Egyetértés, 1923. január-április (5. évfolyam, 1-97. szám)
1923-03-21 / 65. szám
1923 március 21. EGYETÉRTÉS — az Arany Jánosé : Hallottad a szót : Rendületlenül!... — — a Tisza Istváné : Ha a magyar nemzetnek valami kell, akkor azt, hogy nem lehet, nem szabad mondani. — Itt ebben a városban, aki megérdemli az ember nevét, lehet-e más, mint igazán magyar ? Azért Méltóságod előtt, akinek ifjúságát szintén ez a debreczeni levegő termékenyítette, nem szükséges bizonykodnom, hogy bármit beszéljen a meg nem értés vagy rosszakarat nyelve, ebben a teremben a magyarságra káros bomlasztó irányzattal nem fog találkozni. Lehet, hogy nem minden úgy fog történni, amint Méltóságod, vagy az általa képviselt kormány óhajtaná, de Méltóságod, aki régebben maga is ellenzéki politika követője volt, megérti, hogy más a kritika, más a destrukció. A kritika jogáról le nem mondunk, de arról biztosítjuk Méltóságodat, hogy mi egész erőnkkel a nemzeti konszolidáció ügyét szolgáljuk és a meglévő rendnek, ha jobbítását kívánjuk is, felbontása vagy megzavarása ellen egész valónkkal Méltóságod és a kormány mellett állunk. Méltóságod tudja, hogy az Alföld magyarsága a Rákóczi és Kossuth Lajos népe volt, de mégis életét és vérét áldozta törvényes királyáért. Lehet-e csak elképzelni is, hogy ez a folyvást magyar függetlenségről álmodozó nép, amely az idegennek érzett hatalommal szemben is hű tudott maradni, hűtlenné legyen most, amikor nyomoruságban bár, a legmagasabb csúcsig magyarok vagyunk ? Méltóságod hitelt ad annak a szavamnak is, amelyet a Debreczenről terjesztett hírekkel elinduló idegen talán kétkedve fogadna, hogy ebben a teremben nem fog találkozni vonakodással, ha a haza és a nemzeti kultúra javára bármily súlyos áldozat hozataláról lesz szó. A debreczeni polgár sohasem volt afféle hazafi, amilyen kivált most van elég, Kit nagy honszerelme vonzott Megragadni minden koncot, Nehogy más elkapja még; a debreczeni polgár csendesen munkálkodva, a másét nem kivánva, a magáét megbecsülve, készséggel hozta meg mindig a maga áldozatát a köz javára. A magyar emberről meg van írva, hogy a jussát ő nem hagyja, de ha vele bánni tudnak, az ingét is odaadja. Méltóságodtól és az ügyek élén állóktól függ, helyes bánásmóddal megnyitni az áldozatkészség zsilipjeit és ha, rámutatva arra, hogy most nemzetünk fennmaradásának legfőbb biztosítója nemzeti kultúránk fejlesztése, megnyerik a szíveket az ősök nemes példájának követésére, a debreczeni polgárság, akármilyen súlyos idők szakadjanak reánk, meg fogja találni a módot a maga körében a jövedelemelosztásból származó aránytalanságok enyhítésére és még inkább arra, hogy a Debreczen javára is szolgálónak felismert nagy kulturális intézményeink az aláhanyatlásitól megóvható és a boldogabb utókor számára átmenthetők legyenek. Tapasztalni fogja Méltóságod azt is, hogy e polgárság körében békételenségre, ellentétek kavarására nincsen hajlamosság. Jobbaknak másoknál magunkat nem tartjuk, de az ellen mindenkivel szemben tiltakoztunk és tiltakozni fogunk, hogy bennünket a becsületes meggyőződésünkért kisebbítsenek. Nemzeti érzést és keresztyénséget pedig nem tanulunk új tanítóktól, mert mi tanulhatunk az apáinktól, akik száz évekkel ezelőtt is magyarok és keresztyének voltak, a nemzeti szabadságért és az evangéliumért ha kellett, vértanuságot is szenvedtek. Jól esik nekünk, hogy Méltóságodat, épp mai napon, mely