Egyetértés, 1885. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1885-04-15 / 103. szám

1885 Hegedűs Sándor előadó : Igen sajnálja, de még ezen módosítást sem fogadhatja el, mert az «is* szónak itt igenis van értelme. (Derültség.) j Enyedi Lakaos : A 9. §-ban a felmondásra vonat­kozólig az van kikötve, hogy mindig írásbelinek kell lennie, a szóbeli felmondás, úgy látszik, tekintetbe veen­dőnek nem tartatik. Mivel ez oly nehézkes intézkedés, mely esetleg magának az intézménynek fejlődését akadá­lyozhatná, indítványozza, hogy iktattassék be a szövegbe a «szóbeli* szó után «vagy írásbeli.» Hegedűs Sándor előadó ellenzi e módosítást, kéri az eredeti szöveg meghagyását. Szontagh Pál: Akármikép okoskodjunk e felett, a szöveg vagy érthetetlen, vagy nincs magyarul mondva. (Helyeslés.) Igaz, hogy a törvényhozási stylustól sokat el kell szenvedniük azoknak, kik gramatikával és literatu­­rával foglalkoznak, de ám hallgassák meg ezt a bekez­dést: «Egytől huszonöt írtig terjedő összegek csupán az illető, a betét-könyvecskét kiállító közvetítő hivatalhoz intézett írásbeli felmondás mellett is visszafizettetnek.» Ha «csupán* a mellett fizettetik vissza, ez azt jelenti, hogy másképen nem ; de ott van az «is», a­mi pedig azt teszi, hogy máskép is történhetik a visszafizetés. Ez tehát kétségkívül ellentétben áll a «csupán»-nal. Írásban nem ad be indítványt, hanem ítéli meg a t. előadó, hogy melyik szónak kell kimaradni a «csupán* szónak-e, vagy az «is* szónak. Beöthy Algernon: Hozzájárulok a «csupán* szó ki­hagyásához (Derültség.) Steinacker Ödön mindkét szót helyesnek tartja. Törs Kálmán: Végre is nyelvtani non sens-t nem iktathatunk a törvénybe. E három szónak : «csupán az illető* ki kell maradnia s akkor lesz a szakasznak ér­telme. (Elénk helyeslés.) A ház a szakaszt a Tors Kálmán módosításával fo­gadja el. A 21-ik §-nál az utolsó bekezdésre nézve Teleszky István a következő szöveget ajánlja : §Végül ha ugyan­azon határidőn belül igény senki által sem jelentetnék be, az elveszett betéti könyvecske semmisnek nyilvání­tandó és annak helyébe a betevőnek másodlat adandó ki.» Hegedűs Sándor előadó hozzájárul e módosításhoz. A ház a szakaszt e módosít­ással fogadja el. A 22— 23. §§. észrevétel nélkül elfogadtatnak. Következik a 24-ik §. Hegedűs Sándor előadó: A 24. §. második bekez­dése nem eléggé világos, és mostani jogi fogalmainknak sem felel meg. Azért újabb szövegezést ajánl, mely nem­csak a foglalás, hanem a megtartás jogára is kiterjed, mert természetesen ez is értendő alatta. A javaslatba hozott új szövegezés a következő : «A postatakarékpénz­táraknál eszközölt betéteknek csak a kamatozó 1000 fo­rintot meghaladó része foglalható le és csak erre sze­rezhető zálog- és megtartási jog.­ A ház e módosítással fogadja el a szöveget. A javaslat többi szakaszát észrevétel nélkül elfogadták. Az elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, végleges megszavazása a közelebbi ülésre tüzelik ki. A közelebbi ülés napirendjére nézve előter­jeszti : a ház megállapodása szerint a legközelebbi ülés csütörtökön d. e. 10 órakor tartozik, melynek első tár­gya a most megszavazott törvényjavaslat harmadszori felolvasása s azután a főrendiházi törvényjavaslaton, a főrendiház által tett módosítások fognak felvétetni. (Ál­talános helyeslés.) Az ülés végződik d. u. 2 órakor. A képviselőház Igazságügyi bizottsága ma dél­után 5 órakor Apátify István elnöklete alatt ülést tar­tott, melyen folytatta a közjegyzői törvény módosí­tása és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A kormány részéről jelen voltak : Pauler­ Tivadar igazságügyminiszter és Berczelly miniszteri tanácsos. A bizottság folytatván a javaslat tárgyalását, a hagyatékokra vonatkozó §§­ felvétele előtt Englmayer előadó indítványára két módosítást fogadott el, melyek­nek egyike a közjegyzői törvény 69. §-át akkép egészíti ki, hogy oly esetekben, a­midőn az eredeti meghatalma­zás a közjegyzői okirathoz eredetben fűzve a közjegyző irattárában már őriztetik, az az ugyanazon közjegyző által felveendő újabb okirathoz hiteles másolatban is csatol­ható, ha a meghatalmazás ezen újabbi közjegyzői ok­iratban foglalt jogügyletre is kiterjed. A másik módosí­tás a közjegyzői törvény 97. §-át akkép egészíti ki, hogy tények bizonyításánál az eddig előírt két tanú jelenléte mellőzendő. Áttérve a javaslatnak a hagyatéki ügyekre vonatkozó intézkedéseire, a bizottság tekintettel arra, hogy ezen kérdés tárgyalásánál úgy a belügyminiszter­nek, mint a szakértőknek a jelenléte szükséges, a 22., 23., 24. és 25. §-okat egyelőre csak általánosság­ban tárgyalta és ezekre nézve a következő elvi megállapodásokra jutott: a) a hagyatéki ügyek tár­gyalásának vezetése kizárólag a közjegyzőkre bí­zandó; b) a tárgyalásnak a helyszínén leendő megtar­tása lehetőleg mellőzendő; c) díj nélkül a közjegyző csak az olyan hagyatéki ügyekben köteles eljárni, me­lyeknél az érték 100 frtot meg nem halad ; d) a javaslat 24. §-ában megállapított díjak mérsékelt emelés által módosítandók. A javaslat 26. §-a változatlanul elfogadta­tott. Ezzel az ülés véget ért. Legközelebbi ülés pénte­ken, e hó 7-én d. u. 5 órakor fog megtartatni és arra a belügyminiszteren kívül a bizottság által kijelölt szak­értők is meg fognak hivatni. (D. E.) A függetlenségi és 48-as párt mai értekezletén