Egyetértés, 1885. március (19. évfolyam, 59-89. szám)
1885-03-11 / 69. szám
tegnap este vagy tegnap éjjel követte el. Holttestét beszállították a Rókus-kórház boncztermébe. Zsebében megtalálták a keresztlevelét, melyből kitűnik, hogy az illető Szerényi Ernő komáromii születésű 27 éves kereskedősegéd volt. Más írást vagy levelet, mely tettének indító okáról felvilágosítást nyújtana, nem találtak nála. — Gerson Ede vagy Ödön 17 éves nyomdászsegéd, a feletti elkeseredésében, hogy főnöke a szolgálatból elbocsátotta, ma délután 4 órakor a Gschwindt-féle fürdőben revolverrel fejbe lőtte magát- A golyó jobb szeme felett hatolt be, de midőn a lövés zajára a fürdőszobára befutottak, még élve találták s a rendőrség közbejöttével bevitték a Rókusba.Összeégetett gyermekek. Bábermann Domokos géplakatos neje tegnap este három apró gyermekét minden felügyelet misüt hagyta Csengery utcza 23. szám alatti lakásában. Játszás közben az egyik gyermek az asztalon égő petróleumlámpát kidöntötte s a kiömlő petroleum jobbot vetett. A gyermekek segélykiáltásaira a szomszédok összefutottak s nagy nehezen eloltották a tüzet, de akkorra már a két éves Gizella egészen összeégett, úgy hogy életbenmaradásához nincs remény, valamint a pólyában levő három hónapos fiúgyermek is súlyos égési sebeket szenvedett. A harmadik gyermeknek szerencsére semmi baja sem történt. — Paprika féltékenység szolgálatában. Cziczárné szül. Gyarmathy Lidi asszony férje elcsábitójának Szabó Erzsébetnek arczába ma a Rottenbiller utczában paprikát szórt. Letartóztatták. Elgázolta. Sámuel Ede 60 éves utczaseprőt tegnap este a sugárut és Vörösmarty utcza sarkán egy magánfogat elgázolta. A szegény öreg ember fején oly súlyos sérülést szenvedett, hogy eszméletlenül maradt a kövezeten s kocsin szállították be a Rókus-kórházba. A kocsist bekísérték, kívül intézik el dolgukat, bírálják el ügyüket, bűntettetnek és csak azután ítéltetnek meg. 1assítják őket, holnap fellebbezhetünk az érzelmeikben való téves nézet miatt. ,, , Az uj főkapitányt dicsően installálja a im herere őrségünk; de az uj rendőrfőnök — akiről azt luptuk, hogy nem a hatalomnak puszta eszköze, hanem törvényt tisztelő független gondolkozása, magas müve a régii ember —még desavornálhatja a régi tanácsos ura • És ha így lesz, akkor mi nem hiába emeltük fel szavunkat a védtelen munkások személyében megtáma ol. polgári szabadságjogok érdekben. Visontai Soma: — A Szeiler-árvák számára újabban 1 írt 30 kiérkezett szerkesztőségünkhöz, mint a vásárigazgatósági személyzet egy legutóbbi gyűjtéséből fenmaradt összeg. A [UNK] e hó 8-diki számunkban kimutatott 199 frt 50 krral tehát összes gyűjtésünk 200 frt 80 krt tesz ; ez összegből még 7 frt 80 kr van kezeink közt, melyet legközelebb hozzácsatolunk a takarékpénztárba tett többi adományokhoz, s ké i márczius 20-án lesz esti 74 órakor a Hungáriában, Ney D. a magyar kir. opera tagja és Schmitt J. bécsi zenedei tanár közreműködése mellett. A műsor következő: 1. Beethoven. Szonáta lágy C-ben, 111-ik mű, 2. Schmitt, J. «Mein Heim», fo], előadja Ney D. 3. Brahms. Változatok Händel egy themája fölött, 24-ik mi. 4. a) Chopin. Nocturne kemény Des-ben. b) Schmitt J. Hangverseny-tanulmány. c) Saint Saens. Mazurka, d) Schumann-Liszt. Frühtngsnacht. 5. Schmitt J. Wilde Reiter, dal, előadja Ney D. 6. Liszt. Magyar ábránd 2 zongorára. (Második zongora Schmitt J. tanár). A dalokat Schmitt ,]. tanár kíséri. — A kolozsvári nemzeti színház vállalatba adása iránt hirdetett nyilvános pályázat folyó márczius 7-én lejárt és bezáratott. Négyen pályáztak: 1. Nagy Vincze, 2. Bogyó Alajos és 3. Jakab Lajos koncesszionált színigazgatók és dr. Bánffy Farkas. Az intendáns határozott a pályázat felett és a szerződést Nagy Vincze jelenlegi szegedi városi színigazgatóval kötötte meg. Még csak az aláírási formalitások vannak hátra. Nagy Vinczének ugyanis előbb föl kell bontania a szegedi színházra nézve fennálló szerződését, mielőtt a kolozsvárit aláírhatná. Nagy Vincze szerződése három évre szól, ez évi május 1-től kezdődőleg, de csak szept. 1-től kezdve köteles Kolozsvárit előadásokat tartani. A kolozsvári lapok elítélik azt, hogy a rendszerváltoztatás a társulat állandósítása érdekeinek teljes figyelmen kívül hagyásával hajtatik végre. Nagy Vincze igazgató egy értesítése felhívta a kolozsvári színház jelenlegi tagjait, hogy a ki közülök hajlandó szerződését az eddigi feltételek mellett, de a jutalomjátékoktól eltekintve, ez évi szept. 1 től számítva 1886. május 1-éig meghosszabbítani, az márczius 9-én estig adja be írásbeli ajánlatát. A jelenlegi társulat tagjai közül Nagy Vincze eddig egyedül E. Kovács Gyulát szerződtette, meghagyván öt mostanig elfoglalt állásában. Nagy Vincze a szegedi társulattal tudvalevőleg Nagyváradon tölti a nyári idényt, de E. Kovács Gyula csak két hónapig fog ott működni. A többi időt egyrészt vendégszerepléssel, de nagyobb részt Kolozsvárit fogja tölteni. Az érzelmek miatt. A budapesti új főkapitány rossz auspicziumok között foglalja el hivatalát. A brutalitás réme kísért tegnap óta a budapesti rendőrség tetteiben. Ami tegnap óta történik e városban, az a «régi» rendőrségnek is szégyenére vált volna, az megtagadása a polgári szabadságnak, feldúlása a jogrendnek, proklamácziója a rendőrállam féktelenségének. A közeledő országos kiállítás alkalmából egy csomó embert fogdosott össze a rendőrség, akikről önmaga elismeri, hogy békés munkának élnek, hogy kifogástalan a magaviseletük, hogy nem agitálnak, nem konspirálnak, nem demonstrálnak, hanem dolgoznak, iparkodnak, de azért