendel­kezésére álló eszközzel gondoskodjék. — Az egyöntetű eljárás szüksége annál nagyobb, mivel az intézkedések csupán akkor lesznek sikeresek, ha az egész megyének érdekelt összes szőllőbirto­­kosai által egyidejűleg s egyenlő pontossággal haj­tatnak végre. Azon módozatok megválasztását, me­lyek mellett az irtás az adott viszonyok között legkönnyebben sógépek belátására vezethet czélhoz, a megye közön­bizom. Határozottan hangsú­lyozom azonban, hogy a­mennyiben ez szüksé­gesnek mutatkoznék, hivatva leend a megye kö­zönsége a baj tovább terjedését az érdeklett köz­ségek lakossága tömeges kirendelése, nem külön­ben a hanyag birtokosok költségére kirendelendő munkások általi irtás útján is a lehető leghatályo­sabb módon megakadályozni. Felhívom végül a megye közönségét, hogy intézkedéseiről időnként jelentést tegyen.­­ A dohánynak Boszniába és Herczegovi­­nába való átvitelére az engedély megadásának jogát a m. kir. pénzügyminiszter f. é. jun. 22-ki határozatával további rendeletig magának tar­totta fenn. * A SŐ árát a kormány fölemelte és pedig 100 kilogrammonkint, az aradi adóhivatalnál 10.40- ről 10.42-re, a győrinél 11.05-ről 11.06-ra, a ho­­monnainál (főtt só) 10.40-ről 10.42-re, a mohácsi­nál 10.76-ról 10.78-ra, a rózsahegyinél 10.75-ről 10.78-ra, a szegedinél 10.37-ről 10.38-ra, a temesvárinál 10.52-ről 10.53-ra, a mármarosszi­­getinél 9.37-ről 9.38-ra, a tergováczinál 10.90-ről 11.12-re, a puchói bizományi árudánál kosóra 11.-ről 11.15-re, ötlőttre 11.11-ről 11.19-re, el­lenben leszállította a bártfai adóhivatalnál 15 krral, a tiszaújlakinál 2 krral, a zsolnainál 4 krral. Ezen uj áraknak megfelelően a por­só ára is 100 kilo­grammonkint következőleg szabályoztatok: Aradon 6.78, Győrött 7.20, Homonnán 6.70, Mohácson s Rózsahegyen 7.—, Szegeden 6.75, Temesvárt 6.85, Tergováczon 7.09, Bártfán 6.66, T.-Ujlakon 6.36, Zsolnán 7 frt 12 kr. Ezen árak 1879. julius 1-jén lépnek életbe.­­ A rábaszabályozási társulat által kincs­tári kölcsönképen kért ujabbi 2000 frt kiutalvá­nyozását a pénzügyminiszter megtagadta. A pénzügyminiszter csupán azt ígérte meg, hogy az 1877-ben adott 20,000 frtnak visszafizetését vég­rehajtás útján — ez idő szerint nem fogják kö­vetelni.­­ A győr-sopron-ebenfurti vasút részvénye­sei ma tartották Rechbnicz Henrik elnöklete alatt évi rendes közgyűléseket. Az üzleti jelentésből kiemeljük, hogy a tiszta bevételek 352,800 forint 26 frt tettek , a kiadások 193,173 frt 24 frt, üz­leti felesleg 159,687 frt 2 kr. Ez pedig az elsőbbségi tőke 2,74%-os kamatjának felel meg a múlt évi 2.64 °­ C-os kamatja ellenében; a szelvények beváltására összeget függő adósság szükséges s még hiányzó útján szerezték be, és pedig 284,216 forint 2 krajezárt. benge szerint 1876=1878-ra mindössze A mérleg- 923,694 forint 94 krajezár veszteség van fölvéve. A jelen­tés tudomásul vétele után a fölmentvényt az igaz­gatóság­i felügyelő bizottság részére kiadták. Azu­tán a társaság