Egyetértés, 1882. március (16. évfolyam, 60-89. szám)
1882-03-25 / 84. szám
hogy a herczegovinai hatóságok az utóbbi időben meggyőződtek arról, hogy számos török és görög vallású csendőr meg pandúr a felkelőkkel egyetértett, ennek következtében elhatározták, hogy ez ügyet lehetőleg tisztázni fogják. A közelebbi napokban is történt, hogy három török és egy görög vallású csendőr Stoláczból átpártolt a felkelőkhöz. Továbbá még elhatározták, hogy minden herczegovinai kerületben 200 katholikus vallási fegyveres emberből álló önkénytes csapatot szerveznek a felkelők és rabló bandák leverése czéljából. OOHONSAeOE. — márcz. 24. — Lapunk legközelebbi száma hétfőn reggel jelenik meg. — Lapunk első snalleréleténak tartalma: Országgyűlés. Fővárosi ügyek. Kivonat a hivatalos lapból. Közgazdaság. — Lapunk második mellékletének tartalma : Irodalom. Tanügy. Mezőgazdasági közlemények. Tárcza: A szégyenteljes miltiók. A közoktatásügyi költség vita a porosz képviselőházban. A szép Alfonz. — Személyi hírek. Ő felsége a király és királyné a nasszaui herczeg s herczegné kíséretében ma a hohenaui parforce vadászatra mentek külön vonaton. — Vladimir nagyherczeg és neje holnapután érkeznek Bécsbe. — Margit olasz királyné udvari hölgyei közt van két amerikai hölgy : Foeid és Spencer, az előbbi Trigranno Bancacci, az utóbbi Cenei herczegné, kiknek gyémántjai az olasz királyné híres ékszereit is elhomályosítják. — Benczur Gyula kitűnő képírónk tegnap éjjel érkezett Budapestre ; csak fiatalkori barátja, Sáska Mihály fogadta a vasútnál; holnap látogatja meg Trefort minisztert és Ipolyi püspököt. — Gr. Eszterházy Miksa, a magyar athletikai klub elnöke, ma Tatéról Budapestre érkezett. — Ráth György, mint az országos könyvkiállítás elnöke, a kiállítás megnyitása sikerére holnap bankettet ad. — Lembergből távírják lapunknak, hogy ma este érkezett oda Tunner cseh képviselő, ki Miczkiewcz emlékleleplezésénél beszédet mond; a Tonner az utolsó lengyel fölkelésben részt vett. Ünnepélyesen fogadják az oroszellenes képviselőt, lesz bankett és a színházban díszelőadás. — Victoria királynő Mentoneben. Victoria királynő néhány nap óta Mr. Henfrey, egy gazdag angolnak vendégszeretét igénybe veszi, kinek kies fekvésű „Les Rosiers“ nevű kastélyában tölti idejét, hogy az utolsó, ellene elkövetett merényletet elfelejtse. A svájczi modorban épült nyaraló a tengerre néz; jobbról fekszik Mentone, balról a hegység emelkedik, mely a franezia-olasz határt markirozza. A tengerpart egész mentében kertek vannak, melyekben a rózsatermelfűre kiváló gmdot fordítanak és amelyeknek a teljes virágban álló czitrom- és narancsfák nyújtanak árnyékot. A királynőnek csak kevés, de annál jobb ízléssel berendezett szobát bocsátottak rendelkezésére: egy szép fogadótemet, egy éttemet germán modorú tölgyfa bútorral, egy dolgozószobát fekető bútorral és egy hálószobát berendezve á la Louis XIV. zöld selyem mennyezetes ággyal. Beatrix herczegnő szobáinak bútorzata vasból és bambusznádból készült. A kiséret és a gárdák szobái az emeleten vannak. — Viktória királynő e hó 18-dikán a szász királyi párt fogadta. A királynő egészségi állapota kielégítő. Lipót herczeg szombaton érkezett Mentoneba. — Pánszláv izgatások, Temesvárról e hó 22-ikéről a következőket írják lapunknak : A délmagyarországi tótajku avang. hitközségek lelkészeiket leginkább a felvidékről, kapják. Van olyan is köztük, ki a „Matica“ elveit követvén, híveit nem az isten igéjére, hanem a magyar haza gyűlöletére tanítja, iskolát, szószékei és lelkészi teendőinek minden ténykedését arra használja fel, hogy híveit az orosz politikával, magyarellenes tendencziájával megismertesse, szivekbe a magyar nemzet elleni gyűlöletet oltsa. Volt is már akárhányszor alkalmunk azt a vádat hallani, hogy az evang. hifelekezet klérusa legbuzgóbb terjesztője a magyar államiságot veszélyeztető elveknek, hogy e felekezet papjaiból kerül ki a legveszedelmesebb bujtogatók kontingense. Egyesek vétségéért szenvednie kellett egy hazafias erényekben tündöklő papságnak, mely úgy mint honpolgár, valamint mint pap is, szemben szeretett hazájával, mindenkor kötelességét a leghívebben teljesítette. Végre szüksége annak mutatkozott, hogy ha akad is soraikban bujtogató, ez méltó büntetését is vegye, hallja ország és nemzet is, hogy a hitfelekezet lelkészeinek az ilyen bujtogatóval nem csak hogy nincsen semmi erdeközösségök és az általuk követett veszedelmes elvekben semmi nézetegységek, hanem hogy maguk is úgy a bujtogatást, valamint a bújtogaót a leghatározottabban elítélik, maguk