Egyetértés, 1921. május-augusztus (3. évfolyam, 98-195. szám)

1921-07-22 / 163. szám

2 A korona 1985 Budapest, július 21. A buda­pesti tőzsdén a valuták záróár­folyama a következő volt: Na­pokon 10.10, angol font 11.30, dollár 317 és fél, márka 4.85, francia frank 28.60, líra 14.20, osztrák korona 38 és fél, rubel 38 és fél, lei 425—35, sokol 405— 15, dinár 7.05—15, lengyel már­ka 17. Pesti esti magánforgalom. (Július 21.) A berlini újabb korona javulás hatása érezhető volt. Este 7 óra után nagy mennyiségben eladások kezdődtek. Dollár 317—308; márka 404—410; szokol 410—14, lei 428—30; lengyel márka 16 és fél; Napóleon 980; ezüst korona 1375; osztrák ko­rona 37 és egynegyed—37 és há­romnegyed; bécsi kifizetés 36 és fél —37. Zürich, július 21. A devizák zárlatánál Budapest 1.85, Berlin 785, Holalndia 192, New­york 608, London 21.80, Páris 47.05, Mi­lánó 27.05, Bukarest 820, Prága 7.80, Zágráb 37, Bécs 0.47, osz­trák bélyegzett 0.80, Varsó 0.32. Terménytőzsde zárás. Uj búza 1100—120, rozs 800—20, új takar­mány árpa 9—9 és fél, zab 10 és fél —11, repce 13 és fél—14 és fél, kö­les 800, napraforgó 7 és fél. D KÖZGAZDASÁG Budapesti lóvásár. A tegnapi vá­sáron felhajtottak 1428 lovat, elad­tak 586-ot. Arak : jobb minőségű hátas ló és csikó 14,000, könnyű ko­csiló 15—42,000, nehéz nyugati fajta igás kocsiló 12,500—42,500, könnyű kocsiló, nyugati fajta 8—16,000. Terményjelentés. (Július 21.) Az irányzat változatlan. A forgalom csekély. Új búzában a kínálat meg­lehetős, vevők azonban tartózkodók. Búza 1080—95, rozs tartott Buda­pesten 800, nyírségi 780, árpa szin­ten tartott 850—880 ab állomás. Zab uj áru 1025—1050, régi 1100, tengeri szilárd 1050 ab állomás, bab szilárd, repce 1250—1350. A liszt iránt ke­reslet mutatkozik, de a malmok csak augusztus második felében hajlandók eladni, de ezen terminus­tól a vevők tartózkodnak. Rozsot raktározott árut spekulációs cé­lokra szívesen vásárolnak. Mezőgazdasági kamara Debre­cenben. Budapestről jelentik. Ar­ról értesülünk, hogy a földmive­­lésügyi minisztériumban a közel­jövőben eldöntik a vidéken felál­­­­lítandó mezőgazdasági kamarák életbeléptetésének időpontját. A Virradat szerint ezek a kamarák Győrött, Szegeden, Miskolczon, Szombathelyen és Debrecenben lesznek. A korona esése. Budapestről je­lentik : A Nép Írja: A korona esése megint felidézi a drágaság rémét. A termés belföldi fogyasz­tásra elég, de exportra alig jut. — 27-ikén jön a jóvátételi bizottság amelytől jót aligha várhatunk. — Hegedűs pénzügyi politikája pe­dig főként a jótermésre és a jó­vátétel elejtésére volt építve. KITŰNŐ FÉRFI INGER FRANK EDÉNÉL A tiszáninneni református Egyházkerület püspöke. Kassa, július 21. A tiszánin­­neni református egyházkerület püspökévé Czinke Istvánt, fő­gondnokává Lukács Gézát vá­­lasztottták meg. (MTI.) műursTÉm­Ée 1921 julius 22. „Haláluk által lettek A. püspökladányi mártírok emlékének megünneplése. — Az Egyetértés kiküldött munkatársától. — A vármegye fogata megáll az állomás előtt. Szomjas Gusztáv főispán komoly arccal leszáll, utána a fehér-kék diszruhás hajdú koszorút visz. Jön a városi fogat, rajta dr. Vass Károly tb. tanácsnok, mögötte a város sárga­kék hajdúja koszorúval. A pero­non már ott­­állanak a katonai küldöttségek, Simon Károly őr­naggyal az élükön. Sok csendőr­tiszt, halkszavú intézkedések, be­száll a legénység és a zenekar. A gyorsvonat viszi az