vonalainak további kiépítése czéljából elfogadták azon igazgatósági indít­ványt, hogy az 1,497,000 forint részvény­­tőke kibocsáttassék s a 2 millió 245600 ezüst­ Hajóforgalom junius 28 án. A főváros Duna balpartján a köv. vizi jármüvek kötöttek ki: Lusits Salamon „Zoltán“ czimü mh. 2045 mm. búzával Zomborból. Geringer és Berger mh. 2100 mm. búzával Ba­járól. Fritz Jakab „Jakab“ nevű­ mh. 293 mm. búza, 234 mm. árpa és 114 mm. kukoriczával Dunapenteléről. Wallenfeld Károly mh. 8000 darab szegélykővel Visegrádról. Farkas Fe­­rencz mh. 400 mm. felsér márványkővel Süttöröl. Kováts István mh. 10 mm. kenyér, 5 mm. gyümölcs és 5 mm. bú­zával Pócsmegyerből. Ottenwald Antal dereglyéje 10 mm. kenyér, 26 mm. zab és 10 mm. kukoriczával Szigetujfaluból. Szalay István dereglyéje 16 mm. gyümölcsösei Szt.-Endréről. Simon Sándor dereglyéje 60 mm. gyümölcsösei Váczról. Pancsovai társaság „Pancseva“ nevű csavargőzöse 2744 mm. kukoricza, 128 mm. árpa, 511 mm. zabbal Pancsováról. Kivonat a hivatalos lap junius 29-iki számából. Árverések a fővárosban. Diamantstein Ignácz 3128 frtra b. ingatl. bpesti tszéknél. jul. 28. szept. 6. Rinez Ignácz 2812 frtra b. ingatl. I—II. ker. jbiróságnál, jul. 9. Árverések a vidéken. Findura Pál 1760 frtra b. ing. Rimaszombaton, jul. 28. aug. 28. Gyurinka József 2500 frtra b. ingatl. Váczott, jul. 18. Adámina Márton 1600 frtra b. ingatl. Pápán, aug. 26. szept. 26. Brzak Gliza 1525 frtra b. ingatl. P.-Szt.-Péteren (n.-szt.-miklósi jb.), jul. 11. aug. 11. Volk Gáspár 1553 frtra b. ingatl. Bogásoron (n.-kikindai tk.), jul. 28. aug. 28. Csucsa Györgye 1321 frtra b. ingatl. Giládon (csákovári jk.), jul. 15. aug. ,16. Zubinyi Kálmán 24,000 frtra b. ingatl. Szkároson (rimaszombati tszék), szept. 5. okt. 7. Eiehinger Sebestyén 1530 frtra b. ingatl.­­ Gyar­matban (temesvári tszék), jul. 15. Teczl Istvánná 1837 frtra b. ingatl. Győrben, aug. 12. szept. 12. Ácsai Ferencz 5220 frtra b. ingatl. A.­Némedin (pestvidéki tszék), jul. 2. aug. 2. Sólymoson Szvetozár 3539 frtra b. ingatl. Varjason (vingai jb.) jul. 9. szept. 9. Lenkey György 76.234 frtra b. ingatl. Miskolczon, jul 7. aug. 7. Szalai Dávid 4446 frtra b. ingtl. Sziget-Monostoron (pestvidéki tszék), jul. 29. aug. 29. Osz­­wald Ferencz 1600 frtra b. ingatl. Rohonczon (kőszegi jb.), jul. 18. aug 18. Rasa Dragina 5111 frtra b. ingatl. Nagy- Becskereken (temesvári tszék), aug. 1. szept. 2. Branutz Mitra 2329 frtra b. ingatl. Temesvárott, jul. 24. aug. 23. Forgován Zsiva 1793 frtra b. ingatl. Giládon (csákovári jb.) jul. 15. aug. 16. Gróf Keglevich Tibor 258.740 b. ingatl. N.­Kátán (pestvidéki tszék), jul. 26. Gulyás Lajos 1520 frtra b. ingatl. Komáromban, jul. 19. szept. 2. Zelich Julia 5000 frtra b. ingatl. Zomborban, aug. 12. szept. 16. Podveranecz Iván 5429 frtra b. ingatl. Jurcsoveczen (Csáktornyai jbi­.) jul. 24. Pannov Nikola 2727 frtra b. ingatl. Verseczen, jul. 12. aug. 12. Nagelbach Dániel 10.488 frtra b. ingatl. Lieb­lingen (csákovári jb.), jul. 14 Herczeg Dániel 2684 frtra b. ingatl. Szt.