Egyetértés, 1921. január-április (3. évfolyam, 1-97. szám)

1921-04-08 / 78. szám

OEBRECZEN,1921 Ili. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM. PÉNTEK, ÁPRILIS 0 Előfizetési ár helyben és vidéken: I EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA. *gy hónapra 50—K Félévre. . S20--K negyedévre ÍÍO*— K Egész évre 440‘- K Kapható az Összes dohánytőzsdékben és az utcai érusitóknél Szerkesztőség és kiadóhivatal. Ferencz Józset-ut Z6., I. em. (passage) a városi bérházban. s A képviselőház üléseit elnapolták a királylátogatás bonyodalmai miatt Nagyatádi Szabó István már kilépett a kormányból. A miniszterelnök előterjesztést tesz a kormányzó­nak. — Ausztriában Is kormányválságot idézett elő IV. Károly utazása.- Az Egyetértés tudósítójától. — A tőzsde.-r Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, ápril.7. A csütörtöki tőzs­dén a valutapiac zárlata a kővetkező volt: Napoleon 915—935, angol font ster­ling 1070-1180, dollár 265-270, fran­cia frank 22,00—22'80, márka á’SS—4-65, lira 12'00—12-60, osztrák korona 0-43— (M5, Romanov rubel 1 *20 —1'30, lei B'95—4-06, szokol 3-85—3'95 svájci frank 50-09—00 00, korona és frank dinár 7-50—7-70, lengyel márka 0-35—0-37. Zürich, április 7. A deviza piac megnyitásakor a korona árfolyama 2'15 volt. Románia igényt tart az Osztrák—Magyar-Bank vagyonának egy részére. — Az Egyetértés tudósítójától. — Bukarest, április 7. A román pénzügyminiszter az Osztrák— Magyar-Bank likvidációjával kap­csolatban megállapította Románia igényeit. Románia az Ui-R^mánia területén felülbélyegzett és be­váltott osztrák—magyar bankje­gyek arányában igényt tart az 1 Osztrák—Magyar-Bank vagyonára | B az igény teljesítését követeli. I Titidescu román pénzügyminiszter j ez ügyben legközelebb Bécsbe utazik. fsricz jizsE kloe MAi Mt házban ott m. — Az Egyetértés tudósítójától. — Róma, ápr. 7. Pola környékén a horvát lázadás nagy méreteket öltött, de a lázadás mégis elnyo­mottnak tekinthető. — Tengerész csapatokat tettek partra a láza­dás elnvomásá a. Ezek felgvuj­­tot ak több falut. Minden hazban ott függött Ferenc József képe. A házak égése kö ben sűrűn hangzottak robbanások annak jeleül, hogy ott fegyverek és rob­banó anyagok voltak felhalmozva. A tói félnek, hogy a lázadás Triesztre is átcsap és ezért ott nagy óvóintézkedéseket tettek. Átdolgozzák a mozirend eletet. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, április 7. Az érde­keltek meghallgatása után meg­egyez s készül a mozik ügyében. A belügyminiszter nem záikózha­­tott el a jogos igények figyelem! e­­vétele elöl s a kormány tagjainak Bgyrésze is á magántulajdon fo­galmának szigorúbb értelmezését követe te. Ezért a rendeletet áL- dolgozzák. Budapest, április 7. A nemzet­gyűlés csütörtöki ülését három­negyed tizenkettőkor nyitotta meg Rakovszky István elnök s nyom­ban bejelentette, hogy a minisz­terelnök kiván szólani. Teleky Pál gróf miniszterelnök: Tekintettel arra, hogy az esemé­nyek következtében egyes miniszter urak helyzete a pártokkal szemben, valamint sa­ját felfogásuk tekinte­tében az együttműkö­dést, amely eddig a kormányban meg volt, nemteszi oly biztossá, ennek következtében én a mai napon a kor­mányzó urnák a kor­mány állására vonat­kozóan e©terjesztést kivánnok tenni. Felkiáltások: Lemondani! Teleky Pál gróf miniszterelnök: Arra kérem a t. Házat, hogy a kormányzó ur döntéséig a házat elnapolni méltóztassék. Ereky Károly: A házszabá­lyokhoz szólva ellenzi az ülés elnapolását. Ha a kormány le­mond, van értelme az elnapolás­nak, de a most hallott kijelenté­sekből egyáltalán nem tűnik ki az, hogy a k rmány lemondana. Lehetetlen, hogy a Ház üléseit a miniszterelnök egyszerű kijelen­tésére elnapolják. Az elnök szavazásra tette föl a kérdé-t, mire a nemzetgyűlés nagy többséggel az elnapolás mel­lett foglalt állást. Az ülést erre az elnök be­rekesztette. Budapest, április 7. A nemzet­gyűlést váratlanul érte a kormány lemondásának ténye, mert a kis­gazdapárt tegnap esti értekezletén ugyan éles támadások hangzottak el a miniszterelnök és Grátz Gusz­táv ellen főképen ama kijeleotése miatt: „fájdalom, a király nem maradhatott az országban!