Egyetértés, 1879. július (13. évfolyam, 179-209. szám)
1879-07-06 / 184. szám
dig is többet fizettek érte, s fizetnek szívesen jövőre is, és ismételni fogják a kihágást naponta a végtelenségig. Nem kell félni, hogy a rendőrség a szabályzat minimális bírság összegénél többet vesz meg ezen urakon. Ki kell mondani, hogy a szabályzat gyakoribb áthágása az üzlet bezáratását vonja maga után. Ha a hatóság regale-dij hátralékért megteheti drákói intézkedést, ez esetben alkalmaznia azt morális kötelessége. Az eddigi szokást, hogy a rendőrség viszi a zenei zárórák megtartása fölött a felügyeletet, bírságolást és pénzbeszedést, épen, mert a rendőrségben nincs bizalmunk, nem helyeseljük. A rendőrségé legyen a felügyelet és ellenőrzés, — de a bírságot ennek a megkeresésére a két elöljáróság vesse ki és szedje be. Végül megtoldani óhajtjuk a szabály rendeletét olyképen, hogy a rendőrségnek tilos a határozmányok alól kivételeket tenni, egynek vagy másnak engedélyt adni, ha ez szabályrendeletbe nem foglaltatnék is, a belügyminiszter volna megkeresendő, hogy ezen gyanús manipulációtól jövőre szigorúan tiltsa el a rendőrséget. A szabályzat 4 §-ból áll. Az első szerint: a vendégfogadókban, éttermekben, korcsmákban, kávéházakban, táncziskolákban és tánczhelyiségekben, udvarokon, kertekben és egyéb, a közönség általi látogatásra berendezett közhelyeken a zene bárminemű hangszerrel éjféli 12 óra után tiltatik. A második §. szerint a zenélés az 1. §-ban nevezett nyilvános helyeken és azok mellékhelyiségeiben rézből való fúvó hangszerrel dobbal, vagy nem , lármás hangon játszó zeneórákkal épen egyéb hangszerekkel pedig csak éjféli 12 óráig engedtetik meg. — Kávémérésekben a zene bárminemű hangszerrel tilos. 3. §. a zenei zárórákon túl való zenélés rendőri kihágást képez, s érte az illető üzlettulajdonos vagy birtokos felelős, ki e kihágásért a főv. szegényalap javára minden alkalommal 5 —50 frtnyi pénzbírsággal büntettetik, mely birság fogságra is átváltoztatható, ha az illető fizetni nem tud. Ekkor minden öt írtra egy-egy nap számittatik. 4. §. Mindezek fölött az őrködés és a szabályzat végrehajtása a főv. államrendőrség hatásköréhez tartozik. Törvényszéki csarnok. — Fegyelmi tárgyalás. A kir. tábla fegyelmi bírósága Szabó Miklós elnöklete alatt ma Schável Károly muzslai kir. járásbiró ügyét tárgyalta. Schável azzal vádoltatik, hogy egy semmitőszéki határozatot ennek kihirdetése után, ahelyett, hogy ez árverést hivatalból folytatta volna a felek értesítése nélkül az iratok kapcsában irattárba tett, s‘Öt midőn magánpanaszló az árverést sürgette, az iratok csak hosszas keresés után voltak fellelhetők, s az árverés foganatosítása alkalmával a lefoglalt ingóságok már nem találtattak a végrehajtást szenvedett fél birtokában. A kir. tábla Schávelt hivatalos kötelességének vétkes megszegésében bűnösnek mondotta ki, s e miatt az első fokú fegyelmi büntetésre (rosszalás) ítélte. TÁVIRATOK, Szeged, július 5. Ma reggel megszemlélte a a központi albizottság a sópajtákat azon szempontból, hogy eshetőleg téli szállásokra berendeztessenek. A szemle következtében azonban arról győződött meg az albizottság, hogy ezek nem használhatók. A pajták padozatát ugyanis 3—4 lábnyira ázott só borítja s annyira inflcziálva van sóval az épület alja, hogy innen a nedvességet csak úgy lehetne kiszáritni, ha 5—6 lábnyira kiásnák a talaját, s újból padolnák be"; amellett a gerendázat is nedves. Mind e bajokon segíteni lehet ugyan, de oly nagy munkával és költséggel, mely egészen új barak felállításának felállításának felel meg. Ami a városban levő épületeket illeti, itt 3 emeletes épület van, melyekben most tisztek és irodák vannak elhelyezve. Itt 98 szoba van, melyekben, ha esetleg visszatelepittetnék, elhelyezhető lenne a törvényszék és a pénzügyi igazgatóság. Ez utóbbi hivatalos helyiségeit, mint tudva van, jelenleg a foglalja el. királyi biztosi hivatal és személyzete A legjobb épületet, az úgynevezett