a magyarnemzet édesapja megdicsőülésének évfordulója, üdvözölhetjük először körünkben. Ennek a napnak a kiválasztásában viszont a Méltóságod részéről tulajdonítunk szimbolikus jelentőséget Azt értjük belőle, hogy a Kossuth Lajos szellemének, mely mint a nemzeti haladás, szabadság, egyenlőség, testvériség szelleme, akár 48-asok, akár 67-esek voltunk, egyaránt szent e város lakosai előtt, a kultuszában Méltóságoddal már is találkoztunk. Adja Isten, hogy ez a találkozás egyetértő munka által váljék teljes egybeforrássá városunk javára, szegény magyar hazánk ügyére. Isten hozta, Isten áldja meg Méltóságodat. A beszéd nagy hatást keltett. Ezzel a beiktató közgyűlés véget is ért. Küldöttségek fogadtatása. A közgyűlés után Hadházy Zs. főispán a polgármester hivatalos helyiségébe vonult, ahol egymás után fogadta a küldöttségeket. A küdöttségek sorát a tiszántúli ref. egyházkerület, debreceni kollégium és a debreceni ref. egyház deputációja nyitotta meg, amelyet dr. Baltazár Dezső püspök vezetett. Dr. Baltazár Dezső püspöknek a főispánhoz intézett nagy figyelmet keltő beszédét az Egyetértés vezérhelyén találja az olvasó. Hadházy Zsigmond főispán mély meghatottsággal fogadta a püspök szavait amelyekért a legőszintébb szívből jövő köszönetet mondott. Elmondotta, hogy ő is kálvinista szülők gyermeke, a kollégiumban nyerte neveltetését s hithű kálvinista. — Kijelentette, hogy a főispáni székbe annak a kálvinizmusnak a becsületességét, békességét és igazságosságát viszi, amelyben nevelkedett. (Lelkes éljenzés.) A debreczeni ügyvédi kamara küldöttségét Márk Endre udvari tanácsos, a kamar elnöke vezette a főispán elé. Üdvözlő beszédében rámutatott arra, hogy a debreczeni ügyvédi kamara mindig igyekezett a politika hullámait távol tartani a kamara életétől. A debreceni ügyvédi kamara bejött most üdvözölni a főispánt, mert az ő egyénisége, az ügyvédi kar iránt tanúsított kedves és konciliáns viselkedése, e megjelenést komoly kötelességévé tette ezt a kamarának. A debreczeni ügyvédi kamara örömmel látja egy kartársnak kiemelkedését s ennek az örömének ad kifejezést, amikor szeretettel üdvözli Kuj méltóságában. Hadházy Zsigmond dr. főispán kitüntető szívességgel fogadta a küldöttséget és az üdvözlésre adott válaszában kijelentette, hogy mindenkor szívesen viselte és viseli ezután is a legteljesebb mértékben a kari érdekeket. A debreczeni ügyvédi kamarának évekig tagja volt s a kamara méltán számíthat mindenkor ő reá, aki új hivatását úgy igyekszik betölteni, hogy a kartársai bizalmára mindig ezután is érdemes legyen. Ezután szívélyesen elbúcsúzott a küldöttségtől. Ezután következtek a többi küldöttségek: Róm. kath. egyház, vezette: Lindenberger János dr. prelátus, helyettes püspök. Gör. kath egyház, vezette: Papp Gyula esperes. Ag. ev. egyház, vezette: dr. Ilaendel Vilmos dr. egyetemi tanár. Statusaim izr. hitközség, vezette : dr. Fejér Ferenc elnök. Auth. orth. izr. hitközség, vezette: Bernfeld Sámuel elnök. Kir. ítélőtábla, vezette: Olchváry Zoltán kir. ítélőtáblás elnök. Kir. Pénzügyigazgatóság, vezette : Lánczy Gyula min. tanácsos, kir. pénzügyigazgató. Kir. posta- és távirda igazgatóság, vezette: Demkó Béla posta- és távirdaigazgató. Tankerületi főigazgatóság, vezette: Ady Lajos kir. főigazgató. Kir. államrendőrség, vezette: Sághy Lajos államrendőrségi főtanácsos. Állami erdőhivatal, vezette: Szabó Dezső