elfogta őket, fogságba vetette — érzelmeik miatt. «Anarchistikus üzelmek gyanúja» volt még csak hónapokkal ezelőtt is a jelszó, amelynek hangoztatásával a budapesti államrendőrség jogot formált rá, hogy sok száz munkást, nem igen mérlegelve ez eljárás helyes, vagy helytelen voltát, a főváros területéről kiutasított. Égbekiáltó volt az az ínség és nyomor, melybe a kenyéradójuk és fentartójuktól «brevi manu» minden törvényes bizonyítás nélkül megfosztott családok jutottak. Ám ‘szó a mi szó ! Az a «régi» rendőrség (mert egy hét óta «uj» van) legalább «a külső tisztesség» kedvéért mesterfogáshoz folyamodott. A megtámadott társadalmi rendet a veszélyeztetett állami létet, az aknamunkát végző • anarchista tízelmet» rántotta elő indokul «praeventiv» cselekedetéhez ; rámutatott a munkásmozgalmakra, az anarchista sajtóra, az agitácziókra és gyűlésekre és az anarchista üzelmekben való részvétellel indokolta az egyes munkásoknak a közbékére való veszélyes voltukat és kiutasításuknak szükségességét. Eltolonczolták az «utolsó anarchistát» is. Egy részük a váczi államfogházba került. A rendőrség nem fogdoshatott többé anarchistákat — bevégezte legdicsőbb misszióját. A budapesti munkásosztály minden tagja az utóbbi időkben a békés munkának szentelte magát. A közeledő országos kiállítás nem hagyja parlagon a munkaerőt. A rendesnél fokozottabb mértékben veszi igénybe. A munkabér is emelkedőben van. A műhelyekben zakatolnak a gépek. A társadalom őszinte örömmel nézi, hogy a magyar munkásosztály és kiválólag ennek fővárosi része kivétel nélkül a dologra tért és közremunkálkodik a béke ünnepének: az országos kiállításnak naggyá és fényessé tételében. És a fővárosi rendőrség kíméletlenül és tapintatlanul megzavarta ennek a nyüzsgő munkának varázsos rendjét. Tegnap virradóra rendőri közegek megszállták békés munkások lakásait, a családfőket elzavarták tűzhelyüktől és a szokásos házmotozás után kihalgatás és minden indokolás nélkül rendőri fogságba vetették. E fogság csak ideiglenes. Mindannyi letartóztatottra már készen van a szentenczia. Kiutasítják őket a főváros területéről, úgy mondják, hogy az országos kiállítás tartamára. De hát miért? Mi jogon? Hisz a letartóztatott munkások egytől-egyig a becsületes munkának éltek. Balász János, a czipészsegédek önképző egyletének elnöke, már régen távol tartja magát még a legártatlanabb mozgalomtól is. Munkaadója nem győzi dicsérni ügyességét, becsületességét és szorgalmát. Horváth János — mióta a váczi államfogházból, hol politikai vétség miatt 9 hónapot töltött, kiszabadult — tisztán mesterségének él; egy elsőrendű czipészkellék-üzletben üzletvezető és számos munkás dolgozik keze alatt. Főnöke úgy ismeri őt, mint ernyedetlen szorgalmú, kiváló ügyességű, becsületes munkást, aki magát távol tartva minden mozgalomtól, egyedül családjának és munkájának él. Pudlainer Mátyás, Heckman István és Elniczky a tisztességes munkásoknak mintaképei. A rendőrség még az «anarchista hajsza» idejében sem talált rájuk nézve indokot, hogy velük rendőrileg «elbánjon.» Miért zavarja tehát fel ezeknek, családjaiknak nyugalmát épen most a rendőrség ? Akik egy hosszú élet törekvésével itt teremtettek maguknak otthont, itt alapítottak családot, akiket e városhoz fűz a szeretetnek és a létfentartási érdeknek minden láncza, akik kiváló ügyes munkájuk és szakértelmük bérét csak a fővárosban lelhetik meg, akiknek megélhetése a főváros iparviszonyaitól függ, mi jogon taszítják ki ez embereket a nagyvilágba, miért teszik ki őket és családjaikat a bizonytalan sorsnak — oly durvasággal, oly jogtalan kíméletlenséggel akkor, midőn ez emberek semmi büntethető cselekményt nem követnek el, midőn a rendőrhatóság legjobb tudomása szerint is ez emberek magaviselete ma a rend szempontjából sem kifogásolható. E kérdések voltak ma leolvashatók a letartóztatott munkások hozzátartozói, rokonai és hitvesei arczárói, kik e váratlan csapásra megrémülve, kéztördelve fordultak a jog embereihez tanácsért és oltalomért. És a válasz, amit a rendőrség adott, mi volt? Az, hogy kiutasítják őket «szoczialisztikus érzelmük» miatt. Igenis, Magyarországon történik az, hogy mikor már nincs inkriminálható «üzelem» — hát az érzelmet inkriminálják. Ide vezetett a rendőri praevencziónak veszedelmes tana, oda vezetett a magyar társadalom és a mérvadó politikai köröknek a munkásosztály törvénytelen üldözésével szemben tanúsított közönye. A budapesti államrendőrség legújabb eljárásával rendőrállami intézménnyé fajult el. Üldözi az embereket benső érzelmeik miatt az országos kiállítás dicsőségének kedvéért. És mikor e börtönbe dobott emberek, hivatkozva becsületes életükre, magas fórum elé akarják vinni ügyüket, ott akarják elbíráltatni, vajjon jogos, törvényes-e a rendőrség eljárása; mikorra e szerencsétlen emberek jogvédői az eljáró rendőrtanácsos Pekáry József úr előtt megjelentek, hogy védenczeik és családjaikról elhárítsák a jogtalan eljárás következményeit, a rideg válasz Úgy hangzott, hogy : «felebbezhetnek birtokon kívül.» Mikor e sorok hát napvilágot látnak, már utrakészen, batyuval a kézben egy szegényes embercsoport fog kilépni a rendőrségi fogház ajtajából. Asszonyi zokogás, gyermeksírás kiséri őket a bizonytalan útra. Birtokon zínház, művészet. A nemzeti színházban ma este III. Rikhárd került színre közepes számú közönség előtt. Legnagyobb sikere volt ezúttal is Jászai Marinak az átkozódó Margit királyné szerepében; nyílt jelenetben is zajos tapssal jutalmazták hatalmas kitöréseit. Gyenes Rikhárdiában örvendetes haladást tapasztaltunk, a