Egyetértés, 1882. március (16. évfolyam, 60-89. szám)

1882-03-25 / 84. szám

hogy a herczegovinai hatóságok az utóbbi idő­ben meggyőződtek arról, hogy számos török és görög vallású csendőr meg pandúr a felkelőkkel egyetértett, ennek következtében elhatározták, hogy ez ügyet lehetőleg tisztázni fogják. A kö­zelebbi napokban is történt, hogy három török és egy görög vallású csendőr Stoláczból átpártolt a felkelőkhöz. Továbbá még elhatározták, hogy minden herczegovinai kerületben 200 katholikus vallá­si fegyveres emberből álló önkénytes csapa­tot szerveznek a felkelők és rabló bandák leve­rése czéljából. OOHONSAeOE. — márcz. 24. — Lapunk legközelebbi száma hétfőn reggel jelenik meg. — Lapunk első snalleréleténak tartalma: Ország­gyűlés. Fővárosi ügyek. Kivonat a hivatalos lapból. Köz­gazdaság. — Lapunk második mellékletének tartalma : Iroda­lom. Tanü­gy. Mezőgazdasági közlemények. Tárcza: A szé­gyenteljes miltiók. A közoktatásügyi költség vita a porosz képviselőházban. A szép Alfonz. — Személyi hírek. Ő felsége a király és királyné a nasszaui herczeg s her­­czegné kíséretében ma a hohenaui parforce vadá­szatra mentek külön vonaton. — Vladimir nagyherczeg és neje holnapután érkeznek Bécsbe. — Margit olasz királyné udvari hölgyei közt van két amerikai hölgy : Foeid és Spencer, az előbbi Trigranno Bancacci, az utóbbi Cenei her­­czegné, kiknek gyémántjai az olasz királyné híres ékszereit is elhomályosítják. — Ben­­c­z­u­r Gyula kitűnő képírónk tegnap éj­jel érkezett Budapestre ; csak fiatalkori ba­rátja, Sáska Mihály fogadta a vasútnál; holnap látogatja meg Trefort minisztert és Ipolyi püspököt. — Gr. Eszterházy Miksa, a magyar athletikai klub elnöke, ma Tatéról Budapestre érkezett. —­ R­á­t­h György, mint az országos köny­vkiállítás elnöke, a kiállítás megnyitása sikerére holnap bankettet ad. — Lem­bergből távírják lapunknak, hogy ma este érke­zett oda Tunner cseh képviselő, ki Miczkiewcz emlék­leleplezésénél beszédet mond; a Tonner az utolsó lengyel fölkelésben részt vett. Ünnepélyesen fogadják az oroszellenes képvi­selőt, lesz bankett és a színházban dísz­előadás. — Victoria királynő Mentone­ben. Victoria királynő néhány nap óta Mr. H­e­n­f­r­e­y, egy gazdag angolnak vendégszeretét igénybe veszi, kinek kies fekvésű „Les Rosiers“ nevű kastélyában tölti idejét, hogy az utolsó, el­lene elkövetett merényletet elfelejtse. A svájczi modorban épült nyaraló a tengerre néz; jobbról fekszik Mentone, balról a hegység emelkedik, mely a franezia-olasz határt markirozza. A ten­gerpart egész mentében kertek vannak, melyekben a rózsatermelfű­re kiváló gmdot fordítanak és a­me­lyeknek a teljes virágban álló czitrom- és na­rancsfák nyújtanak árnyékot. A királynőnek csak kevés, de annál jobb ízléssel berendezett szobát bocsátottak rendelkezésére: egy szép fo­gadótemet, egy étte­­met germán modorú tölgyfa bútorral, egy dolgozó­szobát fekető bútorral és egy hálószobát berendezve á la Louis XIV. zöld selyem mennyezetes ág­gyal. Beatrix her­czegnő szobáinak bútorzata vasból és bambusz­nádból készült. A kiséret és a gárdák szobái az emeleten vannak. — Viktória királynő e hó 18-dikán a szász királyi párt fogadta. A ki­rály­nő egészségi állapota kielégítő. Lipót herczeg szombaton érkezett Mentoneba. — Pánszláv izgatások, Temes­várról e hó 22-ikéről a következőket írják la­punknak : A délmagyarországi tótajku avang. hit­községek lelkészeiket leginkább a felvidékről, kapják. Van olyan is köztük, ki a „Ma­tic­a“ elveit követvén, híveit nem az isten igéjére, ha­nem a magyar haza gyűlöletére tanítja, iskolát, szószékei és lelkészi teendőinek minden tényke­dését arra használja fel, hogy híveit az orosz po­litikával, magyarellenes tendencziájával megis­mertesse, szivekbe a magyar nemzet elleni gyű­löletet oltsa. Volt is már akár­hányszor alkal­munk azt a vádat hallani, hogy az evang. hi­fe­­lekezet klérusa legbuzgóbb terjesztője a magyar államiságot veszélyeztető elveknek, hogy e fe­lekezet papjaiból kerül ki a legveszedelme­sebb bujtogatók kontingense. Egyesek vétségéért szenvednie kellett egy hazafias erényekben tün­döklő papságnak, mely úgy mint honpolgár, va­lamint mint pap is, szemben szeretett hazájával, mindenkor kötelességét a leghívebben teljesítette. Végre szüksége annak mutatkozott, hogy ha akad is soraikban bujtogató, ez méltó büntetését is vegye, hallja ország és nemzet is, hogy a hit­­felek­ezet lelkészeinek az ilyen bujtogatóval nem csak hogy nincsen semmi erdeközösségök és az általuk követett veszedelmes elvekben semmi né­­zetegységek, hanem hogy maguk is úgy a buj­­togatást, valamint a búj­toga­­ót a leghatározot­tabban elítélik, maguk