-Iványon (pécsi tszék), jul. 16. aug. 16. B. Hu­szár Károlyné 328­2 frtra b. ingatl. Négerfalván (deési tk), aug. 23. szept. 23. Várady András 2452 frtra b. ingatl. D.­Ványán (m.-turi jb.) jul. 28. aug. 28. Hegedűs József 66.130 frtra b. ingatl. Szanádon (n.-kikindai tszék), aug. 30. szept. 30. Sárecz István 3000 frtra b. ingatl. N.-Kanizsán, jul. 9. aug. 9. Debrádi kath. egyház 10.800 frtra b. ingatl. Debrádon (tekei jb.), jul. 15. aug. 14. Csőd: Gottsehling Péter bogocsai lakos hagyatéka ellen (erzsébetvárosi tszék), b. b. i. j­l. 20. p. a. Rozgonyi Ottó, i. t. g. Gottsehling Dániel. Csődmegszüntetés: Kollár Márton bpesti és Csíki Jó­zsef kőhalmi lakos javára. Pályázatok: Gyakornoki állásra a debreczeni fővám­­hivatalhoz 3 h. a. Számgyakornoki állásra a temesvári pénz­­ügyigazgatósághoz jul. 15-ig. Lottógyüjtődére N.-Szebenbe jul. 14-ig. Közs. orvosi állásra M.-Berénybe (Békésmegye), jul. 15. II. oszt. p. a. fogalmazói állásra a rimaszombati adó­­­felügyelőséghez 2. h. a. H. oszt adótiszti állásra a dévai adóhivatalhoz 3 h. a. Bányaműorvosi állásra a rézbányai bányahivatalhoz, jul. 23. Joggyakornoki állásra a m.-vásár­­helyi tszékhez 4 h. a. III. oszt. számtiszti állásra a m.-szigeti bányaigazgatósághoz 3. h. a. Számgyakornoki állásra a po­zsonyi pénzügyigazgatósághoz 3 h. a. VI. oszt. adótiszti ál­lásra a muraszombati adóhivatalhoz jul. 15. Postamesteri ál­lásra Pacsára (Zalamegye), Vihnyére (Barsmegye), P.-Födé­­mesre (Pozsonym­egye), és Tata-Tóvárosba (Komárommegye), 3 h. a. Erdőmesteri állásra Bafin városnál jul. 31. Tanítónői állásra Nikolincz községbe (Temesmegye) jul. 26. Számgya­kornoki állásra kassai pénzügyigazgatósághoz jul. 15. Pan­dúri állásra Pozsonymegyéhez jul. 11. Közs. orvosi állásra Kenderesre (Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye, jul 20. Ellenőri állásra a f­­eőri adóhivatalhoz jul. 10. Egy II. s egy II. oszt. erdészi állásra a beszterczebányai jószágigazgatósághoz jul 20. Gyakornoki állásra a gödöllői kir. uradalomhoz, jul. 20. h­íd­aad. Miniszterelnökség Budavár, gróf Sándor-palota. Hiv. fogadás szerdán délután 5—6 óráig. Honvédelmi minisztérium Budavár, Szt.-Háromság-tér 123. sz. Hiv. fogadás, vasárnap déli 10—2-ig mindenkor elő­­leges feljegyzés mellett. Belügyminisztérium Budavár, országház. Hiv. fogadás szerda d. u. 1­2 óráig. Pénzügyminisztrium Budavár, Sz.-Háromság-tér 124. sz. Elfogadás, kedd és péntek d. u. 3—4 óráig. Földmiv. ipar s keresk. miniszterium Budapesten Fe­rencz József-tér Nákó-féle napban. Hiv. fogadás, szerdán d. u. 5—6 óráig. Közlekedési minisztérium Pest, tükör-utcza 1. sz. Hiv. fogadás, csütörtök d. u. 5—6 óráig. Igazságügyminiszterium Pest, Deák-utcza 14. sz. Hiv. fogadás vasárnap d. e. 11 órától d.­­ 2 óráig. CSÁV­OLSZ­KY LAJOS felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos. magyarázásoknak és nevetséges roppant tévedések­nek gomolyába bonyolítsa.