Egyetértés, 1922. szeptember-december (4. évfolyam, 198-307. szám)

1922-11-18 / 273. szám

DEBRECZEN, 1922. IV. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM. SZOMBAT, NOVEMBER 18. Előfizetési ár helyben és vidéken: I EGYES SZÁM ÁRA 10 KORONA. I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy n­ónapra 200 korona. i Kapható az. összes dohánytőzsdékbere 1 Kossuth-utca 8-ik szám alatt, város-Ennál hosszabb időre előfizetéseket is nem fogadhatunk. I .: és az utcai árusítóknál. :: 9 " kára épület. :• i» u «.wMiiiiMWWiiBrw^8r^c.weK^WBas^a Szent földnek mondotta Debreczent a­­Csokonai­kor ünnepi felolvasó ülésén az egyik, nagy figyelemmel és nagy gyönyörűséggel hallgatott előadó. Szent földnek abban az értelem­ben, hogy a magyar nemzeti kul­túrának és költészetnek egyik leg­nagyobb prófétája ennek a terü­letén alussza­ örök álmát. De a párhuzamot megkereste abban az értelemben is, hogy a szent föld felé nagyobbára a máshol lakók tekintenek nagy sóvárgással, míg a helyben élőket közömbösen hagyják a szent sírhoz fűződő magasztos hagyományok. Bármennyire nem vállalunk közösséget azokkal a sűrűn és a Csokonai-kör igazán avatott elő­adójának emelkedett szempont­jaitól felettébb különböző forrá­sokból hallott amaz éles bírála­tokkal, amelyek Debreczent és gyökeres lakosságát a nemzeti kultúra iránt elég fogékonysággal nem bírónak hirdetik, azt az igaz­ságot be kell ismernünk, hogy a költészet, irodalom, tudomány, művészet iránti lelkesedés és ál­dozatkészség, amelynek itt nálunk elsősorban a Csokonai-kultusz ápolásában kell kicsúcsosodni,­­ nem áll arányban azzal a nem­zeti hivatással, amelyet Debrecen városnak múltjához híven és jö­vője érdekében be kell tölteni. Ám, amikor ezt szomorúan be­ismerjük, meg kell állapítanunk azt is, hogy a közömbösek és hi­degek mellett vannak itt, nem is kevés számmal, a magyar nemzeti közművelődés ügyének őszinte ra­jongói, akik szívesen áldoznak pénzt és munkát a kultúra javára. Csakhogy­­ itt megint a szent föld analógiájára gondolhatunk. A szent földön is vannak a szent sírba temetni akart Eszmének buzgó papjai, akik életük feláldo­zásával is készek volnának szol­gálatot tenni hitük győzelmének. Tiszta életű, jó cselekedetekben gazdag, nagyszerű lelkesedéstől vezetett férfiak ezek, akiknek egye is alkalmas volna arra, hogy a maga élete példájával, rendület­len hitével, meggyőződésének szi­lárdságával tömegeket vonjon magával a dicső eszme szolgála­tára. Mégis a hitetlenek, a taga­dók, az üldözők vannak ott ma is többségben. Miért ? Mert azok a lelkes és nemes érzésekben gazdag férfiak nem tudnak egyetérteni. Mert ré­szekre, felekezetekre szakadva,­­ mindegyik rész csak a maga tisz­teletadás módját találja igaznak, csak a maga tanítását egyedül he­lyesnek, a másik részét pedig kárhozatosnak, veszedelmesnek, az igaz ügy sérelmét okozónak. Attól félek, ebben hasonlítunk mi leginkább a szent földhöz és ezért nem tudunk igazi szolgála­tokat tenni s mindenkit meg­nyerni a magyar nemzeti kultú­rának. A földrengés elsülyesztett két szigetet. — Az Egyetértés tudósítójától. — London, nov. 17. A lapok new­­yorki táviratot közölnek, hogy Santiago de Chiléből oda érkezett jelentés szerint csütörtökön újabb földrengést éreztek. La Serena partvidékén és Chopiapo városá­ban a földrengések nagyon heve­sek voltak. Easter és Mistery szi­getek állítólag a tengerbe sülyed­­tek. Santiagóitól és Valparaizoltól szikratávíró útján akartak érint­kezni a szigetekkel, de a táviratra nem jött válasz. Santiago de Chile, november 17. A födrengés után