Egyetértés, 1922. január-április (4. évfolyam, 1-98. szám)

1922-01-15 / 12. szám

A Korona 0a821­2 Budapest, január 14. Magánfor­galom. A valutapiacon igen nagy élénkség volt dollárban. A külpoli­tikai hitek hatása alatt a márka is felfelé tendált. A szokor, amelyet reggel alig kerestek, a déli órákban színtén megszilárdult és igen sok tételt vásároltak belőle. A többi va­luták nagyobbára elhanyagolták, a lej­ben volt még kisebb üzlet. A déli órákban a forgalom igen meg­élénkült és a zürichi zárlat hatása alatt a márka 370-ig szökött fel. Kötések : dollár 632—8—7, márka 350­—71—63, szokol 1005—18, oszt­rák ezres 9 és háromnegyed, 10 ez­res 9 és egynegyed, dinár 875—55, Svájcz 123, lira 27 és egynegyed— 27 és fél. Zürichi zárlat: Berlin 285, Hol­land 189 és háromnegyed, Newyork 515, London 2177, Páris 4220, Mi­lánó 2247, Prága 855, Budapest 0­ 82 és fél, Zágráb 165, Varsó 17, Bécs 17, osztrák bélyegzett 9. A búza ára. Az utóbbi napok nyomasztó hatása m­a annyiban jelentkezett a tőzsdén, hogy noha a hangulat valamivel barátságosabb, a hely­zet megítélése valamivel kedve­zőbb volt, jelentősebb forgalom nem tudott kialakulni. Az árak nagyjában tartottak. Egy-két cikk­ben néhány ponton áremelkedés is fordult elő. Tengeri forgalom nélkül 25 fillérrel megszilárdult. Az árpa piaca kissé élénkebb volt. Takar­mány- és sörárpából mintegy 10—15 vagon cserélt gazdát. A zab irányzata javult. A búza for­galma is nagyobb arányokat öl­tött, de ez a körülmény árfolya­mára szilárdítólag hatni nem tu­dott. Hivatalos árak : Búza tiszavi­déki 2175—2200, egyéb 2165­ -90, rozs 1380—1400, takarmányárpa 1725—75, sörárrpa 17751—850, — zab 1500—525, tengeri 2025—50, repce 26—28, korpa 1100—1120. A liszt és őrlemények piacán a helyzet rendkívül kedvezőtlen,­­ amennyiben az alacsony árakon sincsenk vevők. Névleges árak : 0-ás liszt vidéki 37 ab állomás, 8-as számú takarmányliszt 12 és és fél—13 ab állomás. Bethlen tárgyalásai a választójogról. Budapest, január 14. Bethlen István gróf miniszterelnök ma délután magához kérette nagy­atádi Szabó Istvánt és Gaál Gasztont a miniszterelnökségre. A miniszterelnökségen Klebels­­berg Kunó gróf belügyminisz­ter és a két agrárpárti vezér tanácskozott a miniszterelnök­kel a választójog kérdéséről. PO­LI­KA! NAP/LAP DEBRECZEN, 1922. IV. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM. VASÁRNAP. JANUÁR 15. Előfizetési ár helyben és vidéken: 1 EGYES SZÁM ÁRA 3 KORONA. Egy hónapra 60*—K Félévre. .340*— K fi Kapható az összes dohánytőzsdékben Negyedévre 170*—K Egész évre 660-- K I ., és az utcai árusítóknál. ..I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth­ utca 2-ik szám alatt, város­­:­ háza épület. :: Budapest, jan. 14. Ma délután 5 órakor a Friedrich-párt a Wenckheim-palotában értekez­letet tartott. Friedrich István el­nök bejelentette, hogy a párt el­nökségéhez Horny­ánszky Zoltán indítványt nyújtott be arról, hogy a párt a következőkép változtassa meg a nevét: „Keresztény nemzeti polgári és földmives-párt".­­ A párt egyhangúlag elfogadta az indítványt. Ezután Weiss Konrád bejelen­tette, hogy az új pártba a követ­kező tagok léptek be : Rakovszky István, Sigray Antal gróf, Ferdi­­nándy Gyula, Lingauer Albin, Somogyi István, Windischgraetz Lajos herceg, Homonnay Tivadar, Huszár Elemér és Beniczky Ödön. A bejelentést a párt nagy öröm­mel vette tudomásul s ezzel az ér­tekezlet véget ért. A kereszténypártban élénken tárgyalták az uj alakulást és eb­ben magvát látják annak a párt­nak, amely a Pósch-féle vendég­lőben bontotta ki zászlaját.­­ Az Andrássy-csoportnak a Friedrich párttal való egyesülése elhatáro­zott dolog volt és csak a forma keltett nagy meglepetést, amivel Rakovszkyék végleg kersztülhúz­­ták az Ernst—Huszár-féle agrá­rius alakulás számításait. A kisgazdapártban vállvonoga­­tással fogadták a nap szenzáció­ját. Gaál Gaszton kijelentette, -­­ hogy kimondhatatlan megelége­désére szolgál, hogy most, ami­kor a parlament feloszlatásához közeledünk, Sándor Pál kivételé­vel mindenki agrárius lesz. Tomcsányi a párbaj miatt lemondott állásáról. Andrássy Gyula gróf a királykérdésről. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, jan. 14. Gaál Gaszton elnök a nemzetgyűlés ülését dél­előtt 10 órakor nyitotta meg. Az ülés elején a nemzetgyűlés meg­szavazta az indemnitási vita tar­tamára a 8 órás üléseket, amelyek hétfőn kezdődnek. A gazdasági bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelenté­sét a képviselői tiszteletdíjak fel­emeléséről. A bizottság nem ja­vasolja a tiszteletdíjak felemelé­sét, de javasolja, hogy­ adjanak egyszer és mindenkorra 10 ezer korona drágasági pótlékot a kép­viselőknek. Ezt a képviselők közül azonban csak azok vegyék fel,­­ akik arra valóban rá vannak szorulva. Ugrán Gábor hozzájárul a ja­vaslathoz, de ellenzi a hozzáfűzött feltételt, mert a képviselők között nem lehet vagyoni viszony sze­rint különbséget tenni. Kovács J. István kívánatosnak tartaná, hogy ha még a mostani nemzetgyűlés megállapítaná a jö­vő nemzetgyűlés tagjainak tiszte­letdíját és ilyen értelemben hatá­rozati javaslatot nyújt be. Vass József kultuszminiszter csatlakozik az Ugrán módosítá­sához, valamint Kovács J. István határozati javaslatához. A nemzetgyűlés az előadó ja­vaslatát Ugron Gábor módosítá­sával fogadta el, egyben elfogadta Kovács­­J. István határozati ja­vaslatát. Csizmadia Sándor a Ház hatá­rozatához képest ünnepélyesen megköveti a nemzetgyűlést. Czeglédy Andor a kormány gazdasági programmjába is csak­­ az adórendszer kiépítését látja megvalósítva. A kormány gazda­sági politikájával kapcsolatosan hosszasan indokolja a kormányt támogató pártból való kilépését. A kormány iránt bizalmatlan, az indemnitási javaslatot nem fo­gadja el. „ Mándy Samu emelkedik szó­lásra. A pénzügyminiszter pro­gram­jával foglalkozik s az in­gatlan váltsággal. Felhívja a kép­viselők figyelmét arra, hogy has­sanak oda, hogy kerületeikben helyreálljon az adó morál. Fog­lalkozik a vagyonadóval, amelyre nézve a törvény kimondotta, hogy a békeárakat kell alapul venni. A föld­ haszonbérlettel foglalko­zik. Kéri a pénzügyminisztert, hogy a meghozandó új rendeletek­ben kifejezetten mondják ki, hogy a föld haszonbérlet emelésénél a béreket a búza árának megfelelően állapítsák meg. Kéri a külügymi­nisztert, vigye dűlőre a határátlé­pések ügyét. A nemzetgyűlés meg­érett a feloszlatásra. A javaslatot 6 hónapra elfogadja. Andrássy Gyula gróf: Tegnap egyik képviselőtársa megvádolta őt beszédében azzal, hogy ő aka­dályozta meg a földbirtokrefor­mot. Ez a vád alaptalan. A régi kormányelnökök kötelességüknek tartották, hogy itt legyenek a Ház­ban és vezessék a Házat. Bürök­ből és titkos parancsokkal nem le­het a nemzetgyűlést vezetni. Ezután Bethlen István gróf mi­niszterelnöknek a kisgazdapárti vacsorán tartott beszédével foglal­kozik és kifogásolja azt a hangot, amit a miniszterelnök használt. A m­iniszterelnök nagy hibát köve­tett el 1918-ban. Akkoriban Őfel­sége tisztán fejedelmi bölcsesség­ből kötelességének tartotta, hogy akikre a háborúban támaszkodott, azoknak jogokat is adjon és pedig az általános választójog alapján. Ez az álláspontja a fiatal király­nak nagy népszerűséget szerzett országszerte. Választójogi komp­romisszum jött létre, amely tönk­retette őfelsége népszerűségét, ami alkalmat adott olyan beszédekre, hogy az általános választójog megadása csak taktikázás volt a király részéről, aki nem akarta komolyan a nép széles rétegeit vá­lasztójoghoz juttatni. Akkor az­után, amikor jött a külpolitikai katasztrófa, jött a felfordulás, a­melynek eredménye az lett, hogy Magyarország koronás királya el­vesztette állását. Közte és Tisza István között nem volt személyes ellentét. Ami a közelmúlt eseményeit illeti folytatta Andrássy — nekem Ti­szával csak bizonyos kérdésekben volt ellentétes álláspontom, de ez nem volt személyi ellentét, és aki csak ilyet lát, abban hiányzik a történelmi meglátás és csak kicsi­nyes szempontokból ítéli meg a köztünk levő viszonyt. Kovács J. István szerint most készülőben van egy második párviadal. Talán az a párviadal, hogy Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök lövetett a királyra és én — modotta And­rássy — a király mellett marad­tam ? Gaál Gaszton: A törvény a fő ! Erre nagy zaj tört ki. Andrássy Gyula gróf: Mikor érezte, hogy villamos feszültség­gel van telitve a közélet, ő minden erejét megfeszítette, hogy őfelsége visszatérését megakadályozza. — Már augusztus óta sokat tárgyalt a kormányzó úrral és a miniszter­elnökkel.­­ A lényeges elvekben egyet­értettünk, mindhárman legi­timisták voltunk és megegyeztünk abban, hogy sürgős szükség van arra, hogy ez az elvi álláspontunk kidomboríttassék és ezáltal őfel­sége rábírható legyen arra, hogy ne jöjjön vissza, őfelsége abban a meggyőződésben volt, hogy amikor Gömbös és Eckhardt szellemében folyik itt a politika, őt esetleg fait accompli elé állítaná és ezért nem tartotta célszerűnek, hogy vissza-

Next