Egyetértés, 1879. július (13. évfolyam, 179-209. szám)

1879-07-06 / 184. szám

dig is többet fizettek érte, s­ fizetnek szívesen jö­vőre is, és ismételni fogják a kihágást naponta a végtelenségig. Nem kell félni, hogy a rendőrség a szabályzat minimális bírság összegénél többet vesz meg ezen urakon. Ki kell mondani, hogy a szabályzat gya­koribb áthágása az üzlet bezáratását vonja maga után. Ha a hatóság regale-dij hátralékért megteheti drákói intézkedést, ez esetben alkal­maznia azt morális kötelessége. Az eddigi szokást, hogy a rendőrség viszi a zenei zárórák megtartása fölött a felügyeletet, bír­ságolást és pénzbeszedést, épen, mert a rendőr­ségben nincs bizalmunk, nem helyeseljük. A rend­őrségé legyen a felügyelet és ellenőrzés, — de a bírságot ennek a megkeresésére a két­ elöljáró­ság vesse ki és szedje be. Végül megtoldani óhajtjuk a szabály rendele­tét olyképen, hogy a rendőrségnek tilos a hatá­­rozmányok alól kivételeket tenni, egynek vagy másnak engedélyt adni, ha ez szabályrendeletbe nem foglaltatnék is, a belügyminiszter volna meg­keresendő, hogy ezen gyanús manipulációtól jö­vőre szigorúan tiltsa el a rendőrséget. A szabályzat 4 §-ból áll. Az e­l­s­ő szerint: a vendégfogadókban, ét­termekben, korcsmákban, kávéházakban, táncz­iskolákban és táncz­helyisé­­gekben, udvarokon, kertekben és egyéb, a közön­ség általi látogatásra berendezett közhelyeken a zene bárminemű hangszerrel éjféli 12 óra után tiltatik. A második §. szerint a zenélés az 1. §-ban nevezett nyilvános helyeken és azok mellék­­helyiségeiben rézből való fúvó hangszerrel dobbal, vagy nem , lármás hangon játszó zene­órákkal épen egyéb hangszerekkel pedig csak éjféli 12 óráig engedtetik meg. — Kávémérésekben a zene bárminemű hangszerrel tilos. 3. §. a zenei zárórákon túl való zenélés rendőri kihágást képez, s érte az illető üzlettulajdonos vagy birtokos felelős, ki e kihágásért a főv. sze­gényalap javára minden alkalommal 5 —50 frtnyi pénzbírsággal büntettetik, mely birság fogságra is átváltoztatható, ha az illető fizetni nem tud. Ekkor minden öt írtra egy-egy nap számittatik. 4. §. Mindezek fölött az őrködés és a szabályzat vég­rehajtása a főv. államrendőrség hatásköréhez tar­tozik. Törvényszéki csarnok. — Fegyelmi tárgyalás. A kir. tábla fegyelmi bírósága Szabó Miklós elnöklete alatt ma Schável Károly muzslai kir. járásbiró ügyét tár­gyalta. Schável azzal vádoltatik, hogy egy semmi­­tőszéki határozatot ennek kihirdetése után, a­he­lyett, hogy ez árverést hivatalból folytatta volna a felek értesítése nélkül az iratok kapcsában irat­tárba tett, s‘Öt midőn magánpanaszló az árverést sürgette, az iratok csak hosszas keresés után vol­tak fellelhetők, s az árverés foganatosítása alkal­mával a lefoglalt ingóságok már nem találtattak a végrehajtást szenvedett fél birtokában. A kir. tábla Schávelt hivatalos kötelességének vétkes megsze­gésében bűnösnek mondotta ki, s e miatt az első fokú fegyelmi büntetésre (rosszalás) ítélte. TÁVIRATOK, Szeged, július 5. Ma reggel megszemlélte a a központi albizottság a sópajtákat azon szempont­ból, hogy eshetőleg téli szállásokra berendeztesse­­nek. A szemle következtében azonban arról győ­ződött meg az albizottság, hogy ezek nem hasz­nálhatók. A pajták padozatát ugyanis 3—4 láb­­nyira ázott só borítja s annyira inflcziálva van só­val az épület alja, hogy innen a nedvességet csak úgy lehetne kiszáritni, ha 5—6 lábnyira kiásnák a talaját, s újból padolnák be"; amellett a gerendázat is nedves. Mind e bajokon­ segíteni lehet ugyan, de oly nagy munkával és költséggel, mely egészen új barak felállításának felállításának felel meg. A­mi a városban levő épületeket illeti, itt 3 emeletes épület van, melyekben most tisztek és irodák vannak elhelyezve. Itt 98 szoba van, me­lyekben, ha esetleg visszatelepittetnék, elhelyezhető lenne a törvényszék és a pénzügyi igazgatóság. Ez utóbbi hivatalos helyiségeit, mint tudva van, jelenleg a foglalja el. királyi biztosi hivatal és személyzete A legjobb épületet, az úgynevezett kápolnát azonban a 46-ik tartalékos ezred tiszti