Egyetértés, 1922. május-augusztus (4. évfolyam, 99-197. szám)

1922-05-16 / 110. szám

1922 május 16. EGYETÉRTÉS szükségünk volna, azt különösen a mai gazdasági helyzetünkben kell éreznünk. Ezen iparág kifej­lesztésének a lehetősége is meg­volna nálunk a gyapjú- és a len­­termelés fokozásával. Országunkat már földrajzi fek­vése egyenesen predesztinálja ar­ra, hogy kelet és nyugat kereske­delmi forgalmának közvetítésé­vel, lebonyolításával szolgálja a nemzet vagyonosodását, gazda­sági megerősödését. Ezért nekünk a fősúlyt arra kereskedelmi tevékenységre és annak a kifejlesztésére kell fek­tetni, amely a külföld, a kelet és nyugat forgalmának a lebonyolí­tását szolgálja. Minden mesterséges akadályt, minden felesleges korlátozást és az állampolgárok mindazon meg­különböztetését, ami az ipari és kereskedelmi tevékenység teljes kifejtésének útjában, áll minél előbb meg kell szüntetni. Revízió alá kell venni az adó­törvényeket. Az államháztartás egyensúlyát minden eszköz felhasználásával helyre kell állítani. Addig, amíg újabb és újabb milliárdok kerül­nek forgalomba, hiú ábránd be­szélni a drágaság megszüntetésé­ről. A drágaság pedig már eddig is elviselhetetlen. Ezért is elkerülhetetlen az adó­rendszer reformja. Revízió alá kell venni magukat az adótörvényeket és a rettenete­sen bonyolult adótörvényeket egy­szerű, könnyen érthető és átte­kinthető törvényekkel kell pó­tolni. Egyes adónemeket, p. o. I., III­ és IV. o. kereseti adót, álta­lános jövedelmi pótadót feltétle­nül el kell törölni, a fogyasztási adókat lehetőleg csökkenteni kell s helyükbe a jövedelemadót, örö­kösödési illetéket kell a szükséges mértékig kifejleszteni, úgy azon­ban, hogy a megélhetésre szüksé­ges jövedelmek adóm­entesítlesse­­nek, a legkisebb örökségek csak minimális illetékkel terheltesse­nek. Az adóztatásnál feltétlenül biz­tosítani kell úgy az egyes adóala­nyok, mint a különböző foglalko­zási ágak, kereseti tevékenységek megterhelésénél az arányos adóz­tatás elvét. Különös gondot kell fordítani a kormányzatnak a közegészség­ügyre. Kórházak, szanatóriumok, gyer­m­ek­védelmi intézmények létesí­tése, általában a népjóléti intéz­mények támogatása és megfe­lelő társadalmi intézmények meg­teremtése és támogatása e téren az állam feladata. Bekapcsolódik ide az aggkori biztosít­ás megvalósítása, a rok­kantak tisztességes ellátásának biztosítása, hogy, akik egy hosszú munkás életen át, vagy a világ­borzalmak idején szolgáltak a ha­zának, a nemzeti társadalomnak, azok a szükségtől és nélkülözéstől megóvassa­­k. Ide tartozik az élelmezés és a lakáskérdés rendezése is. A lakás­ügyet rendeletekkel nem lehet megoldani, csak még jobban el­rontani. Építeni kell az államnak, a városnak és lehetővé kell tenni a magántőkének az építkezést.­­— Ennek pedig csak egyetlen mód­ja van. Vissza kell állítani a magán­­tulajdon elvének épségét és lehe­tővé tenni hogy mindenki mond­hassa az én házam, az én váram. n­i a tisztviselők mindazon fegyelmi ügyeit, amelyek a szenvedélyek viharzása idején támadtak, re­vízió alá veendőnek tartom és ezt sürgetem is. Dr. Vásáry István azzal végezte nagyhatású beszédét, hogy min­den erejére azon fog dolgozni, hogy Csonka-Magyarország még egyszer nagy és boldog Magyar­­ország lehessen. (Zajos éljenzés s taps.) Rendezni kell a tisztviselő kérdést. A tisztviselő kérdésről szólva, legelsősorban