Egyetértés, 1922. szeptember-december (4. évfolyam, 198-307. szám)

1922-11-05 / 262. szám

1922 november 5. EGYETÉRTÉS Az új osztrák jegybankit jegygyűrűre akarják alapítani. Az új osztrák aranybank megalapítására fantasztikus terv merült fel. Az érdekelt körök számítást tettek s arra a megállapításra jutottak, hogy Ausztriában mintegy két millió ember rendelkezik jegygyűrűvel. A jegygyűrűket átlag 5 gr.-osnak véve, 28 millió aranykoronát tenne ki az összes jegygyűrűk értéke. Ha minden jegygyűrűtulajdonos átadná jegygyűrűjét, Ausztria az új jegybank felállításához szükséges részvénytőke negyedét biztosítottnak tekinthetné. Természetesen törvény útján akarnák ezt a kérdést rendezni. A Törvény mondaná ki, hogy az összes jegygyűrűk beszogáttatandók és hogy jegygyűrűt egyáltalán nem szabad hordani. A jegygyűrűk ellenében az uj jegybanktól részvényeket kapnának a beszolgáltatók. Visziszagondolva a háború „aranyat vasért“ akciójára, nem sok reménynyel kecsegtet eféle fantasztikus terv keresztülvitele. Legföljebb azok kardoskodnak mellette, akik a beváltással járó hasznot szeretnék zsebre vágni. A volt népszámláló biztosokat ismételten felhívja Csobán Endre főlevéltárnok, hogy a visszatartott 25% munkadíjukat a városi statisztikai hivatalban (Városháza, földszint 6.) a hivatalos órák alatt (8—2-ig) mielőbb vegyék fel. Furcsa névjegy. Gálfy György szabadkai patikus, akit a szerbek szláv ellenes magatartása miatt rendőri felügyelet alá helyeztek, az alábbi szövegű névjegyet csináltatta magának : „Gálfy György rendőri felügyelet alá helyezett gyógyszerész Szabolics SHS.“ A rendőrhatóság kigúnyolása miatt perbe fogták Gálfyt a szerbek, de a bíróság felmentette, mivel a névjegy szövegében nem talált semmi különöset. Községháza buzavaluta ellenében. A csonka Szatmár vármegyei Kocsordon ugy építenek elöljárósági épületet, hogy az építkezés költségét a vállalkozó előlegezi és a végösszeg csak egy év múltával fizetendő búza valutában. „Szerelemnek rózsafája..Petőfi Sándor költeménye. Zenéjét szerzette Pallós Tivadar. — Ára K 178.— Kapható a „Méliusz“ könyvkereskedésben. Hpárisi SzjftiaM helyzetről! Páris, november 4. A lapok egybehangzóan kiemelik a szultán elmozdításának nagy jelentőségét. A Petit Párisién nem hiszi, hogy az elhatározás túlságosan komplikálná a keleti béke problémáját, azonban nehézségek fognak felmerülni, ha a törökök megkísérlik, hogy Konstantinápolyban a béke aláírása előtt katonai erőket helyezzenek el. Ez a komplikáció elkerülhető, ha a szövetségesek szilárdan kitartanak megegyezésük mellett és a törökök, valamint a volt szultán közötti minden közbenjárástól tartózkodnak. A búza ára. A mai terménytőzsdei üzlet a kedvetlenség jegyében folyt le,mind a kereslet, mind a kínálat igen tartózkodó magatartást tanúsított, úgy, hogy a forgalom minimális keretek között mozgott s az árak a tegnapihoz képest úgyszólván egyáltalán nem változtak. Hivatalos árak : Búza 76 kilós tiszavidéki 10850—900, — egyéb 10800—850, 78 kilós tiszavidéki 10950—11000, egyéb 10900—950 rozs 7000—100, lak. árpa 7050— 200, sörárpa 7400—7600, zab 6700 800, repce 16000—16500, korpa 4750—800. _/7 Debreczeni Déri-múzeum gyűjteményeinek leírása. Összeállította és bevezetéssel ellátta a Debreczeni Déri-múzeum alapítója, Déry Frigyes. Pontosan két esztendővel azután, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta (1920 október 21-én) azt a szerződést, amellyel Déri Frigyes régiség- és műgyűjtményeit, örök időkön át Debreczenben őrizendő múzeumként a magyar államnak ajándékozta , nyomtatásban is megjelent (1922 okt. 28-án) a Debreczeni Déri-múzeum leíró katalógusa. Nyomdai nehézségek ellenére is, eléggé vaskos kötetben, 22 és fél évén, összesen 358 oldalon. A tetszetős kiállítás Debreczen város és a tiszántúli ref. egyházkerület ősi könyvnyomdáját dicséri. A nagylelkű alapító az idézett szerződésben maga részére kikötött jogok és kötelességek között vállalta volt azt is, hogy gyűjteményeinek