kezdeményezői annak, hogy az ilyen, a lutheránus hazafias klérus jó hírnevét veszélyeztető kartársuk működésében megakadályoztassék, vétkes tetteiért pedig a legszigorúbban megbüntettessék. Abaffy Li­pót, a torontálmegyebeli Tóth-Aradász lel­késze volt az első és aligha­nem az utolsó is, ki ezúttal saját hazafias papi elöljárósága által per­befogatott. Abaffy mély tudományi férfiú, ki rendkívüli ékesszólással élt valóban jeles tolat b.r. Lázitó beszéde, melyet parochiája egyházá­ban mondott. Összeesik Szkobetev gyújtó beszé­dével. E jeles, de bujtogató beszédét az általa Tót-Aradáczon szerkesztett és Turócz­­i S­z­t. M­ártonban nyomatott egyházi lap , ,3­1 o­v­o - Z­i­v­a­t­a“ hasábjain is terjesztette. Neszét révén e veszedelmes üzelmeknek a te­mesvári főesperes, Kramár Béla, egyet­értve a szeniorátus világi elnökével, báró Am­­brózy Bélával, e hó 22-ikére Temesvárra kerületi párt­gyülést lógató Abaffyt hívott egybe, előbb azonban a baj szigorú felelősségre vonván és kitiltván a „Slovo Zivotá“-t kerületének egy­házaiból. Ezen gyűlés Abaffy beszédét tanács­­kozmánya tárgyává téve, kánoni vétséget talált a bujtogató pap eljárásában, magaviseletét mint a papi hivatással ellenkezőt deklarálta és ezek nyomán Abaffy vád alá helyezését elrendelte,ün­nepélyes tanújelet adván ez által annak, hogy az avang. hitfelekezet papsága hazafias erényekben gündöklő többségű, nem csak hogy nem osztja az Abaffy-féle bujtogatók politikai nézeteit, ha­nem hogy és mi Magyarországon még soha .»Nem történt, maga indítványozza a bujtogató leg­­szigorúbb megbüntetését, maga a legerélyesebben ..K­eressik gátat vetni az oly üzelmeknek, melyek „Matica“ elveinek megtestesítését, a csok, a magyar elem és a magyar haza békés elleni kibujtogatását czélozzák. Sokan azon töreksze­­nk, hogy Abaffyt Ügyefogyott, tudatlan em­bernek deklarálván, az elméit nevetséges, veszély­­elitül­ agitácziónak nyilvánítsák. A csabai lel­­ész és superintendens, Szeberényi Gusztáv mikénti eljárása szemben a bánsági seniorátus h­azafias határozatával, a délszaki vidéken élénk­­ ,­deklődés tárgyát képezi, Sze­berényi azuper­­joten­dens hosszú főpásztori levelet intézett egyház­kerülete espereseihez. Az érdekes levélből kö­zljük a következő részt, mely a evangélikus lelkészek ellen emelt vádakat említi: „Tudom, ugy*ni hogy azon vádat, hogy valaki „pánszláv“, — oly meggondolatlanul szórják, hogy még a született magyar sem biztos, hogy azzal ne gya­­nusittassék, annál inkább ki van téve azon gya­núsítást ak­ar, ki tótajku szüléktől származott aj’gy magam is tapasztaltam azon rágalom fájós voltát. De kisértsük meg testületül lehetőleg meghatározni • hol van azon határ, azon körvonal, a­me­lyen belül összefér a jó magyar hazafiság­­gal az, hogy valaki hazája javára tanítsa hűsé­gesen a reá bízottakat a­nélkül, hogy magyar állampolgári kötelességét megsértené. Nem le­hetne e határvonalat például így jelelni, hogy : 1­ ör magyar hazafi az, ki a magyar nyelv diplomatikus voltát az egész országra nézve tettleg is elismeri. Ebből folyólag: 2 or magyar hazafi az, ki azon van, hogy mint magyar honpolgár a haza és ha­zafias czélokra tehetsége szerint készségesen ál­dozzon, legalább közreműködjék, hogy a ma­gyar álláspontnak megfelelő keresztény mi­­veltség terjedjen. 3­ár magyar hazafi az, ki a magyar állam egységet, szem elől nem té­vesztve, ezen szellemben háza, egyháza és tanítványai lelkébe csepegteti a haza iránti tántoríthatlan ragaszkodást és szeretetet. Úgy hiszem, hogy ha ezen így megjelölt határvonalat esperessége minden lelkésze és tanítója helyes­nek tartja, elfogadja s cselekedeteit hozzá szabja, bátran s öntudattal elhárítjuk ama vádat, hogy nem vagyunk hívei a magyar hazának­, bármily nyelven prédikáljunk vagy tanítsunk is!“ — A párbajban megsebesült; K­e­p­e­s Miklós jogászt ma délelőtt elszállították lakásáról s Kovács József sebészeti kórházába vitték. Az orvosok úgy találták, hogy sebe ok­­vetetlenül megüszkösödik, ha nem ampu­tálják s ennek következtében délután egy és két óra között végre is hajtották a műtétet. A beteget elaltatták s jobbját — két ez antiméter­­nyire a csukló alatt — lefű­részelték. Az ampu­­tácziót maga Kovács végezte; segítségére voltak Bakos, Lisznyay és K­o­s­z­t­k­a or­vosok. A műtét után csakhamar fölébredt a szeren­csétlen fiatal­ember s aztán nem is veszti el eszméle­tét. Mint az esti órákban halljuk, állapota a körül­ményekhez képest kielégítő, de hogy kiállja e az amputáczió következéseit, azt csak negyvennyolca óra leteltével mondják meg az orvosok. — Lé­gutazás. Londonból távirják e hó 24 ikéről: Khinai lovaglásáról ismert