*) Ugyanis a székesfehérvári kiállításon egy or­vos sem állított ki semminemű szakába vágó tár­gyat, mint olyat. Azonban — és ebben van a „Fővárosi Lapok“ tisztelt szerkesztőségének leg­súlyosabb nagy felületességet eláruló tévedése — én csekélységemnek , mint aranyművességen kezdett s végig kitanult fogművesnek, volt bátor­sága a „Fővárosi Lapok“ t. szerkesztősége ál­tal oly nagyon pártolt Máthé cs. k. fogműves úgy véli „egyetlenegy“ kiállító urnak annyira di­csőített müvei mellé, az én szerény müveimet is kiállítani. És — ne pukadj meg oh cs. kir. fog­­mivesség! — müveim ép oly ezüst éremmel tün­­tettettek ki, mint az övéi. Nota bene a különbség köztünk csak a roppant nagy : „cs. k.“ , különben ő is csak fogműves, mint én. Mindezek elvitázhatlan tények, mint nemsokára a hivatalos közlések ki­­deritendik. Már meg­lehet, hogy a „Főv. Lapok“ t. szerkesztősége részéről újból helyreigazitások stb. a nem szakbeliség alá menekülő, nevetségesen kimagyarázgató védekezések tömkelege fogja untatni békés polgártársainkat, hanem az már eső után lenne köpönyeg, mert először illik a megvizsgálás és meg­fontolás, s azután a hozzászólás. Egy általában igen ajánlható a „Főv. Lapok“ tiszt. szerkesztősé­gének azon régi magyar közmondás szivére vé­tele, hogy „ne szólj arról, a mit jól nem tudsz.“ Hanem eddigi bebizonyított felületes és tévedésdús ítéletét tekintve senki sem fog csodálkozni, hogy a Főv. Lapok tisztelt szerkesztőségének választása épen egy cs. k. fogművesre esett. Lapok Nem sokkal alaposabb az eddigieknél a Főv. t. szerkesztőségének Prisnitz hasonlata, mert hisz tudva levő dolog mindenki előtt, ki csak hozzászólhatás czéljából valamennyire is für­készi a dolgot, hogy bizony az orvosi tudomány­ban a hideg víz alkalmazása Prisnitz előtti száza­dokra visszavihető; és hogy a Prisnitz által annak idejében divattá felcsavart gyógymód ma nagyon összezsurogodott, s a most élő néhány hydropotia által az alig felismerhetésig változtattatott. Vannak ugyan — azt senki sem fogja tagadni — egyes igazi lángelmék, kik iskolán kivül nőtték ki magokat, de ezek száma és eredményeik az ellenkező kép­­zettségüekéhez képest vajmi csekély, és ezen cse­kély számuak sem „Bikafalvi,“ sem „oh­a Máthé“ néven nem hivatnak és viselt dolgaikat dobra nem üték és nem ütik, mint az a kötött „vörös köpeny“ zászló, meg hob­bita lármájával a „megmentett ember“ történt, és mi a t. fogorvos egyletre oly­séges hatást gyakorolt, hogy egyszeri higgadt fel­szólalás után azonnal megnémult. A mi pedig a (valamint csak kemény, úgy kemény és mű-nyelvcsapos lágy) szájpad készítését illeti, annak azon műtermekben készített példá­nyait (hol eddigelé alkalmazva voltam) megmutat­hatom, s birtokosaikat bemutathatom a „Főv. La­pok“ t. szerkesztőségének vagy bárki másnak, fel­kerestetésem esetében. De az­tán csak nem kí­vántatik, hogy ujságilag nevezzem meg az illető „megmentett embereket!!!