kápolnát azonban a 46-ik tartalékos ezred tiszti kara foglalja el, s ez után is bennhagyatik. A katonák jelenleg a bástyák tetején sátrak alatt tanyáznak a tavasz kezdete óta. Ami a a cassamátákat illeti ezekben elhelyezhető lenne mintegy 1600 személy, de csak oly feltétel alatt, ha a vakolat egészen levetetnék, a fal kiszáradna és a kövezet felszedetvén, uj padlózat rakatnék. A reklamácziók — mint már jeleztük — 8-kán kezdetnek meg, az albizottságok egy-egy tagjának jelenlétében, ki a bejelentéseket felveszi. Saját ügyében senki sem reklamálhat, csak a szomszédok,vagy átalában másokra vonatkozólag tehet kifogást. Eleinte a központi albizottság tagjai is ki voltak jelölve a reklamácziókra, de miután ezek folytonos elfoglaltságban vannak az egészség- és tisztaságügyi s másnemű központi teendőkkel, innen felmentettek. E napokban ismeretlen kéztől Budapestről 500 fős jó vászon érkezett, melynek felét a főispán a varróintézetnek adatta át, ingek és lábravalók készítésére, felét pedig az epidemikus kórháznak küldte. Az egészségi állapot nem vált rosszabbá, kielégítő. A dezinficziálás és a csekély ár kiszivattyúzásán már egész erővel működnek a kézi szivattyúk is. A második kórház vasárnapra elkészül; — a 8 barak közül 2 ugyancsak vasárnapra, 6 szerdára lesz teljesen készen, ekkor kiszállíttatik a városi barakkokból a menekültek egy része. A hatóságilag élelmezettek száma 222-re apadt, aki csak félig mozdulhat, 300-ról munka után néz, már a kenyérért sem jelentkeznek. nagyon elgyengültek reggel is kapnak levest, délben rizslevest. Zágráb, jul. 5. (B. Corr.) A regnikoláris deputáczió albizottságában ma a Miskatovics által szerkesztett izenet javaslat hitelesíttetett. Chrestics elnök Czirákyval egy az elkésett munkát mentegető levélben közölte, hogy a horvát deputáczió július 10-én hozzáfog a tárgyalásokhoz s hogy az izenetek július végéig át fognak küldethetni. Miután Zimaics lemondott, helyette előbb egy bizottsági tagot kellene választani. Az üzenet kiválóan mérsékelt, udvarias hangon van tartva, mindazonáltal több követelést foglal magában. A bevezetésben előadatott, hogy pénzügyi tekintetben sokkal nagyobb előnnyel járna, ha a határőrvidéki kezelés a horvátországival egyesíttetnék. Magyarország ebben az esetben még a pénzügyi viszony fenntartása mellett is, — amelynél Horvátországra az összes bevételek 53 százaokja esnék,— megtakaríthatna még néhány százer forintot. — Ezért tehát a magyar deputáczió már most egyezzék bele a quóta arány ezen megállapításába, fenhagyván a bekeblezésre vonatkozó további intézkedéseket a kormánynak. Azon időre azonban, míg a bekeblezés bekövetkezik, maradjon meg Horvátországra nézve az eddigi (456/°-os) quóta-arány, olymódon mindazonáltal, hogy azon dohány-,só- és bélyegjövedelem, mely a határőrvidékből befoly, továbbra is Horvátország javára számíttassák. Ezenkívül a horvát kormány alárendelt pénzügyi kezelőségek számára egy új elszámolási módozat s több más kevésbé fontos változtatás igényeltetik. — Dalmácziáról és Fiuméról szó sincs. — A plenumban a deputáczió valószinüleg ezen a javaslaton is változtatni, módosítani fog. fcécs, jul. 5. (Az „Egyetértés“ távirata.) A mai nap Alsó-Ausztria és Szilézia nagybirtokosai, Tirol és Vorarlberg városai, Karinthia vidéki kerületei Istria és Bukovina kereskedelmi kamarái választanak. Krakó, jul. 5. (Az „Egyetértés“ távirata.) A harkovi jelentések szerint a parasztok több faluban megtagadták az adófizetést. Az adóbehajtókat és rendőröket fegyveresen támadták meg. Több falu birájánál forradalmi iratokat találtak. A katonaság számos parasztot fogott el. Prága, jul. 5. (Az „Egyetértés“ távirata.) A „Prager Tagblatt“ -nak jelentik Bécsből. A jövő hét elején az uralkodó elnöklete alatt minisztertanács lesz, mely a választások eredményével s a tartománygyülések s a birodalmi gyűlés összehívása határidejének megállapitásával fog foglalkozni. Pétervár, jul. 5. (Az „Egyetértés“ távirata.) E