min. tanácsos. Kir. Gazdasági Akadémia vezette: Varga Kálmán udv. tan., igazgató. Állategészségügyi főfelügyelőség, vezette: Kondor Béla főfelügyelő. Máv. üzletvezetőség, vezette: Balázs Károly üzletvezető. Kir. kulturmérnökség, vezette: Jármy Tamás főtanácsos. Kir. dohánygyár, vezette: Czeke Lajos igazgató. Állami lakáshivatal, vezette: Sebess Jenő igazgató. Mezőgazdasági Kamara, vezette: Rácz Lajos dr. igazgató. Debreczeni Gazd. Egyesület, vezette: Jóna István elnök. Baross Szövetség, vezette: Kertész István dr. elnök. Ipartestület, vezette : Varjassy Imre elnök. Szinház, vezette : Kardoss Géza igazgató. Városi tisztviselők, vezette: Csóka Sámuel polgármester-helyettes. — Az egyházak után s a polgári hatóságok előtt a főispán fogadta a katonaság képviselőit. A fogadás délután két órakor ért véget. Az elnök jelenti, hogy a törvényjavaslatot általánosságban elfogadták és áttérnek a részletes tárgyalásra. , , A törvényjavaslatot ezután részleteiben is elfogadták. Szabó Sándor ismerteti a gazdasági viszonyokból felmerülő ügyibén a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó eljárás szabályozásáról szóló javaslatot. A munkások és a munkaadók között az egyetértés előmozdítása céljából kellett beterjeszteni ezt a törvényjavaslatot, a békéltető szerv létesítése tárgyában. Klárik Ferenc : Hagyják őket szervezkedni. Szabó Sándor : A szervezkedés ma már túlságos arányokat ölt. Csik József : Meg kell adni a jogot a munkások szervezkedésére. Nagy zaj a szociáldemokratáknál Felkiáltások : Még gyülekezési jog sincs. Szabó Sándor : Csak úgy értette, hogy túlzásba ment a szervezkedési jog annyira, hogy a munkások és a munkaadók késhegyig menő harcot folytatnak egymással. Csik József : Ne magyarázzon, ha nem a törvényjavaslatot ismertesse. Szeder Ferenc : Kifogásolja, hogy peres ügyekben harmadfokon a földművelésügyi miniszter dönt. A pártatlan bíróságot vonják be a peres ügyek tárgyalásába. Dénes István szólal fel. Csodálkozik azon, hogy ilyen pepecselő javaslattal jönnek a Ház elé akkor, amikor életbevágó kérdésekről van szó. A nagybirtokos osztály is értékpapírokat vesz és kosztba adja a pénzét. A munkásság helyzetét a rossz hírek miatt erősen emelkedő drágaság még csak súlyosabbá teszi.Farkas István :Hibáztatja, hogy a közigazgatási bírák fognak ítélkezni mezőgazdasági munkásügyekben. Az elnök napirendi javaslatának elfogadása és Mayer János összeférhetetlenségi ügyében a bizottság megválasztása után áttérnek a sürgős interpellációkra. A március 15-iki tüntetés: Csillery András : Sürgősan szükségesnek látta, hogy foglalkozzék azzal a kérdéssel, amely március idusán történt a rendőrség és az ifjúság között Bámulatos, hogy a rendőrkardok milyen hamar kerültek elő, épen akkor, amikor a hazafias ifjúság nemzeti felbuzdulásból akart tüntetni. Ilyen jogrend nem kell. — Csak egyféle jogrend lehet Magyarországon, a nemzeti jogrend. Pikter Emil : Orgoványi jogrend. Csilléry András : A március 15-i ünnepség után az ifjúság nemzeti lelkesedéstől felbuzdulva zárt sorokban a legnagyobb rendben vonult. A két csoport egy bizonyos ponton találkozott, ez még nem jelent semmit. Fentartották a rendet. A rendőrségről tudjuk, hogy nagyon nehéz helyzetben van. Tudjuk, hogy vannak egyesek köztük, akik anyagi okok miatt nem tudnak elég szilárd erkölcs alapon állani. Itt rendszeres uszítás folyik reggel, délben, este a sajtóban. Követeli, hogy azt a sajtót, amely ezt az uszítást végzi, tiltsák be egy időre. Kívánja az egész rendőrség reorganizációját. Kívánjuk, hogy a rendőrségi testületben az erkölcsi jogrend legyen irányadó. Követeli, hogy a rendőrség köréből távolítsák el az oda nem való elemeket. Benedek János Az ifjúság méltán ünnepelheti március 15-én, azonban kifogásolja, hogy az ifjúság engedély nélkül tartott felvonulást akkor, amikor a szociáldemokraták felvonulását betiltották. A Petőfi ünneplésekor énekelt Erger-Berger szerinte anakronizmus. Következetlenségbe esett az ifjúság akkor, amidőn ezen a napon adott kifejezést egy felekezet ellen érzett gyűlöletének. Magyarországot nem lehet boszszúállással és gyűlölettel talpraállítani. A törvényeken nem teheti túl magát az fjuság sem és azokat, akiket a numerus clausus alapján felvettek az egyetemre, a törvény védi. Sajnálattal arról kell azonban meggyőződnie, hogy ez nem így történik. Meg van győződve azonban arról, hogy a belügyminiszter kötelességét tudni fogja és elvárja tőle, hogy a rendet minden vonalon helyreállítja. Kéri a belügyminisztert, hajlandó-e megnyugtató kijelentést A március 15-i tüntetések és a komáromi incidens a nemzetgyűlés előtt. Budapest, március 20. A mai ülést háromnegyed 12 után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések során felolvassa az amerikai magyarok üdvözlő átiratát majd jelenti hogy Csillery András és Benedek János a március 15-iki tüntetés ügyében, sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. — Grieger Miklós pedig a komáromi népgyűlés megzavarása ügyében. — Ezekre a sürgős interpellációkra a napirend letárgyalása után fél három órakor térnek át. A napirend. Ezután a napirend következik. Az általános erdészeti alapról, az erdőbirtok hitelről, a hágai nemzetközi ópium egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadja a Ház. Marschall Ferenc ismerteti a gazdasági munkáslakások építéséről és az állami támogatásról szóló törvényjavaslatot. Kifejti, hogy ma nagyon szomorú a helyzet a munkáslakásviszonyok terén. Rossz odúkban három-négy család húzódik meg és így a tüdővész melegágyává válik. A gazdasági munkásházak építésében az állam és a minisztériumok a legmesszebbmenő támogatási sokkal fognak segítségére lenni az érdekelteknek. Szeder Ferenc : A javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadja, de amellett felhívja a földmivelésügyi miniszter figyelmét arra az akcióra, amely 1907-ben indult meg, amelynek eredményeképen ’több mint hatezer munkáslakást építettek. A mezőgazdasági munkások rossz lakásviszonyairól szól ezután, és ezen a téren is orvoslást sürget. Kiss Menyhért felszólalása után Narvatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter reflektál az elhangzottakra. A helyes az volna, hogy minél több alkalmazottat fogadjanak fel a birtokosok, hogy lehetővé tegyék a minél terjedelmesebb gazdálkodást. Dénes István : Nem kell értékpapírba fektetni a tőkéjüket. Nagyatádi Szabó István : Mindenkinek meg van a maga baja. Mint földmivelésügyi miniszter mindent el fog követni, hogy a munkásság számára minél előbb munkaalkalmat teremtsen. ■ A munkáslakások építését nem fejlesztették ki olyan mértékben, mint ahogy kellett volna, azonban a jóakarat megvolt, csak a kivitel nem volt helyes. Ma már 50 ezer házhelyet osztottak ki a kisemberek között. A pénzügyminiszter 100 milliót ad a OKII-nak fa beszerzésre. 3