Egyetértés, 1921. május-augusztus (3. évfolyam, 98-195. szám)
1921-06-11 / 130. szám
POL/T/KA/ NAP/LAP DEBRECZEN, 1921. III. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM. SZOMBAT, JUNIUS 11. EZS2S3 Előfizetési ár helyben és vidéken: 1 EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA. 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy hónapra 50*— K Félévre. . 220*—K § Kapható az összes dohánytőzsdékben és S Ferencz József-ut 26., I. em. (passage) Negyedévre 110*— K Egész évre 440* - Ki:: az utcai árusítóknál :: I :: a városi bérházban. :: Tomcsányi Pál igazságügyminisztert leszavazták. Kijelentette, hogy lemond. Budapest, június 10. A nemzetgyűlés délutáni ülésén Tomcsányi Fál Vilmos igazságügyminiszter az igazságügyi költségvetés során felszólalt és kérte a Házat, hogy több határozati javaslatot, hgy Rassay Károlynak a párbaj szigorú büntetésére vonatkozó indítványát vessék el. A szavazás során nagy meglepetés történt, amertynyiben Rassay indítványa mellett 28-an, ellene 25-en szavaztak, vagyis leszavazták az igazságügyminisztert. Tomcsányi nagy megütközéssel fogadta az eredményt, azonnal felkelt a miniszteri székből és kisietett a folyosóra és nagyatádi Szabó földművelésügyi miniszter előtt hevesen kikelt a pártfegyelem hiánya miatt, mivel a kisgazdapártból többen Rassay mellett szavaztak, s kijelentette, hogy lemond az igazságügyi tárcáról. Mivel sem a kisgazda, sem a keresztény párt nem nagyon szimpatizál Tomcsányival, nagyon valószínűtlen, hogy maradásra bírják. Nagyatádi Szabó kijelentette, hogy nem hajlandó tovább a házát tartani a népszerűségét vesztett Tomcsányiért. m Belicska honvédelmi miniszter a hadsereget visszaviszi a kaszárnyába. A nemzetgyűlés ülését 11 óra előtt nyitotta meg Rakovszky István elnök. Giesswein Sándor félreértett szavainak megmagyarázása után megkezdik az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalását Wittner László az első felszólaló. Az igazságügyet reformálni kell. Az ügyvédi pályát nem lett volna szabad szabaddá tenni, mert azóta az ügyvédek tekintélye sülyed. A budapesti ügyvédi kar, amely a Károlyi korszak alatt elfelejtette védeni a magánjogot, most védi a mozisokat. Vass József kultuszminiszter beterjeszti az iskoláztatási kötelezettség megszorításáról szóló törvényjavaslatot. Ruppert Rezső a következő szónok : Védelmére kell az ügyvédi kamarának. Nem lehet az ügyvédi kamara állásfoglalását lázadásnak tekinteni. Kárhoztatja a pénzügyi kormány szűkmarkúságát, hogy nem tudott módot találni a bírói kar megfelelő felsegítésére. Ezután az internálást teszi szóvá. Nem abban van az igazságtalanság — mondotta — hogy ártalmas embereket ártalmatlanná kell tenni, mert ebben egyetért az igazságügyminiszterrel, hanem abban, hogy az internálási rendszer lehetővé teszi, hogy a polgárságot megtámadhassák és ártatlan embereket bántalmazzanak. Követeli, hogy az internálási ügyeket pártatlan bíróság elé utalják. Nagy veszedelme az igazságszolgáltatásnak az is, hogy a királyi ügyészek nem függetlenek. A Kúriának módot kell adni arra, hogy az ítéleteket a legfelsőbb fokon revideálja. Szól ezután a moziügyről, a amely nagyon népszerűtlen. Azt mondják a mozirendelet védelmezői, hogy az államnak joga van a magántulajdont kisajátítani. Helyes, ő is elismeri, hogy joga van az államnak kisajátítani a magánvagyont, de ha ez így van, akkor az államnak a mozikat a maga számára kellett volna megtartani. A sajtójog elkobzása, a sajtó megnyomorítása, a lapok korportázs jogának elvonása terén sem látunk egyenes föllépést. Tessék megmondani, ha erre ok van, nyíltan, hogy miért történt. Magam is olvastam azokat az ártatlan riportokat, amelyek miatt a kormány a legutóbb megvonta egyes lapok korportázsjogát, de igazán nem tudok erre azokban okot találni. Hiszen más és más sajtóorgánumokban sokkal súlyosabb elbírálás alá eső közlemények jelennek meg. Látjuk, hogy a női becsületet zárják ki, fizikailag boncolják, eddig soha nem tapasztalt hangon. Olyan lecsúszás ez a sajtó terén, amit soha nem tapasztaltunk. És amikor akadt sajtóorgánum, amely előttünk végtelenül nagyrabecsült igaz