napokban Odessából itteni kereskedőhöz áruküldeménykép nagy láda érkezett, melyben egy ismeretlen hullája tábornoki ruhában találtatott. A rendőrség nem képes ezen rejtélyes gyilkosság nyomára jutni, de valószinüleg a gyilkolt politikai áldozat. A kellemetlen küldemény nagy föltünést okozott. Sophia, jul. 4. (Az „Egyetértés“ távirata.) I. Sándor fejedelem Várnában Dondukoff-Korzakoff által is fogadtatik és üdvözöltetik, ki a fejedelmet ide kisérendi és azután visszatér Oroszországba, hol uj hivatalt nyer. Az ideiglenesen Bulgáriában visszamaradt két orosz seregosztály fölött Storypin altábornok, Kelet-Rumélia volt kormányzója nyeri a főparancsnokságot. Konstantinápoly, július 5. (Az „Egyetértés“ távirata.) Mahmud Nedim pasa folyvást ármánykodik Kheireddin és Midhat ellen. A szultán sokat tanácskozik Said pasa, Mahmud Nedim pasával és az orosz nagykövettel. Az angol és franczia nagykövetnek azonban a szultán márkét ízben megtagadta a kihallgatást. Prága. jul. 5. (Az „Egyetértés“ távirata.) Az „Epoche“ kiadója Skrejsowsky másfél órán beszélgetett Taaffe gróffal. E beszélgetés alkalmából a nevezett lap ma a következőket írja: Amióta Ausztria alkotmányosan kormányoztatik, még nem volt kormány, mely oly szerencsésen szabadította volna meg magát a párt terrorismustól. Taaffe grófnak sikerülni fog az eddigi német szabadelvű reichsváth többséggel szemben oly kisebbséget alakítani, mely minden pillanatban többséggé lehet. A harcz egy politikai vezér absolut kommandója ellen van intézve. Dr. Herbstnek a feloszlatott reichsrathra túlságosan nagy befolyása volt, ami most történik, az Herbst parlamenti uralkodásának következménye, akivel további 6 éven át nem akarnak uralkodni. Jól értesült oldalról megerősítik, hogy a cseh tartománygyűlés elé a kormány javaslatot fog beterjeszteni a választási módosítására nézve. Paris, jul. 5. (Az „Egyetértés“ távirata.) A kamarának Párisba való visszatérésére vonatkozó törvényhez a kormány ajánlani fogja, hogy a két kamara elnökének jogában álljon megfelelő véderőt kérni. — Jerome herczeg eddig nem ígérte meg, hogy részt vesz Napoleon herczeg temetésén, miután attól tart, hogy a kormány ebben okot találna fellépni ellene. A bonapartisták azonban folytatják vele a tárgyalást és minden áron rá akarják bírni, hogy Chiselhurstba utazzék. Bécs, jul. 5. A „Pol. Corr.“ jelenti Sofiából mai kelettel: Dondukoff-Korzakoff tábornok Sándor fejedelem fogadására Várnába érkezett. A bolgár kormány kívánja az Ottoman hadseregből elbocsátott tartalékosok besorozását, kik most a bolgár milicziához visszajönnek, hogy azok kihágásai megakadályoztassanak. Róma, jul. 5. (Az „Egyetértés“ távirata.) Farina visszautasította a kabinet alakításra való felhívást. A király táviratilag ide hivatta Ciardinit, valószinüleg azért, hogy őt bízza meg a kabinet alakítással. Cialdini holnap érkezik ide. Bukarest, jul. 5. (Kamaraülés.) Az alkotmány revisió bizottságának előadója Marzesku konstatálja, hogy a VII. czikk nem vallásos türelmetlenségből vétetett fel az alkotmányba, hanem mint rendszabály a nemzet védelmére. A bizottág a VII. czikk helyett a következő szöveget indítványozza : Valamennyi bárminemű vallásfelekezetü idegenek honfiusittai hatnak. A kérvények a honfiusitásra a családi viszonyok, a foglalkozás és a vagyonállapot meghatározásával a fejedelemhez adandó be. Tiz évvel a kérvény benyújtása után a törvényhozó testületek elhatározzák, vajon megengedtelik-e a honfiusitás vagy sem. A honfiusitásnak kétharmadrész többségét kell megszavaztatni. a tíz éves időzéstől az országban fel vannak mentve azon külföldiek, kik az országnak kitűnő szolgálatotat tettek, vagy uj iparágat hoztak be és Romániában oly szülők gyermekei, kik soha sem állottak idegen védelem alatt. A fennálló törvényes szabályok mérvadók a román polgári jog elvesztésére. Egy külön törvény az idegenek idézésének módját Rmániában foja szabályozni. A jelentés felolvasása után Bratianu titkos