Egyetértés, 1922. május-augusztus (4. évfolyam, 99-197. szám)

1922-05-16 / 110. szám

1922 május 16. EGYETÉRTÉS szükségünk volna, azt különösen a mai gazdasági helyzetünkben kell éreznünk. Ezen iparág kifejlesztésének a lehetősége is megvolna nálunk a gyapjú- és a lentermelés fokozásával. Országunkat már földrajzi fekvése egyenesen predesztinálja arra, hogy kelet és nyugat kereskedelmi forgalmának közvetítésével, lebonyolításával szolgálja a nemzet vagyonosodását, gazdasági megerősödését. Ezért nekünk a fősúlyt arra kereskedelmi tevékenységre és annak a kifejlesztésére kell fektetni, amely a külföld, a kelet és nyugat forgalmának a lebonyolítását szolgálja. Minden mesterséges akadályt, minden felesleges korlátozást és az állampolgárok mindazon megkülönböztetését, ami az ipari és kereskedelmi tevékenység teljes kifejtésének útjában, áll minél előbb meg kell szüntetni. Revízió alá kell venni az adótörvényeket. Az államháztartás egyensúlyát minden eszköz felhasználásával helyre kell állítani. Addig, amíg újabb és újabb milliárdok kerülnek forgalomba, hiú ábránd beszélni a drágaság megszüntetéséről. A drágaság pedig már eddig is elviselhetetlen. Ezért is elkerülhetetlen az adórendszer reformja. Revízió alá kell venni magukat az adótörvényeket és a rettenetesen bonyolult adótörvényeket egyszerű, könnyen érthető és áttekinthető törvényekkel kell pótolni. Egyes adónemeket, p. o. I., III és IV. o. kereseti adót, általános jövedelmi pótadót feltétlenül el kell törölni, a fogyasztási adókat lehetőleg csökkenteni kell s helyükbe a jövedelemadót, örökösödési illetéket kell a szükséges mértékig kifejleszteni, úgy azonban, hogy a megélhetésre szükséges jövedelmek adómentesítlessenek, a legkisebb örökségek csak minimális illetékkel terheltessenek. Az adóztatásnál feltétlenül biztosítani kell úgy az egyes adóalanyok, mint a különböző foglalkozási ágak, kereseti tevékenységek megterhelésénél az arányos adóztatás elvét. Különös gondot kell fordítani a kormányzatnak a közegészségügyre. Kórházak, szanatóriumok, gyermekvédelmi intézmények létesítése, általában a népjóléti intézmények támogatása és megfelelő társadalmi intézmények megteremtése és támogatása e téren az állam feladata. Bekapcsolódik ide az aggkori biztosítás megvalósítása, a rokkantak tisztességes ellátásának biztosítása, hogy, akik egy hosszú munkás életen át, vagy a világborzalmak idején szolgáltak a hazának, a nemzeti társadalomnak, azok a szükségtől és nélkülözéstől megóvassak. Ide tartozik az élelmezés és a lakáskérdés rendezése is. A lakásügyet rendeletekkel nem lehet megoldani, csak még jobban elrontani. Építeni kell az államnak, a városnak és lehetővé kell tenni a magántőkének az építkezést.— Ennek pedig csak egyetlen módja van. Vissza kell állítani a magántulajdon elvének épségét és lehetővé tenni hogy mindenki mondhassa az én házam, az én váram. ni a tisztviselők mindazon fegyelmi ügyeit, amelyek a szenvedélyek viharzása idején támadtak, revízió alá veendőnek tartom és ezt sürgetem is. Dr. Vásáry István azzal végezte nagyhatású beszédét, hogy minden erejére azon fog dolgozni, hogy Csonka-Magyarország még egyszer nagy és boldog Magyarország lehessen. (Zajos éljenzés s taps.) Rendezni kell a tisztviselő kérdést. A tisztviselő kérdésről szólva, legelsősorban