kezdeményezői annak, hogy az ilyen, a lutheránus hazafias klérus jó hírnevét veszélyeztető kartársuk működésében megakadályoztassék, vétkes tetteiért pedig a legszigorúbban megbüntettessék. Abaffy Lipót, a torontálmegyebeli Tóth-Aradász lelkésze volt az első és alighanem az utolsó is, ki ezúttal saját hazafias papi elöljárósága által perbefogatott. Abaffy mély tudományi férfiú, ki rendkívüli ékesszólással élt valóban jeles tolat b.r. Lázitó beszéde, melyet parochiája egyházában mondott. Összeesik Szkobetev gyújtó beszédével. E jeles, de bujtogató beszédét az általa Tót-Aradáczon szerkesztett és Turóczi Szt. Mártonban nyomatott egyházi lap , ,31 ovo - Zivata“ hasábjain is terjesztette. Neszét révén e veszedelmes üzelmeknek a temesvári főesperes, Kramár Béla, egyetértve a szeniorátus világi elnökével, báró Ambrózy Bélával, e hó 22-ikére Temesvárra kerületi pártgyülést lógató Abaffyt hívott egybe, előbb azonban a baj szigorú felelősségre vonván és kitiltván a „Slovo Zivotá“-t kerületének egyházaiból. Ezen gyűlés Abaffy beszédét tanácskozmánya tárgyává téve, kánoni vétséget talált a bujtogató pap eljárásában, magaviseletét mint a papi hivatással ellenkezőt deklarálta és ezek nyomán Abaffy vád alá helyezését elrendelte,ünnepélyes tanújelet adván ez által annak, hogy az avang. hitfelekezet papsága hazafias erényekben gündöklő többségű, nem csak hogy nem osztja az Abaffy-féle bujtogatók politikai nézeteit, hanem hogy és mi Magyarországon még soha .»Nem történt, maga indítványozza a bujtogató legszigorúbb megbüntetését, maga a legerélyesebben ..Keressik gátat vetni az oly üzelmeknek, melyek „Matica“ elveinek megtestesítését, a csok, a magyar elem és a magyar haza békés elleni kibujtogatását czélozzák. Sokan azon törekszenk, hogy Abaffyt Ügyefogyott, tudatlan embernek deklarálván, az elméit nevetséges, veszélyelitül agitácziónak nyilvánítsák. A csabai lelész és superintendens, Szeberényi Gusztáv mikénti eljárása szemben a bánsági seniorátus hazafias határozatával, a délszaki vidéken élénk ,deklődés tárgyát képezi, Szeberényi azuperjotendens hosszú főpásztori levelet intézett egyházkerülete espereseihez. Az érdekes levélből közljük a következő részt, mely a evangélikus lelkészek ellen emelt vádakat említi: „Tudom, ugy*ni hogy azon vádat, hogy valaki „pánszláv“, — oly meggondolatlanul szórják, hogy még a született magyar sem biztos, hogy azzal ne gyanusittassék, annál inkább ki van téve azon gyanúsítást akar, ki tótajku szüléktől származott aj’gy magam is tapasztaltam azon rágalom fájós voltát. De kisértsük meg testületül lehetőleg meghatározni • hol van azon határ, azon körvonal, amelyen belül összefér a jó magyar hazafisággal az, hogy valaki hazája javára tanítsa hűségesen a reá bízottakat anélkül, hogy magyar állampolgári kötelességét megsértené. Nem lehetne e határvonalat például így jelelni, hogy : 1 ör magyar hazafi az, ki a magyar nyelv diplomatikus voltát az egész országra nézve tettleg is elismeri. Ebből folyólag: 2 or magyar hazafi az, ki azon van, hogy mint magyar honpolgár a haza és hazafias czélokra tehetsége szerint készségesen áldozzon, legalább közreműködjék, hogy a magyar álláspontnak megfelelő keresztény miveltség terjedjen. 3ár magyar hazafi az, ki a magyar állam egységet, szem elől nem tévesztve, ezen szellemben háza, egyháza és tanítványai lelkébe csepegteti a haza iránti tántoríthatlan ragaszkodást és szeretetet. Úgy hiszem, hogy ha ezen így megjelölt határvonalat esperessége minden lelkésze és tanítója helyesnek tartja, elfogadja s cselekedeteit hozzá szabja, bátran s öntudattal elhárítjuk ama vádat, hogy nem vagyunk hívei a magyar hazának, bármily nyelven prédikáljunk vagy tanítsunk is!“ — A párbajban megsebesült; Kepes Miklós jogászt ma délelőtt elszállították lakásáról s Kovács József sebészeti kórházába vitték. Az orvosok úgy találták, hogy sebe okvetetlenül megüszkösödik, ha nem amputálják s ennek következtében délután egy és két óra között végre is hajtották a műtétet. A beteget elaltatták s jobbját — két ez antiméternyire a csukló alatt — lefűrészelték. Az amputácziót maga Kovács végezte; segítségére voltak Bakos, Lisznyay és Kosztka orvosok. A műtét után csakhamar fölébredt a szerencsétlen fiatalember s aztán nem is veszti el eszméletét. Mint az esti órákban halljuk, állapota a körülményekhez képest kielégítő, de hogy kiállja e az amputáczió következéseit, azt csak negyvennyolca óra leteltével mondják meg az orvosok. — Légutazás. Londonból távirják e hó 24 ikéről: Khinai lovaglásáról ismert Barnaby ezredes, tegnap sikeres