ülést indítványozott, hogy a kormány kifejezze nézeteit. Bukarest, jul. 5. (Az „Egyetértés“ távirata). Ha a kamarák, mint eddig a zsidókérdésben csak elégtelen koncepcziókat fognak tenni, a Bratianu minisztérium le fog mondani. — Ha a zsidókérdés legközelebb nem nyer kielégítő megoldást, akkor Bismarck kezdeményezésére Franczia-, Olasz-, Angol- és Németország sommációt intéznek Romániához, felszólítván azt, hogy a berlini szersződés 44. czikkét vegye fel a román alkotmányba. Ha e kérelem nem teljesítetnék. — Konstantinápolyban összeül egy európai conferenczia mely megsemmisíti Románia függetlenségét és ismét Törökország alá rendeli, mely aztán a hatalmakkal tárgyalna a 44-dik czikk végrehajtása ügyében. Zágráb, jul. 5. (B. Corr.) A tartománygyülés budget-bizottsága ma 30. ülés után letárgyalta a költségvetést, s elhatározta, hogy a határőrvidékből befolyó egyedáruságú jövedelmeknek a magyar mány által nem koncredált beszámítására nézve határozatilag kimondassék, miszerint a költségvetés csak fenntartással s az esetleges praejudicium iránti óvással szavaztatik meg. A bizottság a korkormány akarata ellen két tételnél — egy mezőgazdasági iskolánál és gazdasági czélokra — 30,000 forintot szavazott meg, anélkül, hogy fedezetről gondoskodott volna. — Jelenleg a költségvetés a klubban áll tárgyalás alatt. Az összülések szerdán veszik kezdetüket. Berlin, jul. 5. A birodalmi gyűlés a financz vámok hátralevő tételeit fogadta el. A névszerinti szavazásnál a 40 markos kávévám 174 szavazattal fogadtatott el 97 ellen, a 6 markos petroleumvám pedig 171-et 92 ellen. Versailles, jul. 5. A kamara a Ferry féle oktatásügyi törvényjavaslat VII-ik czikkét tárgyalta. Keller legitimista védelmezi a közoktatási congregatiókat és a jezsuitákat. Igyekezett azon vádat visszautasítani, hogy ő nem franczia. Bert radikális megtámadja a jezsuitákat, idéz kivonatokat műveikből s hangsúlyozza, hogy az ifjúság nevelését ki kell venni ily kezeikből. Bukarest, jul. 5. Az alkotmányt revideáló bizottság által indítványozott javaslat intézkedik az iránt, hogy azok, kik nincsenek a román polgárt megillető jogok teljes birtokában, földbirtokot Romániában nem szerezhetnek, kivéve az örökösödés utján. Bratianu kijelenti, intestato hogy a bizottság javaslatához a kormány nem járulhat. Zárt ülést indítványoz: Bécs, jul. 5. A nagybirtokosok képviselő választásánál 162 szavazat adatott be. Megválasztatták : Kiersman seggebári (162 szóval,) Pirquet Péter báró (162) Baab, lovag (136) Dobrhof báró (163) Kinsky Keresztély gróf (99) Cruy herczeg (82) Froeschl apát (61) Suttner Gusztáv báró (82). A klagenfurti vidéki községekben az első szavazásnál absolút szótöbbséggel megválasztattak: Lase Péter, Stitoch József, Wran, Nisehelwitzer. A czernoviczi kereskedelmi kamara W ágáért választotta meg 15 szavazat közül 14-et. Troppauban a nagybirtokosok 35 szavazatot adtak be. Megválasztattak : Bees báró 33 szóval, Spens Bordes br. 26-al. .Rohrmar. Mór szükebb választásnál 21 szavazattal választatott meg Seidlinszky ellenében. Legújabb. Orsaságos taniregyleti gyűlés Debreczenben. — Saját külön tudósítónktól. — Debreczen, jul. 5. Tegnap délután a megállapított programm szerint a tagok 3 órától 6-ig a főiskolai helyiségeket tekintették, meg, Szegedi Sánd., Géresi K. és Gergely Károly vezetése mellett. A könyvtár díszes és tágas helyiségeiben alkalma nyílt a tagoknak sok érdekest láthatni. A főiskola több nevezetes tanárának, több főpapnak arczképe látható. Érdekes többek között Csokonainak carrarai márvány mellszobra. A régiség- és érem-gyűjtemény,mely szintén a könyvtárban van néhány ritka és szép tárggyal bir. Azután megtekintettük a főiskola oratóriumát, melyben a magyar országgyűlés 1849- ben ülésezett. A rajzteremben gazdag és szépen rendezett rajzkiállítást nyílt alkalmuk szemlélni. A phizikai szertárban az ifj. Csáthy Károly, könyvkereskedő által rendezett tanszerkiállítást szemlélték meg a tagok. A