arra mutatok itt rá, hogy a tisztviselő kérdés nemcsak a tisztviselők kérdése, hanem első renden az egész nemzeti társada­lomnak, az államnak a kérdése. A tisztviselő élete ma : lemon­dás, nélkülözés. A kedvezményes természetbeni ellátás rendszere nem megoldása ennek a kérdés­nek. Ezt a gyakorlati eredmények kétségbevonhatatlanná tették már eddig is. Igen gyakran silám anyagok, amelyek és azért a tar­tósságukat tekintve, valami szám­­­bavehető kedvezménynek nem is igen tekinth­etők, kerülnek a tiszt­viselőkhöz, egy rendkívül költsé­ges adminisztráció után, nagyon sokszor elkésve. Ez a rendszer a maga sok hibá­ja és alkalmatlan­sága mellett még azzal a hátrány­nyal is jár, hogy a társadalom bizonyos köreiben ellenszenvet vált ki a minden jóval és minden szükségessen ellátottnak hitt tiszt­­viselővel szemben. Azt hiszem, az eddigi tűrés, nél­külözés után minden tisztviselő joggal és önérzettel mondhatja hogy neki nem kegyelem és nem kedvezmény kell, hanem munká­jának az ellenértéke, amelyből ép úgy képes lesz ellátni magát és családját minden szükségessel, a­mint képes volt a múltban. Sürgetem azért nemcsak a tiszt­viselők, de az egész nemzet érde­kében, hogy a tisztviselői java­dalmazás a pénzügyi helyzetnek megfelelő mértékben állapíttassák meg, hogy a tisztviselőktől ne vo­nassák el fokozatosan még az is, az a­mi amit eddig élveztek, amint vasúti utazásoknál történik. Kívánom, hogy a tisztviselők gyermekeinek ingyen iskolázta­tása az alsóbb fokon általánosság­ban, a kiváló tehetségű gyerme­kekre pedig az oktatás minden fo­kán és szakján törvényhozás út­ján biztosíttassék, a lakásszükség­letük egészséges tisztviselő telepek létesítésével kielégít­tessék, a tiszt­viselő fegyelmi ügyeiben füg­getlen fegyelmi bíróság ítélkezzék. Meg kell említenem azt is, hogy 3 Lengyel Zoltán a forradalmárok el­len Lengyel Majd közkívánatra Zoltán, a 111. kerületi, egységes i­­párt képviselőjelöltje tartott be­szédet. Nekünk - mondotta, akik Bethlen István kívánságára erre a nemzetmentő munkára vállal­koztunk, két front ellen kell ve­rekednünk az egész városban. Az egyik, a szélső bal, tegnap adta ki erejét Rassavval. — És Rassav, aki 2 év előtt általános és közvetlen zsidógyilkolás program­jával tűnt fel a magyar politika égboltozatán, most a szélső libe­­ralizmussal tapsoltatja magát. — Azt kérdezem a tegnap érte ra­jongó zsidóktól, tudják-e ezt és vajjon meddig garantálják, hogy ha a viszonyok úgy fordulnak megint nem fordul vissza első sze­relméhez . ! Szó volt az utóbbi esztendőben elkövetett bűncselekményekről és internálásokról és joggal nagy a felindulás amiatt, hogy az Erzsé­betvárosi kör merénylői nem ke­rültek meg. Ezt azonban ne hány­ják a mi szemünkre, kik az alkot­mányos utolsó országgyűlés óta nem vittünk szerepet, hanem kezd­jük a számítást ott, ahol a meg nem torolt gyilkosság kezdődött, a legnagyobb magyar, Tisza Ist­ván mártír halálával, akit nem el­rejtett bombával, hanem fényes nappal, katonai autókon menve, a nemzeti tanácsból kiindulva, fel­bérelt katonákkal ölettek meg és dacára annak, hogy mindenki is­merte a gyilkosokat nemcsak nem indítottak ellenük eljárást, ha­nem állami pénzen a minisztériu­mokban fizették meg őket. És eb­ben az időben Jánosi Zoltán, a panaszkodó munkásság mostani vezére volt a rendőrség feje, mint belügyi államtitkár és Friedrich