Egyetértés, 1882. március (16. évfolyam, 60-89. szám)

1882-03-20 / 79. szám

kokil bemutatása képesté, melyben huszonhárom fia és­ leánygyermek vett részt. Azután Almásy Tihamér „Kát­ér mu’tán“ cz. vigjáté­kce került színre. N' r? y Ibolyka k. a népszínház tagja é K­a­l­m­á­r István játszottak. A vov­sor utolsó pontját ez c­ ö csoport képezte, mely a „László magyar és cseh király leánykérő kül­döttségét VII. Károly franczia királynál­ ábrázolta. Részt vettek benne: Wéber Antalné, Abaffy Gizella, Wänpf Ilona, Koller Antónia, Ma­yer I­rén, Pálf­y Margit, Tóth Viola, Zsótér Gi­zella, Apáthy Gyula, Aigner Lajos, Babó Emil, Bayer Béla, Burger József, Csikós József, Jeney Mihály, Kósa János, Koczor János, Kocsis La­jos, Mercse Mihály, Pókay Elek, és Reiner Jó­­zsef. Ez a­ képlet és a porczellán alakok a rendezők becsületére vált­ak Jövedelme is nagy volt az estély­nek, melynek bevétele megközelíti az ezer forintot. Hangverseny után a közreműködők és azok csa­ládjai fényes társas vacsorára gyűltek öszz a „Hungária“ szállodába, hol Tisza Lajos kirá­­­lyi biztos is megjelent, ki különben az egész estély rendezésére is befolyt. — S 2­iah­á­bi játékrend. Nemzeti színház: 20-án „Odette“, 21-én „Szöktetne a soraib­­­ól“ (1-sfzör), 22-én „Kan? és mód“, 23-án „Próféta“ Wiltué vendégjátéka,­­24-én „A kaviár“ (1-ször), 25-án „Norma“, 26-án „A kaviár", 27-én „A kaviár.“ A vár­sz­í­n­h­á­z­b­a­n : 23 án „Alfonz úr“, 25 én „az at­­taché“ , 26-án „Al­arczos bál.“ — Népszínház: hétfő 20-án „A Szélháziak“, kedd 21. először „Viola­ Ibolya“, szerda 22. másodszor „Viola Ibolya“, csütörtök 23. „Viola­ Ibolya“, péntek 24. „A Szélháziak“, szombat 25. „Viola Ibolya.“ — P­r­i­s 11 e Kornélia asszony, mint Sze­gedről írják, nagy tetszés közt vendégszerepel. A művésznőt a szegedi színházhoz, a szegedi közönséghez szorosabb kapcsok fűzik, mert ak­kor, a legnagyobb veszedelem idején is Szege­den vendégszerepelt. A víz már már­ áttörte a gátakat, minden órában félni lehetett a kat­asz­tró­fától és a közönség mégis szerepl*ásig meg­tölti a nézőtért. Másnap a művésznő elutazott és a veszedelem nemsokára bekövetkezett. Ké­sőbb egész díjtalanul is játszott Prieb­e Kornélia a szegedi árvízkárosultak javára. Most az ájuló, épülő Szegeden természetesen még szívesebben fogadják, mint a remegés napjaiban. A „Csacska nők“-ben, a „Rang és utód“-ban­ és több más darabban van alkalma a közönségnek sűrű tap­saival kitüntetni. — Benczúr Gyuláról, a kitűnő festőről, kit ma holnap egészen magunkénak vall­hatunk, a következőket írják Münchenből a „Frankfurter Zeitungé nak: Művészvilágunkra is­mét pótolhatatlan veszteség vár. Benczúr tanár, kinek „Bacchansnö“ je nemrég oly általá­nos tetszésre talált az idevaló műcsarnokban, meghívást kapott a magyar kultuszminisztertől, hogy vállalja el a Budapesten tervezett festő akadémia igazgatását. S e megtisztelő felszólí­tásnak engedni fog a nagyrabecsült művész. Ide­való barátai és tisztelői nem örömest válnak meg tőle, de remélik, hogy hazája tő idén is sze­retettel gondol majd az Izar partján emelkedő művész­városra. — Wiltuá asszon­y.r­ő­l egy budapesti kőnyo­maté lap azt­ jelenti nemré­g, hogy eífyatalában nem szán­dékozik vidéken vendégszerepelni. Egy kolozsvá­i lap viszont arról értesül, hogy az ünnepelt művésznőnek ilyen — minden meghívást kizáró — elhatározása nincsen. El­foglaltsága ugyan nem engedi meg, hogy épen most ven­­dégszeret éljen valahol. De késő b, mikor budapesti köte­lezettségei nem foglalják el annyira, hangversenyezni szán­dékozik a vidék nagyobb városaiban, így Nagyvár­­­don és valószínüleg Kolozsvárt is . A bécsi operaszínházban nagy sikert aratott tegnap A­rrigo Boito olasz ze­neköltőnek „gefiszto“ czm­­ű operája, melynek előadására most készül a nemzeti színház. Mar­git szerepét Lucca Paulina asszony énekelte, de csak a börtönjelenetig, mert itt annyira erőt vett rajta a rekedtség, hogy szerepét Kupf erné asszonynak kelle átadnia. A bécsi lapok nagyon dicsérik “&•>- opera kiállítását is. — Pécsről írják lapunknak: E hó 16-án Ba­láz­s­n­é Bognár Vilm­* asszony jutalomjátékául Erkel Ferencz „Hunyadi László“ ja került színre. A színház szo­rongásig megtelt. Jutalmazott művésznőt megjelenésekor élénk tapssal fogadták. A zsinórpadlástól élő virágokból készült ditzes kosz­rut bocsátották le, melynek széles fe­­hér selyem szalagján a szivügypártoló bizottság felírása volt­ olvasható. A tara síüutével mint a közönség kül­dötte Perczel F. joghallgató lépett a színpadra és rövid üdvözlő beszéd­et intézett Balázsodhoz s a közönség nevé­ben átnyujtá az ezü­st babérkoszorút, a finom müvü nehéz ezüst táb­zát s a többi értékes ajándékokat. Az ezüst ba­bérkoszorún a művésznő kiváló szerepei vannak bevésve. A koszom díszes bársony tartóját Böhm M. pécsi könyv­kötő és diszműkészítő készítette. — Változások a képzőművé­szeti társulatnál. A képzőművészeti tár­sulat választmánya által kiküldött 7 tagú bizott­ság tagnap este értekezett P­e­r­l­a­k­y Kálmán­nal az igazgatói állás tárgyában. Perlaky feltételei­nek főpontját az képezi, hogy ő az igazgatói állást állat­ do­zva óhajtja látni s igy azt nem­ egyszerű megválasztás, hanem úgyszólván nyilvános pályázat utján kívánja betöltetni. A választmány pedig nem szándékozik az igazgatónak mindenben fel­tétlen teljhatalmat adni, hanem ez állást úgy óhajtja rendezni, hogy az a választmány ellenőr­zése alá esnék, 6 havi felmondási idő mellett. Az igazgató a választmán­nyal szemben elvál­lalná a felelősséget. A segédszemélyzetet, illetve