“ Végül még bátor vagyok megjegyezni, mi szerint ismerve az ily ujsági vitáknál néha néme­lyek részéről kitörni szokott heveskedéseket, és perpatvart, kijelentem, hogy további, úgy is czél­­talan szóvitába bocsátkozni a „megmentett ember“ ügyében még az én csekélységem is átalja, azért minden ezután netalán következendő szereplik át a legjobb izű mosolyokig derült hallgatással elnézen­dő, legtovább esetleg becsúszó új tévedéseket, ha az a t. közönség érdekében szükségesnek mutat­koznék, leszek bátor helyreigazítani. Azonban az általam előbb felajánlott tényleges bizonyítékokat nyújtani mindég készen állok. Ámde — mondom minden netán jövendő pörrohamot, míg az a sajtótörvény korlátain túl nem nyargal, — mu­latni vágyó kíváncsisággal és csakis itt előre és utoljára kijelentett azon feleletemet, hogy tessék a „Főv. L.“ t. szerkesztőségének jelen válaszczikke­­met minden vitatkozási paroxismusánál újra meg újra a jobb és jobb megérthetés és megtanulás végett olvasgatni, emlékembe híva, különben pe­dig hallgatva veendek. Deutsch Manó, kiképzett fogműves *) Csak mellesleg vagyok bátor itt megjegyezni, mi szerint a t. fogorvos-egylet biztos értesülésem szerint számí­tott arra, hogy a Főv. Lapok t. szerkesztősége a nyeldeki szó használatánál tévelyeg, és igen jól átgondolta mind „megmentett emberről“ közölt hírt, mind pedig adott felele­tét a „szájpad“ kifejezést használva, csakhogy amaz a meg­mentett emberről szóló hírben használt helytelen és azért is is ú­gy is magyarázható kifejezéssel szemben oly általáno érvényességű kifejezést kellett használnia, hogy az ellenfélne kibúvója így is úgy is ne maradjon. Ugyan­is a nyelvcsa (uvula) a „lágy szájpadnak“ egy kis jelentéktelen része, me­lyet a sebészek, ha alkalmatlan, minden gondolkozás nélkü sok-sok esetben leolloznak minden ártalom nélkül; de h valaki mégis is „nyelvcsapot“ készít, azt bizonyosan, ha csa nem bolond, lágy szájpaddal együtt készíti, vagy ha tetszik viszont. Kemény szájpadot magára is csinálnak. Már a száj­pad kifejezés mindkettőt magában foglalja: a kemény és lágy szájpadot. Tehát újból, csak tévedés azt állítani, hogy fogorvosi egylet ama megmentett emberrőli czikket át nem gondolta. Igen mulatságos még a Főv. Lapok t. szerkesztősé­gének boneztani magyarázásgatása a nyeldeklöről, mely sze­rinte a nyelvcsap két oldalán lenne, pedig itt a lágy szájpa ívei vannak, ezeken hátul van akár boneztani, akár közönsé­ges értelemben, a nyeldeklő, mely a garattal egyértelmi Tessék csak felütni bármely szótárt! Tévedésben van tovább a Főv. Lapok t. szerkesztősége abban is, hogy Máthé úr co­legája volna bármelyik fogorvosegyleti tagnak, mert bizto tudomásom van, hogy törvényes kollegája egyiknek sem. A czikkíró, a nagy pórázra­s­trom­­esetében szörnyü­ Nyílik ér. Nyilatkozat. Ezen lap tisztelt szerkesztőségét bátorkodik ilullrott felkérni a „Főv. Lapok“ idei 133-dik számában megjelent mészájpadról szóló fogalmaz­ványra adandó feleletképen a következő néhány sort közleni. Eddig vártam a hiában reménylett feleletet a­­. fogorvos egylet részéről ama fogalmazványra, de — ama t. egylet úgy látszik ezen ügy további figyelembe vételét méltóságán alulinak tartván — bosszankodásomban tovább nem győzhetem a vá­rakozást, hanem legelőször is megjegyezni bátor­kodom, miszerint ama t. egylet ezen hallgatása tényleg a mellett bizonyít, hogy inkább a „F. L.