B­a­r­n­a­b­y ezredes, tegnap sikeres léghajó útra indult a csa­tornán keresztül Francziaországba. A vakmerő kapitány hajójával Boulogne közelében szállt le. — Nagy tengeri vihar. Marseille­­ből írják e hó 23 ikáról: Múlt éjjel óriási vihar dühöngött az algíri partokon. Több hajó szenve­dett törést. Három bárka elsülyedt s több mint huszonöt ember pusztult el a hajószemélyzetből. A „Villé de Boné“ dereglyét csak nagy nehezen mentették meg a hajótöréstől. A toronymagas­­ságú habok négy matrózt rántottak a fedélzetről a tengerbe. Vélhető, hogy még több hajótörés híre is érkezik. — Száz éven felül, Kis-Várdáról írják lapunknak e hó 22-ikéről : Községünkben e hó 20-ikán hunyt el Spitz Farkasné, szüle­tett EiBenberger Katalin nevű asszony, ki nem rég töltötte be 103-ik évét. Születésnap­ján még a legjobb egészségben fogadta ismerő­seinek szerencse-kivánatait, de azt jegyezte meg, hogy kissé fogyni érzi erejét. Szeme oly ép volt, hogy szemüveget sohsem használt, foga egytől­­egyig mind meg volt. Életéből kinejezven évet töltött Kis-Vár­dán s határozottan azt állította, a várdai levegőnek köszönheti jó egészségét. — Kirándulás Fiuméba. Az iparos-kör által rendezett fiumei kirándulásban résztvevő társaság ma délután 5 órakor utazott el a déli vasút egy külön vonatán. A kirándulók, számszerint 250­en ya4-kor már mind együtt vol­tak a budai indulóháznál. Itt előbb megtörtént az ismerkedés a kirándulásban résztvevő vidékiek­kel, aztán kip­stották a jelvényeket (egyenkö­­tény alakú lemezre erősített nemzeti szín szalag, „fővárosi iparos-kör“ felírással.) 4 óra előtt pár perczcsel felült a társaság a külön­vonat II od osztályú kocsijaiba, s pont 4 órakor ki­robogott a vonat az indulóházból, a kirán­dulókat a vaspályához kísérők éljenzései között. A társaság, mint már számlál. Ezek közül 10- an említettük, 250 tagot a főv. iparos-kör tagjai, 30 a keresk. csarnoké, 50 vidéki Mis­­kolcz, Debreczen, Eger, B.-Gyarmat, Vácz, Vesz­prém, Székesfehérvár és Szabadkáról. A többiek a társadalom különféle osztályaiból valók. 46 nő is részt vesz a kirándulásban. A kirándulásban részt vevő túl a dunaiak a nagyobb állomások­nál csatlakoznak a társasághoz, melynek vezetője R­á­t­h Károly. A vonat holnap d. e. érkezik meg Fiuméba. — Kenyér-ár Konstantiná­polyban. A keleten uralkodó éhínséggel ha­táros szegénység még mindig arra kényszeríti a török kormányt, hogy rendeletileg állapítsa meg a kenyér árát. A pékek eddig okka számra mér­ték a kenyeret, s pedig okkáját 70 páráért, most azonban, hogy a kilogramm mérték elterjedtebb lett, ez után állapíttatott meg az egységár, s pedig kilogrammonként 58 párában. Tekintettel azonban az aprópénz hiányára, a kormány 60 párá­a emelte a kenyér kilogrammját, mi a la­kosság közt oly óriási ellenszenvvel fogadtatott, hogy a kormány valószínűleg kényszerítve leend rendeletét visszavonni. — U­j­f­a­l ▼­y hírneves utazó hazánkfia, visszatérvén Párisba, beszámolt utazásáról, me­lyet nyugati Himalájában és Karahorum hegyek­ben tett. Szorgalommal tanulmányozta a meglá­togatott népek szokásait, többi közt a bal­tisokat és kulukat. A baltisok , kiket ed­dig mongol név alatt ismertünk , Ujfalvy szerint, árniak. — A kuluknál a poligá­­mia divatos, hanem ellenkezőleg a sós tenger partjain lakó népekkel, itt a nőknek van több férjök. Egy napon, beszélte Ujfalvy barátainak, egy gyönyörű és fiatal kultnő férjeivel együtt egy fo­gón haladt keresztül (ez ország lakói marha bőr tömlők segélyével teszik ez ujjukat) s halálos veszedelemben volt. A folyam elragadta, a nő eltűnt a habokban, midőn egy angol ügynök, ki ta cuija volt a férjek hidegvérének, melyiye­ uejek elmerü­lését nézték, utána vetette ma­gát a nőnek. Ügyes úszó volt és a szép as­­szonyt kimentette a halál torkából , oda vitte a férjek elé. A férjek örömüket fejezték ki az esemény fölött. De a puszta örömmel nem elé­gedtek meg, hanem körülállták, a mindenféle jutalmakkal s ajándékokkal elárasztották a bátor férfit, mondván: „Tel A ki megmentetted a nőt, nem lehetsz rész embere a férjeknek sem !“ —» Ujfalvy mindenféle vázákat, szöveteket, csecse­becséket hozott magával, melyet örömmel muto­gat barátainak. — Bourbon Fü­löp, Páriában híre járt, hogy Bourbon Fülöp nőül veszi Mackaynak, az ismert amerikai Krőzusnak leányái. Mackay otthon él aranybányái mellett, családja pedig Páriában tölti napjait. Don F­ ü 18 p több milliót kap leendő nejével. — Dr Bródy Béláról a kőnyomata lapok el­híresztelték, hogy Fiuméba nevezték ki igazgatónak és e szerint elhagyja Budapestet. Erödy Béla tanér ur fölkért annak kijelentésére, hogy az egész hir borai s a lapok többet mondtak a valónál A hir onnan eredhetett, hogy Erödy Béla tanulmányi útra megy Olaszországba s hossza­san lesz távol Budapestről.