Egyetértés, 1921. január-április (3. évfolyam, 1-97. szám)

1921-04-08 / 78. szám

ist­l április . Debreczen vagyonvált­­sága. A városi tanács tekintet­tel arra, hogy minden valószínű­ség szerint a várost is terhelni fogja a vagyonváltság, fölírt a pénzügyminiszterhez, hogy a va­gyonváltság kivetésénél vegye fi­gyelembe azt a több millió koro­nát, amelyet a forradalmak és a megszállás alatt az államnak elő­legezett és az állam még mindig nem térített meg. A házhelyek kijelölése. A belügyminiszternek a főispán­hoz intézett sürgetésére a tanács megállapította, hogy a kishaszon­­bérletek és házhelyek kijelölésére szükség nem volt, mert Debre­­czenben elég házhely van, más­részt a tanács nem is intézked­hetett, mert az alaprendelet a városokra vonatkozóan későbbi tájékoztató rendeletet helyezett kilátásba, másrészt pedig a ké­sőbbi rendeletek csak községi elöljáróságok és főszolgabírók teendőiről beszél, a városi ható­ságokról pedig nem. Városi alapítvány a rok­kantaknak. A háború utolsó éveiben a hadirokkantak javára az akkor volt Hadirokkant Hivatal gyűjtést rendezett, amelynek ered­ményeként befolyt 12.000 koro­nát a városi házipénztár eddig letétként kezelte. A tanács ki­mondta, hogy ez összegből ala­pítványt létesít s megbízta a fő­ügyészt, hogy az alapítólevelet készítse el. Virágzik a vidék. A várost körülölelő gyümölcsös, szőlősker­­tekben kinyitott a kikelet, virá­gokba pattantak a fakadó rügyek. Virágdísz borítja a gyümölcsfákat, lila, sárgás és fehér színekben pompáznak a szőlők. Sajnos a hétfői fagy helyenként károkat okozott. A nagy szárazságé rész­ben szerencse volt. A megmentett zászló. A napokban érkezett haza hat éves orosz hadifogságból Keszler Sán­dor. Przemysl elestekor esett fog­ságba, az egyik magyar munkás­osztag zászlóját elrejtette, magával vitte s hat hosszú, szenvedés­teljes éven át megőrizte azt. Hosszú hányattatás után most hazakerült s az élete kockáztatá­sával megmentett przemysli-i zászlót beszolgáltatta a csóti katonai parancsnokságnak. A ha­­zafiság és katonai hűség­e párat­lanul remek példája, megkapta méltó jutalmát: a honvédelmi­­ miniszter a megmentőnek ajándé­kozta, illetve meghagyta tulajdo-­­­nában a háromszinű zászlót. Hirdetmény. Az 1921. évi április­­ hónapban tartozik az, aki: 1. mint hadiszolgálatra alkalmatlan, az állítási­­ lajstromból töröltetett volt; 2. mint fegyveres szolgálatra alkalmatlan, fegy­verképtelennek nyilvánittatott volt; 3. a katonaszolgálatból oly testi fogyatko­zás miatt bocsáttatott volt el, mely őt nem tette keresetképtelenné s mely nem a katonai szolgálat teljesítésének kö­vetkezménye, ama községi elöljáróság­nál (városi adóhivatalnál) ahol állan­dóan tartózkodik, az e célra szolgáló nyomtatványon: a) polgári állását; b) lakását; c) ama sorozójárás, illetőleg község nevét, melyben a hadkötele­zettség alól mentesíttetett; d) azt az évet, melytől fogva a felmentés számí­tandó, bejelenteni és e) a reá, esetleg ama családfőre, kinek családjához tar­­tozik, az 1920. évre az ő állandó lakó­helyén, esetleg más községekben is ki­vetett állami egyenes adók összegét — beleértve a jövedelemadót és vagyon­adót is, de nem értve a 60 százalé­kos hadipótlékot — hitelesen kimutatni. Ezenkívül tartozik: f) az a véd-, illetve díjköteles, kinek hadmentességi diját a törvény ll.§-a értelmében a munkaadó fi­zeti a munkaadó nevét és lakását­ bejelen­­teni. Ez adatok bejelentésének elmulasz­tása az 1880. évi XXVII­­.