arra mutatok itt rá, hogy a tisztviselő kérdés nemcsak a tisztviselők kérdése, hanem első renden az egész nemzeti társadalomnak, az államnak a kérdése. A tisztviselő élete ma : lemondás, nélkülözés. A kedvezményes természetbeni ellátás rendszere nem megoldása ennek a kérdésnek. Ezt a gyakorlati eredmények kétségbevonhatatlanná tették már eddig is. Igen gyakran silám anyagok, amelyek és azért a tartósságukat tekintve, valami számbavehető kedvezménynek nem is igen tekinthetők, kerülnek a tisztviselőkhöz, egy rendkívül költséges adminisztráció után, nagyon sokszor elkésve. Ez a rendszer a maga sok hibája és alkalmatlansága mellett még azzal a hátránynyal is jár, hogy a társadalom bizonyos köreiben ellenszenvet vált ki a minden jóval és minden szükségessen ellátottnak hitt tisztviselővel szemben. Azt hiszem, az eddigi tűrés, nélkülözés után minden tisztviselő joggal és önérzettel mondhatja hogy neki nem kegyelem és nem kedvezmény kell, hanem munkájának az ellenértéke, amelyből ép úgy képes lesz ellátni magát és családját minden szükségessel, amint képes volt a múltban. Sürgetem azért nemcsak a tisztviselők, de az egész nemzet érdekében, hogy a tisztviselői javadalmazás a pénzügyi helyzetnek megfelelő mértékben állapíttassák meg, hogy a tisztviselőktől ne vonassák el fokozatosan még az is, az ami amit eddig élveztek, amint vasúti utazásoknál történik. Kívánom, hogy a tisztviselők gyermekeinek ingyen iskoláztatása az alsóbb fokon általánosságban, a kiváló tehetségű gyermekekre pedig az oktatás minden fokán és szakján törvényhozás útján biztosíttassék, a lakásszükségletük egészséges tisztviselő telepek létesítésével kielégíttessék, a tisztviselő fegyelmi ügyeiben független fegyelmi bíróság ítélkezzék. Meg kell említenem azt is, hogy 3 Lengyel Zoltán a forradalmárok ellen Lengyel Majd közkívánatra Zoltán, a 111. kerületi, egységes ipárt képviselőjelöltje tartott beszédet. Nekünk - mondotta, akik Bethlen István kívánságára erre a nemzetmentő munkára vállalkoztunk, két front ellen kell verekednünk az egész városban. Az egyik, a szélső bal, tegnap adta ki erejét Rassavval. — És Rassav, aki 2 év előtt általános és közvetlen zsidógyilkolás programjával tűnt fel a magyar politika égboltozatán, most a szélső liberalizmussal tapsoltatja magát. — Azt kérdezem a tegnap érte rajongó zsidóktól, tudják-e ezt és vajjon meddig garantálják, hogy ha a viszonyok úgy fordulnak megint nem fordul vissza első szerelméhez . ! Szó volt az utóbbi esztendőben elkövetett bűncselekményekről és internálásokról és joggal nagy a felindulás amiatt, hogy az Erzsébetvárosi kör merénylői nem kerültek meg. Ezt azonban ne hányják a mi szemünkre, kik az alkotmányos utolsó országgyűlés óta nem vittünk szerepet, hanem kezdjük a számítást ott, ahol a meg nem torolt gyilkosság kezdődött, a legnagyobb magyar, Tisza István mártír halálával, akit nem elrejtett bombával, hanem fényes nappal, katonai autókon menve, a nemzeti tanácsból kiindulva, felbérelt katonákkal ölettek meg és dacára annak, hogy mindenki ismerte a gyilkosokat nemcsak nem indítottak ellenük eljárást, hanem állami pénzen a minisztériumokban fizették meg őket. És ebben az időben Jánosi Zoltán, a panaszkodó munkásság mostani vezére volt a rendőrség feje, mint belügyi államtitkár és Friedrich