Egyetértés, 1922. szeptember-december (4. évfolyam, 198-307. szám)
1922-12-07 / 289. szám
Egyes szám Arm I0 korona. DEBRECZEN, 1922. IV. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, DECEMBER 7. Előfizetési ár helyben és vidéken: | EGYES ÁRA 10 KORONA. I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy hónapra 200 korona. | Kapható az összes dohánytőzsdékben | Kossuth-utca Mk szám alatt, város« Ennél hosszabb időre előfizetéseket al nem fogadhatunk, és az utcai árusítóknál. .. I .: háza épülat. 55 Húsz esztendeje még csak, hogy egy kiválóan érdemes és szokatlanul nagy kulturrális érzékkel megáldott kereskedő, a debreczeni múzeum alapját lerakta és ezen aránylag igen csekély idő alatt — hála az alapító azóta is folytonos buzgólkodásának és hála annak a valóban párját ritkító szerencsének, hogy a szerény keretek közt megindult intézmény élére úgy szakértelem, — mint kiváló odaadó lelkesedés tekintetében felülmúlhatatlan vezetőt lehetett találni — az ifjú múzeum városunknak egyik legnagyobb ékessége és érdekessége. — Hatalmas tanulság ez a múzeum arra, hogy azoknak, akik közállapotainkkal s különösen kulturális viszonyainkkal elégedetlenek, — nem panaszkodni, hanem munkálkodni kell, mert itt a komoly akaratnak minden lehet és amint lehetett a városi múzeumot a semmiből széppé, becsessé művelni, vagy — más példát említve — amint lehetett az egyetem elnyerhetéséért ma pénzben tán ki sem fejezhető áldozatok megadását biztosítani és ezzel elérni, hogy legszebb egyeteme, ha kiépül, Debreczennek lesz, — ép úgy termékeny talajt lehet itt találni minden jó és szívósan, áldozatok árán is akart gondolat megvalósítására. De attól félek, ez a különben ma is nagyon becses, de a Déri-féle fejedelmi adomány által meg páratlanná válandó múzeum más irányban is tanulság talál nekünk lenni. _ Abban a vonatkozásban ugyanis, hogy mi, egyébként pedig jószándékú és tettre kész debreczeniek, elszoktuk szalasztani az alkalmas időpontot és ezzel ki nem számítható károkat okozunk magunknak, városunknak és ezáltal nem egyszer az egész magyarságnak. Most is is még mindig folyik az elmélkedés azon, hogy a Dérimúzeum épületét hova építsék. Ha aztán majd valahogy sikerül a döntés, megkezdődnek az előmunkálatok, a telekszerzés, a térrendezés, esetleg kisajátítás és más e féle és eltelik vagy jó tíz esztendő. Nem kell beszélni róla, mindenki megértheti könnyen, anélkül is, mennyi reménytelen veszedelem érheti ez alatt a külföldön és pedig ép a legkevésbbé konszolidált államban levő múzeumi kincseket. Nem tudom, hogyan nem eszmélnek reá az illetékesek, hogy most nem az elképzelhető legtökéletesebb elhelyezésre kell gondolni, hanem olyanra, mely a múzeum megvalósítását és kulturális célokra szolgáltatását biztosítja. Fel kell építeni a Dériházat azonnal, ott, ahol nincs akadálya. Akárhol lesz, Debreczennek mindenütt egyik középpontja lesz ez az épület. A nemzetgyűlés tárgyalta az adókezelési törvényt. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, december 6. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Hobauer Ferenc, a drágasági bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését a lisztellátás tárgyában. Új törvényjavaslatok: Valkó Lajos kereskedelmi miniszter benyújtja a budapesti egyesített városi villamos vasutak jogviszonyának rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Ugyancsak ő beterjeszti a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeletek hatálya vesztése következtében az ipar és a kereskedelem körében szükségessé vált rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. A tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatot, valamint a szeszadóra vonatkozó némely törvényes rendelkezés módosításáról, illetőleg kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot elfogadják harmadszori olvassásban. Rakovszky Iván belügyminiszter benyújtja a közrend fokozottabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot. Törvényjavaslat az adók új kezeléséről. Eörsfy Imre előadó ismerteti a közadó kezeléséről szóló törvényjavaslatot A törvényjavaslat egyesíti az összes közszolgáltatásokat és az adókivetést a községek hatáskörébe utalja. Gaál Gaszton : A törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadja, mert megfelel feladatának. Van azonban a törvényjavaslatnak több olyan része is, amelyet ő, mint a falu képviselője szó nélkül nem hagyhat. Ezekkel részletesen foglalkozik Az ilyen törvénynek nem szabad vexatoriusnak lennie. Helyteleníti, hogy a pénzügyigazgatóság az adózót megidézheti. Súlyos intézkedés az is, hogy a pénzügyigazgatóság a könyvvizsgálat eredményét szabadon mérlegelheti. A késedelmi kamatok rendszerében is sok igazságtalanságot lát. Célszerűnek találja, ha a szövetkezeteket bízzák meg a községi pénztári teendők ellátásával. Kifogásolja, hogy intézményessé teszik a borravaló rendszert és ügynöki ügykörbe vonják a tisztviselőket. Györki Imre és Saly Endre felszólalása után Kállay Tibor pénzügyminiszter beszélt. Szükséges volt megváltoztatni az adókezelésről szóló törvényes rendelkezéseinket bizonyos mértékig, hogy hozzá alkalmazzuk őket a már meghozott törvényekhez és biztosítsuk azt az egyszerűséget és áttekinthetőséget az egész vonalon, amely ennek a törvényjavaslatnak előterjesztésekor szem előtt lebegett. Megfelelő szövegezéssel a felhozott kifogások nagy részének eleget lehet tenni. Igyekezni fog a felhozott észrevételeket és kifogásokat megfontolás tárgyává tenni és megfelelő szakasszal intézkedni. Hadházy Zsigmond előadó beterjeszti a bizottság jelentését a soproni népszavazás törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatról és kéri kimondani a sürgősséget. Az elnök napirendi javaslatának elfogadása után az elnök 20 percre felfüggeszti az ülést. Interpellációk. Szünet után az interpellációk következnek. Szabó József interpellációjában kérdi a pénzügyminisztertől, hogy van-e tudomása arról, hogy a bányatársulatok bizonyos időtartamra összesen 128 óra munkabért egy, a szociáldemokrata szakszervezet által építendő bányászotthon céljaira visszatartanak. Az interpellációt kiadják a belügyminiszernek. Payer Károly személyes megtámadtatás címén reflektál Szabó József egyes kijelentéseire, melyben őt úgy tünteti fel, mint aki annak idején a salgótarjáni bányászsztrájkot megrendezte a szociáldemokraták céljainak elérésére. Szabó József hosszan válaszol Payernek és Payer szereplését a kommunizmus alatt fejtegeti. Payer Károly visszautaítja Szabó József vádjait, kijelenti, hogy a megnevezett titkár ellen nem fejezték be az eljárást, csupán a járásbíróságnál folytatták le. Bogya János dr. visszapillantást vet a forradalomra és annak következményeire. A maii köznyomorért a szélsőbaloldalt vádolja, amely a letéteményese a Károlyi és a szociáldemokrata párt politikájának. Erre a jelenlegi nyomorra építik fel politikájukat és tudatosan bolondítják a népet. Interpellációjában kérdezte az igazságügyminiszter, hajlandó-e intézkedéseket tenni Magyarország forradalmasítása ellen. Hajlandó-ea hazaárulási törvény hézagait pótolni és gondoskodni az 1921. évi III. t.