léghajó útra indult a csatornán keresztül Francziaországba. A vakmerő kapitány hajójával Boulogne közelében szállt le. — Nagy tengeri vihar. Marseilleből írják e hó 23 ikáról: Múlt éjjel óriási vihar dühöngött az algíri partokon. Több hajó szenvedett törést. Három bárka elsülyedt s több mint huszonöt ember pusztult el a hajószemélyzetből. A „Villé de Boné“ dereglyét csak nagy nehezen mentették meg a hajótöréstől. A toronymagasságú habok négy matrózt rántottak a fedélzetről a tengerbe. Vélhető, hogy még több hajótörés híre is érkezik. — Száz éven felül, Kis-Várdáról írják lapunknak e hó 22-ikéről : Községünkben e hó 20-ikán hunyt el Spitz Farkasné, született EiBenberger Katalin nevű asszony, ki nem rég töltötte be 103-ik évét. Születésnapján még a legjobb egészségben fogadta ismerőseinek szerencse-kivánatait, de azt jegyezte meg, hogy kissé fogyni érzi erejét. Szeme oly ép volt, hogy szemüveget sohsem használt, foga egytőlegyig mind meg volt. Életéből kinejezven évet töltött Kis-Várdán s határozottan azt állította, a várdai levegőnek köszönheti jó egészségét. — Kirándulás Fiuméba. Az iparos-kör által rendezett fiumei kirándulásban résztvevő társaság ma délután 5 órakor utazott el a déli vasút egy külön vonatán. A kirándulók, számszerint 250en ya4-kor már mind együtt voltak a budai indulóháznál. Itt előbb megtörtént az ismerkedés a kirándulásban résztvevő vidékiekkel, aztán kipstották a jelvényeket (egyenkötény alakú lemezre erősített nemzeti szín szalag, „fővárosi iparos-kör“ felírással.) 4 óra előtt pár perczcsel felült a társaság a különvonat II od osztályú kocsijaiba, s pont 4 órakor kirobogott a vonat az indulóházból, a kirándulókat a vaspályához kísérők éljenzései között. A társaság, mint már számlál. Ezek közül 10- an említettük, 250 tagot a főv. iparos-kör tagjai, 30 a keresk. csarnoké, 50 vidéki Miskolcz, Debreczen, Eger, B.-Gyarmat, Vácz, Veszprém, Székesfehérvár és Szabadkáról. A többiek a társadalom különféle osztályaiból valók. 46 nő is részt vesz a kirándulásban. A kirándulásban részt vevő túl a dunaiak a nagyobb állomásoknál csatlakoznak a társasághoz, melynek vezetője Ráth Károly. A vonat holnap d. e. érkezik meg Fiuméba. — Kenyér-ár Konstantinápolyban. A keleten uralkodó éhínséggel határos szegénység még mindig arra kényszeríti a török kormányt, hogy rendeletileg állapítsa meg a kenyér árát. A pékek eddig okka számra mérték a kenyeret, s pedig okkáját 70 páráért, most azonban, hogy a kilogramm mérték elterjedtebb lett, ez után állapíttatott meg az egységár, s pedig kilogrammonként 58 párában. Tekintettel azonban az aprópénz hiányára, a kormány 60 páráa emelte a kenyér kilogrammját, mi a lakosság közt oly óriási ellenszenvvel fogadtatott, hogy a kormány valószínűleg kényszerítve leend rendeletét visszavonni. — Ujfal ▼y hírneves utazó hazánkfia, visszatérvén Párisba, beszámolt utazásáról, melyet nyugati Himalájában és Karahorum hegyekben tett. Szorgalommal tanulmányozta a meglátogatott népek szokásait, többi közt a baltisokat és kulukat. A baltisok , kiket eddig mongol név alatt ismertünk , Ujfalvy szerint, árniak. — A kuluknál a poligámia divatos, hanem ellenkezőleg a sós tenger partjain lakó népekkel, itt a nőknek van több férjök. Egy napon, beszélte Ujfalvy barátainak, egy gyönyörű és fiatal kultnő férjeivel együtt egy fogón haladt keresztül (ez ország lakói marha bőr tömlők segélyével teszik ez ujjukat) s halálos veszedelemben volt. A folyam elragadta, a nő eltűnt a habokban, midőn egy angol ügynök, ki ta cuija volt a férjek hidegvérének, melyiye uejek elmerülését nézték, utána vetette magát a nőnek. Ügyes úszó volt és a szép asszonyt kimentette a halál torkából , oda vitte a férjek elé. A férjek örömüket fejezték ki az esemény fölött. De a puszta örömmel nem elégedtek meg, hanem körülállták, a mindenféle jutalmakkal s ajándékokkal elárasztották a bátor férfit, mondván: „Tel A ki megmentetted a nőt, nem lehetsz rész embere a férjeknek sem !