Egyetértés, 1921. szeptember-december (3. évfolyam, 196-297. szám)

1921-10-14 / 232. szám

1021 október 14. EGYETÉRTÉS3 a modern bandita. Egy amerikai lap közli az alábbi fantasztikus történetét: Egy eredeti, hamisítatan banditakirály él és ugyancsak működik Corsica szigetén. A neve Romanetti-Ronce. Múlt május 5-én Ajaccio főterén, a Napoleon szülővárosában vagy 15,000 ember gyülekezett össze valami ünnepi alkalomra. Ott volt egy francia marsal, egy olasz prefektus, olasz kamarai képviselők, újságírók, egy érsek, két püspök, sok pap, csendőr, a corsicai prefektus és Romanetti-Ronce, a bandita. Ezt az embert, aki szintén tapsolt az ünnepi beszédeknek, egész Corsicában keresték. Háromszor ítélték halálra, két elfogatási parancsot adtak ki ellene s az utóbbi nyolc esztendő alatt mindent elkövettek a kézrekeritésére, de sikertelenül. Mialatt ő nyugodtan cigarettázva nézte a diszgyülést, az alatt csendőrök vették körül a szeretője házát s nagy kiterjedésű corsicai birtokain minden zugot átkutattak, hogy élve vagy halva kézrekeritsék. Az alatt Romanetti a Napoleon halálának százados emlékünnepét nézte végig Ajaccióban. Romanettit nagyon festői alaknak mondják, aki bátor, mint az oroszlán, nagyszivü a barátaihoz, de kérlelhetetlen az ellenségeivel szemben. A rendőrökkel szemben a vendettája nem ismer irgalmat. Corsica vad vidékein oly feltétlen tekintéllyel uralkodik, mint egy feudális báró. A törvénnyel való első ismeretsége 1909-ből datálódik, amikor beállt egy marseillei gangbestőrrel leszúrt egy fiatal leányt, aki nem akarta követni, bár nem régen azelőtt nősült meg. Három évig raboskodott Nimesben, azután visszatért Corsicába s marhalopásra adta magát. Nem tudták kézrekeríteni, ellenben ő megölte azt a marhatenyésztőt, aki ellene vallott, megölt lesből öt carabinierit s megölte néhány cimboráját, akik jó útra akartak térni. 1913-ban hét elfogatási parancsot adtak ki ellene, ő ellenben nem törődött vele s elment farmernek. Óriási kiterjedésű farmja a lánya nevére van irva s azt mondják, hoy 30,000 dollár az évi jövedelme. Versenyistállót is tart s mindig nyer, mert megüzeni a többi istállótulajdonosnak, hogy jaj nekik, ha nem az ő lova nyer. Bántani még a csendőrök sem merik, mert a közelében mindig van husz-harminc elszánt híve. Ha bemegy egy étterembe, senkinek sem szabad onnan addig távoznia, mig ő el nem költötte az ebédjét s el nem megy. Vele együtt 10— 20 hive érkezik, kívül pedig ugyanannyi áll őrt. A lánya lakodalmán 300 vesdég volt jelen, köztük hat polgármester s mig a cécó tartott, hívei körülfogták a rendőrlaktanyát s senkit ki nem eresztettek onnan. Eső kellene. Az idei katasztrofális szárazság rendületlenül tart tovább. A nappal szokatlan meleg, az éjjel olyan hűvös, hogy telelőre beillenek. A föld teljesen ki van száradva. A földben hagyott gyengébb ellenállású növények a szó szoros értelmében elfonnyadnak. A sárga répát, petrezselyem gyökeret nem is kell már aratni, megúszik a földben. A céklát mintha megsütötték volna, olyan fonyadt. Ámde nemcsak az idei termést sújtja a szárazság, hanem még károsabb a jövő évi kenyérre. Hiába vetik a földbe a búzát, rozsot, nem kél ki. Ellenben jó asztalt terítenek a vetőmaggal a mezei férgeknek. A pocoknak, hörcsögnek, egérnek soha sem volt jobb dolga, mint most. Szedi, gyűjti téli kamarájába az élelmet s minden szent vetőmaggal egy fej gabonát vesz el az éhes ember szájából. Ha igy tart soká ez az idő, a jövő évi termés nagyon gyenge lesz. A kikelt búza tábla nagyon foltos, el van senyvedve. A földműves kérőleg néz az ég felé, de