-c. "szigorú alkalmazásáról. Az interpellációt kiadják az igazságügyminiszternek. Rassay Károly személyes kérdésben szólal fel, kéri a Házat, küldjenek pártközi parlamenti bizottságot az ellene elhangzott vádaknak megvizsgálására. Az elnök kijelenti, hogy efelett nincsen módjában a Háznak határozni, azonban a házszabályok megadják a jogot és módot arra, hogy valamelyik képviselő indítványt tehessen ebben az irányban. Több interpelláció törlése és elhalasztása után Szabó József kérdi, hajlandó-e a kereskedelmi miniszter az államosanti gépgyárak munkásainak munkabérét kellő mértékben felemelni, mint ahogy a többi gépgyáraknál történt. Létay Ernő kérdi a külügyminisztert, hajlandó-e a külügyi kormányzat fellépni abban az irányban, hogy az osztrák hatóságoktól teljes erkölcsi elégtételt és anyagi kárpólást kapjanak a magyar állampolgárok. Az elhangzott interpellációkat kiadták a minisztereknek. Több interpelláció hiányában az elnök az ülést fél 7 órakor berekesztette. A korona 0*23. Zürichi zárlat : Berlin 6 és három nyolcad, Hollandia 211, Newyork 531, London 2419, Paris 3695, Milánó 2625, Prága 1682, Budapest 23, Zágráb 180, Bukarest 335, Varsó 3, Bécs 75, osztrák bélyegzett 76, Szófia 395. Devizaközpont hivatalos árfolyamai : hollandi forint 930—45, angol font 10600—200, márka 2750—3250, líra 115—120, francia frank 16250— 16850, lengyel márka 1425—1525, belga frank 150—55. A többi változatlan. Értékpapír magánforgalom. A magánforgalom az egész délelőtt folyamán barátságos volt. Az üzlet ugyan nem öltött nagyobb méreteket és a forgalom közepes méretű maradt, azonban az árfolyamok már a kora reggeli órákban magasak voltak. Ezt a nívójukat a bécsi tőzsde árfolyamhullámzásától függetlenül végig megtartották. Csupán realizálás következtében volt tapasztalható, hogy itt—ott kisebb árfolyamlemorzsolódás történt, amely által azonban a mai árfolyamnyereségnek csak csekély része ment veszendőbe. Rima 975, Salgó 32250, Közúti 7500, Államvasut 23000 Izzó 33000, Schlick 5850, Kőszén 68500—690000, Lipták 3250, Spódium 5200, Trust 10350, Lichtig 1375 Phöbus 3650. KÖZGAZDASÁG Nagygyűlés a forgalmi adóblokkrendszer behozatala ellen. I Impozáns nagygyűlésen készülnek Debreczen kereskedői egyhangú tiltakozásukat kifejezni a kereskedelmet megbénító és tisztes kereskedőket megbélyegző forgalmi adóblokk-rendszer ellen. Mint értesülünk, folyó hó 9-én (szombaton) este 6 órakor az O. M. K. E. hajdúmegyei kerülete ezen rendszer behozatala ellen tiltakozó gyűlést tart, amelyen dr. Bodroghy József központi titkár fejti ki ezen rendszer sérelmeit és hátrányait a kereskedőkre nézve. Minden kereskedő kötelessége, hogy ezen a gyűlésen megjelenjen. A magyar szőlősgazdák országos egysülete az ország szőlő- és borgazdaság mai válságos helyzetének megszüntetésére irányuló intézkedések megtétele céljából. évi december hó 11-én Budapesten az OMGE nagytermében országos nagygyűlést tart. Felkérjük a debreceni szőlősgazdákat, hogy saját jól felfogott érdekükben ezen a gyűlésen minél számosabban jelenjenek meg. Drágul a nyersbőr. Nyers marhabőr 390—400, száraz marha 700—800, nyers borjúbőr, fej nélkül 750—850, száraz borjúbőr 1500—1700, lóbőr sózott 3000—200 száraz 2200—50, gyapjas juhbőr 400—20, nyírott juhbőr 340—80, az árak tovább emelkedtek, különösen a marhabőr-forgalom volt kielégítő.