megtalált ha- I­ Man­-É inneni illése. Debreczen város legnagyobb költőjének , Csokonai Vitéz Mi­hálynak 149-ik születési évfor­dulóját lelkesen ünnepelte pénte­ken délután a debreczeni Cso­­konai-kör, a Csokonai-kultusz leghivatottabb ápolója. Zsúfolásig megtöltötte a kollégium díszter­mét a szép és előkelő közönség és egész idő alatt a legnagyobb lel­kesedéssel áldozott Debreczen vá­ros tragikus sorsú poétájának. Az ünnepélynek díszt és érdekességet adott Jakab Ödön kiváló író és költő vendégszereplése, ki egy szép baranyamegyei népmesét a Har­­sányi hegyekről, a maga közvet­len, meleg előadásában adott elő. A közönség lelkesen ünnepelte a kiváló költőt. Az ünnepélyt a kollégiumi kán­tus nyitotta meg Csokonai: A Tihanyi Ekhóhoz című költemé­nyével, melyet a kitűnő Mácsai Sándor karmester művészileg ta­nított be és vezetett. Dr. Pap Ká­roly egyetemi tanár, a Csokonai­kor elnöke, szépen felépített meg­nyitójában áldozott a nap em­lékének. Rámutatt arra, hogy Csokonai az utolsó magyar ván­dor­énekes, megtermékenyítette a XIX. század költészetét és mun­kája nem ért véget azzal a nappal, melyen ráborult a Hatvan-utcai temető hantja, hanem Petőfiben újra éledt és tovább fejlődött.­­ Csokonai és Petőfi lelki rokonsá­gát dr. Zsigmond Ferenc főgim­náziumi tanár szép, közvetlen szabadelőadásban vázolta. Szólt Petőfi százéves születési évfordu­lójáról, melyet a jövő évben ün­nepel meg nemcsak Magyaror­szág, hanem az egész kulturvilág. Kettős ünnep lesz, mert Csokonai születését csupán félszázad vá­­­lasztja el a Petőfiétől. Debreczen­­nek elsősorban lesz helye a Petőfi ünnepélyen résztvenni. Rámutat arra, hogy minő tévedés az, hogy Petőfit a forradalmárok, Csoko­nait a hanyagok, lumpok ma­guknak szeretnék vallani. Mind a két költő lelke távol állott ezektől. A világháború előtt kézlegyintés­­sel intézték el Csokonait. Iskolá­zottak száma hivatalos közlés sze­rint 1086. Ezekhez hozzá kell még számítani azokat, akiket az épü­­­­­etromok teljesen eltemettek és s akiket a tengerár elsodort. A haj­­­­léktalanok számát 35.000-re be­csülik. (MTI.) Páris, nov. 17. Santiago de Chiléből jelentik. Tegnap két újabb földlökés és szökőár volt I Coquinho közelében. A Chiléhez tartozó úgynevezett Húsvét sziget, amelynek 300 polinéz lakosa volt, elsülyedt a tengerbe, ból kicsapott, szeretőjétől elha­gyott, magára hagyott költőnek tartottá­k. De Csokonainak jajjait Nyugat durva bércei vissza hang­­zottak, ma Nyugatról nem akar­nak meghallani bennünket. — A magyar Alföld halottja ő. Az ő lantján a mi bűneink váltak tril­lákká. Debreczen számára a Cso­konai-kultusz a penitencia miatt is szükséges és az ő sírja szentté avatja az egész vidéket. A Cso­konai-kultusz felkarolására hívja a debreczeni intelligenciát. — Dr. Zsigmond Ferenc előadása való­sággal frappálta a közönséget, a­mely percekig lelkes ovációval jutalmazta a kiváló irodalom­­történészt. Utána Halassy Mariska, a Cso­­kon­ai-színház dédelgetett mű­vésznője, néhány Csokonai költe­ményt adott elő a tőle megszokott pompás művészettel. A kör szép csokorral, a közönség lelkes taps­sal jutalmazta a kiváló művész­nőt. A kollégiumi kántus gyö­nyörű, szép éneke, Csokonai : A reményhez, zárta e a pompásan sikerült Csokonai-estét. — Este Jakab Ödön tiszteletére a kollé­gium internátusában szűkkörű vacsora volt. A banketten több felszólalás történt. Dr. Pap Károly a Cso­­konai-kör elnöke Jakab Ödön ki­váló magyar költőre ürítette po­harát. Jakab Ödön válaszában a magyar kultúra egyik őrtüzének, a Csokonai-körnek vezetőségét él­tette. Kardos