a hatásköre alá tartozó tisztviselőket ő ellenő­rizné ugyan, de valamely tisztviselőknek a szer­ződtetése vagy elbocsátása az igazgatóság ha­táskörébe tartoznék. Az igazgatónak ugyan jogában állna esetleg, ha a társulat érdekei azt megkívánják, az illető tisztviselőt állásától fel­függeszteni, tartoznék arról azonban az igaz­gatóságnak jelentést tenni. Az igazgatóság jogában állana aztán az illetőt vagy ismét vis­­­szahelyezni állásába, vagy végleg elbocsátani. Az igazgató mellett még egy jegyzői állás 1000 frt évi fizetéssel és esetleg egy írnoki állás lesz rendszeresítendő. A K­a­m­a­r­a­­­z­e­n­e e­s­t­é­l­y lesz e hó 22 évi vigadó kis termében Kraucaevics D., Pinkus H., Sa’osthiel J. Ruhoff H. és Brüll Ignácz közreműködésével. M­űí s­o­­rozat: 1. Haydn, Négyes (E-dúr) 2 hegedűre, mély­hegedűre és gordonkára. Moderato, Menuetto, Adagio, Presto. 2. Brüll. Suiis hegedűre, zongora kísérettel (uj) Präludium, Scherzo, Thema változatokkal, Alla Oiga. 3 Schumann. Etudes Sycfoniques (13. mű). 4. Bee­t­­h­o­v­e­n. Négyes (Es-dur, 127. mű­) 2 hegedűre, mély­hegedűre és gordonkára. Maestoso-Allegro, Adagio, Scherzo, Finale. Saladé. Asperges et Fonds (Tatáiét ants, sauce holían­­daise. Gateau Dauphin méringue. Glace chocclat. Fro mage. Fruits. Vins. Ebéd után a társaság nem oszlott el, ha­nem együtt maradt és társalogva vagy a zenét hallgatva töltötte el az időt féltizig. Ekkor teát szolgáltattak fel, melyre az említett rend­­eken kivül hivatalosak voltak még: Hesse­wffy Aurél gróf, P­á­l­f­f­y Pál grófné, P­á­lffy herczeg, P­á­l­f­f­y Anna és Margit fir fnek, Károlyi Sándor grófné, Károlyi Sándor gróf, Ssapáry Géza gróf nejével,stb. Az estély folyama alatt B­á­n­f­f­y György báró zongorához ült és több darabot játszott, majd R­o­c­s­i Marie grófnő énekelt a B­á­n­f­f­y báró zongorakísérete mellett. A társaság őszinte elis­meréssel adózott a grófnőnek szép énekéért és a bárónak pompás játékáért. Az­­ estély tizenegy órakor végződött.­­ A „Horn Ede“ nev­t viselő ápolóegylet sike­rlfc tánt «mulatságot tartott tegnap este a zenekedvelők egye­sületének termében Általános jókedv s a fiatalság között ezenkívül általános tánczkedv is uralkodott, mely még a bál végével (hajnalban) is megvolt, csak úgy mint kez­detben (este kilenczkor), elannyira, hogy a táncának alig szakadt volna vége, ha körbe nem veti magát a szülői te­kintély. A táncvos hölgyek távozása eloszlásra kényszeri­­tette a tánczosokat is, kik sokáig édesen fognak vissza­emlékezni a tegnapi táncrestélyre, mely különben a szüp­­őfa alatti tombola eredményéve­l együtt igen csinos jöve­delmet hozott az egyesületnek. Az első négyest Arany Farkénak zenéje mellett nyolczvan pár tánczolta. A nők közül ott voltak: N­e­u­m­a­­n­n Jakabné (az elnök neje), Berger Jakabné, Grünstein Markusné, Weisz Adolfné, B­a­r­n­a Ignáczné, K­o­h­n Albertná, R­e­i­c­h­fi­m­­a­n­n Jakabné, Oppenheim Regina, Deutsch Simonné, Reichsfald Jakabné, Stadler Jó­­szefné, özv. Danneborg Ignáczné, F­a­n­t­a Hen­­rikné, Lippmann Lajosné, stb. továbbá: S­c­h­e­i­­h­e­r Berta, Singer Jenny, D­u­s­á­k Jenny, Mos­­k­o­v­i­c­s Katicza, Block Regina, Winter He­léna, Tauber Fanny és Netta, Schenk Sarolta, Schön Hermina, Herman Hennin, E­k­k­e­r Berta, W­e­i­s­z Juleen, Markstein Berta, H­erz­fel­d­e­r Lina, Hausinger Emma, H­art­ete­i­n Rozália, Barna Ida, Diamant Fanny, K­o­h­n Klára, Klein Paulina, M­a­u­d­e­r Juliska, K­o 1­l­m­a­n­n Etelka, A­b­e­r­e­s Frida és Róza, Fleischmann Jozefin, M­a­n­o­w­i­t­z Julia, Steiner Regina, Dauneberg Julia, stb. A „budai izraelita nőegylet“ ma esti tinezvi­­galma a budai „Fáczán“ termében ismét azok közé tar­tozott, melyeket csak azért rendeznek, hogy a jótékony­ság lassa hasznát és a mai est eredményével a rende­zés élén álló hölgyek minden tekintetben meg lehetnek elégedve. Nagy és díszes közönség jelent meg, melynél épenséggel nem hiányzott a jókedv, sőt ellenkezőleg: általános volt. A hölgyek közül ott voltak : Schubert Edéné (bálanya) tiszta fehér chrém-atlasz brochát ruhá­ban, dr. Schlesinger Edéné és leányai Viktória és Dóra, dr. Doktor Henrikné Oroszlány R­za, Beck Fáni, Fiúért Izidorné, Stern Erneaztin L­u­s­e­t­i­g Lajosné, B­ó­z­a­i Antalné és leánya Szidónia, Breuer Gizella, Deutsch Lajosné, B­r­a­n­d­t Ká­­rolyné, Deutsch Ilka, Rozenberg Friedriika, Hatsche­k Berta, dr. Marchsteinné, özv. G­a­i­­­duschekné és leánya Gaiduschak Berta, G­r­ó­s­z Leonóra, Beck Fanni, Weiss Berta, Kolm Róza, Morgenstein Róza, Mandl CzecziMa, K­a­u­i­t­z Helena ,stb. Az első négyest 50 pár tánczolta.­­ Az egy­let alap javára bevett jövedelem 600 frt. A tánczviga­­lom­ Bunkó Vincze zenekara melle­t reggeli 6 óráig tartott. A tiszti kaszinó tegnap esti tánczmulatsága (a K­orolykaszárnya disztermében) újabban is fényesen iga­zolta, hogy nem egyhamar találni olyan mulatni­ tudó né­pet, mint a uat­níiság. A mulatságot szereti mindenki, de nem mi .Men ki tudja azt így rendezni, hogy a végén el­mondhassa : úgy mulattam, a­hogy kívántam. A tisz­i ka­szinó báljairól távozók rendszerint azzal az önelégült meggyőződéssel térnek pihenőre, hogy jobban mulattak, mint remélték. A tegnapi tánczvigalm­at hangverseny előzte meg, a következő műsorral: 1. Nyitány, fonó-dal és bal­lada Wagner Richárdnak a „Repülő hollandi“ cíimű dalművéből, előadta a 83. számú gyalogezred zenekara. 2. „Die búden Rosen“ S«phirtól, előadta Po­pletsan főhadnagy. 3. Montenuovo herczegnek „Du hist wie eine Blume“ és Abt Ferineznek „Vöglein am Fenster“ czim­ű dalát T­a 1­e­r­o Fanny énekelte. 