Egyetértés, 1923. január-április (5. évfolyam, 1-97. szám)

1923-03-24 / 68. szám

a Fórum. Az Egyetértés úr irá­nyáról kívánnak a szerkesztő úr szíves engedelmével pár szót szólani. — Március 15-én proklamálták s úgy látszik, vissza akartak utalni a 75 év előtti március 15-re, hogy ez szimbóluma legyen liberális, de­­mokratikus irányzatuknak. De hát ugyanakkor pattant ki az új március 15 faj- és nemzetvédelmi programmja is, ott a budapesti Petőfi-szobor lábainál s sodorja magával azóta örvényeibe ifjúsá­gunk egy részét. Előzményeket itt ne vizsgál­junk, csak­ a két tény : a liberális, demokratikus és a faj- és nem­zetvédelmi elv március 15-iki proklamálása foglalkoztasson. — 1848 március 15-ét annak idő­szerűsége tette nagggyá, mi tehát most az időszerű ? Mindenekelőtt azt kérdezhetné valaki, hogy kerülhet ez a két elv ellentétbe ? Hát nem liberalizmus és demokrácia alapján csinálják a nemzetet s nem a fogalmak szű­kítésével, faj és más jellegek­ elő­térbe tolásával történik meg a nemzeti egység megbontása ? A történelem legalább is amellett tesz bizonyságot, hogy a nemzeti erő fokozására mindig a szabad­ságjogok kiterjesztése, a tömegek alkotmánysáncaiba felvétele, vi­szont katasztrófák előidézésére a nemzeti erők szétforgácsolása szolgált. Részemről tehát az „Egyetér­­értés“ liberális, demokratikus irá­nyát nemzetvédelmi politikának ismerem el; ezzel szemben a faj- és nemzetvédelem jelszavában már önmagában ellenmondás van, mert hiszen önkényes szem­­beálltása az, a nemzet egy részé­nek az egésszel, amilyen szembe­állítások újabban, sajnos, vallá­silag, sőt foglalkozás tekintetében is sokszor történnek. Hisszük, hogy az „Egyetértés“ komolyan veszi programmját. — Teljes tisztelettel vagyunk alkot­mányos fejlődésünk iránt. Annak régi korlátait azonban tovább fentartani nem kívánjuk: nemzet a minden előjogok figyelembe vé­tele nélkül értelmezett egységes magyar nép. Viszont senki semmi jogon magát el nem különítheti s mint akármiféle különítmény, a nemzet nevében nem léphet fel. Sajnos, következményeit láttuk a felelősség nélküli cselekedeteknek a közelmúltban gazdasági és kul­turális téren eléggé. önként érthető az „Egyetértés“ liberális, demokratikus prog­ramja alapján végül, hogy a nép kezében van a közérdek feletti ha­tározat. És már azért is bizalom illetheti meg a lapot, mert a de­mokratikus elvek szolgálatát nem tartja ugyan ellentétben a kor­mány ily irányú intencióival, de igenis függetlenségének feladását annak tartaná, örülünk, hogy ez kifejezésre jutott az ellentábor azon törekvseivel szemben, mely mindenáron s minden dologban a kormány palástjába kíván fokoz­­kodni. Mint a tenger árja, zúgott egy­kor a márciusi ifjúság mögött­­ a tömeg s azt hiszem, nem kevésbbé úgy történt volna fenti liberális, demokratikus elvek hangoztatása mellett, így pedig a legszentebb nemzeti érzések tavaszébredését nem tudtuk kellőleg kihasználni, sőt botrányba fűlt annak egy része. Ez mutassa, hogy a két már­ciusi programm közül melyik az időszerű. Mert hát hiába minden erőszak, fogás és szép szavak csá­bítása, azon manapság túl va­gyunk, hogy nem a népek maguk intézzék sorsukat. Egy olvasó. Több ízben megemlékeztünk arról, hogy az egyetemi ifjúság a március 15-iki budapesti in­cidensből kifolyólag a buda­pesti bajtársi egyesületek uta­sítására megszállotta a kollégiu­mot, elállta a bejáratokat és mindenkit igazolt. Igazolásra szólította a tanórákra siető kol­légiumi tanárokat, sőt még a kollégium házigazdáját, a kollé­gium igazgatóját is. Az ifjúság eljárása felett megütközött úgy a kollégium, mint az egyházke­rület vezetősége, hiszen az egyetem csak bérlők a kollégium egy részének és a bérlők a házigazdából szemben nem viselkedhet­nek ilyen önkényesen. A tiszántúli református egy­házkerület rendkívüli intéző bi­zottsága legutóbbi ülésén szóba került az ifjúság fenti eljárása. Illetékes helyen nyert kijelen­tés alapján közöljük, hogy a tiszántúli egyházkerület rendkí­vüli intéző