a «főrendiház reformjáról” szóló törvényjavaslaton a fő­rendek által eszközölt módosítások tárgyaltattak. Irányi Dániel, mint a 21-es bizottság tagja, ismertette e módo­sításokat, s kijelenti, hogy azokat nem fogadja el, de továbbra is ragaszkodik ama határozati javaslatban fog­lalt elvekhez, melyet ő a párt megbízásából benyújtott. Lükö Géza megbotránkozik azon, hogy a kormány a képviselőházban minden módosítványt ellenzett s most egy retrograd irányú javaslathoz is hozzájárul; ezért, de mert az a javaslat most sem egyeztethető össze az ő meggyő­ződésével, ennél fogva nem tartja azt elfogadhatónak. Helfy Ignácz nem tartja azt elfogadhatónak s a kor­mányelnöknek eljárását, mely által a közvélemény előtt is diskreditálta magát, hevesen támadja meg. Különösen rámutat ama pontokra, melyekkel elvtelenségüket oly eklatánsul mutatják ki azok, kik rövid idő alatt oly el­lentétes elvi álláspontokat tudnak elfoglalni. Mocsáry Lajos sem fogadja el a módosításokat, s a kor­mánynak eme hallatlan eljárását a házban is meg­­érdemlett bírálat alá kívánja tétetni. Olay Lajos, Irányi, Helfy, Mocsár­y, Szederkényi s Petrich vettek még részt a további vitában, míg végül a párt Irányi álláspontjára helyezkedve, egyhangúlag határoza el, hogy a javaslatot nem fogadja el. Az előjelekből ítélve, a párt ez alkalomból erős támadást fog intézni a kormány ellen. Az országgyűlési szabadelvű párt ma délután 6 órakor Vizsolyi Gusztáv elnöklete alatt tartott értekez­letén a főrendiház szervezetének módosításáról szóló törvényjavaslaton a főrendiház által tett módosítá­­sokat tárgyalta és változatlanul elfogadta. A tárgyalás­ban Tisza Kálmán miniszterelnökön és Láng Lajos előadón kívül részt vettek: Zichy Antal, Horváth Gyula, Busbach Péter, Trefort Ágoston vallási és közoktatási miniszter, Ókorin Ferencz, Andaházy Pál, Szilágyi Virgil, Tisza Lajos gr. és Wahrmann Mór. Ezzel az­­ értekezlet véget ért. A nagyér­­dekű­ vita lefolyásáról lásd er­edeti tudósítá­sunkat Legújabb r­ovatu?ikban. VIDÉK: * Zólyommegye közigazg. bizottsága e hó 11-én tartotta meg havi ülését. Ez alkalommal jelentette be az elnöklő alispán Thuránszky József megyei főjegyző leköszönését folyton súlyosbodó szembaja miatt, s hogy Palesch J. zólyomjárási körorvos Zólyom városi orvossá választatván meg, egy körorvosi állás is üresedésbe jött. További jelentéséből megemlítjük, hogy a katonai soro­zás részben befejeztetett s ennek eredménye kielégítő, továbbá, hogy a községek határain kivált vásárok alkalmá­val áthajtani szokott marhák után szedendő díjak szabályo­zása iránt intézkedett. A közigazgatási bizottság a m. hó 31 én rendkívüli ülést tartott a megyei börtönök túltömött­­sége ügyében, s minthogy ez iránt a közig. bizottság már több ízben tett fölterjesztést az illető minisztériumhoz, a­nélkül, hogy fölterjesztései figyelemre méltattak volna, elhatároztatott, hogy az egészségügyi bizottság figyelme fog fölhivatni a börtönökre, s ha ez az intézkedést szükségesnek nyilvánítaná az alispán saját hatalmi köré­ben intézkedni fog, hogy a foglyok létszámát a börtö­nökben a törvény engedte állományra szállítsa le. Másik tárgya volt az ülésnek ama tény, hogy a belügyminiszté­rium a csendőrség kerületi alparancsnokságot Besztercze­­bányáról Trencsénbe helyezte át. Minthogy Trencsén a kerületnek szélén, hozzáférhetlen helyen fekszik s az áthelyezéssel az egész kerület érdekei megsértetnek, mig mellette csakis ama személyi indokok hozhatók föl, hogy a belügyi államtitkár trencséni képviselő s a közlekedési államtitkár trencséni illetőségű: ez intézkedés ellen a közig. bizottság fölterjesztést tett. — A leköszönt Thu- EGYETÉRTÉS. SZERDA, ÁPRILIS 15. Jánszky József megyei főjegyző főispáni kinevezés utján dr. Huszágh István első aljegyző által helyettesittetett s előre biztosra vehető, hogy ez állásra véglegesen is ő fog megválasztatni. * A beszterczebányai ág. ev. egyház az általa fen­­tartott s a város által segélyezett algimnázium ügyében egy 30 tagból áll nagy bizottságot küldött ki, melynek föladata lesz határozni ama kérdés fölött, hogy a kir. főigazgató által a tanintézet ellen emelt kifo­ások miké­pen lennének orvo­solhatók ? Minthogy e kifogások az egyház anyagi erejét messze túlhaladó anyagi áldozato­kat követelnének, a bizottság legtöbb tagja abban a né­zetben van, hogy ez algimnázium (melynek úgy sincs értelme a helybeli kir. főgimnázium mellett) megszünte­tendő s e helyett az elemi iskolák alakítandók át minta­szerűekké. * Pest-PilisSolt-Kiskun megye ma délelőtt tíz órakor folytatta tegnap megkezdett évnegyedes közgyű­lését Szapáry István gr. fői pán elnöklete alatt. A teg­napi tanácskozásról fölvett jegyzőkönyv fölolvasása után Ivánka Pál tiszteletbeli főjegyzőt egyhangúlag megvá­lasztották a solti alsó járás segédszolgabirájává. Az el­nöklő főispán Eder Kálmánt t. ügyészszé, Hacker István aszódi községi orvost pedig főorvossá nevezte ki. Következett ezután a megyei tisztikar nyugdíjalapjának tegnap megkezdett részletes tárgyalása. A 1b. szakasznál Földváry Miklós orsz. képviselő azt indítványozta, hogy törüljék ki a szakaszból e szavakat: «hivatalos hatáskö­rükben elkövetett (bűntény)», továbbá e végsorokat: «felhagyatp,n azonban a megye közönségének ama joga, hogy a fegyelmi hatóság által hivatalvesztésre ítélt egyén nyugdíjjogosultságát méltányossági szempontokból meg­állapíthatja.