“ t. szerkesztősége az, melynél szokásos nyomtatásba czommogása néha-néha minden ok nélkül a nyomta­tásba rohanás „ártalmas lázává“ fokozódik, és hogy a „vörös, köpeny“ hasonlatát is egészen tévesen vá­­lasztá. Őszinte jó­indulattal tanácsolhatom tehát a „Főv. Lapok“ tisztelt szerkesztőségének, hogy kár lenne magát tovább is amaz irányban Don­ Quijot harczokkal fárasztania,­­mert hisz csak mindinkább arról győződne meg maga is, más is, hogy bizony a vörös köpeny és „ártalmas láz“-hasonlat nagyon­­nagyon elhibázott volt. Kár volt eddig is a „Főv. La­pok“ t. szerkesztőségének választottjáért annyira he­­veskednie,hogy ama kérdéses fogalmazványban (133. sz.) magát a helyreigazításoknak, módositásoknak, ki­van szerencsém a nagyérdemű kereskedőket ezennel értesíteni, miszerint az eddig Erzsébet-téren (Marokkói-ház) létezett Cosmanosi Isa­rtona­­ budapesti raktárom üzleti helyiségeit f. évi július hó 1-jével a két­ sas-utcza (Singer-féle ház) 17. szám alá teszem át. Leitenberger Ferenc‘z cosmanosi karton­gyár. Rendkívül leszállított áron. Az „Egyetértés“ kiadóhivatalában (hímző utcza 1. sz.) kapható „UTOLSÓ BEREK“ történeti regény 3 kötetben, irta Pétery Károly. Ára a 3 kötetnek 3 frt helyett csak 1 frt 50 kr. Budapesti színlapok. ■ Kedd: julius 1-év. ■ VEMZETI SZÍNHÁZ: Az országos színészeti tanoda B drámai vizsgája I 5 szakaszban. B Kezdete *­,8 órakor. I NÉP-SZÍNHÁZ. I ERDŐSI EUGENIA k. a. mint vendég. g ' KAMARGO. B Nagy operett 3 felv. írták A. Vanloo és E. Letemet, fordi­. B tótta Fáy J. Béla. Zenéjét szerzette Charles Lecocq. B Személyek: B Kamargó Erdőéi E. Kolomb Komáromi M. Flora Gyöngyösi I. Szaturnén Kápolnai B Také Jany Vieilszedriett Egri ■ Donna Huána Jenei A. Dölaglaszter Partényi H Mandrén Vidor Nyakigláb Bakonyi B Pónkalé Solymosi Czinege V. Kovács • Perütö Tihanyi Filozof :> Karikás . p Kezdete l/a 8 órakor. B Vasút közlekedési útmutató. V A vonat megérkezik. A vonatok Megérkezési I Az osztrák államvasut indó- I minősége. I idő. ,r | 1 I házába _____ _____ I / gyorsvonat 9 óra 45 p. este . Bécs, Pozsony, Esztergom, Vácz felől a c személy von 5 óra 38 p. d. u. [/­.]­­ vegyes von.. 6 óra 7 p. regg. 1 H Érsekújvárról „ „ 12 óra 20 p. d. e. Nagy-Marosról „ „ 8 óra 47 p.regg. Orsová, Temesvár, Szeged, Kecskemét f gyorsvonat 7 óra 30 p. regg. V.H felől a­­ szem. vonat 8 óra 45 p. este Kolozsvár, Nagy-Várad, Püspbk-La- I vegyes von. 8 óra 81 p. este hány felől­­ , „ 8 óra 45 p.regg. ■ ow« í ; ; nWpTi A magyar államvasut (losonczi) I indóbizábta. I j gyorsvonat 0 óra 9 p. este H Oderberg, Ruttka, Losonci felől \ vegyes von. 12 óra 4 P-d.e. | ‘‘j Lemberg, Szerencs, Miskolci, Hatvan I szem. vonat 7 óra 68 p. este felől \ vegyes von. 6 óra 14 p. regg. . j A déli vasút (budai) tndóhizába. I Trieszt, Bragerbol, Kanizsa, Szökési é­­s posta vónát 8 őr* lt p. regg. m horvár felől­­ , . 