4. „Férfi négyes“ elő­adta több kaszinő-tag 5. Anna Donizettinek „Linda di Chamounix“ czim­ü dalművéből, énekelte T­a 1­e­r­o Fanny. A műsor igen ügyesen volt összeállítva s nem is volt fárasztóan hosszú. Minden egyes pontja tetszésnyilvá­­nulást idősett elő s különösen tetszett T­a­t­e­r­o bisaaz­­sz­ony szép éneke. Kár, hogy a rendezőség nem vette figyelembe, hogy a magyar fővárosban tartja hangverse­nyét,­­ hogy a hangversenyt igen sokan hallgatták, a­kik szívesen vették volna, ha a műsornak magyar pontjai is lettek volna, mert nem volt egy sem. A hangverseny fél kilenczkor kezdődött és fél tízkor ért véget, azután megeredt a tánca. A nők közül ott voltak : Edels­heim- Gyulai Lipót báróné, Zichy grófnő, Horváth tábornok neje és leánya, P­o­n­g­­r­á­c­z Klára bárónő és leánya, Rakasovic ezre­­desné, Doppler Ilka, T­a­b­e­a­s nővérek, K­e­­mentzy k. a., Keömley Pálné, S­e­i­t­l Ru­dolfod, Mikolaschek k. a, Engel Józsefné, Henperson Mari leányával, Walther Anto­nine bárónő, Fodoróczy Matild, Herczegh Mihályné, Horváth Károlyné és nővére, I­n­t Ö­­d­i­n­é és leánya. Távoliné leányával, T­u­t­s­c­h­­n­e­r Ágostonná nővérével, D­u­d­i­c­s Györgyné, Schmie­­d­e­g­g grófnő, G­e­r­s­i­e h Ignáczné, K­h­ó­r­n­é leányával, Koller Mária leányaival, K­u­k­u­l­y­e­­v­i­c­s Gyuláné nővéreivel, Hofmann Sándorné leá­nyaival, B­ó­k­a­y­n­é leányaival, Bauer Ivánná le­­­nyával, reinerzi Z­i­m­b­u­r­g Alajosné, Kap­y Imréné leányaival, Böhm Jánosné, Gruber Gyuláné nővé­rével, Nagy Ferenczné leányával, G­r­ä­f 1 Károlyné nővéreivel, Stein Mórné, Gunst Zsigmontné leá­nyával, Wessely Jánosné leányával, S­z­ű­­c­s Mi­­hályné leányával, Krichina Károly báróné stb. A férfiak közül ott voltak :Edelaheim-Gyulai báró főhadparancsnok, Fejérváry báró államtitkár, Sehemel-Kühnritz altábornagy, Fasten­­berger, Paar gróf és G­e­r­i­e­h Richárd vezér­őrnagyok, Rakasovic, Holheim, Bracht és Gabriani ezredesek, H­e­r­s­i­e­h Ignácz kú­riai bíró, Keömley Pál és Tuschner Ágost kir. táblai bírák stb a mulatság késő hajnalban végző­dött s az eloszló társaságnak nem tgy tagja sóhajtott fel : kár, hogy e mulatság az idény utolsó vigalma volt.­­ A „budapesti angol társalgó kar“ tegnapi táncz­­vigalmával az veszített legtöbbet, a­ki szeret jól mulatni és nem volt ott. Mert jól mulatott mindenki, a­ki ott volt, az ügyes rendezőség igen élelmesen gondoskodott róla, hogy senkinek se lehessen oka a panaszra. És igyekezete nem is veszett kárba Az estély kilencz órakor kezdődött a vigadó kisebb termeiben, de a táncz csak tízkor. Ez időt a B­a­l­á­z­s Kálmán zenekara által játszott dara­bok töltötték ki. Majd táncz következett s éjfélkor tréfás hangverseny, a­melyen az embernek az oldala is megfa­­jult a sok kacsagástól. Volt szentimentális dal, etiópiai ének, stb. Legtöbb tetszésben részesült a „Yankee Do idle“, melyet jelmezes „kaliforniai minstrel“ (persze idevalókból álló, befeketített arczú) társaság énekelt, de énekelte a hallgatóság azon tagja is, a­ki tudta és a­kinek énekelni tetszett. A jelenlevők reggel felé a legderü­ltebb hangu­latban oszlottak el. Az első négyest ötven pár tánczolta. A nők közül a mulatságon jelen voltak : L­ö­w Edéné, Fischer Gézáné, özvegy Brenner Henrikné, L­i­p­t­h­a­y Pálné, Ungár Sándorné, C­z­i­p­e­r­­novszkiné, Guttensteinné, Csil­lag Józsefné Btk., továbbá :Guttenstein Cary, Brenner Jenny, Schneeweiss Fanny, S­z­u­s­a­i Róza, R­o­t­h­f­e­l­d Lujza, S­p­i­t­z­e­r Kunigunda, Schlesinger Malvin, R­i­g­o­c­z­i Czili, K­o­h­n Juliska, Solomonson Ella, R­a­­d­i­c­z Czeczilia és Berta, P­o­l­l­á­k Irén, Egerer Gizelle, Fischer Mariska, P­o­l­d­e­s­z Nina, Alt­städter Janka, Steiger Róza, A­n­d­r­e­s­z k. a., E­n­g­e­l Angela, G­r­ü­n­f­e­l­d Róza, S­e­m­m­­ler Paula, P­o­l­i­c­z­e­r Berta, Blau Janka, Aguiar Jenny, Weinberger Janka, Gross Stefánia, Scheiber Janka, Handel Berta Btk. — A „magyar tisztviselők országos egyesülete“ ál­tal rendezett össze­s mulatságoknak mindenkor olyan ke­délyes, családi jellege van, hogy az ember szinte odahaza képzeli magát a saját házánál, (a­kinek van), természete­­sen a házigazdára és a háziasszonyra ily mulatságok al­kalmával nehezedő teher nélkül. Az csak hadd maradjon a rendezőségre, mely úgy látszik nem igen érzi a rende­zés terheit, mégis ügyesen végez el mindent s van rá gondja, hogy az egybegyült díszes társaság jól mulas­son. így történt a tegnapi mulatságon, mely egyáltalán nem állott hátrább az előző vigalmaknál, a táncz előtt hangverseny volt e műsorral: 1. „IX. hegedűverseny“ Benőt­tél, zongorakísérettel előadták Máthé István és Gaal Ferencz. 2. „A kis kérdés“ és „A rózsa“ Them Károlytól, énekelte V u­i­t­s László, zongorán kísérte K­i­n­t­n­e­r Károly. 3. „Polonaise“ Liszt Ferencztől, zongorán előadta K­o­d­e­r­t­e Róza. 4. „Ballada“ és „Bölcső dal“ Gaal Ferencztöl, hegedülte Máthé István, zongorán kisérte: a szerző. 5. Magyar népdalok,­­„Elmennék én tihozzátok egy este.“ „Ne csalj meg, ne csalj meg, ne csalogass en­­gemet!“ „A szerelem zöld hibái­.