kara foglalja el, s ez után is bennhagyatik. A katonák jelenleg a bástyák tetején sátrak alatt tanyáznak a tavasz kezdete óta. A­mi a a cassamátákat illeti ezekben elhe­lyezhető lenne mintegy 1600 személy, de csak oly feltétel alatt, ha a vakolat egészen levetetnék, a fal kiszáradna és a kövezet felszedetvén, uj padló­zat rakatnék. A reklamácziók — mint már jeleztük — 8-kán kezdetnek meg, az albizottságok egy-egy tag­jának jelenlétében, ki a bejelentéseket felveszi. Saját ügyében senki sem reklamálhat, csak a szomszédok,vagy átalában másokra vonatkozólag tehet kifogást. Eleinte a központi albizottság tag­jai is ki voltak jelölve a reklamácziókra, de mi­után ezek folytonos elfoglaltságban vannak az egészség- és tisztaságügyi s másnemű központi teendőkkel, innen felmentettek. E napokban ismeretlen kéztől Budapestről 500 fős jó vászon érkezett, melynek felét a főis­pán a varróintézetnek adatta át, ingek és lábrava­­lók készítésére, felét pedig az epidemikus kórház­nak küldte. Az egészségi állapot nem vált rosszabbá, ki­elégítő. A dezinficziálás és a csekély ár kiszivattyúzá­­sán már egész erővel működnek a kézi szivat­­­tyúk is. A második k­órház vasárnapra elkészül; — a 8 barak közül 2 ugyancsak vasárnapra, 6 szer­dára lesz teljesen készen, ekkor kiszállíttatik a vá­rosi barakkokból a menekültek egy része. A hatóságilag élelmezettek száma 222-re apadt, a­ki csak félig mozdulhat, 300-ról munka után néz, már a kenyérért sem jelentkeznek. nagyon elgyengültek reggel is kapnak levest, dél­­­ben rizslevest. Zágráb, jul. 5. (B. Corr.) A regni­­koláris deputáczió albizottságában ma a Miskatovics által szerkesztett izenet javas­lat hitelesíttetett. Chrestics elnök Cziráky­­val egy az elkésett munkát mentegető le­vélben közölte, hogy a horvát deputáczió július 10-én hozzáfog a tárgyalásokhoz s hogy az izenetek július végéig át fognak küldethetni. Miután Zimaics lemondott, he­lyette előbb egy bizottsági tagot kellene választani. Az üzenet kiválóan mérsékelt, udvarias hangon van tartva, mindazonál­tal több követelést foglal magában. A bevezetésben előadatott, hogy pénz­ügyi tekintetben sokkal nagyobb előnnyel járna, h­a a határőrvidéki kezelés a horvátországival egyesít­­t­e­t­n­é­k. Magyarország ebben az esetben még a pénzügyi viszony fenntartása mel­lett is, — a­melynél Horvátországra az összes bevételek 53 száz­aok­ja esnék,— megtakaríthatna még néhány százer forin­tot. — Ezért tehát a magyar depu­táczió már most egyezzék bele a quóta arány ezen megállapításába, fenhagyván a bekeblezésre vonatkozó további intézke­déseket a kormánynak. Azon időre azon­ban, míg a bekeblezés bekövetkezik, marad­jon meg Horvátországra nézve az eddigi (456/°-os) quóta-arány, olymódon mindazon­által, hogy azon dohány-,só- és bélyegjövede­lem, mely a határőrvidékből befoly, továbbra is Horvátország javára számíttassák. Ezen­kívül a horvát kormány alárendelt pénz­ügyi kezelőségek számára egy új elszámo­lási módozat s több más kevésbé fontos változtatás igényeltetik. — D­a­l­m­á­c­z­i­­áról és Fiuméról szó sincs. — A plenumban a deputáczió valószinüleg ezen a javaslaton is változtatni, módosítani fog. fcécs, jul. 5. (Az „E­g­ye­t­érté­s“ távirata.) A mai nap Alsó-Ausztria és Szilézia nagybirtoko­sai, Tirol és Vorarlberg városai, Karinthia vidéki kerületei Istria és Bukovina kereskedelmi kamarái választanak. Krakó, jul. 5. (Az „E­g­y­e­t­é­r­t­é­s“ távirata.) A h­a­r­k­o­v­i jelentések szerint a parasztok több faluban megtagadták az adófizetést. Az adóbehajtókat és rend­őröket fegyveresen támadták meg. Több falu birájánál forradalmi iratokat találtak. A katonaság számos parasztot fogott el. Prága, jul. 5. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) A „Prager Tagblatt“ -nak jelentik Bécsből. A jövő hét elején az uralkodó elnöklete alatt m­ini­s­z­te­r­t­an­á­c­s lesz, mely a választások eredményével s a tartománygyülések s a birodalmi gyűlés összehívása határidejének megállapitásával fog foglalkozni. Pétervár, jul. 5. (Az „Egyetér­tés“ távirata.) E napokban Odessából it­teni kereskedőhöz áruküldeménykép nagy láda érkezett, melyben egy ismeretlen hul­lája tábornoki ruhában találtatott. A rend­őrség nem képes ezen rejtélyes gyilkosság nyomára jutni, de valószinüleg a gyilkolt politikai áldozat. A kellemetlen küldemény nagy föltünést okozott. Sophia, jul. 4. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) I. Sándor fejedelem Várnában Don­­dukoff-Korzakoff által is fogadtatik és üdvözöltetik, ki a fejedelmet ide kisérendi és az­után visszatér Oroszországba, hol uj hivatalt nyer.­­ Az ideiglenesen Bulgáriában vis­­­szamaradt két orosz seregosztály fölött S­t­o­r­y­p­i­n altábornok, Kelet-Rumélia volt kor­mányzója nyeri a főparancsnokságot. Konstantinápoly, július 5. (Az „Egyetértés“ távirata.) Mahmud N­e­d­i­m pasa folyvást ármánykodik K­h­e­i­­reddin és Midhat ellen. A szultán so­kat tanácskozik Said pasa, Mahmud N­e­d­i­m pasával és az orosz nagykövettel. Az angol és franczia nagykö­vetnek azonban a szultán már­két ízben megtagadta a kihall­gatást. Prága. jul. 5. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) Az „Epoch­e“ kiadója Skrejsowsky másfél órán beszélgetett Taaffe gróffal. E beszél­getés alkalmából a nevezett lap ma a következőket írja: A­mióta Ausztria alkotmányosan kormányoz­­tatik, még nem volt kormány, mely oly szeren­csésen szabadította volna meg magát a párt terro­­rismustól. Taaffe grófnak sikerülni fog az eddigi német szabadelvű reichsváth többséggel szemben oly kisebbséget alakítani, mely minden pillanat­ban többséggé lehet. A harcz egy politikai vezér absolut komman­dója ellen van intézve. Dr. Herbstnek a feloszlatott reichsrathra túlságosan nagy befolyása volt, a­mi most történik, az Herbst parlamenti uralkodásának következ­ménye, a­kivel további 6 éven át nem akarnak uralkodni. Jól értesült oldalról megerősítik, hogy a cseh tartománygyűlés elé a kormány javaslatot fog beterjeszteni a választási módosítására nézve. Paris, jul. 5. (Az „Egyetértés“ távirata.) A kamarának Párisba való vis­­­szatérésére vonatkozó törvényhez a kor­mány ajánlani fogja, hogy a két kamara elnökének jogában álljon megfelelő véderőt kérni. — Jerome herczeg eddig nem ígérte meg, hogy részt vesz Napoleon herczeg temetésén, miután attól tart, hogy a kormány ebben okot találna fellépni el­lene. A bonapartisták azonban folytatják vele a tárgyalást és minden áron rá akar­ják bírni, hogy Chiselhurstba utazzék. Bécs, jul. 5. A „Pol. Corr.“ jelenti Sofiából mai kelettel: Dondukoff-Korzakoff tábornok Sán­dor fejedelem fogadására Várnába érkezett. A bol­gár kormány kívánja az Ottoman hadseregből el­bocsátott tartalékosok besorozását, kik most a bol­gár milicziához visszajönnek, hogy azok kihágásai m­egakad­ályo­­ztassanak. Róma, jul. 5. (Az „Egyetértés“ távirata.) Farina visszautasította a ka­binet alakításra való felhívást. A király táviratilag ide hivatta C­i­a­r­d­i­n­i­t, való­szinüleg azért, hogy őt bízza meg a kabi­net alakítással. Cialdini holnap érke­zik ide. Bukarest, jul. 5. (Kamaraülés.) Az alkot­mány revisió bizottságának előadója Marzesku kon­statálja, hogy a VII. czikk nem vallásos türelmet­lenségből vétetett fel az alkotmányba, hanem mint rendszabály a nemzet védelmére. A bizottág a VII. czikk helyett a következő szöveget indítvá­nyozza : Valamennyi bárminemű vallásfelekezetü idegenek honfiusittai hatnak. A kérvények a honfiu­­sitásra a családi viszonyok, a foglalkozás és a v­agyonállapot meghatározásával a fejedelemhez adandó be. Tiz évvel a kérvény benyújtása után a törvényhozó testületek elhatározzák, vajon megen­­gedtelik-e a honfiusitás vagy sem. A honfiusitás­­nak két­harmadrész többsé­­gét kell megszavaz­tatni. a tíz éves időzéstől az országban fel vannak mentve azon külföldiek, kik az országnak kitűnő szol­­gálatotat tettek, vagy uj iparágat hoztak be és Romániában oly szülők gyermekei, kik soha sem állottak idegen védelem alatt. A fennálló törvényes szabályok mérvadók a román polgári jog elveszté­sére. Egy külön törvény az idegenek idézésének módját R­mániában fo­ja szabályozni. A jelentés felolvasása