­­ Az első tétel törlését azért tartja szük­ségesnek az indítvány előterjesztője, mert a tiszt­viselői hivatalos hatáskörén kívül is követhet el olyan bűntényt, melynek megtorlása hivatalvesztést vonhat maga után; a végsorok azért nem állhatnak meg, mert korteskedésre adnának alkalmat. Rudnyánszky Ferencz, Wodianer Béla és Both Ignácz bizottsági ta­gok fölszólalása után elfogadta a közgyűlés ez indít­ványt. Ezenkívül néhány jelentéktelenebb módosítást tett a közgyűlés s ezzel véget ért a részletes tárgyalás. De előállott még Förster Aurél bizottsági tag, egy jószán­­déku indítványnyal, mely egy kis vitát idézett elő. A megye — úgymond — megtette kötelességét, midőn tiszt­viselőinek jövőjét biztosította. De mivel a közigazgatási tisztviselők fizetése csekély, kérje meg a megye a bel­ügyminisztert, hogy emelje föl azt tíz százalékkal. — Bossányi László rossz életnek tartja ez indítványt, melynek a nyugdíjalap mellett semmi értelme sincs s kéri a közgyűlést, hogy egyszerűen mellőzze. Földváry Miklós országgyűlési képviselő megjegyzi, hogy két év­vel ezelőtt alkotta meg a törvényhozás a megyék rende­zéséről szóló törvényt, mely a megyei tisztviselők dotá­­czióját meghatározza s a belügyminiszter a legjobb aka­rat mellett sem teljesíthetné azt a kívánságot, melyet Förster Aurél indítványa kifejez. — Förster Aurél kéri Bossányát, hogy méltányolja indítványa komolyságát, mert ő nem akart vele se jó, se rossz életet mondani. Hogy indítványa csakugyan komoly, azt megmutatja a jövő közgyűlésen, a­mikor majd írásban fogja előterjesz­teni. — A közgyűlés elhatározta, hogy a nyugdíjalapot az első hazai takarékpénztárnál fogja gyümölcsöztetni. — Következett a drágasági pótlék megszavazása. — A legutóbb tartott közgyűlés ugyanis elhatározta, hogy a kiállítás ideje alatt minden központi tisztviselő drágasági pótlék gyanánt kapja fizetésének 10 százalékát. E határozatát jóváhagyás végett felterjesztette a belügy­miniszterhez, ki leirattal felelt, takarékosságot ajánlva a megyének s egyúttal azt javasolja, hogy az 1000 írt­nál nagyobb fizetéssel biró tisztviselők ne kapjanak drá­gasági pótlékot. Ezt a megye közönsége nem fogadta el s uj föliratot fog intézni a belügyminiszterhez, főn­tartva korábbi határozatát, mely szerint a tisztikar minden tagja kap drágasági pótlékot. Fölolvasták ezután a be­érkezett átiratokat s a közgyűlés elhatározta, hogy a megye a felvidéki magyarositó egyesületbe 100 írttal, a temesváriba pedig 60 írttal lép be alapitó tagnak. Nehány jelentéktelenebb tárgy elintézése után holnap reggelre h­alasztotta tanácskozását a közgyűlés. * Az erdélyrészi közművelődési egylet Alsó- Fehérmegyében is buzgó pártolásra talál, mert egyike ez ama megyéknek, melyeket leginkább s a legtöbb siker­rel lehet támogatni. N. Enyed, Gy.-Fehérvár üdvös ered­ményeket mutatnak föl. A megyei küldöttek czél­­szerű módosításokat tettek az alapszabályokon, melyeket a kolozsvári gyűlés el is fogadott. * Pestmegye közegészségügyi bizottsága e hó 14-én Halász Géza bizottsági tag elnöklete alatt ülést tartott két felállítandó gyógyszertár ügyében. Neve­zetesen : Hacker József oklev. gyógyszerész Kispesten. Senyi Ferencz és dr. Tomcsák József oki. gyógyszerészek egy Kalocsán nyitandó gyógyszertár engedélyezését kérik. A bizottság mindkét gyógyszertárra vonatkozólag egyhan­gúlag elfogadta a tiszti főorvosnak, dr. Hirkó Lászlónak véleményét, ki a Kispesten tervezett gyógyszertár felállí­tását engedélyezni ajánlotta, a kalocsait azonban fölös­legesnek nyilvánitá, m­ert az eddigi elégségesnek bi­zonyult. * Zágrábból írják, hogy a régóta üresedésben lévő kir. főügyészi állást hir szerint közelebb betöltik. A ki­nevezés állítólag már megtörtént, s a kihirdetés is kü­szöbön van. * A gömöri h. h egyházmegye e hó 8 és 9-ik nap­ján tartotta meg rendes tavaszi közgyűlését. Egyházme­gyei tanácsbiróvá a világiak közül b. Nyári Sándor, al­jegyzővé Osváth Dániel, tornallyai járásbeli szolgabiró segéd választatott meg szótöbbséggel. Miskolczon e hó 28. és következő napjain tartandó egyházkerületi közgyű­lésre, az egyházmegye részéről Török József egyházi ta­­n­ácsbiró, Terhes Pál aljegyző s Kálniczky Endre pénz­tárnok, s a világiakból pedig Sárközy Gyula, Farkas Ábrahám és Hanvay Zoltán tanácsbirák küldettek ki. Az egyházmegye ez év őszén tartandó közgyűlésének helyéül Gortva-Kisfaludot jelölték ki. * Sopron megye közi­azgatási bizottsága tegnapi ülé­sén felolvastatott egy az izr. anyakönyvek vezetését illető miniszteri leirat. Az eset a következő : Dr. Szauer Vil­mos szilsárkányi körorvos, mint medikus, Bécsben há­zasságra lépett Goldmann Helene nevű nővel, mely há­zasságot most felbontani akarja. Először a bécsi Landes­­gerichthez fordult a házasság érvénytelenítése végett, ott elutasittatott. Erre fordult a sopronmegyei alispáni hiva­talhoz, a­hol őt hasonló sors érte. A vallás- és közokta­tásügyi miniszterhez intézett felebbezésre, most a követ­kező érdekes leirat érkezett a megyéhez: «11187. szám. A megye közigazgatási bizottságának 1883. évi aug. hó 6- án 634. sz. a. s illetőleg ugyanazon évi november hó 14-én 1461. sz. a. kelt jelentéseivel hozzám felterjesztett, valamint a fél által közvetlenül a vezetésem alatt álló minisztériumnál bemutatott s­/.a