ez derűs képpel mosolyog rá. A Holdnak ma már esténként nagy udvara van, ámde cirrus fellegek úsznak a magasban : nem esőt hoz ez, hanem szelet. A barométer állandóan magas, felszél fuj s attól lehet tartani, hogy felfagy. Talán a holdfogyatkozás meghozza a várva-várt esőt. Adomány a hadiárváknak. Özv. Tóth Ferencné és családja Komáromi Antal elhalálozása alkalmából koszorumegváltás címén a hadiárvák javára 200 koronát adományozott. Ezen kegyes adomámányért fogadják a nemesszivü adakozók ezúton is hálás köszönetemet. Medgyaszay Miklós árvaszéki elnök. Bajtársi összejövetel. A volt közös 39. gyalogezred tényleges és tartalékos tisztjei felkérednek, hgy egy rendezendő emlékünnepély megbeszélése céljából szombaton, folyó hó 15-én délután 5 órakor, a „Bikaszálló“ kávéházban jelenjenek meg. Pályázat posta- és távírda gyakornoki állásokra. A magyar kir. posta-, távirda- és távbeszélőnél ötven gyakornoki állásra a kereskedelmi miniszter pályázatot hirdetett. Ez állásokra csakis azok pályázhatnak, akik főiskolát, középiskolát, vagy ezekkel egyenrangú más tanintézetet sikeresen elvégeztek, 18 életévüket már betöltötték és magyar állampolgárok. Előnyben részesülnek azok, akik jogvégzettséggel bírnak. A pályázóknak fedhetetlen előéletüket, ép, egészséges, a szolgálat minden ágánakéjjeli, mozgópostái stb. Misé ai illásdi MÉM. Leszerelték és elvitték a rézkilincseket is. — Az Egyetértés tudósítójától. — Debrecennek egyik legdrágább intézménye volt, ma is az és lesz a jövőben is a közkórháza. Érezte ezt a tanács is, amikor örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy megszabaduljon a közkórháztól azzal, hogy átadja az államnak. Meg is szavazott a közgyűlés az egyetemi kórház céljaira 300.000 koronát és 30 hold telket azzal a célzattal, hogy így felszabadul a jelenlegi kórház telke s annak értékesítésével megtérül az az áldozat, amelyet most hoztak. Közben ideiglenesen átvette a közkórházat az egyetem s 1919. október 20-ika óta állami kezelésben van. A város átadta a berendezést, a műszereket, élelmiszereket, gyógyszereket s az állam gazdálkodott a közkórházban. E gazdálkodásnak egyik következménye volt egy csinos számla 1.200.000 koronáról, amit az állam tatarozási munkák költsége címén nyújtott be a városnak. Most azután még cifrább dolgok sültek ki, amelyek a tanácsnál olyan hangulatot teremtettek, hogy e hangulatban ilyen kifakadások hangzottak el: „Falhoz állítanak bennünket.“ „Elég volt az államizálásból .“ Kiderült ugyanis, hogy az állam legfölebb még két évre akarja kezelésben tartani a közkórházat s azután visszaadja a városnak, mert a kórház beteganyagára szüksége nincsen. Az egyetem tehát csak a tananyagnak megfelelő mennyiségű betegszámot fogad be, így 70 sebészeti ágya van, míg ma megszorítások mellett is a közkórház 120—140 ágyat tart fenn a sebészeten. Kiderült az is, hogy a közkórházat, amely városi tulajdon, állagában is megbontották. A milliókat érő lepedőket elhasználták, a kórház épületében százezrekre menő károkat okoztak. A kórház ajtainak rézkilincseit elvitték s vaskilincsekkel pótolták, keritéseket hordtak el és azokat máshol, nem városi épületnél beépítették, régi téglákat eladtak, a fákat kivágták és értékesítették s elvitték az orvosi műszereket is. Mindezt a tanács tudta nélkül. És semmiféle intézkedésről sincs írás. Fráter Imre dr. igazgató-főorvos és Kiss Péter gondnok mindezeken felül bejelentették, hogy lakásaikból kitették őket s a kórházi állásokra, amelyekben most mind régi kipróbált emberek vannak, az egyetem már pályázatot is hirdetett s az