István volt a hadügyi államtitkár. És beszéljünk az internálásokról, hát nem-e Mikes püspököt, a szent életű főpapot és Wekerle Sándort, a kormány fejét és félszázad egyik legnagyobb magyarját, internáltatta a Károlyi kormány Jánosi Zoltán államtitkársága alatt ?! Minden bűn és minden vér ebből származott, kénytelen vagyok tehát őket tetemre hívni s felelősségre vonni a többiért is, mert ők alkottak olyan precedenseket, amelyek után most szenvedéssel és jajszóval teli az elpusztult szerencsétlen ország. (Zajos éljenzés) " Másik, oldal, a szélső jobb, ma délután fog ugyanebben a teremben bemutatkozni és elhozza magával az öreg Apponyit. Hát egykor Pongrác Lari, a híres kolozsvári cigányprímás, midőn utoljára hegedült nekem, egy kis banda élén nagyon szépen játszott. De csak ő maga. Erre azt mondottam neki : — Öreg Laci, ha csak 3 nótát tudsz is már, húzzad egyedül és küld ki a malacbandáddal, így vagyok ezzel a dologgal is. Apponyit még csak meghallgatnék, de a malacbandáját igazán otthon hagyhatta volna. Ezután hosszasabban beszélt Lengyel Zoltán a királykérdésről, az egységes párt feladatairól és ajánlotta a választóknak Vásáry Istvánt, mint Debreczen szülöttjét, hogy ez a város is küldjön saját fiaiból küzdő társat a nemzet újraépítési nagy munkájához. Lengyel Zoltán beszédét a közönség hatalmas tetszéssel fogadta, majd Nagy József pártelnök zárószavai után a gyűlés dr. Vásáry István éltetetésével ért véget. Vásáry István lelkes ünneplése a Cserén és a Halápon. Vásáry István dr vasárnap délután kiment a Halféra ésVérére is. Mindkét helyen szeretetteljes, meleg fogadtatásban volt része, amely bizonyos előjele volt a választás eredményének egyrészt, másrészt annak a becsülésnek és szeretetnek, amellyel a választók Vásáry Istvánt körülveszik . Cserén a választók nagy küldöttsége fogadta a jelöltet, aki igen nagy számú választópolgárság előtt tartott beszédet. A tartalmas beszéd igen nagy hatást keltett és azt nagy tetszéssel fogadták s általános helyesléssel kisérték. A Halápon is nagy gazdaközönség várta és fogadta Vásáry István dr.-t. A gazdák nevében Pikó Imre üdvözölte a jelöltet, akinek a tanyai gazdák leányai gyönyörű szép virágkosarat nyújtottak át. Ez után a nagy számban megjelent szavazó polgárság jelenlétében megtartott gyűlésen Vásáry István dr. nagy beszédet mondott, amelynek minden gondolata nagy tetszést és helyeslést váltott ki a hallgatókból. A szépen sikerült gyűlés befejeztével a halápi gazdák gazdag vendégségben részesítették szeretett jelöltjüket és annak kíséretét. A két gyűlés és az ott mutatkozó hangulat annál értékesebb, mert ezeken nem éretlen, lármázó elemek, hanem komoly, szavazattal bíró gazdák, debreceni polgárok vettek részt. Férfi, fiú és gyermekruhát tartós és divatos kivitelben, nagy választékban a legolcsóbban vásárolhat. Gerő Ernőnél Debreczen, Piac u. 69. (Megyeházzal szemben, közvetlen az Ullmann fűszerüzlete mellett.) Cégre tessék ügyelni!ooooooo Tavaszi és nyári divatkülönlegességek érkeztek az Arany-Bika divatházba, (Bika-épület). Telefon 765. Angol és francia costum és férfiruha szövetek, divatselymek, ruhavásznak, mosó és gyapjú delinek, kartonok, vásznak, fehérnemüek, grenadinok, batisták, kötött blusok, harisnyák és piperecikkek nagy választékban Rendkívül olcsó árak!