komplikált jellemet mélyebben és biztosabban magyarázza; kár , hogy a vége felé elrekedt s rekedtségének áldozatul esett az álom-jelenet a rákövetkező beszéddel együtt, melyet seregéhez intéz. A közönség felvonások végén többször is kitapsolta a törekvő fiatal színészt. A mai előadásban egy pár szerepváltozás is volt. Többek közt Lady Anna szerepét a Bécsben időző Márkus Emilia helyett. Szacsvayné, Richmondot Mészáros helyett Mihályfi, a walesi herczeget pedig a gyengélkedő Fáy Szeréna helyett Csillag Teréz adta. Jóllehet a szerepváltozás hirtelenében történt, nem volt ártalmára az előadás folyékonyságának. Különösen Szacsvayné újólag bebizonyította, mily megbecsülhetetlen tagja a nemzeti színháznak ; egy-két nap alatt játszik el oly szerepeket, amelyekre mások hetekig vagy tovább is készültek. Lady Annája felfogás és kidolgozás tekintetében egyaránt bevált az összjáték keretébe, sőt ami az alakítás technikai részét illeti, felülmúlta elődjét is. Mihályi ideális Richmond lett volna, amilyennek ez alakot csak képzelhetni, ha nem kellett volna küzdenie hangjának fátyolozott voltával. A rekedtség, gyengélkedés, továbbá a pihenés, meg az egymást érő vidéki vendégszereplés ama scullák és charybdisek, amelyek közt jelenleg a nemzeti színház dicséretre méltó igyekezettel bár szánandóan manoeuárhoz. Az ördög pilulái előkészületei és utolsó próbái veszik most igénybe a népszínház összes tagjait és műhelyeit. A félévig készült nagy kiállítás próbái miatt szerdán, csütörtökön és pénteken nem lesz előadás. A próbák eddigi állása szerint az első előadás a jövő hét elején okvetlenül meg lesz és pedig vagy 17-én vagy 18-án. Az első előadást megelőző nap szintén nem lesz előadás. Szombat, vasárnap és esetleg hétfőn Szigeti Noemanezipáczió-fi. kerül színre egyelőre utolszor, mert Pálmai Ilka asszony ez előadások után szabadságra megy s vendégszereplő körutat tesz a vidéki nagyobb városokban, ahol legújabb szerepeiben fogja magát bemutatni. Az ördög pilulái főszerepei így vannak kiosztva: Bohóság — Hegyi A., Albert — Siti Gizella, Izabella — Tóth Ilonka, Sára — Párényiné, Szeringosz — Tihanyi, Szoítinez — Solymosi, Maglár — Kassai, Babilász — Gergely, Rodriguez — Horváth, Bigáró — V. Kovács, Bernadillo — Eőri. Ezeken kívül minden szerepet másodsorban is betanittatott az igazgatóság, hogy az előadások fennakadást ne szenvedjenek. Az ördög piluláihoz a népszínház balletkart és két szolotánczosnőt szerződtetett, egyik Bellini k. a. Milánóból, másik Lind Greczilia k. a., ki a Meluzina előadásain is résztvett, nagy teszéssel. A ballétén kívül hatvan kis leányból álló tánczkar is részt fog venni az előadásokon. — Az ötödik filharmóniai hangverseny a m. k. operaházban, részint mert a zenekar legnagyobb része a zenekedvelők egylete által tegnap tartott hangversenyen közreműködött, részint pedig mert az Erkel Ferencz «István király» cz. operájának főpróbáin vannak elfoglalva, e hó il-ke helyett 19-én pénteken fog megtartatni. — Bérletek az opera és nemzeti színházban. A m. kir. operaház igazgatósága, miután a jövőben a színházi évet a polgári évvel egyenlően január 1-től deczember 31-ig fogja számítani, az idei évre kivételesen 9 hónapra hirdet bérletet. E 9 hó alatt lesz havonként 14, tehát összesen 126 bérletfolyamos és 33 bérletszünetes előadás. Az operaház ez évben nem lesz zárva. A hat rendkívüli bérletszünetes előadás közül három : a húsvét, pünkösd és karácsony első napjain tartandó előadás jótékony czélra adatik. A havonkénti bérletfolyamos előadások kedden, csütörtökön és szombaton lesznek. A páholy-bérletárak a következők : Egy földszinti I. emeleti páholy 9 hóra 1400 frt, II. emeleti 1150 frt. Az előbbi után a havi 14 bérletfolyamos előadáson felül adandó bérletszünetes előadások váltságdíja 350 frt, az utóbbi után 280 frt. A hat rendkívüli bérletszünet nem váltható meg. A díj két részletben fizetendő, az első márczius 31-ig s a második szept. 30-ig. A többi helyárak a havonkénti 14 bérletfolyamos előadásra: I. rangú támlásszék I—X. sor 9 hóra 336 frt, egy hóra 35 frt; II. r. támlásszék XI—XIV. sor egy hóra 28 frt, 9 hóra 273 frt; III. r. támlásszék XV—XIX. sor egy hóra 21 forint, 9 hóra 210 frt; III. emeleti erkélyszék az első sorban egy hóra 17 frt, 9 hóra 165 frt. Más helyekre bérelni nem lehet. Bérelhetni márczius 21-től 27-ig bezárólag naponkint reggeli 10 órától délután 1 óráig a hajós utca felöli nappali pénztárnál. A nemzeti színház igazgatósága szintén 9 hóra hirdetett bérletet, mely alatt 216 bérletfolyamos, 30 bérletszünetes és 6 rendkívüli bérletszünetes, tehát összesen 252 előadás lesz. A husvét, pünkösd és karácsony első napi előadások jótékony czéluak. Egy hónapban 24 bérletfolyamos előadás lesz. A színház ez évben nem lesz zárva. A páholybérletárak a következők: Egy földszinti v. I. em. páholy 9 hóra (216 előadásra) 900 frt, a nyári 6 hóra (144 előadásra) 450 frt s a téli negyedévre (72 előadásra) 450 frt. Egy II. em. páholy 9 hóra 600 frt, a nyári 6 óra 300 frt s a téli negyedévre szintén 300 frt. Az előbbi után a bérletszünetes előadások váltságdíja 100 frt, az utóbbi után 80 frt. Egyéb helyekre a bérletárak a következők : I. rangú támlásszék 1—X. sor egy hóra 28 frt, 9 hóra 230 frt, erkélyszék v. II. rangú támlásszék XI—XX. sor egy hóra 24 frt, 9 hóra 180 frt, II. emeleti zártszék az első sorban egy hóra 14 frt, 9 hóra 120 frt. Más helyekre bérelni nem lehet. Bérelhetni mától fogva reggeli 10 órától d. u. 1-ig a titkárnál, a színház balfelőli udvarán levő épület 1-ső emeletén. A német színházban bemutató