tanszergyüjteményben elemi tankönyvek, középiskolai tankönyvek, természetrajzi szerek és jegesminták vannak kiállítva. természetrajzi múzeum és egyéb helyiségek megtekintése után a tagok a város által kirendelt fogatokon a belső gazd. tanintézetbe kocsiztak. Az intézet egyes termeiben a szépen rendezett gyűjteményeket nagy érdeklődéssel nézték meg a jelen voltak. Innen a nagy erdőbe kocsiztak, hol kellemes és élvezetes órákat töltöttek a fürdőházban. A száznál több vendég között sokan voltak jelen a város polgárai közül is ; a pezsgő jó kedv éjfélig tartotta együtt a jelen voltakat. Felköszöntőkben sem volt hiány. Géresi Kálmán Berecz Antalt, az egylet buzgó, tapintatos elnökét éltette, ki olyan hadseregnek a vezére, mely a hadparancsnok jelenléte nélkül is győzelmet vívott ki, mint azt az ismerkedési estélyen megmutatta. Felköszöntötték dr Kálmánt, a mai ülés érdekes és tanulságos vitájában részt vett tagokat, a városi polgárokat, Zelizit, a hortobágyi kirándulás orvosát, a helybeli tanárokat, Ladányi Gedeont s másokat. * ** Ma, julius 5-én reggel 8 órakor az egylet választmánya ülése ett Berecz Antal elnöklete alatt, melyen több folyó ügy intéztetett el. y.210 órakor a közgyűlés vette kezdetét. A jelenlevők könyvébe, mint a vándorgyűlésnek tagjai a következő tanárok vannak bejegyezve a következő sorrendben és a hely megnevezésével, a hová valók: Berecz Ant., Budap., Hofer Kár., Budap., dr. Brózik Károly, Budapest, Mayer József, Budapest, Bermüller Ferencz, Budapest, Révy Ford, Budapest, dr. Károly Gy. Hugó, Budapest, Cseörgheő Aladár, Budapest, dr. Kunz Adolf, Szombathely, dr. Erődi Béla Budapest, dr. Lucz Ignácz, Kassa, dr. Wohlrab Flóris, Budapest, Mauritz Rezső, Kassa, Sacher Gusztáv, Budapest, Szabó Ignácz, Eger, Gergely Károly, Debreczen, Szegedi Sándor, Debreczen, Névy László Budapest, Garami Rikhárd Budapest, Kozári Gyula Szatmár, Vámos Dezső Budapest, dr. Kármán Mór Budapest, Schurina István N.Kálló, Madarász Gusztáv N.Kálló, Laseianu Vazul Belényes, Mártonffy Márton Kassa, Klimkovics Béla Kassa, Antonik Károly Arad, Rosciu Tivadar Belényes, Petrovics Ferencz Budapest, dr. Lechner László Budapest, Szukovszky Mihály II.Kálló, Németh Vilmos Komárom, Torkos László Budapest, Harmath Gergely Budapest, K 1incsek József Nagy-Kálló , Krisztiáni Alajos Debreczen, Kiss Rezső, Nagy-Kálló, Pöltzer Dezső Kassa, Marcsis János Budapest, Wolff Károly Budapest, Békési Gyula Debreczen, Dóczy Gedeon, Debrecz, Tap 1er Sándor Budapest, Krüger Viktor NI.-Várad, Krammer Imre Lajos Kassa, Pogány Károly Szatmár, Panghy Özséb Komárom, Tóth József Debreczen, Nagy Elek Debreczen, Futó Mihály, Hódmezővásárhely, Heherein Károly, Szathmár, Friedrich Antal Dezső Pozsony, Géresi Kálmán Debreczen, Heller Ágost Budapest, Kovács Imre Karczag, Kun Pál Sárospatak, Nagy Pál Debreczen, Márk Pál Debr., Requinyi Géza Nagyvárad, Gelenczey Pál Debreczen, Propper János Debreczen, Fábián László Debreczen, Zalai Márk Debreczen, Beczner Frigyes Debreczen, Fazekas Sándor Debreczen, Sarmaságh Géza Szatmár, Zimmermann Gyula Debreczen, Pápai Pál Debreczen. Berecz Antal elnök az ülést megnyitván felkéri a közgyűlét, hogy köszönetet szavazzon a vasutak és gőzhajózási Társulat igazgatóságainak azon kedvezményért, melyben a vándorgyűlésre utazott tagokat részesítette. Köszönetet szavaztat továbbá a tiszántúli református egyházkerület püspökének, a főtanoda helyiségeinek átengedéséért, Debreczen szab. kir. város azon pogárainak, kik az egylet tagjait szállással látták el, valamint azoknak, kik a hortobágyi kirándulást közreműködésük által lehetővé tették; Csáthy Károly,könyvkereskedőnek, a tanszerkiállitás körüli fáradozásaiért ; a királyi gazdasági tanintézet igazgatóságának az intézet megmutatásáért. A pénztárvizsgáló bizottság tagjai : Dr. Kunz Adolf, Gergely Károly és dr. Lucz Ignácz jelentést tesznek, hogy a pénztárt megvizsgálták és azt valamint a pénztári iratokat teljes rendben találták és kérik