­cikk 20.­§-a értel­mében a kirovandó hadmentességi díj 3— 6-szoros összegének megfelelő pénz­bírságot von maga után. Ha a munka­adó személyében az alatt az idő alatt, mely a bejelentés beadása és a dij esedékességének napja (az év okt. 1-je) között lefolyt, változás állott be, eme változást a díjköteles az 1883. évi IX. t.­cikk 4. fának 3. pontja értelmében ott, ahol az első bejelentést tette, szin­tén köteles bejelenteni. Azoknak a díj­köteleseknek, akik állandó lakóhelyü­kön kívül másutt adóval nincsenek megróva, megengedtetik, hogy a köz­ségi elöljáróság (városi adóhivatal) előtt személyesen megjelenvén, bevallásukat ugyanott tollba mondhassák. A m. kir. pénzügyigazgatóság. Rendezik a Piac-utcai fa­sort. A városi tanács 30,000 ko­ronát utalt ki előlegként a mér­nöki hivatalnak, hogy a Piac-utcai fasort, amely erősen megritkult és hiányos, hozza rendbe. Magyar frank. Májusban kicserélik a magyar lebélyegzésű osztrák-magyar bankjegyeket ma­gyar államjegyekre. Körülbelül 18 milliárd bankjegy kerül ki­cserélésre. A cserén az ötszáza­lékos levonással az állam meg­keresi azt a körülbelől egy mil­liárdos amibe az államjegyek nyomása és a csere aktusa kerül. Az őszi szántás után kerül majd forgalomba a magyar frank, az új és állandó önálló magyar bank­jegy, amelyből tíz koronáért ad­nak majd egyet. Két milliárd lesz így a magyar bankjegy. Svájcban kilencszázmillió frank van forgalomban. Közalkalmazottak beszerzési csoportjának közleményei: Érte­sítjük a számfejtő hivatalokat, hogy a ki nem adott kedvezményes áru tűzi­fáért kifizetendő készpénz megtéríté­sekhez az 1921 évi 1111. P. M. számú körrendelet szerint szükséges nyomtat­ványok a csoport irodájában (Pénzügyi palota földszint 13) f. hó 8. napjától kezdve átvehetik. Fogorvosi és fogtechnikai műterem nyílt József kir. herceg­­utca 6. szám alatt. Férfi kalapok, gyermek sap­kák legolcsóbban beszerezhetők Frank Imrénél, Piac­ u. 43. A Tefegdi-fürdő állandóan nyitva a nagyállomással szemben. Hirdetések felvétetnek az «Egyetértés“ kiadóhivataléban. Wölfling Lipót a kabaré színpadon. — Egyetértés Berlin, április 7. Hetek és hó­napok reklámja előzte meg a Rabette kabaré előadását, amely­nek egyik, az ő számára irt egy­­felvonásos darabjában lépett föl Wölfling Lipót, az egykori Lipót Ferdinand főherceg. A bemutató napján zsúfolásig megtelt a nézőtér. Megjelent egy német herceg is három arisztok­rata hölggyel, a német arisztok­rácia számos tagja s a Berlinben időző osztrák előkelő férfik és nők. Az egyfelvonásos utolsó száma volt az előadásnak. Pazar, exo­­tikus pompájú szoba volt a szín. Egy előkelő grófnő, aki a forra­dalom után uj pálya után nézett, fogadja a vendégeket. Hirtelen egy előkelő ur jele­nik meg az ajtóban s bejelenti a grófnőnek, hogy Lipót Ferdinánd főherceg megérkezett Honduras­­ból s tiszteletét akarja tenni a tudósítójától. A grófnőnél, akinek ő régi tiszte­lője. A grófnő majdnem elájul , azt mondja: — Az Isten szerelmére, e ház­ban? Hisz az nem lehet. A szárnysegéd azt feleli, hogy ez nem baj, mert a főherceg mit sem tud a grófnő uj életpályájá­ról s azt tanácsolja — mondja a grófnő a főhercegnek — hogy itt egy jótékonysági női ülést tar­tanak. Csakhamar belép a főherceg ellentengernagyi egyenruhában s elmondja, hogy Honszurasban kis házat vett s oda viszi a grófnőt is, aki követni fogja. A darab a vége felé ízléstelenné kezdett válni s ezért a német herceg eltávozott a darab köze­pén. Az osztrák előkelőnek han­gosan zokogtak s a közönség meg­döbbenéssel és a fájdalom érzé­sével hagyta el a színházat. ■..................