István volt a hadügyi államtitkár. És beszéljünk az internálások­ról, hát nem-e Mikes püspököt, a szent életű főpapot és Wekerle Sándort, a kormány fejét és fél­század egyik legnagyobb magyar­ját, internáltatta a Károlyi kor­mány Jánosi Zoltán államtitkár­sága alatt ?! Minden bűn és minden vér eb­ből származott, kénytelen vagyok tehát őket tetemre hívni s felelős­ségre vonni a többiért is, mert ők alkottak olyan precedenseket, a­melyek után most szenvedéssel és jajszóval teli az elpusztult sze­rencsétlen ország. (Zajos éljenzés) " Másik, oldal, a szélső jobb, ma délután fog ugyanebben a terem­ben bemutatkozni és elhozza ma­gával az öreg Apponyit. Hát egy­kor Pongrác Lari, a híres kolozs­vári cigányprímás, midőn utol­jára hegedült nekem, egy kis ban­da élén nagyon szépen játszott. De csak ő maga. Erre azt mondottam neki : — Öreg Laci, ha csak 3 nótát tudsz is már, húzzad egyedül és küld ki a malac­bandáddal, így vagyok ezzel a dologgal is. Apponyit még csak meghallgat­nék, de a malacbandáját igazán otthon hagyhatta volna. Ezután hosszasabban beszélt Lengyel Zoltán a királykérdésről, az egységes párt feladatairól és ajánlotta a választóknak Vásáry Istvánt, mint Debreczen szülött­jét, hogy ez a város is küldjön sa­ját fiaiból küzdő társat a nemzet újraépítési nagy munkájához. Lengyel Zoltán beszédét a kö­zönség hatalmas tetszéssel fo­gadta, majd Nagy József pártel­nök zárószavai után a gyűlés dr. Vásáry István éltetetésével ért vé­get. Vásáry István lelkes ünneplése a Cserén és a Halápon. Vásáry István dr vasárn­ap délután kiment a Half­éra és­­Vé­rére is. Mindkét helyen szeretettel­jes, meleg fogadtatásban volt ré­sze, amely bizonyos előjele volt a választás eredményének egy­részt, másrészt annak a becsülés­nek és szeretetnek, amellyel a vá­lasztók Vásáry Istvánt körülveszik . Cserén a választók nagy kül­döttsége fogadta a jelöltet, aki igen nagy számú választópolgár­­ság előtt tartott beszédet. A tar­talmas beszéd igen nagy hatást keltett és azt nagy tetszéssel fo­gadták s általános helyesléssel ki­sérték. A Halápon is nagy gazdakö­zönség várta és fogadta Vásáry István dr.-t. A gazdák nevében Pikó Imre üdvözölte a jelöltet, akinek a tanyai gazdák leányai gyönyörű szép virágkosarat nyúj­tottak át. Ez után a nagy számban meg­jelent szavazó polgárság jelenlé­tében megtartott gyűlésen Vásáry István dr. nagy beszédet mondott, amelynek minden gondolata nagy tetszést és helyeslést váltott ki a hallgatókból. A szépen sikerült gyűlés be­fejeztével a halápi gazdák gazdag vendégségben részesítették szere­tett jelöltjüket és annak kíséretét. A két gyűlés és az ott mutat­kozó hangulat annál értékesebb, mert ezeken­ nem éretlen, lármázó elemek, hanem komoly, szavazat­tal bíró gazdák, debreceni polgá­rok vettek részt. Férfi, fiú és gyermekruhát tartós és divatos kivitelben, nagy választékban a legolcsóbban vásárolhat. Gerő Ernőnél Debreczen, Piac­ u. 69. (Megyeházzal szemben, közvetlen az Ullmann fűszerüzlete mellett.) Cégre tessék ügyelni!­ooooooo Tavaszi és nyári divatkülönlegességek érkeztek az Arany-Bika divatházba, (Bika-épület). Telefon 765. Angol és francia costum és férfiruha szövetek, divat­selymek, ruhavásznak, mosó és gyapjú delinek, karto­nok, vásznak, fehérnemüek, grenadinok, batisták, kö­tött blusok, harisnyák és piperecikkek nagy választékban Rendkívül olcsó árak!

Next