a közgyűlést, hogy a pénztárnoknak a felmentést megadják. Elfogadtatik. Az elnök kiküldi a szavazatszedő bizottságot és a szavazatok beadására az ülést 15 perczre felfüggeszti. Újra megnyitván az ülést, felhívja Géresi Kálmán tagtárst, hogy felolvasását „a magyar protestáns tanügy állapota, különösen a debreczeni főiskola története“ czímen megtartsa. A felolvasó rövid átpillantását adja a Protestantismus terjedésének Magyarországon. A vallási forrongás első évtizedeiben az iskolák lassan és minden nagyobb forrongás nélkül lettek protestáns szinezetüekké ott, hol a protestantismus mindinkább erősbödött. A reformátorok közül leginkább Melanchton fogta fel az iskoláknak, mint „az egyház veteményes kertjeinek nagy fontosságát a vallás ügyében. Szikszay Fabricius Balást ő bírta rá, hogy a magyar iskoláknak és tanügynek szentelje egész működését. A magyarországi protestáns tanügy történetének megírását a wittenbergi iskolánál kell kezdeni, hol a magyar ifjak külön testületet képeztek. Érdekesen ismerteti a nagyon szigorú testületet, melynek tagjai magyar ruhát tartoztak viselni. A testület tagjait egyes főurak, községek küldötték ki és segélyezték. Ha valahol gyűlés, összejövetel volt, gyűjtést rendeztek a wittenbergi coetus tagjai részére. Pénzen kívül néha egyes hasznos tárgyakat, bútorokat is küldöttek a coetusnak. Évenként lakomát adtak a coetus tagjai tanáraiknak hálából. Közli az étlapot is, mely az ilyen lakomákon szerepelt, rajnai bor játsza e lakomákon a főszepet. A coetus könyveket is szerzett magának. A theologia volt a coetus főtanulmánya; tanári és papi hivatalra képezték itt magukat. Az elemi és középiskolai tanítás között a XVI. században nem volt nagy a határozott válaszfal. A nőnevelés nagyon el volt hanyagolva ; a főrangúak között udvari papok gyakorolták a nőnevelést. 1590 táján a wittenbergi iskola hanyatlani kezdett; a XVII-ik században a svájczi és hollandi főiskolák emelkednek a wittembergi felé. A tiszavidéki protestánsoknak ebben az időben három főiskolája volt a sárospataki, a nagyváradi és a debreczeni. A sárospataki főiskola fényét és virágzását a fejedelmeknek köszönheti, kiknek visszavonulása után a főiskola sokat veszített jelentőségéből; a nagyváradi 1660 után már megszűnt. A felolvasó most áttér a debreczeni főiskola történetének előadására. Ezen iskolának alapját legnagyobb részt Debreczen városának áldozatkészsége vetette meg és tartja fenn ma is. Első tanítványa az iskolának Podjebrad György volt, ami nem feltűnő, mert abban az időben sok cseh nemzetiségű ifjú fordult meg a magyar iskolákban. A tanárok rektornak nevezték magukat, a professzor elnevezést csak a XVIII-ik században vették használatba. Nem volt valamire való pap, tudós, tanár, író, ki nem külföldön végezte volna tanulmányait. Azon pénzén, melylyel ezek taníttattak, nagyon könnyen lehetett volna Magyarországon egyetemet építeni. — A debreczen coetus tagjai az egyetemre való menetelre képesítették magukat. A coetus tagjai nagy hatalmat gyakoroltak és néha-néha nagy kihágásokat követtek el. 1657-ben megtámadták a városi hatóságot és többeket megsebesítettek. A szigorú rendszabályok a diákokat makacsokká tették és ezek elhatározták, hogy inkább elhagyják a várost, hogy sem engedelmeskedjenek. Ki is vonultak a városból a nők siránkozása mellett és csak ott szabtak feltételt a visszajövetelre. Az efféle kihágásoknak gyakran a rektorok voltak okai. A kihágások különben a kor szellemében keresendők. Tudósításomat holnap folytatom. Cassagnac az esküdtek előtt. , Páris, jul. 3. Egy hónap óta egy nevet se említenek annyiszor Párisban, mint Cassagnac Pálét. Sarah Bernhardt kisasszony se beszéltet annyit magáról, mint Condom képviselője s a „Pays“ főszerkesztője. — Ha ezen híresség a parlament s a párisi sajtó „enfant terrible“jének hizeleg is, mégis vannak kellemetlen oldalai, így pl. ma Cassagnac azon nem örvendetes helyzetben volt, hogy az esküdtszék előtt feleletre