Egyetértés, 1921. május-augusztus (3. évfolyam, 98-195. szám)

1921-05-08 / 103. szám

DEBRECZEN, 1921 m. évfolyam, 103. SZÁM. VASÁRNAP, MÁJUS 8 Előfizetési ár helyben és vidéken:­­ EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA.­­ Szerkesztőség és kiadóhivatal. Egy hónapra 50'—K Félévre. . 220'—K 8 Kapható az összes dohánytőzsdékben és 8 Ferencz József­ ut 26., I. em. (passage) negyedévre 110'-K Egész évre «40»-K­­ :: az utcai árusítóknál ::­­ :: a városi bérházban. :: Részleges tisztújitás Hajdú vármegyénél. — Az Egyetértés tudósítójától. — Május hó 24-én tartandó vár­megyei közgyűlésen több ürese­désben levő állás kerül betöl­tésre. A közgyűlés igen népesnek ígérkezik, mert a jelöltek párt­jai teljes erővel fognak fölvo­­nulni. Főjegyzői állásra pályáztak dr. Somossy Béla böszörményi fő­szolgabíró, dr. Nábráczky Béla másodfőjegyző és dr. Veszprémy Barna központi tb. főszolgabíró. Az esetleg megürülő hajdú­­böszörményi főszolgabírói állásra jelöltek: Madarász István böször­ményi szolgabíró, tb. főszolgabíró, Ethey László árv. ülnök s Csiha Endre aljegyző. A másodfőjegyzői állásra pá­lyáztak: Ethey László árv. ülnök, Antal Antal szolgabiró, Kovács Gábor szolgabiró és Csiha Endre aljegyző, tb. főszolgabíró, , Az aljegyzői állásra: Kovács Béla tb. aljegyző, főispáni titkár, Uzonyi Barna tb. szolgabiró és Szabó Sándor tb. szolgabiró. A szolgabirói állásra: Uzonyi Barna és Szabó Sándor tb. szol­­gabirók. Az árvaszéki ülnöki állásra két pályázó van: dr. Papp Béla tb. aljegyző és Uzonyi Barna tb. szolgabiró. A korona 2­70. Budapest, május 7. A magánforga­lomban dollár 206—210, márka 3'20— 3'40, lej 3'50—3‘60, din­ár 6­00, sokol 2'87—305. Zürich, május 7. A szombati tőzsdén a devizák a következő árfolyammal zá­rultak : Budapest 2*70, Berlin 8­55, Hollandia 192, New­ York 5'60, London 2233, Paris 46'75, Milánó 28'75, Prága 7'80, Zágráb 4­05, Bukarest 9*40, Bécs 1­ 40. IPAROSOK ÜGYEI Ipari munkaközvetítés. A debre­­czeni hatósági munkaközvetítőnél fog­lalkozást kaphat 87 szakmunkás férfit 4 nő, 9 segédmunkás férfi, 4 nő. Fog­lalkozást keresnek: Szakmunkás férfi 161, segédmunkás férfi 32, tanoncul keresnek 6 helyben. Mindenes házi­cselédet keresnek helyben 28-at. Debre­­czen sz. kir. város hatósági munka­­közvetítő hivatala. Hentes iparosok figyelmébe. Fel­kérem a hentes iparosokat, hogy id. Nagy Lajos volt szakosztályi elnök és elöljárósági tag temetésén való részvé­tel végett 8-án, délután 4 órakor Teleky­­utca 7. számú gyászháznál megjelenni üeveskedjenek, Szőcs Béla, szakosztályi elsők. Mit válaszol az ultimátumra Németország ? Berlin, május 7. A politikai pártok körében erős hangulat van az ultimátum elutasítása mellett. A birodalmi gyűlés pártjai még nem foglaltak állást. A német nemzeti párt szerint az ultimátumot nem lehet elfogadni, ezt vallja a néppárt, a demokraták és a bajor néppárt is. A centrum még nem foglalt állást, a szocialisták sem döntöttek még. Andaházy Kasnya Béla a politikai visszásságokról Budapest, május 7. A nemzetgyűlés ülését fél 11 órakor nyitotta meg Bott­­lik József alelnök. A költségvetési vita első szónoka Andaházi Kasnya Béla. Folyton azt hangoztatják — mondotta, hogy a tekin­télyt kell helyreállítani. Szerintem ez nem lényeges, hanem a tekintélyes em­bereket kell helyükre állítani s azok helyreállítják a tekintélyt. Lehetetlen­nek tartom, hogy ugyanakkor, mikor itt a törvényhozók a kurzus zászlóvivői a