este volt ma. Schönthan Ferencz négy felvonásos bohózatát, Die goldene Spinnét adták elő a német színházat jellemző összevágó élénk összjátékban. A darab rendkívül bonyodalmas cselekvénye egy arany pókot jelképező melltű körül fordul meg, amit Klingenberg Tivadar, egy kiterjedt üzlet főnöke, téli kabátjában felejt. Mindenféle képtelenül bolondos helyzet után megtalálják a tűt, s a dolog házassággal végződik. A darab minden jelenete s egyes élethű alakjai az ügyes színműíró kezére vallanak. Az egymást kergető mulatságos részek az előadók jeles játéka folytán mind érvényre jutottak, s így azok korlátlanul uralkodtak a közönség nevető izmain. Förster, Blase!, Weiss, Franker, Tusch], Gimnig, Müller assz., Dienstls Mauthner kisasszonyokat a jeles ensembleért joggal megilleti az elismerés. — Várszínház! hírek. A várszínház e heti műsorát ismét egy újdonság fogja élénkíteni, színre kerül ugyanis e héten Ferarinak hírneves drámája A kétkedő, Óvári Lipót fordításában. Az eleven ördögöt e héten kétszer ismételik, mivel a közönség érdeklődése az Operette iránt mindig nagyobb. A népszínmű újdonsága között lesz Vértesi Arnold új népszínműve, Irma urfi a czímszerepben Blaháné asszonnyal. Az Egyszeri bank próbái a jövő héten megkezdetnek. A legközelebbi operett- újdonság Graspini özvegye lesz. " A Klotild szeretetház javára rendezendő hangversenyen a tegnapi újdonságokhoz sorakozik egy európai körútját megtett honi zenemű, mely itthon még nem került előadásra". Ez gróf Zichy Gézának «Dalnok útja» czimü czyklusa. Szövegét Zichy felolvasta a Kisfaludytársaságban, zenéjét előadták Brémában, Kölnben, Bécsben és több európai városban, de Budapesten most először adatik. Bioulik, operánk jeles dalénekese fogja belőle énekelni a «Bucsu», «Lemondás», «Titkolt szerelem», «Tündérek tava», «Haza felé» czimü részeket. Pulszkyné Márkus Emilia szavalata fényes pontja lesz e hangversenynek, mely f. hó 13-án, pénteken, tartatik a vigadó kis termében. Jegyek a Rózsavölgyi czégnél kaphatók. — Gulyás Gizella kisasszony, a bécsi zenede jutalomdíjjal kitüntetett tanítványának hangversenye pénte FŐVÁROSI ÜGYEK. — A fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottsága ma délelőtt Kada Mihály elnöklete alatt tartotta meg rendes heti ülését, melynek első tárgya a számadásokat felülvizsgáló bizottság jelentése volt 20 kisebb ügyben. Krakauer Jakab és Schleisz Mihály telekbérleti ajánlatait a bizottság elfogadta , a köztemető mögötti városi telek bérbevételére két ajánlat érkezett be. Az egyik ajánlattevő holdankint 30 irtot, a másik utólagosan beérkezett ajánlatában 35 irtot ígér, de Viola Imre tanácsnok indítványa értelmében a bizottság a két ajánlattevőt föl fogja szólítani, hogy ,a legközelebbi ülésig új ajánlatot nyújtsanak be. — A közoktatási bizottság ma Alkér Gusztáv tanácsnok elnöklete alatt ülést tartott, melyen többek közt a következő ügyeket intézte el . A polg. iskolaszék ajánlá, hogy a IX. kerületi polgári főiskola is kereskedelmi szaktanfolyammal láttassák el. Ez ellen hosszabban szólt Békés tanfelügyelő, nem mintha elvben a kereskedelmi képzést nem helyeselné, hanem azért, mivel a fővárosnak a polgári iskolák továbbfejlesztésére kell törvényszerűen irányozni figyelmét, őt támogatta Frey József is, ellenben Mérő János hivatkozott egy tavalyi közgyűlés határozatra, hogy az összes polg. iskolák a kerület szükségeihez képest szaktanfolyammal látandó el, erről tehát elvileg vitatkozni se lehet. Miután a keresi, tanfolyamot ferenczvárosi polgárok kérik, reá szükség van s a helyiség is készen áll, megszavazza. Sztojanovits István igazgató kiemelte, hogy a jelenségek megmutatják az utat, mily irányban kell a fővárosnak a polgárság igényeit kielégíteni. Míg a polg. iskolák 5. 6. osztályaiban (fiiskolák) alig van 10—10 tanuló, addig a keresk. tanfolyamokat elözönli az ifjúság, úgy hogy már az első évben parallel osztályokat kelle nyitni. Különben is a tisztviselők minősítéséről szóló törvény kegyelemdöfést adott a polgá fiiskolának. Kell, hogy a kereskedelmi tért, amit más osztály foglalt el eddig, a magyar fajú embereknek is segítsünk átadni. Rostaházy Kálmán szintén a kereskedelmi szakiskolák mellett szólt, mert a külföldtől ellesett experimentácziókkal nem megyünk sokra. Lutter Nándor kerületi főigazgató kimondja, hogy oly instituczió, mely nem gyökerezik a nép viszonyáiban, soha se fejlődhetik. Ilyen a polgári iskola is, amit a népoktatási törvénybe csak Csengery Antal kívánságára erőszakoltak be. Nem származik a polgárok szükségletéből, nem is ver gyökeret. S e keresk. szaktanfolyam nem lóg a levegőben, hogy előképzettségi feltételei hiányoznának, mert alsóbb iskolákban a képzés általános természetű. Örvendjünk, hogy a tősgyökeres magyar faj is fordulni kíván keresk. pályára s más fajuak által nem engedi magát kivetkőztetni a kabátjából. A bizottság összes tagjai mellette nyilatkoztak a IX. ker. kereskedelmi szaktanfolyamnak s a tanácsnak ajánlják. Ezután a bizottság egyhangúlag pártolta a terézvárosi iskolaszék kérvényét, hogy a VI. kerületben polgári leányiskola állíttassák föl, azon hozzáadással, hogy már szept. 