vonták több czikkeiért, amelyekben a közvádló „a köztársasági kormány magvetésére és gyűlöletre való izgatást“ látott. Mindenki előtt ismeretesek azon botrányos jelenetek, amelyek a franczia kamarában történtek, midőn az megadta az engedélyt Cassagnac perbefogására. Szükségtelen felemlíteni, hogy a tárgyalás rendkívüli nagy hallgatóságot vonzott az esküdtszéki terembe. Az elnöknek az utóbbi napokban több ezer beléptijegy iránti kérelmet kellett megtagadni. Cassagnac védőügyvéde Lachaud és vádlott társa Cointrie nyomdász kíséretében jelent meg. Tartása azt mutatta, hogy nem újoncz többé a törvényszéki teremben. Chevenin elnökölt, a vádat pedig Dauphin főügyész vitte. Az inkriminált clikk felolvasása után Cassagnac kijelenti, hogy egyedül ő maga felelős azért. Dauphin indokolja ezután a vádt. Egy lap nem vitte annyira, — így szól — a nyelvnek zabolátlanságát, a szidalmazást, mint a Pays. És sem kell azt gondolni, hogy e gyalázó czikkek szerzője Cassagnac, tán vérmérsékletes tüzes vére által elragadtatva lépi át a korlátokat. Ellenkezőleg, bebizonyítható, hogy tökéletes nyugalommal és önuralommal jár el s hogy kihágásai előre megfontoltak. Casagnac szólal fel ezután a maga védelmére. Panaszkodik arról, hogy harczra kényszerítik e pillanatban is, midőn szive gyászolja herczegének elvesztét. Igaznak mondja, hogy mindig megfontolva ir. Czikkének tartalmából nem von vissza semmit, habár formáját tán bánja is. Tagadja, hogy a bíróságot vagy a hadsereget gyalázza. A hadsereg iránt mindig kiváló vonzódással viseltetett. Ő megcsodálta a főügyész magaviseletét az amiensi csatatéren. Kérdezi, hogy miért üldözik éppen őt,minden annyi büntetésre méltó más van. Felolvas a vádlott itt egy halmaz czikksorozatot, többnyire élctlapokból, amelyekben erős személyes kérdések vannak a miniszterek és Gamfietta ellen, s amelyek mégis nem üldöztetnek. E czikk egyikében a commune felett diadalmaskodó katonák banditáknak és bűnösöknek neveztettek, egy másik czikk Eugenia excsászárné s a császári herczeg ellen intézett oly pórias kitételeket tartalmaz, hogy ennek felolvasásakor az elnök kénytelen figyelmeztetni a vádlottat, hogy a tárgyalás nem folyik zárt ajtók megett. Minket bonapartistákat — igy szól a vádlott — büntetlenül rágalmazhat és szidalmazhat, mindenki iszákosoknak, lumpoknak, bolondoknak, bordélyosoknak neveznek minket. Egy lap kinyomatta, hogy Lulut azért nem lehetett eltemetni a zuluknál, mert az idegen föld nem volt elég nagy, hogy füleit betakarja.“ Felkéri aztán a vádlott az esküdteket, hogy mentsék őt fel. Ha önök köztársaságiak akkor a sajtószabadság iránti tiszteletből mentsenek fel, ha monarchisták és katholikusok, akkor mint elvtársak osztoznak nézeteimben. Döntsenek a felett, hogy börtönbe kerüljön-e egy becsületes ember, midőn annyi börtönbe való szabadon jár. E védbeszéd után az ülést felfüggesztik. Szünet után Lachaud védőügyvéd szólal fel. Erről legközelebb. A tárgyalás eredménye már ismeretes. Tudvalevőleg Cassagnac felmentetett. A kékkönyv Egyptomról. Az angol kormány által az egyptomi dolgok felől előterjesztett kékkönyv nem oly terjedelmes, mint aminőt Sir Northcotenak az alsóházban tett nyilatkozatai alapján várni lehetett volna; nevezetesen hiányoznak az Oroszország magatartására vonatkozó sürgönyök. A legfontosabb irománydarab Salisbury egy hosszabb sürgönye Lascelleshez, kelte: Külügyi hivatal, jun. 18. s végén következőket tartalmazza : A válaszoknak (t. i. a khedive és tanácsadói válaszainak Vivianhoz) világossá teszik, hogy az egyiptomi kabinet tagjaiul európai minisztereknek kinevezése a mostani khedive alatt többé nem gyakorlati rendszabály. De az a változtatás, melyet ő fensége tett, s fentartani kíván nem szorítkozik csupán két meghatározott személy elbocsátására vagy tisztán benszülött kormány felállítására. Sokkal fontosabb cselekvése volt, hogy a khedive hatalmának ama korlátozásait semlegesítse, melyek a múlt augusztusi reform legkiválóbb