idezárt iratokból a kö­vetkezőkről győződtem meg. Folyamodó dr. Szauer Vil­mos azon kérelmet terjesztette elő, hogy a nevezett által Goldmann Helénnel, 1876. évi febr. 20-án Ottakringben kö­tött házasságról, a nagym­ártoni izraelita hitközség eske­­tési anyakönyvében foglalt bejegyzés hatályon kivül he­lyeztessék, illetve megsem­misittessék. E kérelmével öt Sopronmegye alispánja 1883. évi augusztus 30-án 5088. sz. a. kelt végzéssel elutasította oly indokolással, hogy igaz ugyan, mikép az anyakönyvekbe ily tények beveze­tése szabálytalannak látszik, még­is az alispáni hivatal magát sem a kérdéses anyakönyvi «Anhang» megsemmi­sítésére, sem pedig az abból adott kivonat semmisnek kijelentésére jogosítva nem látta. Sopronmegye közig. bizottsága pedig 1813. junius 14-én tartott ülésében ezen alispáni határozatot indokainál fogva helybenhagyta. Mi­dőn az ügy ily alakban és kérelemmel elém terjeszte­tett, annak elintézésénél, az ügyfél által előadott kére­lem mellett szem­ügyre kellett­ vennem azt: 1., hogy minő eljárás követendő a bepanaszolt anyakönyvi be­jegyzéssel szemben? 2., hogy feltéve, hogy­ a panaszlott anyakönyvi bejegyzés helytelen is, elérte-e folyamodó azon czélját, hogy első házasságának felbontása nélkül új há­zasságra léphessen ? A­mi az első kérdést illeti, oly el­járással állunk szemben, mely a Zilált izraeli hitügyi viszonyok közepette szerzett számos szomorú tapasztalat mellett is, a legmerészebb képzeletet is túlhaladja. Egy Hirsch Jakab nevű rabbihelyettes, ki 1861. évi ápril 7- én Nagy-Martonból eltávozott és Bécsbe költözött, ek­kor megállapodásra lépett állítólag Kohn Dávid nagy­martoni izr. anyakönyvvezetővel, mely szerint Hirsch Bécsben esketéseket fog végezni, Kohn pedig azokat Nagy-Martonban anyakönyvezendő E megállapodáshoz képest Hír­­ek Jakab Bécsben 1862-tól 1878. évig ös­­­szesen 183 esketést végzett, melyek egy nagymartoni izraeli anyakönyvhez készített külön «Anhang» ban be­jegyezve is lettek és ezek között fordul elő 139-ik he­lyen az a házasság is, mely a folyamodó dr. Szauer Vilmos és Goldmann Helena között 1876. február hó 20-án Bécsben (Ottakring) köttetett. Mennyiben jártak itt el Hirsch Jakab és Kohn Dávid rosszhiszemüleg vagy sem és mennyiben tartattak meg az ez «enhang»-ba be­vezetett házasságoknál az egyéb megkívánt törvényes for­mák? nem tudható. Tény azonban az, hogy minden izr. hitközség csakis amaz eseteket van feljogosítva saját anyakönyveibe bevezetni, a melyek saját területén folytak le, hogy tehát azon házasságokról, melyek nem Nagy- Martonban, hanem mint a fennforgó esetben, még a belföldön sem köttettek, Nagy-Martonban érvényes anyakönyvi bejegyzések sem tehetők. Ennélfogva a nagymartoni­izr. hitközség anyakönyvének «Anhang»­­jában, Ausztria több helységében Hirsch Jakab rabbi által teljesített 143 esketésről szóló ugyanannyi házas­sági bejegyzés nem létezőnek, illetve semmisnek tekin­tendő annyiban, a­mennyiben ezen esketéseknek a több­i­ször érintett «Anhang»-ban történt anyakönyvezése, a­ bejegyzett házasságoknak érvényes vagy érvénytelen vol­tára befolyással nem bírhat, mert valamely házasságnak érvényes módon történt megkötése alaki szempontból azon ország törvényei szerint bírálandó el, melynek te­rületén az megköttetett, a szóban levő «Anhang» ba be­vezetett esketési szertartások pedig­ kivétel nélkül mind­annyian Ausztria területén végeztettek. Miután a sza­bálytalanságot elkövetett Kohn Dávid nagymartoni anya­könyvvezető már meghalt,­ Hirsch Jakab rabbi pedig Bécsben lakik, de Ausztriában is követte el a szabály­talanságokat, tehát csak ott vonható ezek miatt felelős­ségre, a megtorlási eljárás megindítását ellene el nem rendelhetem. Minthogy azonban Hirsch Jakabnak, a nagy­martoni szolgabiró­jelett 1883. szept. 21-én tett ki­mondása szerint, az «Anhang” c;ak amaz időpontig lett vezetve, mig Ehrenfeld S. nem lett Nagy-Martonban rabbinak alkalmazva, ki is azóta minden esketést Ön­maga végez és ezen bemondásból az véleményezhető, mintha Hirsch Jakabnak szabálytalan eljárását 1878. év óta Ehrenfeld S. nagymartoni rabbi folytatná; eziránt a vizsgálatot a megye közig. bizottsága mielőbb indíttassa meg és az eredményt hozzám jelentse be. Folyamodó Szauer Vilmost pedig értesítse, hogy a közte és Gold­mann Helena között 1876. február 20-dikán Ottakring­ben létrejött házasság törvényességére nézve a nagymar­ton­i izraelita an­akönyvnek «Anhang»-jában 139. tétel alatt történt anyakönyvi bejegyzés befolyással nem bir és minthogy a házasság Ausztriában jött létre, annak alaki tekintetben való érvényessége Magyarország törvé­nyei szerint és hatóságai által el nem bírálható. Trefort s. k.» Ez a rendelet minden vita nélkül tudomásul vé­tetett és elhatároztatott, hogy a vizsgálat megindításával Molnár Sándor nagymartoni szolgabiró bizatik meg. * A szombathelyi kerület orsz. képviselője Kuncz Adolf csornai prépost mint a szombathelyi Dunántúl értesül, főrendiházi taggá fog kineveztetni s az ekként üresedésbe jövő országos képviselői állás még ez év fo­lyamán betöltetik. * Zemplénmegye törvényhatósága e hó 9-én tar­totta közgyűlését S.-A.-Ujhelyen Molnár István főispán elnöklete alatt. A főispán elnöki beszédében különösen három tárgyra hívta fel a közgyűlés figyelmét. Ezek: 1. Minő eljárást kellene követni a községek számadásaira nézve, hogy a községi életben tapasztalt, bár most az előbbiekhez képest már sokkal csekélyebb mérvű vis­­­szaélések és rendetlenségek orvosoltassanak? 