“ —» Ujfalvy mindenféle vázákat, szöveteket, csecsebecséket hozott magával, melyet örömmel mutogat barátainak. — Bourbon Fülöp, Páriában híre járt, hogy Bourbon Fülöp nőül veszi Mackaynak, az ismert amerikai Krőzusnak leányái. Mackay otthon él aranybányái mellett, családja pedig Páriában tölti napjait. Don F ü 18 p több milliót kap leendő nejével. — Dr Bródy Béláról a kőnyomata lapok elhíresztelték, hogy Fiuméba nevezték ki igazgatónak és e szerint elhagyja Budapestet. Erödy Béla tanér ur fölkért annak kijelentésére, hogy az egész hir borai s a lapok többet mondtak a valónál A hir onnan eredhetett, hogy Erödy Béla tanulmányi útra megy Olaszországba s hosszasan lesz távol Budapestről. A „Bolond Istók“ életlap utolsó száma jelent meg ez évnegyedben, válogatott tartalommal. Első verse üdvözlő költemény a pancsovai és temesvári hazafias németekhez. Többi czikkei is mind élénkek, változatosak, képei találók. Előfizetési ára negyedévre 2 fi. A lap szerkesztője Bartók Lajos ismert költőnk. Rövidhirek. A fővárosi szeretetházegyesület közgyűlése gr. Andrássy Gyuláné elnöklete alatt nem f. hó 23, hanem 25-én lesz. — A párkányi keményítőgyár, melynek leégéséről már szóltunk, 60,000 frtnyi kárt szenvedett; a rendkivül nagy gyár égése alkalmával az oltásban különösen kitüntették magukat: Békási Rezső városi rendőrbiztos, Takács József segédszolgabiró és Uhlár József kir. adóhivatalnok. — A főváros VI. kerületében uj fiók-táviróállomás nyittatott meg. — A Liszt revére szóló fővárosi zenészeti ösztöndíj nyertesei közül Jeruzsálem Julia és Rausch Károly, mint nekünk írják, keresztények, csupán Weisz József zsidó vallású. — Prágából írják, hogy a pozsonyi iskolából kizárt tót diákok, a cseh fővárosban folytatják tanulmányaikat. — A égésénél egy ember esett pétervári Livádia színház áldozatul, Löwenstern, egy 72 éves hivatalnok. — Londonban nagy vita volt a képviselőházban amiatt, hogy a királynőnek Lipót herczeg házasságát tudtul adó üzenetekor John Bright kabinet miniszter sevegét meg nem emelte. — Guireard „Csinos kaland“ czimü 3 felvonásos Operetteje e hó 23 ikán sikert aratott a párisi Opéra Comiqueban — Prágából távirják, hogy a hó 24-ikén a verhybkai állomáson, a bustiehradi vonalon két tehervonat összeütközött; emberélet nem esett áldozatul. — Münchenben ma reggel az aquariumban tűz támadt , mely az épület belső részében nagy kárt okozott; sok gyönyörű madár, majom elpusztult. — Gmundenből írják, hogy a Trauns&ene hé : 23 án óriási vihar volt, mely emelet magasságra csapkodta a habokat. — Insbruckból jelentik, hogy egy láb magas hó esett, az egész környék hóval fedett. — Znaimban egy pincze-épitésnél becses régiségekre akadtak. — Berlioz Hektárnak, a hírneves zeneszerzőnek a montmartréi temetőben diszes emléket készülnek emelni; Liszt Ferencz 300 forintot irt alá a gyűjtő ívre. — Lúgosról írják, hogy a Temesen átvezető magyaroknak szabad a gyors hajtás, mert hídon csak német és román nyelven van felírva, hogy a gyors hajtás tilos. Sziriában egy 69 éves, Haaert Rudolf nevű tanár mondta első miséjét, az itj felszentelt pap özvegy s több gyermek atyja. — A bécsi egyetemnek az idén 483 polgára van. — Bécsből írják, hogy az ártatlanul elitélt és tiszti rangjától megfosztott Helle őrnagynak a király visszaadta régi rangját. x Mai számunkhoz mellékelve veszik olvasóink a „Magyar Újság“ czimü uj képes politikai lapot, melynek első száma ma jelent meg. Az előfizetési felhívás hangsúlyozza, hogy rég hiányzott már egy igazi néplap, mely minden izében magyar és minden izében népies legyen. Ilyen akar lenni az uj „Magyar Újság.“ Kiadótulajdonosok: Schlesinger és Wohlauer (rostély utcza, Károly-kasaárnya.) Előfizetési ár: Egééb év*112 frt. A lap első oldalán „Magyarország nagyjai“ czimen Arany, Kossuth, Jókai, Liszt és Munkácsy arczképet közli. x Végeladás. Alter és Kiss m. kir. udv. szállítók részéről azon tudósítást veszszük, hogy a külföldi gyárakban már előre rendelve volt legújabb gyapjú és mosókelmék nagyon sikerült választékban megérkeztek, továbbá tisztelettel jelentik, hogy a végeladás tartama alatt kitünően berendezett műhelyeik személyzetét foglalkoztatni óhajtván, a j párisi mintaruhákat és kész tavaszi felöltőket vásároltak, melyek megtekintésére a tisztelt hölgyvilágot felkérik. SsiuMft, művészet. — Nemzeti színház. Csiky Gergely egy új darabja került színre, három felvonásos bohózata : „A kaviár.“ A színház színig megtelt közönséggel; este már a zenekari zártszékek is el voltak adva; a Csiky féle premiereket a közönség már már színházi ünnepnek nézi. Biztos felőli , hogy jól fog mulatni. — A „Kaviáréban Csiky egy vidéki gyógyszerészt tesz hősévé, Poroszkay Oszkárt, kinek elég szép neve van arra, hogy legyenek romantikus vágyai. Már tíz éve csinálja a pilulát s őszi délben három-négy tál „otthon jöttét“; szeretne egyszer javában kirúgni, eljönni a fővárosba, kalandot keresni, szóval megizlelni a „kaviárt.“ Erre alkalma nyílik. fővárosban egy uj patikát nyitnak, Poroszkai A pályázók közé áll s feljön Pestre, otthon hagyva a „kedves Czinkójét.