után Bratianu titkos ülést indítványo­zott, hogy a kormány kifejezze nézeteit. Bukarest, jul. 5. (Az „Egyet­értés“ távirata). Ha a kamarák, mint eddig a zsidókérdésben csak elégtelen koncepcziókat fognak tenni, a Bratianu minisztérium le fog mondani. — Ha a zsidókérdés legközelebb nem nyer kielé­gítő megoldást, akkor Bismarck kezdemé­nyezésére Franczia-, Olasz-, Angol- és Németország sommációt intéznek Romániá­hoz, felszólítván azt, hogy a berlini szer­­sződés 44. czikkét vegye fel a román al­kotmányba. Ha e kérelem nem teljesítet­nék. — Konstantin­ápolyban ös­­­szeül egy európai confer­enczia mely megsemmisíti Románia függetlenségét és ismét Törökország alá rendeli, mely aztán a hatalmakkal tár­gyalna a 44-dik czikk végrehajtása ügyében. Zágr­áb, jul. 5. (B. Corr.) A tartománygyülés budget-bizottsága ma 30. ülés után letárgyalta a költségvetést, s elhatározta, hogy a határőrvidékből befolyó egyedáruságú jövedelmeknek a magyar mány által nem koncredált beszámítására nézve határozatilag kimondassék, miszerint a költségve­tés csak fenntartással s az esetleges praejudicium iránti óvással szavaztatik meg. A bizottság a kor­kormány akarata ellen két tételnél — egy mezőgaz­dasági iskolánál és gazdasági czélokra — 30,000 forintot szavazott meg, anélkül, hogy fedezetről gondoskodott volna. — Jelenleg a költségvetés a klubban áll tárgyalás alatt. Az összülések szerdán veszik kezdetüket. Berlin, jul. 5. A birodalmi gyűlés a financz vámok hátralevő tételeit fogadta el. A névszerinti szavazásnál a 40 markos kávévám 174 szavazattal fogadtatott el 97 ellen, a 6 markos petroleumvám pedig 171-et 92 ellen. Versailles, jul. 5. A kamara a Ferry féle oktatásügyi törvényjavaslat VII-ik czikkét tárgyalta. Keller legitimista védelmezi a közoktatási con­­gregatiókat és a jezsuitákat. Igyekezett azon vádat visszautasítani, hogy ő nem franczia. Bert radi­kális megtámadja a jezsuitákat, idéz kivonatokat műveikből s hangsúlyozza, hogy az ifjúság nevelé­sét ki kell venni ily kezeikből. Bukarest, jul. 5. Az alkotmányt revideáló bizottság által indítványozott javaslat intézkedik az iránt, hogy azok, kik nincsenek a román polgárt megillető jogok teljes birtokában, földbirtokot Ro­mániában nem szerezhetnek, kivéve az örökösödés utján. Bratianu kijelenti, intestato hogy a bizottság javaslatához a kormány nem járulhat. Zárt ülést indítványoz: Bécs, jul. 5. A nagybirtokosok képviselő vá­lasztásánál 162 szavazat adatott be. Megválasztat­ták : K­i­e­r­s­m­a­n seggebári (162 szóval,) P­i­r­­quet Péter báró (162) Baab, lovag (136) D­o­b­r­­h­o­f báró (163) Kinsky Keresztély gróf (99) C­ruy herczeg (82) Froeschl apát (61) S­u­tt­­n­e­r Gusztáv báró (82). A klagenfurti vidéki községekben az első szavazásnál absolút szótöbbséggel megválasz­tattak: Lase Péter, Stitoch József, Wran, Nisehel­­witzer. A­­ czernoviczi kereskedelmi kamara W ág­áért választotta­ meg 15 szavazat közül 14-et. Troppauban a nagybirtokosok 35 szavazatot adtak be. Megválasztattak : B­e­e­s báró 33 szóval, Spens Bordes br. 26-al. .Rohrmar. Mór szükebb választásnál 21 szavazattal választatott meg Seidlinszky ellenében. Legújabb. Orsaságos tani­regyleti gyűlés Deb­re­­czenben. — Saját külön tudósítónktól. — Debreczen, jul. 5. Tegnap délután a megállapított programm szerint a tagok 3 órától 6-ig a főiskolai helyiségeket tekintették, meg, Szegedi Sánd., G­é­r­e­s­i K. és Gergely Károly vezetése mellett. A könyvtár díszes és tágas helyiségeiben alkalma nyílt a ta­goknak sok érdekest láthatni. A főiskola több ne­vezetes tanárának, több főpapnak arczképe látható. Érdekes többek között Csokonainak carrarai márvány mellszobra. A régiség- és érem-gyűjte­mény,mely szintén a könyvtárban van néhány ritka és szép tárg­gyal bir. Azután megtekintettük a főiskola oratóriumát, melyben a magyar országgyűlés 1849- ben ülésezett. A rajzteremben gazdag és szépen rendezett rajzkiállítást nyílt alkalmuk szemlélni. A phizikai szertárban az ifj. Csáthy Károly, könyv­­kereskedő által rendezett tanszerkiállítást szemlél­ték meg a tagok. A tanszergyüjteményben elemi tankönyvek, középiskolai tankönyvek, természet­rajzi szerek és jegesminták vannak kiállítva. természetrajzi múzeum és egyéb helyiségek meg­­­tekintése után a tagok a város által kirendelt foga­tokon a belső gazd. tanintézetbe kocsiztak. Az intézet egyes termeiben a szépen rendezett gyűjteményeket nagy érdeklődéssel nézték meg a jelen voltak. Innen a nagy erdőbe kocsiztak, hol kellemes és élvezetes órákat töltöttek a fürdő­házban. A száznál több vendég között sokan voltak jelen a város polgárai közül is ; a pezsgő jó kedv éjfélig tartotta együtt a jelen voltakat. Felköszöntőkbe­n sem volt hiány. G­é­r­e­s­i Kálmán B­e­r­e­c­z Antalt, az egylet buzgó, tapintatos elnökét éltette, ki olyan hadse­regnek a vezére, mely a hadparancsnok jelenléte nélkül is győzelmet vívott ki, mint azt az ismer­kedési estélyen megmutatta. Felköszöntötték dr­­ Kálmán­t, a mai ülés érdekes és tanulságos vitájában részt vett tagokat, a városi polgárokat, Z­e­l­i­z­i­t, a hortobágyi kirándulás orvosát, a helybeli tanárokat, Ladányi Gedeont s másokat. * ** Ma, julius 5-én reggel 8 órakor az egylet választmánya ülése ett B­e­r­e­c­z Antal elnöklete alatt, melyen több folyó ügy intéztetett el. y.210 órakor a közgyűlés vette kezdetét. A jelenlevők könyvébe, mint a vándorgyű­lésnek tagjai a következő tanárok vannak bejegyezve a következő sorrendben és a hely megnevezésével, a hová valók: B­er­ecz Ant., Budap., Hofer Kár., Budap., dr. Brózik Károly, Budapest, Mayer Jó­zsef, Budapest, B­e­r­m­ü­ll­e­r Ferencz, Budapest, Révy Ford, Budapest, dr. Károly Gy. Hugó, Budapest, Cseörgheő Aladár, Budapest, dr. K­u­n­z Adolf, Szombathely, dr. E­r­ő­d­i Béla Budapest, dr. Luc­z Ignácz, Kassa, dr. Wohl­­rab Flóris, Budapest, Mauri­tz Rezső, Kassa, Sacher Gusztáv, Budapest, Szabó Ignácz, Eger, Gergely Károly, Debreczen, Szegedi Sándor, Debreczen, N­é­v­y László Budapest, Garami Rikhárd Budapest, K­o­z­á­r­i Gyula Szatmár, V­á­­m­o­s Dezső Budapest, dr. K­á­r­m­á­n Mór Buda­pest, S­c­h­u­r­i­n­a István N.­Kálló, Madarász Gusztáv N.­Kálló, Laseianu Vazul Belényes, Mártonffy Márton Kassa, K­l­i­m­k­o­vi­c­s Béla Kassa, A­n­t­o­n­i­k Károly Arad, R­o­s­c­i­u Tivadar Belényes, Petrovics Ferencz Budapest, dr. Lechner László Budapest, Szukovszky Mihály II.­Kálló, Németh Vilmos Komárom, Torkos László Budapest, H­a­r­m­a­t­h Gergely Budapest, K 1­i­n­c­s­e­k József Nagy-Kálló , Krisztiáni Alajos Debreczen, Kiss Re­zső, Nagy-Kálló, P­ö­lt­z­e­r Dezső Kassa, Mar­cs­i­s János Budapest, Wolff Károly Budapest, Békési Gyula Debreczen, D­ó­c­z­y Gedeon, Debrecz­, T­ap 1­e­r Sándor Budapest, Kr­ü­g­er Viktor NI.-Várad, Krammer Imre Lajos Kassa, Pogány Károly Szatmár, Panghy Özséb Komá­rom, Tóth József Debreczen, Nagy Elek Deb­reczen, Futó Mihály, Hódmezővásárhely, Hehe­­r­ein Károly, Szathmár, Fr­i­ed­r­i­ch Antal De­zső Pozsony, G­é­re­s­i Kálmán Debreczen, Hel­­l­er Ágost Budapest, Kovács Im­­re Karczag, Kun­ Pál Sárospatak, Nagy Pál Debreczen, Márk Pál Debr., R­e­q­u­i­n­y­i Géza Nagyvárad, Gelenczey Pál Debreczen, Propper János Debreczen, Fábián László Debreczen, Zalai Márk Debreczen, Be­c­z­­n­e­r Frigyes Debreczen, Fazekas Sándor Deb­reczen, Sarmaságh Géza Szatmár, Z­i­m­m­e­r­­m­a­n­n Gyula Debreczen, Pápai Pál Debreczen. Berecz Antal­ elnök az ülést megnyitván felkéri a közgyűl­ét, hogy köszönetet szavazzon a vasutak és gőzhajózási Társulat igazgatóságainak azon kedvezményért, melyben a vándorgyűlésre utazott tagokat részesítette. Köszönetet szavaztat továbbá a tiszántúli református egyházkerület püs­pökének, a főtanoda helyiségeinek átengedéséért, Debreczen szab. kir. város azon po­gárainak, kik az egylet tagjait szállással látták el, valamint azoknak, kik a hortobágyi kirándulást­ közreműkö­désük által lehetővé tették; Csáthy­ Károly,könyv­­kereskedőnek, a tanszerkiállitás körüli fáradozá­saiért ; a királyi gazdasági tanintézet igazgatósá­gának az intézet megmutatásáért. A pénztárvizsgáló bizottság tagjai : Dr. K­u­n­z Adolf, Gergely Károly és dr. L­u­c­z Ig­nácz jelentést