Egyetértés, 1920. szeptember-december (2. évfolyam, 199-299. szám)

1920-11-17 / 262. szám

1990 november 17 EO­YETÉÜTÉSS Csokonai só Martoson: h­ogy temették el Trachust? Dr. Závory Sándor volt gleichenbergi fürdőorvos Emlékeim címmel egy kö­tetet adott ki, amelyben az alábbi ked­ves történetet meséli el Csokonairól : Öregapám — az egykori martosi rek­tor — igen eszes, éh­es és jó társalgó volt. Mikor a gyallai urai felismerték e tulajdonságait, nem volt többé mu­latság, társas összejövetel és különféle ürügy alatt rendezett trakták, amelyekre Oroszi Nagy Mihályt a közeli Martosról át ne hozatták volna. Hintó állt meg a martosi rektoriak előtt. Konkoly Miklós öregapjának a hintája volt. Az urasági huszár leszáll, bemegy s átadja az üzenetet: — Tisztelteti rektramat a tekintetes ur, kéreti, tessék átjönni hozzá ebédre. Itt várja a hintó. — Mondd meg fiam az uradnak, köszönöm a szívességét, most nem me­hetek, mert nekem is vendégem van: éhen ez az ur ! Az inas elment, de idő múltán újra jött: — Tisztelteti rektramat a tekintetes ur, hogy hozza el magával a vendé­jét is. — Mit tehe­tett öregapám ? kérdé Csoko­nait — mert a debreceni poéta volt a vendége. — Elmenjünk Miska ? — Hogy ne mennénk ! Szí­vest örömest ment, kivált mi­kor megtudta, minő társaság vár rájuk, a Konkolyak, Petrovics, Lé­­nárt és az Ordódyak Bagotáról. Hiába próbálnám leírni, milyen öröm­mel fogadták őket, mikor öregapám be­mutatta Csokonai Vi­tz Mihályt. Boldog volt, aki előbb ölelhette csókolhatta Csokonait, öregapámat pedig azért, hogy őt idehozta. A cselédek szemüket, szájukat tátot­ták, ki lehet ez új vendég ? Soha nem átták, hogy valakit oly melegen fogad­tak volna. Hát még mikor megtudták, hogy poéta! Akkor néztek csak nagyot. Abban az időben a poétát olyan ga­rabonciás diák felének tartotta a nép, akit „maguk közt csúfra emlegetnek“ — mint a Tihanyi ekhóhoz irt versben panaszolja Csokonai. Különösen a szo­bal lány nagy respektussal volt iránta, félt tőle. De mikor látta, mily vidám és jóképű ember, bátorsága megjött s meg ra kérdezte tőle: — Igaz-e, hogy maga poéta? — Az vagyok, szentem, ha nem bánja. — Nem hiszem. Ha poéta volna, ak­kor verset is tudna mondani. — Hogyne tudnék. — Mondjon hát, ha tud. Erre mondott neki egy-két sorból álló verset, amitől a Zsuzsi úgy elszaladt, hogy nem mert hazajönni, amíg Cso­­tonai ott mulatozott. Dehogy várta meg­­ folytatását! Az Olympus hajdani lakói nem mu­lathattak jobban, mint Csokonai és öreg­­apám társaságában a gyulai és bagotai urak. Egyre másra hívták vendégségbe Meet. A sok kinálás-kocintás következ­ében Csokonainak néha nagyon is meg­­oldódott a nyelve, öregapám váltig kérte Csokonait, te­gyék annyit. — Meglásd, Miska, sírba dönt az ital, ha oly mértéktelenül iszol. — Akkor már köhögött is. — No, nem bánom. Nem iszom töb­bet. Rám nézve Babhus meghalt. Ren­­dezzünk illő temetést, adjuk meg neki a megillető tisztséget, s üljük meg a torát. Öreganyám halat főzött és sütött. Bőven adta ezt a Nyitra vize s mig ez Elkészült, ravatalnak egy hosszúlábú csámolyszékformát állítottak a szoba közepére (folyóvizmelléki helyeken mo­sószéknek hivják), leterhelték lepedővel, rét gyertyát tettek rá s ezek közé két pintes üveget tele borral, letekarták fekete selyemkendővel. Egy darabka papírra írták : BACHUS. Meghalt anno, akkor és ekkor s ezt odatűzték a kendőre, öreg apám kiénekelte, Csokonai pedig gyászbeszéddel elparentálta Bachust. A ravatal helyére a halotti szertartás után behozták az asztalt, megtérítették s el­költötték a gyászlakomát. Az egyik pintes üvegben még maradt félliternyi bor. Ezt öregapám az ajtó mögött levő vakablakba tette a többi üres üvegekhez. Lefeküdtek. Éjszaka zörgésre ébredt föl öregapám. Csokonai a maradék bort kutatta a vak­ablakban