8 ír* M p. Mte ■ _ I szem. vonat 8 ír* U p. este ■ Qrátz, Szombathely, Veszprém felől ( regret ven. I ír* NI p. d. n ■ Uj-Színy, Nyír, Pápa, Kl«­C«eU fel« . . 8 óra 18 p. aute ■ Kanizsáról . .1 dra IS f* i*ú| ■ A vonat indul. A vonatok : Az osztrák államvaspálya Indó- minősége 'nduláai wz ; E házából ________ ■ „• B Budapestről, Vácz, Esztergom, Pozsony,1 l £ ra«; f . .fifc B BAO» «elé a ' 1 . , 9 óra 30 p. este ■ Budapestről Érsek-Újvárig vegyes van. 11 éra 35 p. d. e.­­ í.\.1 Budapestről Nagy-Marosig „ „ 4 óra 55 p. d. a. H Budapestrő l Czegléd, Szeged, Temes- 1 '°"*| gra“o 5 p.' éj)« ■ vár, Orsóvá felé | ^ von. 6 óra 55 p. regg. L­.| Budapestről Czegléden keresztül, Szol­ I ggfi nők, Arad, Temesvár \ szem. vona. 7 óra "’p. | ||||| felé | „ • 6 óra S p. d. u. ■ Budapestről Czegléden keresztül Pfis­ I §|§§ pék-Ladány, N.-Várad, l «e». vonat 7 óra 80 p. regg. H Kolozsvár felé | » » 6 óra 8 p. d. u. Wm Budapes­tről Czeglédig vegyes van. 2 óra 45 p. d. u. H A magyar államvasut (losonczi) I indóházából. Lj Budapestről Hatvan, Losonci, Buttka, I v0^“s ° von. 3 éri 10^/dfu. | Oderberg felé | ■ Budapestről Hatvan, Miskolci, Kassa, I szem. vonat 7 éra 42 p. regg­­­. ||á Lemberg felé \ vegyes von. 11 éra 3 p. este. , |§| Budapestről Hatvanig helyi vonat 5 éra 47 p. d.u. H A déli vasút (budai) Indóházábó­l E Budapestről, Székesfehérvár, Kanizsa,­­ szem- vonat 7 óra 10 p. regg. f, \ Pragerhof,­Trieszt felé­­ r> » óra 35 p. este Budapestről, Székesfehérvár, Veszprém, I szem. vonat 7 óra 10 p.regg. f§l| Szombathely, Qrátz felé | YQSYen­ von­ ^ óra P* 4* H Budapestről, Kis-Czell, Pápa, Győr, UJ­­f 7 <jra .q _ re Ill Szőny felé | • * * .■ Budapestről Kanizsáig vegyes von. jfl Tanti üÜtt­ Mk. Az uj minta szerint, czégnyomással vagy anél­kül nálunk megrendelhetők és pedig: 1000 drb teherszállitó-levél . . 6 frt. 1000 , gyorsszállitó-levél . . 5 frt 50 krért Mindennemű más nyomtatványok nálunk szin­tén igen jutányos árakon megrendelhetők és vidéki megbízások pontosan és csinosan elké­szíttetnek. Schlesinger és Wohlauer könyvnyomda rostély-utcza, Károly-laktanya. Közlekedés Budapestről Székesfehérvárra.­­ Budapestről Székesfehérvárra. I­n­d­u­l r. 7 ó. 10 ■ p., érk. 9 ó. 15 p. — Indul r. 8 ó., érk. 10 6. 5 p. (tour l es retour jegy mellett). — Indul d. e. 11 ó., érk. d. u. 1 ó.­­ (vegyes vonat). — Indul e. 10 ó., érk. 11 ó. 50 p. — Székesfehérvárról Budapestre: Indul r. 4 ó., érk.­­5 I ó. 5 p. — Indul déli 12 ó., érk. d. u. 3 ó. (vegyes vonat). In­­­ dul e. 6 ó. 40 p., érk. 9 ó. — Indul e. 8 ó. 45 p., érk. «. 