2. Hogy ama rendetlenségek és visszaélések, melyek az adóbe­hajtás körüli panaszok tárgyát képezik, miként hárittas­­sanak el ? 3. Az úgynevezett községi (viczinális) utak jó karba hozására minő helyhatósági intézkedéseket kellene tenni, hogy a községi utimunka, melyet a megyei uti­­munkán felül a községek saját határokban kötelesek teljesíteni, úgy használtassák fel, hogy annak eredmé­nye is legyen ? A közgyűlés szűkebb körű bizottságot kül­dött ki e kérdések tárgyalására. Ezután az üresedésben levő főszámvevői állásra 58 szótöbbséggel Semsey Sán­dort választották meg. * Miskolczon a két protestáns gimnázium egyesítése ügyében szerdán délután tanácskozás tartatott a ref. főgimnázium iskolatanácsa részéről. Az oly nagy lelke­sedéssel felkarolt ügy a végmegoldás stádiumában szen­vedett hajótörést. Mindkét egyház részéről már évek óta folytak a tanácskozások és előkészületek. A terv is meg volt már állapítva és épen e tervezetre nézve kérte ki a ref. egyház presbyterium­a az iskolai tanács vélemé­nyét. Az iskolai tanács a miskolczi ref. főgimnázium jelenleg javult anyagi helyzete és a kilátásba helyezett államsegély szükségtelenné teszi a két iskola egyesítését. S ezt a véleményt fogja beterjesztetni az egyház presby­­teriumának. K­ÜLFÖLD. — ápr. 14. Komarov tábornok részletesebb jelentése s az oroszok előnyomulásának híre több interpelláczió és miniszteri nyilatkozat tárgyát képezte tegnap az angol parliament mindkét házában. Gladstone kor­mányelnök az alsóházban a hozzá intézett kérdé­sekre válaszolva, kijelenti, hogy Angolország köte­lessége a beható vizsgálat iránti határozatához ra­gaszkodni. A vizsgálat folyamatban van és a kor­mány reméli, hogy általa a helyzet teljesen tisztáz­tatni fog. Addig azonban nem volna czélszerű, ha a dolgot minden részletében megvitatnák. Alkalmas időben a váltott okiratok a parlament elé fognak terjesztetni. A­mi azt az eszmecserét illeti, a­mely az indiai alkirály és az afghán emír közt folyt, mire a kormánynak a jelen viszonyok közt a legna­gyobb tekintettel kell lennie, a minisztérium már megkapta Lord Dufferintől az arra vonatkozó tudó­sítást. Ez természetesen első­sorban a legutóbb tör­tént összetűzésről, a­melyről az emír már akkor részletes értesítést kapott, valamint a többi, még függőben levő kérdés megvitatásáról szól. A ház most ne várjon a kormányelnöktől részletes felvi­­lágosítást. Az emír és Lord Dufferin közt folyt eszmecsere mindent felölelt és az eredmény teljesen kielégítőnek mondható. A­mi Komarov állításait il­leti, azok lényegesen eltérnek az angol tiszteknek már ismert adataitól. Lumsdentól a kormány kime­ntő tudósítást vár. A kormány tőle telhetőleg oda fog hatni, hogy a megindított vizsgálatot kimerítővé és teljessé tegye. Mikor várható Oroszország vála­sza, valamint Lumsden tudósítása, az még bizony­talan. Mostanáig nem volt elérhető az, hogy Orosz­ország válaszoljon az angol kormány által hozzá in­tézett felszólítás lényeges pontjaira. Arról, hogy az orosz csapatok a Murghab-folyam partjai mentén előre nyomulnak, a kormány semmiféle tudósítást sem ka­pott, csak azt hallotta, hogy e hír el van terjedve. Ép oly kevéssé értesült a kormány arról, hogy az orosz kormány ajándékokkal és rendjelekkel halmozta el az afghán határon állomásozó orosz hadparancsno­kokat.­­ Fitzmaurice államtitkár közli ezután a házzal, hogy Lumsden ez idő szerint Tirpalban tar­tózkodik. Minden meg fog történni, hogy a táviró Teherán és Meshed közt helyreállíttassék. A felső­házban lord Granville válaszolván Salisbury mar­­q­­is kérdésére, kijelenti, hogy az afghán határon történtekről Gladstone kormányelnök által elmon­dottakhoz nincs mit hozzá­tennie. Staal orosz nagy­követ már közölte a kabinettel Komarov ismert nyi­latkozatát. A kormánynak nincs oka elhinni azt, hogy az oroszok a Murghab folyam mentén előre nyomulnak, és hogy Herát megszállása várható. Ez ellenében a Times megerősíti azt a hírt, hogy Komarov tábornok a Khusk és Murghab folyók men­tén előnyomul és azt írja, hogy Zulfikar közelében összeütközést várnak az oroszok és afghánok közt, ha ugyan ez összeütközés már meg nem történt.­­ Ugyancsak a Times értesülése szerint Abdul-Raman emirnek rendkívüli szubvenczió nem biztosíttatott s az emir azt nem is kivánta; továbbá az angol csa­patoknak Afghanisztánon való átvonulását illetőleg nem jött létre végleges megegyezés, de szükség ese­tén az ország nyitva áll az angolok előtt. Dufferin teljesen meggyőződött az emír becsületes szándéká­ról.