tesznek, hogy a pénztárt megvizs­gálták és azt valamint a pénztári iratokat teljes rendben találták és kérik a közgyűlést, hogy a pénztárnoknak a felmentést megadják. Elfo­­gadtatik. Az elnök kiküldi a szavazatszedő bizottságot és a szavazatok beadására az ülést 15 perczre fel­függeszti. Újra megnyitván az ülést, felhívja Gér­esi Kálmán tagtárst, hogy felolvasását „a magyar pro­testáns tanügy állapota, különösen a debreczeni fő­iskola története“ czímen megtartsa. A felolvasó rövid átpillantását adja a Protestantismus terjedé­sének Magyarországon. A vallási forrongás első évtize­deiben az iskolák lassan és minden nagyobb forrongás nélkül lettek protestáns szinezetüekké ott, hol a protestantismus mindinkább erősbödött. A re­formátorok közül leginkább Melanchton fogta fel az iskoláknak, mint „az egyház veteményes kert­jeinek nagy fontosságát a vallás ügyében. Szik­­s­z­a­y Fabricius Balást ő bírta rá, hogy a magyar iskoláknak és tanügynek szentelje egész működé­sét. A magyarországi protestáns tanügy történeté­nek megírását a wittenbergi iskolánál kell kez­deni, hol a magyar ifjak külön testületet ké­peztek. Érdekesen ismerteti a nagyon szigorú testületet, melynek tagjai magyar ruhát tar­toztak viselni. A testület tagjait egyes főurak, községek küldötték ki és segélyezték. Ha valahol gyűlés, összejövetel volt, gyűjtést rendeztek a wit­tenbergi coetus tagjai részére. Pénzen kívül néha egyes hasznos tárgyakat, bútorokat is küldöttek a coetusnak. Évenként lakomát adtak a coetus tag­jai tanáraiknak hálából. Közli az étlapot is, mely az ilyen lakomákon szerepelt, rajnai bor játsz­a e lakomákon a fősze­­pet. A coetus könyveket is szerzett magának. A theologia volt a coetus főtanulmánya; tanári és papi hivatalra képezték itt magukat. Az ele­mi és középiskolai tanítás között a XVI. század­ban nem volt nagy a határozott válaszfal. A nőne­velés nagyon el volt hanyagolva ; a főrangúak között udvari papok gyakorolták a nőnevelést. 1590 táján a wittenbergi iskola hanyatlani kezdett; a XVII-ik­­ században a svájczi és hollandi főiskolák emel­kednek a wittembergi felé. A tiszavidéki protes­tánsoknak ebben az időben három főiskolája­­ volt a sárospataki, a nagyváradi és a debreczeni. A sá­rospataki főiskola fényét és virágzását a feje­delmeknek köszönheti, kiknek visszavonulása­ után a főiskola sokat veszített jelentőségéből; a nagy­váradi 1660 után már megszűnt. A felolvasó most áttér a debreczeni főiskola történetének előadására. Ezen iskolának alapját legnagyobb részt Debreczen városának áldozatkész­sége vetette meg és tartja fenn ma is. Első ta­nítványa az iskolának Podjebrad György volt, a­mi nem feltűnő, mert abban az időben sok cseh nemzetiségű ifjú fordult meg a magyar isk­olákban. A tanárok rektornak nevezték magukat, a professzor elnevezést csak a XVIII-ik században vették használatba. Nem volt valamire való pap, tudós, tanár, író, ki nem külföldön végezte volna tanulmányait. Azon pénzén, melylyel ezek tanít­tattak, nagyon könnyen lehetett volna Magyaror­szágon egyetemet építeni. — A debreczen coetus tagjai az egyetemre való menetelre képesítették ma­gukat. A coetus tagjai nagy hatalmat gyakoroltak és néha-néha nagy kihágásokat követtek el. 1657-ben megtámadták a városi hatóságot és többeket megsebe­sítettek. A szigorú rendszabályok a diákokat ma­kacsokká tették és ezek elhatározták, hogy inkább elhagyják a várost, hogy sem engedelmeskedjenek. Ki is vonultak a városból a nők siránkozása mel­lett és csak ott szabtak feltételt a visszajövetelre. Az efféle kihágásoknak gyakran a rektorok voltak okai. A kihágások különben a kor szellemében keresendők. Tudósításomat holnap folytatom. Cassagnac az esküdtek előtt. , Páris, jul. 3. Egy hónap óta egy nevet se említenek annyi­szor Párisban, mint Cassagnac Pálét. Sa­­rah Bernhardt kisasszony se beszéltet annyit magáról, mint Condom képviselője s a „Pays“ főszerkesztője. — Ha ezen híresség a parla­ment s a párisi sajtó „enfant terrible“­­jének hizeleg is, mégis vannak kellemetlen oldalai, így pl. ma Cassagnac azon nem örvendetes