Házban törvényt hoznak, ugyanazt nem hajtják végre. Hogy mást ne em­lítsek, itt van a botbüntetés és a nu­merus classusról szóló törvény. Mind­két törvény igazságtalanságokat tartalmaz, de szerencsére nem akad bíróság, amely botbüntetést alkalmazott volna. Ha a bíróság nem alkalmazza a meg­­hozott és szentesített törvényeket, ez­­zel a negációval néma kritikát gyakorol felette. Itt van a numerus clausus, amely a XX. század szégyene. Itt nem látom azonban azt a liberalizmust, amit a botbüntetésnél alkalmaztak. Lehetet­len igazságtalanságok történtek a nume­rus clausussal kapcsolatban. Haller István: Nem a zsidók szorít­ják le a keresztényeket, hanem a pénz. Andaházi Kasnya Béla, Apponyi Albert gróf egyik beszédében megemlí­tette, hogy a külföldön azt mondják, hogy Magyarországon egyetlenegy nem­zetiség sincs elnyomva, kivéve a zsidó vallású magyar állampolgárokat. Sokáig vitatkoztak, váljon a botbüntetést som­fával vagy meggyfával hajtsák-e végre, mert ez fontos kérdés. De nem törőd­nek az analfabéták óriási számával. Nem szégyen és szegénységi bizonyít­­vány-e, hogy azt mondják, hogy a 95 százalék magyart az 5% zsidóság el­nyomja ? Mikor ezt látom, meg kell ta­gadnom saját magyarságomat. Felkiáltások: Már régen megtagadták. Andaházi Kasnya Béla: Tiltakozom a kereszténység nevében. . . Felkiáltások: Ki bízta meg? Andaházi Kasnya: Az, aki önöket, a nép. Csizmadia Sándor Hallemek: Maga is ott volt, ahol őt megválasztották, de hiába járt ott. Andaházi Kasnya Béla:­­... .hogy zsidó és nem zsidó között különbség létezik. A tudományt nem lehet maxi­málni és kontingentálni. Nem az a keresztény, aki a kortes­­zászlajára írta azt, hogy keresztény, ha­nem az, aki érzelmével és tetteivel bi­zonyítja keresztyénségét. A világ minden részében, Bécsben, Prágában, Brünnben, Párisban, sőt Rómában is találunk most a budapesti egyetemről kizárt hallgatót. A miniszter úr azt mondta, szükség volt a kizárásra, mert elnyomják a keresz­tény ifjúságot s meg kell szüntetni a zsidó nvprsnádiót. Kérdezem, hogy azok, akik a külföldön végzik tanulmányaikat s visszatérnek, nem hoznak-e magukkal magasabb tudást, mint azok, akik itt tanultak az országban ? A diplomáciai szolgálatnál is hasonló a helyzet. Andaház-Kasnya Béla: A nemzet­­gyűlés élősködik olyan jelszavakból, am­i nem váltott be. Hogy a földbirtok­reformot tárgyalni lehetett, az a mi „des­truktív“ munkánk eredménye. Ezután az internálási táborok helyzetével foglal­kozik. Lehetetlen, hogy embereket ítélet és kihallgatás nélkül zárjanak be. A magyar munkásság ellensége a kommu­nizmusnak, de a fehér diktatúrának is. Fábián Béla: Hol van fehér dik­tatúra ? Drózdy Győző : Zalaegerszegen. Andaházi Kasnya Béla : Az amnesz­tia rendelet . . . Drózdy Győző : Nem hajtják végre, fütyülnek a rendeletre. Elnök: Drózdyt rendreutasítja. Meskó Zoltán : Milyen hangosak, mióta tizenkilencen vannak. Andaházi Kasnya Béla : A különít­mények meghaltak. Azért szüntették meg, mert a közvélemény követelte, ne­hogy katonai személyek beleavatkozza­nak civil ügyekbe. Ámde mi történt? A különítményeket beosztották a csend­­őrséghez s előállt az a helyzet, hogy amit mint katonai különítmények nem végezhettek, most mint csendőrök za­vartalanul végezhetik. Ezt most a kerü­letemben, a választásnál tapasztaltam, amikor katonai detektívek őrködtek minden szavamra, minden lépésemre, ezzel szemben a kurzus embereinek ugyanakkor a zsidókérdés örve