Albert Zsigmond Ferenc tanár, kiváló irodalomtör­ténésznek munkásságára ürítette poharát. Dr. Ecsedi István meg­védte Debreczen város őspolgár­ságát ama vád ellen, hogy a kul­túra és a Csokonai-kultusz iránt kellő érzékkel nem viseltetik. Ta­nítani kell a népet a Csokonai költészetének nagy jelentőségére az elemi iskolától az egyetemig, nem pedig a középiskolában ma szokásban levő igazán jelentékte­len régi irodalmi termékek ismer­tetésére fecsérelni az időt, amikor is a nemzet nagy szellemeinek al­kotásaira nem jut idő. Dr. Tüdős Kálmán Petőfit és Csokonait, a­mint a szabadság nagy költőit kí­vánja ismertetni, csak a szabad­ ságból fakad az igazi nemzeti kultúra. Felszólaltak még dr. szentpéteri Kun Béla, dr. Erdős Károy, S. Szabó József, Baja Mi­hály lelkész lelkes beszéde köze­pette 10,000 koronát ajánlott fel a Csokonai-kör céljaira. — Lelkes hangulatban késő éjjeli órákig maradt együtt a társaság. A korona (V22 Zürich, november 17. Berlin 0.08 és fél, Hollandia 215 háromnegyed, Newyork 5.43 háromnegyed, London 24.31) Páris 37.90, Milánó 25.30, Prá­ga 17.35, Budapest 0.22, Zágráb 2.16, Bukarest 3.50, Varsó 0.003 egyne­gyed, Bécs 0.0075, osztrák bélyegzett 0.0075, Szófia 3.80. A devizaközpont hivatalos árfo­lyamai : Páris 165—172, Berlin 0.40 -0.43, Italia 113—118, Bukarest 15 —16 és fél, Varsó 0.16—0.17, Brüsz­­szel 154—159, a többi változatlan. A budapesti részvénytőzsde zárlata: Ma­gyar Hitel 8850, Osztrák Hitel 1150, An­gol Magyar Bank 2400­ Leszámítoló Bank 1700, Agrárbank 1000 Magyar Olasz­ Bank 4850 Jelz. Hitelbank 550, Hazai Bank 1275, Salgó 33.500, Rima 12.530. Közúti vasút 9100, Városi vasút 1950. Déli vasút 7500, Államvasút 28.500, Anglobank 3100, Ipar­­bank 900, Hermes 1250. Ingatlanbank 3800 Forgalmi Bank 750, Földhitel bank 9400, Merkur 650, Bosnyák agrár 2400, Köz.p. Jelz. 2700, Nemzeti tak. 1275, Lipótvárosi tak. 390, Egy. Bpest főv. 3650, Magy. Alt. Tak. 3250, Első M. Bisz. 59,000, Fonciére 8400, Jég 2300, Rima 12,525, Schlick 6825, Mág. 6200—250, Egisz 2550 áru. Izzó 38,250—750, Textil 2900, Részvénysör 35,000 p., Spodium 5550, Fővárosi sör 10,009—200, Goldberger 7460, Gschwindt 38,500, Karion 10,900, Klotild 850—600, Phőbus 6000—50, Stummer 74 000 p., Sza­lámi 2975, Nasici 76,000. Uj ős fa 17,000, Georgia 77,900—78,000. Uj szalámi 2500— 600, Atlantica 5200—225, Közút 10900, Trust 12.500. »»«Of­f HkWb Mit követel az egyptomi delegáció ? Bécs, nov. 17. Hassán Hafid bej, a Lausanneba érkezett egyiptomi deegáció vezetője kijelentette, hogy a következő követeléseket fogja fel­­állítani : 1. Egyiptom teljes függetlensége, az angol csapatok és helyőrség kivo­nulása. 2. A kapitulációk megszüntetése. 3. A Szuez-csatorna angol ellen­őrzésének megszüntetése, Egyiptom semlegességének biztosítása és a Szuez-csatorna szabaddá tét­ele. 4. A kairói szikratáviró-állomás­­nak Egyiptom részére való átadása. Hassán Hafid bei kijelentette to­vábbá, hogy Anglia eddig is elis­merte Egyiptom függetlenségét, de olyan külön jogokat tartott fenn ma­gának, hogy az állam függetlenségé­ről szó sem lehetett. (MTI.) ~ iu• i • I.I—II — • *■ - — »­ fi német kiimMakiuis, Berlin, nov. 17. A berlini lapok behatóan foglalkoznak Cuno bi­rodalmi kancellár kormányalakí­tásával. Mint a Vorwerts jelenti, a szociáldemokrata­ párt és a bi­rodalmi gyűlési frakciók Müller Herman volt birodalmi kancellár­nak Cuno birodalmi kancellárral tartott megbeszéléséről tett beszá­molója után azt a határozatot hozták, hogy Cuno kormányala­kítási kísérlete ellen nem emel­nek kifogást. (MTI.)

Next