helyzetben volt, hogy az esküdtszék előtt feleletre vonták több czikkeiért, a­melyekben a közvádló „a köztársasági kormány magvetésére és gyűlöletre való izgatást“ látott. Mindenki előtt ismeretesek azon botrányos jelenetek, a­melyek a franczia kamarában történtek, midőn az meg­adta az engedélyt Cassagna­c perbefogására. Szükségtelen felemlíteni, hogy a tárgyalás rendkívüli nagy hallgatóságot vonzott az esküdtszéki terembe. Az elnöknek az utóbbi napokban több ezer belépti­­jegy iránti kérelmet kellett megtagadni. Cassag­nac védőügyvéde Lachaud és vádlott társa C­o­i­n­t­r­i­e nyomdász kíséretében jelent meg. Tartása azt mutatta, hogy nem újoncz többé a törvényszéki teremben. C­h­e­v­e­n­i­n elnökölt, a vádat pedig Dauphin főügyész vitte. Az inkriminált clikk felolvasása után Cassagnac kijelenti, hogy egyedül ő maga felelős azért. Dauphin indo­kolja ezután a vád­t. Egy lap nem vitte annyira, — így szól — a nyelvnek zabolátlanságát, a szi­dalmazást, mint a Pays. És sem kell azt gondolni, hogy e gyalázó czikkek szerzője Cassagnac, tán vérmérséklete­s tüzes­ vére által elragadtatva lépi át a korlátokat. Ellenkezőleg, bebizonyítható, hogy tökéletes nyugalommal és önuralommal jár el s hogy kihágásai előre megfontoltak. Casagnac szólal fel ezután a maga védelmére. Panaszkodik arról, hogy harczra kényszerítik e pil­lanatban is, midőn szive gyászolja herczegének el­vesztét. Igaznak mondja, hogy mindig megfontolva ir. Czikkének tartalmából nem von vissza semmit, habár formáját tán bánja is. Tagadja, hogy a bí­róságot vagy a hadsereget gyalázza. A hadsereg iránt mindig kiváló vonzódással viseltetett. Ő meg­csodálta a főügyész magaviseletét az amiensi csa­tatéren. Kérdezi, hogy miért­ üldözik­ éppen őt,minden annyi büntetésre méltó más van. Felolvas a vádlott itt egy halmaz czikksorozatot, többnyire élctlapokból, a­melyekben erős személyes kérdések vannak a miniszterek és Gamfietta ellen, s a­melyek mégis nem üldöztetnek. E czikk egyikében a commune fe­lett diadalmaskodó katonák banditáknak és bűnösök­nek neveztettek, egy másik czikk Eugenia excsászár­­né s a császári herczeg ellen intézett oly pórias ki­tételeket tartalmaz, hogy ennek felolvasásakor az el­nök kénytelen figyelmeztetni a vádlottat, hogy a tár­gyalás nem folyik zárt ajtók megett. Minket bo­­napartistákat — igy szól a vádlott — büntetlenül rágalmazhat és szidalmazhat, mindenki iszáko­soknak, lumpoknak, bolondoknak, bordélyosoknak neveznek minket. Egy lap kinyomatta, hogy Lu­­lut azért nem lehetett eltemetni a zuluknál, mert az idegen föld nem volt elég nagy, hogy füleit betakarja.“ Felkéri aztán a vádlott az esküdteket, hogy ment­sék őt fel. Ha önök köztársaságiak akkor a sajtó­­szabadság iránti tiszteletből mentsenek fel, ha monarchisták és katholikusok, akkor mint elvtár­sak osztoznak nézeteimben. Döntsenek a felett, hogy börtönbe kerüljön-e egy becsületes ember, midőn annyi börtönbe való szabadon jár. E­­ védbeszéd után az ülést felfüggesztik. Szünet után Lachaud védőügyvéd szólal fel. Erről legközelebb. A tárgyalás eredménye már ismeretes. Tud­valevőleg Cassagnac felmentetett. A kékkönyv Egyptom­ról. Az angol kormány által az egyptomi dolgok felől előterjesztett kékkönyv nem oly terjedelmes, mint a­­minőt Sir Northcotenak az alsóházban tett nyi­latkozatai alapján várni lehetett volna; nevezete­sen hiányoznak az Oroszország magatartására vo­natkozó sürgönyök. A legfontosabb irománydarab Salisbury egy hosszabb sürgönye Lascelleshez, kelte: Külügyi hivatal, jun. 18. s végén következőket tar­talmazza : A válaszoknak (t. i. a khedive és tanácsadói válaszainak Vivianhoz) világossá teszik, hogy az egyiptomi kabinet tagjaiul európai minisztereknek kinevezése a mostani khedive alatt többé nem gyakorlati rendszabály. De az a változtatás, melyet ő fensége tett, s fentartani kíván nem szorítkozik csupán két meghatározott személy elbocsátására vagy tisztán benszülött kormány felállítására. Sok­kal fontosabb cselekvése volt, hogy a khedive ha­talmának ama korlátozásait semlegesítse, melyek a múlt