­­ A „Bolond Istók“ életlap utolsó száma jelent meg ez évnegyedben, válogatott tar­talommal. Első verse üdvözlő költemény a pan­­csovai és temesvári hazafias németekhez. Többi czikkei is mind élénkek, változatosak, képei ta­lálók. Előfizetési ára negyedévre 2 fi­. A lap szerkesztője Bartók Lajos ismert költőnk. Rövid­hirek. A fővárosi szeretetház­­egyesület közgyűlése gr. Andrássy Gyuláné elnöklete alatt nem f. hó 23, hanem 25-én lesz. — A párkányi keményítőgyár, melynek leégésé­ről már szóltunk, 60,000 frtnyi kárt szenvedett; a rendkivül nagy gyár égése alkalmával az ol­tásban különösen kitüntették magukat: Békási Rezső városi rendőrbiztos, Takács József segéd­­szolgabiró és Uhlár József kir. adóhivatalnok. — A főváros VI. kerületében uj fiók-táviróállomás nyittatott meg. — A Liszt revére szóló fővárosi zenészeti ösztöndíj nyertesei közül Jeruzsálem Julia és Rausch Károly, mint nekünk írják, ke­resztények, csupán Weisz József zsidó vallású. — Prágából írják, hogy a pozsonyi iskolából ki­zárt tót diákok, a cseh fővárosban folytatják ta­nulmányaikat. — A égésénél egy ember esett pétervári Livádia színház áldozatul, Löwen­­stern, egy 72 éves hivatalnok. — Londonban nagy vita volt a képviselőházban a­miatt, hogy a királynőnek Lipót herczeg házasságát tudtul adó üzenetekor John Bright kabinet miniszter sevegét meg nem emelte. — Guireard „Csinos kaland“ czimü 3 felvonásos Operette­je e hó 23 ikán sikert aratott a párisi Opéra Comique­­ban — Prágából távirják, hogy a hó 24-ikén a verhybkai állomáson, a bustiehradi vonalon két tehervonat összeütközött; emberélet nem esett áldozatul. — Münchenben ma reggel az aquariumban tűz támadt , mely az épü­let belső részében nagy kárt okozott; sok gyönyörű madár, majom elpusztult. — Gmundenből írják, hogy a Trauns&en­e hé : 23 án óriási vihar volt, mely emelet magasságra csapkodta a habokat. — Insbruckból jelentik, hogy egy láb magas hó esett, az egész környék hóval fedett.­ — Znaimban egy pincze-épitésnél becses régiségekre akadtak. — Berlioz Hektár­nak, a hírneves zeneszerzőnek a m­­ont­martréi temetőben diszes emléket készülnek emelni; Liszt Ferencz 300 forintot irt alá a gyűjtő ívre. — Lúgosról írják, ho­gy a Temesen átvezető magyaroknak szabad a gyors hajtás, mert hídon csak német és román nyelven van felírva, hogy a gyors hajtás tilos. Sziriában egy 69 éves, H­a­­a­e­r­t Rudolf nevű tanár mondta első miséjét, az itj felszentelt pap özvegy s több gyermek atyja. — A bécsi egyetemnek az idén 483 pol­gára van. — Bécsből írják, hogy az ártatlanul elitélt és tiszti rangjától megfosztott Helle őr­nagynak­ a király visszaadta régi rangját. x Mai számunkhoz mellékelve veszik olvasóink a „Magyar Újság“ czimü uj képes politikai lapot, melynek első száma ma jelent meg. Az előfizetési felhívás hangsúlyozza, hogy rég hiányzott már egy igazi néplap, mely min­den izében magyar és minden izében népies le­gyen. Ilyen akar lenni az uj „Magyar Újság.“ Kiadótulajdonosok: Schlesinger és Wohlauer (rostély utcza, Károly-kasaárnya.) Előfizetési ár: Egéé­b év*1­12 frt. A lap első ol­dalán „Magyarország nagyjai“ czimen Arany, Kossuth, Jókai, Liszt és Munkácsy arczképet közli. x Végeladás. Alter és Kiss m. kir. udv. szállítók részéről azon tudósítást vesz­­szük, hogy a külföldi gyárakban már előre ren­delve volt legújabb gyapjú és mosó­­kelmék nagyon sikerült választékban megér­keztek, továbbá tisztelettel jelentik, hogy a vég­eladás tartama alatt kitünően berendezett műhe­lyeik személyzetét foglalkoztatni óhajtván, a j párisi mintaruhákat és kész tava­szi felöltőket vásároltak, melyek meg­tekintésére a tisztelt hölgyvilágot felkérik. SsiuMft, művészet. — Nemzeti színház. Csiky Gergely egy új darabja került színre, három felvonásos bohózata : „A kaviár.“ A színház színig megtelt közönséggel; este már a zenekari zártszé­kek is el voltak adva; a Csiky féle pre­miereket a közönség már már színházi ünnep­nek nézi. Biztos felőli , hogy jól fog mulatni. — A „Kaviáréban Csiky egy vidéki gyógyszerészt tesz hősévé, Poroszkay Oszkárt, kinek elég szép neve van arra, hogy legyenek romantikus vágyai. Már tíz éve csinálja a pilulát s őszi délben három-négy tál „ott­hon jöttét“; szeretne egyszer javában kirúgni, eljönni a fővárosba, kalandot keresni, szóval megizlelni a „kaviárt.“ Erre alkalma nyílik. fővárosban egy uj patikát nyitnak, Poroszkai A pályázók közé áll s feljön Pestre, otthon hagyva a „kedves Czin­kójét.