“ — A városerdőben egy zugvendéglőben kezdődik a vidéki „Don Juan“ drámai játéka. Egy magános szépség kávézik egy asztal mellett. Bomba Llly, ki ezelőtt Gyur • gyevóban léghajós volt s a közönséget görög istennek jelmezében gyönyörködtette a levegőből. Poroszkay megtalálta a „kaviárt.“ Hanem nem könnyű megizlelnie. Ugyan azon vendéglőbe jön Barlanghy Achilles hajóskapitány, hajóján az „élet halál ura“ s mert Achilles, tehát vigjátéki poltron a javából.— Ez a kalandvágyó patikámat kiűzi a vendéglőből : egyedül akar itt maradni az ő embereivel. Három testvére, három vén leány, a bohózat három grácziája érkezik neg fogadott leányukkal, Mariskával. A vén kapitány a leánykát nőül akarja venni. A három testvér Brigitta, Mártha Miranda csak úgy egyezik a házasságba, ha a kapitánynak eddig még legcsekélyebb szerelmi viszonya sem volt. Mert Mariska az a szemétényük, az ő nevelésük, kit csak tiszta kézre bizhatnak. A három vén leány „állítólag“ szűznek maradt, hogy egészen e leánykának élhessen. Az egyik a praktikus életnek neveli a Harcsának nevezi, a másik nagyvilági nőnek a „Mariidnak b vja, a harmadik ábrándosnak a a kedves „Miczi“ néven szólítja. S a leányka most a halászlé készítéséről úgy beszél, mint valami Macsa, majd bókol, mint Marié a ábrándozik mint Miczike. E kitűnő leánykát akarják az öreg nénik testvérükhöz, Achilleshez nőüldni. — De Achilles egy kis zavarban van. Lilly, a gyurgyevói léghajósnő, az ő hajóján jött Budapestre s most a kapitány nyakához varrja magát. Ettől szabadulni kell a az öreg grácziaknak e kalandról nem szabad tudniuk semmit. Szerencsére itt van a patikárus, ki negyvenhárom éves, fiatal, nőtlen embernek adja ki magát. Ha ez a gyurgyevói művésznőt, ki minden áron férjhez akar menni, elveszi, a kapitány mentve van. Ezért egyszerre „tisztelt kedves barátom“ válik a gyógyszerészből, kinek Lilly másnap hat órára légyottot ad a „Delfin“ hajó háló termében. Azalatt megtörtént a szakértői szemle is „Mariska“ felett. Achilles kapitány két bajtársa, kik a világot körülhajózták s Japánban is voltak, távcsövön is megvizsgálják a leendő menyasszonyt, s úgy találják, hogy oda illik az ő Achilles barátjukhoz. Erre aztán zápor támad, a vendéglői társaság ázva, sikoltozva fedél alá vonul, a patikárus neje, Czilike is váratlanul férjét keresve megjelen, s függöny legördül. A második felvonásban kezdi a Poroszkay ízlelni a „kaviárt.“ Majd megbánja, hogy ilyen különös ételre vágyott. Megjelenik a kitűzött időre a hajón. Ásítva. Már harminczhat órája nem aludt. Felesége miatt nem mehetett szobájába, a vendéglő udvarán töltött egy álmatlan éjt. S most itt van a hajón. Szegény már megunta a kaviárt, szeretne menekülni. Bomba Lilly nem engedi, azután meg a kapitány jön, ki elől Poroszkai egy függő ágyba vonul vissza. Hanem Lillynek is el kell tűnnie. A chillei kapitány három testvére érkezik a hajóra s ha ezek Lillyt meglátnák , vége volna a kapitány nősülésének. El vele egy kabinba. Hanem a hajó termében maradt a léghajósnő bőröndje. A praktikus Mártha mindjárt kiszimatolja, mi van benne. S kezdődik a kapitányra a haddelhadd. Szerencsére Achilles egy érzékeny történetet mesél el egy vizbe ugró hölgyről, a ki nála hagyta a bőröndöt emlékül. A három testvér sir a nő szerencsétlenségén s hisz a kapitány ártatlanságában. Ezalatt Poroszkai mély álomba merül s erősen horkol. Mire felébred, működni kezd a „kaviár.“ A három hölgy, ki a gyógyszerészt eleinte őrültnek nézte, most pedig szörnyű nő csábítónak tartja, azt hiszi, hogy Mariskát elcsábítani jött a hajóra. Poroszkay két tűz közé kerül. Fenyegetik a nők, a pisztoly és végre fenyegeti kapitány, a matrózok, egy zugügyvéd is. Poroszkay megvallja, hogy nős, ez sem használ; rákényszerítik a válópörre stb. A legbolondabb hinárba kerül. Egy kis kaviárt élvezni Pestre, a most válópör, pisztoly fenyegeti ; jött éhség, álmatlanság gyötri s az a szép kilátás kecsegteti, hogy Achillas kapitány hajóján leviszi egész a fekete tengerig. A jámbor ember szörnyű nőcsábító hírébe kerül ; itt azt hiszik, Mariskát akarja megszöktetni, amott pedig Lillyvel való kalandjával vonják le a szörnyű következményt. Az ügyvéd kétszáz forintjától fosztja meg s végül feleségétől is csattanós érvek válnak reá. Elég bolondos helyzet, melyet Csiky ügyesen használt ki. Végül a harmadik felvonásban minden kiderül. Még sok tréfás ötlet lel helyet itt is: van benne becsületbiróság, melyben a legvénebb gráczia elnököl, egy csapat tréfás quidproquo, melynek végével Poroszkay kibékül nejével, Mariska egy derék fiatal ember neje lesz, Achilles kapitány pedig a gyurgevói művésznőt veszi el. A harmadik felvonás mulattató alakja Maszlag, gyógyszerész segéd, kit a princzipális bajai hasonlókép tréfás bajokba sodornak. Abba a hírbe kerül, hogy főnöke nejébe szerelmes, ezért jegyese visszaküldi a gyűrűt ; a szegény, érzelmes segéd kénytelen párbajra, egy csésze cziankálira kihívni „tisztelt főnökét“. Háromszor is a színre jő azon kijelentéssel, hogy vagy „élve tér vissza, vagy sohasem.