alatt szabad volt minden. Ezután a sajtó­­szabadságról, a cenzúráról beszél. A vi­déken vannak olyan hatalmi szervek, amelyek az újságok terjesztését meg­akadályozzák. Így egyik főszolgabíró nem engedi terjeszteni az Estet. A kun­­szentmiklósi főszolgabíró a maga terü­letén betiltotta az Estet, Magyarorszá­got, Pesti Naplót. Drózdy Győző: Fel van már füg­gesztve az a szolgabíró? Andaházy Kasnya Béla: A főszolga­bíró levelet intézett az Est kiadóhiva­talához, kijelentvén, hogy a három lap­os forradalom előidézésében részt vett s a kormány ha erősebb lett volna, be­tiltotta volna. (Nagy zaj. Felkiáltások a kisgazdáknál: Egy főszolgabíró mond kritikát a kormány felett!! A főszolga­bíró rá akarja szoktatni a község lakos­ságát, hogy keresztyén lapokat olvas­sanak. (Felkiáltások : Szép üzleti fogás.) Ezután Tomcsányi Pál igazságügy, miniszter beterjeszti a bírói oklevél képesítés hatályának kiszélesítéséről, Tass József kultuszminiszter pedig a kolozsvári egyetem ideiglenes elhelye­zéséről szóló törvényjavaslatot. Oaal Gaszton: a költségvetést át­fogó keret, amelyen belül a konszoli- i­dációt szolgáljuk. Első a vagyon kon­szolidáció. Foglalkozik a trianoni béké­­­­vel, majd a királykérdésről beszél.­­ Mikor szabad királyválasztó vagyok — mondotta — nem vagyok forradalmár. Én vagyok legitimista, nem az, aki állandóan csíny útján akar álláspontjá­nak érvényt szerezni. Szükség van a jogrendre. A kollégiumi kántus Sárospatakon. Pénteken tért vissza Debre­­czenbe a kollégiumi kántus Sáros­patakról, hová a sárospataki ref. főiskola meghívására rándult ki két napra. Áldozócsütörtökön dél­előtt érkeztek meg a debreczeniek, kiket az állomáson Molnár Béla szenior fogadott szeretettel. A délelőtt folyamán az ünnepi isten­tiszteleten szerepelt a kántus nagy hatással. Azután a kollégium imatermé­­ben volt ünnepélyes fogadtatás, hol a sárospataki főiskola összes tanárai és tanulói megjelentek. A szózat eléneklése után dr. Erdős Károly tolmácsolta a debreczeni kollégium üdvözlését a testvér fő­iskolának. Gyürvisz­ István sze­nior pedig a debreczeni kollégiumi ifjúság köszöntését adta át a sá­rospatakiaknak. A két üdvözletre dr. Rácz Lajos sárospataki kollé­giumi igazgató válaszolt s örö­mének adott kifejezést a látogatás alkalmából. Harsányi István theol. tanár szakszerű vezetése alatt a könyvtárat nézték még meg a debreczeniek, mielőtt a vendég­látó családokhoz széledtek volna el. Este nagyszabású hangversenyen szerepelt a kántus s minden lokál­­patriotizmustól menten megálla­píthatjuk, hogy az egész Hegyal­járól összegyűlt közönség előtt Csokonai és Arany dalaival osz­tatlan elismerést aratott. A mű­sort tánc követte, amelyből szin­tén derekasan kivették részüket a debreczeniek s a mulatság a szo­kott diákbálok sikerét is messze felülmúlta. Másnap a várost tekin­tették meg s a róm. kath. apát vezetésével a Rákóczi-várat, ebéd után pedig egy-egy fehér orgona­ággal ajándékozottan ültek vo­natra, hogy a két öreg kollégium uj ölelkezésének szép emlékeivel térjenek vissza Debreczenbe. A Tisza-per főtárgyalásának 20. nap­ján elsőnek Csermák Rezsőnét, a Ro­­heim-villa társalkodónőjét hallgatják ki. Gärtnert határozottan felismeri. Az aj­tóban álló negyedik katonában pedig Sztanykovszkyt ismeri fel. Veszely Margit, a Roheim-villa ker­tészének leánya szintén tanúja volt a G­yilkosságnak. Látta a csendőrük le­­egyverzését is. Ezután még több tanút hallgattak ki.

Next