­­ A Daily News közlése szerint a kormány abban állapodott meg, hogy döntő lépéseket nem tesz addig, a­míg Lumsdentől részletes jelentés nem érkezik. A hadikészületeket illetőleg Hartington marquis az alsóház tegnapi ülésén bővebben nyilatkozott. Azt javasolta mindenekelőtt, hogy a ház a tarta­lékok behívására vonatkozó királyi üzenetre felirat útján válaszoljon. Ezután kijelenti, hogy a húsvéti­­ szünet alatt fölmerült események bizonyos mérték­­­­ben módosították a kormány nézeteit a megkíván­­tató csapaterősbítések nagyságát, jellegét és idejét illetőleg. A kormány ez ügyben még nem ismeri teljesen az indiai kormány véleményét, minélfogva most lehetetlen teljesen kimerítő nyilatkozatot adnia, de a javasolt intézkedések felsorolása kívánatosnak sem látszik addig, míg ily nyilatkozat tétele elodáz­hatatlan szükséggé nem válik. A költségvetés április 23-án, a szudáni hadműveletek és az indiai előkészü­letek költségeinek fedezésére szükségelt hitel iránti­­javaslat pedig a jövő hétfőn vagy kedden fog előter­jesztetni. Ekkor a kormány nyilatkozni fog az iránt, hogy a hadsereget a jelenlegi viszonyokkal szemben szaporítani kell, tisztában van mindenki. Minthogy valószínűleg szükségessé válik,hogy a tartalék nagyon jelentékeny része behivassék, a tartalékosok ezredek és nem korosztályok szerint hivatnának be. Ezután Labouchére indítványt terjesztett elő, melyben az a remény nyer kifejezést, hogy a hadsereg szaporítása végett Szudánból visszavonják a csapatokat. Glad­stone kormányelnök ellenzi e kérdés megvitatását. Kéri azonban a házat, hogy mostani hallgatásából semmiféle következtetést se vonjon. Erre Labou­chére indítványa 148 szavazattal 39 ellen elvettetett és a felirat elfogadtatott. Ugyanez ülésen Fitzmaurice közölte, hogy az angol kormányhoz nem érkezett hiva­talos előterjesztés a Bosphore Egyptien betiltása ügyében, de a kormánynak tudomása van róla, hogy Francziaország törvénytelennek tartja az egyiptomi kormány ez eljárását. — Childers közölte, hogy az egyiptomi kormány előlegeket kapott a Roth­­schild-bankháztól és hogy megegyezés történt, hogy az első helyen betáblázott és az egyesített állam­­adósság ápr. 15-én és május 1-én esedékes szelvé­nyei után fizetendő adó levonassék. Az államadós­ságot ellenőrző bizottság már hozzájárult ez intéz­kedéshez. ’’EGYETÉRTÉS“ Április hó 16-ikától kezdve új előfize­tést nyitunk. Lapunk előfizetési ára: egy hóra..........1 irt 80 kr. hat hóra­............ — 10 fr­t két hóra — 3 írt 60 kr, egész évre­......... 20 frt három hóra — 5 Irt — kr. Lapunk mindennap, tehát hétfőn és ünnepek után következő napokon is megjelen­ T. előfizetőink abban a kedvezményben részesülnek, hogy az «Ország-Világ» czimü, legdíszesebb képes hetilapot 10 írt he­lyett 8 írtért, félévre 4 írtért, negyedévre 2 írtért kapják. Az előfizető nevének, czimének, lakhelyének s az utolsó postának lisztén olvashatólag kiirását kérjük, hogy a lap szétküldésében hiba ne történjék Előfizetést a hó bármely napjától elfogadunk. Régi előfizetőink legczélszerübben cselekesznek, haezimszalagjukat a posta­utalvány szélére ragasztva beküldik a kiadó-hivatalnak. Az előfizetési pénzek és posta - utalványok Budapestre az „Egyetértés “ kiadó - hivatalába (hímző utc­a 1. szám alá) küldendők. Az „Egyetértés“ kiadó-hivatala. 8 ÚJDONSÁGOK. — Személyi hírek. A király ma este 9 óra után Payerbachba utazott fajdkakas vadászatra, honnan holnap tér vissza. 17-én Schönbrunnba köl­tözik át. — Erzsébet királyné bécsi lapok értesülése szerint Heidelbergből május 1-én egyenesen Buda­pestre utazik, a kiállítás megszemlélésére. — Károly Szalvátor főherczeg tegnap este Bécsből Arcoba utazott. —• A badeni nagyherczeg és neje holnap, 15-én látogatják meg Erzsébet királynét Heidelberg­­ben. — Dr. tragnala Lajos bibornok, kalocsai érsek székhelyéről a fővárosba érkezett. —Bisztics János, a volt szerb miniszterelnök Belgrádból Bécsbe uta­zott. — Barton E. tanár, angol természetbúvár, ki Ázsiából való visszatértében néhány napot töl­tött Bécsben, haza utazott Angliába. — Odescalchy Géza herczegné, Andrássy Manó gróf leánya, ki a múlt hetekben a sugár­után kocsijá­ból kiesett és karját eltörte, már fölgyógyult és vasárnap elhagyta szobáját. Karját még fölkötve hordja, de rövid idő múlva tökéletesen felépül. — Jekelfalussy Lajos belügyminiszteri tanácsos teg­nap este Bécsen keresztül hazajött olaszországi út­­jából. — Dr. Weske, a dorpati orosz egyetem ta­nára és kiváló észt tudós a napokban Budapestre érkezik több hónapi tartózkodásra. Weske a magyar nyelvet fogja tanulmányozni s Budenz József ven­dége lesz. — Thallóczy Lajos, fiatal történetíró Zágrábba utazott, hogy ott a levéltárakban Bosznia történetét tanulmányozza. — Ottó főherczeg, Károly Lajos főherczegnek má­sodszülött fia, e hó 21-én lesz nagykorú. A királyi csa­ládban évek hosszú sora óta dívó szokás szerint a fő­­herczegek e napon fejezik be tanulmányaikat is. Ebből az alkalomból Károly Lajos főherczegi palotájában a fia­tal főherczegnek ünnepélyes zárvizsgája lesz, melyre Károly Lajos főherczeget Metánból Bécsbe várják. A vizsga kizárólagosan a katonai szakmákra fog szorítkozni, melyeknek tanulmányát Ottó főherczeg két év óta foly­tatja. A főherczeg a vizsga után hosszabb utazást fog tenni és csak visszatérése után folytatja a gyakorlati ka­tonai tanulmányokat.