s az üvegek egymáshoz ve­rődtek. — Ki az? Miska, te vagy ? Mit csinálsz ? — Barátom! — szólalt meg Csokonai — nem tudok aludni. Bachusnak a lelke kisért. (Saját szavai.) És leeresztette torkán a megma­radt bort. A városi képtár (Füvészkert­ u. 2.) a megenyhült idő következtében még néhány vasárnapon d. e. 9—12-ig nyitva tartatik. A képtár a legjelesebb olasz, németalföldi, német és francia mesterek, valamint a legnevesebb magyar akadé­mikus, naturalista és impresszionista festők műveit foglalja magában. Meg­tekintése díjtalan. Eljegyzés: Adler Miklós Deb­reczen eljegyezte Winter Olgát Vadnáról, A szegény gyermekek Cipőjére. Az Egyetértés cipő­akciója a társadalom egyre na­gyobb áldozatkészségét váltja ki. A nemes cél, hogy legalább a szegény gyermekeket visszaadjuk A Kálvinista Templomegyesület felépíti a Kálvin-házat. — Az Egyetértés tudósítójától. — A Kálvinista Templomegyesület Debreczen kálvinista társadalmá­nak egy régi vágyát akarja telje­sedésbe juttatni: fölépíti a Kálvin­­házat Debreczenben. Egy nagy­szabású épületről van itt szó, a­mely központja legyen Debreczen egyre jobban erősödő kálvinista életének. Bármilyen mostohák legyenek is ma a viszonyok, a Kálvinista Templomegyesület mégis közel­­fekvő céljának tekinti a Kálvin­­ház felépítését és ebbe bele is viszi a kálvinista társadalom min­den erejét. Az anyagi szükségle­tek összehozására teljesen kész már a programm, amelynek ke­resztül­viteléhez haladéktalanul hozzá is­ fognak. A Kálvinista Templomegyesület beadványt intéz a városhoz, amely­ben a Kálvin-ház céljaira kéri a Péterfia­ utca 28. vagy a Péterfia­­utca 49. szám alatti telket. — Kéri továbbá, hogy a város pénzzel és anyagi szolgáltatások­kal is támogassa e hatalmas kál­vinista intézmény mielőbbi létre­hozását. Talán felesleges is arra­­ hivatkozni, hogy a kálvinista pol-­­ gárság joggal számíthat a város segítségére, amikor ez a város jó részét a kálvinista polgárság ta­­­­karékosságának, szorgalmának kö­szönheti. A Kálvin-ház érdekében a Kál-­í­vinista Templomegyesület a kül-­­­földi protestáns körök támogatá­sát is kérni fogja, dr. Baltazár Dezső püspök pedig amerikai útja alkalmával az amerikai közönség jó indulatába ajánlja a Kálvin­­házat s minden remény megvan arra, hogy ott is nagy áldozat­­készségre fognak találni. A Kálvin-ház alapjára már meg­indultak az adományok: P. Nagy Zoltán 10,000 koronát, Márk Endre 100 koronát, P. Nagy Klára 200 koronát adományoztak erre a célra. Milotay István uj lapot indít. Budapestről jelentik, hogy Milotay látván dr., az Uj Nem­zedék felelős szerkesztője megvált az Uj Nemzedéktől és Magyarság címen új lapot indít, amely de­cember elején fog megindulni. Hír szerint Milotay az Apponyi és Andrássy irányzat lapjának lesz a szerkesztője. Adomány szegény menekült gyermekek részére. Nagy József miniszteri tanácsos p. ti. igazgató fele­ségének halála alkalmával koszorú meg­váltás címén a p. t­. igazgatóság, a m. kir. számvevőség, az állampénztár, do­hányáruraktár és fővámhivatal tiszt­viselői és alkalmazottai 968 koronát gyűjtöttek. Tizennégyezer koronás lopás. Szabó András, Sipos-te­­lep, Lajos­ utca 5. számú lakos tegnapelőtt eladta 6­50 liter bo­rát, kapott érte 14 ezer koronát. Tudta ezt a nála dolgozó Váczi János napszámos és elcsalta Szabó Andrást, hogy igyanak az eladásra áldomást. Egyik külső­ségi korcsmában ittak kora dél­utántól és a végén Szabó András teljesen elázott. Csak erre várt Váczi János. Szabó Andrástól ellopta a 14.000 koronát és az­tán, mintha mi sem történt volna, hazavitte az elázott embert. Ez azonban kijózanodva emlékezett rá, hogy Váczi János kaparászott a zsebében. Rögtön felment a rendőrségre és feljelentést tett ellene. A pénz nagy részét meg­találták nála. Az eljárás megin­dult