“ — A városerdőben egy zug­­vendéglőben kezdődik a vidéki „Don Juan“ drámai játéka. Egy magános szépség kávézik egy asztal mellett. Bomba L­lly, ki ezelőtt Gyur • gyevóban léghajós volt s a közönséget gö­rög istennek jelmezében gyönyörködtette a levegőből. Poroszkay megtalálta a „kaviárt.“ Hanem nem könnyű megizlelnie. Ugyan azon vendéglőbe jön Barlanghy Achilles hajóskapitány, hajóján az „élet halál ura“ s mert Achilles, tehát vigjátéki poltron a javából.­­— Ez a kalandvágyó patikámat kiűzi a vendéglő­ből : egyedül akar itt maradni az ő embereivel. Három testvére, három vén leány, a bohózat há­rom grácziája érkezik neg fogadott leányukkal, Mariskával. A vén kapitány a leánykát nőül akarja venni. A három testvér Brigitta, Mártha Miranda csak úgy egyezik a házasságba, ha a­ kapitánynak eddig még legcsekélyebb szerelmi viszonya sem volt. Mert Mariska az a szemété­nyük, az ő nevelésük, kit csak tiszta kézre biz­hatnak. A három vén leány „állítólag“ szűznek maradt, hogy egészen e leánykának élhessen. Az egyik a praktikus életnek neveli a Harcsának nevezi, a másik nagyvilági nőnek a „Mariid­nak b­ vja, a harmadik ábrándosnak a a kedves „Miczi“ néven szólítja. S a leányka most a halászlé készítéséről úgy beszél, mint valami Ma­csa, majd bókol, mint Marié a ábrándozik mint Mi­czike. E kitűnő leánykát akarják az öreg nénik testvér­ükhöz, Achilleshez nőül­­dni. — De Achilles egy kis zavar­ban van. Lilly, a gyurgyevói léghajós­­nő, az ő hajóján jött Budapestre s most a kapitány nyakához varrja magát. Ettől szabadulni kell a az öreg grácziaknak e kalandról nem szabad tudniuk semmit. Szerencsére itt van a patikárus, ki negyvenhárom éves, fiatal, nőtlen embernek adja ki magát. Ha ez a gyurgyevói művésznőt, ki minden áron férjhez akar menni, elveszi, a kapi­tány mentve van. Ezért egyszerre „tisztelt ked­ves barátom“ válik a gyógyszerészből, kinek Lilly másnap hat órára légyottot ad a „Delfin“ hajó háló termében.­­ Azalatt meg­történt a szakértői szemle is „Mariska“ felett. Achilles kapitány két bajtársa, kik a világot körülhajózták s Japánban is voltak, távcsövön is megvizsgálják a leendő menyasszonyt, s úgy találják, hogy oda illik az ő Achilles barátjukhoz. Erre aztán zápor támad, a vendéglői társaság ázva, sikoltozva fedél alá vonul, a patikárus neje, Czi­­like is váratlanul férjét keresve megjelen, s függöny legördül. A második felvonásban kezdi a Poroszkay ízlelni a „kaviárt.“ Majd megbánja, hogy ilyen különös ételre vágyott. Megjelenik a kitűzött időre a hajón. Ásítva. Már harminczhat órája nem aludt. Felesége miatt nem mehetett szobá­jába, a vendéglő udvarán töltött egy álmatlan éjt. S most itt van a hajón. Szegény már megunta a ka­viárt, szeretne menekülni. Bomba Lilly nem engedi, azután meg a kapitány jön, ki elől Poroszkai egy függő ágyba vonul vissza. Hanem Lillynek is el kell tűnnie. A chillei kapitány három testvére érkezik a hajóra s ha ezek Lillyt meglátnák , vége volna a kapitány nősülésének. El vele egy ka­binba. Hanem a hajó termében maradt a léghajósnő bőröndje. A praktikus Mártha mindjárt kiszi­matolja, mi van benne. S kezdődik a kapitányra a haddelhadd. Szerencsére Achilles egy érzé­keny történetet mesél el egy vizbe ugró hölgy­ről, a ki nála hagyta a bőröndöt emlékül. A három testvér sir a nő szerencsétlenségén s hisz a kapitány ártatlanságában. Ezalatt Po­roszkai mély álomba merül s erősen horkol. Mire felébred, működni kezd a „kaviár.“ A három hölgy, ki a gyógyszerészt eleinte őrült­nek nézte, most pedig szörnyű nő csábító­nak tartja, azt hiszi, hogy Mariskát elcsábítani­­ jött a hajóra. Poroszkay két tűz közé kerül. Fenyegetik a nők, a pisztoly és végre fenyegeti kapitány, a matrózok, egy zugügyvéd is. Poroszkay megvallja, hogy nős, ez sem használ; rákényszerítik a válópörre stb. A legbolondabb hinárba kerül. Egy kis kaviárt élvezni Pestre, a most válópör, pisztoly fenyegeti ; jött éh­ség, álmatlanság gyötri s az a szép kilátás ke­csegteti, hogy Achillas kapitány hajóján leviszi egész a fekete tengerig. A jámbor ember szörnyű nőcsábító hírébe kerül ; itt azt hiszik, Mariskát akarja megszöktetni, amott pedig Lillyvel való ka­landjával vonják le a szörnyű következményt.­­ Az ügyvéd kétszáz forintjától fosztja meg s végül feleségétől is csattanós érvek vál­nak reá. Elég bolondos helyzet, melyet Csiky ügyesen használt ki. Végül a harmadik felvonás­ban minden kiderül. Még sok tréfás ötlet lel he­lyet itt is: van benne becsületbiróság, melyben a legvénebb gráczia elnököl, egy csapat tréfás quidproquo, melynek végével Poroszkay­ kibékül nejével, Mariska egy derék fiatal ember neje lesz, Achilles kapitány pedig a gyurgevói mű­vésznőt veszi el. A harmadik felvonás mulat­tató alakja Maszlag­, gyógyszerész segéd, kit a princzipális bajai hasonlókép tréfás bajokba sodornak. Abba a hírbe kerül, hogy főnöke ne­jébe szerelmes, ezért jegyese visszaküldi a gyű­rűt ; a szegény, érzelmes segéd kénytelen párbajra, egy csésze cziankálira kihívni „tisztelt főnökét“. Háromszor is a színre jő azon kijelentéssel, hogy vagy „élve tér vissza, vagy sohasem.