augusztusi reform legkiválóbb fázisai valának. A fő eredmény, melyre a nemzetközi vizsgáló bi­zottság jutott, az volt, hogy Egyptom pénzügyi helyzetében minden reform valósíthatlan míg a khedive hatalma meg nem szoriltatik. —’ Ebből következett, hogy ily megszorítás nélkül rasztság gyámoltatin helyzetén javítni nem a pa­le­het. A pénzügyi extravaganczia, mely államszol­gákat s állami hitelezőket fizetetlenül hagyott, oka volt egyszersmind ama notórius és növekvő nyo­másnak, mely alatt a nép nyögött. Szemmel lát­ható, hogy a rész­igazgatás javítására tett kísérle­­tek eddig nem sikerültek. Nem sikerültek nem azért, mintha magukban fogyatékosak lett­­ volna, s nem simultak volna azon viszonyokhoz, melyek számára készültek, hanem mert hiányzott kötelező erejük az ország ura és hitelezői ellenében. A khedive hatalma, hogy minden reformter­vet meghiúsíthat s elhatározása, hogy azt fel is használja, — az események által nyilván­való lett. Ha Egyptom oly ország lenne, melynek múlt tör­ténetében a hatalmaknak semmi részük nem volt, melynek jövő sor­a iránt közönyösek lehetnének, legbölcsebb volna tőlük, e pontra nézve a khediye és alatvalói közti viszonyokba egyátalán nem avat­kozni. De e politika — legalább Angliára nézve — lehetetlen. Egyptom földrajzi fekvése, valamint az a felelősség, melyet a kormány korábbi idők­ben vállalt, lehetetlenné teszik, hogy sorsára hagyja. Kötelesség és érdek arra utaljak, hogy mindent megtegyen e rész kormányzat megszün­tetésére, mielőtt az anyagi romlásra ve­zetne, a­mint az más keleti példákból előre látható stb. A jegyzékváltás különben Salisburynek egy Vivianhoz intézett sürgönyével kezdődik, mely april 25-én kelt s azon reményt fejezi ki, hogy a khedive rövid időn változtat viselkedésén. Érdekkel bir még Münster g­áfunk máj. 11-én Salisburyhez intézett sürgönye, melyben értesíti ezt, hogy tel van hatalmazva, annak kije­lentésére, miszerint az európai kormányok együttes föllépéséhez a khedive ellen, Németország is csat­lakozni fog. _______________________ * 1 Bécsi tőzsde, Bécs, júl. 5. (Az „Egyetérté­s“ távirata.) A hangulat ma a párisi jobb árfolyamokra kedve­zőbb volt és e jobb hangulat a mai előtőzs­­d­é­n a játékpapírok magasabb árfolyamaiban nyers kifejezést. A vételkedv azonban a jobb irány da­­czára csekély volt. Valuták szilárdabbak, gőzhajó­zási részvények keresettek. A prolongatió simán folyt le. 11 órai zárlatkor: Osztr. hitelrészv. 266.70, angol-osztrák 125.60, magy. hitelrészv. 253.75, államvasut —, lombard —.—, unió-bank papír rente 67.02 VI. arany rente —.-----, magyar arany rente 94—.—, 20 frankos arany 9.22 VÁ A déli tőzsde is üzletfelén maradt, az árfolyamok gyengék. Vasutak tegnap óta nem vál­toztak,­ úgyszinte valuták és váltók. Jegyeztettek: Osztr. hitelrészv. 266.50, angol-osztrák 125.60, magyar hitelrészv. 252.75, államvasut 278.—, lombard —.—, papir rente 67.02y2, arany rente —.------,ezüst rente —ma­gyar arany rente 94.02 y2, 20 frankos arany 9.22—. Zárlatkor a következő jegyzések történtek: Bécs, júl. 5. Hitelrészvény 265.80, Lombard 87.—, Arany­járadék 78.25, London 116.05, Ezüst —Hitelsors­­jegy 168.25 Porosz pénzutalvány 57.—, Arany 5.49—, Török­sorsjegy 21.50. Angol-osztrák 125.25, Államvasut 276.75. Na­­poleon d’or 9.22’/». Rente 66.95—. Galicziai 234.—. 1864-es 158.50. 1860-as 126.60. Frankfurt 56.57. Ezüst rente 68.70. Bankrészvény 817.—. Bécs, jul. 5. M. földteherm. kötv. 86.—. Salgó- Tarján —. Magyar záloglevél 99.76. Erdély 103.75. Magy. ker. vasút 74.—. Magyar sorsjegy 103.75. Magyar földhitel —. Einest, utalvány 1874. —. Magyar vas. kölcsön 110.50. Magyar hitel 252.25. Alföld 136.—. Magyar éjszak­kel. vasút 127.—. Keleti vasút elsőb. kötv. 71.70. Tiszai vasút 210 50. Einest, utalv. 1873. 150.—. Arany járadék 93.85. Bécs, julius 5. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) (Galnaüzlet.) Búza 9.80—9.85, rozs magyar 6.40—7.05, zab őszre 6.15—6.20, tengeri július—júliusra 5.40—5.45, régi 5.70 —6.—, új 5.40—5.45, repeteolaj 33.25— 37.75, őszre 32.­32.75, szesz 29—29.25.

Next