emlé­kező bajtársakat Püspökla­dányba s viszi a hatóságok képviselőit, kik a kommuniz­mus átkos ideje alatt vértanú halált halt óvári Pongrácz Aladár csendőrszázados és csendőr bajtársai emlékezeté­nek kívánnak áldozni az em­lékmű előtt, melyet a bajtársi kegyelet emelt a halálig erős és magyar katonáknak. Az egész országban gyászünnepet ült tegnap a csendőrség azon tag­jai emlékezetére, kiket a vörös forradalom kívánt pótolhatatlan ádozatul. Ennek az országos ün­neplésnek egy kimagasló mozza­nata folyt le Püspökladányban. Fogadtatás Püspök­ladányban. Az után elkeseredett és szo­morú visszaemlékezések hangu­lata ült a­ kiküldöttek lelkén. — Egyszerre megáll a vonat s az állomás perronján szép sorban, gyönyörű csokorral kezükben feltűnik húsz fiatal leány, ők maguk is egy-egy virág. Mögöttük a vasutasok zászlós cso­portja. Előáll Püspökladány fő­jegyzője, Nagy Sándor s nyu­godt, szép hangján köszönti a fő­ispánt s a küldöttségeket községe nevében. Rövid válasz s a menet megindul a temető felé. Útköz­ben százak csatlakoznak az osz­lophoz s mig az emlékhez érnek, ezernyivé dagad az ünneplő ára­dat. A temetőben. A sírok előtt felállítva az oltár és a szószék. Az emlékmű három zászlóból trikolor-lepel. A sírokon tölgyfakereszt és sok, nagyon sok virág. Az ég borult s a sírra bo­ruló zászlók is szomorkodnak. — Csak a feszes csendőr díszszakasz szemeiben lobog fényesen az el­szánt erő. A zenekar a Szózatot játsza. Harsány „Vigyázz!“ s Zsigmond főhadnagy szakasza szoborként adja a tiszteletet a leg­­zengőbb imának. Megkezdődik a mise. Boross alezredes-lelkész áhitatos hangját átszárnyalják Schubert egy gyönyörű szerzemé­nyének hangjai. Egy-egy mély szünet s utána dörrenő disztáz. A sírokat beszentelik. „Te benned biztunk“. A beszentelés után mély csönd egy pillanatra, majd a ka­tonazenekar a XC. zsoltárt játsza. Békéltetőn szárnyalnak a zsoltár méltóságos hangjai a hantok fö­lött. Mindenki áhitatosan énekel. Az imába kezd Beke százados­lelkész. Mély baritonja melegen szárnyal a Magasság felé. Imája hálatelt, mert „Az Úr a sok ra­jongások tisztátalan ködeit tova­­űzte“ és felsegéli a nemzetet, — csak egy szív is dobog. Lehajlott s neved felejtette, akkor esett el“. Áldott a hősök emlékezete, kik „haláluk által lettek élőkké“ s igy örökre élnek, mig magyarul csak egy szív is dobog. Lehízott fejjel, könnyes szemekkel áll a közönség s lelkében egybeforr az imádkozóval. A nemesen egy­szerű fohász után, a még egysze­rűbb Miatyánkot a katonazenekar Hymnusza szövi át felejthetetle­nül meghatóra. „Ha eljön, mert el fog jönni! ...“ Az emelvényen egy markáns katonafej emelkedik a tömeg fölé. Forgách csendőrszázados beszél. Szavai dacot és erőt viharzanak, hol a négy mártír sorsáról beszél. A mindig erős katonának zengő hangján mondja el a szomorú történetet Pongrácz Aladár szá­zados, Ferencz András, Tóth Fe­renc, Jakabos Kálmán csendőral­­tisztekről, kiket a vörös terroristák gyilkoltak le a püspökladányi temető­ben 1919 április 20-án, mert magyaroknak vallották ma­gukat mindvégig. A szörnyű tetteseknek nem volt elég a kiontott vér, a halottakat kifosztották. Pongrácz hullájának fejéhez gyalázó szavak között vágták hozzá a zsebében talált imakönyvet. A bajtársi szeretet megőrzi emléküket s ha eljön az idő, mert el fog jönni, — mondja a szónok, — hogy magyarságukat megint tettel kell bizonyítani, itt fogadjuk, a ti emlékezetetek acé­lozza majd meg az izmokat, me­lyek a Nagy-Magyarországért fe­szülnek harcra. A megkoszorúzás. Az emlékművet takaró zászlók leváljanak s láthatóvá lesz a ter­méskő alapzatra helyezett már­ványtábla, a következő egyszerű felirással: Hazafiasságuk miatt a vörös katonák által meggyilkoltat­­­­tak 1919 április 20-án. Emléküket a bajtársi kegye­let őrzi­­­ Szomjas Gusztáv főispán né­hány szóval átadja a hajdúvár­­megyei csendőrparancsnokság ál­tal emelt emléket Püspökladány közönségének. Nagy Sándor fő­jegyző elsőnek helyezi a sírja községének koszorúját, majd né­hány szóval koszorút helyeznek arra : Szomjas főispán Hajduvár­­megye közönsége és a kormány nevében, dr. Vass Károly tanács­nok Debreczen sz. kir. város, Forgách százados a csendőrpa­rancsnokság, Simon őrnagy a debreczeni helyőrség, Szemerédy Béla főnök a vasutasok nevében . kivülök még számos hatóság és egylet. Szép jelenet a ladányi nők virághintése. Húsz fiatal leány hoz nagy sereg violát s szórja be telje­sen a négy sirt. A katonazenekar részvétül a Hymnuszt játszotta el. A csend­őrszakasz feszes diszmenetben adta meg az utolsó tiszteletet a nyugvó bajtársaknak s a másfél ezernyi közönség mély megindult­­ságban hagyta el a temetőt. Az ünnepély után. A küldöttségek a vasúti étte­rembe mentek, hol Püspökladány község magyaros vendégszeretet­tel látta el a vendégeket, kik kö­zött az említetteken kívül ott lát­tuk: Nábráczky főjegyzőt, Herpay levéltárnokot a vármegye, Dracskó Antal századost a körletparancs­nokság, Kolba őrnagy, Peinich B. és Perényi Géza főhadnagyokat a Biharvármegyei csendőrség,­­ Hubay százados, Benedek Andor főhadnagy és Sipos hadnagyot a Hajduvármegyei csendőrparancs­nokság részéről és még számos katonatisztet, a helyi notabilitá­­sok közül pedig Mildner Béla es­peres-plébánost, Kállay Sándor református lelkészt.­­ A benső étteremben helyet foglaló küldött­ségeken kívül megvendégelte a község a perronon helyet foglaló legénységi küldöttséget és zene­kart is.­­ Az első felköszöntőt Kállay Sándor református lelkész mondotta a kormányzóra és Szomjas főispánra. A számos po­hárköszöntő közül kiemelkedik az a meleg beszéd, melyben Mildner esperes Debreczen várost és an­nak kiküldöttjét üdvözölte s kö­szönte meg a mindig nobilis vá­ros figyelmét Püspökladány ün­nepe iránt. Vissza Debreczenbe. A katonazenekar felállott a sí­nek mentén. Melegen köszöntöt­ték a vendégek különösen Püspök­ladány agilis főjegyzőjét, ki az ünnepélyt felkarolta s rendezte. Berobogott a vonat, kapcsolták a két külön kocsit, felharsant a Rá­­kóczy-induló s a vonat egy meg­­kapóan magyar áldozó ünnep hangulatával hozott vissza Deb­reczenbe. Eljárás budapesti egyetemi tanárok ellen. Budapestt, július 21. Az egye­temi tanács legutóbbi ülésén vég­leg döntött dr. Marczali Henrik, dr. Schmiedt József, dr. Beke Manó a kommün alatti cselek­ményeiért való felelősségre vo­nása ügyében. Az egyetemi ta­nács, mint a kar döntésére hiva­tott fórum, Marczali Henriknek, a bölcsészeti kar által előterjesz­tett nyugdíjaztatásához hozzájá­rul. Schmiedt József nyugdíjaz­tatására nézve a kultuszminisz­térium döntését fogja megvárni. Beke Manót végleg felfüggesztette állásától az egyetemi tanács, a­melynek döntése ez ügyben per­döntő. Az ügyet a kultuszminisz­tériumhoz fogják felterjeszteni. Csonka-Magyarország — nem ország ! Egész-Magyarország — menny­ország 1

Next