“ stb.) énekelte Pálmai Ilka, ki csak akkor érkezett meg, mikor a táncz már ja­vában folyt, de a rendezőség kérésére az emelvényre lé­pett. A műsor minden pontja tetszett a hallgatási­gnak mit tapsban nyilvánított. A Pálmai Ilka éneke után ismét ráhúzta az Öreg Rá­cz Pali zenekara a csárdást, mire újból megkezdődött a táncz és nem is végződött be hamarább a reggelnél. Az első négyest ötven pár tánczol­­ta. A mulatságon a nők közül jelen voltak, asszonyok: Pálmai Ilka, Angletta Arnetcé, A­s­t­a­l1­a­r Mik­­lósné, Csillag Benőné, Kempelen Jánosné, B­e­n­e Im­réné, Tóth Győzőné, Jankó Gyuláné, K­é­g­l Sán­­dorné, André Lajosné, Thuróczy Adolfné, özvegy C­s­i­p­k­a­y Lujza, Halba­u­er Nándorné, Szád­ovsz­­k­y Józsefné, Dózsa Pálné, H­o­f1 Frigyesné, V­á­g­h­y Lajosné, stb leányok: Fáji Fáy Ilona, Merényi Ella, Mokki Lenke, Sárkány Ilonka, Koder­le Róza, T­a­k­á­c­h Jolán (Pomázról), André Emma, B­a­l­áz­s­o­­v­i­c­s Gizella, H­o­f1 Miczi, Frömmel Lujza, V­á­g­h­y Gizella, Hofszasz Tíróz, Sorer Vilma, Vörös Ilonka és Erzsike, Vasvári Corinna és Ida, Asztal­­f­e­r Irma és Olga, Csillag Antónia, S­ü­m­e­g­h­y Mi­­csike és Anna, Molnár Janka, Z­l­i­n­s­z­k­y Lujza, Vész Margit, Thuróczy Jilma és Terike, Metzler Antónia, Haitianer Aranka, Gaál Mariska, B­er­ez­e 1­i Emma, Dózsa Julia és Antónia, Kain Anna stb. — A „Jakab forrása“ czimü szegény gyermekkert egyesület ma­niverstas estét szerzett azoknak, a­kik el­jöttek meghallgatni azt a hangversenyt, melyet a „Hun­gária“ szálló termében rendezett. A hangverseny a követ­kező műsor szerint folyt le: „Larghetto“ Nardinitól, he­gedűn előadóa Herman Mariska, ti utóbb Huber Ká­roly „Repülj fecském“ czimü ábrándját is játszotta. Das Marsehner „Hans Helling“ cGray dalművéből és részlet a „Wanderer“-től, énekelte Ney Dávid. Rhapsodia Liszt Ferencztől, két zongorán előadták T­e­l­b­i­s­z Jenő és Mészáros József. „Fecske-fészek c. templomban“ köl­temény Hugo Viktortól és a csók megnatírozása D­ó­­czy „Csókájából, szavalta Csillag Teréz. A hang­verseny minden pontját a hallgatóság méltán tapsolta. Legjobban tetszett Herman Mariska hegedű­játéka és Csillag Teréz szavalata; míg az előbbi szabatos játékával, hegedűjének tiszta, lágy hangjaival addig ez utóbbi érzelmes szavalatával ragadta el a közönséget. A hangverseny fél kilenczkor kezdődött s jó másfél óráig tartott. Ezután táncz következett, melyet a fiatal­ság sok tű­zz­el járt egészen hajnalig. Az első né­gyest pár tánczolta. A közül ott­­ voltak : Fisch maun IguáczyA* Murányi Árminná, Müller Lajosné, K á l d o r Simonná, B o s k o­­w i c z Mérné, H o I e z e r Simonná, Bányai Li­­pólné, Tauber Leone', Freund Miksáué, Ber­ger Móiiczné, Bloch Róza és Katinka, Fuchs Liuba, Bükkfái Emilia, Löwinger nővérek, Bosbowicz Laura és Emma, Weinberger Irma, H o 1 c z e r Szidónia, Fischmann Sarolta, C z i g 1 e r Adél, Schlänger Hertniu, Sehw arca Fanny, Schlesinger Katalin , Weimer Laura és Adél, Adler Irma, C z i g 1 e r Sarolta, Féltért Irma, K u t t u e r Czeczilia, Adler Róza, Schiff manu Kataliu, Linzer Auna, Rótt Amália, Wertheimer Aranna, Deutsch Hermiu, stb. — Beethoven - estély volt e hó 17-én F­ö­l­d­y János kir. tanácsos vendégszerető házában Budán. Az estély minden tekintetben sikerült. A műsor k­övetkező­­képen volt összeállítva: 1. Sonata F-dur (5. mű­) zongorán s hegedűn előadták Koderle Róza k. a. és Messner Ernő ur. 2. Ab­ perfido-df. 1, énekelte Komlósy Xaverina k. a. zongorán kisérte dr. Wachtel Aurél. 3. Es­ dur. Változa­tok és Fuga (35. mtí), előadta Földy Jánosné urhölgy. 4. Hiszek F. L.-től, Nem hiszek Riskó Irén k. a. és Szalay László. Sz. P.-től, szavalták 5. Sonata Appassio­­nata (57. mtí), előadta Földy Jánosné urhölgy. 6. Fidelio dala, énekelte Komlósy Xaverina b. a., zongorán kísérte dr. Waahtal Aurél. 7. Nagy trio B-dur (97. mű), zongo­rán, hegedűn ás gordonkán hölgy, Schnierer J. és Papp E előadták. Földy Jánosné ur­8. Induló, előadta Földy Jánosné urhölgy. — a háziasszony Földy Jánosné szül. Lépessy Ilona urhölgy volt, ki mint Liszt tanítványa, zongorajátékával is tetszést aratott, s az elő­adott többi darabot, valamint az érzéssel szavalt költe­ményt is megtapsolták. Az előkelő és szép számban meg­jelent közönség körében az említetteken tirttl voltak: Lépessy Róza, Bolberitz Leonie, báró Splényi nővérek, Kuiszt nővérek, báró Zvertyik Hermia, Benárd Klára, Standinger Zsófia, Molnár nővérek, Grün Ilka, Kőszeghy Marietta, Szalay Mariska, Madarassy Mariska, Csanády Györgyné, Bolberitz tábornokné, Péchy Lászlóné, dr. Kiss Sándorné urhölgyek, továbbá Wettstein Antal és Conrád Mór legf. it. bírók, Köpfinger Frigyes és Bénárd Lajos min. tarnácsosok nejeikkel, Riskó Ignácz, Bslházy János, Brenneberg és Strudinger osztálytanácsosok nejeikkel, Grosz Lipót osztály­tanácsos, dr. Klem­pa János és neje, Fellegi Viktor nejével s még többen. Mulatságok, d. Károlyi Gyula gróf házánál a Vendég mindig jól érzi magát. Házánál az ősi erények mellett megőrizték" a hires Ősi magyar vendég­­az é,letetet is, úgy hogy a patriarchális fogadta­tásra, melyben a nemes gróf és szeretetreméltó neje vendégeiket részesítik ez utóbiak, egész ott­honosan érezik magukat az egyetem-utczai palotá­ban. A gróf és neje által ma este hét órakor adott ebédet kedélyesség jellemezte, cskúgy mint az előzőket is. Ott voltak a házigazdán és nején kívül: özvegy Károlyi György grófné, Esterházy Pál herczeg nejével, Andrássy Aladár gróf nejével, Rossi Marie gróf­nő Orczy Béla báró, S­z­t­á­r­a­y János gróf és B­á­n­f­f­y György báró. Az egy óráig tartó ebéd felett a Berkes Lajos zenekara játszott jó magyar nótákat. Az ebéd menüje a következő volt: Consommé á la Duchesse. Petites bouché«e garnies á la Reine. Filets de doles á la Joinville. Boeuf garni á la Milanaise. Cotelet­­^e» l’agattilj paré« tie champiguuuii. Finsán* boidé* rotis. H­ázasságok. G­r­ü­n­h­u­t Alfréd nagykanizsai tekintélyes ter­ménykereskedő eljegyezte Dobrin Irén kisasszoasányt, Dobrin Jenő nagybirtokos bájos leányát. — Dr. K­o­b­u Antal gyöngyösi gyermekorvos e hó 16 án tartotta eljegy­zését H­u­s­z­e­r­t Róza­ kisasszonynyal, Húszért m-iin kereskedő leányával, Pásztón. Byászravat — Gr. Schönborn A­r­t­h­u­r­n­é, szül. Hohenlohe Stefánia herczegnő, elhunyt Mün­chenben 31 éves korában. Az elhunyt leánya volt Hohen­lohe herességnek, a párisi német nagykö­vetnek. Bánvárth Mór, Várpalota egyik tekin­télyes polgára, az ottani takarékpénztár pénztárnoka e hó 16 év hosszú szenvedés után életének 49. évében elhunyt. Temetése e hó 17-én délután nagy részvét közt ment végbe. Koporsóját számtalan koszorú bontotta. Az elhunyt derék, buzgó hivatalnok, közbecsülésben állott férfi volt, kinek halálát mélyen sújtott családján kívül sokan fáj­lalják. Halmai Kázm­ér egy alig 20 éves fiatal haláláról röviden megemlékeztünk. Mint uskünk ember írják Halmai Kázmérban reményteljes zeneszerző veszett el Pár év alatt tö­bb mint husz eredetiségre valló népdalt adott ki. Szerzeményeit a „Jogász és „Gyógyszerész csár­dásai székt­ében játszik. Vidor Pál víg népszínművéhez, a „Vörös sapká"-hoz ö írta volna a dalokat, ha meg nem hal. SPORS. — A budapesti gal&uiblövesss t­á­r­sulat április havában fogja a kő galamb lövészeti versenyét rendezni. E «sálból Eszter­­ház­y Mihály gróf az egylet elnöke e napokban jött fővárosunkba Nizzából, hol a télnek nagyobb részét töltötte. A verseny iránt általános az ér­deklődés. Itt megemlítjük, hogy az egyletnek újabban tagjai lettek: id. Kiss Miklós, K­á­­r­o­l­y­i László gróf, C­s­é­r­y Lajos és Ka­r­á­­c­s­o­n­y­i Aladár gróf; az egyletnek ezekkel együtt jelenleg 45 tagja van. — A p­a­r­á­d­i gr. Károlyi Gyula birtokát képező erdőségekben i. h. 2—- ig tartot­tak meg az ott szokásos vaddisznó-vadászatok. Lőttek 8 db vaddisznót­ Részt vettek Rodm­a­­niczky Gésa báró, Dessewffy Aurél gróf, Károlyi Gyula gróf, és Wenckheim Fri­gyes gróf. Mint báb­juk nem sokára ismét lesz­nek a környéken vaddisznó-vadászatok.­­ A C­s­a­r­a­d­a ez a­z A­d­oy sirató egy­ei felső- és alsó-elefántbi birtokán mint lapunknak írják, az 1881 ki vadászidény alatt következő vadak ejtettek el: egy 8-as és egy 10 es szarvas, 3 dámszarvas, 28 hatos őzbak, 2 vadkan, 62 nyúl, 103 fogoly, 1 fác­ány, 80 fttrj, 18 szalonka és 3 róka. — A gödi­ngi par force vadá­sz­a­t­r­ó­l, melyet, röviden már említettünk, még a következőket írják : Neudorfnál, a pruzaneczi malomnál bocsátották el az első szarvast, mely délnek tartott, keresztül ment a vasúton és az­tán Binicz­ felé indult. 45 percznyi run után Hab­­­au volt. Fél óra múlva második szarvast ug­rattak föl, de ez csak tíz percznyi galoppe-ot adott. 3 órakor a vadásztársaság a felségek vezetése alatt ismét Neudorfban volt, úgy hogy az udvari vonat öt óra előtt már Bécsba érkezett. A vadászatban részt Salvator János főherczeg, a nass­aui vettek: her­czeg és herczegné, it. 11 i o­t angol nagykövet, gr. Eszterházy Miklós a master of huoting, K­i­n­s­z­k­y herczeg, ly­s­e­c­h­t­e­n­s­t­e­i­n Rudolf, Taxis heipseg, gr. Apponyi és neje, Pe­­jacsevics, Zichy, gr. Kinszky Zdenko és neje, Csáky grófné stb. — A „Sport Clu gyalogversenye. Fia­tal mágnásaink körében legújabb időben „Sport Club“ alakult, melynek c­­élja első­sorban gyalogversenyek ren­dezése. Az első gyalogversenyt ma délután 2 órakor tar­tották az új lóversenytízen. A fővárosban tartózkodó fő­­urak és azok családjai majdnem teljes számban jelentek meg a gyepen és nagy érdeklődéssel nézték a kitünően­­ sikerült versenyeket, melyeknek az idő is igen kedvezett. A meghívott vendégek körében voltak: Károlyi Gyula gróf, a lóversenyegylet elnöke nejével Pálffy Geraldine grófnővel, Andrássy Manó gróf és leánya Natália, Edelsheim Gyu­lay báró és neje, Tisza Kálmán és leánya Paula, Károlyi Viktor grófné és leánya Andrássy Aladár gróf nejével és leányával Máriával, Vécsey József báróné és leányai, Fehérváry Gálé, bárónő és leánya Gizella, Khuen Héderváry Ká­roly gróf és neje, Zichy Julia grófné, I­n­k­e­y Ella báró kisasszony, M­a­j­l­á­t­h Sarolta , Földváry Juliska és Sarolta báró kisasszonyok, Beniczky nő­vérek, Károlyi Pista gróf, S­z­t­á­r­a­y Muki gróf, Károlyi Sándor gróf, Eszterházy Mihály gróf, Andrássy Tivadar és ifj. Andrássy Gyula gró­fok, Blaskovics Miklós, Pálffy Miklós herczeg, F­eridin bey török főkonzul, S­z­a­p­­á­r­y Gyula gróf, ifj. A­l­m­á­s­s­y Kálmán gróf, Dessewffy Aurél gróf, Keglevich Béla gróf, T­el­e­k­i Samu gróf (a hires medvevadász), Zselinsz­­k­y Róbert gróf, ittabei Kiss Miklós. A ver­senyigazgatóság tagjai voltak : Andrássy Sán­dor gróf, ifj. Edelsheim Gyu­lay Lipót báró, B­e­t­h­l­e­n Miklós gróf, Pálffy Rudolf gróf, Zichy Kár­oly gróf, Zichy Aladár gróf és Vécsey László báró. A versenyek lefolyás­át a Kis sikverseny. Egyleti következőkben adjuk : I. dij. Táv 150 lépés. 1. J­u­s­t­h Zsigmond, 2. Pálffy Sándor gr. 3. Vécsey László báró. 4. Zichy Ká­roly gróf Juszt Zsigmond könnyen első. II. Nagy sikverseny. Egyleti dij. Táv: 400 lépés. 1. Andrássy Sándor gr. 2. E­­ Es­t­e­r­h­á­z­y Dénes gr. 3. P­á­l­f­f­y Sándor gr. 4. P­a­t­a­y József. 5. Z­i­­c­h­y István gr. P­a­t­a­y József első amint akar. Má­sodik Andrássy Sándor gr. III. K­i­s akadály­­verseny. Tiszteletdij (egy ostor) adva Zichy Lívia grófnő által, csak olyanok számára, kik még aka­dályversenyt nem nyertek. 17V2 éven túliak 1 kilót visz­nek. Táv. 350 lépés. 8 akadály: 1. J­u­s­t­h Zsirinovich. 2. V­a­y Péter gr. 3. P­á­l­f­f­y Sándor gr. 4. Z­i­c­b­y Károly gr 5. V­é­c­s­e­y László báró. Juszt Zsigmond első. IV. Nagy akadályverseny. Tiszte­letdij (egy vadászkés), adja Vécsey József báró. Táv. 500 lépés. 10 akadály 1. ifj. Edelsheim Lipót báró. 2. Széchenyi Rező gr. 3. B­l­a­s­k­o­v­i­c­s Aladár. Ifj. Edelsheim Gyulay Lipót báró kön­­nyen első. A sorrenden kívül még egy rögtönözött akadály­­verseny is volt, melyen P­a­t­a­y József ellen a­­n­d­r­á­s­­sy Sándor gr. volt a győztes. Végre az „üregabbek“ mér­kőztek meg egy akadályversenyben (a nagy akadály át­­ugratása a tribünnel szemközt). Ebben Eszterházy Mihály gróf győzött. Több bukás is történt. Felemlítjük még, hogy a versenyekben résztvevők külön tornaöltözetben jelentek meg, mely állott jockey sapkából és különféle színű könnyű szövetből készült ujjasból és térdig érő nadrágból. A ver­senyeknek 4 óra­kor volt vége. (M.) Így letek, társu­latok* — A magyar tudományos aka­démia márczius hó 20-án d. u. 5 órakor öss­­szes ülést tart, melynek tárgya: Jelentés az 1881-iki Teleki drámai pályázatról. Az összes ülést az első osztály ülése követi, melynak tár­gya : B­á­n­ó­c­z­y Józseftől „A magyar roman­tiosassi­us.“ (székfoglaló.) —­ A magyar orvosok és termé­szetvizsgálók állandó központi választmánya legutóbbi ülésén elhatározta, hogy XXII-dik vándorgyűlései folyó évi augusztus hó 20—27-ike közt Debrecenben fogja megtartani. Három n­ap a beírásokra és öt nap az ülésezésekre fog fordittatni. Ez iránt azonban még a gyűlés helyi bizottságának véle­ményét várják be, ha váljon a helyi körülmények a gyű­lésnek a fent jelölt időben tartását megengedik-e. Ezen jelentés beérkezte után a választmány a legközelebbi ü­é­­t>én meg fogja állapítani a végleges programom­ és a meghívókat már a jövő hó folyamán szétküldik. — Az állatvédő-egyesület ügyében lá­togatott értekezlet volt ma délelőtt a régi városházán. Ott láttuk közületünknek nem egy jelesét, ki állásánál fogva is Hivatva van reá, hogy a Herman Ottó kép­viselő által megindított üdvös mozgalmat ózdijához se­gítse. A tudós képviselő úr kívül ott volt K­a­m­e­r­m­­a­y­e­r Károly polgármester T­h­a­i­s­z Elek főkapitány, Királyi Pál, Madarász József, Havas Sándor, H­­­i­t­s­y Pál, Fenyvessy Ferenc?, P­r­d­u­a­y Gábor báró, K­a­d­a Elek országgyűlés­i képvi­selők, Tor­may Béla, az állatorvosi tanintézet igazga­­tója stb. Az értekezlet Királyi Pált választa meg el­nökéül, ki a tanácskozást megnyitván felkérte Her­man Ottót, hogy adja elő az összejövetel czélját. Her­man meggyőző érvekkel bizonyítgatta a tervbe vett egyesület szükséges voltát és fontosságát. Az állatok leg­­több­ jónak­­— úgymond — nincsen módjában, hogy hanggal, nagy testmozdulatokkal kifejezést adjon fájdalmának. Csak nes tudhatja meg, hogy ha­juk van, ki ismeri őket, szemük árulja el azt az iszo­nyú kint, melyet az emberek okoznak nekik. Felemlítette a lovak mai patkolási módját, azt a mindennapi látványt mikor a borjukat, derékkal a kocsi oldalára fektetve S­állítják, a fészekrablást, a szájkosarat. Ez utóbbinak szükségét bizonyos időben, ha a veszettség a kutyák közt járványosan lép fel, elismeri, de a szájkosarak alakján kíván változást, mert a mostaniak a kutya száját egészen összeszorítják . Az alakítandó állatvédő egyesületet a munkafelosztás elvére szeretné alapítani s ily irányban a következő szervezetet tartja helyesnek : 1. osztály a m­acz felügyelete ; 2. oszt. a lovak által vontatott nyilvános járművek felügyelete; 3 a kutyatartás ellenőrzése; 4. a madárkereskedők ellenőrzése; 5. ^élvíz idején a fázó, éhező madarak gondozása, etetése. (Ez utóbbi felada­tot főképen az értekezleten szép számmal megjelent nők figyelmébe ajánlá) ; 6. a madárfészkek megóvása. Mindezek sikeres te­jesítésére tennivalók, okvetetlenül szükségesnek tart­a, hogy az egyesület tagjai, kik igazolásukra bizo­nyos jelvén­nyel láttatnának el, a hatóság részéről jogot nyerjenek arra, hogy főleg a rendőrség közegeit szükség esetén igénybe vehessék.­­• Az egyesület intenczióinak szélesebb körben való terjesztésére a díjakkal való kitün­tetés módját ajánlja Ez előterjesztést az értekezlet zajos éljenzéssel fogadta. Herman Ottó után F­u­c­h­s Gusz­táv fővárosi bizottsági tag emelt szót. Fődolognak tartja, hogy az egyesület tagjainak humánus törekvését pártfogá­sába vegye a rendőrség. Eddig sajnálattal tapasztalta, hogy a rendőrség közegei nem engedelmeskedtek, ha va­laki állatkínzásra figyelmeztette s ara kérte őket, hogy foganatosítsák törvényes hatalmukat. T­h­a­á­s­z Elek e vád ellenében azzal biztatta az értekezletet, hogy a rendőrség, a­mennyire csak teheti, előmozdítja az egyesü­let azdijait s támogatni fogja hasznos törekvésében. — Madarász József hosszabb lelkesítő beszé­dében azt ajánlotta az értekezletnek, hogy válasszon a maga kebeléből előkészítő bizottságot, mely az alap­szabályokat kidolgozza. K­a­rn­e­r­m­a­y­e­r Károly polgármester a fővárosi tanács föltétlen támogatását ígérte meg. Maga is rajta lesz, hogy az egyesület min­d köze­lebb jusson czáljához. P­a­l­ó­c­z­y Lipót tanár az állat­kínzásnak egy nem említett fajára, a galamb­lövészetre hívta fel az értekezlet figyelmét s egyúttal megemléke­zett azokról a kínzásokról, melyeket a család körében kö­vetnek el az állatokon. Miután még Fenyvessy Adolf és B­u­s­b­a­c­h Péter is hozzászólott a fölvetett kérdéshez, megválasztotta ase értekezlet azt a tizenegy tagú bizottságot, maly az alapszabályok kidolgozására s az előmunkálatok teljesítésére hivatott Elnökül K­irályi Pált, tagokul pedig Herman Ottót, T­h­a­i­s­z Eleket, Havas Sándort, Ed­­ényit, W­erther Albint, Fenyvessy Adolfot, P­a­l­ó­c­z­y Lipótot, T­o­r­m­a­y Bélát és V­a­r­g­h­a állatorvost választot­ták meg. A bizottságnak Madarász Gyula lesz a jegyzője, ki a mai értekezleten is e minőségben szerepelt. Választás után kijelenti az elnök, hogy a bizottság kü­lön utasításokat nem kap s Herman előterjesztése nyomán fog eljárni. Mihelyt elkészülnek az alapszabályok összehívják újra az értekezletet, melynek ezúttal több tárgya nem volt.