Egyetértés, 1923. január-április (5. évfolyam, 1-97. szám)
1923-03-24 / 68. szám
a Fórum. Az Egyetértés úr irányáról kívánnak a szerkesztő úr szíves engedelmével pár szót szólani. — Március 15-én proklamálták s úgy látszik, vissza akartak utalni a 75 év előtti március 15-re, hogy ez szimbóluma legyen liberális, demokratikus irányzatuknak. De hát ugyanakkor pattant ki az új március 15 faj- és nemzetvédelmi programmja is, ott a budapesti Petőfi-szobor lábainál s sodorja magával azóta örvényeibe ifjúságunk egy részét. Előzményeket itt ne vizsgáljunk, csak a két tény : a liberális, demokratikus és a faj- és nemzetvédelmi elv március 15-iki proklamálása foglalkoztasson. — 1848 március 15-ét annak időszerűsége tette nagggyá, mi tehát most az időszerű ? Mindenekelőtt azt kérdezhetné valaki, hogy kerülhet ez a két elv ellentétbe ? Hát nem liberalizmus és demokrácia alapján csinálják a nemzetet s nem a fogalmak szűkítésével, faj és más jellegek előtérbe tolásával történik meg a nemzeti egység megbontása ? A történelem legalább is amellett tesz bizonyságot, hogy a nemzeti erő fokozására mindig a szabadságjogok kiterjesztése, a tömegek alkotmánysáncaiba felvétele, viszont katasztrófák előidézésére a nemzeti erők szétforgácsolása szolgált. Részemről tehát az „Egyetérértés“ liberális, demokratikus irányát nemzetvédelmi politikának ismerem el; ezzel szemben a faj- és nemzetvédelem jelszavában már önmagában ellenmondás van, mert hiszen önkényes szembeálltása az, a nemzet egy részének az egésszel, amilyen szembeállítások újabban, sajnos, vallásilag, sőt foglalkozás tekintetében is sokszor történnek. Hisszük, hogy az „Egyetértés“ komolyan veszi programmját. — Teljes tisztelettel vagyunk alkotmányos fejlődésünk iránt. Annak régi korlátait azonban tovább fentartani nem kívánjuk: nemzet a minden előjogok figyelembe vétele nélkül értelmezett egységes magyar nép. Viszont senki semmi jogon magát el nem különítheti s mint akármiféle különítmény, a nemzet nevében nem léphet fel. Sajnos, következményeit láttuk a felelősség nélküli cselekedeteknek a közelmúltban gazdasági és kulturális téren eléggé. önként érthető az „Egyetértés“ liberális, demokratikus programja alapján végül, hogy a nép kezében van a közérdek feletti határozat. És már azért is bizalom illetheti meg a lapot, mert a demokratikus elvek szolgálatát nem tartja ugyan ellentétben a kormány ily irányú intencióival, de igenis függetlenségének feladását annak tartaná, örülünk, hogy ez kifejezésre jutott az ellentábor azon törekvseivel szemben, mely mindenáron s minden dologban a kormány palástjába kíván fokozkodni. Mint a tenger árja, zúgott egykor a márciusi ifjúság mögött a tömeg s azt hiszem, nem kevésbbé úgy történt volna fenti liberális, demokratikus elvek hangoztatása mellett, így pedig a legszentebb nemzeti érzések tavaszébredését nem tudtuk kellőleg kihasználni, sőt botrányba fűlt annak egy része. Ez mutassa, hogy a két márciusi programm közül melyik az időszerű. Mert hát hiába minden erőszak, fogás és szép szavak csábítása, azon manapság túl vagyunk, hogy nem a népek maguk intézzék sorsukat. Egy olvasó. Több ízben megemlékeztünk arról, hogy az egyetemi ifjúság a március 15-iki budapesti incidensből kifolyólag a budapesti bajtársi egyesületek utasítására megszállotta a kollégiumot, elállta a bejáratokat és mindenkit igazolt. Igazolásra szólította a tanórákra siető kollégiumi tanárokat, sőt még a kollégium házigazdáját, a kollégium igazgatóját is. Az ifjúság eljárása felett megütközött úgy a kollégium, mint az egyházkerület vezetősége, hiszen az egyetem csak bérlők a kollégium egy részének és a bérlők a házigazdából szemben nem viselkedhetnek ilyen önkényesen. A tiszántúli református egyházkerület rendkívüli intéző bizottsága legutóbbi ülésén szóba került az ifjúság fenti eljárása. Illetékes helyen nyert kijelentés alapján közöljük, hogy a tiszántúli egyházkerület rendkívüli intéző