“ — A bo­hózatot, melynek sok tréfás jelenete, sok jó alakja van, a közönség szívesen fogadta. Az est folyamában négyszer hívta a szerzőt a lámpák elé. — Az est sikerében igen nagy része van a minden izében jeles előadásnak. Különösen két szerep nagyon sokat köszön az előadóknak, Molnárné „Lilly“ je és Földényi „Maszlagija.“ Földényi „gyógyszerész­segéde“ képes lett volna egy­maga a kissé lankadt jó kedvet újra feléleszteni. Minden egyes meg­jelenésével nagy derültséget keltett. — A többi szereplő is lehetőleg emelni iparkodott a darab sikerét.­­ Őfelsége, a király tegnap dél­előtt fogadta a bécsi művészeti kiállítás bizott­ságának négy tagú küldöttségét, mely azzal a kéréssel járult színe elé, hogy nyissa meg sze­mélyesen a kiállítást. A küldöttséget, melynek Dumb­a, Makart és Streit várának a tag­jai, Zichy Edmund gróf vezette s ő tolmá­csolta a kiállítási bizottság kérelmét is. A király megigérte, hogy április elsején délelőtt 11 órakor maga fogja megnyitni a tárlatok A küldöttség hosszabb ideig maradt s Burgban s Ő felsége nagy érdeklődéssel tudakozódott a kiállítási mun­kálatai felől. Zichy gróf bocsánatot is kért a mulasztásért, hogy a kathalógus csak a megnyi­tás után jelenhetik meg.­­ A művészeti akadémia tár­gyában tegnapra egyben ivott előértekezlet, közbejött akadályok miatt nem volt megtartható, minek következtében az előértekezlet megtartá­sát vasárnapra halasztották el a művészek. Ez alkalommal el fogják határozni, hogy a nagy ér­tekezlet mikor legyen megtartandó s miután ál­talános az az óhaj, hogy azon a körünkbe jövő Benczúr Gyula is részt vegyen, valószínű, hogy ez értekezlet a művész itt tartózkodásának ideje alatt fog megtartatni. — Halmy Ferencz, a nemzeti színház kitűnő művésze tegnapelőtt kezdte meg vendég­szereplését a debreczeni színpadon, s egyik kiváló szerepét, Prospert játszotta a Sardou „Utolsó levelében“. A színházat nem egészen töltötte meg a közönség, de a­kik ott voltak, nagy lel­kesedéssel fogadták a művészt, ki mellett H. Danczi Nina és K­i­s­s­n­é tűnt ki leg­inkább. — Délmagyar­országon jobb napok várnak a magyar színészetre. B. Pol­gár társulatát, mely legutóbb Lugoson is nagy pártfogásban részesült, Temesvárra hívták. Mint a „Krassó Szörényi Lapokban“ olvassuk, e tár­sulatot kiválóbb erőkkel gyarapítja az igazgató , az év különböző szakában Temesváron, Becs­­k­ereken, Lugoson, Újvidéken, Verseczen és Pan­­csován fog magyar előadásokat tartani. Délma­­g­yarország városaiban különösen kedvelik Pol­­g­ár­né­ Ait­n­e­r Ilka asszonyt s szép dalait szerte énekelik. Joly államreáliskolai igazgató „a középkori franczia köl­tészetről“ beszélt. Előadó kiemeli, hogy a középkori fran­­czia költészet az első volt, mely újabb nemzeti nyelven szólamlott meg, még pedig oly hatalmasan, hogy irodalmi vezérszerepre jutott, melyet a középkor végéig fenntartott, akként, hogy Befolyása a többi európai iroda­lomra vilá­gosan fölis­merhető. Virágzási korszaka a XI f. és XIII. századba esik; éltető elemét a vallásos­ság, a vitézség és a szerelem képezték. Tartalmát részint régi hősmondákból (Nagy Károly, Artusz kir..lv, Nagy Sándor ii­udaköréből), részint magából az életé öl vette. Előadó röviden jellemzi az azután ama mondák alap­ján készült húskölteményeket , majd áttér a F­a­b­­r­i­a­u­x-kra, melyek a franczia nemzet sajátos szellemét leghívebben tükrözik vissza. Ismerteti az állatmesét (róka mese) és a „rózsaregét“ is, és itt-ott mutatványokkal bővnt­­vén ki előadását, — befejezi azt. Ezután N­é­v­y László tanár a régi magyar humoristákról érte­kezett. A „humor“ szót legtágabb értelemben ve­­vén, rövid elmefuttatás után szól a néphumorról, az iro­­dalmi humorról, mely szintén arabból táplálkozik; elő­adó azután tüzetesebben jellemzi a XVI. és XVII. század humoros költeményeit, melyek újabb gyüj­teményekben, különösen a Thaly Kálmánéiban találhatók. Kifejtvén, miért legalkalmasabb forma humoros előadásra az elbeszé­­lés, jellemzi a humoros elbeszélés terén tett legrégibb kí­sérletét, Mánkoczy István kalandjait. Azután M­ikes Kelement méltatja, mint humoristát. Mikes világnézete, a mint a „Törökországi levelei“-ben létül röződik, határozo l humorista természetre vall. G­v­a­d­á­n­y­i­t és C­s­o­k­o­­n­a­i­ t érintvén, értekező Fazekas Mihály „Ludas