bizottsága 1923 már­cius 21-én tartott gyűlésében foglalkozván a kollégiumban el­helyezett egyetem hallgatói által foganatosított igazoltatási eljá­rással s annak körülményeivel, átíratott intézett úgy a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, mint az egyetemi tanácshoz. Az átiratban tiltakozik mint a kollégium tulajdonosa az ellen, hogy az egyetemnek tisztán egyetemi célokra át­engedett helyiségeit az egye­temi hatóság felügyelete és ellenőrzése alá nem tar­tozó egyesületek is használ­ják, másfelől felkéri a neve­zett hatóságokat, hogy te­gyék lehetetlenné a szemé­lyes szabadság, személybiz­tonság és általában a forga­lom szabadsága megakadá­­lyoztatásának eseteit, mert ha az ilyen esetek folytatód­nának, vagy megismétlőd­nének, kénytelen lenne az egyházkerület az egyetem­nek a kollégiumban az elhe­lyezést felmondani. Az egyetemi ifjúság nem igazoltatta a püspököt. Munkatársunk kérdést inté­zett dr. Baltazár Dezső püspök­höz a méltán feltűnést keltő in­cidens felől, mely szerint egyes híradások szerint a kollégium kapujában álló egyetemi hallga­tók a püspököt is feltartóztat­ták volna. Dr. Baltazár Dezső püspök munkatársunknak az esetről a következőket mon­dotta : „Semmi elintézni való dolgom nem volt ugyan a kollégiumi­ban, de mivel a megszállás alatt a kollégiumtól való távolmara­dásom méltán kelthette volna azt a látszatot, hogy a megszál­lás miatt nem megyek a kollé­giumba, folyó hó 21-én, délelőtt 11 órakor átmentem a kollé­giumba. A megszállott porta előtt vegyesen voltak civilkala­pos és tányérsapkás fiatal­embe­­­­rek. Egyik-másik tisztességtu­­dóan üdvözölt. A kapubejárat­ban jobbról és balról két-két tá­nyérsapkás fiatal ember állt, akik között által mentem anél­kül, hogy akárcsak egy kérdés- is­set is feltartóztattak volna. En­nél fogva az igazoltatás hite szokásos mese“. A „legteljesebb rend". A tegnapi nap az előadásokat a jogi és bölcsészeti karon ke­vés számban ugyan, de hallgató az ifjúság. Az orvosi karon azon­ban nem volt előadás. A budapesti Turul Szövetség egy parancsot küldött le tegnap a debreceni hallgatókhoz, mely­ben felhívja őket, hogy mindad­dig, míg további intézkedés nem történik, rendületlenül tartsa­nak ki követeléseik mellett. A debreceni bajtársi szervezetek követik is a parancsot és vakon engedelmeskednek vezéreiknek Az Attila vezérének, Bene Bá­lintnak a kijelentése szerint: Az ifjúság nem követett el sem­mi elítélendőt, sőt olyan fegyel­mezetten és a kapott parancsok­hoz viselte magát, hogy meg­­dorgálásra­ sem kellett ítélni senkit. Szerinte az egyetemen a legteljesebb rend uralkodik. Az egyetemi termek előtt a diaközségek szigorúan vigyáznak arra, hogy nekik nem tetsző egyének az elő­adásra be ne mehessenek. A kapuk előtti igazoltatások a kerületi főkapitány intézkedé­sére megszűntek és most már szabadon járnak-kelnek az em­berek a kollégium kapuin. Ghiczy Tihamér kerületi rend­őrfőkapitány szerdán magához kérette az Attilának, mint a debreceni bajtársi egyesületeket magában foglaló szervnek a ve­zérét, Bene Bálintot, aki a Wer­­bőczy bajtársi egyesület vezé­rének kíséretében jelent meg a kihallgatáson. Az ifjúság vezé­reinek a kerületi rendőrfőkapi­tány a következőket jelentette ki: — Fölkeresett engem Karai Sándor, a Kollégium igazgatója és panaszolta, hogy az ifjúság részéről őrség szállta meg a re­formátus egyházkerület tulajdo­nát képező kollégium kapuit és mindenkit feltartóztatva, iga­zoltatnak. Kérte, hogy rendőri beavatkozással távolítsam el az őrséget a kapukból. Én nem akarom, hogy a budapesti inci­dens megismétlődjék és mivel a törvény értelmében szabad­dá kell tenni a kapukat, fel­szólítom, hogy ezt vegyék tu­domásul és intézkedjenek. A kihallgatáson jelen volt Sághy rendőrfőtanácsos­­is. A vezérek a felszólításhoz alkal­mazkodva még a délután folya­mán elvezényelték az őrséget és az előadói termek előtt helyez­nék el őket. A rendőrség tapintatos, de kellően erélyes fellépése így meg­akadályozott minden rendzava­rást