szakszerű leltárát elkészítteti és azt az ajándékozási okirat kiegészítéséül a magyar állam rendelkezésére bocsátja. Déri Frigyes azóta nemcsak ezt az ígéretét váltotta be, hanem a szaklevéltár terjedelmes kivonatát nyomtatott alakban ime most kiadta, hogy szakemberek és művelt érdeklődők eleve is tájékozódhassanak arról a pénzben ki nem fejezhető értékű kincsről, amelyet Déri Frigyes párját ritkító bőkezű áldozatkészséggel nemzetének és közvetve Debreczen városának ajándékozott. A katalógust bevezető elöljáró beszéd is elibünk tárja e múzeum gazdagságát, anyagának sokfélesé- l gét. Már ez is felhívja az olvasók figyelmét a gyűjtemény-csoportok egyes kiválóan becses és ritka darabjaira. Ilyenek például az óegyiptomi bronzfegyverek , a mai gyár vonatkozású aranyérem ritkaságok ; Munkácsy Mihály óriási vászonra festett világhírű festménye, az „Ecce homo“, a kínai gyűjteményben elefánt alakú két templomi gyertyatartó és két nagy fajansz elefánt, melyeket nágány oltárnál füstölő edények fedállitássára használtak. Egy külföldi régiségkereskedő a gyertyatartókért 1 ezer font sterlinget, az elefántokért tízezer arany frankot kínált. De kellő módon megérteni, teljesen méltányolni csak akkor tud- tuk Déri úr fölséges áldozatkészségét, és ezen gyűjteményeknek , Debreczen városában való felállításához fűzött nemes nagy céljait, ha figyelemmel lapozzuk végig a kezünkbe vett leírást. Az alapító szemei előtt ugyanis az a gyakorlati cél lebeg, hogy a Déri-múzeum a szó szoros értelmében nevelő-oktató intézmény hivatását töltse be, így egyfelől a nagy közönség művelődésére, másfelől a tanuló ifjúság oktatására, az ismeretek gyarapítására, az ízlés fejlesztésére szemléltető módon irányító és fejlesztő hatást gyakoroljon. Valóban e katalógusból olyan gyűjtemény anyagát ismerjük meg, melyben az emberiség művelődéstörténetének emlékeit csaknem valamennyi kultúrperiódusra és kulurrégióra nézve máris értékes példákban sikerült öszszehalmoznia e műiparral foglalkozó derék morr'rir férfiúnak, akit fejlett műérzéke és gyűjtő szenvedélye kielégítése körül nagy vagyona s dús jövedelmei és egy világváros nyújtotta kedvező körülmények támogattak. Érdeklődését épen úgy magára vonta a történelem előtti idők kezdetleges műveltsége, mint a misztikus egyiptomi és az antik görög-római világ ma is csodált szellemi élete. Az emberiség legrégibb kultúráit hordozó legnagyobb ázsiai népek : hinduk, kínaiak, japánok és persák képző- és iparművészeti emlékei szintén megértő és megbecsülő gyűjtőre találtak Déri Frigyesben, akit, mint izzó szívű magyar hazafit, mégis csak saját nemzetének történelmi kincsei, művészeti és iparművészeti alkotásai bilincseltek le leginkább. A népvándorláskori régiségeket is a magyarság legősibb múltjának tisztábban látása végett kezdette gyűjteni. Múzeumának némelyik csoportja pedig kizárólag magyar vonatkozású tárgyakból alakult, így a roppant értékű, válogatott éremgyűjtemény, a kéziratok, metszetek és könyvek osztálya. Pompás fegyvergyűjteményének legbecsesebb darabjaiul ő maga is azokat tartja, amelyekhez a magyar katonai erények dicső emlékei fűződnek. A debreczeni Déri-múzeum tehát egyfelől a magyarság különleges, másfelől az emberiség egyetemes művelődésének fejlődését igyekszik, ha nem is tökéletesen és hézagtalanul, mégis igen sok és jellemző példákban szemléltetővé tenni és megértetni. Az alapító lángoló buzgósága úgyszólván szünet nélkül gyarapítja tovább most is a gyűjteményeket, megragadván minden alkalmat, mely őt az észrevett hiányok pótlása végett új szerzésekhez segítheti. Mialatt a magyar nemzeti múzeumban költséges munka folyik az ő megbízásából avégre, hogy a magyar szépművészet legszebb termékei, szőttesek, hímzések, varrások, fa- és csontfaragványok, keramikák, valamint a pusztuló régi népszokások, viseletek, a legkiválóbb eth I nográfusok írásaival magyarázott a polychrom rajzokban és nagyított fényképekben reprodukálva diszítsék a debreczeni