fázisai valának. A fő eredmény, melyre a nemzetközi vizsgáló bizottság jutott, az volt, hogy Egyptom pénzügyi helyzetében minden reform valósíthatlan míg a khedive hatalma meg nem szoriltatik. —’ Ebből következett, hogy ily megszorítás nélkül rasztság gyámoltatin helyzetén javítni nem a palehet. A pénzügyi extravaganczia, mely államszolgákat s állami hitelezőket fizetetlenül hagyott, oka volt egyszersmind ama notórius és növekvő nyomásnak, mely alatt a nép nyögött. Szemmel látható, hogy a részigazgatás javítására tett kísérletek eddig nem sikerültek. Nem sikerültek nem azért, mintha magukban fogyatékosak lett volna, s nem simultak volna azon viszonyokhoz, melyek számára készültek, hanem mert hiányzott kötelező erejük az ország ura és hitelezői ellenében. A khedive hatalma, hogy minden reformtervet meghiúsíthat s elhatározása, hogy azt fel is használja, — az események által nyilvánvaló lett. Ha Egyptom oly ország lenne, melynek múlt történetében a hatalmaknak semmi részük nem volt, melynek jövő sora iránt közönyösek lehetnének, legbölcsebb volna tőlük, e pontra nézve a khediye és alatvalói közti viszonyokba egyátalán nem avatkozni. De e politika — legalább Angliára nézve — lehetetlen. Egyptom földrajzi fekvése, valamint az a felelősség, melyet a kormány korábbi időkben vállalt, lehetetlenné teszik, hogy sorsára hagyja. Kötelesség és érdek arra utaljak, hogy mindent megtegyen e rész kormányzat megszüntetésére, mielőtt az anyagi romlásra vezetne, amint az más keleti példákból előre látható stb. A jegyzékváltás különben Salisburynek egy Vivianhoz intézett sürgönyével kezdődik, mely april 25-én kelt s azon reményt fejezi ki, hogy a khedive rövid időn változtat viselkedésén. Érdekkel bir még Münster gáfunk máj. 11-én Salisburyhez intézett sürgönye, melyben értesíti ezt, hogy tel van hatalmazva, annak kijelentésére, miszerint az európai kormányok együttes föllépéséhez a khedive ellen, Németország is csatlakozni fog. _______________________ * 1 Bécsi tőzsde, Bécs, júl. 5. (Az „Egyetértés“ távirata.) A hangulat ma a párisi jobb árfolyamokra kedvezőbb volt és e jobb hangulat a mai előtőzsdén a játékpapírok magasabb árfolyamaiban nyers kifejezést. A vételkedv azonban a jobb irány daczára csekély volt. Valuták szilárdabbak, gőzhajózási részvények keresettek. A prolongatió simán folyt le. 11 órai zárlatkor: Osztr. hitelrészv. 266.70, angol-osztrák 125.60, magy. hitelrészv. 253.75, államvasut —, lombard —.—, unió-bank papír rente 67.02 VI. arany rente —.-----, magyar arany rente 94—.—, 20 frankos arany 9.22 VÁ A déli tőzsde is üzletfelén maradt, az árfolyamok gyengék. Vasutak tegnap óta nem változtak, úgyszinte valuták és váltók. Jegyeztettek: Osztr. hitelrészv. 266.50, angol-osztrák 125.60, magyar hitelrészv. 252.75, államvasut 278.—, lombard —.—, papir rente 67.02y2, arany rente —.------,ezüst rente —magyar arany rente 94.02 y2, 20 frankos arany 9.22—. Zárlatkor a következő jegyzések történtek: Bécs, júl. 5. Hitelrészvény 265.80, Lombard 87.—, Aranyjáradék 78.25, London 116.05, Ezüst —Hitelsorsjegy 168.25 Porosz pénzutalvány 57.—, Arany 5.49—, Töröksorsjegy 21.50. Angol-osztrák 125.25, Államvasut 276.75. Napoleon d’or 9.22’/». Rente 66.95—. Galicziai 234.—. 1864-es 158.50. 1860-as 126.60. Frankfurt 56.57. Ezüst rente 68.70. Bankrészvény 817.—. Bécs, jul. 5. M. földteherm. kötv. 86.—. Salgó- Tarján —. Magyar záloglevél 99.76. Erdély 103.75. Magy. ker. vasút 74.—. Magyar sorsjegy 103.75. Magyar földhitel —. Einest, utalvány 1874. —. Magyar vas. kölcsön 110.50. Magyar hitel 252.25. Alföld 136.—. Magyar éjszakkel. vasút 127.—. Keleti vasút elsőb. kötv. 71.70. Tiszai vasút 210 50. Einest, utalv. 1873. 150.—. Arany járadék 93.85. Bécs, julius 5. (Az „Egyetértés“ távirata.) (Galnaüzlet.) Búza 9.80—9.85, rozs magyar 6.40—7.05, zab őszre 6.15—6.20, tengeri július—júliusra 5.40—5.45, régi 5.70 —6.—, új 5.40—5.45, repeteolaj 33.25— 37.75, őszre 32.32.75, szesz 29—29.25.