10 ■ ó. 2 p. (retour jegy mellett). ■ A Jegyek Arat­ai Budapestről Székesfehérvárra a ■ személy és vegyes vonaton I. oszt. 4 frt 18 kr. 1 ■ „ „ „ II. oszt. 3 frt 14 kr. I „ „ „ Il. oszt. 2 frt 10 kr. ■ ti fiz hajó közlekedési utmutató. I Budapestről indul: Bécsbe naponkint d. u. 6 ó . Mohács és Zimonyra vasárnap, hétfő, kedd, csütörtök,­­ péntek e. 11 ó. Orsovára-Galaczig vasárnap, kedd­ ■ péntek e. 11 ó. Uj-Szőnyre naponkint d. u. 2 ó. Dö‘ ■­m­ö­s­i­g naponkint d. u. 4 ó. — Budapestre érkezik Bécs- B bői e. 8 ó. Mohácsról d. u. 4-5 6. között. )­­ Helyi közlekedés Budapest és Tétény között: Buda­­­­pestről indul d. e. 7 ó., d. u. 3 ó., 7 ó., 8 ó. Tétényről­­­­ndul r. 5 ó. 30 p. és 8 ó., d. u. 4 ó. és 8 ó. — Budapest és Budafok között: Budapestről indul r. 6 ó. és 7 ó., d. e.­­ 8 ó. 30 p. és 10 ó., d. u. 2 ó., 3 ó., 4 ó., 6 ó., 7 ó. és 8 ó.­­ I Tétényről indul r. 5 ó. 30 p. és 8 ó., d. u. 4 ó. és 8.­­ I A mindennap Indított kütlén vonaton I Jun. 20-tól újabb leszállítással I oda és vissza n. oszt. 2 frt 76 kr. fi „ „ III. oszt. 1 frt 84 kr. I A térti jegyek csakis a kiállítási-belépti jegyek egy­­­ idejű váltása mellett (50 kr) adatnak ki. I Meteorologiai jegyzetek.­­ A meteorologiai magy. kir. központi Intézet időjárás távirati­­ jelentései 1879. évi junius 29-ről, reggeli 7 óra. .. I A megelőző 24 óra alatti tünemények. A légnyo­más mindenütt kevéssel sülyedett, Beszterczebányán és ung­vári 2.1 mm.-rel. A hőmérsék kevezet változott. Eső: Sopron (égi báb.) 2 mm. Ozon Budapesten nappal 4, éjjel / 2. A tenger Fiume mellett könnyen hullámzó. Vízállás és Időjárás: Észlelési állomás g?S ||= Szél Felhőzet g W irányú erősség | I ■ ■ 1 ...... ' i | ■ Bregenz —■ | — — — —■ : I Sopron . 761.4 + 23.4 — — felhős \ I ? Magyar-Óvár 762.4 -1- 24.4 ÉNy 1 „ I­I Trencsén 760.2--22.6 D I „ I­­ Beszterczebánya 762.3--21.1 — — borult I Budapest 762.8 - - 23.2 Ny 1 felhős 1 Szolnok 761.8--22.9 D 3 derült I Debreczen 763.1 - - 26.4 D 5 borult­­ I . Ungvár 761.4 -1- 22.4 D 5 felhős 1 Szathmár 763.5-4-28.5 DK 2 derült I Nagy-Szeben 764.2 4-20 3 itNy 1 „ I Orsová 765.6--19.8 — — „ I Temesvár 764.0 4-25.0 DK 1 „ I Szeged — — — — — Csáktornya 761.3+ 23.4 Ny 3 derült­­ Zágráb — — — — r­ i: Fiume 7621 + 24.6 — — derült Pola - - - - ....­Lesina — — — — — Ti ! ' ' ~ I o £ -♦» Cl « 1 ■ . _ M éter “ ( Név szerint ___jó___Változik: Időjárás ) | ® fölött j alatt ___ V 1 30 Budapesten . . 3.97 — apadt tis2ta J 30­ Pozsony . . . 3.37 — áradt száraz 1 30­ M.-Szigeten . . 0.61 — apadt „­­ 30 Szatmáron . . 0.90 — apadt felhős­­| 30 Tokajban ... 4.26 — „ derült " 801 Szolnokon . . . 5.98 — „ száraz J 14­30 Szegeden . . . 6.64 — „ „ 29 Aradon . .. . 0.26 — . „ * k 291 Nagy-Becskereken 1.17 — áradt felhős 1­ 29­ Bezdánnál ... — — — — 29 Verbászon ... — — — 301 Eszéken ... — — — — 80 Barcson ... — — — — L — Mitrovitzon . . — — — —_... — Zimonyban . . — — .­­r . — h 30 Sziszeken . . 0.75 — apadt k i s^raz 301 U­ Orsován . . 4.13 — , n

Next