alkalmazottak és tisztviselők nem tudják, mi lesz velük. A tanács hosszas tárgyalás után Vásáry István dr. tanácsnok indítványára bizottságot, küldött ki, hogy vizsgálja meg az egész kórházkérdést, szedje össze és terjessze be az összes iratokat s vizsgálja meg a helyszínen is az állapotokat. Kimondta, hogy az egyetemi építőbizottságnak a közkórházzal kapcsolatosan a város anyagi ügyeiben semmi döntő szerepe nincsen. Végül utasította a kórházi főorvost, illetve a gondnokot, hogy mindent, amit elvisznek a közkórházból, jegyezzék föl. A tanács szombaton, amikor Tóth Lajos dr. államtitkár Debreczenben lesz, dűlőre viszi a kórház kérdést: szolgálat betöltésére testileg is alkalmas voltukat igazolniok kell. A sajátkezűleg itt és születési, orvosi, erkölcsi, valamint iskolai bizonyítványokkal felszerelt folyamodványok, a már közszogálatban állók, elöljáró hatóságok, a közszolgálatban nem állók pedig az illetékes főszolgabíró, vagy polgármester útján ez évi október hó 30-ig ahhoz képest, hogy hol óhajtanak alkalmazást nyerni, a budapesti székesfővárosi, a budapesti kerületi, a miskolczi, a debreczeni, a szegedi, a pécsi posta- és távirda igazgatóságokhoz, illetőleg a soproni posta- és távirda igazgatóság szombathelyi kirendeltségéhez nyújtsák be. Ezenkívül folyó évi október hó 22-ig az illető posta- és távirda igazgatóság, illetőleg kirendeltség vezetőjénél személyesen is jelentkezni tartoznak. 5000 korona és egy hónapi elzárás a kisebb kifliért. Csóti János péksegédet tetten érték, hogy a szabályszerűnél kisebb súlyú kifliket árusított. Az átvizsgáló bizottság feljelentésére az ügy a kihágási bíróság elé került, ahol Csóti azzal védekezett, hogy ő nem a saját, hanem Klein Ignác pék készítményét árusította. A rendőrség Klein ellen is megindította az eljárást és Csóti Jánost 500 koronára, Klein péket pedig 5000 koronára és egy hónapi elzárásra ítélte. Klein az ítélet ellen felebbezett. Tolvaj cselédek. A balkányi csendőrség megkérésére a debreceni rendőrség nyomozást indított Szabó Mihályné és Batta Mária cselédek ellen, akik gazdáikat meglopva, Debreczenbe szöktek. Szabó Mihályné Simák Lajos szakolyi főjegyzőtől, Batta Mária Rosninger Dávidtól lopott egyenként 8—9 ezer korona értékű ruhaneműt és ingóságot. Elhalasztják a lakásrendelet életbeléptetését? Budapestről jelentik : Az új lakásrendelet életbeléptetését elhalasztották. A késelő kárvallott, Veres Bálint konyári lakos haza akart utazni. Azonban nagyon is korán ment ki a kisállomásra. Ezért időtöltésül bement az egyik közeli korcsmába s ott megivott 300 korona áru bort. Részegen ment ki az állomásra, ahol észrevette, hogy a nála volt batyuját ellopták. Emiatt igen elkeseredett és neki támadt a szintén az állomáson várakozó Veres Eszternek, hogy ő lopta el a csomagját. Amikor pedig ez erélyesen viszszautasította a részeg ember gyanusítását, kést rántott és le akarta szúrni a leányt. A rendőr fogta le a veszedelmes részeg embert, akit a rendőrségre vitt föl, ahol megindították ellene az eljárást. Öngyilkos, aki visszatér és feljelentést tesz. Érdekes esetről írnak Nagykanizsáról. Nagy Sándor 60 éves ember megunta az életét és bement az egyik kereskedésbe, ahol vett magának egy meglehetősen vastag kötelet. Otthon azután fölkötötte magát. A kötél azonban elszakadt. Nagy Sándor nagyon fölháborodott az eset miatt és csalás címén följelentette a kereskedőt. Az iratok már ott is vannak a nagykanizsai bíróság előtt. Bársonyok, veron chiffonok, selymek, szövetek nagy választékban FRANK SÁNDOR nőidivat cégnél Piac utca 42. szám, Pannonia szálló alatt.