“ — A bohózatot, melynek sok tréfás jelenete, sok jó alakja van, a közönség szívesen fogadta. Az est folyamában négyszer hívta a szerzőt a lámpák elé. — Az est sikerében igen nagy része van a minden izében jeles előadásnak. Különösen két szerep nagyon sokat köszön az előadóknak, Molnárné „Lilly“ je és Földényi „Maszlagija.“ Földényi „gyógyszerészsegéde“ képes lett volna egymaga a kissé lankadt jó kedvet újra feléleszteni. Minden egyes megjelenésével nagy derültséget keltett. — A többi szereplő is lehetőleg emelni iparkodott a darab sikerét. Őfelsége, a király tegnap délelőtt fogadta a bécsi művészeti kiállítás bizottságának négy tagú küldöttségét, mely azzal a kéréssel járult színe elé, hogy nyissa meg személyesen a kiállítást. A küldöttséget, melynek Dumba, Makart és Streit várának a tagjai, Zichy Edmund gróf vezette s ő tolmácsolta a kiállítási bizottság kérelmét is. A király megigérte, hogy április elsején délelőtt 11 órakor maga fogja megnyitni a tárlatok A küldöttség hosszabb ideig maradt s Burgban s Ő felsége nagy érdeklődéssel tudakozódott a kiállítási munkálatai felől. Zichy gróf bocsánatot is kért a mulasztásért, hogy a kathalógus csak a megnyitás után jelenhetik meg. A művészeti akadémia tárgyában tegnapra egyben ivott előértekezlet, közbejött akadályok miatt nem volt megtartható, minek következtében az előértekezlet megtartását vasárnapra halasztották el a művészek. Ez alkalommal el fogják határozni, hogy a nagy értekezlet mikor legyen megtartandó s miután általános az az óhaj, hogy azon a körünkbe jövő Benczúr Gyula is részt vegyen, valószínű, hogy ez értekezlet a művész itt tartózkodásának ideje alatt fog megtartatni. — Halmy Ferencz, a nemzeti színház kitűnő művésze tegnapelőtt kezdte meg vendégszereplését a debreczeni színpadon, s egyik kiváló szerepét, Prospert játszotta a Sardou „Utolsó levelében“. A színházat nem egészen töltötte meg a közönség, de akik ott voltak, nagy lelkesedéssel fogadták a művészt, ki mellett H. Danczi Nina és Kissné tűnt ki leginkább. — Délmagyarországon jobb napok várnak a magyar színészetre. B. Polgár társulatát, mely legutóbb Lugoson is nagy pártfogásban részesült, Temesvárra hívták. Mint a „Krassó Szörényi Lapokban“ olvassuk, e társulatot kiválóbb erőkkel gyarapítja az igazgató , az év különböző szakában Temesváron, Becskereken, Lugoson, Újvidéken, Verseczen és Pancsován fog magyar előadásokat tartani. Délmagyarország városaiban különösen kedvelik Polgárné Aitner Ilka asszonyt s szép dalait szerte énekelik. Joly államreáliskolai igazgató „a középkori franczia költészetről“ beszélt. Előadó kiemeli, hogy a középkori franczia költészet az első volt, mely újabb nemzeti nyelven szólamlott meg, még pedig oly hatalmasan, hogy irodalmi vezérszerepre jutott, melyet a középkor végéig fenntartott, akként, hogy Befolyása a többi európai irodalomra világosan fölismerhető. Virágzási korszaka a XI f. és XIII. századba esik; éltető elemét a vallásosság, a vitézség és a szerelem képezték. Tartalmát részint régi hősmondákból (Nagy Károly, Artusz kir..lv, Nagy Sándor iiudaköréből), részint magából az életé öl vette. Előadó röviden jellemzi az azután ama mondák alapján készült húskölteményeket , majd áttér a Fabriaux-kra, melyek a franczia nemzet sajátos szellemét leghívebben tükrözik vissza. Ismerteti az állatmesét (róka mese) és a „rózsaregét“ is, és itt-ott mutatványokkal bővntvén ki előadását, — befejezi azt. Ezután Névy László tanár a régi magyar humoristákról értekezett. A „humor“ szót legtágabb értelemben vevén, rövid elmefuttatás után szól a néphumorról, az irodalmi humorról, mely szintén arabból táplálkozik; előadó azután tüzetesebben jellemzi a XVI. és XVII. század humoros költeményeit, melyek újabb gyüjteményekben, különösen a Thaly Kálmánéiban találhatók. Kifejtvén, miért legalkalmasabb forma humoros előadásra az elbeszélés, jellemzi a humoros elbeszélés terén tett legrégibb kísérletét, Mánkoczy István kalandjait. Azután Mikes Kelement méltatja, mint humoristát. Mikes világnézete, a mint a „Törökországi levelei“-ben létül röződik, határozo l humorista természetre vall. Gvadányit és Csokonai t érintvén, értekező Fazekas Mihály „Ludas