Matyi“-jával foglalkozik mokratikus irány­ müvet is bővebben és azt mint de­jellemzi , mely 1840-ben drámai formába dolgoztatván át, a nép ügyének javára a nagy mozgalmak kezdetén hatott igazán Végre Müller József tanár a zene és a fizikai hangz­au kapcsolatáról tartott előadást. A hangszer fogalmát meg­adván, előadó áttér a zenei hangra, melynél a rezgések egyenlő időkben következnek egymásra. Csak oly hangok vétetnek észre a fül által, melyek másodperczenkinti rezgésszáma 16 rezgéstől 88,000 ie terjed; ez körülbelül 11 oktáv, vannak azonban oly fülek, melyek csak 6 - 8 oktávot bírnak észrevenni. A zenében alkalmazott hangok 40— 4000 rezgésig terjednek s csak az orgonáb­ól szoktak még mélyebb és magasabb hangokat alkalma­zni. Az em­beri hangnak rezgései 80—105- ig, azaz 2 oktávra ter­jednek; kivételek fenomális jelenséget képeznek, így p. o. Fischer basszista legmélyebb hangja csak 44 rez­gésnek, a híres Catalani magas f-je pedig 1408 rez­gésnek felelt meg. Előadó különféle készülékekkel kísér­letet tesz, és a szirénával a rezgések számát is megha­tározza. Mindhárom előadót zajosan megéljenezték.­­­ A jövő heti előadásokat nem pénteken, hanem csütörtökön a hó 30-án tartják meg. Szász Károly miniszteri tant­esés ez alkalommal tartandó előadásának tárgya : „­Ja­rett és Lynette“ Tennyson „Király-idilljei“-ből. — A Petőfi-társaság felolvasó gyű­lése De­brec­zenben Mint tudva van, Debreczen város polgármestere, a város által hozott határozat alap­ján felkérte Jókai Mórt, mint a Petőfi társaság elnö­két, hogy az alatt, míg a főiskolai tanulók Debreczenben tartózkodnak, tartson egy felolvasó gyűlést Debreczenben. Jókai, a Petőfi-társaság határozatához képest tegnap érte­sítette Debreczen város polgármesterét, hogy a társaság a város meghívását köszönettel vette, elfogadta és a felol­vasó gyűlést május 7-én fogja Debreczenben megtartani. — Vörös kereszt. Az Erzsébet kórházra, melyet a vörös kereszt-egylet kiválóan a betegápolónők alapos kiképzésére fog felállítani, újabban több ember­barát és testület tett alapítványokat, u m.: Károly Lajos főherczag 500 frt, Erzsébet főherczegnő 500 frt, Albrecht főherczeg 1000 frt, szegedi hölgyek 1000 frt, Szeged szab. kir. város 2000 frt, temesvári fiók-egylet IfiO0 frt, Gy [UNK]>] város és győrvárosi választmány 10 00 f.t. e szerint » kórházi töke: 47671 frt 60 kr. A kórház épitése azonnal megkezdetik, mihelyt 60 ágyalapítvány íratott alá A betegápolónők intézménye már most is a­ggüöcö­sebbnek bizonyul. A Budapesten­­ fürdő utcza 6 s* , felállított intézet ápolónőinek szolgálatát annyira igénybe veszi a közönség, hogy az igazgatóság jónak látta a Temesvárott működő próbaápoló­nőket ás a buda­pesti katonai kórházban kiképzés végett elsiervezett ápoló­­ nők közül a feltanitottakat a budapesti intézetbe fiegtatini. Május 1-től pedig a múzeum környékén uj intézet fog nyittatni. Azon elfogultságot, mely a közönség részé­ről ez új intézmény iránt eleinte mutatkozott, az ápoló­nők dicséretreméltó odaadása immár eloszlatta, a­mint azt a betegektől érkezett köszönő levelek bizonyítják. Az ápolónők vidéken is tesznek szolgálatot.­­ Az állatvédő-egyesület alap­szabályai és működési terve tárgyában a nyilvános érte­kezlet e hó 26-án d. e. 10 órakor lesz, a régi városház tanácstermében. Királyi Pál elnök és Herman Ottó bizott­sági tag meghívják az ü­gy iránt érdeklődő közösséget. Az előértekezlet változatlanul fogadta el Herman Ottó orsz. képviselőnek alapszabály-tervezetét. — A magyar tnd. akadémia márcz. 27 én d. n. 5 órakor összes ülést tart. Tárgyai a következők : 1. G­a 1­g <S­c­z­y Károly 1. tag emlékbeszéde M­o­r­ó­c­z István 1. tag fölött. 2. Beöthy Zsolt 1. tag jelentése a gr. Karácsonyi drámai pályázatról. 3. Folyó ügyek. — A budapesti szabó-segéd Önképző egylete p hó 26-ikán d u. 3 órakor, a Löbl-féle vendéglő­ben (Laudon-irízű és sugárut sarkán) tartja V. évi ren­des közgyűlését. — — Az országos régészeti és embertani társul­at nyilvános ülése márcz. 