bizottsága 1923 március 21-én tartott gyűlésében foglalkozván a kollégiumban elhelyezett egyetem hallgatói által foganatosított igazoltatási eljárással s annak körülményeivel, átíratott intézett úgy a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, mint az egyetemi tanácshoz. Az átiratban tiltakozik mint a kollégium tulajdonosa az ellen, hogy az egyetemnek tisztán egyetemi célokra átengedett helyiségeit az egyetemi hatóság felügyelete és ellenőrzése alá nem tartozó egyesületek is használják, másfelől felkéri a nevezett hatóságokat, hogy tegyék lehetetlenné a személyes szabadság, személybiztonság és általában a forgalom szabadsága megakadályoztatásának eseteit, mert ha az ilyen esetek folytatódnának, vagy megismétlődnének, kénytelen lenne az egyházkerület az egyetemnek a kollégiumban az elhelyezést felmondani. Az egyetemi ifjúság nem igazoltatta a püspököt. Munkatársunk kérdést intézett dr. Baltazár Dezső püspökhöz a méltán feltűnést keltő incidens felől, mely szerint egyes híradások szerint a kollégium kapujában álló egyetemi hallgatók a püspököt is feltartóztatták volna. Dr. Baltazár Dezső püspök munkatársunknak az esetről a következőket mondotta : „Semmi elintézni való dolgom nem volt ugyan a kollégiumiban, de mivel a megszállás alatt a kollégiumtól való távolmaradásom méltán kelthette volna azt a látszatot, hogy a megszállás miatt nem megyek a kollégiumba, folyó hó 21-én, délelőtt 11 órakor átmentem a kollégiumba. A megszállott porta előtt vegyesen voltak civilkalapos és tányérsapkás fiatalemberek. Egyik-másik tisztességtudóan üdvözölt. A kapubejáratban jobbról és balról két-két tányérsapkás fiatal ember állt, akik között által mentem anélkül, hogy akárcsak egy kérdés- isset is feltartóztattak volna. Ennél fogva az igazoltatás hite szokásos mese“. A „legteljesebb rend". A tegnapi nap az előadásokat a jogi és bölcsészeti karon kevés számban ugyan, de hallgató az ifjúság. Az orvosi karon azonban nem volt előadás. A budapesti Turul Szövetség egy parancsot küldött le tegnap a debreceni hallgatókhoz, melyben felhívja őket, hogy mindaddig, míg további intézkedés nem történik, rendületlenül tartsanak ki követeléseik mellett. A debreceni bajtársi szervezetek követik is a parancsot és vakon engedelmeskednek vezéreiknek Az Attila vezérének, Bene Bálintnak a kijelentése szerint: Az ifjúság nem követett el semmi elítélendőt, sőt olyan fegyelmezetten és a kapott parancsokhoz viselte magát, hogy megdorgálásra sem kellett ítélni senkit. Szerinte az egyetemen a legteljesebb rend uralkodik. Az egyetemi termek előtt a diaközségek szigorúan vigyáznak arra, hogy nekik nem tetsző egyének az előadásra be ne mehessenek. A kapuk előtti igazoltatások a kerületi főkapitány intézkedésére megszűntek és most már szabadon járnak-kelnek az emberek a kollégium kapuin. Ghiczy Tihamér kerületi rendőrfőkapitány szerdán magához kérette az Attilának, mint a debreceni bajtársi egyesületeket magában foglaló szervnek a vezérét, Bene Bálintot, aki a Werbőczy bajtársi egyesület vezérének kíséretében jelent meg a kihallgatáson. Az ifjúság vezéreinek a kerületi rendőrfőkapitány a következőket jelentette ki: — Fölkeresett engem Karai Sándor, a Kollégium igazgatója és panaszolta, hogy az ifjúság részéről őrség szállta meg a református egyházkerület tulajdonát képező kollégium kapuit és mindenkit feltartóztatva, igazoltatnak. Kérte, hogy rendőri beavatkozással távolítsam el az őrséget a kapukból. Én nem akarom, hogy a budapesti incidens megismétlődjék és mivel a törvény értelmében szabaddá kell tenni a kapukat, felszólítom, hogy ezt vegyék tudomásul és intézkedjenek. A kihallgatáson jelen volt Sághy rendőrfőtanácsosis. A vezérek a felszólításhoz alkalmazkodva még a délután folyamán elvezényelték az őrséget és az előadói termek előtt helyeznék el őket. A rendőrség tapintatos, de kellően erélyes fellépése így megakadályozott minden rendzavarást és csak a rendőrség éber készenlétének köszönhető, hogy az elmúlt incidensek óta nem fordult elő semmi nagyobb rendzavarás. A mai nap kezdetét vette az egyetemen a húsvéti szünidő és így talán a szünidő végére lecsillapodik az ifjúság felkavart hangulata. Eljárás az igazoltatók ellen, ■Az egyetemi épületek előtt, így a kollégium kapui előtt is, mint jelentettük, a bajtársi egyesületek diákőrségeket állítottak fel. Ezek az őrségek aztán mindenkit igazoltattak, akik a kollégiumba igyekeztek. Mivel ezek az igazoltatások teljesen kimerítették a személyes szabadság megsértésének tényálladékát, többen feljelentést tettek a „kapuőrség“ tagjai ellen. A kapuőrségeket a rendőrség intézkedésére feloszlatták. A tegnapi nap folyamán az államrendőrségen több feljelentőt kihallgattak. A feljelentők között van Kardos Albert ismert történész fia, Kardos Pál tanárjelölt és Kardos László tanár s még számosan. Az igazoltató hallgatók ellen a rendőrség eljárást indít. Budapesten már nincs igazoltatás. Budapest, március 23 .Illetékes helyen felhatalmazták a MTI-t a következők közlésére : Az összes budapesti főiskolák rektorai azt a jelentést tették a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, hogy a főiskolákon igazolások nem folytak és rendellenességek a mai napon nem fordultak elő. A tiszántúli református egyházkerület nem tűri kollégiuma megszállását. Nem igazoltatták Baltazár püspököt. EGYETÉRTÉS 1923 március 34. A Gazdakör közgyűlése. Vasárnap, e hó 25-én délután 4 órakor lesz meg a Polgári és Gazdakörben az évi tisztújító közgyűlés. Előtte választmányi ülés lesz, melyen a közgyűlés elé kerülendő tárgyakat készítik elő. Cséplési szén biztosítása. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara ismételten felhívja az érdekelt cséplőgéptulajdonos gazdaközönséget , hogy a gőzcsépléshez való szénigényüket jelentsék be az Országos Szénbizottsághoz (Budapest, VII. kerület, Erzsébet körút 43. sz.) legkésőbb folyó évi április hó 3-áig. Csakis gőzcséplőgéppel birók folyamodhatnak szénért bélyegmentes kérvényben, melyhez csatolt hatósági igazolványban annak igazolása szükséges, hogy ki a gőzcséplő tulajdonosa, mely községben csépel és melyik vasúti állomáson igényli a szenet, hogy hány hold saját gabona termést fog csépelni. Ha bércséplést végez, hogy kik részére és hány hold gabona vetést fog csépelni, végül, hogy a cséplőgép szén tüzelésre és nem fa vagy szalma tüzelésre van berendezve. A kamara figyelembe ajánlja, hogy e határidő betartassék, mert a szénbizottság a késve érkező vagy hiányosan felszerelt kérvényeket nem veszi figyelembe. Szénkiutalás az 1923. évi csépléshez. A Debreceni Gazdasági Egyesület értesíti a gazdaközönséget, hogy a szénügyi kormánybiztos felhívása szerint a gőzcsépléshez való szénigényét legkésőbb 1923 április hó 3-ig jelentse be az Országos Szénbizottságnál (Budapest, VII., Erzsébet körút 43. szám.) Szenet csakis gőzcséplőgép tulajdonos kaphat, akár saját birtokán csépel, akár pedig bércséplést végez. A kiutalás iránti bélyegmentes kérelemhez hatósági igazolvány csatolandó, mely tekintet nélkül arra, hogy az előző évben részesült-e már a kérelmező szénkutatásban vagy sem, hitelt érdemlőleg igazolja a következőket : 1. Ki a cséplőgép tulajdonosa, mely községben csépel és a vasútállomása. 2. Hány hold saját gabonatermést fog csépelni. 3. Ha bércséplést végez , ki részére és kinek hány hold gabonatermést fog cserpelni. 4. A cséplőgép széntüzelésre és nem fa, vagy szalmatüzelésre van berendezve. Elkésve érkezett, vagy a megkívánt , adatokat sem hitelesen tartalmazó kérvényeket nem vesznek figyelembe. Felszabadítják a baromfikivitelt. A baromfi kivitele már hosszabb ideje engedélyhez van kötve és a kormány intézkedése folytán az export az eladási kényszerrel kapcsolatos. úgy értesülünk, hogy a közélelmezési miniszter a baromfi forgalomnak ezt a megkötését immár nem tartja szükségesnek és a felszabadításra intézkedést tett.