1-én,«* hérdásban is, nyíljék meg. Az orsz. nőképző-egylet kéri, hogy a zöldiá utczában a háza mellett levő kisajátítás alatt álló két kis bűz telkét engedje át neki a város oly czélra, hogy oda elemi és polgári leányiskolai helyiségeket építsen. A telek a város tulajdonában marad. A bizottság, miután ebből a városra csak haszon háramolhatik, elfogadta s pártolja a kérelmet. A kereskedelmi akadémia kérvényét, hogy a város a régi váczi uti akadémiai házat vegye meg, elejtik, mely a helyiségek zig-zugok, sötétek stb. A polgárbizottság kérelmét a medve-utczai iskolából az elemi iskola kihelyezése iránt a bizottság elfogadja s hozzájárul ahhoz is, hogy a külső soroksári utczában a vámon kívül uj elemi napiskola nyittassák bérházban már a f. év szeptember havának 1-én. Az óbudai görög-szerb egyházközségnek hitoktatási segélyül 300 irtot javallnak megszavazni s Békés indítványára a tankötelesek összeírásának módja felöl Bécs városánál tudakozódásra kéretik föl a tanács. Végül bejelentették, hogy az Alapidőe 210 frtos stipendiumra, melyre a kijelölési jog a fővárosé, s melynek adományozási feltétele az, hogy a tanuló, ki pályázik, tiszántúli legyen, de ha ilyen nincs, lehet bárki más is, csak a középiskola első osztályát jeles eredménnyel végezte legyen, — a pályázati felhívá t a tanács megküldte az érdekelt községi iskolák igazgatóinak a közs középiskolákban való kihirdetés végett. Az igazgatók azt jelentették vissza, hogy a tanulók közt alkalmas pályázó nem akadt, csupán csak egy gyermek folyamodott és ez Felsmann József községi reáliskolai igazgatónak a fia. A bizottság egyéb pályázó hiányában e gyermeket jelölte ki e stipendiumra. — A fővárosi tanács mai ülésén a pénztári és számvevőségi szabályrendeletet tárgyalta további részeiben és a közkórházi személyzet részére szolgáló szolgálati utasítást állapította meg. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizottságok e hó 11-én a következő helyrajzi számok alatt összeírt adóköteles Ill-ad őszi, kereseti adóját fogják tárgyalni; u. i. az I—II. kerületi a Krisztinavárosi 335—775, a 111. ker. az újlaki 4236—4836, a IV. ker. az 55—126, az V. ker. 1. számú a 660—668, az V. ker. II. számú a 837—875, a VI. ker. a 3019-3263, a VII. ker. a 2366 -4268, a VIli. ker. az 5401-5700, a IX—X. ker. a 8886— 1990. házszámig alatt összeírt adókötelesek adóját. EGYLETEK, TÁRSULATOK. — A iparoskörban ma este Szatmári Mór, lapunk belső dolgozótársa tartott felolvasást Ahol a kiállítás lesz czímmel. Felolvasó könnyed, szellemes modorban ismertette azt a helyet, melyen a fáradtságot nem ismerő emberi szorgalom mesés gyorsasággal, csodálatos kis várost teremtett. Élénk színekkel ecsetelte a mostani zűrzavaros állapotokat, azután szólott a kiállítás társadalmi fontosságáról és arról a hatásról, melyet a kiállítás a társadalmi állapotokra gyakorolhat. Csevegő, tárczastílusban írta le a kiállítási hely mellett elvonuló Stefánia út vasárnapi közönségének tarka, változatos csoportjait, majd az elkerített területen felépült új telepet ismertette és statisztikai adatokkal illusztrálta a küszöbön lévő kiállítás arányait. Befejezésül utalt az uralkodó uj eszmékre, szembeállítván a békesség áldásait a hódító hadjáratok dicsőségével. Oktatni — úgymond — nem, csak hangulatot akart ébreszteni a kiállítás iránt és e czélját a hallgatóság körében el is érte. A termet egészen megtöltötte válogatott közönség, közte számos hölgy, az előadásnak hangulatos, sok humorral fűszerezett részeit olvasás közben is zajosan megtapsolta. A felolvasásra közelebb visszatérünk. — A terézvárosi kaszinó mai estélyének különös érdeket kölcsönzött Tolnay Lajos felolvasása. Két rajzot olvasott fel a jeles elbeszélő. «Az elszökött leány» czímü rajzában megindító színekkel vázolta egy szerencsétlenségben gazdag élet változatos eseményeit, a másikban pedig a kedély és humor színeivel mutatta be egy karczolat keretében egy hiszékeny férj ügyes-bajos dolgát. Felolvasót zajos tapsokkal tüntette ki a nagyszámú közönség, mely ezután a társas vacsorán és a rögtönzött tánczvigalmon mulatott kitünően. A vöröskereszt-egylet VI. és VII. kerületi választmánya pénteken délután tartotta meg ez évi rendes közgyűlését gróf Dessewffy Aurélné elnöklete alatt. A tagok közül megjelentek: gróf Károlyi Viktorné, őrgróf Pallavicini Edéné, Tolnay Lajosné, Adler-Bancalar Hedvig, Beck Nándorné, Beck Miksáné, Rupp Imréné urhölgyek stb. A közgyűlés megnyitása után Győry Gyula titkár fölolvassa az évi jelentést. — A terézvárosi egyletnek 698, az erzsébetvárosinak 93 tagja van. Az elmúlt ötévi cziklus pénztári bevétele 8523 frt 68 krt, kiadása 7615 frt 62 krt tett. A pénztári maradvány tehát 908 frt 6 kr. A felmentvény megadatott. Ezután az ez év folyamán a választmányból kilépett tagok helyett részben ujtv. megválasztattak a terézvárosi választmányba: Adler Antalné, Földváry Emilia, gróf Dessewffy Aurélné, Deutsch-Csillag Aranka, dr. Farkas Emilné, Pucher Józsefné,Weisz Bertalanná, Gyűri Gyula, dr. Keleti Gyula, dr. Orley Lajos, Piadocza János és Török József; az erzsébetvárosi választmányba: Földváry Emilia, Matlekovics Sándorné, Nagy Samuné, Rupp Imréné, Tolnay Lajosné, Gelléri Mór, Halász Dezső, nílí^Anon Tó nAci Azóm'í Io lirí'/nnnl i nnn'vmn'ilóclo l’PavifiP* lökül gróf Dessewffy Aurélné, Tolnay Lajosné és Rebly Adolf küldettek ki. — Az V. kerületi polgári kör legutóbbi választmányi ülésén elhatározta, hogy díszelnöke , Horvát Boldizsár tiszteletére s a kör újjáalakulásának megünneplésére lakomát rendez e hó 15-dikén estek nyolcz órakor a Tigris vendéglő nagytermében. Egy teríték ára 5 frt lesz. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Nyíri Aladár ercsűi volt közjegyző ismert sikkasztási ügyével, ma délelőtt a kir. tábla II. bűntanácsa ismét foglalkozott. A tábla ugyanis a vizsgálat folytatását, illetőleg pótvizsgálatot rendelt el az ügyben ; ez ellen vádlott képviselője semmiségi panaszt nyújtott be, melyet a székesfehérvári törvényszéki visszautasított. A kir. tábla a törvényszék e végzését helybenhagyta. — Mihálka contra Hollósy. Mármarosszigeti levelezőnk ezeket írja: A kassai királyi törvényszék, mint sajtóbiróság a napokban jelentette, hogy Mihálka László alispánnak Hollósy István és Rományi István a közérdek szerkesztői elleni sajtóügyében az e hó 12-ére kitűzött esküdtszéki tárgyalás egyelőre elhalasztatott.Azt mondják, hogy az esküdtszéki tárgyalás nem is fog megtartatni, mert a kedélyek annyira lecsillapultak, hogy a tárgyalás szinte felesleges. A «Közérdek» rég megszűnt, az ellenséges elemek kissé lehűltek s talán a teljes béke sem pusztán jámbor óhajtás. Az országos honvéd-közgyűlés. — Második nap. — A tegnapi közgyűlés tudvalevőleg azzal ért véget, hogy Tisza László elnök lemondott tisztségéről és elhagyta a közgyűlést, mely rendőri közbelépésre feloszlott. Sokan a vidéki egyletek küldöttei közül még tegnap este összejöttek egy vendéglőben, s megvitatták a történteket. Általános volt az óhaj, hogy minden áron megakadályozandó a honvédegylet szétbomlása. Megállapodtak tehát, hogy ma folytatni fogják a közgyűlést, s a rendőrségnek erről jelentést tettek. A gyülekezés ma reggel 9 órakor kezdődött a megyeház kis termében. Mintegy 50-en lehettek, amidőn többek indítványára kimondották, hogy értekezletet tartanak, s korelnöknek megválasztották Csiky Sándort, az egri honvédegylet küldöttét. Ezután elhatározták, hogy Tisza Lászlóhoz négy tagú küldöttséget menesztettek és fölkérik, foglalja el újból az elnöki széket. A küldöttség, mely Lázár Mihály, Margittay Gyula, Horváth Ignácz és Krúdy Gyula tagokból állott, fél tizenegykor elment Tiszához. Az értekezlet ezalatt barátságos hangon folytatott eszmecserét honvédegyleti ügyekről. Közel egy órai időzés után visszatért a küldöttség és Krúdy Gyula jelentést tett, hogy Tisza Lászlót biztosították az összes honvédség tántoríthatlak bizalmáról és tiszteletéről. Kérték, hogy bár tegnap ellentét merült fel közte és a közgyűlés tagjainak egy része között, ne vonja meg a jövőben működését a honvédség érdekeitől és foglalja el az elnöki széket. Tisza meghalva fogadta a bizalom e nyilvánulását, de választ egyelőre nem adott. Hanem kijelentette, hogy bejárja a választmány tagjait, értekezik velük és délután 4 órára tudatni fogja elhatározását a honvéd-közgyűléssel- Az előre is megígérte, hogy a honvédség ügyét minden körülmény között szívén fogja viselni. Krúdy: Hangsúlyoztuk Tisza előtt még azt is, hogy a honvédek a Görgei-ügyben tegnap hozott határozattal megfeleltek az egyes honvéd-egyletek által rájuk bízott feladatnak. A honvédség közös érdekeit azonban nem akarjuk személyes kérdésnek alávetni és felkértük őt, hogy állítsa maga össze a megválasztandó új bizottság névsorát, s azt a gyűlés egyhangúlag elfogadja. Boócz Lajos: Erre nem voltak felhatalmazva. (Nagy zaj. Felkiáltások : Hallgasson, igaza van !) Krúdy : Azt hiszem, a logika szerint jártunk el, amidőn teljes bizalmat szavazva az elnöknek, kijelentettük, hogy elfogadjuk az általa egybeállítandó névsort. Ez különben a közgyűlés hangulata és szóló meg van győződve, hogy helyesen járt el. (Zajos helyeslés). Lázár Mihály, a küldöttség másik tagja, szintén megerősíti, hogy Tisza igen szívesen fogadta őket, s indítványozza, hogy várják be türelemmel a négy órát, amikor a választ megkapják. Kovács czélszerűnek tartja, ha az elnökség értesíti a rendőrséget, hogy holnap is tartozik gyűlés. Géczy rendőrkapitány erre kijelenti, hogy külön bejelentésre nincs szükség, minthogy ő maga tesz jelentést. Ezután szót kér Petrich Ferencz tolna megyei honvédegyleti tag, ki a tegnapi gyűlésen nem volt jelen, s kijelenti, hogy a tegnapi határozatot örömmel fogadta. Ennek ellenére most már nem szabad semmit sem tenni. Bajusz József fölöslegesnek tartja megvárni a holnapi napot. Alakuljon át az értekezlet közgyűléssé és válassza meg rögtön az elnököt, a tisztikart és a választmányt. Ha ez megvan, kész dologgal léphetnek Tisza László elé. Indítványozza, hogy egyhangúlag válasszák meg Tiszát a választmánnyal együtt. Csiky Sándor korelnök általános helyeslés közt kimondja a határozatot, hogy az értekezlet Tisza László válaszának megérkezte előtt semminemű tárgyalásba nem bocsátkozik. Az értekezlet erre föloszlott. Délután 4 órakor ismét egybegyűltek és pedig sokkal tetemesebb számmal, mint délelőtt. Hosszas várakozás után, öt óra felé megérkezett végre a négy tagú küldöttség, s a közgyűlés tagjai a megyeház nagy termében helyezkedtek el. Csiky Sándor korelnök megköszöni a bizalmat, hogy mint legidősebbet korelnöknek megválasztották. A tegnapi napon tartott orsz. minden tárgy elintézve lett, honvéd-közgyűlés alkalmával a mi napirendre ki volt tűzve. Nem maradt egyéb hátra, mint az, amit az alapszabályok 23-ik pontja rendel, hogy megválasszák az elnököt, a tisztikart és a választmányt. Ez tegnap az idő előrehaladottsága miatt nem történhetett. Az elnök eltávozott anélkül, hogy a történteket jegyzőkönyvbe vétette és annak hitelesítéséről rendelkezhetett volna. A lemondás azonban megtörtént, egyéb tehát nincs hátra, mint végrehajtani, ami ki volt tűzve, t. i. a tisztikar és a választmány megválasztását, a jegyzői teendőkkel megbízza Jankay József aradi küldöttet. E tárgyon kívül szó van még a küldöttség eljárásáról, melyről az maga fog jelentést tenni. Krúdy Gyula kijelenti, hogy a küldöttség bizalmi kérdésben járt el. Oly kérdésben, mely kizárólag csak a honvédegyesületet érdekli, nem pedig a közgyűlést. Indítványozza tehát, hogy a közgyűlés alakuljon át értekezletté a nyilvánosság