28-án délután 5 óra­kor a m. t. akadémia kis termében (I. emelet) fog tar­tatni. Tárgysorozat: Thallóczy Lajos A hanisérokról. Száll Farkas, A Karczag vidéki kun halmok­ni !' , -e­,v Ká­roly. n Corvin-könyvtár Attavante codeiciroi. W­gy Géza jelentése a székely nemzeti múzeumról. — Az óbudai „Cselka“ betegsegélyző és temetkező egylet legutóbbi közgyűlésén azt a határozatot hozta, hogy az egylet megalakulása emlékére, valamint a szegényebb sorsú lakosságnak az egyletbe lépése meg­könnyítése czéljából, a beiratási dijat ápril hó 15 től május 1-éig terjedő időre 6 írtról 3 írtra leszállítja. Egyletek, társulatok: — A fejencivk­on­ társaskörben ilis*es közönség hallgatta ma este Pulsisky Ferencaet, ki em­lékiratainak egy eddig ki nem nyomatott fejezetét olvasta föl. Az előadottakban az 1861. év politikai mozgalmait ismertette az ő megszokott szellemességével s itt-ott szó­noki hér váltotta fel az előadás könnyedséget. A felolva­sásnak az volt a legszebb részlete, mely Cavour halálával foglalkozik. Meghatóan írja le ebben a szerző, hogy mily nagy gyászt keltett Olaszországb­an e nagy államférfin el­hunyta, m­­ely mintegy berekesztője volt Kossuth aktiv po­énikájának A hallgatóság mindvégig figyelemmel kisérte az érdekes felolvasást s telkesen megéljenezte Pulszkyt. A felolvasást kedélyes lakoma követte. ~ Kegyeletes ünnep Az V. kerületi kir. katholikus főgimnázium dísztermében kegyeletes ünnep volt tegnap. A tanuló ifjuság dr. Corzán Avendomo Gabor igazgatót nevenapján ezüst koszorúval tisztelte meg. A koszom átadása szavalattal összekötve. Moroay Győző VIII. és hangversen­nyel volt osztálybeli, rövid be­széddel üdvözölte a tanári pályán 28 év óta működő igaz­gatót, a­ hangversenyben különöben Csernovsz­ky Frigyes gordonkajátéka és Gosztonyi Béla és B­a­n­s­e b Károly négykezes zongorajátéka tetszett. Az igazgató meghatva köszönte meg a tiszteletére rendezett meglepetést. — A középt­a­n­oda* tanáregyist segély­alapja javára tartott előadások mai estélyén Hofer Ká­ Mulatságok, — A „budapesti dalár-szövetség“ és a „Cermattia“ német egyesület ma esti mulatsága olyan volt, mint megkésett fecske (farsangi mulatság a böjt derekán), a­mely azonban a legkedvezőbb időjárás mellett indul­­t­nak. A ma esti mulatság fél kilenczkor hangversen­nyel kezdődött, a­mely eltartott egészen éjfélig. A hangver­seny czélja az volt, hogy mulattassa a jelenlevőket, a­mi főleg tréfás pontjai által szinte sikerült is, így például a „Direktorin und Inspektorin“, czimig kettős jó szálas tréfa . Ü­gyes volt a „Loreley“ paródiája is. az egyes pontokat a jelenlevők élénken tapsolták, főleg Hofernek „Tarka ma­dár“ czimü kardalát. Hangverseny után táncz következett, s hogy a mulatság minden tekintetben sikerült, az nagy részben P­o d­a­c­k Ágoston („Germ­ánia“) és Poppe („Dalárszövetség“) elnökök érdeme. A társalgás általában német nyelven folyt, de a magyarosodás már e helyen is terjed, a­mennyiben a „Germánia“ egyesület tagjainak legnagyobb része elhatározta, hogy a legközelebbi köz­gyűlésen megváltoztatják az egyesület ezimét, a­mely nem­ méltó hozzájuk, és a­mely úgy maradt az újabb tagokra a régiekről. Gyászravar Fogarassy Mihály erdélyi rógi. kath. püspök, mint m­ai lapunkban reál* cujlitettü­k, el­hunyt 82 éves korában Gy­ulafehér­vártt. A mint írják, tegnap hajnaltól kezdve volt ásandó agó­niában. A halálcsengetyü órákon át touyászsa el, figyelmeztetve a híveket, hogy a főpásztor hal­­doklik. A templomban és a beteg ágya körül a papság egyházi díszben imádkozott. A halál d. u. 2 órakor következett be. A gyávás és áldozás után a haldokló főpap még szólni akart Lönhar­d t ez. püspökhöz és a kanonokokhoz, de hangját nem lehetett már érteni. Gyulf­eiérvár és Ko­lozsvár kath. templomain kitűzték a gyászdu >é­get. Az elhunyt püspök végkivonata hamvai fölött gyászbeszédet mondjatuk, volt, Lor­y urolyre dr. Eltes kolozsvári plébánost, kérték fől. temetésre dr. H­a­y­n­a­l­d bibornok-érsek, vag­y­kori erdélyi püspök hivatott meg. Valószmű­iog vasárnap lesz a temetés , addig min­­dennap gyászolat mondanak az erdélyi katholikus tem­plomokban. Életrajzi adataiból a már említette­ken kívül m­ég a következőket említhetjük : Fog»ra»y Mihály született 180». szept 17 én Gysrgyó-Szent Miklóson Erdélyéin. Tizenhat éves koráb­­a az erdélyi egyházmegye növendékei közt felvetetvét, a bölcsészeti tanfolyamét Gyula-Fehérváron, a hittudomán­yt pedig Bécsben végezte el. 1823-ban áldozárrá fölzetlel­tatven, három éven át NI. Szabenben mint segédlelkész és gimnáziumi tanár működött, utóbb pedig a betsi íeLőob papnevelő intézetben, két évet töltött, bőr a bu­mdori ko­nszerút is elnyerte. Hazájába visszatérvén, a gyulafehérvári papnevelő intézetben a bibliai tudományok t­ u­ érává, maj­d szentszéki ülnökké és a szegények ügyvédjévé neveztetett ki. Később az erdélyi elemi iskolák felügyelője lett. 1832- ben Kolozsvárra tette át lakóhelyét, hol mint iskolai fel­ügyelő­eb királyi könyvvizsgáló volt alkalmazva. De mir a következő évben Bécsbe hivatott, hol eg. és kir. ádvati káplánná és a felsőbb papnevelő-intézetben tanulmányi igazgatóvá neveztetett ki. Itt öt évet töltött. Ezalatt, 1837-ben, bocsátotta közzé „Az erdélyi püspök­ polgári te­kintetben“ czimü jogtörténeti munkáját. 1838-ban nagyváradi

Next