­­ A svéd király, mint Bukarestből sürgönyzik, jövő szerdán délután négy órakor érkezik a román fő­városba , a királyi pár Comanáig eléje utazik. Bukarest erre az alkalomra díszt ölt, a házakat fellobogózzák, este pedig kivilágítják. A román király vendégével pén­teken Szinaiába utazik. A svéd királyné Károly herczeg­­nek teljes felgyógyulásáig Konstantinápolyban marad. Az orvosok nyilatkozata szerint a fiatal herczeg állapota már annyira javult, hogy e hó 24-ike körül már elutaz­­hatik Konstantinápolyból. E szerint tehát a svéd királyi család e hó vége vagy a jövő hó eleje felé érkeznék Budapestre, és nagyon valószínű, hogy több napig fog itt időzni a kiállítás megtekintése végett. — Liszt Ferencz elutazása. Az ősz mester — mint már jelentettük — három havi itt időzése után a tegnap délutáni gyorsvonattal eltávozott körünkből. Be­tegen, bágyadtan kelt útra, mert három nap óta tartó láza egy kissé megviselte. E három nap alatt gyöngéd ápolója akadt ittlakó sógornője, özvegy Liszt Mihályné úrnő személyében, ki nemcsak kitartással gondozta a mestert, de távozásakor kellemes meglepetésben is ré­szesítette. Egy díszes selyemvánkost küldött neki, melyen a Li­zt-család nemesi czimere van kihimezve. E vánkost a mester útjára is magával vitte. Liszt elutazása előtt bucsulátogatásokat nem tett. Egyedül Táborszky Nán­dornak az ő tiszteletére rendezett vasárnapi bucsu­­estélyén vett részt, hol gyöngélkedő állapota mellett is zongorához ült s utolérhetetlen művészettel játszotta el egyik bravour-darabját az «I Puritani ábránd»-ot és egyik magyar rhapsodiáját. Tegnap délelőtt Eötvös József báróné, Apponyi Albert gróf s több előkelő zeneművész tett nála bucsúlátogatást, zeneakadémiai ta­nítványai pedig testületileg búcsúztak el tőle. A mester minden látogatójától a viszontlátás reményében búcsú­zott el s ismételten kijelentette barátainak, hogy a jövő ős­szel hazajön. Tegnap Pozsonyig két külföldi tanít­ványa Schmahlhausen Lina kisasszony és Stradal Ágost is elkísérték. — Zubovics torpedói Kínában. Tudvalevő, hogy a khinai kormány több évvel ezelőtt megvásárolta Zubo­vics Fedor hazánkfiának torpedóit. A találmány kiváló­ságáról már akkor is sokat írtak a hazai és b­elföldi lapok, a gyakorlat azonban csak a franczia-khinai hábo­rúban mutatta meg nagy hasznavehetőségüket. Vala­mennyi franczia lap elismeri ugyanis, hogy a khinaiak lang­ szoni győzelmüket első­sorban Zubovics szárazföldi torpedóinak köszönhetik. Angol lapokban is azt olvassuk, hogy a franczia csapatoknak aránylag nagy veszteségei főképen a Zubovics-féle torpedók óriási robbantó hatá­sának tulajdonítandók; a torpedók oly iszonyatos pusztí­tásokat vittek véghez az előre nyomuló franczia csapatok között, hogy Négrier tábornok kénytelen volt Lang-Szont kiüríteni. A khinaiak ezekkel a torpedókkal körülövezték ideiglenes erődítvényeiket és ez által lehetetlenné tették a francziák támadását. Egy franczia lap, a Rappel, azt írja, hogy Zubovics szárazföldi torpedói diktálták a lang­ szoni békét. Kapisztrán János jubileuma Olaszországban. A nándorfehérvári diadal egyik főhősének, Kapisztrán János születésének 500 éves jubileumát fogják meg­ünnepelni Olaszországban Valva és Sulmona egyházme­gyében, mint a «M. Á.» írja. Kapisztrán, jóllehet szár­mazására nézve olasz, első sorban hazánké. Ő volt az, ki Hunyadi seregét szónoklataival föllelkesítette, s igy megilleti a babér egy része, melylyel Hunyadit oly méltón koszoruzzák. Kapisztrán 1385-ben, Perugiában született; jogtudományra készült s 28 éves korában mint békeközvetítő működött a nápolyi király és Perugia kö­zött, de a féltékeny perugiaiak által később bör­tönbe vettetett ama gyanú miatt, hogy a város érde­keit elárulta. Kapisztrán ártatlanságának tudatában annyira szívére vette a rajta elkövetett méltatlan­ságot, hogy börtönéből kiszabadulva, azonnal megvált a világtól s Ferenczrendi szerzetessé lön. Mint ilyen külö­nös buzgósággal hirdette a keresztes háborút a török ellen Németországban, Ausztriában s különösen Ma­gyarországban. Az egyszerű szerz­etes latinul szónokolt, de a népnek az a része is, m­ég­, nem értette a latin nyelvet, megértette isteni ihlettől sugárzó arczából, a hit tűzétől lángoló szemeiből szavainak tartalmát. Működése hazánkban sokkal ismeretesebb, semhogy külön kellene tárgyalni. Meghalt 1456-ban okt. 23-án rövid idővel halha­tatlan bajtársa Hunyadi János halála után. Eltemetve fekszik az újlaki zárdában Szerém megyében. Kapisztrán János mint egyházi író fényes nevet vívott ki magának több egyházi művével. Báró Potter százados még mindig vizsgálati fogságban van, de valószínű, hogy nemsokára szabadlábra helyezik, minthogy a hazaárulási ügybe bonyolódott többi egyént már mind szabadlábra helyezték. Erfurt­ból azt sürgönyzik, hogy a hazaárulás vádja miatt fogva tartott W. főtűzmestert is kibocsátották a vizsgálati fog­ságból, minthogy teljes ártatlansága kiderült.­­ A cavalesei zendülés. A déltir­éli Gavaleseban fellázadtak a parasztok az uj erdőtörvénynek ama hatá­rozata miatt, melynek értelmében az erdőkben nem szabad többé kecskéket legeltetni. A zendülés oly nagy mérveket öltött, hogy a hatóság katonaságért sürgöny­­zött. Egy újabb távirat szerint a katonaság összeütközött, a lakossággal, mely­­ alkalommal három cavalesei ember súlyosan megsebez­­­t, tizenkét bujtogatót elfogtak. — Leégett falu. A kis-Küküllő megyei Kerelő-Szent- Pál községet a múlt hét keddjén borzasztó szerencsét­lenség érte. Délelőtt 11 óra tájt Pap István kereskedő­nél kéménygyulás támadt, mely csakhamar elharapózott s rövid félóra alatt a falu nagy része lángban állt. Iszo­nyú szél dühöngött, úgy, hogy mentésre még csak gon­dolni se lehetett; egyszerre 4 — 5 ház gyűlt meg. Negy­ven tehetős gazdának minden épülete odaégett, soknak takarmánya, házi állatai is. A legtöbben teljesen tönkre mentek. A kár 40,000 frtra tehető. Biztosítva semmi sem volt. Elpusztult többek közt a papi lak, kántorlak és iskola. A borzasztó