Matyi“-jával foglalkozik mokratikus irány müvet is bővebben és azt mint dejellemzi , mely 1840-ben drámai formába dolgoztatván át, a nép ügyének javára a nagy mozgalmak kezdetén hatott igazán Végre Müller József tanár a zene és a fizikai hangzau kapcsolatáról tartott előadást. A hangszer fogalmát megadván, előadó áttér a zenei hangra, melynél a rezgések egyenlő időkben következnek egymásra. Csak oly hangok vétetnek észre a fül által, melyek másodperczenkinti rezgésszáma 16 rezgéstől 88,000 ie terjed; ez körülbelül 11 oktáv, vannak azonban oly fülek, melyek csak 6 - 8 oktávot bírnak észrevenni. A zenében alkalmazott hangok 40— 4000 rezgésig terjednek s csak az orgonából szoktak még mélyebb és magasabb hangokat alkalmazni. Az emberi hangnak rezgései 80—105- ig, azaz 2 oktávra terjednek; kivételek fenomális jelenséget képeznek, így p. o. Fischer basszista legmélyebb hangja csak 44 rezgésnek, a híres Catalani magas f-je pedig 1408 rezgésnek felelt meg. Előadó különféle készülékekkel kísérletet tesz, és a szirénával a rezgések számát is meghatározza. Mindhárom előadót zajosan megéljenezték. A jövő heti előadásokat nem pénteken, hanem csütörtökön a hó 30-án tartják meg. Szász Károly miniszteri tantesés ez alkalommal tartandó előadásának tárgya : „Jarett és Lynette“ Tennyson „Király-idilljei“-ből. — A Petőfi-társaság felolvasó gyűlése Debreczenben Mint tudva van, Debreczen város polgármestere, a város által hozott határozat alapján felkérte Jókai Mórt, mint a Petőfi társaság elnökét, hogy az alatt, míg a főiskolai tanulók Debreczenben tartózkodnak, tartson egy felolvasó gyűlést Debreczenben. Jókai, a Petőfi-társaság határozatához képest tegnap értesítette Debreczen város polgármesterét, hogy a társaság a város meghívását köszönettel vette, elfogadta és a felolvasó gyűlést május 7-én fogja Debreczenben megtartani. — Vörös kereszt. Az Erzsébet kórházra, melyet a vörös kereszt-egylet kiválóan a betegápolónők alapos kiképzésére fog felállítani, újabban több emberbarát és testület tett alapítványokat, u m.: Károly Lajos főherczag 500 frt, Erzsébet főherczegnő 500 frt, Albrecht főherczeg 1000 frt, szegedi hölgyek 1000 frt, Szeged szab. kir. város 2000 frt, temesvári fiók-egylet IfiO0 frt, Gy [UNK]>] város és győrvárosi választmány 10 00 f.t. e szerint » kórházi töke: 47671 frt 60 kr. A kórház épitése azonnal megkezdetik, mihelyt 60 ágyalapítvány íratott alá A betegápolónők intézménye már most is aggüöcösebbnek bizonyul. A Budapesten fürdő utcza 6 s* , felállított intézet ápolónőinek szolgálatát annyira igénybe veszi a közönség, hogy az igazgatóság jónak látta a Temesvárott működő próbaápolónőket ás a budapesti katonai kórházban kiképzés végett elsiervezett ápoló nők közül a feltanitottakat a budapesti intézetbe fiegtatini. Május 1-től pedig a múzeum környékén uj intézet fog nyittatni. Azon elfogultságot, mely a közönség részéről ez új intézmény iránt eleinte mutatkozott, az ápolónők dicséretreméltó odaadása immár eloszlatta, amint azt a betegektől érkezett köszönő levelek bizonyítják. Az ápolónők vidéken is tesznek szolgálatot. Az állatvédő-egyesület alapszabályai és működési terve tárgyában a nyilvános értekezlet e hó 26-án d. e. 10 órakor lesz, a régi városház tanácstermében. Királyi Pál elnök és Herman Ottó bizottsági tag meghívják az ügy iránt érdeklődő közösséget. Az előértekezlet változatlanul fogadta el Herman Ottó orsz. képviselőnek alapszabály-tervezetét. — A magyar tnd. akadémia márcz. 27 én d. n. 5 órakor összes ülést tart. Tárgyai a következők : 1. Ga 1g <Sczy Károly 1. tag emlékbeszéde Morócz István 1. tag fölött. 2. Beöthy Zsolt 1. tag jelentése a gr. Karácsonyi drámai pályázatról. 3. Folyó ügyek. — A budapesti szabó-segéd Önképző egylete p hó 26-ikán d u. 3 órakor, a Löbl-féle vendéglőben (Laudon-irízű és sugárut sarkán) tartja V. évi rendes közgyűlését. — — Az országos régészeti és embertani társulat nyilvános ülése márcz. 