­­ A magyar gazdasszonyok orsz. egyesülete ma délelőtt 11 órakor tartotta ez évi rendes közgyűlését az uj városház kis termében Dam­janich Jánosné elnöklete alatt. Az elnöki megnyitóban N­amjaniehua meleg szavakban emlékezett meg Pehata Lajosnéról, az egylet elhunyt tevékeny választmányi tag­járól. Aztán rövid visszapillantást tett az egyesület múlt évi működésére, jelezte a közönség érdeklődését az egye­sület humanisztikus működése iránt s a gyűlést megnyi­tottnak nyilvánította. A titkári jelentés szerint az egye­sület árvaleányházában a­­ vizsgákra és a nőiparkiállítisra készített munkákon kívül 2658 darab kézimunka készült. Az árvalányházba díjtalanul 8 árvalányt vettek fel. A múlt évben az intézetből 8 növendék kilépett. Fizetés mellett felvettek 19 et. Ez évben a növendékek száma 103. Ezek közül 80 ingyenes, 39 féldíjas és 4 alapítványi. Az elemi osztályokat 72, a polgáriakat 29 növendék látogatja. Az egylet az álarczosbálból 1767 frt 40 kr tiszta jövedelmet nyert, a perselyből pedig 2483 frt 28 kr folyt be. Az egyletnek van 5 ren­dkivüli alapi­tója egyenkint 4000 frttal, 344 rendes alapitója 55,592 frt összeggel, ebből beßaettetett 30,692 frt. Az alapitók száma 339, rendes tagoké 192, pártoloké 46 , összesen 577. A pénztári jelentés szerint a múlt év bevétele 29,298 frt 11 kr, a kiadás 28,877 frt 11 kr volt , tehát a pénztári ma­radvány 421 frt. Ezenkívül az egylet vagyonát képezi: 5500 frtot érő értékpapir, egy darab arany és egy ház. A jelentéseket a közgyűlés tudomásul vette s a pénztárt kezdőknek a felmentvényt megadta. Ezután Kra­­­lovánszky Istvánnénak , ki a perzselyek kifüggesztésének eszméje által az egyletnek je­lentékeny anyagi hasznot hajtott, a közgyűlés, köszöne­tének nyilvánítása mellett egy díszokmány átadását hatá­rozta el. Elfogadta a közgyűlés B­a­r­t­ó­k­y Lászlónénak, a csabai nőegylet elnöknőjén­ek « a gazd. egylet válás«,i­­m­ányi tagjának, ki kizárólag a közgyűlésre jött fel Csa­báról, abbeli indokolt indítványát, hogy az egylet saját árvaházában a szövészetet is taníttassa, t. i. kérje fel z iparügyi minisztert, hogy egy szövőszéket bocsásson s­z egylet rendelkezésére s a szövés tanítására egy tanítónőt »Halmozzon. Végül egy 3 tagú számvizsgáló bizottságot alakítottak és a választásokat eszközölték. Elnök lett : Damjanics Jánosné, alelnökök gr. B­a­tt­y­á­n­yi Lajosné és K­á­r­m­á­n Lajosné, pénztárnok C­z­a­ny­u­­g­a Józseféé, jegyző S­z­t­u­p­a György és ügyész M­a­y­a­r György. A múlt évi 74 tagú választmányt újból megválasztották és a következőkkel szaporitot­ák : Tisza Kálmánná, Nedeczky Lászlóné, K­a­d­a Elekné és Lord Etelka. Végül 14 tiszteletbeli választmányi tagot választottak s ezzel a közgyűlés véget ért. — A magyarhoni földtani tár­sulat első titkára, I­n­k­ey Béla a fővárosból történt elköltözése folytán állásáról lemondván, a választmány a titkári teendők teljesítésével Schmidt, t­íudor m sód titkárt bízta meg.­­A választmány legutóobi ülésén Schmidt bejelenté, hogy tanulmányainak bővítése. S záljából április hóban egy évi tartózkodásra külföldre utazik, minélfogva viselt másodtitkári tisztéről szintén lemondani kénytelen. A választmány a folyó évi január 25-én tartott rand a közgyűlésen nyert felhatalm­azásánál fogva a társulat tit­kári tisztségével a jövő évi közgyűlés­ idejéig P­e­t­h­ő Gyulát (I. titkár) és Frittma Ágostont (11 titkár) bízta meg Ugyanezen ülésen másodtitkár bejel­enti, hogy a hazai sóslatakra és forrásokra vonatkozó hivatalos ada­tokat dr. Fischer Samu társulati tagnak átadták, s ha a feldolgozást már meg is kezdte. F­i­s­c­har indítvá­nyára a választmány elhatározta, miszerint fel fogja kérni a pénzügyminisztert, hogy rendelje ki az összes sásvkek­­ höl a társulathoz próbák beküldését. Ha­láváth Gyula a társulat működési regiszerének egybeállítását megkez­dette. Titkár bemutatja a természettudományi társulat át­­iratát, mely szerint sz­é­lvasin&i barlang­ további megvizs­­gálá­sra L­ó­c­z­y Lajos, R­é­t­h Lajos és dr. R­í­t­h Samu társulati tagokat kérik fel. Végül Lukács Lisztó országgyűlsi képviselőt rendes tagnak megvá­lasztották. — A lipótvárosi polgári kör tegnap nyitotta meg bálvány utc­za 18. sz. alatti helyiségének egy r­észét a tagok számára. A kör helyiség egyelőre egy tár­salgó, egy olvasó, egy játszó és egy teke-teremből áll és nagyon csinosan van berendezve A kör az összes hely­beli lapokat és több vidéki, kül­öldi lapokat és folyóira­tokat járat.­­­ A vid. és műegyetemi olvasókör mai irodalmi ma iuorja kitünően sikerült. A változatos műsor egyes számait a nagy számú és díszes közönség tetszésnyilvánításaival kísérte. Jelen voltak : A­p­á­t­h­y rector családjával, Vécsey dékán, Herczeg jogtanár stb. A hölgyek közül ott voltak: A­p­á­t­h­y­n­é, S­eh­niererné, Herczegné, Vécsey­né, V­r­a­n­a E. b neje Hermin és Erzsi leányaival, B­r­i­n­k­­m­a­n­n törv.