férfiúnak, Beniczky Ödönnek a legintimebb ügyeibe is beleavatkozik, akkor nem látom szükségét az ilyen megtorlásoknak. Rassay Károly határozati javaslatot nyújt be a párbaj megszüntetésére vonatkozólag, amely szerint a párbaj bűntettnek és vétségnek minősíttessék és közönséges gyilkosságnak. Hornyánszky Zoltán a bírók és ügyészek anyagi helyzetének javítását sürgeti. Bródy Ernő és Schlachta Margit után Tomcsányi Vilmos igazságügyi miniszter szólalt fel. Az amely nagyon népszerűtlen. Azt státus rendezése következtében a szükséges állásokat is be fogja tölteni. Ezzel kapcsolatban a címek adományozása iránt is feltervést tesz. Ami az igazságszolgáltatás lassúságát illeti, a legközelebbi napokban be fog terjeszteni egy javaslatot, hogy a bűnvádi perrendtartás fázisait egyszerűsítsük. Másként nem lehet segíteni a dolgon. A sajtótörvényt a jövő hét elején beterjesztem és ennek törvényerőre való emelkedése után minden kivételes sajtórendészeti rendszabály hatályát veszti. (Helyeslés.) Az elnök az ülés folytatását délutánra halasztotta. A délutáni ülést Rakovszky I. elnök fél öt órakor nyitotta meg. Tomcsányi igazságügyi miniszter folytatta beszédét. Kéri, hogy a benyújtott javaslatokat vessék el. A bírák kinevezésének, előléptetésének újabb szabályozására, mihelyt meg lesz a lehetősége, meg fogja tenni az intézkedéseket. Ezután Hornyánszky Zoltán a ház tanácskozó képességének megállapítását kérte. Az elnök konstatálja, hogy a ház nem tanácskozóképes és az ülést 5 percre felfüggeszti. Ezután még kétszer állapították meg újra a határozatképtelenséget, majd az ülés újra való megnyitása után, a tanácskozást az elnök berekeszti. Ezután általánosságban elfogadták az igazságügyi tárca költségvetését. Rassay határozati javaslatát a párbaj büntetésről, huszonnyolc szavazattal, huszonöt ellen, elfogadták. Az igazságügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben vita nélkül fogadták el. A honvédelmi tárcánál Szilágyi Lajos szólalt fel és javasolja: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy egy, a hadsereghez intézett sürgős rendeletben jelölje meg mindazokat az egyesületeket, szövetségeket, kaszinókat és köröket, amelyekbe a tényleges katonatisztek beléphetnek. A többi egyesületbe való belépést a hadsereg kötelékéből való elbocsátás terhe mellett tiltsa el. Az összes tisztek becsületszavukkal megerősített nyilatkozatokat írjanak alá, hogy tiltott egyesületeknek nem tagjai és ilyenekbe amíg ténylegesen szolgálnak, nem lépnek be, továbbá a kormány terjesszen elő sürgősen törvényjavaslatot a katonai személyek és azok hátramaradottjainak ellátásáról. Lingauer Albin határozati javaslatot nyújt be. Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a hadsereg összes tagjait tiltsa el az összes politikai vonatkozású mozgalmakban való részvételtől és foglalkozástól, aminek sajtó, levél és telefon cenzúrában való részvétel, belpolitikai megfigyelés és nyomozás. Tiltsa el a hadsereg tisztjeit, hogy olyan egyesületnek legyenek tagjai, amelyekben bármiféle politikai kérdéssel foglalkoznak. Tiltsa el a hadsereg tagjait attól, hogy katonai természetű ügyeken kívül a sajtóban cikkeket helyezhessenek el. Tomory Jenő a katonai előfogatok kérdését teszi szóvá. Zeőke Antal három heti szabadságot kér a 1899. évfolyambeli szolgálatot telesítő katonák részére. Ezután a vitát berekesztették. Belicska Sándor honvédelmi miniszter reflektál a felszólalásokra. Mindenek előtt Szilágyinak az általános budget vita alkalmával előadott kérdéseire válaszol. Prónay alezredes és Ranzenburger százados ellen a vizsgálat megindíttatott, mert a felébredt magyarok puccsában részt vettek. Erre vonatkozólag felolvassa Dáni Balázs jelentését. Megállapítja a bizottság, hogy a nevezett két tiszt semmiféle puccsot sem tervezett, ilyen tervről nem volt tudomásuk és a felébredt magyarok vezetőségével semmiféle összeköttetést nem tartott fenn. Mindezek alapján — mondja Dáni — nem látom szükségesnek, hogy fentnevezett két tiszt ellen bárminő további eljárás megindíttassék. Az egyik felszólalása Szilágyinak a hadparancsra vonatkozik, amely a húsvéti eseményekkel kapcso