■■■■■■■■■■■ Nagy árleszállítás 1 Divatkalap . ... 345 N Férfi ingagallérral, dupla kézelővel ... 445 K Puha gallér .... 20 K Kemény gallér ... 55 K és minden egyébb cikk 30—50 százalék engedménnyel HNiÉflilomTrírsáÉ I Piac­ u. 10. Bikával szemben. . .■■■■■■■■íbbbíIIII I és más idigen pénzt, aranyat, Milityt lagtalngdrágábban vasiak Simon György Debreczen, Kossuth­ utca II. tralei divatformák megérkeztek ! * — ..­,..,...,—,,—... -------— A harmadik tudományos délelőtt. A szabadságeszmék építő és romboló munkája címen fogja dr. Haendel Vilmos udvari tanácsos, a debreczeni egyetem politikai tanszékének tanára elő­adását megtartani, mely a Keresz­tyén Nemzeti Liga és Arany János társaság által közösen rendezett tudományos délelőttök sorozatá­ban a 3-ik lesz. Ismerjük dr. Haendel közvetlen előadási mo­dorát, mely mindvégig állandóan lebilincseli a hallgatóság korra, nemre, társadalmi állásra való tekintet nélkül figyelmét. Ma ak­­tuálisabb téma, mint dr. Haendel fent jelzett előadása — el nem képzelhető. Minden gondolkozó embernek meg kell hallgatni ezt az előadást. Mint értesülünk, a jegyek ezen előadásra rohamosan fogynak. Kaphatók Csáthy és An­­talffy-féle könyvkereskedésekben és előadás előtt, ha még fenn­marad a pénztárnál. Jegyek ára 10 és 5 K, diákok, munkások és katonák részére őrmestertől lefelé 2 korona. Szepesiek gyűlése. A Szepesi Szövetségben tömörült Debreczenben élő szepesiek április hó 8-án, pénteken d. u. 5 órakor a felső, keresi, iskola dísz­termében gyűlést tartanak. Dr. Iványi Béla egyetemi tanár tart előadást, Sze­­pes megye műtörténeti és jogéleti emlé­keiről. A nagyértékű előadásra ismé­telten felhívjuk a közönség figyelmét. Megégett a forró vízben. Néhány nap előtt Duttmann Miksa 30 éves kis­fia, Csók­ utca 4. szám alatt forró vízbe esett, ami miatt súlyos égési sebeket szenvedett. A súlyosan sebesült gyermeket beszállították a Láng­szanatóriumba, ahol néhány nap alatt meghalt. A rendőrség meg­indította a nyomozást, hogy nem gondatlanság okozta-e a kis­gyer­mek halálos balesetét. Delejgyújtók, festmérők, iskolai tanszereket készít és javít Földvári Debr. I. elektrotechnikai gyár, Szé­­chenyi­ u. 55. Telefon 168. Tíz deka tepertőért két aranygyűrű. — Az Egyetértés tudósítójától. — Szőnyei Ilona zeneiskolai ta­nárnő följelentést tett ismeretlen tettes ellen még ez év február 25-én, hogy előző napon egy 20,000 korona értékű brilliáns­gyűrűt és egy 2000 korona értékű , vastag jegygyűrűt ellopott. A rendőrség azonnal megin­dította a nyomozást és ennek so­rán még aznap, február 25-én, Pataky Gyula detektív megálla­pította, hogy a tolvaj egy 8 éves kis leány, aki a lopásról a követ­kezőket mondta el: — Neki gyakran szoktak Sző- I­nveiék, mint szegény kis leány­nak ebédet adni. A lopás napján is Szőnyeiék lakásán tartózkodott és a mosdón két gyűrűt látott, amelyeket elvett. A Batthyány­­utcán ment végig, kezében tartva a két gyűrűt. A Csige-féle hen­tesáru és csemegeüzlet előtt meg­szólította őt Csige Lajos hentes és megkérdezte, hogy honnan való a két gyűrű, mire azt mondta, hogy azokat találta. — Miért adnád nekem — kér­dezte Csige. — Töpörtőért — mondta a kisleány. Csige Lajos az üzletben 10 deka tepertőt adott a kisleánynak és ennek vallomása szerint lelkére kötötte, hogy ne mondja meg a

Next