28-án délután 5 órakor a m. t. akadémia kis termében (I. emelet) fog tartatni. Tárgysorozat: Thallóczy Lajos A hanisérokról. Száll Farkas, A Karczag vidéki kun halmokni !' , -e,v Károly. n Corvin-könyvtár Attavante codeiciroi. Wgy Géza jelentése a székely nemzeti múzeumról. — Az óbudai „Cselka“ betegsegélyző és temetkező egylet legutóbbi közgyűlésén azt a határozatot hozta, hogy az egylet megalakulása emlékére, valamint a szegényebb sorsú lakosságnak az egyletbe lépése megkönnyítése czéljából, a beiratási dijat ápril hó 15 től május 1-éig terjedő időre 6 írtról 3 írtra leszállítja. Egyletek, társulatok: — A fejencivkon társaskörben ilis*es közönség hallgatta ma este Pulsisky Ferencaet, ki emlékiratainak egy eddig ki nem nyomatott fejezetét olvasta föl. Az előadottakban az 1861. év politikai mozgalmait ismertette az ő megszokott szellemességével s itt-ott szónoki hér váltotta fel az előadás könnyedséget. A felolvasásnak az volt a legszebb részlete, mely Cavour halálával foglalkozik. Meghatóan írja le ebben a szerző, hogy mily nagy gyászt keltett Olaszországban e nagy államférfin elhunyta, mely mintegy berekesztője volt Kossuth aktiv poénikájának A hallgatóság mindvégig figyelemmel kisérte az érdekes felolvasást s telkesen megéljenezte Pulszkyt. A felolvasást kedélyes lakoma követte. ~ Kegyeletes ünnep Az V. kerületi kir. katholikus főgimnázium dísztermében kegyeletes ünnep volt tegnap. A tanuló ifjuság dr. Corzán Avendomo Gabor igazgatót nevenapján ezüst koszorúval tisztelte meg. A koszom átadása szavalattal összekötve. Moroay Győző VIII. és hangversennyel volt osztálybeli, rövid beszéddel üdvözölte a tanári pályán 28 év óta működő igazgatót, a hangversenyben különöben Csernovszky Frigyes gordonkajátéka és Gosztonyi Béla és Banse b Károly négykezes zongorajátéka tetszett. Az igazgató meghatva köszönte meg a tiszteletére rendezett meglepetést. — A középtanoda* tanáregyist segélyalapja javára tartott előadások mai estélyén Hofer Ká Mulatságok, — A „budapesti dalár-szövetség“ és a „Cermattia“ német egyesület ma esti mulatsága olyan volt, mint megkésett fecske (farsangi mulatság a böjt derekán), amely azonban a legkedvezőbb időjárás mellett indultnak. A ma esti mulatság fél kilenczkor hangversennyel kezdődött, amely eltartott egészen éjfélig. A hangverseny czélja az volt, hogy mulattassa a jelenlevőket, ami főleg tréfás pontjai által szinte sikerült is, így például a „Direktorin und Inspektorin“, czimig kettős jó szálas tréfa . Ügyes volt a „Loreley“ paródiája is. az egyes pontokat a jelenlevők élénken tapsolták, főleg Hofernek „Tarka madár“ czimü kardalát. Hangverseny után táncz következett, s hogy a mulatság minden tekintetben sikerült, az nagy részben Po dack Ágoston („Germánia“) és Poppe („Dalárszövetség“) elnökök érdeme. A társalgás általában német nyelven folyt, de a magyarosodás már e helyen is terjed, amennyiben a „Germánia“ egyesület tagjainak legnagyobb része elhatározta, hogy a legközelebbi közgyűlésen megváltoztatják az egyesület ezimét, amely nem méltó hozzájuk, és amely úgy maradt az újabb tagokra a régiekről. Gyászravar Fogarassy Mihály erdélyi rógi. kath. püspök, mint mai lapunkban reál* cujlitettük, elhunyt 82 éves korában Gyulafehérvártt. A mint írják, tegnap hajnaltól kezdve volt ásandó agóniában. A halálcsengetyü órákon át touyászsa el, figyelmeztetve a híveket, hogy a főpásztor haldoklik. A templomban és a beteg ágya körül a papság egyházi díszben imádkozott. A halál d. u. 2 órakor következett be. A gyávás és áldozás után a haldokló főpap még szólni akart Lönhard t ez. püspökhöz és a kanonokokhoz, de hangját nem lehetett már érteni. Gyulfeiérvár és Kolozsvár kath. templomain kitűzték a gyászdu >éget. Az elhunyt püspök végkivonata hamvai fölött gyászbeszédet mondjatuk, volt, Lory urolyre dr. Eltes kolozsvári plébánost, kérték fől. temetésre dr. Haynald bibornok-érsek, vagykori erdélyi püspök hivatott meg. Valószműiog vasárnap lesz a temetés , addig mindennap gyászolat mondanak az erdélyi katholikus templomokban. Életrajzi adataiból a már említetteken kívül még a következőket említhetjük : Fog»ra»y Mihály született 180». szept 17 én Gysrgyó-Szent Miklóson Erdélyéin. Tizenhat éves korába az erdélyi egyházmegye növendékei közt felvetetvét, a bölcsészeti tanfolyamét Gyula-Fehérváron, a hittudományt pedig Bécsben végezte el. 1823-ban áldozárrá fölzetleltatven, három éven át NI. Szabenben mint segédlelkész és gimnáziumi tanár működött, utóbb pedig a betsi íeLőob papnevelő intézetben, két évet töltött, bőr a bumdori konszerút is elnyerte. Hazájába visszatérvén, a gyulafehérvári papnevelő intézetben a bibliai tudományok t u érává, majd szentszéki ülnökké és a szegények ügyvédjévé neveztetett ki. Később az erdélyi elemi iskolák felügyelője lett. 1832- ben Kolozsvárra tette át lakóhelyét, hol mint iskolai felügyelőeb királyi könyvvizsgáló volt alkalmazva. De mir a következő évben Bécsbe hivatott, hol eg. és kir. ádvati káplánná és a felsőbb papnevelő-intézetben tanulmányi igazgatóvá neveztetett ki. Itt öt évet töltött. Ezalatt, 1837-ben, bocsátotta közzé „Az erdélyi püspök polgári tekintetben“ czimü jogtörténeti munkáját. 1838-ban nagyváradi