-széki biró neje Mariska leányával s K­r­i­s­ss t Janka kis­a­sszonynyal, Kardhordó Adél k. a., Bulyovssky Lilla, R­á­th­n­é és Ritk Margit­k. a,Balázsné és Balázs Lujza kisasszony, Zabadanitzné Róza leányával, S­p­á­n­y­i A­liáné, Horánszkyné Irma és Emília leányaival V­a­s­t­a­g­h Györgyné, Lindehuer Emma kisasszony stb. —­A „Pesti Nemzeti Dalkör“ a hó 12-én tarti ez évi rendes közgyűlését, a leköszönt tisztviselők többnyire újra megválaszt­attak, így tehát a válasz­t­á­ly a következőképen alakult meg : Elnök : Táncsos 11 !a, alelnök : Ssohner Károly, jegyző : Sztojanovics Jenő, pé uv­­tárnok : Szekál** Ede, ellenőr: Dunst László, könyvtár­unk: Márton Kálmán, gazda: Piitay Józs­f. — Választ­­mányi tagok : Tibély Ágoston, V­ígh Elek, Dankos Sán­dor, Balogh Lajos, Gysne Gusztáv, Langer Géza, Károlyi György, Haris Mihály, Dunst Gyul­i, Mihályi Ferenc­, Gerzsó Károly, Kertész Károly. Hogy a „Pesti Nemzeti Dalkör“ mennyiben tölti be hivatását, eléggé illu­str­ilja ama örvendetes körülmény, hogy jelenleg fenállásiuarc 18-ik évét tölti be s e szerint egyike az ország legrégibb dalárdáinak. —­ A magyar mérnök és épitészegy­l­et választmánya te­ eap H­e­r­r­i­c­h Károly elnöklete alatt ülést tartott. Titkár bemutatja a könyvkiadó vállalat meg­­ndi­­tásának ügyében felkü diUt bizottság jelenté­st. E szerint a bizottság létesíthető­nek tartja a v­llalatot, ha 6 évi ezik­tusra évi 8 Híjával 600 előfizető lesz , tekintve az egyleti ta­gok számát, elny t. reményi is. A karai nyelvbe átültetendő munkákat kitűzte Debauve, Ronti­s, Lagréué, Naviginter, Wanderley : Handbuch der Baul. in,t. Lehre, Raukiué : Bau ingeneurkunst, Uhland: Hsudh. d.s Mások, Kunst. Erre vonatkozólag még Kvassay ad némi felvi­lágosi ásokat, egyszersmind felolvassa az október hóban szétküldendő felhívás szövegét A választmányi ülés a jelentést tudomásul vesz,­ s a további eljárással az e s­záb­b­ kiküldött bizottságot hatalmazza fel. — Felolvastatok ezután a szakosztályok által isírdalandó na­gyobb pályázatok díjjaul szolgáló 25 a­ang­súlyú érem tárgyában kiküldött bizottság jelentése. A bizottság tisz­­­tesen ismerteti a hozzá beérkezett ajánlatokat s ezek kö­zül Than Mór vázlatát ajánlja a verendő c­ím mintájául, melynek első kiállítása körülbelül 400 írtba kerülne. A választmány figyelembe váv­, hogy az idei budget ezt annál inkább is megengedi, mart a kitűzött b tál időre az idén egy pályamű sem érkezett be, s mart a mű és két építészeti szakosztály­a részére házi kiadásul m­egszava­­zott összegről e c­élra lemond: az inr­itvjn­yt elf­gadta. A Fiuméban tartandó ez évi ván­í­r­á­t , nézve előterjesztetik a kiküldött bizottság jm­.nteoo, mely magát Haj­na­l Fiúméban műkö­dő tagtárr­­al érintkezésbe tevén, a programme! U előtér j .s. ti. E szerint május 28-án Budapesten bősgyülési este UUillu­­vonattal utazás Fiúméba, 29-én a vár s megtekintése s kirándulások, 30 áv vándorgyűlés Fiú­móban a es o kirán­dulás Lloyd gőzössel Polába, onnan a Zárába a vissza Fiuméba, 2-án este megérkezés Budapesten a választ­mány az előterjesztett program s ót elfogadta a a további kivitellel a bizottságot megbízta. Megjegyező elvén ho,,y az egyesület sem a hatóság, sem pedig az egyesek részé­ről semmiféle kedvezményt ei nem fogad. Ezután folyó ügyek intéztettek el. — A budapesti rabságés űző-egylet ma d. e. tartotta évi közgyűlését Z­á­d­o­r Gyula mm. tan. elnöklete alatt Mindenek előtt felolvastatok, az iga­zoló választmány jelentése, mely szerint a 1.folyt évben az egylet jövedelme 9245 frt 9.» torra emelkedett. Ebből az egylet államsegélyt, mint a főváros területén működő büntető bíróságoknál befolyt új­ságpénzek 30 °/- át, 4818 frt 58 frt kapott, W­a­h­r­m­a­n­n Sándor pedig, az egy­let fáradhatlan buzgalma alelnöke adakozás utjá­n 2367 frtot gyűjtött, s ezenfelül maga 500 frt értékpapírt ado­mányozott. Tetemes segélyben részesített az egylet 91 szabadultat, ezeken kívül 75 egyéb segélyt nyert. Mind a férfi, mind a nő letartóztatottak oktatásban részesültek s az egylet a népoktatási körnek a kerepesi úti fogház­­­ban levő iskolákat is a folyó év végével gondo­san» alá ve­v­i. „Magyar könyvtár“ ctim a­sti val­­láserkölcsi, gazdasági, ipari s egyéb közhasznú olvas­mányok kiadását is megn­uit­otta az egylet s ebből 5 tü­zet már meg is jelent. Ily tetemes kiadások daczára az egylet vagyona 10,843 frt 19 kit tett s ha a bevételek a lefolyt évhez hasonló mértékben gyarapodnak, megházát az egylet röv­id időn létesithedi. A jelentés örömmel véte­tett tudomásul. Ezután a jegyző­könyv hitel­eeitésére elnök 3ieb­enfreud B­la és dr. M­a­u­d­e­r Pál egy­leti tagokat kérte fel, a számvizsgáló bizottságba pedig S­e­y­f­e­r­t Ede, S­z­é­k­y Antal és Gram Forenuz választottak meg. Végül dr. H­e­i­d K simán inditványára a közgyűlés az elnökségnek és választmány­aik jegyző­könyvileg buzgó működésükért köszön, tat szozzván, a gyűlés véget ért. TÁVIRATOK. Pancsova, marc­. 19. (Az „Egyet­értés“ tudósítójának távirata.) Városunk német ajkú polgárai tömegesen látogatott értekezletet tartottak ma délelőtt a város­háza tanácstermében. Az értekezletnek Graff V. II volt az elnöke, kinek indít­ványára elfogadták ama határozati javas­latot, m­e­l­y szerint a n­ém­­e­t pol­gár­o­k a „D­e­u­t­s­c­h­er S­e­h­u­t­v­e­­r­e­n­­í ü­e­ki‘ Magyarorszá­g­r­a v­o­­n­a­t­k­o­z­ó s alapszabályaiban jel­zett c­z­é­l­j­a­i­t p­e­r h­o­r­r­e­s­z­k­á­lj­ák s a Tisza miniszterelnök beszé­dére adott nyílt megbotránkozással válaszukat u­t­a­s­í­t­j­á­k vissza. Mára, m­árecius 19. (Az „E­g­y­e­t­é­r­t é­el” tudósítóján­ak távirata.) a „Nsrodui Lissst“ jelenti, hogy a menekült ki­ ivosjebAlieket és hercis«gó­­czokat a Podgoricza mellett levő monte­negrói őrhelyekről az albán határra uta­sítják. rassint azért, hogy őket az osztrákok­ ellen v­oló újabb támadásoktól visszhajtták, tg*

Next