kizárásával. Az indítvány elfogadtatván, a szavazati joggal nem bírók s a hirlaptudósítók elhagyják a termet. A zárt ülésen a küldöttség előadta, hogy járt Tisza Lászlónál és Jekelfalussy Lajosnál. Az előbbi kijelentette, hogy csak az esetben fogadja el ismét az elnöki széket, ha a Görgei ügyben tegnap hozott határozatot, mely nem más, mint némelyek egyéni hite, visszavonják. Ugyanígy nyilatkozott Jekelfalussy is. A jelentéshez többen hozzászólónak és hangsúlyozták, hogy ha mindent koczkáztatnának, még akkor sem fogadhatnák el Tisza László javaslatát. Nem kompromittálhatják magukat a határozat visszavonásával. Mindenki azt mondaná: íme, a honvédek tegnap gyermekek voltak. Ilyen szégyent nem hozhatnak önmagukra. Azt megteszik, hogy Tiszát egyhangúlag megválasztják a tisztikarral együtt. Hat óra után Csiky Sándor újra megnyitván a közgyűlést, tudatja, hogy nincs egyéb bálja, mint a szavazás. Krúdy Gyula felolvassa a választásra vonatkozó paragrafust, amely szerint korelnök elnöklete alatt elsősorban elnök választandó. Minthogy — úgymond a szónok — tegnap egy kellemetlen incidens volt, adjuk meg az elégtételt a volt elnöknek az által, hogy egyhangúlag válasszák meg, s hogy az elégtétel teljes legyen és a honvédek közt az egyetértés helyreálljon, válasszuk meg egyhangúlag az általa előterjesztett választmányt is. (Nagy zaj és közbekiáltások.) Gál Elek: Ha csal, frázisokat mondanak, soha nem lesz a gyűlésnek vége. Olvassák fel sorba a kijelölteket és akit a gyűlés jónak talál, azt válassza meg. Kovács előretekintésből konstatáltatni akarja, hogy a közgyűlés határozatképes-e? Híre van ugyanis, hogy bizonyos határozatot meg akarnak semmisíteni. Szóló tudja, hogy ez lehetetlen, mert minden szabályszerűség meg volt tartva, de még jobb ragaszkodni mereven a törvényekhez. Burián szerint ha egyszer egy közgyűlés meg van nyitva, mindegy akárhányan maradnak is ott. Az szavazatképes marad. Ugyanezt mondja Gál Elek is. Krúdy nyomatékot akar adni a hozandó határozatnak azáltal, hogy konstatálják, mennyien voltak jelen. Ezzel minden hátsó ajtó be lesz zárva, s nem mondhatják, hogy csak pár ember tanácskozott. Az indítvány elfogadtatván, összeírják név szerint a jelenlevőket, kiknek száma 60-ra rúg. Lázár Mihály indítványozza, hogy először az elnök, azután a tisztikar és a választmány egyhangúlag választassák meg, s erről az elnököt jegyzőkönyvileg még ma értesítsék. Egy hang felkiált: Csak Mikor nem kell. A közgyűlés azonban zajos éljenek közt elfogadja az indítványt, úgy Tisza Lászlót elnöknek, mint a régi tisztikart és a választmányt egyhangúlag megválasztja. Ezzel a közgyűlés véget ért. Az egri bérgyilkosság. (A törvényszék vádhatározata a kir. tábla előtt.) — márcz. 10. A múlt év vége felé kínos szenzácziót keltett országszerte az a titokzatos eset, melyet «egri bérgyilkosság» gyanánt emlegettek a lapok. Az első hir, mely e rejtélyes gyilkosságról a fővárosba jutott, párbaj áldozatának mondotta Okolicsányi Ödön kataszteri becslőbiztost s csak napok múltán támadt föl az a rettenetes gyanú, hogy bérgyilkosok ölték meg néptelen utczán. A kisváros eleven krónikái szinte hihetetlen történetekkel élesztgették e gyanút s szőttek hozzá olyan regényt, melynél érdekesebbet és kegyetlenebbet nem gondolhatnak ki Xaver Montepin sem. S ez a regény csak túlzott volt, de nem alaptalan. A bíróság, mely kereste a bűnösöket, kénytelen volt számot vetni a suttogó hírekkel is, s a törvényszéki vizsgálat, bár kíméletesen és felületesen vezették, olyan bizonyító anyagot gyűjtött össze, melynek súlyánál csak regényessége nagyobb. Az «egri bérgyilkosság»-ra tiltott szerelmi viszony veti világát, de nem oszlatja el a homályt, mely reá borul. A vizsgálóbíró lovagiassága kímélte a nőt, ki vesztes maradt a harczban, melyet a hitvesi kötelesség vívott egy áldatlan szenvedéllyel; kimélte s nem nyúlt hozzá a rettenetes bűntettnek ama szálaihoz, melyek e nő szivéhez vezettek, s a melyeket nem lehetett érinteni úgy, hogy a bolygató két foltot ne hagyjon a női becsületen. Csakhogy e kíméletnek kárát vallotta a vizsgálat s kárát vallotta az igazság, a megsértett társadalmi rend, mely a könnyelműen koczkára vetett női becsület árán is kész megváltani a maga jogait. ... A királyi tábla I. büntető tanácsa, mely mai ülésén vette bírálat alá az egri kir. törvényszéknek e kínos ügyben hozott vádhatározatát, úgy találta, hogy az igazság kiderítésére nem elegendők a megtartott vizsgálat adatai s a vizsgálóbírónak, ki ez adatok pótlására lesz hivatva, nem szabad visszariadnia ama titkok bolygatásától sem, melyeket eddig oly féltő gonddal őrzött egy szerencsétlen, szánandó asszony. S a királyi táblának ez az emncziácziója a sajtót is fölmenti a kíméletesség, meg az udvariasság kötelessége alól, melynek eddig is csak az igazság rovására hódolhatott. Az «egri bérgyilkosság» történetét Széll Farkas előadó ismertette részletesen, világosan a kir. tábla I. büntető tanácsa előtt, mely kivüle Vajkai Károly elnökségg alatt Kun Sándor, dr. Neuberger Ignácz és Madaras Lipót birákból állott. A jegyzőkönyvet ifj. Makk József vezette. Az egri törvényszék — igy kezdé előadását a referens — fölterjeszti gyilkossággal vádolt ifj. Bóta Ferencz, ifj. Bóta Ferenczné és Légrády Mátyás bűnügyét; fölterjeszti pedig özv. Okolicsányiné fölebbezése következtében, mert a vizsgálatot nem terjesztették ki Hubert János jogtanárra, kit a sértett fél a bűntett értelmi szerzőjének tart. A szóban levő gyilkosság 1884. szeptember 21-dikén, a szervita-bucsu vasárnapján történt Egerben, hol akkor