“ De arra nem számítottak, hogy ilyen hamar meg lesz a konzekvenciája a kisgazdapárt bizalmatlanságának. Nem is történt volna meg ez a lépés, ha a kisgazdapártnak intéző­­bizottságában nem történt volna e?y szenzációs kijelentés. Nagyatádi Szabó Ist­ván földmivelésügyi miniszter ugyanis az intéző-bizottság egy hangú helyeslése köz­ben kijelentő te, hogy kilép a kormányból és nem támogatjá egy pillanatra sem gróf Teleky Pál miniszter­elnököt. Mint legutolsó esemény a király manifesztumának megjelenése szol:, áltatott erra okgt. Kijelentette Nagyatádi Szabó István, hogy legföképen azért mondott le, mert sem a szózatról, sem a külügyminiszter teg­napi beszédéről elő­zetes tudomása nem volt. Budapest, április 7. Csütörtö­kön délelőtt a miniszterek és párt­vezérek értekezletet tartottak s ezen határozták el, hogy a kor­mány lemond. A lemondás IV. Károly nyilat­kozatának megjelenésével függ össze. A pártok azt hitték, hogy a válság Grátz Gusztáv külügy­miniszter felszólalásával elérke­zett a csúcspontra, de úgy ítélték meg a helyzetet, hogy Grátz Gusz­táv távozása után Teleky Pál gróf megmaradhat a helyén. De most anélkül, hogy a kisgazda­­párt arról előzetesen tudott volna megjelent a minisz­terelnök ellenjegyzé­sével IV. Károly szó­zata, ami a szabad királyválasztók tábo­rában óriási izgalmat keltett. IV. Károly nyilatkozatának előz­­' ménye az, hogy ő szombathelyi tartózkodása alatt ama kiván á­­gának adott kifejezést, hogy eset­leges eltávozása esetén szólani akar a nemzethez. E nyilatkozat nyilvánosságra hozása ellen csak nagyatádi Szabó István tiltakozott, de később az ő aggodalmait is igyekeztek el­oszlatni. A szózat szövege a kisgazda­­pártban nagy meglepetést keltett i és sokan, különösen Gaál Gaszton kijelentették, hogy ha ez a szó­zat igy megállhat, rögtön lemon­danak mandátumaikról, mert a szózat nem ismeri el a nemzet­gyűlés legalitását. Végre is nagyatádi Szabó István is osztotta ezt a nézetet s kö­zölte a miniszterelnökkel-, hogy nem helyesli a nyilatkozat közzé­tételét. Végre abban állapodtak meg, hogy a szózat nem is a kormány ellenjegyzésével, hanem Andrássy Gyula gróf által, vagy jegyzés nélkül adják át a hírlap­íróknak. Nagy meglepetéssel lát­ták azután reggelre, hogy a szó­zatot mégis a kormány adta kú Ugyancsak beadta lemondását Mayer János állam­titkár is, akinek köz­­élelmezési minisz­terré való kinevezése befejezett dolog volt. A kisgazdapárt értekezletén, amelyre behívták a miniszter­­elnököt, a minisztereket, Andrássy Gyula grófot és Apponyi Albert grófot is, megállapodtak, hogy akisgazdapártiminisz­­terek kiválása a kor­mányból és a párt tá­vozása a kormány mögül még ma meg­történik. Teleky Pál az értekezlet után kijelentette: — Még a mai nap folyamán bejelentem a kormány lemondását. mert nem akarom az ellentéteket fokozni. Vannak, akik azt hiszik, hogy a pártkeretek meglazultak és uj átcsoportosítás történik és a nem­zetgyűlésnek egészen más képe lesz. Ennek egyik jeléül tartják, hogy az Ébredő Magyarok Egye­sületének egy része már csatlako­zott a kisgazda-párthoz. Ha a helyzet megoldása simán nem lesz lehetséges a kisgazdapárt a nem­zetgyűlés feloszlatá­sát fogja követelni, hogy a nemzet akarata megnyilatkozzék. Teleky Pál gróf környezetében azt mondják, hogy a kormány­zásban nagy meglepetés várható. A miniszterelnök nem szándé­kozik elmenni s a lemondás fel­ajánlása csak formai dolog lesz, Csak Grátz Gusztáv dr. külügy­miniszter, Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter és Tom­­csányi Vilmos Pál igazságügy­miniszter távoznak. Ennek a kisgazdapárt szerint az a látszata, hogy a kisgazda pártot, illetve Nagyatádi Szabi

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék