Egyetértés, 1921. május-augusztus (3. évfolyam, 98-195. szám)

1921-05-05 / 101. szám

A korona 2­65. Budapest, május 4. A szerdai tőzs­dén a valutapiac zárlata a következő volt: Napoleon 820, Angol font 820, Dollár 215, Fr. Frank 1720, Márka 330, Sira­la’70, Osztrák korona 34, Rubel 72, Lei 3­­35, Sokol 2­85, Kr. Dinár 6 30, Lengyel Márka 27. Zürich, május 4. A keddi tőzsdén a devizák a következő árfolyammal zá­rultak : Berlin 8 60 Hollandia 1891/*, New-York 5-66, London 22-50, Paris 44-85, Milánó 27-65, Prága 7’80, Budapest 2-65, Zágráb 4-05, Buka­rest 9 25, Varsó 0’68,Alien 1-671/,,­­osz­trák lebélyegzett 0-98. Hivatalosan nem jegyzett értékek: május 4. 4%-os Korona járadék 105, Nosztrifikált 106, 6°/o-os Hadikölcsön 43, Nostrifikált 46, 5Vz°/o-os Hadikölcsön 43, Nostrifikált 46, Ezüst korona 9­50. Bécs, május 4. Budapesti kifizetés 280. hiisalmisip. Budapest, május 4. A képviselő­ház folyosóján ma is élénken tár­gyalták Beniczky Ödön mentelmi ügyének tárgyalását. A bizottság tegnapi ülésén érdekes vallomást­­ tett Gömbös Gyula, miszerint­ neki­k Albrecht főherceg azt mondta,­­ hogy Beniczky és Szmrecsányi azzal a tervvel mentek Szombat­helyre, hogy megakadályozzák a király elutazását, sőt arra akarták rábírni a királyt, hogy jöjjön vissza Budapestre. Albrecht főher­ceg hallotta, hogy Beniczky és Szmrecsányi sértő nyilatkozatot tettek egy igen magas közjogi méltóság ellen. Gömbös azt állítja, hogy Albrecht főherceggel folyta­tott beszélgetésénél jelen volt Windisgrätz Lajos­­herceg is, aki egy szót sem szólt ez ellen. Igen elterjedt az a felfogás, hogy Be­megy mentelmi ügyét csak akkor lehet alaposan tisztázni, ha ellene bűnügyi eljárást indítanak s azt lefolytatják. Nagy népünnepély a Nagyerdőn. Május 8-án, vasárnap délután 2 órai kezdettel nagy jótékonycélú népünne­pély lesz a magyar állami altisztek és hasonló foglalkozásúak nyugdíjpótló és segélyező egyesületének Hegedűs Lóránt nevét viselő özvegy és árvaalapja jav­­­vára. A plakátok azt ígérik, hogy egy napra megvalósítják Debreczenben a budapesti Angol-parkot s hirdetnek­­ mindenféle látványosságot, hajóhintát, tombolát, csodakereket, dijbirkózást, panorámát, footballmeccset, hol a nyer­tes csapat egy hordó sört kap, szabad színpadot, hol elsőrangú erők lépnek fel, csodagyereket, nagy karnevál fel­vonulást, céllövést, mozit, dühöngök kamrája, zsákban futást, férfi és női szépségversenyt, indiai néger csoportot, tűzijátékot, rúdmászást, hol pénz lesz a rúd tetején, lepényevést, hol arany lesz,­­ a lepény közepén és sok más földi jót, s az egészet tíz korona belépő díjért, lehet megnézni. POk­mCAJ MAP*LAP DEBRECZEN,1921 III. ÉVFOLYAM. 101. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 5 Előfizetési ár helyben és vidéken: | EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA. | Szerkesztőség és kiadóhivatal. Egy hónapra SO1—K Félévre. . Stol— K 1 Kapható az összes dohánytőzsdékben és | Ferencz József-ut *6., I. em. (passage) Negyedévre 110*- K Egész évre 440‘— K ■ :: az utcai árusítóknál :: 9 :: a városi bérházban. :: Engednek az entente-nak? London, május 4. Tegnap este a legfelsőbb ta­nács több tagja táviratot kapott Berlinből, hogy a német birodalmi kormány a francia jegyzék miatt elhatározta lemondását s utódja minden bizonnyal elfogadja a londoni határozatot. London, május 4. Holnap nyújtják át a német birodalmi kormánynak a londoni határozatról szóló jegyzéket, hogy a válaszadásra mentül több idő legyen. A Bréma, Hamburg és Lübeck elleni blokád csak a kifutó hajókra vonatkozik, a bevitelre nem, nehogy az élelmiszer bevitel megszűnjön. Szeptember 24-én egyesítik Erdélyt Romániával. Ferdinánd királyt és Mária királynét Gyulafehérvárt megkoronázzák. — Az Egyetértés fehésztójától. — Budapest, május 4. Romániából érkezett hír szerint szeptember 24-én nagyjelentőségű esemény lesz Romániában. Ezen a napon lesz Erdélynek és a megszállott területeknek Romániával való egyesítése. Ugyanakkor lesz Gyula­­fehérváron a kormányzás is: Ferdinánd és Mária megkoroná­zása. Bethlen István a gazdasági és ipari programmról. — Az Egyetértés Budapest, május 4. A nemzetgyűlés ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Folytat­ják a költségvetés vitáját. Első felszólaló Nagy János (egri). A A királykérdés feszegetése árt a nem­zetnek. Nemcsak a túlzott Habsburg pártiak ártanak a nemzetnek, hanem a cseh és román ágensek is. Bűn min­den olyan törekvés is, amely az ellen­ség tetszését keresi. Másik nagy baj a felekezeti kérdés. Debreczenben katho­­likus uralomtól félnek. Harmadik baj a liberális kérdések feszegetése. A jog­rendért azok lármáznak, akik az ellen dolgoznak. (Óriási zaj.) Szilágyi Lajos : Ez gyanúsítás. Andaházi Kasnya Béla : Hát Orgo­­vány ! Nagy János nagy zajban fejezi be beszédét. Andrássy Gyula gróf: Igen örvende­tes jelenség volt, hogy az angol parla­mentben a trianoni békeszerződés rati­fikálásakor rendezett vitában szimpátia nyilvánult meg a magyarok iránt. Ebben a vitában sok olyant hoztak fel, ami sérti a magyar fület. Az angol parla­mentben azt mondották egy évvel eze­lőtt : A magyar kormány fegyverrel fogja megdönteni a győzők igazságosan meg­szabott álláspontját s ezért nem lehet csodálni, ha a szomszédok nem bará­tot, hanem ellenséget látnak Magyar­­országban. Most már belátják, hogy Magyarország nem akarja veszélyeztetni a világbékét. Az angol külügyi állam­titkár azt mondotta, hogy bámulja azt a bölcsességet és önuralmat, amit Ma­gyarország IV. Károly király legutolsó látogatása alkalmával tanúsított. Eliote, tudósítójától, — Roodgewod és Asquit nagy szeretetre emlékezett meg Magyarországról. Ezután a nemzetiségi kérdésről beszél. Egyik képviselő felhozta a fehér terrort. Kijelentette, hogy itt volt s úgy látja, hogy a kisgazda­párt van többségben, amely liberális, úgy látom, hogy a kép­viselő ellentétbe került, mert ha a kis­gazdapárt többségben van és liberális, nem lehet fehér terror. Minden felszó­laló hangoztatta a békeszerződés gaz­dasági nehézségeit. Ha jön a jóvátételi bizottság, gondoskodni kell a gyors vég­hezvitelről, nehogy többet vigyenek el, mint amivel tartozunk. Sokat beszélnek angol, olasz, francia orientációról, ő azt mondja, hogy magyar orientáció kell. A költségvetést elfogadja. (Taps és éljenzés.) Andrássyt számosan üdvözlik. Szünet után Eörffy Imre beterjeszti a bankértékek kicsempészésének bünte­téséről és a szivarka­ adóról szóló tör­vényjavaslatról a pénzügyi bizottság jelentését. Napirendi előterjesztés után áttérnek az interpellációkra. Pákozdy András a házhelyek kér­déséről beszél. Czeglédy Endre azt kérdi a kor­mánytól, mik a gazdasági elvei. Bethlen István gróf röviden vála­szol. Programmbeszédében szándékosan hagyta ki a kereskedelmi és iparkér­dést. A kormány nem akar kereskede­lem és iparellenes politikát követni. — Általános törekedés a szabadforgalom felé, de ez azonban nemcsak tőlünk, de a szomszédainktól is függ. Célja a ma­gyar ipar védelme, ezért vámvédelem­ben fog részesülni a magyar ipar. A beruházásokra nézve kijelenti, hogy a vasúti beruházásokra 1 milliárd 840 millió koronát fordítanak Tervezik s vasutak villamosítását is. Az állam­vasutak gyárának olvasztó telepére 78 milliót fordítanak, a szénbányák szo­ciális intézményeire 50—55 millió ko­ronát. A posta, távirda telefonvezetéket is kibővítik. Ezután Somogyi István interpellál s szóváteszi, hogy Ghilányi Imre báró is kapott házhelyet és kisbirtokot s bár ezt nem szabad bérbeadni, az ottlevő szeszgyárat már is bérbeadta. Tagek Géza a munkások, Useky Fe­renc a hadiéremmel kitüntetettek ne­vében interpellál. Belitska Sándor meg­nyugtató választ ad, amit tudomásul vesznek. Ezzel az ülés véget ért. Budapest, május 4. A Tisza­­pér tárgyalásának 18. napját 10 órakor nyitotta meg Gadó István elnök. Első tanú Hazslinszky Sándor, aki tagja volt annak a rendőrbizottságnak, amely a gyil­kosság után kiszállt a Boheinz­­villába. Elmondja tanú,­ hogy a gyilkosság helyén mindent meg­figyeltek. A csendőrök szobáját is megnézték s az ott levő nyolc puskát magukkal vitték. Lux Sán­dor orvos a következő tanú. Őt hívta Tisza szolgája a megsebe­sült Tiszához, de Tiszát már hol­tan találta. Minmit Károly és Kenyeres Balázs törvényszéki orvosok val­lomásukban előadják, hogy a ha­lált a mellkason áthatoló golyó okozta. Ezután a fegyverszakértők teszik meg vallomásaikat. A fegyverszakértők meghallga­tása után özv. Babits Károlynét hallgatják ki, aki a Tisra család­nál állandó vasalónő volt. Jelen volt a gyilkosság napján is a Roheim-villában s látta a gyilko­sok bevonulását. Az egyik kato­nában, akinek a szemére volt húzva a papája, felismerni véli Kéri Pált. Ezután szembesítik a vádlottakkal. Gärtnert határozot­tan felismeri, úgyszintén Kéri Pált is részben. Kísérlet sinautóforgalommal. Budapest, május 4. Egy válla­lat kísérletet tett a vasúti teher­autó-közlekedés, vagy mint álta­lánosan mondják, a sin­autófor­galom létesítésére. Most ki fogják próbálni s ha az eredmény ked­vező lesz, az esetben sinautó­­forgalmat létesítenek. Csonka-Magyarország ! — nem országi Egész-Magyarország — mennyországi

Next