és csak a rendőrség éber készenlétének köszönhető, hogy az elmúlt incidensek óta nem fordult elő semmi nagyobb rend­zavarás. A mai nap kezdetét vette az egyetemen a húsvéti szünidő és így talán a szünidő végére lecsillapodik az ifjúság felkavart hangulata. Eljárás az igazoltatók ellen, ■Az egyetemi épületek előtt, így a kollégium kapui előtt is, mint jelentettük, a bajtársi egyesületek diákőrségeket állí­tottak fel. Ezek az őrségek az­tán mindenkit igazoltattak, akik a kollégiumba igyekeztek. Mivel ezek az igazoltatások teljesen kimerítették a személyes sza­badság megsértésének tényálla­­dékát, többen feljelentést tettek a „kapuőrség“ tagjai ellen. A kapuőrségeket a rendőrség in­tézkedésére feloszlatták. A teg­napi nap folyamán az állam­­rendőrségen több feljelentőt ki­hallgattak. A feljelentők között van Kardos Albert ismert tör­ténész fia, Kardos Pál tanár­jelölt és Kardos László tanár s még számosan. Az igazoltató hallgatók ellen a rendőrség el­járást indít. Budapesten már nincs igazoltatás. Budapest, március 23 .Illeté­kes helyen felhatalmazták a MTI-­t a következők közlésére : Az összes budapesti főiskolák rektorai azt a jelentést tették a vallás- és közoktatásügyi mi­niszternek, hogy a főiskolákon igazolások nem folytak és rend­ellenességek a mai napon nem fordultak elő. A tiszántúli református egyházkerület nem tűri kollégiuma megszállását. Nem igazoltatták Baltazár püspököt. EGYETÉRTÉS 1923 március 34. A Gazdakör közgyűlése. Vasár­nap, e hó 25-én délután 4 órakor lesz meg a Polgári és Gazdakör­ben az évi tisztújító közgyűlés. Előtte választmányi ülés lesz, me­lyen a közgyűlés elé kerülendő tárgyakat készítik elő. Cséplési szén biztosítása. A Ti­szántúli Mezőgazdasági Kamara is­mételten felhívja az érdekelt cséplő­­géptulajdonos gazdak­özön­séget , hogy a gőzcsépléshez való szénigé­­nyüket jelentsék be az Országos Szénbizottsághoz (Budapest, VII. ke­rület, Erzsébet­ körút 43. sz.) legké­sőbb folyó évi április hó 3-áig.­­ Csakis gőzcséplőgéppel birók folya­modhatnak szénért bélyegmentes kérvényben, melyhez csatolt ható­sági igazolványban annak igazolása szükséges, hogy ki a gőzcséplő tu­lajdonosa, mely községben csépel és melyik vasúti állomáson igényli a szenet, hogy hány hold saját gabona termést fog csépelni. Ha bércsép­­lést végez, hogy kik részére és hány hold gabona vetést fog csépelni, vé­gül, hogy a cséplőgép szén tüze­lésre és nem fa vagy szalma tüze­lésre van berendezve. A kamara fi­gyelembe ajánlja, hogy e határidő betartassék, mert a szénbizottság a késve érkező vagy hiányosan fel­szerelt kérvényeket nem veszi figye­lembe. Szénkiutalás az 1923. évi cséplés­­hez. A Debreceni Gazdasági Egye­sület értesíti a gazdaközönséget, hogy a szénügyi kormánybiztos fel­hívása szerint a gőzcsépléshez való szénigényét legkésőbb 1923 április hó 3-ig jelentse be az Országos Szénbizottságnál (Budapest, VII., Erzsébet­ körút 43. szám.) Szenet csakis gőzcséplőgép tulajdonos kap­hat, akár saját birtokán csépel, akár pedig bércséplést végez. A ki­utalás iránti bélyegmentes kérelem­hez hatósági igazolvány csatolandó, mely tekintet nélkül arra, hogy az előző évben részesült-e már a kérel­mező szénkutatásban vagy sem, hi­telt érdemlőleg igazolja a követke­zőket : 1. Ki a cséplőgép tulajdono­sa, mely községben csépel és a vas­útállomása. 2. Hány hold saját ga­bonatermést fog csépelni. 3. Ha bér­cséplést végez , ki részére és kinek hány hold gabonatermést fog cser­­pelni. 4. A cséplőgép széntüzelésre és nem fa, vagy szalmatüzelésre van berendezve. Elkésve érkezett, vagy a megkívánt , adatokat sem hitelesen tartalmazó kérvényeket nem vesznek figyelembe. Felszabadítják a baromfikivitelt. A baromfi kivitele már hosszabb ideje engedélyhez van kötve és a kormány intézkedése folytán az export az eladási kényszerrel kap­csolatos. úgy értesülünk, hogy a közélelmezési miniszter a baromfi forgalomnak ezt a megkötését im­már nem tartja szükségesnek és a felszabadításra intézkedést tett.

Next