Déri-múzeumot (ötszáz ilyen műlap készül) , ugyanazon időben egy külföldre került magyar vonatkozású híres gobelin megvásárlása felől tárgyal személyesen, bizamas embereit pedig felhatalmazza, hogy egymilliónál is többet érő nagy régiségi leletet igyekezzenek megszerezni. Fentebb már említettem, hogy a nyomtatott katalógus kivonatosan számol be a Déri-múzum dús anyagáról. Ez a kivonatolás egykét csoportnál annyira szűkszavú lett, hogy a tárgyaknak csupán a számát mondja meg. Például: „109 római vésett ékkőrintaglio ; valamennyi ó-szőnyi (Brigetium) lelet, számos szép művészi példánnyal“. Három ládát megtöltő ásvány- és kövület gyűjteménynél még a darabok számát sem árulja el. A debreczeni közművelődési könyvtárban letétként kezelt könyvek és folyóiratok, a Tisza vidékén dr. Ecsedi István által összeszedett halászó eszközök és szőttesek, a herpályi ásatások-ból előkerült érdekes arany-, réz-, csont-, kő- és agyagtárgyak, amelyek jelenleg a városi múzeumban hevernek, a katalógusban nem is említtetnek. Ezek nélkül is körülbelül 7200 darab régiséget és műtárgyat sorol elő a nyomtatott leírás. Megkísérlem, hogy számokkal is igazoljam a Debreczeni Déri-múzeum gazdagságát és sokoldalúságát. Az egész anyagot XXI fő- és számos alcsoportra osztja. Imé : I. őskori régiségek száma (közte 17 darab arany ékszer'' 314 darab. II. Görög-etruszk-római kor (közte 54 arany ékszer, 11 terrakotta, 17 bronz-, 14 márvány szobor, görög bronz sisak és kard, két bronz tripos, számos tanagra és terrasigillata edény stb.) 357 darab. III. Népvándorlás kora 308 drb. IV. Magyar ötvösművek (aranyezüst ékszerek, serlegek) 48 darab. V. Fegyvergyűjtemény (mindenféle szúró, vágó, ütő, lövő, védő stb. fegyverzet, nyugati és keleti népektől) 378 darab. VI. Éremgyüjtemény, mind magyar (313 réz, ón, bronz, nikkel és vas mellett 1026 darab arany, 2045 darab ezüst, ebből 1069 darab tallér nagyságú) 3384 darab. VII. Olaj- és vizfestmény, háromnegyed része magyar művésztől. (1-2-3-4-5-6 darabbal képviselvék : Barabás, Borsos, Benczúr, Déri Béla, Feszty, Hegedűs L., Lotz, Kupetzky, Munkácsy, Mányoky, Mednyánszky, Mészöly, Jankó, Pállik, Faál, Székely, Vastag, Zichy, Szinyei Merse, Pentelei Molnár, Szenes, Vajda, Koppay, Makart stb.) 99 darab. VIII. , IX. Reneszánsz korbeli és újabb szobrok, faragványok, egyházi műtárgyak 37 darab. X. Metszetek 769 darab. XI. Régi könyvek, szakkönyvek 59 darab. XII. Oklevél és kézirat (a mohácsi vész előttről is 8 darab) 100 darab. XIII. Textilgyüjtemény (szőnyegek, szőttesek) 35 darab. XIV. Önedények (Erdélyből) 18 darab. XV. Favance, porcellán és üveg tárgyak 329 darab. XVI. Egyéb gyűjteményekbe be nem osztható régiségek, reliquiák, műtárgyak 294 darab. XVII. Egyiptomi gyűjtemények (szobrok, reliefek, áldozati tárgyak stb. és két múmia) 527 drb. XVIII. Kínai művészet és iparművészet. (Bronz, zománc, ezüst, favance, porcellán, csont stb.) 63 darab. XIX. Japán és Korea művészete (bronz, ezüst, ón, lakk, cloisonne, fa, csont, porcellán, textil stb.) 75 darab. XXI., XXI. Indus és versa műtárgyak 25 darab. Déri Frigyes ezen katalógus kiadásával újból megpecsételte, megerősítette az ő nagyszerű elhatározásának komolyságát. Debreczen város közönségének és minden múzeumbarátnak leghálásabb elismerésre érdemes áldozat ez. Talán rövid idő választ el bennünket attól is, hogy a nemes lelkű alapító Bécsből és Budapestről a múzeum egész anyagát Debreczenbe szállíttatja és itt raktározza, vagy helyezi el addig is, míg a közművelődési háznak szánt állandó monumentális hajlékot ugyacsak a maga költségén és Isten segedelmével felépíttetheti. A nagy ember erős és szent elhatározása ez! ^ Z—i L—s.^ Petróleumos fahordókat vesz legmagasabb napi áron Ullmann Salamon Kereskedelmi Részv.társaság 5 A korona 0-22 Zürichi zárlat: Berlin 9, Holland 21160, Newyork 546, London 2441, Paris 3750, Milánó 2285, Prága 1725 Budapest 22, Zágráb 220, Bukarest 345, Varsó 4, Bécs 71, osztrák bélyegzett 74, Szófia 380.