sok ezer idegen tartózkodott. Az egri színház előtt vezet el az úgynevezett «nagy sor»; ott lakik Hubert János jogtanár, a kegyes alap kezelője s tőle a harmadik házban volt a lakása Okolicsányi Ödön kataszteri becslőbiztosnak. A mondott nap estéjén, úgy nyolczadfél óra körül, a nagy soron sétálgatott Hubert János gyermekeinek nevelőnőjével, Morócz Jankával Okolicsányi Ödön ; a találkozást már korábban elhatározták s ott tártak föl s alá a Hubert János háza elött. A kapuban eléjük került ifj. Bóta Ferencz, a jogtanár vinczellérje, a ki megkérdezte a nevelőnőtől, hogy miért van nyitva a kapu ? «Zárja be..a kaput, ne menjen sétálni s ne beszéljen azzal az Ödönnel» — szólt a vinczellér halk hangon a félig kinyitott kapuból, melynek épen kilincsét fogta. A nevelőnő mintegy háromnegyed óra hosszat sétált még ezután is Okolicsányival. Zsendovics Endre háza elött megálltak s e perekben Okolicsányi felé fordulva, megdöbbenve látta, hogy hátulról két fokos fölemelődik s egy szempillantás alatt mind a kettő Okolicsányi fejére súlyt, ki nyomban összerogyott s arczczal borult a földre. A nevelőim megrémülve futott be néhány lépésnyire eső lakásuk kapuján s nagy jajveszékeléssel hívta segítségül a szakácsnét. Mikor beszaladt a kapun, még hallotta az ütéseket. — A gyilkosság szemtanúi: Povlyák József czipészlegény és Medveczky Béla csak azt látták, hogy két paraszt ember agyba-főbe ver valakit. Azt hitték, hogy részeg bucsusok dulakodnak s nem mertek közelebb menni. Mikor a nevelőim visszatért a szakácsnővel, Okolicsányit élettelenül elterülve találták. Az utczán nem láttak már ekkor senkit. A sebesült csak annyit tudott mondani, hogy két gatyás paraszt támadta meg , elvitték, lakására, de mire neje hazatért a színkörből, elvesztette eszméletét s nemsokára meghalt. A rendőrségnél azonnal kihallgatták Morócz Janka nevelőnőt, ki a gyilkosság körülményeinek elbeszélése után azt vallotta, hogy a gyilkosok — gatyás parasztok — szó nélkül támadtak s szó nélkül hajtották végre a tettet. Előbb csoportonkint jártak legények az utczán, de a támadás pillanatában a gyilkosokon kívül nem látott senkit. Okolicsányi regeidén járatos volt gazdája házához, de mintegy két hónappal azelőtt elmaradt. Kijelentette a tanú, hogy határozottan gyanúsítani senkit sem mer, de azt hiszi, hogy vagy a vinczellér, vagy bérenczei ölték meg Okolicsányit. A rendőrség szeptember 22-dikén letartóztatta ifj. Bóta Ferenczet s átkisértette őt a törvényszékhez. Bóta nem tudta igazolni, hogy hol volt vasárnap este hét órától tizig. Kihallgatták tercsik Anna szakácsnőt, aki elmondotta, hogy Okolicsányi vele hivatta le Morócz Jankát, a nevelőnőt. Hallotta, mikor a vinczellér becsapta a kaput e szavakkal : «Miért hagyják nyitva az f .... ét!» A szakácsnő együtt jött haza a színházból Hubert családjával. Buta utánuk ment s ő megkérdezte tőle, hogy hallott-e mír arról a borzasztó gyilkosságról. «Hallott a f . , e !» — volt a felelet. A Zsendovics-ház előtt oda ment Bóta a gyilkosság helyére, gyufát gyújtott s minden keresés nélkül rátalált a vértócsára. Azután eltávozott, be sem nézve az udvarra. Bóta Ferenczet szeptember 23-án hallgatta ki először a vizsgálóbíró ; a vádlott akkor határozottan tagadta a terhére rótt bűnt, de az e tekintetben ügyesen vezetett vizsgálat kiderítette, hogy minden állítása ellenkezik a valósággal. Azt mondotta ugyanis, hogy a gyilkosság napján estel 7 órakor elment Hűbériekhez s elkísérte őket a színházba. Gazdája nem ment színházba, hanem Danielik püpökhöz vacsorázni; ő a színház előtt levő kövön üldögélt az előadás végéig. Kilencz óra tájban két asszony jött arra s azok beszélték, hogy a nagy soron verekedtek, de hogy kik, azt nem mondották. Nyugodtan ült tovább s látta, hogy Hubert szintén bement vacsora után a színházba. Előadás után hazakisérte Hubertéket s aztán elment a Horváth-féle korcsmába, hol több ismerőst talált. Hogy Légrády Mátyás is ott volt, azt elhallgatta. A gyilkosságot konokul tagadta: ő mit sem tudott arról, hogy Hubert és Okolicsányi haragot tartanak egymás ellen, s azt sem tudta, hogy azon a helyen, hol a gyufát gyújtott, Okolicsányit ölték meg. Szeptember 27-én már elismert annyit, hogy két másfél fontos kővel, egy lapossal és egy szögletessel meghajtotta Okolicsányit, mert aznap délután három órakor visszakérte tőle vágókését, melyre szüretkor szüksége volt, de Okolicsányi azt felelte : «Majd visszaadom, hiszen nem vész el, úgy sem vette azt maga az arató részéből.» — Bántotta őt, hogy Okolicsányi így kigúnyolja a «szegény ember»-t. «No, megállj, nem kérem többet !» gondolta magában. — A Bucher-ház előtt levő kerek kövön leste Okolicsányit, mikor a kisasszonnyal sétált, de nem jött arra, hát ő ment elébe. Az első követ hátulról dobta reá s ekkor leesett, hogy jobban megérezze, a másikat is hozzávágta. Társa nem volt — úgymond — s ő befutott egy körbe.Szeptember 2S-dkán jelentkezett a vizsgálóbírónál ifj. Bóta Ferencznél kérte, hogy bocsássák őt férjéhez, majd Vallomásra bírja, mert ő tudja jól, hogy «szerencsétlen embere» követte el azt a tettet, a gazdája iránt való hűségből. Bótánét szeptember 23-kán hallgatták ki a rendőrségnél, s elmondta, hogy Hubert kitiltotta házából Okolicsányit, ki ezért kihívta a jogtanárt párbajra. Hubert, mint szelíd ember, nem fogadta el a kihívást, mire Okolicsányi fenyegető levelet irt neki, melyet a nevelőnő adott át a «tekintetes urnak.» Attól fogva, hogy a kihívás megtörtént, férje (Bóta Ferencz) mindig Huberttel járt, aki nagyon félt Okolicsányi haragjától. A gyilkosság előtt