ellene. Közalkalmazottak beszerzési csoportja felhívja helybeli tagjait, hogy lisztjárandóságaikat f. hó 20-ig bezáró­­lag okvetlen váltsák ki, mert ez időn túl egyéb kedvezményes árukat fogunk kiosztani az új vörös színű ellátási jegyekre. Veszett kutyák garázdál­kodása. Hónapok óta tartó eb­zárlat dacára a veszett kutyák garázdálkodása egyre tart, ha nem is olyan nagy mértékben, mint az első időkben. Tegnap Vadász Sándor 14 éves fiát marta meg Piac­ utca 34. szám alatt egy ve­szett kutya. Ugyancsak tegnap megjelent a rendőrségen Molnár Mihály, Kölcsey­ utca 3. sz. alatt lakó tiszthelyettes és bejelentette, hogy míg távol volt, lakásán ha­gyott foxterier kutyája megveszett és a lakásában tartózkodó Fésűs Albertet megmarta. A rendőrség intézkedett a megmart emberek­nek a Pasteur-intézetbe való el­szállításáról. A fölemelt adók című, most meg­jelent könyvecske, tartalmazza a jöve­delem, vagyon, hadinyereség és kereset­­adóra vonatkozó új rendeleteket és mó­dosításokat. Ára felárral 17 korona. Kap­ható a „Méliusz“ könyvkereskedésben. „Héra" kézimunkaüzlet, fe­hérnemű javítóval és Kolosné nyakkendő-terme Simonffy­ u. 5. szám. * Frank Sándor céghez, Piac­ utca 42. sz., posztó, szövet, selyem és kész női fehérnemű, legfinomabb kivitelben, nagy választékban érkezett. A vagyonátruházási illetékről szóló 34-ik t.­e. az Országos Törvény­tár folyó évi 22- ik számában megjelent és kapható a „Méliusz“ könyvke­reskedésben. Ára felárral 3 kor. 30 fillér. Most jelent meg­­ Dr. Bal­tazár Dezső: A próbáltatások ide­jéből című emlékirata. A könnyen gördülő nyelven megírt vaskos kötet vezető helyen áll azok kö­zött a munkák között, amelyek a forradalom és oláh megszállás idejére rávilágítanak. A könyv ára 120'— korona és a szokásos felár. Kapható a kiadó „Méliusz" könyvkereskedésben és min­den könyvkereskedésben. Gyönyörű selyem és horgolt nyakkendők FRAMH EDÉNÉL (Megyeház mellett). és más idegen pénzt, aranyat, ezüstöt legeslegdrágábban veszek Simon Györgyi | Debreczen, Kossuth­ utca 11.­­ I Értékpapírok vétele és eladása ­ Női és férfi kalap megrendelések és javí­tások gyorsan és pontosan készíttetnek Piacz­ utcza 63. szám. fehérnemű készítő Piac-u. 10. Bikával szemben Saját műhely az üzletben. S kitűnő szabású férfi fehérnemű­ek elkészü­ m­­­rosit is sír zenemű, papíráruk 2 a legnagyobb választékban is­.ÍL t az iskoláknak, minden jó szívnél visszhangra talál. Újabban a kö­vetkező adományok érkeztek a cipőakció javára: a Vígszínház a két előadás jövedelmeként 1000 korona, a Kiskereskedők Árube­szerzési Részvénytársasága el­nöke, Nagy József nejének el­hunyta alkalmából 1000 korona. Az Egyesült Keresztyén Nem­zeti Liga folyó hó 18-án, este fél nyolc órakor tartandó gróf Zrínyi es­télye az évad egyik kimagasló hang­versenyének ígérkezik. A műsor — melyen legelső művészi erők szerepel­nek — következő: 1. Elöljáró beszédet mond dr. Bessenyei Lajos. 2. Persre emlékezzünk, Eger várának summája Tinódi Lantos Sebestyéntől, előadja Mácsai Sándor karnagy vezetése mel­lett a városi dalárda. 3. Gróf Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (II. ének­­ Zrínyi imája), előadja Bihari Ákos. 4. Előadás, tartja dr. Papp Károly. 5. Régi magyar dalok, énekli Havass Gáborné. 6. Gróf Zrínyi Miklós : Szi­­­­geti veszedelem (részlet a Xll. énekből), előadja Bakoss Sarolta. 7. Berlitz : Rákóczi induló, zongorán előadja dr. Bessenyeiné Bábry Irma. Talán először történik, hogy gróf Zrínyi hatalmas hangú múzsája a színpadon szólal meg 30­­ évvel a költő halála után s halála­­ évfordulóján és különös érdekességet fog jelenteni, hogy a Szigeti veszedelem egyik részlete az eredeti szövegben, a másik Vékony Antal átírásában kerül­­ előadásra. Jegyek a Vígszínház pénz­­táránál válthatók a pénztári órák alatt. !

Next