tűznek emberélet is esett áldoza­­tul, egy három éves kis­fiú. Az eddig virágzó községben most nyomor ütött tanyát, s számos család az ínséggel küzd. Könyöradom­ányok Kis Küküllő megye alispánjához küldendők. — Bankjegyhamisító parasztok. Felső-Hollabrunfn­ból írják: Néhány hét előtt egy itteni kereskedő Geb­hard nevű kovács feleségét hamis egy forintos bankjegy kiadásán érte. A kereskedő följelentést tett az asszony ellen és ez a bíróság előtt azt vallotta, hogy a bankje­gyet a férj­től kapta. A férje kitérően válaszolt, minek folytán letartóztatták. Később beismerte, hogy a hamis bankjegyet egy Bauer János nevű falubeli lakostól kapta. A Bauernél megejtett házkutatás alkalmával nem csak a papirost, hanem a rajzszerszámokat is megtalálták, melyekkel a bankjegy­két meglehetősen ügyetlenül utá­nozta. Egészben csak három ilyen bankjegyet készített, melyeknek kiadása már az első kísérletnél meghiúsult. Mint rajzoló és hamisító Bauernek fia szerepelt, kit a bíróság kihágás miatt már több ízben szabadság­vesz­tésre ítélt. Az atyát és fiát tegnapelőtt elfogták. — A brüsszeli merénylet. Az Indépendance Beige jelenti, hogy a verdiktet Cindde Omer merénylő felett már kimondták. Dieudonné alállamügyész beszá­­m­íthatlannak való kinyilatkoztatását indítványozta és a törvényszék hozzájárult ehhez az indítványhoz. A szeren­­csétlen tébolyodottat a börtönből azonnal elszállították a Saint Jean kórházba, onnét pedig néhány nap múlva téboly házba küldik. — Megszökött képviselő, Drezdában nagy izgatott­ságot kellett a szász országgyűlési képviselőnek és ügy­védnek, dr. Schmidt Bábelinek eltűnése. Schmidt pénzügyi rendetlenségek miatt szökött meg. Schmidtet négy év előtt rendkívül heves küzdelem után választották meg képviselőnek. A kerület előbbi képviselője Lehmann­ Emil ügyvéd volt, ki ellen az akkoriban legelőször fel­lépő antiszemita párt izgatott. Az antiszemiták jelszava az volt: «Lehmannak buknia kell, mert zsidó !» Schmid­tet tehát azért választották meg, mert ellenfele zsidó volt. — Berkeley György, hírneves angol bölcsész szü­letésének kétszázadik évfordulója e napokban volt, a­nélkül, hogy hite túlcsapott volna tisztelőinek szűk kö­rén. Pedig Berkeley egyike volt a legmélyebb szellemek­nek, a­melyek az emberiség fejlődésére behatással vol­tak. Ez a bölcsész ezredéves tradicziókat akart felfor­gatni, s helyükbe egészen új elveket felállítani. Kortársait bámulatra ragadta és az utókor bölcsészei egész tárházát találták műveiben oly elveknek, a melyekből kiindulva fogathatták kutatásaikat. Berkeley Írországnak egy ismeretlen falucskájában született, régi ős nemes csa­ládból. Atyja­­ Írország helytartója volt. Első mű­veit a dublini Trinity kollégiumban írta, alig 24 éves korában , a­mi mindenesetre bámulatos, ha tekintetbe vesszük, hogy Descartes 40, Spinoza 47, Locke 60, sőt Kant maga is csak 50 éves ko­rukban írták kiválóbb műveiket. Csak az egyedüli Hume, honfitársa és követője végezte be és tette közzé 27 éves korában kutatásait, a­melyek örökre megállapították hír­nevét. Berkley legelső műve 1709-ben jelent meg e szerény czim alatt: «A látás egy újabb elméletének kí­sérlete.» Ez volt alapköve bölcseletének, a­mely egész a jelenkorig annyira nyugtalanította a bölcseleti köröket. Leginkább jellemzi irányát egyik heves ellenfelének az a nyilatkozata, mely szerint «elveit a legnehezebben le­het bebizonyítani, de a legnehezebben megczáfolni is.» Berkeley élete minden tekintetben példányképe volt a becsületes embernek, s nagy szellemét semmiben sem homályosította el je­lenre. Berkeley mint anglikánus püspök halt meg. — Meggyilkolt csendőr. Te&ch­énből sürgönyzik. Tychanowitz bialai csendőrt múlt éjjel őrjárata közben Buezkowicze faluban parasztok megtámadták és megöl­ték. A holttestet, melyen még a halál bekövetkezése után is több szúrást ejtettek, a kardövvel egy fára akasztották. Két parasztot, kik a meggyilkoltnak puská­ját és kardját ma a bialai kerületi kapitánysághoz vitték, a gyilkosságban való részvétel gyanúja miatt elfogták. A törvényszék megindította a vizsgálatot. — Csoppata Paristól Londonig. Párisi lapokban olvassuk, hogy Berber mérnök rendkívül merész és már minden részleteiben kidolgozott tervet készített, mely szerint Londont és Parist csőpostával akarja összekötni; ez a csőposta lehetségessé teszi, hogy a leveleket és hír­lapokat az egyik világvárosból a másikba egy óra alatt szállítsák. Valamint a telefon a távírdával, úgy a cső­posta is versenyezhet a vasutakkal és a helyi alkalmazás szűk keretén túl is érvényesíthető lesz. A­mi pedig a legújabb terv kivitelét illeti, megjegyezzük, hogy Berber mint mérnök nagyon jó hírben áll és eddigi tervei mind kivihetőknek bizonyultak. — Könyvkereskedés a sugárúton. A sugárúton, a fővárosi élet góezpontján, eddig nem volt könyvkeres­kedés , a legközelebbi napokban ezen a téren is hala­dást fog tanúsítani, ugyanis a Singer és Wolfner elég oly könyvkereskedést nyitnak meg a sugárúton, mely a fővárosi igényeknek minden tekintetben­ meg fog felelni és dús választékot nyújt nemcsak magyar köny­vekben, hanem a külföldi irodalmak kiválóbb termékei­­ben is. — Betiltott porosz zászló. Prágából e hó 13-ról jelentik: Az itteni német színházban, tegnap este adták először elő a «Feldprediger»-t; a színház tele volt né< — ápr. 14,

Next